Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-21 / 164. (1498.) szám

Mai számunk tO oldal ^ ^ Í64" ^498^SZ6m" ^l0>Ört6k"1927 ÍUHUS 21 ... .. . . . . '■ ; ■ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja DZURANY1 LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, U. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ferdsssánd laalálára (*) Boldog az az ország, ahol a király ha­lála uíán a h erőid kiálthat a palota erkélyére, a kürtjébe fújhat és messzebangzó hangon ki­nyilváníthatja az éjszakai csöndben szomorú­an és áh italosán váró alattvaló-tömegnek: „meghalt a király, éljen a király!“ — Romá­nia nem ez az ország. Ferdinánd meghalt, de nincs herold, aki ki merné jelenteni, hogy él­jen a király, mert ha Mihályt mond, a hadse­reg tisztikara, Erdély és a kisebbségek elége­detlenül horkannak fel, ha pedig Károlyt, Bra­li a<mi és Mária azonmód megfojtják. Tejjal- onézzel folyó Kánaán ez a Románia, van síkja és bérce, gabonája és petróleuma, fája és kő­szene. aranya és tengere, a földje jó, a legelő­jén a fii kövér — csak éppen, mint ama nagy­szerű Arany-vers mondja — a népe hallgat, miként a sir. Románia monarchia, de a mon­archia legnagyobb áldását: a konstansságot, a trón öröklés rendezettségének előnyét, a meg­hal yga thatatlan kontinuitását, nem élvezheti. Az uralkodóházak legnagyobb raison d'étre- je az, hogy a korona, a rend é* a nyugalom szimbóluma, zökkenő nélkül kerül át az egyik fejről'a másikra és nem szabadulnak ki a vál­tozásokkor mindig esedékes gonosz emberi fúriák, — nos. Nagyrománia hatalmas állam, de ezt a zökkenőt Ferdinánd halálakor aligha fogja kikerülhetni. A romániai helyzet a körűim én vekhez ké­pest eléggé isimé rétes. Ferdinánd' ereiben nagybátyjának, Károly királynak vére csörge­dezett, Hohenzollern-vér ugyan, de német szo­lidságul, német nyugalmú s ez az uralkodó, akit uj hazájának történelme — niilv para­doxon! — kétségtelenül „nagy“-na'k fog ne­vezni, mert megháromszorozta az ország terü­letét. világéletében a csöndéi, a nyugalmat hirtette, talán néha a nénitörődömságet és a polgári élvezetek keresését is. Neki nem volt szívügye Nagyrománia. ellenben szerette alattvalóit, mint a kényur, a német bübárurak kései utóda. a népét, faj, ambíció, vallás és gazdasági különbség nélkül. Mellette azonban nagy vágyak érlelődtek. A regát bojárjai, a fel cseperedett és titkos m ah ináci ókkal irtóza­tosan meggazdagodott Bratianu-dinaszitia, Má­ria, az angol nevelésű kóburg-góthai herceg­nő. aki mindenáron „nagy királynő" akart lenni, nem engedték a pa isi bit is életei és Ferdinándnak bizony el kellett hagynia Ká­roly király útiját, hogy fénnyel, hatalommal övezve, eleget tehessen környezete kívánsá­gainak. Ferdinánd engedett Máriának, de fia, Ká­roly herceg, akiben apjának polgári allűrjei hatványozott erővel érvényesültek, nem ke­rült az udvari klikk uralnia alá. Máriával szemben nem akart spanyol ceremóniákat ját­szani és polgárleányokat szeretett, a bojárok­kal kapcsolatban nem akart kapitalista és feu­dális igényeket érvényre juttatni és demokra­ta. volt, Bratianuékkai viszont nem követett gyilkosán sorén politikát, hanem szerette Er­délyt, a kisebbségeket. A bukaresti udvari klikk — Romániában a klikkek mindenhatók — elsöpörte a renitenskedek Ferdinánd, aki már beteg volt, beleegyezett fia száműzeté­sébe, de a nép — Erdély népe — és a haladó szellemű tisztikar, nem. Amíg Ferdinánd élt, az elégedetlenség nem tört ki, de mi lesz most? Bratianu, Mária, a bojárok és a regát a régen ??ég mellett vannak, Erdély, a tiszti­kar, a kisebbségek és a proletárság a Fran­ciaországba száműzött Carol. mellett. Bratianu kétségtelenül jelentős .politikus. Amikor érez­te, hogy Ferdinánd meg fog halni, egyetlen brutális gesztussal elsöpörte Avaremit, a j régi parlamentet,.kérlelhetetlenül letiporta a ; választók tömegeit s finisre bejött a hatalom-) ba: éppen hogy leigazolták a képiiselőket, aj 'Meghalt FerdlnáiMl ronthat király Ostromállapotot remsieltek ©1 se országban — Délután négy óra­kor a nemzetgyűlés királlyá proklamálta Mihály tréra8r®kiást — Zuhan a lei — Minden elővigyázatossági intézkedést megtettek mmmma résensfanács «a» Bőig rád, ju-lius 20. Ferdinánd román király ina hajnali 2 óra lő perekor meghalt. A király tegnap este óta essméleíienül feküdt, úgyhogy a halál beálltát környezete alig vet­te észre. Károly herceget kivéve, a királyi család minden tagja a betegágy mellett vir­rasztóit. Bratianu miniszterelnököt tegnap este Simájába rendelték, úgyhogy a miniszter­elnök a király halálakor szintén a kastélyban volt. A román parlament tegnap estig veri­fikálta a legtöbb képviselő mandátumát, s így az alkotmányos életben semmi föimakadás nem történik. A parlament ma meghozza a halálesettel kapcsolatban szükségessé vált tör­vényeket. A Belgrácl és Bukarest közti telefont kizárólag az udvar céljaira foglalták le. A halál Bukarest, iulius 20. Ferdinánd király ha­lálának körül menyiéiről még a következőket sikerült megtudni: Félórával a király halála előtt, Manuéla, a a király kezelő orvosa, értesítette a királyi csatáid tagién, hogy a katasztrófát nem lehet ■elhárítani s az rövid időn belül okvetlenül be fog következni. A kezelőorvosnak erre a je­lentésére megjeleniek a betegszobában a ki­rály ágya mellett Mária királyné, leánya, a ju­goszláv királyné, Erzsébet volt .görög király­né a férjével, a volt görög királlyal és Miklós herceg. Két óra tizenöt perckor a király min­dén haláltusa nélkül utolsót lélekzett. Mihelyt a kezelőorvos a már régebben eszméletlenül fekvő király halálát megállapította, azonnal értesítették a kormánynak Bukarestben időző tagjait. Hajnali négy órakor Bratianu minisz­terelnök és Popéscu igazságügyin iniszter Si- najáiha érkeztek, mert az alkotmány értelmé­ben az volt a feladatuk, hogy a király elhunv- tával kapcsolatban bizonyos megállapításokat tegyenek. Elsősorban nekik is meg kellett állapi- taniok, hogy a király elköltözött az élők sorából. Ez a hivatalos megállapítás, amelyről külön jegyzőkönyvet vettek fel, a betegszobában tör­tént Mária román királyné, a miniszterelnök, az igazságügyminiszter, az állapii pecsétőr és a kezelő orvos jelenlétében. Súlyos megpróbáltatások előtt Belgrád, július 20. A román kormány a király halála esetére már előre elhatározott intézkedésképpen elzárta az ország határait és az egész ország területére nézve elren­delte az ostromállapotot. Minden gyülekezés tilos, a sajtót a legszigorúbb cenzúra alá ve­tik. Bár jelenleg még megközelítő képet sem lehet alkotni a király halála folytán be­következhető eseményekről, mégis félő, hogy Románia a legsúlyosabb megpróbálta­tások előtt áll. A király ugyanis a legna­gyobb fejetlenség és általános pártviílongá- sok közepette hunyta le a szemét Halálára ugyan már régen számítottak, hiszen a ki­rály betegsége hosszú hónapokon át húzó­dott s már több alkalommal került a 2 .sú­lyosabb válságba, de a legnagyobb erőfeszí­téssé! sem sikerült rendet teremter^. Isme retes, hogy Románia két legnagyobb pártja éppen a trón öröklés kérdésében állandóan a legnagyobb ellentétben állott egymással. A liberális párt Bratianu vezetésével a ki­rályné és Mihály trónörökös, Károly extrón- örökös fia mögött áll, viszont a másik olda­lon a parasztpárt és a nacionalisták törhe­tetlen hívei Károly exírónörökösnek és visz- szahivását a legerélyesebben követelik. Emellett Károly extrónörökös kétségtelenül bírja az egész román ifjúság bizalmát s a hadsereg nagyrésze is mögötte áll. valamint nagy népszerűségnek örvend az erdélyi ro­mánság körében is. Minis sztertanács a gyászoló Bukarestben Bukarest, július 20. Éjfélkor feladlak az uralkodóira az utolsó kenetet. A király néhány pillanatra eszméletre tért s láthatólag szeuve- diés nélkül szenderült el. Ma reggel a román lapok gyászkeretesen jelentek' meg. A fővá­rosiban és az országban egyelőre a legnagyobb nyugalom uralkodik. Bukarestben majd min­den házon gyászlobogó leng. Reggel nyolc óra­kor Bratianu kormánya minisztertanácsra gyűlt egybe, hogy megállapítsák a temetés részleteit. Bukarest, julius 20. Ma reggel 5 órakor Minovics bukaresti egyetemi tanár egyik asszisztensével Sinajába érkezett a király halottas ágyához- hogy bebalzsamozza a ki­rály holttestét. Holnap reggel hat órakor király holttestét Bukarestbe szállítják, ahol a cotrocenii kastélyban fogják felravatalozni, mivel Bukarest főutcáján levő királyi pa­lota reprezentációs termet a múlt év decem­berében tűzvésznek estek áldozatul. Szombatig a király holtteste a cotrocenii kastélyban marad, ahonnan a Curtea de Arges-i kolostorba viszik s a román ki­rályok sírboltjában helyezik örök nyu­galomra. A kormány a szinielőadásokat, hangver­senyeket, mozielőadásokat s egyáltalában az összes szórakozásokat és nyilvános mulatsá­gokat az országos gyászra való tekintettel be­tiltotta. A román lapok különkiadásban szá­molnak be a király haláláról. Beérkezett jelentések Szerint egész Ro­mániában nyugalom és rend van. mivel a kor­mány már régebben megtett minden intézke­dést a rendzavarás megakadályozására. Ma délután 4 órakor összeül a nemzet­gyűlés. amelven megjelenik a királyi család minden tagja, élén a kis Mihály trónörökös­sel. akit ünnepélyesen Románia királyává kiáltanak ki. A régenstanáes akcióba lépett Bukarest, julius 20. A ma réggé’ összeiid minisztertanács a király halálának körülmé­nyeivel és a trónöröklés kérdésének rende­zésével foglalkozott. Miután Bratianu minisz­terelnök Si na iába n tartózkodott, a legidő­kormányt éppen, hogy beiktatták a hatalomba! Bratianu kijelentette, hogy tizenkét évig marad uralmon, addig, amig Mihály nagykorú lesz, nehogy az államot „zökkenő" érje. Szép szándék s aki ismeri Bratianu brutális ener­giáját, hihetne is benne, ha nem volna egy haj: a hadsereg Károly-párti! Márpedig egy modern államban, különösen az olyan beren- dezettségü államban- mint Románia, a hadse­reg óriáisi hatalmat jelent és jaj annak, aki ellene van! A praetmriánus lázadás nem lehe­tetlen és az. sem volna váratlan, ha a lakosság, a kiszipolyozott, a megkorbácsolt és semmi­be sem vett nép, nem tűrné még Mária asz-. Szony parádés uralmát, hanem egyetlen erős felbuzdulásban visszakövetelné Károly herce­get. a demokratát, a rokonszenves vivőr fia­talembert és elkergetné Bukarestből a Paris­nál is párisiasabban élő udvaroncokat. Középeurópa békéjét itt is ott is szivbé- nitó veszedelmek fenyegetik. Villámok cik­káznak. Most nyugaton robbant, a legbéké- sebb helyen. Becsben, most keleten csapott be a villám: meghalt Románia békéjének legnagyobb záloga. Ferdinánd király. A ro­mán nép nem érett arra a nagy hatalomra, mely a háború után ölébe hullott, nem tud mihez kezdeni óriási országával s vezetői aj legszívesebben még azt a kis balkáni játékot játszanak, amit hajdanában. Pedig tizenöt mil- Uó lakossal, (háromszázezer négyzetkilomé­terrel, már nem lehet büntetlenül játszaui s ha személyes passziók fogják továbbra is intézői ennek a nagyhatalmi mezben tetszelgő or­szágnak a sorsát, akkor a katasztrófa kikerül­hetetlen. Számunkra már ennek a katasztró­fának az előszele is baljóslatú s azért nem szűnünk meg hangoztatni azt, amit váltig han­goztattunk: tetemes átalakításokra van még szükség Középeurópában, amig mind im es mindenki megtalálja méltó helyét és végre megindulhat az általános épRőmunka! Hfiliályt Románia Mlrátfálfé Isiáttlák ifi

Next

/
Thumbnails
Contents