Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-20 / 163. (1497.) szám
Franciaország francia égisz alatt Indító jányosni akarta Cjehiitováhia, Ausstría és Hagyarorsság „alkalmi ss3vet$és«i” Mit határozlak Pá?!$ban Ausztriának Németországhoz való csatEakosása elleni — A P. M. H. párisi tudósítójától — Pálús, julius 19. Nagytant oeságu s a szó komoly értelmében szenzációs értés üléseket van módomban alább közölni. A Duna medencéjében elterülő közép európai államok sorsát figyelemmel kísérőknek bizonyára feltűnt az a rendkívül heves támadás, amellyel a francia sajtó legutóbb két Ízben is illette Ausztriának Németországhoz való csatlakozási mozgalmát. Először a francia külügyminisztérium lapja, a Le Te mips, azután a Liberté hasábjain Bainville történetíró kelt ki éles hangon Ausztriának Németországhoz való csatlakozási szándéka ellen. Franciaországban már hónapok óta élénk figyelemmel kisérik Ausztria csatlakozási mozgalmát, az egyre szaporodó gyűléseket, az egyre sűrűbben megjelenő újságcikkeket és főleg azt a körülményi, hogy olyan előkelő polgári körök is érdeklődést mutatnak a Németországhoz való csatlakozás iránt, amelyek eddig ettől a mozgalomtól feltűnően távolt ártották magukat. Junius végén a francia külügyminisztérium állítólag rendkívül élesbangu reklamációk kíséretében Párisba hívta Ohamibmm grófot, Franciaország bécsi követét. A francia követ el is utazott Párisba, miután a francia külügyminisztérium értesítette, hogy valaminek történnie kell, valamit tenni kell Ausztria csatlakozási vágyának a lehűtésére. A francia követnek ugyan egész sereg kitűnő vasúti összeköttetés állt volna a rendelkezésére' Bées- ből Párisba, ő azonban ezt az utat egy csodálatos kerülővel — Prágán át kívánta megtenni, ahol hosszú tanácskozást folytatott Benss külügyminiszterrel. Párisba érkezve, a francia külügyiminisztériumban megtartott tanácskozások arra az eredményre jutottak, hogy Franciaországnak okvetlenül bele kell avatkoznia, hogy a középeurópai nemzetközi egyensúlyt (már amennyire azt St. 0ermainban helyreállították) fent airtsák. Már ennek a tanácskozásnak volt az eredménye, hogy a Csehszlovákia és Ausztria között folyó kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások, amelyek rendkívül vontatottan és csak nagy akadályok leküzdése mellett haladtuk előre, egyszerre szaporább tempót vettek, hogy Oseih- szlorákia egyszerre hajlandónak mutatkozott bizonyos lényeges engedmények teljesítésére, amelyeknek következtében Ausztria is sokkal engedékenyebbnek bizonyult, úgy, hogy a tárgyalásokat egy-kettőre befejezték s a kereskedelmi szerződések tervezete nemsokára a csehszlovák parlament és az osztrák nemzetgyűlés elé kerül. Franciaország tudatta óhajait Csehszlovákiával és ennek az intervenciónak nem is maradt el a kellő eredménye. De ez még csak az első lépés volt. Most következtek azok a feltűnést keltő lap- itámadások, amelyekben a francia kormány a leghatározottabban tudatja, hogy sohasem fog beleegyezni abba, hogy Ausztria Németországhoz csatlakozzék. A legfontosabb lépés azonban csak ezután következik : Igen jó forrásból, abszolút megbízható helyről kapjuk azt az értesülést, hogy a francia kormány a nyár végén felhívást fog intézni Csehszlovákiához, Ausztriához és Magyarországhoz, hogy „alkalmi szövetségre” ahogy informátorunk mondta: „Zweckverband“) lépjenek egymással, vagyis olyan gazdasági államalakulatot alkossanak, melynek tagjai kölcsönösen vámmentességet élveznek, vagy a legjobb esetben is egymás között. preferenciális vámok rendszerét vezetik be. Ez az alkalmi szövetség nagy ünnepélyességgel alakulna meg és nyíltan Franciaország égisze alatt működnék. Ennek az államalakulatnak az előké- szitcsévél hozzák összeköttetésbe azt a hírt, hogy Seiipel Ignác dr. osztrák kancellár, aki Karlsbadba megy kúrát tartani, onnan Prágába utazik, ahol nemcsak Benes külügyminiszterrel, hanem Maea- ryk köztársasági elnökkel is fog tanácskozni. Franciaország tervei szerint ehhez a középeurópai államalakulathoz rövid időn belül csatlakozni fog Jugoszlávia, Románia és Lengyelország is. A terv, amelyet — ismételjük — igen jól értesült és megbízható helyről kaptunk, több szempontból méltó a legnagyobb figyelemre. Kétségtelen, hogy Franciaország minden követ megmozdít Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ellen és akciói között talán a leghatásosabb az az ötlet, amely szerint francia protektorátus alatt dunai konföderáció létesüljön, vagy más szóval: francia felügyelet alatt álljon helyre az egykori osztrák-magyar monarchia, melyet Franciaország vert széjjel. Kétségtelen, hogy ennek a tervnek a megvalósításába még bele fognak szólni azok az országok is, amelyeknek sorsáról Párisban így határoztak és hele fog szólni Németország is, ha e terv valóra válnék, keleti és délkeleti határán egy olyan hatalmas gazdasági szervezettel találná magát szemben, amely ipari szükségletét eddig túlnyomórészt tőle fedezte és amely a neki nyújtott gazdasági l kedvezmények révén a jövőben nem venné igénybe a német termelést. Ez a terv azonban még egy szempontból érdemel figyelmet: Május 13-tól 15-ig ülésezett Joabhimsíhalban a kisantant külügyminisztereinek legutolsó konferenciája, amely szakított eddigi politikájával Magyarországgal szemben és úgy határozott, hogy nemcsak nem viselkedik ellenségesen, hanem igyePrága, julius 19. A cseh és német szo- ciáldem okra táji, mint ismeretes, a bécsi eseményekkel kapcsolatban közös maniíesztá- cióra hívták össze ma délutánra Prága város munkásságát. A kommunisták is felajánlkoz- tak? hogy közös demonstrációt rendeznek a munkássággal, ezt azonban a szociáldemokraták kereken vissza utasították. A ma este félhat órára hirdetett közös szociáldemokrata népgyülésre több ezer ember jelent meg a cseh szociáldemokraták prágai házában, a Hybernska-utcai Lidovy Dum udvarán. A kommunisták is nagy számban gyülekeztek, de őket nem engedték be a ház kapuján. így azután az utcán rekedt Jilek és Stern kommunista képviselő, valamint Tou- zsil és Ohlumecky kommunista Szenátor is a gyűlés helyéről kizárt kommunista munkások tömegében. A kommunista munkások között, de még a gyűlésre tolongó szociáldemokraták között is ingyen osztogatták a kommunista Rudé Právo ma „délutáni rendkívüli kiadását, amelyben bajtársaknak szólítják a szociáldemokrata munkásokat s kijelentik, hogy nem akarják a népgyülést szétverni, nem akarják a munkásságunk impozáns tüntetését lehetetlenné tenni, csak együttesen akarnak manifesztálni az osztrák munkásság mozgalmával érzett szolidaritás kifejezésére. Fél hat óra tájban kavarodás, majd nagy lárma támadt a /apu előtt. Az egyik Szociáldemokrata rendező, aki a kapuban szigorúan le- igazoltatja az udvaron' tartandó népgyülésre igyekvőket, kiragadja az egyik kommunista rikkancs kezéből a Rudé Právo rendkívüli kiadását és arcul üti az illetőt. Már-már izzó a helyzet, parázs verekedés készül kitörni, de a mérsékeltebb elemek közbevetik magukat, megakadályozzák a nagyobb botrányt. A Masaryk pályaudvar előtti utca olyan, mintha hadi állapot volna: gyalogos rendőrök sűrű sorfala állja kö- I rül a szociáldemokraták munkás házát a kérni fog a kisantant államai és Magyarország között gazdasági téren közeledést létrehozni -6 Magyarországot szorosabb gazdasági együttműködésre fogja felhívni. A kisantaninak ez az állásfoglalása akkor hivatalosan nem került nyilvánosságra, de minden beavatott politikus informálva volt róla. Tudott róla természetesen Chambvun gróf, a bécsi francia követ is, aki épp azért vette útját Rérsből Párisba Prágán át. hogy ott részleteiben is informálódjék arról az állásfoglalásról, amely a középen ró pa.i államok gazdasági együttműködését lehelsé- gessé tenné. A kisantant nemcsak Magyarországgal szemben kívánja meg változtatni politikáját, hanem gazdasági közeledést óhajt létesíteni Ausztriával cs Lengyelországgal is. Ez a terv most ősszel valóra fog válni :a kisantant kezdeményezte, de megvalósulását Franciaország veszi a kezébe, mert ezen az utón akarja megakadályozni, hogy Ausztria vele szomszédos házak is több száz gyalogos rendőrt rejtenek magukban. Néhány lépéssel odébb, az utca másik végién álló vámhivatal épületnek hatalmas udvarán a lovasrend őrség áll készenlétben. Hat órakor elzárták a Lidovy Dum kapuját, mert több ember már nem fért be. Megközelítő becslés szerint háromezer ember tolongott a szociáldemokrata rnunkásház udvarán és kertjében, úgyhogy két részletben tartották meg a népgyülést. Az egyiket a kertben, ez volt a nagyobbik gyűlés, a másikat az udvaron. A kerti nagygyűlést Dundr cseh szociáldemokrata szenátor, pártfőtitkár nyitotta meg. Megnyitó szavaiban kihangsúlyozta annak jelentőségét., hogy ez az első eset, hogy a cseh és német szociáldemokrata munkássán Prágában együttesen demonstrál s együttesen tiltakozik nemcsak azon események miatt, amelyek a bécsi véres pénteket előidézték, hanem az itteni reakció és fasciz- mus ellen is, amely napról-napra szemtelenebb. Ezután javasolja a gyűlés elnökségének megválasztását cseh és német szociáldemokrata ve zéríórf lakiból. Dundr szavai köziben a tömegből éles kiáltás haitik: — Mi van a kommunistákkal? A tömegen moraj vonul végig, de a rendezőség hamarosan kiemeli a közbekiállót és kiteszik őt az udvaron keresztül a kapun kívülre. Kiderül, hogy a kertbe néhány kommunista is befurakodott, de ezek egyelőre még csöndesem viselkednek. Dundr után Sykora, a bécsi cseh munkáslap szerkesztője emelkedik szólásra. Frázisokkal telt beszédében azzal igyekszik indokolni a legutóbbi bécsi szomorú eseményeket, hogy a választások folyamán az osztrák reakció nagy mértékben erősödött. A belföldiek közül Soukup cseh szociáldemokrata és Niesner német szociáldemokrata szenátor fog még fölszólalni. Az udvarban Brodecky beszél a néphez. Az utca képe hat óra után teljesen megváltozott. A 6Ürü rendőrkordon a mellékutcákba szorította a Lidovy Dum elő! a tömeget, a munkás- házat teljesen körülzárta, oda be nem léphet senki. h."hjii rrmwi—r—en—M—i Az üzletek redőnyeit lehúzták. A közeli Havli- csek-térem pedig újabb lovasrendőrszakasz vonult fel, hogy minden eehelöségre készen legyen. Lapzártáig nem fordult elő nagyobb rendzavarás. > Mekkora a legnagyobb tengermélység ? A német „Éviden" cirkáló 10.Í50 métert mért — Óceánárkok és azok keletkezése — Az eddig ismer! legnagyobb melységek — Visszhangmód- szerrel történt a mérés Németország a világháború óta kutaió tevékenységét nem tudja abban a mértékben kifejteni, mint annake'őtte. Ennek természetes oka főképpen abban rejlik, hogy gyarmatait elvesztette és ezért nem képes arra, hogy tudósait a tropikus égöv ismeretlen országaiba küldje. Az is ki van zárva, hogy német tudósok az antant-hatalmak birtokain végezzenek kutatást, igy tehát nem marad más hátra mint az Óceán végtelen birodalmát felkutalni, ahol még rendkívül sok probléma vár megoldásra. A háború óta Németorrszág teljes erővel az oceáncngCafia területére vetette mayát és már eddig több expedíciót küldött ki. Legújabban a „Meteor” kutatóhajó járta be az Atlanti Óceánt Délamerika és Afrika között és kutatta át tengertani szempontból az Óceán e részét. Az erősen megcsappant német hadi'enge- részet sem marad mögötte civil kollégáinak, hanem erejéhez mérten ő is igyekszik a tudomány szolgálatában eredményeket felmutatni. Csak nemrég sikerült a német haditengerészei „Emden” nevű cirkálójának olyan tudományos eredményt bemutatni, amely méltó feltűnést .keltett az egész müveit világ előtt. Idén tavasszal a Csendes-Óceánon végzett kutató útja alkalmával Macassar kikötőjéből elindulva, Nakasaki felé való utjábau, Kiushiu szigete mellett tengermélységet fedezett fel, mely párját ritkítja az eddig ismeretes tengermélységek között. Az uj visszhang-mélységmérési módszer segítségével az Óceán jenekét ezen a ponton Í0A50 méterrel mérték. A Csendes-Óceán, sőt a világ legnagyobb tenger- mélysége egy árokalaku tengermélyedésben fekszik, amely a Filipi-szigetektől keletre 1200 km. hosszúságban húzódik északdéli irányban. Hogy a Csendes Óceán több helyén vannak ilyen „árkok”, arról már régóta van tudomásuk az oceánografusoknak. Eddig hat ilyen haMtm/as árokról tudnak, amelyek mélysége 8000 méternél nagyobb. Az első nagy oceánikus depressziót 1874-ben fedezték fel, amikor egy amerikai hajó, a „Tuscarora” 8514 métert mért. A hajó neve után elnevezett „Tuscaroramélység” évekig a legnagyobb tengermélységnek számított. Japántól keletre fekszik ez az árkos depresszió. Néhány évvel később a Pala-szigetek mellett mértek 8138 méter mélységet, 1899-ben újból egy amerikai hajó, a „Néró” volt olyan szerencsés, hogy a Marianoktől délkeletre, Guam-sziget közvetlen közelében 9635 métert mért. A „Neromélység” legmélyebb pontja a félköralaku Guam-ároknak. A Bismarck szigetcsoporttól délre szintén van egy negyedik félköralaku árokszerü beszakadás, melynek legnagyobb mélysége 9140 méter. A legnagyobb óceán-depresszió- Ujzeeland szigeténél kezdődik és majdnem a Samua-csoportig terjed. Hossza 2700 km., több maximális mélységgel, melyek között a legnagyobb 9424 méter. 1912-ig ezek voltak a legnagyobb ismeretes tengermélységek, amikor ennek az évnek júniusában egy német hajó, a „Plánét” Mindanao-szigetétői keletre 9788 méterre találta a tenger fenekét. Ettől a ponttól 10 tengeri mérföldre délkeletre fekszik a legújabb Emdenmélység 10.450 méterrel. Az előbb felsorott oceándepressziók rendkívül jellegzetes talajformái a mélytengernek. Geológiai szempontból keskeny árkos töréseknek tekinthetők, melyek keletkezése aránylag fiatal, mert a terciér-kor végére tehetők. Paradoxnak hangzik, hogy ezek a nagy tengermélységek nem aa Óceán messzeségeiben találhatók, hanem partok közelében lépnek' fel. Majdnem kivétel nélkül vulkánikus szigetcsoportok keleti oldalán fordulnak elő. Ez a rendkívül jellegzetes dolog a Csendes Óceán keleti szigetcsoportjainak geológiai felépítésével van szerves kapcsolatban. A szigetcsoportok genetikai kapcsolatban vannak ugyanis ezekkel a nagy törésvonalakkal, amelyek mentén vulkáni erők léptek fel és építették év- százezredek alatt azokat a szigetcsoportokat, amelyek mellett megtalálhatók a nagy tengermélységek. , A nemrég olyan katasztrofális lefolyású japán földrengések közölt és az előbb említett nagy óceáni törésvonalak között szoros kapcsolat áll fenn, ami azt mutatja., hogy a geológiai erők korántsem nyugszanak és az oceánteknők képződése még tovább tart. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának prágai kerülete csütörtökön, julius 21-én este 8 órakor a prágai Conti- ’nental-kávé'ház különtermében rendes ülést tart, amelynek tárgysorozatán a szindikátus legutóbbi pozsonyi végrebajtóbizottsági üléséről való beszámoló és a kollektív szerződés ügye szerepel. Tekintettel a tárgysorozat fontosságára, a tagok pontos megjelenése kötelezd csatlakozzék N é me tor szaghoz. JlisiesriBcai katonák wérfnrdüt rendeltek 8$ika?a@üiÉ&an Több mint háromszáz benssüEötfiet felkoncoltak — Elkeseredés Kőzépamerskában — Őrlési felháborodás az Egyesült Államok liberális köreiben Newyork. julius 19. Nika.raguában az egyik amerikai megszálló hadoszlop harcba keveredett Dávid Sandino nikaraguai liberális felkelővezér csapataival. Az ameriakiák heves gépfegyvertiizzel verték vissza a nikaraguaiak támadását. Az ütközetnek több mint 200 benszülött áldozata van. míg az Egyesült Államok részéről egy tengerészkatona meghalt, háTom pedig könnyebben megsebesült. Newyork. julius 19. Az amerikai tení?e részkatonák nikaraguai harcáról s arról a vérfürdőről, amelyet az amerikaiak jóformán ok nélkül a beuszülöttek között rendeztek, számos kimerítő jelentés érkezett az Egyesült Államokba. A legújabb hírek hivatalosan 327 halottról tudnak. Az Unió liberális köreiben nagv felháborodást okoz az amerikai megszálló katonák kegyetlensége. A kongresszus téli ülésszakán a demokrata képviselők feltétlenül szóvá teszik a nikaraguai eseményeket. Az incidens összeesik az ötödik amerikai munkáskongresszussal, ami még iobban elmérgesiti a helyzetet. A nikaraguai szakszervezetek küldöttsége Washingtonban bejelentette tiltakozását és keserű szavakkal panaszolja el az amerikaiak hallatlan brutalitását. E nyilatkozat szerint, ha a washingtoni kormány nem vonja vissza a megszálló csapatokat, akkor ezek mindaddig nem teremtenek rendet Nikaragnában, amíg az utolsó lakost le nem mészárolták. Az államdepartemént az ocotali ütközettel nem igen akar törődni. Kellogg államtitkár szerint Sandino tábornok közönséges kalandor és rablóvezér, aki mindenkitől pénzt akar zsarolni. Az amerikai parancsnok felszólította őt. hogv tegye le a fegyvert, de ehelyett megtámadta az amerikai helyőrséget. Erre a katonaság nem felelhetett másként, mint gépfegyvertüzzel. Sandino nem tartozik sem a nikaraguai liberálisokhoz, sem a konzervatívokhoz. — Ezzel ellentétben az amerikai sajtó liberális része ismét riadót fuj az amerikai imperializmus ellen. M prágai munkásság mai tüntetése A szociáldemokraták gyűlésére a kommunisták Is felvonultak — A kommunistákat nem engedték be a munkásházba — Hatalmas rendőr! készenlét IPZ7 jnnus au, szerm. 3
