Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-17 / 161. (1495.) szám

1Ö ,SBS«CTÍV^^!aR-Fmmsa 1927 juliu3 17, vasárnap. mrnmarrmiím.Wtmi^mífttryyssnSfíitrreilítékJSMimimmiMIMli "■■ iiljl 11 — A fény száz esztendeje Amikor két ellentétes elmélet közli! mind a kettő igaznak bizonyul s»n mindegyik megmagyaráz egy csomó tü­neményt, bár mindegyik tanácstalanul áll A franciák most ünnepük meg Fresnel- nek, a kitűnő fizikusnak centennáriumát, ki­nek csaknem egész munkássága a fénytan terére szorítkozott s ezen a téren valóban korszakalkotó volt. Frésnél 1788-ban szüle­tett, abban a korban, mikor a természettudo­mányok megalapozói éltek, akiknek cen- tennáriumaiból mostanában szinte ki sem fogyunk. Az emberiség történelmének való­ban nem is volt termékenyebb emberöltője, mint Laplace, Volta, Présnél s még számos nagy tudós e korszaka s szinte' különös, hogy ezek százesztendős emléke ismét egy olyan korszákba esik, amikor forrong a tudomány, korszakalkotó fejlődés elején van s amikor igazán meglepő az összehasonlítás a száz év előtti és a mai természettudomány között. Fresnel — Prosper Mériméenek unoka­öccse volt — alig akart megtanulni olvasni, de már kilencéves korában szeretett kísérle­tezni s csakugyan mérnök is lett belőle. Kar­rierje gyors volt, mint tudósé. 1815-ben tagja tett a francia akadémiának, 1823-ban a lon­doni Royal Society is tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta, de ezután gyorsan is vég© szakad, mert 39 éves korában már meghalt. A fény nagy teoretikusa volt, falán a legnagyobb Newton után, amivel nem akarjuk kisebbíteni Huyghens, Fizeao, Foucault érdemeit. Fresnel idejében még nagyon ismeretlen terület volt a fénytünemények titokzatos birodalma s meglehetős bizonytalanság uralkodott az egyszerű tünemények magyarázatában is. A sugártörés, a visszaverődés, kettős törés, in­terferencia, sarkiiás törvényei részben is­meretlenek voltak, részben megm agyar ázha- tatlanok és Fresnel volt az, aki csaknem minden problémát egységesen és biztosan oldott meg az optikában. Ezeknek a tüneményeknek magyarázatához a hullámelmélet volt szükséges, ellentétben a régi optikával, melynek nem kellett bonyolultabb hipotézis, mint Newton emissziós elmélete. A hullámelmélet nélkül azonban nem lehetett megmagyarázni a kettős törést, még kevésbé a fénysarkitást és az inter- f er énei a-tün emén y ek et, habár ennek ellenében be kellett vezetni a fizikába a még ma is oly titokzatos éter fogalmát. Fresnel volt az, aki legrészletesebben megállapította az éternek és rezgéseinek törvényeit s csaknem mindent levezetett az elméletből, ami benne rejlett, még bizonyos tekintetben Einstein relativitásának is eljutott a közelé­be, mikor a hiros Fresnel—Fizeau-kisérlet- tel megállapította, hogy a mozgó testek nem viszik magukkal az étert. Száz esztendővel ezelőtt a fény hullám- elmélete a tudomány korlátain belül tökéle­tesen kifejlődött s elegendőnek is bizonyult minden fénytünemény megmagyarázására. A Newton-féle fluidum-elmélet megdőlt, s habár a fluidum helyett az éter fogalma lett az érthetetlen, a hullámelmélettel mégis minden ismert fénytüneményt le lehetett ve­zetni. A hullámelmélet uralma azonban nem maradt fenn sokáig. Nagy lépés volt Maxwell elektromágneses elmélete, amely a fénytant az elektromosság tana egyik fejezetévé tette meg. így ment át a fény Newton mechanikai elméletéből a hang­tanon — a rezgő mozgás elméletén — ke­resztül az elektromos tünemények közé, de még mindig merültek fel olyan kérdések, miket Maxwell elméletével sem lehetett megoldani, mint például a fény keletkezésének kérdése. Az egészen modern fizika, mely az uj atom­elmélettel született meg, természetesen szin­tén kénytelen volt megbirkózni a fénytüne­mények titkaival. Az elektromosság maga is egészen uj magyarázatot kapott az elektro­nok fölfedezésének következtében, termé­szetes, hogy az elektromágneses fénvelmélctet is re­videálni kellett. így született meg az uj kvantumelmélet, mely csodálatosképpen csaknem egyenes visszatérést jelent a legrégibb elmélethez. Ez az elmélet atomokból állónak tételezi fel a fényt is és valóban egész sor olyan tüneményt lehet vele megmagyarázni, amit eddig egyik régi elmélettel sem tudtunk. Sajnos azonban az egyszerűbb fénytünemények sehogy- sem illenek bele ebbe az uj keretbe s nincs is sok remény arra, hogy a fény kvantumelmélete elfoglalja a régiek helyét. Száz esztendővel Fresnel után tehát sok­kal nagyobb a zavar és a bizonytalanság, mint volt. Akkor joggal hihették a fizikusok, különösen Fresnel munkássága után, hogy a hulMmeiniélettel teljesen elintéztük a fény­tan kérdéséit, ma azonban annyi sok minden egyebet is megtudtunk a természet titkaiból, hogy a régi elméletek keretei szőkéknek bi­zonyulnak. Szinte úgy látszik, hogy mennél többéi; tudunk meg, annál bi­zonytalanabb lesz a tudásunk, amíg csak meg nem állapodunk ismét egy határnál s az azon helül eső tüneményeket mégis sikerül egységesen megmagyarázni. Ez az egységes magyarázat nem lesz egyik régi fényei máiét sem s ha ugyan sza­bad remélni biztosat, talán az a legújabb hullám -mechanikai fény- elméletben bizhatunk leginkább, mely épp most van ki­alakulóban. Ez az uj elmélet is szinte száz- esztendős, mert az alapja az angol R. Hamil- ton elfelejtett munkája a testek mozgása és a fény terjedése közt való kapcsolatoir vizs­gálata terén. Most a francia Broglie s az osz­trák Sebrödinger indultak el újra ezen a nyomon s igyekeznek egységesen összefoglal­ni a régi fény elméleteket. Newton emissziós elméletétől kezdve a kvantumelméletig. Iíi­Prága, julius 16. i A premontrei kanonok rendnek, amely a szlovenszkói és ruszinszkói magyar közönség előtt is általánosan ismert és kedvelt azon köz­hasznú kulturális tevékenysége miatt, ame­lyet a jászóvári premontreiapátság intézmé­nyei a mi vidékünkön hétszáz esztendeje ki­fejtenek, a mai napon nagy jelentőségű ün­nepe van, amely az egész rendnek jubileumi ünnepe. A rend Szervezete ugyan olyan, hogy az egyes apátságok egymástól függetlenek és az összekötő kapcsot csupán a szerzetesi re gúlák közössége és az összes apátságok felett álló rendi generális tartja fent, azért a rendi tradíció mégis egybe fűzi a világ különböző részein Szétszórt premontrei apátságot és mo­nostorokat. Csehszlovák La területén jelenleg három apátság van: a strahovi, amely cseh, a Marienbad melletti tepiai, amely német jel­legű és Szlovenszkón a jászóvári apátság. Ma­gyarországon a csornai apátságnak vannak intézményei, továbbá a jászői rendnek van Gödöllőn főgimnáziuma és nevelőintézete és Budapesten tartja fenn a Norbertinum tanár­képző intézetet. Délamerikától Keleteurópáig szétszórtan helyezkednek el a premontrei monosto­rok, számban hatvanan felül és amint említettük, a fehér reverendás szer­zeteseket a rendi tradíció fűzi nagy családba. Ennek a tradíciónak központjában termesze tesen a nagy rendalapitó, Szent Norbert áll az a kiváló egyhá-zfö, aki a tizenkettedik szá­zad második évtizedében kezdte meg apostol munkáját és állította meg a franciaors2ág Prémontreben a fehér és kiváltságos kanono kok szerzetes rendjét. A szent férfiút érdé meinek elismeréséül a pápa később püspöleké szentelte és érseki palliumot adott neki Mag- deburg székhellyel. Magdeburgból irányította egyházmegyéjének és rendjének ügyeit és az ottani székesegyházban is temették el. A cso­datevő ereklyék itt is nyugodtak egészen a re­más tüneményekkel szemben; kétségtelen, hogy a fény nincs anyagi részecskékből, mint Newton hitte s Fresnelnek igaza volt, mikor harcolt ez ellen a felfogás ellen. Vi­szont az is kétségtelen a mai megfigyelések és kísérleteik, alapján, hogy bizonyos körül­mények közt a fényből anyag lehet s az anyagból fény... M'imdeddig azt kérdezték a fizikusok, hogy emisszió vagy rezgő mozgós-e a fény? Fres­nel nagyon elcsodálkoznék, ha megtudná, hogy fizikusaink kezdenek úgy felelni erre a kérdésre, hogy égjük is, másik is. A termé­szet nem engedi bezárni magát egy dilem­mába, nem biztos, bőgj7 két lehetőség közül egyik áll fenn okvetlenül, az is.előfordulhat, hogy mind a kettő egyszerre igaz. A fénytan száz esztendeje tehát rendkí­vül érdekes tanulsággal záródik le. Nem le­het mindig egyetlen hipotézissel elintézni a természeti tünemények egy nagy és változa­tos csoportját. Hiába törekszik az emberi el­me az egyszerűsítésre, a természet. maga bo­nyolult marad s nem engedi beleszoritani magát a mi egyszerű kereteinkbe. Ha a fénytünemények egyik csoportját nézzük — Newton fluidumát látjuk bennük. Másik cso­portjánál Huyghens, Fresnel hullámmozgá­sát s az étert. Harmadiknál elektromágneses kapcsolatok merülnek fel. A maga terén mind a három elmélet igaz, de nincs az a le­leményesség, amivel ki lehet őket terjeszteni messzebbre is. Szinte csodálkoznunk kell azon, hogy már régebben is nem nyugodtak bele ebbe a fizikusok s mégis bele akarták ■erőszakolni az egyikbe az egész fénytant, nem gondolva arra a lehetőségre, hogy az ellentmondó elméletek mind a kettője egy­formán jogosult lehet. I formáció bekövetkeztéig, ekkor azonban a ré­gi érseki székváros a protestantizmus erős várává alakult és ez érlelte meg azt a gondo­latot, hogy a Szent rendalapitó földi marad­ványait a magdeburgi székes egyházból elszál­lítsák. Az ősrégi strahovi apátság, amely most Prága rohamosan fejlődő háztengerébe ke­rült és impozáns épülettömbjével alig válik ki a környezet szürkeségéből, buzgólkodott azon, hogy a rendalapitó hamvait kolostorába szállíthassa. 1627-et írtak akkor, amikor Csehországban az ellenreformáció mozgalma a legerősebb volt s amikor a szent hamvainak átszállításéra irányuló törekvés a császár tá mogatásával meg is valósult. Az átszámítás 1627-ben történt meg óriási ünnepségek közölt. Szent Norbert koporsóját diadalkocsin hoz­ták, amelyet három makulátlanul fehér pari­pa húzott. A menet élén lóháton egy dobos és nyolc kürtös haladt, akik szakadatlanul dia­dalul! himnuszokat fújtak. Utánuk nyolcvan fáklyás és huszonöt fehér ruhás szerzetes kö­vetkezett, majd Questenberg apát és Fűk Kris- pinus prépost haladt. Az egyházi méltóságok után egy tiziennógyfogatu kocsi haladt, amelyen a környék nemességének és polgársának kép­viselői foglaltak helyet. 1927 május elsején a harmadik és negye­dik óra között érkezett meg a diadalkocsi Prá­ga kapui elé, ahol a városfalaktól körülbelül nyolcszáz lépésnyi távolságra megállóit. Egy lovasosztag vonult ki a városból és a sáfrány- sárga felszerelésű lovakon ülő bársonykabá­tos, csillogó fegyverzetű küraszirok pompás kíséretet szolgáltattak a diadalkocsinak, amely trombiták s hadi (lobok zengése közben, a hely­őrség szaivéjában vonult be Prágába. A szent hamvainak első precessziója is mesés ünnepségek között folyt le. Elől két ünneplő ruhába öltözött Szerzetes haladt dí­szített botokkal, mögöttük a diákok és kegyes egyesületek következtek, azután égő gyér­PHOTO EGON SCHLEIM szállít mindent, ami a fényképezéshez szüksé­ges. Gazdagon felszerelt raktár készülékekben es hozzávalókban! Átveszek, gyorsan és szoli­dan kidolgozok amatőríelvételeket. IPffóaftea fi.« a ai e 2’sSea 19/8. Uj váiósháAnál Teleion 258—1—7 tyákkaí a lelkészek, majd a selyemre festett szimbolikus képeket, a belga .premontreiek ajándékait vitték. Ezután nyolc zászlórudra erősített ovális keretezett kép hordozói kö­vetkeztek a menetben s ezek a képek azokat a városokat ábrázolták, amelyekben Szent Norbert működött. Majd a zászlóvivők jöttek, busz darab rúdra erősített lobogót vittek. Százegy premontrei haladt a menetben, aki­ket drágakövekkel díszített ezüst kereszí alatt vezettek. A szent föld maradványait először a Thein-teinptomban .helyezték el, ahonnan más? nap Prága összes harangjainak zúgása és ágyudörgás közepette vitték át. Az ©város­háztéren húsz méter magas §s tizenkét mé­ter széles diadalé apu alatt haladt át a me­net. Szimbolikus jeleneteket is rendeztek itt. Szent Norberttel szembe jött a királyi öltözet­ben levő Cecília, .akit az ország tizenkét tar­tományának perszonifikáciőja követett A diadalkapu felhős eget ábrázoló tetőzetéből mechanikus Szerkezet segítségével Csehor­szág védőszenljei: Vencel,' Béla, Prokop, Zsig- moiid, Veid és Ludmilla ereszkedtek alá és egy üres trónszéket tartottak a szent kopor­sója elé, azután újból eltűntek a felhők között. Questenberg apát sók ezer ezüst pénzdara­bot szórt szét a nép között. A hídon túl második diadalkapu fogadta a menetet, amely alatt Szent Norbertnek me­chanikusan- forgatott szobra minden irányban áldást osztott. Itt csatlakozott a menethez a polgármester vezetésével a városi lovasság. A kolostor közelében lévő Éhségfalat gyapjú- szövettel borították be. A kolostor udvarán mű­vésziesen állították fel Sión hegyének csú­csát, a hegy tövében egy fiatalember állott, amely Szent Norbertét zarándok, ruhában áb­rázolta és ezt a feliratot tartotta: — Itt van az én nyugvóhelyeni, itt fogok lakni, mert igy választottam. Azóta Szent Norbertnek koporsója a stra- hovi apátság templomában fekszik. Csodálatos kin-csek borítják a Szent nyug- v óhely ét, melyeknek jellemzésére elég annyit monda­nunk, hogy 1683-ban egy óriási koronát he­lyeztek a sir fölé) amelynek nyolc és fél mé­ter magassága és tizenhat méter kerülete van. Az aranyban és ezüstben tündöklő koronát utánzóit drágakövek díszítették. Ezt a remek­művű alkotást, 1842-ben, amikor a franciák megszállották Prágát, a császári csapatok egy bombája romba döntötte. Vasárnap délután négy óra tájban újból megszólalnak Prága összes katolikus templo­maiban a harangok és a szent ereklyét a strahovi kolostor udvarán újból diadalmas körmenetben viszik körül. A premontrei rend apátjai messze föld­ről gyűlnek össze az ünnepségekre és vesznek részt a körmenetben a rend számos tagjával együtt. A processzió után Tedeum lesz a strahovi templomban és utána Kordács dr. érsek áldást oszt. Ha a mostani ünnepsé­gek fénye és jelentősége el is törpül a há­romszáz évvel ezelőtti ünnepségek mellett, az érdemes premontrei rendnek jubileuma ma is jelentős állomás a katolikus egyház éle­tében. — Miért késik a régi életbiztosítások ügyének rendezése? Fedor Miklós, az orszá­gos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője ez év április havában kérdést íh- tézett a miniszterelnökhöz az'eddig még nem rendezett régi életbiztosítások ügye elintézé­sének megsürgetése céljából. Miután a régen esedékes elintézést Szlovenszkó és Ruszinsz- kó nagyon sok érdiekeit őslakosa türelmetle­nül várja s miután a miniszterelnök a kér­désre még eddig nem adott választ, Fedor képviselő most levél utján megsürgette a mi­niszterelnöknél a sürgős intézkedést és vá­laszadást. Jí©OQ9©<Q0©©e®©ÖOO©C0C©9ÖSÖ'9e0©OOil SyfilicioSoge ©r. i£o§§* ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa ■»r<fias£«n US. V<roc9e£!3c<SBV«a 31, aan&wra. Wnssermann vizsgálat! ®©©©®©»9üí©Ö©8®0©©©©©©e®©e©©Q0<8^|­DMlfSMi Y éieSbiztOSitótársaság fiókigazgatóság Szlovenszkó részére, j « ^111 #-4 BRATISLAVA, lorancova brána* 17. Minden modern rendszerű életbiztosítások. ss52 A strahovi premontrei apátság ma ünnepli Szent Norbert hamvai áthozatalának 300 éves fordulóját A premontrei rend összes apátjai jelen lesznek a jubilesimi Ünnepségen — Kordács érsek vezetésével jubileumi kor- menetben hordozzák körül a szent hamvait

Next

/
Thumbnails
Contents