Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-16 / 160. (1494.) szám
1927 julius 16, szombat 3 Törköly Jőzsaf: ál közigazgatási törvény temeföie <esz SzioYensskó autesiéríilálának A nagyszabású üfeeizéd második része — A magyarság susgefneli kalapját fteer és Hanrefch képviselők Bneggy&xfldésQ elét* — Ifi maradt kS a közigazgatási reformjavaslatból — Prága. július 15. T.:: ónkban közöltük Törköly József ör. szenátor nagyszabású beszédének első részét, melyben a szónok kifejti a ma- gyiaT nemzeti párt álláspont iát a trianoni békeszerződés revíziójának kérdésében és megállapítja. hogv a csehszlovák köztíánsaság nyngiailma szem pont iából is rendkívül üdvös volna a hatiárkiigazítás. A beszéd hátralevő részében főleg a közigazgatási reformjavaslat fonákságaival és tarthatatlanságával foglalkozik. Ezt, a rendkívül érdekes és jelentős részt, is teljes egészében közöljük: Öntudatos nemzeti kisebbség nem támogathatja a javaslatot Mélyen tisztelt Szenátus! Eddig azt. fejtettem ki. hogy a magyarság, mint, magyarság, miért nem szavazhatja meg a jelen törvényjavaslatot. Most egv pár szót fogok szólni arról, hogy az itt, élő nemzeti kisebbségeknek. melyek közé a magyarság is oda számítandó, miért nemzeti lehetetlenség — szerény nézetem szerint — megszavazni azt. A törvényjavaslat, azt hiszem, lelkes támogatói sem fogják az ellenkezőjét vitatni, i egyáltalában nem abicionálja a nemzeti kisebbségek jogának az akceptálását, sőt — horribile dictu — a teljes kiépítést még kevésbé. Nincs az indító okok között, az az ok, hogy ezzel a törvényjavaslattal megtörténjék a mai kormány zászlajára irt nemzeti egyenjogúság megvalósítására az első lépés. Ellenben a javaslat rendelkezéseiben és testetöltő intézkedéseiben temetője a nemzeti autonómiáknak. A régi osztrák rendszer tartományi autonómiát, adott a történelmi országoknak s az autonóm ügyekre törvényhozási jogot, budgietjogot. a nemzeteknek, rendelkezésükre adta az aultonóm ügyekre vonatkozólag a teljes végrehajtói hatalmat, a nemzeti önkormányzat intézményeiben. Ezeknek a törvényjavaslatban hire-bamva sincs! Még inkább hiányzik ez a rendelkezés Szlovenszkő- na vonatkozólag, ahol tartományi autonómia nem volt a multiban, de ahol az erre vonatkozó népakarat a legutolsó választáson kétségtelen kifejezést nyert. Világos tehát, hogy ezzel a törvényjavaslattal a népek önrendelkezési joga. a kormányzottak beleegyezésével találkozó kormányzás elve világosan és kifejezetten meg van tagadva ás a „reformiatio in pejus“ van megtestesítve! De világos az is. hogy mindazok a nemzeti kisebbségek, amelyek ezen törvényjavaslatot megszavazzák, önként lemondanak a nemzeti autonómia teljességéről és a nemzeti kisebbségi jog természetes fejlődésének a biztosításáról. Amelyik nemzeti kisebbség pedig önként lemond a maga nemzeti jogáról, a nemzeti kisebbségi jog természetes fejlődésének a lehetőségéről, az maga ássa meg visszacsinálhat altiamul a nemzeti élet sírját és teremti meg az asszimiláció nemzetrontó sikerét. Egy Öntudatos nemzeti kisebbség tehát csak ellene szavazhat ennek a javaslatnak. A nyelvhasználati jog sérelmei De van még egy kérdés, ami felett elsik- lani nem szabad! Ez a kérdés a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati joga a közigazgatásban. Az eredeti javaslat, a nagyzsupák nyelv- használati jogát szabályozó kormányrendeletet kivárnia érvényesíteni. Eszerint a nagyzsupák gyűlésein szabad volt a nemzeti kisebbségek tagjainak anyanyelvükön felszólalni, ellenben tilos volt, a zsupánoknak erre más nyelven. mint cseh nyelven válaszolni. A tárgysorozat csak csehszlovák nyelven jelenhetett meg. az előadói jelentések csak csehszlovák nyelven hangozhattak el, a felvilágosítások a csehszlovák nyelvet nem értő nemzeti kisebbség tagjainak csak csehszlovák nyelven voltak megadhatók és a hozott határozatok csak csehszlovák nyelven voltak kihirdethetek. Abba. hogy ez a jövőben is igv legyen, egy nemzeti kisebbséginek se lehetett meg- . nyugodni a s mivel az ellenzés nyílt kifejezést talált. most beiktatnak egv ígéretet a törvény- javaslatba. amely szerint a végrehajtási rendeletben fog megtörténni a nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jog megfelelő osztályozása! A soha meg nem valósított ígéretek kormánya Vannak, akik ebben az Ígéretben megnyugszanak. pedig ha eddig másutt nem, úgy a nyelvhasználati jogról szóló 17—1925. sz. rendeletnél keserű csalódás érte azokat, akik az efajta ígéretek értékét értéknek mi- nősitették. Hol van a garancia a soha meg nem valósított ígéretek kormányánál arra, hogv az ígéretet tényleg be is váltják? Rs ha az igéretheváltás meg nem történik, hol van a reparáoió lehetősége? Mi lesz a népünknek való felelősséggel? De hát- ha vannak tiszteletreméltó pártok, akik — konce- dálom teljes ióhiszemüséggel — belemennek az ígéret akceptálásába, miért nem mondják el az ígéret valódi és precíz tartalmát legalább a szenátusban? Hátha meggyőzik a kételkedőket? vagy talán nem szabad elmondani? Vagy talán erről csak zárt ajtók mögött szabad beszélni a nyugtalan lelkiismeretnek ? Különös álláspont ez, szinte csábit arra a hasonlatra, amikor a férj a szobalánynak zárt ajtók mögött ad borravalót, azért, mert vele szemben jól viselte magát,, a szobaleánv pedig nyilvánosan eldicsekszik vele, hogv erényessége miatt a gazdája jutalomban részesítette. Pedig az erény elbukott és a borravaló csak a bukást bizonyította. A magyarság Mayes* és Hahnreich képviselők álláspontján A magyarság, mint nemzeti kisebbség, azon az állásponton van, hogy neih lehet hinni a miniszteri felelőtlen Ígéreteknek és a joglemondás útját nem választja! Szomorúan látja, hogy eddigi fegyvertársaitól, a Bund dér Landwiríeíól és a német keresztényszocialista párttól egyelőre kénytelen elválni, mert ezek a tiszteletreméltó pártok a megtévesztés vagy tévedés áldozatai lesznek. Meghajlik az ő meggyőződésük tisztasága előtt, de ugyanakkor megemeli a kalapját Mayer József és Hahnreich György képviselők meggyőződése előtt is a legnagyobb tisztelettel, mert tudja, hogy őket a magyar nemzeti párt meggyőződésével azonos meggyőződés füti és a népüknek és a nemzetüknek való teljes felelősség vezérli. Az idő mindenesetre meg fogja hozni az igazságos döntést, de mi, akik a népünk jóvoltáért még az árulás vádjának is kitettük magunkat, hogy az Ígéreteik értékét vagy értéktelenségét megállapíthassuk. merjük megjósolni, hogy a döntés azok javára fog szólni, akik a nemzeti jogok védelmében megalkuvás nélkül makacsul kitartottak a jelen kérdésben! Mi kellene az igazi autonómiához Tisztelt. Szenátus! Igen érdekes ennek a törvény javaslatnak az eredete. Azért jött a világra, hogy az autonómista szlovák néppártnak legyen bázisa a polgári biokhoz való csatlakozásra és a kormányba menetelre. Pedig ez a javaslat nem autonómia! A mélyen tisztelt szlovák néppárt megvan győződve arról, hogv Szlovenszkó autonómiájának előkészítője! Én tudóim, hogy ez a meggyőződés tiszta s meg is hajlok előtte s várom az ügyes praxist ez irányban, azonban kifejezést adok ellenkező nézeteimnek, mert, ahhoz, hogv ez a javaslat mint törvény előkészítse Szlovenszkó autonómiáját, jó egy pár rendelkezést, kellene még tartalmaznia. Mindenekelőtt beiktatandó lett. volna négy paragrafus a következő tartalommal: Minden ország mezőgazdasági tanácsának az ország földnüvelésügvéf illetőleg kezdeményezési joga van. Ilyirányu javaslat .az országos képviselőetstület elé terjesztendő. amely tartozik ezen javaslatot a benyújtási követő ülésen letárgyalni. Ha a javaslat szükségessége indokolt, akkor az országos mezőgazdasági tanács kérésére az országos elnök köteles rendkívüli országos képviselő- testületi ülést összehívni s a javaslatot^ letárgyalni. Az 0. K. elsősorban a szükségesség kérdése felett, határoz! Amennyiben a javaslatot az 0. K. érdemleges tárgyalás után elfogadja, úgy az országos elnök tartozik azt. haladéktalanul a földmivelésügyi miniszter elé felterjeszteni. aki a javaslatot csak azon szempontból vizsgálhatja, hogv az nem ütközik-e az alkotmányba s nem lépi-;e át, a földművé lésügy , -J-* . ...•*' . L ... te ret * ha. ezek a lehetőségek ki vannak zárva, tartozik a javaslatot mint hivatalos törvényjavaslatot sürgősségi indítvánnyal a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Amennyiben a nemzetgyűlés a javaslatot változatlanul elfogadja, ugv az törvényerőre emelkedett. TIa lényegbe vágó és nem stiláris módosításokat kíván azokra eszközölni. úgy azt e módosítási javaslat megfontolása, illetve elfogadása végett lekiildi az illetékes országos képviselő- testülethez. A módosítások el nem fogadása a nemzetgyűlést nem akadályoztatia abban, hogy a módosítás óikat végleg el ne fogadja. Ha a nemzetgyűlés a javaslatot elutasítja, az illető O.-K.-nak jogában áll az elutasítás évét követő években a javaslatot esetleg módosított formájában a nemzetgyűlés elé újból felterjeszteni elfogadás, illetve törvényerőre emelés végett. Az országos közgazdasági tanácsok felállítása Szlovákországban és Podkarpatska Rus- ban a mezőgazdasági tanács rendeletileg felállítandó, illetve újból szervezendő és pedig két osztállyal, szlovák-magyar-né- met, illetve ruszin és magyar osztállyal. A szervezés, illetve a rendelet, illetve az ui módosító rendelet és annak végrehajtása 1928 január elseje előtt kiadandó, illetve keresztülviendő, ugv hogy a mezőgazdasági tanács eredményző funkcióját Szlovákországban és Podkarpaítska Rusban már 1928 január elseje után akadály nélkül gyakorolhassa. Minden 0. K. mellé rendeletileg országos közgazdasági tanács állítandó fel, illetve amely országban ily intézmény már volna, az az 0. K.-val összhangba hozandó. Az országos Közgazdasági Tanácsnak véleményező jogköre van minden az országot illető gazdasági érdekű ügyben, a föld- mivelésiigyhöz tartozó kérdések kivételével. A kormány tartozik minden olv a kormány által a nemzetgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatot, illetve minden kibocsátandó rendelettervezetet,, amely a köztársaság valamely orszgának közgazdaságát, érdekli, illetve érinti, a letárgyalás. illetve a kibocsátás előtt véleményadás végett, az illető ország Országos Közgazdasági Tanácsához leadni s köteles a megküldött véleményt, megfontolás tárgyává tenni. Az Országos Közgazdasági Tanács az 0. K.-nak indítványt tehet, hogv forduljon valamely gazdasági ügyben konkrét inditvány- nyal. illetve felirattal a nemzetgyűléshez. Az országos tisztviselők életfogytiglan választandók Ez a rendelkezés quasi törvényhozói jogot biztositiaina az országoknak. Bele kellett volna- a törvénybe iktatni, hogy az országos elnök az országos képviselőtestület által választott öt jelölt közül nevezendő ki a köz- társasági elnök által, hogy a kinevezett tagok csak az országos bizottság, illetve a járási képviselőtestületek által háromszoros számban kandidált szakemberek közül nevezhetők ki. A belügyminiszter korlátlan feloszlatási jogát korlátok közzé kellett volna szorítani. Ki kellett volna mondani, hogy: „Az Országos Elnök és az Országos Hi- yatal fogalmazási tisztviselői az országos képviselőtestület által életfogytiglan választandók. A járási főnök és a járási hivatal VIII. fizetési osztályba tartozó tisztviselői a járási képviselőtestület által a pályázók közül életfogytiglan választandók.“ A tisztviselők felett gyakorolható fegyelmi jogot a törvény javaslatban kellett volna szabályozni! Ki kellett volna mondani, hogy: „A fegyelmi jogot a tisztviselők felett az 0. K. és a J. K. fegyelmi bizottsága gyakorolja. A fegyelmi eljárás megindítását és az ezzel kapcsolatos fegyelmi vizsgálatot az 0. E., az 0. K., illetve a J. K. és az 0. E. rendelheti el. Az 0. E. tartozik a belügyminiszter megkeresésére a fegyelmi eljárást elrendelni. A J. K. fegyelmi bizottságától az 0. K. fegyelmi bizottságához lehet 15 nap alatt halasztó hatállyal felebbezni. Az 0. K. fegyelmi bizottságának lmtároO po rí után frissnek, üdének érzi magái, ha használja az ELI PA SAMPÓNT Mossa fejéi hetenként Elida samponnal. Vegyen még ma egy csomaggal. Meglátja, hogy mily élvezethez jutott, - olcsón! ELIDA zata ellen az alkqtmánybir óságk oz lehet felebbezni.“ A fegyelmi eljárás A járások területét ma kellett volna megállapítani és ki kellett volna mondani, hogy minden változtatás a törvényhozásnak van fentartva! Inté&kedni kellett volna, hogy ha a járások a régi megyék nagyságára megnövesztet- n éneik — ami szükséges —, akkor legalább is járási expoziturák alakítandók. így Téoső- től Pozsonyig fórum nélkül adminisztrálni lehetetlen lesz! Ki kellett volna mondani, hogy: „Amennyiben a járási hivataloknál, illetve az Országos Elnököt kivéve az Országos Hivatalnál alkalmazott állami tisztviselők és alkalmazottak szándékosan megsértenék a jelen törvényt, vagy a törvényeket, avagy a törvényeknek megfelelő rendelete- ket s ezáltal valamely állampolgárnak a szabadságát, illetve polgári és politikai jogait megsértenék, azok ellen, a jogsértő tisztviselő lakhelye szerint illetékes Törvényszéknél jogosultak a jogsérelmet szenvedők büntető feljelentéssel élni és a vádat képviselni. Ily esetekben azonban a feljelentő köteles magát ügyvéddel képviseltetni. A közvádló ily ügyekben csak akkor és annyiban járhat el, ha a lefolytatott vizsgálat azt mutatná, hogy a vádlott cselekménye a jelen rendelkezés szerinti bűncselekményen kívül még a büntető törvénykönyv más rendelkezéseibe ütköző bűncselekményeket is magában foglalna. Ily esetekben a közvádló a feljelentővel, illetve a képviselőjével liooperative, azonban egymástól függetlenül s mindegyik csak a kompetenciájuk alá tartozó cselekményeket illetőleg képviselik a vádat. A köz- vádlóeljárás a fegyelmi eljárást nem zárja ki.“ Ezeket éis még több fontos mód ősit ást, kellett, volna keresztülvinni, ha azt akartaik volna, hogv a törvény Szlovenszkó autonómiájának csak némiképp is az előkészítője 1 égvén, mert igv nem minden alap nélküli az a féleleim, hogv a törvény temetője lesz Szlovenszkó autonómiájának! A javaslat jogi szempontból is elfogadhatatlan Mélyen tisztelt Szenátus! A magyar nemzeti párt, inelv legelsőnek készült el a közigazgatási reformjavaslat módosító indítványaival, azokat, eljuttatta valamennyikor-
