Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-01 / 148. (1482.) szám

1 magyar nemzeti párt a közigazgatási Javaslat ellen Prága, junius 30. A magyar nemzeti párt és a vele együttműködő szenességi német párt törvényhozói klubja a mai napon Törköly József dr, szenátor, helyettes klubelnök vezetésével ülést tartott, amelyen a klub elhatározta, hogy a közigazgatási reform tör­vényjavaslatának ellene fog szavazni, mivel abban csak a demokratikus önkényuralom megvalósításának eszközét látja, ami az igazi demokrácia intézményes megtagadását je­lenti, mivel abban a személyes szabadság alkotmányos biztosítékának hatalmi megtáma­dását. illetve a már megtörtént megtámadások tendenciózus folytatását ismeri fel és végül, mivel a klub arról szerzett kétségtelen bizonyítékot, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogának a javaslatban kifejezésre juttatott negligálása által a kormány a nemzeti egyenjogúság fennen hirdetett programját bizonyítottan megtagadta, cser­ben hagyta. Különben is a klub a szlovenszkói és ruszinszkoi országrészekben ezeréves múlttal bíró és teljes önkormányzatot jelentő megyerendszer alapján áll és a régi megyék visszaállítását követeli. — Ezek után a klub számos adminisztratív kérdést tárgyalt meg. A képviseloház áttért a közigazgatási reform részletes tárgyalására Többségi válság a délutáni órákig — A Em@g@$yezt®k a i*®3£igym§síi$zterrel — Sp?P9s Rí§ff§Ési!er ssetísáásés a SBsmci «ier LaiüdwSrte kiuööSésési — Dér©r magyas* ©risníáció követésével vádolta meg a szlovák néppártot A $savazis aránya 12Ss1ÖO falnának. A most tárgyalás alatt lévő közigazgatási reformjavaslatot tetlmtészeiesen visszavonnák és az uj parlamenti kormány ősszel újabb közigazgatási reformjavaslattal jönne a ház elé. Ez a javaslat természetesem sokkal hátrányo­sabb volna a németekre nézve, mint a mostani, merít hisz annak megalkotásában a cseh nemzeti szocialisták is részt vennének, akik pedig, mint ismeretes, a legnagyobb ellenszenvvel viseltetnek a német követelések teljesítése iránt. Ennek foly­tán választani kell a két rossz között, de minden­esetre helyesebb, ha a kisebb rosszat, a jelenlegi közigazgatási javaslatot fogadja el a párt. A Bund dér Landwirte parlamenti klubja meghajolt Spina miniszter érvelése előtt s elhatá­rozta, hogy ennek alapján a mai ülésen az általá­nos vitáról a részletes vitára való átmenet mellett fog szavazni Az általános vita utolsó szónokai Mahjpetr elnök féltizkor nyitja meg az ülé&t és bejelenti, hegy az elnökség a házsza­bályok 9 §-a alapján Haken kommunista kép­viselő junius 28-án mondott beszédének egyes- a<z állam közbiztonságát veszélyeztető kitételeit törölte. Tárgyisorozaton szerepel a köziga zgiaitáisi reform és választási rend törvényjavaslatinak általános vitája. Hrusov&zky cseh nemzeti szocialista utal arra, milyen hihetetlen könnyelműen és ha- zárdul játszik a többség az állam jövőjével. A közigazgatási reformot nem államérdek Szülte, hiszen maga a belügyminiszter még nem régen ellenkező véleményen volt. Az 1927. évi belügyminiszteri költségvetés in­dokolásában maga a miniszter foglalt állást a megyerendszer mellett. Ugyanolyan vélemé­nyen volt nemrégen a miniszterelnök is és a legtöbb szlovák képviselő, kivéve a nép­pártiakat. \ A javaslat a Szlovák néppárt és a .többi koalíciós pártok közölt létrejött paktum­ban leli magyarázatai. A szlovák néppárt a reformot szeparatista céljai kiindulópontjának tekinti. A szónok újból hitvallást tesz az egységes csehszlovák nemzet eszméje mellett. A régi prágai püspökség határai 973-ban a mai Svio- venszkót is magukba foglalták s éppen cse­hek voltak azok, akik a kereszténységei Ma­gyarországra bevitték. István király vette el a lengyelektől Szlovenszkót és Morvaország egy részét István halála után a cseh politikumok­nak ismét sikerült visszaszerezniük Morva­országot, azonban nem Szlovenszkót. amely­nek határai azután változatlanul megmarad­tak 1918 október 28-ig. Hrusovéky szerint a szlovákok még a XVIII., sőt a XIX. Század első negyedében is a cseh nyelvet ismerték ©l nemzeti nyel­vüknek s csak Bécs és Budapest politikai be­folyása révén kezdték a szlovák irodalmat kü­lönválasztani. Ez az állam nagyon kicsi ohhoz, hogy föderatív szervezeiü állam lehessen. Cáfolja Kramár azon állítását, hogy a magya­rok az utolsó pillanatban meg akarták alaki-' tani a „Slovenska Krajinát“. Amikor Hodzsa Budapestről Prágába ér­kezett, azt mondta, hogy a magyo.ro!: a ál- egyetlen kívánságuk már csa-k az volt, hogy a Szlovákok a csehszlovák köztársaságban autonómiát kapjanak. Á magyarok ezzel akarták megnyerni a szlo­vákokat és igy vetették el a szlovák Szepara tizmus magvak Szlovenszkó problé'mája csakis gazdasági és nem nemzeti probléma. (Éles ellenzés a szlovák néppárt részéről) A szlovákok egymás között Az uj reform következtében súlyos ellen­tétek fognak támadni a kormány és a képvi­selőtestületek között. Ezután felolvassa Juriga egyik háborús cikkét, amelyben Juriga megáldja a Szlo­vák katonaságot és hűségéről biztosította a királyt és a magyar hazát. Juriga (közbeszól): Ezeket a cikkeket azért Írtam, hogy benneteket, 150 internáltat kiszabadítsam. Hálátlanok! Dérer: Ezt a röpiratot a magyar kor­mány pénzén adták ki és szétküldtük a kato­náknak a frontra. Juriga: Iván, ezt nem állíthatod, hogy én a- magyar kormánynak pénzért dolgoztam. Dérer: Tény az, hogy a magyar kormány adta ki a röpcédulát. A ©zónok szavai elvesznek a nagy lármá­ban, amely a szlovák néppártiak és a cseh téküik van. De amit e téren Hodzsa Milán ur produkált, annak még a csehszlovák köztár­saságban sincsen párja. A miniszter ur fix terminust jelent be, még pedig nem egy ma­gánbeszélgetés formájában, hanem a törvény- hozás palotájában és ©z a terminus elérke­zik anélkül, hogy akárcsak a legkisebb lépés is történt volna a miniszteri ígéret teljesíté­se érdekében. Mi azonban nyilvántartjuk a határnapokat és bemutatjuk az esedékes vál­tót. És mivel a miniszter ur nem tud fizetni, elveszti hitelképességét nemcsak a mi sze­münkben, de az egész ország elő*1­A kulturális autonómia azonban nem olyan gondolat, amelyet ily apró csalafintasá­gokkal el lehetne temetni. A kulturális au­tonómia ma már olyan eszme, amelyre Euró­pának úgyszólván valamennyi kisebbsége, te­hát sok-sok millió ember esküszik és amely­nek megvalósítását a kisebbségi közvélemény minden nemzetiségi államtól követeli. A kis Észtország gyönyörű, valóban demokratikus önkormányzatot adott kisebbségeinek, hogy kultúrájukat ápolják és fejlesszék s ennek áldásában e szép- kis országban minden mi­noritás részesülj amelyhez legalább hatezer lélek tartozik. A csehszlovák köztársaságban ezerszer annyi ember tartozik a kisebbségek­hez, mint amennyi Észtországban a kulturá­lis autonómia elnyeréséhez szükséges és még­is ez az álam semmit sem tett, hogy rokon- népünknek ezt a gyönyörű példaadását kö­vesse. A kormány sokkal hasznosabb munkát végzett volna, ha a retrográd törekvésektől átitatott közigazgatási reform helyett a közok­tatás reformjának é& a kulturális önkorrelly- zat javaslatával örvendeztette volna meg a/ állam lakosságát. ,,,,, •**m,M*10 VI. évf. 146. (1482) szám • Péntek 0 1927 julius 1 nin?^á7fi Hévent! 153J50’ A szlovenszkói es ruszinszkoi ellenzéki pártok H Panská UL negyedévre76, havonta26Ke;külföldre: .. .. . r ÍZ, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napildpiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., *>anská ul 12/IH.--Te­havonta 34 Ke. 1»*M1 liTS D7.TTR ANY7 T.ÁR7.TA FORGACIFI fífi7A lafnn.— RflrnönvcW Hirlan Prnha A lejárt váltó (fi.) Prága, junius 30. A képviselőház költségvetési bizottságá­nak a múlt év november 10-én tartott ülésén, amikor az iskolaügyi tárca büdzséjéről ta náoskÓztak, H-od-sa Milán igen nagy feltű­nést keltett nyilatkozatokat tett. Kijelentette,| hogy az iskola önkormányzatának jelenlegi; formája elavult és reformra szorul. A minisz-i tér véleménye szerint ugyan legiermészete-j sebb volna, ha a szükséges változtatásokat a; nagy-megyei törvénnyel egyidőben hajtanák; végre (akkor még a közigazgatási reformról nem volt szó és a történelmi országokban is he akarták vdzetni a nagymegyei rendszert), de mivel e fontos kérdés megoldása ily módon haladékot nem tűr, a.z iskolai önkormányzat j reformját úgy a járásokban, mint az egyes or­szágokban mielőbb meg kell valósítani. Ezek. az okok késztették az iskolaügyi minisztert annak kijelentésére, hogy Szlovénekén még az 1926. évben, de legkésőbb az 1927. eszten­dő elején, a történelmi országokban pedig 1927 julius 1-ével be fogják hozni a reformot. Hódosának ©zt az expozéját akkor szé1-- tében-hosszában úgy kommentálták, hogy a miniszter a kulturális autonómia megvalósí­tásán dolgozik és a kisebbségi közvélemény is bizakodó várakozással tekinteti a beharango­zott javaslat elő. Mi is úgy fogtuk fel az isko­laügyi miniszter ur kijelentéseit, hogy azok megerősítését jelentik annak, amit egyik kol­légája, Srdinkó már egy évvel ezelőtt kilátás-1 ba helyezett a minoritásoknak. Srdinkó ugyanis közvetlenül a választások előtt, mint, a költségvetés főelőadója nyilvánvalóan a' kormányelnök hozzájárulásával azt a nyilat- j kozatot tette zárószavában, hogy a kulturális- önkormányzatról abban a formában, amint azt), Spina, akkor még ellenzéki képviselő java­solta, igen is lehet beszélni. Időközben Spina - maga is tagja lett a csehszlovák kormánynak - és igy plauzibilisnak látszott, hogy az uj ka­binet magáévá tette az ő javaslatáig és Hód- ■ zsáí, mint az iskolaügyi tárca képviselőjét 3 hízta meg ennek az elhatározásnak a nyilvá- ' nossággal leendő közlé'Sével. Teltek, múltak a hónapok a költségvetési ] bizottság amaz emlékezetes ülése óta. Vártuk, egyre vártuk, hogy a-z iskolaügyi miniszter ur ■ a nemzetgyűlés elé terjeszti beígért javasla- \ tát, vagy legalább is annak alapgondolatairól : tájékoztatja a nagy nyilvánosságot, hogy ál ; lásí foglalhasson e rendkívül fontos kérdés- hez- De Hodzsa Milán, akinek a munka köz ' tudomás szerint nem a legerősebb oldala, a g füle botját sem mozgatta és a kisebbségi sajtó 1 ismételt sürgetése ellenére sem készítette elő -i a várvavárt javaslatot. Ámbátor ősszel még azt mondotta, hogy az iskoiaügyi önkormány < zatot legtermészetesebb volna az uj közigaz- 1 gatási rendszerrel egyidőben bevezetni, még- ' is a legalkalmasabb időpontot: a közigazga- ! iási reform javaslatának benyújtását engedte ; elmúlni anélkül, hogy ugyanakkor a kulturá- : lis önkormányzat megvalósításához szüksé- , ges lépéseket is megtette volna. A közigazga­tási reformot a képviseloház már majdnem 1 letárgyalta, de a kulturális önkormányzatra vo­natkozó javaslatnak még hire-hamva sincsen Sőt mi több: a miniszter ur a nyilvánosság , előtt azt a kötelező ígéretet tette, hogy julius 1-én az iskolai önkormányzat épülete már tető , alatt lesz és ime: holnap már julius 1-ét mu­tat a naptár és semmi a világon nem történt, amiből arra lehetne következtetni, hogy az is- ’ kólái rendszer terén valami változás készül. , Régen elszoktunk attól, hogy a miniszteri, ; ígéreteket készpénznek vegyük. Régóta tud- 1 juk, hogy mmólunk az Ígéreteknek, még haj i hét pecsétet is ütöttek rájuk, vajmi, kevés ér- j (:) Prága, junius 30. A képviselőházijaik eredeti­leg már ma délelőtt be kellett volna fejeznie a közigazgatási reformjavaslat általános vitáját. A német kormánypártok kövertelései miatt azonban az általános vita befejezésére csak este hét órakor került a sor, mivel a Eund dér Landwirte parla­menti klubja nem volt hajlandó mindaddig a vitá­ban és a szavazásban részt venni, amiig követelései teljesítése érdekében folytatott tárgyalások be nem fejeződtek. A tárgyalásokon most már Spina német miniszter is részt vett. Úgy látszik, hogy a németek ez alkalommal sokkal enJeroikusafihbatn és határozottabban léptek fel, mint a múltkor. A koalíció nyolcas bizottsága is foglalkozott mla a Bund dér Landwirte követeléseivel. E tanácskozá­son Cserny belügyminiszter is részt vett. Értesü­lésünk szerint ez alkalommal úgy Cserny minisz­ter, mint Kramár egyaránt kijelentették, hogy a német követelések teljesíthetetlenek. A Bund dér Landwirte és a koalíciós pártok, valamint a belügyiminiszter között folyó tárgyalá­sok végre délután 4 órakor befejezést nvért/ek. Értesülésünk szerint a németek ígéretet kaijltak arra, hogy egyes nyelv jogi követeléseiket a tör­vény végrehajtási rendeletében teljesií-öni fogják. Magán a törvényen semmi változtatás nem törté­nik, úgy, hogy a németek követeléseit a törvény keretén belüli nem érvényesítik. A továbbiakban tehát a németek csaknem teljesein Cserny belügy­miniszter Ígéretére vannak utalva. A Bund dér Landwirte parlamenti klubja este 6 órakor üilést tartott, amelyen Spina minisz­ter részletesen ismertette a hleyzetet. Kijelentette, hogy ha a német kormánypártok nem szavazzák meg a közigazgatási reformjavaslatot, akkor a je­lenlegi kormány azonnal lemond és helyét újabb hivatalaokkormány foglalná el. Két hónapon be­lül pedig újabb parlamenti kormány ailakuinia, amelyben a cseh nemzeti szocialisták is helyet fog-

Next

/
Thumbnails
Contents