Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-10 / 132. (1466.) szám
d£ 1927 junius 10, péntek. 111 • • 0 Ahol van magyar iskola, ne hagyjátok elsenyvedni gyermek hiján Ahol nincs — bár szükség van rá — hangos szóval követeljétek ! 11 Látogatásom Chamberlinnél a repülőgép kaj ötjében Hihetetlenül szűk kabinban szorongott a két éceán-utas New-York és Berlin között — Camberlin sógora magyar honvéd Cott bús, június 8. 'Amikor az a megbízatásom érkezett a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségétől, hogy szerezzek interjút az óceánhősöktől, a feladat teljesítése lehetetlennek látszott Amikor hétfőn délután repülőgépen Berlinből Cottusba mentem, még könnyebbnek tartottam azt a feladatot, hogy a két repülőt, akik még nem teltek be világhírükkel, beszélgetésre bírjam. De ma reggel, amikor a világsajtó 150 'képviselője ostrom alá vette a repülőket és amikor az amerikai berlini nagykövetség tagjai és más előkelő berlini személyiségek, hölgyek és urak egyaránt hermetikusan elzárták a külvilág elöl őket, egyszerűen lehetetlennek látszott, hogy akár egy szót is sikerül váltanom velük. Az időből sem igen futja. Coitbus vái'osatyái a szó szoros étjeimében a maguk számára foglalták le a vendégeket és mindenképpen azon fáradoztak, hogy a kényszerleszállás rövid idejét minél hosszabbra nyújtsák) és hogy a kis város hírnevét ezzel az eseménnyel kapcsolatban minél jobban öregbítsék. Chamberlin és társa, Levine gyárigazgató, amikor Newyorkból elindultak, nem igen számoltak azzal, hogy elsősorban Cottbus vendégszeretetét fogják élvezni. De a tényeken változtatni nem lehetett, az óceán- repülők kénytelenek voltak eltűrni, hegy félholtra ünnepelje őket Cottbus közönsége. De minden bajnak vége szakad. Rövidesen a polgármester üdvözlő beszéde után jelentik Cbamberlinnek, hogy repülőgépe hibáját kijavították és egy-két órán belül Berlinbe repülhetnek tovább. A Columbia tehát repülheti Villámgyorsan autójába ugrott a két repülő, hogy a repülőtérre hajtasson, ahol a Columbia ut rak és zen állott. Ekkor érkezett el számomra a pillanat, hogy revánsra kérjem meg a szeretetreméltó berlini rendőrkapitányt, akit tegnap repülőgépen hoztam magammal Cottusba. Az ő közbenjárására Cottbus polgármestere magával vitt autóján. Ugyanazon az autón, amelyen Chamberlint és Levinét a Columbiához szállították. Chamberlin egy békebeli magyar huszártiszt prototípusa. Utánozhatatlan ruganyossággal ugrott fel a Columbia nyergébe és meghívott, hogy tekintsem meg közelebbről repülőgépét. A Columbiában Chamberlinnel Valóban meglepett, hogy nem valami rendkívül készüléket láttam. „New-York. Kereskedelmi repülőgép. 140. Szám.“ Amikor megláttam azt a helyet, ahol a két repülő Newyorktól idáig egymás mellett kuporgott, még jobban csodáltam kitartásukat és bátorságukat, mint Berlinben. Csak éppen, hogy szorosan elfér egymás mellett két ember a hihetetlenül szűk kajütben. Mögöttük a ben- zintankok, amelyek úgyszólván az egész helyet betöltik- A baloldalon osak félmagasságban voltak elhelyezve a tankok, hogy nyugvóhelynek szolgálhassanak- Szerteszéjjel térképek és különböző szerszámok. -Ez az a hely, aho a két bátor repülő negyvenkét óra hosz- szat tartózkodóit. — ön nyilván a világsajtóban annyit emlegetett sonkás zsemlyék és narancsok maradványait keresi? — kezdi meg mosolyogva a beszélgetést Chamberlin. — Ki kell jelentenem. hogv az első huszonnégy órában minden élelmiszerünket elfogyasztottuk. — Nem, Mr. Chamberlin, egy helyet keresek, ahol néhány pillanatig nyugodtan beszélgethetnék Önnel. — Üljön ide. Levine helyére, ő amugy is autón megy előre, hogy a felszállást elö— A P. M. H. munkatársától — készítse. Én a Columbián megyek utána. El is bucsuzhatik Levinetől. Levlns Mr. Levine egy nagykereskedő lekötelező mosolyával közeledik. Ha Chamberlin égy huszártiszt típusa, úgy Mr. Levinet az infláció idejéből való tözsdeifju típusának mondhatnám. Nem a sportért való lelkesedés, nem becsvágy, nem hőstettekért való szenvedély indította őt a veszedelmes ut megtételére. Egyedül a business-ember ösztöne. Az a sok értékes és meg nem fizetett autogram, az a tengersok interjú, amelyet Lindberghből kierőszakoltak, nyilván félelemmel töltötte el Mr. Levinet már Amerikában, de nem akarta hü bajtársát, Mr. Chamberlint egyedül hagyni. A Columbia motorját annak a társaságnak gyára állította elő, amelynek Levine az elnöke. A hui&zonkileneéves gyárigazgató aggódva, de egyszersmind büszkén ült a kitűnő motor mögött, egy utazó büszkeségével, aki legújabb mintakollekcióját mutalja be a vevőnek. Mr. Levine udvarias, de szűkszavú, jól tudja, hogy minden szavát világgá röpíti a hírszolgálat nemzetközi tőzsdéje és hogy minden szavának e pillanatban magas az árfolyama. 15.000 dollár Chamberlin feleségének Táviratot hoz egy küldönc. Cbamberlinnek szól: „A csikágói kereskedelmi kamara 15.000 dollárt ajándékozott Chamberlin neA pilóta arca felderül, menedzserének hűvös arckifejezésével szemben. Nyugodtan belenyúl szürke sportruhájának oldalzsebóbe, noteszt ves2 elő és a legtermészetesebb mozdulattal a következő szavakat jegyzi a notesz első üres lapjára: „Junius 7. Cottbus. Bevétel Mici Chamberlin 15.000 do!íár“. Egy gyors pillantást vetek a noteszba és megállapítom, hogy még sok férőhely van a Icis könyvben hasonló bejegyzéseidre. Chamberlin és Levine cottbusi szállodájuk udvarán a Fiughansa által szállt tett első postájukat olvassák. A cottbusi rendőrség emberei őrzik Chainbe rlin propeller törést szenvedett repülőgépét Mr. Levine barátságos kézfogással búcsúzik. Óvatosságból beteszem utána a kajüt ajtaját, hegy Chamberlinneil nyugodtan beszélgethessek. Szárazföld vagy tenger? Mindegy! — Életem legbüszkébb teljesítménye nem jön számomra váratlanul. Csak nemrég sikerült 53 órás időrekordot végigrepülnöm. Lényegileg a pilótára nézve nincs nagy különbség veszedelem dolgában, hogv tenger fölött, vagy szárazföld fölött repül-e. A laikus reszketve gondol arra a lehetőségre, hogy, a repülő vízbe zuhanhat. — Egyik lezuhanás olyan, mint a másik. A repülő sohasem foglalkozik azzal, hogy mi lesz két óra múlva. A repülőt az foglalkoztatja. hogy mi lesz két másodperc múlva. Sőt mondhatnám, hogv a lezuhanás eshetőségei viz fölött nem olv borzalmasak, mint a szárazföld felett. Legkeservesebb az aggodalom. hogy elhagyott területen zuhan le a repülő. Nem kevésbé félelmes az időjárás kiszámíthatatlan szeszélye. Repülőgépen vissza New Yorkba — Nem akarok igazságtalan lenni a* Óceánnal szénben, — szükségem lesz rá még visszafelé — be kell ismernem, hogy igen tisztességesen viselkedett velünk szemben. Huszonnégy óra alatt végeztünk vele. Az ijedtség első érzése az ir partokon vett rajtunk erőt és később német területen, mert aggódni kezdtünk vállalkozásunk sikere miatt. Reméltük, hogy német pilóták fognak bennünket kalauzolni. Sajnos, nem volt pontos térképünk. A magunkkal hozott térképek teljesen olajosak lettek és hasznavehetetlenek. (Heves kifahadások a német Hansa ellen, amely nem gondoskodott arról, hogy az amerikai repülők útját a silrü ködben megkönnyítse, bár a kőin—dortmundi repülés irányát a Hansa jól ismerte. Chamberlin Dórt- mundban kénytelen volt öt méterre leszállni, hogy egy odasiető rendőrtisztvisélőtől megtudakolja az irányt Berlin felé. A német Hansa előkészületei mindössze arra Szorítkoztak, hogy közvetlenül Berlin előtt diszkiséretet adjon Chainberlinnek és utüársának.) — Sürü felhő és zugó zápor következtében elveszítettük az irányt közvetlenül Dortnvund után. Céltalanul bolyongtunk, amíg az utolsó csepp benzinünk elfogyott úgyhogy kénytelenek voltunk Helítaban, Eisleben mellett leszállani. v Jellemző a két repülő mentalitására, hogy Chamberlin a kényszerleszállás után nyomban benzinkeresésre indult, míg Levine. a menedzser, isten tudja, hogyan, egy angol nevelőnőt kenteit, elkisértette ma,gát vele a községházára, ahol húsz parasztot tobo- roztatott és jegyzőkönyvileg igazoltatta, hogy a Columbia kényszerleszállása ezen és ezen a helyen benzinhiány következtében történt. — Ah. Budapest? A sógorom. Mr. Fehér, — külsőségek nem lehetnek döntők teljesítményünk megítélésénél. Teljesen mellékes, hogy valami ország fővárosában, vagy egv kis fészekben szálltunk-e le. Lényeges csak az a tény. hogv az a fészek 1170 kilométerrel messzebb van Newyorkból. mint Paris. — Jobb egv leszállás ijedtséggel, mint ijedtség, leszállás nélkül. — úgymond Chamberlin. Becsbe igen — Budapestre? — Tudja-e már. hogy asszonyaink ma reggel hajóra szálltak Bréma felé? Junius 17-re Berlinbe várjuk őket és ha kipihenték magukat, előre utaznak Bécsbe és mi repülőgépen követek őkek — És Budapest? — Ah, Budapest? A sógorom. Mr, Fehér, aki a háborúban honvédzskasz fszószerint igv mondja) volt, azután Amerikába jött és feleségül votte a testvéremet. Budapestre ugvan nem terveztünk eredetileg légi utat, de hoev Mr. Shurma.nu ... A berlini amerikai nagykövet nevének említésénél megszakítja a mondatot. Nem kell gondolatolvasónak lenni, hogy eltalálj ik, hogy a berlini amerikai nagykövet .igen könnyen tudná kíipacitálni a vállalkozó szellemű fiatal repülőket, hogy7 Budapestre is átrepüljenek. Mr. Chamberlinnek próbarepülést kell tennie. Közeledik az indulás órája Berlin felé. Szívesen elbúcsúzik tőlem Mr. Chamberlin. Mr. Levine is nyeregbe ül és a Columbia elindul gyönyörű Ívben Berlin felé. Röviddel utána mj is startolunk és három perccel a Columbia után széliünk le a tempel- hofi repülőtéren. Zug az amerikai himnusz. A sok Százezernyi tömeg lelkesedése a s-ó szoros értelmében elnyeli az amerikai repü- lohő'Söket. M. dr.
