Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-10 / 132. (1466.) szám

UI|BBaH6aagBSIBiM<WWfflW<W"dUiHMBMIWSWWWMB!ÜMMUMflai>BB*iMBi 1927 junius 10, péntek. eJIenlorradűlmak főszervezője. IlLey elis­merte, hogy ismét ellenforradalmi terror- es el eked etek, gyújtogatások és forradalmak szervezésére érkezett Oroszországéba- Elindu­lása el ott Londonban Churchill®! tárgyalt, aki személyesen adott neki instrukciókat. — 1926 végén a G. P. ü. (a szovjet államrend­őrsége) egy Petrovszki ellen irányuló me­rénylet tervét leplezte le. Később Csubar, az ukrán népbiztosi tanács elnöke ellen akar­tak merényletet elkövetni, de ezt is sikerült idejekorán leleplezni. Ez utóbbi esetben a merénylő Truba ezredes fia volt. Truba Petljura fölkelése alkalmával Charkcv ellen- forradalmi parancsnoka volt és jelenleg Var­sóban él. Ezek után az első merényletek után jöttek a nagy merénylettervek- 1927 március 12-én a moszkvai nagyszínházban Buckarint csak a csodálatos véletlen mentet­te meg a haláltól. A merénylő egy Gurevica nevű kereskedő fia volt, ugyanaz, aki Rykov és Stalin ellen is merényletet tervezett. Má­jus 15-én hajdani Kolcsak-tisztek egy cso­portú, valamennyien a régi nemesi árvaház neveltjei, a Kremlt akarta fölrobbantani. Ezek a merénylőik összeköttetésben állottak Withe-tal, a moszkvai brit misszió konzuli osztályának vezetőjével. A G. P. U. junius 2-án bombát talált házának közelében. A négy kilogram melinitet egy angol eredetű francia bombaköpenybe burkolták* Május végén felgyújtották a leningrádi lőporrak­tárt. A gyárakban, az üzemekben és a kato­nai táborokban egyre gyakrabhá váltak a szabotázsok, a sztrájkok és a gyújtogatások. Mindenütt Anglia kesét kell keresni. A szov­jetkormány erélyesen védeni fogja pozíció­ját s elhárító munkájában a nagy tömegek támogatására számit. A kormány kötelessé­gének tartja, hogy az egész világ előtt, de elsősorban saját országának népei előtt le­leplezze a hrit kabinet szovjetellenes politi­káját és kimutassa, hogy az oroszországi el­lenforradalmi tevékenységet Angliából fiitik. A kormány fölszólítja a gyárak, az üzemek, a raktárak és az állomások munkásait, hogy védjék meg vállalataikat és ne engedjék az ellenforradalom diadalrajutását. A G. P. IJ. vasszigorral lát hozzá a külföldi kémek, gyúj­togatok és gyilkosok, valamint az őket támo­gató monarchista fehérgárdisták kiirtásához. A kormány reméli, hogy a munkások támo­gatásával sikerül az országot megtisztítani az ellenforradalomtól és megvédeni a szocia­lista építőm unkát a sorozatos merény­letektől."---- ------------- — ----------­Ór iási tüntetések Moszkvában Moszkva, junius 9. Vojkov szovjetkövet meggyilkolása a szovjetunióban általános fölliáborodást keltett. Charkovból, Lenin- grádból, Minszkböl, Szverdlovszkból és Kiev- ből óriási tüntetéseket jelentenek. A mosz­kvai tüntetéseken több százezer ember veit részt Különösen nagy izgalom uralkodott a külügyi népbiztosság épülete előtt, ahol dél­utáni 3 órától egész a késő esti órákig tar­tott a tüntetők felvonulása. A Vorovszki-utat, ahol a lengyel követség épülete áll, erős ka­tonai osztag szállotta meg. A népgyiiléseken elfogadott határozatok egyhangúan megálla­pítják, hogy Vojkov meggyilkolása összeköt­tetésben áll Anglia szovjetellenes politikájá­val. A gyilkosságért a lengyel kormány fele­lős. — A diplomáciai testület tagjai tegnap meglátogatták a külügyi népbiztost és ki­fejezték mély részvétüket. Vojkov holttestét Moszkvába szállítják. Beavatott körök sze­rint a lengyel válaszjegyzék igen nyugodt és tárgyilagos hangú lesz és igyekezni fog ele­get tenni a szovjet jogos kívánságainak. Csscserm franciaországi sakkkuzásainak jelentősége Pária, junius 9. Orosz részről hivatalo­san megerősítik, hogy a Quai d‘Qrsayon foly­tatott legújabb ^tárgyalások alatt Franciaor­szág és Oroszország megegyezett a háború előtti adósságok kérdésében. Francia rész­ről egyelőre cáfolják a hirt, de annyit szin­tén elismernek, hogy bizonyos elvi meg­egyezés történt a két ország között. E meg­egyezés értelmében az orosz kormány haj­landó a háború előtti adósságokat törlesz­teni. Hatvankét év alatt évi 72 millió arany­frankot fizetne a szovjet Franciaországnak. Ellenszolgáltatásképpen Franciaország 350 millió aranyfrank os kereskedelmi kölcsönt folyásit az orosz iparnak. Beavatott körök szerint nem végérvényes szerződésről van szó — ámbár a moszkvai kormány ezt sze­retné elhitetni —, hanem csak előzetes meg­állapodásról, amelyet a két állam pénzügyi bizottságai kötöttek* Ilyen megállapodás már két hónappal ezelőtt is történt, de a de­legációk nem fogadták el. Akkor az annui­tást 70 millió aranyfrankban állapították meg, de az orosz megbízottak utólag 60 mil­lió frankra igyekeztek leszorítani ezt az ösz- szeget. Csájcserin az angol-orosz diplomáciai viszony megszakításának hírére Párisba sie­tett és preszüzsokokból mindent elkövetett a szerződés megkötése érdekében. Tiz nappal ezelőtt igen valószínűnek látszott, hogy Franciaország követni fogja Anglia példáját, meg szaki (ja a diplomáciai viszonyt s e fe­nyegető veszély hatása alatt Oroszország en­gedett. * Beleegyezett abba, hogy az évi tör­lesztést 12 millió aranyfrankkal fölemeljék, eredeti 500 milliós kölcsönkövetelését pedig 350 millióra szállította 1©. A pillanatnyi körülmények között a francia-orosz szerződésnek igen nagy politi­kai jelentősége lenne, mert Szovjetoroszor- szág diplomáciai presztízsének váratlan kon­szolidálását jelentené. Angliában nem szíve­sen nézik Franciaország engedékenységét s bizonyos tekintetben az angol-francia viszony állítólagos megerősödésének meghazudtolá- sát látják benne. Francia kormánykörökben különben szintén sok híve van az Oroszor­szággal való diplomáciai viszony megszakítá­sának. Ilyen körülmények között a párisi kormány aligha fogadja el a pénzügyi szak­értők döntését, vagy legalább is kitolja az uj megállapodás aláírásának időpontját. — ..........* Be nes expozéra készül Prága, junius 9. A szenátus külügyi bi- zotísé^a tegnap ülésezett, letárgyalta a Svájc­cal, Finnországgal és Törökországgal kötött kereskedett** szerződéseket. Az ülésen jelen volt Benes külügyminiszter is, aki bejelentet­te, hogy a bizottság legközelebbi ülésén je­lentést fog tenni a külpolitikai helyzetről. A nagyszlabosi papírgyár életképes marad Prága, junius 9. A félhivatalos Ceskoslo- venská Republika értesülése szerint a nagy­szlabosi papigyár megmentése véglegesen si­került. A Morva-Agrár és Iparbank utján si­került állami támogatást kapnia a gyár ré­szére. — Ruszinszkó elekfromositásái uiból ki­tolják. Ruszinszkó elektromositása, amely­ről legutóbb minisztertanács táréval, esvelő- re továbbra is oaniron marad. A vasutügyi minisztérium ugyan Ruszinszkó összes vas- utait elektromositani akarva, de amié a Fercsva elektromosmüvét nem állítják fel, a terv evakorlati megvalósításához nem lehet hozzákezdeni. (D.) Vass miniszter és Gyürky képviselő szépárbaja a magyar parlamentben Budapest, junius 9. (Budapesti szerkeszt tőségünk telefonj elöntése.) A képviselőház mai ülésén folytatták a szociális biztosításról szóló törvényjavaslat vitáját, amely alkalom­mal mozgalmasabb jelenetekre került a sor a szociáldemokraták szónokának beszéde köz­ben. Alföldy Béla szólalt fel elsőnek. Beszé­dében elismerőleg emlékezett meg az olasz munka-chartáról. A szociális biztosítási jog­nak oly mérvű kiterjesztése, amint azt a szo­ciáldemokraták kívánják, az orvostársadalom érdekei ellen volna. QyőrJcy Imre szociáldemokrata szólott ezután. Viss^autasitja Alföldynek azt a meg­állapítását, mintha a szociáldemokratákat az a cél vezetné, hogy az orvostársadalom ellen dolgozzanak- Éppen a szociáldemokrata bizott­sági tagok voltak azok, akik a javaslat bizott­sági tárgyalásakor a javaslatnak az orvosi társadalom érdekeit érintő rendelkezései el­len állást foglaltak* A múltban tisztán a mun­kásság kényszéritette ki a törvényhozástól az egyes szociális intézményeket. Az ígéretek szociálpolitikája helyett a tettek és cselekvé­sek szociálpolitikájának kell végre eljönnie! A miniszter ur a választások alatt sok min­dent ígért . . . Foss József népjóléti miniszter közbe­kiált: Amit Ígértem, azt be is tartottam! György (folytatja): Igenis állítom, hogy ígéreteket tett! Mi van az anyaság védelmé­vel? Fess: Folyik az adatgyűjtés! Györky: Nem adatgyűjtés, hanem tör­vény kell! Dréhr államtitkár közbeszól: Ez dema­gógia, amit önök itt csinálnak! Dréhr kijelentésére nagy zaj támad a szélső baloldalon. Rothenslein (az elnök felé): Tessék rend- reutasitani az államtitkár urat! A zaj tovább tart & alig lehet hallani, amint az elnök Rothensteint kijelentése miatt rendre utasítja. Az ülée ezután délután két órakor né­hány apróbb ügy elintézése után véget ért. ^Komáromi ciános ^Reménytelen szerelem legény (21) Azzal kiment. Azon az utolsó estén, amely után meg kellett volna érkeznie Szabó Béni bácsinak és Puskint-caodálé feleségének, kelten ül­tünk a barátom dolgozószobájának ablaka előtt. Én meg az asszony- A férj azzal ment el vacsora után, hogy Bordás bácsival bizo­nyos számadásokat kell végignéznie az iro­dában, de biztosított, hogy egy óra múlva visszajön: addig üssük el valahogy az időt kelten. Ez az elmaradása azonban lehetett szándékos is, hiszen a minap, mikor a nádas partján kóvályogtunk tétova beszélgetés köz­iben, célzott rá, hogy egyezer talán marad­hatnék négyszemközt a‘p feleségével: hátha énnekem többet is mondana esetleg gyakori nyughatatljansáiga okáról... Ottült az asz- szonyka, alig három lépésre tőlem s két kar­jára engedte az aranyvilágos fejét. Zsongott a nádas, a hold sütött. Holdfény esett a kes­keny cipőjére ideg a gyengezöld szoknyájá­ra, de karcsú nyaltát és szelid fejét már tompa -homály ölelte körül. Sokáig, nagyon sokáig ültünk igy és re­megve figyeltünk bele az éjszakába- Egyszer megmozdultam: — Többször volt már valami az eszem­ben, Hedvig-asszony.. - Nem zavarom? — Ó nem — és felémfordult. De a hang­ján úgy érzett, mintha messzi álomból reb­bent ettem volna föl. Kissé óvatosan kezdtem: > — Lóránt följegyzésedben olvastam, hogy egy nyáron, amikor vőlegény-menyasz- szony sem voltak, sokszor elálmodoztak az éjféli-napTÓl. Ha nem is merték kimondani m'ég nyíltan, de titokban már számítottak rá, hogy valamikor kettesben hajóznak föl abba a fehér világba, ahol sohasem fekszik le a najp. Ugyan lett-e valami abból a régi tetrvez- getésből? (Pedig a férjétől tudtam már, hogy fent- jártak tavaly-nyáron.) A fiatalasszony, néhány pillanatnyi gon­dolkozás után, igy kezdte: — Ottvoltunk... Istenem, az a fehér és hideg nyár!... Mert fehér volt minden, a föld, az ég... Hirtelen elfúlt, aztán mélyet lélekzett: — Csak a tenger volt zöld. És egyre­zöldebb lett, ahogy repültünk-repültünk Észak felé. Gttálltunk kelten a hajó orrában, kurta bundában s a hajó előtt sivdtva vált ketté a víz, hogy beleremegett a norvég hajó- Azalatt pedig az éghatár karimája fö­lött ferde körben lengett a nap. Sütött-sütött lángoló-fehérségben, de az erejét nem érez­tük. Jobbfelől fjordok: felhőkig szökő me­rész sziiklacsucsok, a csúcsok oldalában tisztafalu házacskák, de mifhozzánk olyanok­nak tűntek föl csak, mint a gyufaskatulyák. A hajó túlsó oldala felöl a tenger, mely alig­hogy játszott a habokkal. Nem volt itt éjfél, mert soha nem ment le a nap. Repültünk kelten a hajó orrával s olyan boldog voltam, hogy mindennap sírnom kellett... Megfor­dulok-e mégegyszer arrafelé!? Hagytam, hogy beszéljen- Meg se moc­cantam, mert attól féltem, hogy föl találom rezzentem. Úgy hatott rám az asszony, mint­ha álmában révedezett volna. Megállt keve­set, majd fplytatta: — Elértük egyszer az utolsó-előtti vá­rosikát a legmesszebb Északon, ahonnan már visszafordult a kiránduló-haj ő. Mi ketten visszamaradtunk s egy gerendákból össze­rótt, feledhetetlen házacskában telepedtünk meg' S aközben kószáltunk a halász-városká­ban és a környéken. Fehér volt az ég, fehér a világ, csak a tenger morajlott zöldben. Kéz a kézben csavarogtunk és sokat kacagtunk akikor. Nem tudtuk, mikor van ebéd ideje s mikor van éjfél. Nem is törődtünk az idővel- Talán háromszor huszonnégy óra múlva fel­ültünk egy kis postahajóra, amely minden hónapban egyszer indult el még tovább Északnak, hogy hirt vigyen a világról a leg­messzebb meghúzódó halásztelepre, ahol még emberek élnék. Istenem! Itt már komor színbe fordult minden, a tenger zúgott és táncolt a hajóval. Talán negyednapra meg­kerültük a Nord Oap-et, mely mélyen nyúlik a tengerbe riasztó elhagyatottságban s talán Délről álmodik ezer esztendők óta. És akkor egyszerre — mi a fedélzeten állítunk össze­fogózva — csak feltűnt bús egyedülvalóságá- ban az észafoifény s a színeik oly orgiái zen- dűltek meg és csattogtak a kihűlt Északon, hogy azt hittük, reánkroskad a világ... Ezt a szomorú üzenetet nézte valamikor Nan&en is, mialatt árva hajóját a pólus felé vitte az éj szakába-veszett Óceán s ő maga a halálon tünődözött. Elállt bennem a lélekaet s fejem az uram vállára hanyatlott- Mielőtt meghal­nék, látni akarom mégegyszer Észak fényét... Itt megakadt. A hold csaknem a delelőn állt ekkor, Hedvig-asszony feje a keskeny kezén pihent, másik karja leesett a fotel szé­lén. Kőröskörül zsongott még a nádas, de .már halkulón. Egyszer aztán megszólalt az asszony. Hirtelen azon kaptam magamat, hogy mintha nem lenne összefüggés a sza­vaiban: — Északon születik minden szépség. *. Azon a hajóuton valami régi német könyv­ből egy északi kőltő versét olvasta föl ne­kem Lóránt s addig kértem, mig nekiült és lefordította magyarra. Fájdalmas zokogás ez a költő el nem érhető hazája után. El­mondom ... Eltűnődött, mintha a kezdősorok hirte­len nem jutottak volna eszébe. És akkor mondani kezdte a költő bús sorait: Az akjormain puszta Nagy, száraz tengeren karesrjűI visz uhinki Kocsink a zöld fűben mint könnyű sajka reng... Hcl ajtó >ét virdghuUánai i-Jzt leng, Hol zajló rét virághullámai közt leng, SötétliJc és eligazodni nem tudunl: . . , Ó ég, szivem vezérlő-csillagért esengl 8 felhők közül esthajnal-csillag dereng, A Dnyeszt-er csillan s Akjerman-fényt [láthatunk. Egy nagyot Lélekzétt s még halkabban mondta tovább: Álljunk meg! Oly csend vm. Hallom a [darvakat Határtalan magasban fent mint szállanak... Hallom, ha pille libben a fűszálakon... Ha sikló a bozótban csúszva áthatol... S e néma csöndben úgy lesem hivó Szavad Litván hazám!... (Folytatjuk-) ü!salffiesi®se€!é&, nenrast^énia Csízí Jód-Brőm Fürdő golyva, mirigy-, csont-, Izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény- Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. ség, feddéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind- . .. , , , , . ... , azon bajoknál ajánlva, hol a JódBróm-Sósf Urdök indikáltak. k el vilagositast „yU,t es prospektust küld a FÜRDŐIG A20ATŐSAG CSIZFÜRDŐN (éizkúpele, 2. XVIII.) Bvé- és fürdikaráb. f é ra jf te e s e! é s, otthoni kúrák. 2

Next

/
Thumbnails
Contents