Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-09 / 131. (1465.) szám

1927 junius 9, csütörtök. Ka—e—■iiimiw’iii rmwMwmn-f Egy nap Marokkóban az idegenlégiósok között — A dakotai bádoghordós Kiss Béla alhadnagy lett s Kínába ment — Sidi Bel Abbes, május végén. Már Dél-Tuniszban találkoztam magyar ide­gen légiósokkal. Igen sok volt Sfaxban, Sousse- ban- Ain Ghrasesia mellett, Sidi el Hain-ban, a lovasságnál egész magyar szakasz van, 25 ma­gyar légiós. Sok nehézség után a marokkói határ mellett, Sidi Bel Abbes-ben egy teljes napot töltöttem közöttük. Az egész idegen légió 4 ezredből áll, ki­egészítve egy lovas ezreddel. A létszám azonban mindegyiknél oly magas, hogy 8 ezred is lehetne. Sidi Bel Abbesben van a 3. ezred. Hatalmas lak­tanyájuk van, s este, mikor eljön a kimenő, az egész kis város csupa légionista. Tábori zöld egyenruhájuk, lábtekercsük, általában egész for- maruhájok hasonlóvá teszi őket a világ valameny- nyi háborút viselt hadseregének hasonló öltözéké­hez. Gallérjukon a 3. szám. A légtöbb időt az ezred kantinjában töltöttük. Tulajdonosa Bakács tiszthelyettes, egy 50-en felüli bunyevdc, aki rassz ma­gyarságával is büszkén magyarnak mondja magát. Két kiszolgáló is van, közlegények és mind a kettő — magyar. Jöttek-mentek a vevők, legföbbnyire cigaret­táért. Alkalmunk volt hallani a világ majdnem valamennyi nyelvét. A légiósok túlnyomó része német. Sok még az orosz, a magyar, de föltalál­ható 'tt mindenféle náció, nem hiányzik a kinai és japán sem, van amerikai is, svéd, norvég, sőt angol is. És nem hiányzik a francia sem. A szer­vezeti szabály szerint ugyan francia nem vehető fel, de ők egyszerűen svájciaknak adják ki magukat. A felvételnél mindenki olyan nevet, szár­mazást, olyan adódókat mond be, (tmi éppen jól esik neki. Senki nem kér semmiféle írást, semmi igazolást. .Vem kérdezik, honnan jött, miért jött, aláírja a kötelezést, s evvel 5 évre a fraueia hadsereg idegen légiójának tagja lett. Nem igaz az, hogy az embereket kény­szerítik a belépésre. Csak önként jelentkezőket vesznek fel. S van állandóan elég jelentkező. Ezt nem is lehet csodálni, hiszen a légió igen jó menedékhely, onnm, sen­kit ki nem adnak senkinek, 8 8i esztendő alatt sók dolog elfelejtődhet Ez azután megadja a vegyes társaságot Mert .-éljesen tisztamultu ember kevés téved Ide, leg­feljebb néhány munkanélküli, avagy ígéretek és csábitgatások által beugratott néhány sajnálatrar méltó fiatalember. A többségnek van mit takar­gatni. Akad itt szépszámú sikkasztó, betörő, sőt gyilkos is. Mondják, hogy 1920-ban egész zászlóaljat lehetett kiállítani a magyarországi kommunistákból. Né- hányan ma is szolgálnak, többnek letelt az öt éve, sok pedig megszökött, sok meghalt és 6ok be van zárva különböző vétségek vagy szökés miatt. El lehet képzelni, milyen díszes társaság ez. De soknak használ is az öt kemény esztendő. Valamennyi ittlévő magyar alig várja az évek letelését, s alig várja, hogy újra hazamehessen. S meggyőződésem, hogy ez a nehéz szolgálat sok megtévedi ember­ből csinál még becsületes embérl. A szolgálati ’ lő tehát öt év. A légiók szét /annak szórva Tuniszban, Marokkóban, Szíriában, Szenegálban és Kinában, azaz Tong-Kin-ban. Ez utóbbi helyre azonban csak 3. évi szolgálattal biró önként jelentkezőket visznek, akik még 3 évre újból kötelezik magukat. Állítólag itt a legjobb, de csak természetesen annak, aki kibírja a gyil­kos éghajlatot. Nagyon jól élnek, minden kényelmük megvan s igen jó fizetés. Az olUévő tisz­tek és altisz' egész vagyonba tehetnék szert. A tö’ biek fizetése nem sok. A közlegények napi 25 centet kapnak, mikor egy kg. kenyér 3 frank, azaz 300 cent, s égy doboz gyufa 30 cent. A marokkóiak zsoldja fel van emelve: napi 75 cent. Az altisztek már rendes fizetést kapnak. Sidi Bel Abbesben 2 magyar altiszt van, a már em­lített kantinos, akinek a kantinból is jó jövedel­me van, s egy György nevezetű volt terrorista. Ez utóbbi 700 frankot kap havonta, azonkívül ruhát és lakást. A kosztért havonta 180 frankot fizet, tehát lehet takarékoskodni is. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy igen nehéz elérni az altiszti rendfokozatot, öt év alatt majdnem lehetetlenség, különböző iskolákat kell végezni, ahová nehezen lehet bejutni. A legtöbb altiszt továbbszolgáló, ha készen van az öt évvel és újabb öt évre köte­lezi magát s megfelelően van minősítve, megadják az altiszti rendfokozatot. így lelt alhadnagy Kiss Béla is, ki annak idején Cinkotán konzerválta hordókban áldozatait, s akit emiatt a többi magyarok „doktor ur“-nak neveznek. E héten indult el a legújabb transz­porttal Kínába. Tisztnek lenni még nehezebb. A tisztek jó fizetést kapnak. Ha valaki tiszt volt más hadse­regben. az idegenlégióban csupán mint a többiek, mint közlegény kezdheti. Előbbi rangja nem számit, csak az i't végzett szolgálat és a tiszti iskola. Ritka a kivétel. Van itt egy volt osztrák kapitány, aki a 30 és feles ágyú irányzékát adía el a franciáknak, 3 ennek etilénében kapitány lett. Van egy magyar alezredes, aki aztím- ban 30 éve Ingja a légiónak, s mint köz­ember kezdte. Újoncok főleg ősszel jönnek. Mikor északon beállnak a hideg idők, megszűnnek a különböző „park-szállók“, a nincstelenek, munkanélküliek igy jutnak meleghez és kenyérhez. Általában nincs olyan rettenetes rossz dolguk. A szolgálat persze súlyos és nehéz. Sok gyakorlat, nagy fegyelem és meg kell szokni a nyári nagy 40—50 fokos hőségeket. Sok a szökés. Sokan már az első időben megbánják végzetes lépésűket és szöknek. Ehhez pénz kell, ami persze soha sincs, hogy civilruhát vásárolhassanak és eljuthassanak egy kikötővárosba, ahol egy nem francia hajón ke­resnek menedéket és igyekeznek hazafelé jutni. Ezek találják ki azután a rém-meséket. A szökevényeknek 80—90 százalékát elfogják, mert pénz, nyelvtudás nélkül, terv szer üti énül nem tudnak messze eljutni. Kíméletlen büntetés, hosszú elzárás vár reájuk. Magam is szemtanúja voltam, mikor egy németet elcsíptek a tauger-i semleges zóna határőrségnél a franciák. Szeren­csétlen ember a mi autóbuszunkra szállt fel, még tőlem kért néhány frankot, hogy a jegyét Tan- ger-ig megválthassa. Még azt sem tudta, hogy határ lesz, ahol a utasokat ellenőrzik. Természe­tesen rögtön elfogták, a határőr már az ingéről megismerte, hogy „deserteur“. A napi nehéz szolgálat után, kivéve az újon­cokat, általános kimenő van. Ez sem hoz sok örömet vagy szórakozást az éhes, pénznélküli légiósnak a kis városkában. Ha valahol baj van az arabokkal vagy fel­kelőkkel, mint Szíriában, vagy Marokkóban a közelmúltban, elsősorban a légiókat viszik. S dacára a vegyes összetételnek, a gok/ nemzeti­ségnek, a légiók mindig derekasan megáll lék helyüket, s a francia vezetőség teljesen megbízik bennök. A nagy háborúban is résztvettek, kezdetben az önként jelentkezők mind, de azután, mikor sok volt az átszökés, az ellenséges nemzetiségieket Afrikában hagyták. A riffek elleni harcban nagyon sok el­esett, közöttük számos magyar is. Érdekes, hogy a magyarokat igen meg­becsülik. Ügyesek és mindenre felhasználhatók. A jobb beosztásokban, irodákban, puskamüvesek- nél, borbélynál, kantinban, éttermekben rend­szerint magyart alkalmaznak. Szabók, cipészek között is sok a magyar. Ezeknek természetesen 6okkal jobb a sorsuk, mint a töbl"’nek. S különö­sen hangzik bár, de úgy van, hogy a németek pedig nagyon lejárták magukat. Sémmi renomé­juk nincs, állandóan veszekednek, s egy-©gy darab kenyérért még az utolsó arabnak is el­adják magukat. A magyarok pedig büszkék, s becsülik is őket a többiek. Sidi Bel Abbesben 30—40 magyar van. Ked­vesek nagyon, mindegyik szeretettel beszél a tá­voli hazáról. Várják az idő múlását, hogy leteljék szolgálatuk s a szokásos végkielégítései (1000— 1200 frank) minél előbb siethessenek hazafelé. Nem igen panaszkodnak. Nincs olyan rettenetes rossz dolguk, de azért óva intenek mindenkit ettől a meggondo­latlan lépéstől, hogy ide kerüljeneíc. Üdvözletüket küldik a magyaroknak, s azt üzenik, jobb azért bármilyen más munka vagy foglal­kozás, mint a francia idegen légió. Sulkowsky Zoltán. A cseh néppárt terjeszkedése Sziovenszkón Pozsony, junius 8. Amikor a szlovák uéDPárt. a kormányba lépett,, egyik feltéte­le az volt. hogy a cseh néppárt szüntesse be működését Sziovenszkón. A szlovák néppárt követeléseinek nagv részét, nem teljesítet­ték. elsősorban maga a testvérpárt sem, amely az utóbbi időkben eervre jobban kezd terjeszkedni és óriási agitációt. fejt ki a szlo- venszkói városokban és falvakban. A cseh néppárt junius 9-én Trencsénteplicen tart alakuló kongresszust. Sramek. a cseh nép­párt vezére sokáig óvakodott attól, hogv a szlovák katolikus tábort két részre szakítsa, most azonban eddig még ismeretlen okokból elhatározta, hogv Micsura képviselő vezeté­sével teljesen kiépíti a szlovenszkói párt- szervezetet. A múlt héten morvaországi és csehországi mintára megalakitotfák a szlo­vák földművesek népszövetségét. A tren- csénleplici kongresszuson Sramek is megje­lenik és politikai beszédet fog tartani. A cseh néppárt értesülésünk szerint junius folyamán még Rimaszombatban és Dunaszer- dahelven rendez nép gyűléseket. A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete Szlovenszkó és Ruszlnszkó iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolaügyi problémá­inkról ankétet rendesünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 15. A magyar diákok statisztikája Az államfő Mulat óla letelt iskolai évek­ből összehasonlítás végett hármat, véve te­kintetbe, a csehszlovák köztársaság területén középiskolába (ideszámítva most. a náziumi és tan i tóképző in t ézeti tanulókat, is) járt tanulók száma volt,: I k W A tanalók anytnyelv izerint csehtiloviW német mtgyar ruszin lengyel | »«idá j mis 1920/tt 63879 24008 5483 733 699 2576 51 97329 1921/28 70690 24248 5804 900 642 1738 73 108489 1996/88 76195 23738 4736 2137 538 1268 194 108760 Ebből a pár adatból is könnyén megálla­pítható. hogv a csehszlovák tanulók száma hz utolsó 5—6 év alatt, nagy mértékben növe­kedett: és hogv rajtuk kívül csak a ruszi­noknál van aránytalan növekedés, aminek magyarázata részben a két orosz középiskola Csehországban, amelyet emigráns nagyoro­szok számára tartanak fenn. Ellenben a németeknél, a magyaroknál, lengye­leknél. zsidóknál határozott létszám­csökkenést látunk. Vessük még egybe ezeket a* adatokat százszázalékban a lakosság számadataival: a lakosság 64‘7%-a és a középiskolai tanulók 70°/o-a csehszlovák a * 23’36%-n és a „ „ 21'82%-a német a „ 5'4%-a és a . „ 4*35%-a magyar a „ 1'3%-a és a * „ l*15°/o-a zsidó. Hogy a német, magyar és zsidó lakosság percen tszámánál jóval kisebb az ugyanezen nemzetiségű tanulók perceni,száma, ezt nem okolhatjuk meg azzal, hogv ezek kevésbé kulturáltak a csehszlovákoknál, hanem egy­szerűen azzal, hogy azok közül a szülők is, akik az utolsó népszámlálásnál magyarnak, németnek, vagy zsidónak vallották magukat, sokan gyermekeiket az iskolában cseh­szlováknak jelentették be s igy néyleg és tényleg növelték a csehszlovák tanu­lók számát. Természetesen ezt nem merjük egészen határozottan állítani. Lehetnek az eltolódás­nak más okai is. Vallás szerint a köztársaság középisko­lai tanulóinak száma igy oszlik meg: 1925/26. isk. évben a tanulók közt volt,: róm. kath.: 76.214; gör. kath. 1.813; csehtestvérek: 3.198; evangélikus: 5.102; református 739; pravo­szláv: 789; csehszlovák: 6.595; zsidó: 7.595; más: 405; felekezetnélküii: 6.360. Sajnos, nincs módomban, hogy az egyes vallásfelekezetekhez tartozó tanulóknak nem­zetiségi szét,oszlását bemutassam. Nagyon érdekes volna tudnunk, hogy milyen az aránvszám Sziovenszkón a szlovák és magvar tanulók között. Ezt, már csak azért sem lehet megállapítani, mert a hivatalos statisztika a szlovákokat teljesen eltünteti. Magában Sziovenszkón 1922/23-ban 391; 1923/24-ben 361; Sziovenszkón és Ruszinszlcó- ban 1924/25-ben 476 magyar tanuló tett érettségi vizsgálatot. Az első osztályba be­iratkozott a középiskolákban Sziovenszkón 1922/23-ban 600, 1923/24-ben 723; Saloven­szkón és Ruszinsrkóban 1924/25-ben 755 ta­nuló. Ezek a számok akkor keltenek ben­nünk megdöbbenést, ha tudjuk, hogy az egész köztársaságban az 1924/25. isk. évben 6.434 középiskolai tanuló tett, érettségi vizsgálatot és 17.577 tanuló iratkozott be a középisko­lák első osztályába. Ezek »z adatok mutatják leginékbb súlyos helyzetünket. Jövendő intelligenciánk maroknyi lész az őt körülvevő nemzetiségek intelligenciájá­nak nagy tömegével szemben. Kétszeres kötelessége azért, a magyarság vezetőinek mindent elkövetni, hogy ez a jövendő ma­gyar intelligencia már most magyar nevelés­ben részesüljön és a magvar kultúra képvi­selve legyen egyetemeinken is. S még egyet megállapithatunk. A mi erőnk, elpusztíthatatlan bilisünk nem az intelligens felső rétegekben tm. hanem a népben. A kulturemberek nemzeti érzése tudato­sabb ugvan. de ellenálló ereje gveng&b. Törődnünk kell tehát népünkkel s aoiak erkölcsi szellemi, és anyagi előrehaladásáért mindent, el kell követnünk. Az/t hiszem ezjrt van legalább is olvan fontos a magvarsáira nézve az elemi iskoláztatás ügyének kérdőé, mint a középiskolák kérdése. Kívánatos volna, ha a Prágai Magyar Hírlap, amely áz egyetlen sajtóorgánum náhmk, amely tfj- ügvi problémáinkkal foglalkozik, módiát, i- tené annak, hoev a magvar közönség a nő­nevelés mai állásáról is tájékozódjék. (Fodytatjuk). Impozánsan ünnepelte a pozsonyi szabóipar hatszáz­éves fennállását Bárom napig tarló ünnepség Pozsonyban Pozsony, junius 8. Szombaton és vasárnap zajlott le a pozsonyi szabóipar 600 éves jubileumi ünnepe nagystílű ke­retek között. Az ünnep szombaton kezdődött és azon részt vettek a külföldi szabóíestületek is. A bécsi szabók kiküldötteit a kereskedelmi minisz­térium nevében Molik dr. vezette. Már szombaton számos üdvözlő sürgöny érkezett a pozsonyi sza­bók testületéhez a miniszterelnökségtől, az összes minisztériumoktól, a gazdasági és politikai szer­vezetektől és számos hatóságtól. Délután 6 órakor nvilt meg a Csáky-iskolában a tanonc- és viseleti kiállítás, míg a testület régi helyiségében, a Klarissza-utcai házban, volt a céh­levelek és egyéb okmányok kiállítása. Este fél kilenc órai kezdettel tartották meg a Tausky-cég által rendezett nagy divatrevüt a Re- doute nagytermében. Katonazene mellett mutatták be a cég manequinjei a legszebb és legfinomabb nyári újdonságokat, a divatvilág legújabb remekeit. A szombati ünnepségeket ezután a Savoyban fejezték be, ahol az ismerkedési estélyt tartották. Festői felvonulás Vasárnap reggel 9 órakor indult el az ünnepi menet az Eszterházy-térről és a Sánc-uton, a Ste- fánia-uton, Frigyes-utón, Vásártéren és András- utón át vonult a dómtemplomba. Lovasrendőrök haladtak a menet élén, akik után a milléniumi városi bandérium festői ruhába öltöztetett lovasai következtek Utánuk jöttek a pitykés, dolmányos gazdák ugyancsak lovon. A lo­vasok után n. egyesületek zászlós küldöttségei kö­vetkeztek, majd a pozsonyi céhek zászlaikkal és jelvényeiket. Ott láttuk az asztalos, lakatos, ha­lász, cukrász, nyerges, hentes és mészáros, kertész, szőlÖmüves stb. céhet, számos taggal képviselve. A menetben résztvettek a vidéki és bécsi sza­bóiparosok zenekarai is, melyek felváltva játszot­tak vig indulókat. A menetet a vidéki és külföldi vendégek, valamint a külföldi egyesületek kikül­döttei rekesztették be. A menet a dómtemplomnál állott meg, ahol a zászlószentelés, a s&alagcserék iinnepies szertar­tásai folytak le, mely alkalommal Okánik dr. ka­nonok, polgármester, tartott nagyszabású ünnepi beszédet. — A pozsonyi MAKK évzáró közgyűlése. A pozsonyi MAKK junius 12-én délelőtt 10 óraikor tartja évzáró közgyűlését a pozsonyi Komensiky-egyeiem jogi fakultásának 3. szá­mú termében és felhívja összes tagjait, hogy az ügy fontosságára való tekintettel lehető­leg teljes számban jelenjenek meg. * A dissebéd Délben többszáz terítékes diszebéd várta az ünneplőket a Vigadó nagytermében. Ezen Gazsik dr. miniszter, Okánik dr. polgármester, Bella dr. zsupán, Slodola Kornél szenátor, Bellái József fő­jegyző, a bécsi, budapesti és pozsonyi ipari és ke­reskedelmi kamarák és testületek hivatalos képvi­selői is résztvettek. Ebéd közben Gazsik miniszter, Bella zsupán, Stodola szenátor, Molik dr., Stein Miksa grémiumi elnök, továbbá a budapesti keres­kedelmi kamara altitkára és mások tartottak be­szédet, hangoztatva a jubiláló testület nagy erköl­csi érdeme?' a munka és az ipar jelentőségét s a belföldi ipar és kereskedelem a szomszédos álla­mokkal való kooperációjának fontosságát. Délután volt a ligeti oldalon a nagy ünnepség, melyre a rossz időjárás ellenére is igen sokan mentek át. Mindenféle mulatságos bődé, tombola, vendéglők és sörkimérések, az Arénában a PTE boxversenye és egyéb látványosságok szórakoztat­ták a vendégeket. Hétfőn reggel volt az ünnepélyi közgyűlés a Redoufe nagytermében, amelyen ismét számos tar­talmas beszéd hangzott el. Délután folytatták a népünnepet, amely a késő esti órákig tartott. Az impozáns jubileumi ünnep minden tekintetben méltó volt a pozsonyi szabók hatszázéves tradí­ciójához.

Next

/
Thumbnails
Contents