Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-09 / 131. (1465.) szám
1927 junius 9, csütörtök. Ka—e—■iiimiw’iii rmwMwmn-f Egy nap Marokkóban az idegenlégiósok között — A dakotai bádoghordós Kiss Béla alhadnagy lett s Kínába ment — Sidi Bel Abbes, május végén. Már Dél-Tuniszban találkoztam magyar idegen légiósokkal. Igen sok volt Sfaxban, Sousse- ban- Ain Ghrasesia mellett, Sidi el Hain-ban, a lovasságnál egész magyar szakasz van, 25 magyar légiós. Sok nehézség után a marokkói határ mellett, Sidi Bel Abbes-ben egy teljes napot töltöttem közöttük. Az egész idegen légió 4 ezredből áll, kiegészítve egy lovas ezreddel. A létszám azonban mindegyiknél oly magas, hogy 8 ezred is lehetne. Sidi Bel Abbesben van a 3. ezred. Hatalmas laktanyájuk van, s este, mikor eljön a kimenő, az egész kis város csupa légionista. Tábori zöld egyenruhájuk, lábtekercsük, általában egész for- maruhájok hasonlóvá teszi őket a világ valameny- nyi háborút viselt hadseregének hasonló öltözékéhez. Gallérjukon a 3. szám. A légtöbb időt az ezred kantinjában töltöttük. Tulajdonosa Bakács tiszthelyettes, egy 50-en felüli bunyevdc, aki rassz magyarságával is büszkén magyarnak mondja magát. Két kiszolgáló is van, közlegények és mind a kettő — magyar. Jöttek-mentek a vevők, legföbbnyire cigarettáért. Alkalmunk volt hallani a világ majdnem valamennyi nyelvét. A légiósok túlnyomó része német. Sok még az orosz, a magyar, de föltalálható 'tt mindenféle náció, nem hiányzik a kinai és japán sem, van amerikai is, svéd, norvég, sőt angol is. És nem hiányzik a francia sem. A szervezeti szabály szerint ugyan francia nem vehető fel, de ők egyszerűen svájciaknak adják ki magukat. A felvételnél mindenki olyan nevet, származást, olyan adódókat mond be, (tmi éppen jól esik neki. Senki nem kér semmiféle írást, semmi igazolást. .Vem kérdezik, honnan jött, miért jött, aláírja a kötelezést, s evvel 5 évre a fraueia hadsereg idegen légiójának tagja lett. Nem igaz az, hogy az embereket kényszerítik a belépésre. Csak önként jelentkezőket vesznek fel. S van állandóan elég jelentkező. Ezt nem is lehet csodálni, hiszen a légió igen jó menedékhely, onnm, senkit ki nem adnak senkinek, 8 8i esztendő alatt sók dolog elfelejtődhet Ez azután megadja a vegyes társaságot Mert .-éljesen tisztamultu ember kevés téved Ide, legfeljebb néhány munkanélküli, avagy ígéretek és csábitgatások által beugratott néhány sajnálatrar méltó fiatalember. A többségnek van mit takargatni. Akad itt szépszámú sikkasztó, betörő, sőt gyilkos is. Mondják, hogy 1920-ban egész zászlóaljat lehetett kiállítani a magyarországi kommunistákból. Né- hányan ma is szolgálnak, többnek letelt az öt éve, sok pedig megszökött, sok meghalt és 6ok be van zárva különböző vétségek vagy szökés miatt. El lehet képzelni, milyen díszes társaság ez. De soknak használ is az öt kemény esztendő. Valamennyi ittlévő magyar alig várja az évek letelését, s alig várja, hogy újra hazamehessen. S meggyőződésem, hogy ez a nehéz szolgálat sok megtévedi emberből csinál még becsületes embérl. A szolgálati ’ lő tehát öt év. A légiók szét /annak szórva Tuniszban, Marokkóban, Szíriában, Szenegálban és Kinában, azaz Tong-Kin-ban. Ez utóbbi helyre azonban csak 3. évi szolgálattal biró önként jelentkezőket visznek, akik még 3 évre újból kötelezik magukat. Állítólag itt a legjobb, de csak természetesen annak, aki kibírja a gyilkos éghajlatot. Nagyon jól élnek, minden kényelmük megvan s igen jó fizetés. Az olUévő tisztek és altisz' egész vagyonba tehetnék szert. A tö’ biek fizetése nem sok. A közlegények napi 25 centet kapnak, mikor egy kg. kenyér 3 frank, azaz 300 cent, s égy doboz gyufa 30 cent. A marokkóiak zsoldja fel van emelve: napi 75 cent. Az altisztek már rendes fizetést kapnak. Sidi Bel Abbesben 2 magyar altiszt van, a már említett kantinos, akinek a kantinból is jó jövedelme van, s egy György nevezetű volt terrorista. Ez utóbbi 700 frankot kap havonta, azonkívül ruhát és lakást. A kosztért havonta 180 frankot fizet, tehát lehet takarékoskodni is. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy igen nehéz elérni az altiszti rendfokozatot, öt év alatt majdnem lehetetlenség, különböző iskolákat kell végezni, ahová nehezen lehet bejutni. A legtöbb altiszt továbbszolgáló, ha készen van az öt évvel és újabb öt évre kötelezi magát s megfelelően van minősítve, megadják az altiszti rendfokozatot. így lelt alhadnagy Kiss Béla is, ki annak idején Cinkotán konzerválta hordókban áldozatait, s akit emiatt a többi magyarok „doktor ur“-nak neveznek. E héten indult el a legújabb transzporttal Kínába. Tisztnek lenni még nehezebb. A tisztek jó fizetést kapnak. Ha valaki tiszt volt más hadseregben. az idegenlégióban csupán mint a többiek, mint közlegény kezdheti. Előbbi rangja nem számit, csak az i't végzett szolgálat és a tiszti iskola. Ritka a kivétel. Van itt egy volt osztrák kapitány, aki a 30 és feles ágyú irányzékát adía el a franciáknak, 3 ennek etilénében kapitány lett. Van egy magyar alezredes, aki aztím- ban 30 éve Ingja a légiónak, s mint közember kezdte. Újoncok főleg ősszel jönnek. Mikor északon beállnak a hideg idők, megszűnnek a különböző „park-szállók“, a nincstelenek, munkanélküliek igy jutnak meleghez és kenyérhez. Általában nincs olyan rettenetes rossz dolguk. A szolgálat persze súlyos és nehéz. Sok gyakorlat, nagy fegyelem és meg kell szokni a nyári nagy 40—50 fokos hőségeket. Sok a szökés. Sokan már az első időben megbánják végzetes lépésűket és szöknek. Ehhez pénz kell, ami persze soha sincs, hogy civilruhát vásárolhassanak és eljuthassanak egy kikötővárosba, ahol egy nem francia hajón keresnek menedéket és igyekeznek hazafelé jutni. Ezek találják ki azután a rém-meséket. A szökevényeknek 80—90 százalékát elfogják, mert pénz, nyelvtudás nélkül, terv szer üti énül nem tudnak messze eljutni. Kíméletlen büntetés, hosszú elzárás vár reájuk. Magam is szemtanúja voltam, mikor egy németet elcsíptek a tauger-i semleges zóna határőrségnél a franciák. Szerencsétlen ember a mi autóbuszunkra szállt fel, még tőlem kért néhány frankot, hogy a jegyét Tan- ger-ig megválthassa. Még azt sem tudta, hogy határ lesz, ahol a utasokat ellenőrzik. Természetesen rögtön elfogták, a határőr már az ingéről megismerte, hogy „deserteur“. A napi nehéz szolgálat után, kivéve az újoncokat, általános kimenő van. Ez sem hoz sok örömet vagy szórakozást az éhes, pénznélküli légiósnak a kis városkában. Ha valahol baj van az arabokkal vagy felkelőkkel, mint Szíriában, vagy Marokkóban a közelmúltban, elsősorban a légiókat viszik. S dacára a vegyes összetételnek, a gok/ nemzetiségnek, a légiók mindig derekasan megáll lék helyüket, s a francia vezetőség teljesen megbízik bennök. A nagy háborúban is résztvettek, kezdetben az önként jelentkezők mind, de azután, mikor sok volt az átszökés, az ellenséges nemzetiségieket Afrikában hagyták. A riffek elleni harcban nagyon sok elesett, közöttük számos magyar is. Érdekes, hogy a magyarokat igen megbecsülik. Ügyesek és mindenre felhasználhatók. A jobb beosztásokban, irodákban, puskamüvesek- nél, borbélynál, kantinban, éttermekben rendszerint magyart alkalmaznak. Szabók, cipészek között is sok a magyar. Ezeknek természetesen 6okkal jobb a sorsuk, mint a töbl"’nek. S különösen hangzik bár, de úgy van, hogy a németek pedig nagyon lejárták magukat. Sémmi renoméjuk nincs, állandóan veszekednek, s egy-©gy darab kenyérért még az utolsó arabnak is eladják magukat. A magyarok pedig büszkék, s becsülik is őket a többiek. Sidi Bel Abbesben 30—40 magyar van. Kedvesek nagyon, mindegyik szeretettel beszél a távoli hazáról. Várják az idő múlását, hogy leteljék szolgálatuk s a szokásos végkielégítései (1000— 1200 frank) minél előbb siethessenek hazafelé. Nem igen panaszkodnak. Nincs olyan rettenetes rossz dolguk, de azért óva intenek mindenkit ettől a meggondolatlan lépéstől, hogy ide kerüljeneíc. Üdvözletüket küldik a magyaroknak, s azt üzenik, jobb azért bármilyen más munka vagy foglalkozás, mint a francia idegen légió. Sulkowsky Zoltán. A cseh néppárt terjeszkedése Sziovenszkón Pozsony, junius 8. Amikor a szlovák uéDPárt. a kormányba lépett,, egyik feltétele az volt. hogy a cseh néppárt szüntesse be működését Sziovenszkón. A szlovák néppárt követeléseinek nagv részét, nem teljesítették. elsősorban maga a testvérpárt sem, amely az utóbbi időkben eervre jobban kezd terjeszkedni és óriási agitációt. fejt ki a szlo- venszkói városokban és falvakban. A cseh néppárt junius 9-én Trencsénteplicen tart alakuló kongresszust. Sramek. a cseh néppárt vezére sokáig óvakodott attól, hogv a szlovák katolikus tábort két részre szakítsa, most azonban eddig még ismeretlen okokból elhatározta, hogv Micsura képviselő vezetésével teljesen kiépíti a szlovenszkói párt- szervezetet. A múlt héten morvaországi és csehországi mintára megalakitotfák a szlovák földművesek népszövetségét. A tren- csénleplici kongresszuson Sramek is megjelenik és politikai beszédet fog tartani. A cseh néppárt értesülésünk szerint junius folyamán még Rimaszombatban és Dunaszer- dahelven rendez nép gyűléseket. A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete Szlovenszkó és Ruszlnszkó iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolaügyi problémáinkról ankétet rendesünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 15. A magyar diákok statisztikája Az államfő Mulat óla letelt iskolai évekből összehasonlítás végett hármat, véve tekintetbe, a csehszlovák köztársaság területén középiskolába (ideszámítva most. a náziumi és tan i tóképző in t ézeti tanulókat, is) járt tanulók száma volt,: I k W A tanalók anytnyelv izerint csehtiloviW német mtgyar ruszin lengyel | »«idá j mis 1920/tt 63879 24008 5483 733 699 2576 51 97329 1921/28 70690 24248 5804 900 642 1738 73 108489 1996/88 76195 23738 4736 2137 538 1268 194 108760 Ebből a pár adatból is könnyén megállapítható. hogv a csehszlovák tanulók száma hz utolsó 5—6 év alatt, nagy mértékben növekedett: és hogv rajtuk kívül csak a ruszinoknál van aránytalan növekedés, aminek magyarázata részben a két orosz középiskola Csehországban, amelyet emigráns nagyoroszok számára tartanak fenn. Ellenben a németeknél, a magyaroknál, lengyeleknél. zsidóknál határozott létszámcsökkenést látunk. Vessük még egybe ezeket a* adatokat százszázalékban a lakosság számadataival: a lakosság 64‘7%-a és a középiskolai tanulók 70°/o-a csehszlovák a * 23’36%-n és a „ „ 21'82%-a német a „ 5'4%-a és a . „ 4*35%-a magyar a „ 1'3%-a és a * „ l*15°/o-a zsidó. Hogy a német, magyar és zsidó lakosság percen tszámánál jóval kisebb az ugyanezen nemzetiségű tanulók perceni,száma, ezt nem okolhatjuk meg azzal, hogv ezek kevésbé kulturáltak a csehszlovákoknál, hanem egyszerűen azzal, hogy azok közül a szülők is, akik az utolsó népszámlálásnál magyarnak, németnek, vagy zsidónak vallották magukat, sokan gyermekeiket az iskolában csehszlováknak jelentették be s igy néyleg és tényleg növelték a csehszlovák tanulók számát. Természetesen ezt nem merjük egészen határozottan állítani. Lehetnek az eltolódásnak más okai is. Vallás szerint a köztársaság középiskolai tanulóinak száma igy oszlik meg: 1925/26. isk. évben a tanulók közt volt,: róm. kath.: 76.214; gör. kath. 1.813; csehtestvérek: 3.198; evangélikus: 5.102; református 739; pravoszláv: 789; csehszlovák: 6.595; zsidó: 7.595; más: 405; felekezetnélküii: 6.360. Sajnos, nincs módomban, hogy az egyes vallásfelekezetekhez tartozó tanulóknak nemzetiségi szét,oszlását bemutassam. Nagyon érdekes volna tudnunk, hogy milyen az aránvszám Sziovenszkón a szlovák és magvar tanulók között. Ezt, már csak azért sem lehet megállapítani, mert a hivatalos statisztika a szlovákokat teljesen eltünteti. Magában Sziovenszkón 1922/23-ban 391; 1923/24-ben 361; Sziovenszkón és Ruszinszlcó- ban 1924/25-ben 476 magyar tanuló tett érettségi vizsgálatot. Az első osztályba beiratkozott a középiskolákban Sziovenszkón 1922/23-ban 600, 1923/24-ben 723; Salovenszkón és Ruszinsrkóban 1924/25-ben 755 tanuló. Ezek a számok akkor keltenek bennünk megdöbbenést, ha tudjuk, hogy az egész köztársaságban az 1924/25. isk. évben 6.434 középiskolai tanuló tett, érettségi vizsgálatot és 17.577 tanuló iratkozott be a középiskolák első osztályába. Ezek »z adatok mutatják leginékbb súlyos helyzetünket. Jövendő intelligenciánk maroknyi lész az őt körülvevő nemzetiségek intelligenciájának nagy tömegével szemben. Kétszeres kötelessége azért, a magyarság vezetőinek mindent elkövetni, hogy ez a jövendő magyar intelligencia már most magyar nevelésben részesüljön és a magvar kultúra képviselve legyen egyetemeinken is. S még egyet megállapithatunk. A mi erőnk, elpusztíthatatlan bilisünk nem az intelligens felső rétegekben tm. hanem a népben. A kulturemberek nemzeti érzése tudatosabb ugvan. de ellenálló ereje gveng&b. Törődnünk kell tehát népünkkel s aoiak erkölcsi szellemi, és anyagi előrehaladásáért mindent, el kell követnünk. Az/t hiszem ezjrt van legalább is olvan fontos a magvarsáira nézve az elemi iskoláztatás ügyének kérdőé, mint a középiskolák kérdése. Kívánatos volna, ha a Prágai Magyar Hírlap, amely áz egyetlen sajtóorgánum náhmk, amely tfj- ügvi problémáinkkal foglalkozik, módiát, i- tené annak, hoev a magvar közönség a nőnevelés mai állásáról is tájékozódjék. (Fodytatjuk). Impozánsan ünnepelte a pozsonyi szabóipar hatszázéves fennállását Bárom napig tarló ünnepség Pozsonyban Pozsony, junius 8. Szombaton és vasárnap zajlott le a pozsonyi szabóipar 600 éves jubileumi ünnepe nagystílű keretek között. Az ünnep szombaton kezdődött és azon részt vettek a külföldi szabóíestületek is. A bécsi szabók kiküldötteit a kereskedelmi minisztérium nevében Molik dr. vezette. Már szombaton számos üdvözlő sürgöny érkezett a pozsonyi szabók testületéhez a miniszterelnökségtől, az összes minisztériumoktól, a gazdasági és politikai szervezetektől és számos hatóságtól. Délután 6 órakor nvilt meg a Csáky-iskolában a tanonc- és viseleti kiállítás, míg a testület régi helyiségében, a Klarissza-utcai házban, volt a céhlevelek és egyéb okmányok kiállítása. Este fél kilenc órai kezdettel tartották meg a Tausky-cég által rendezett nagy divatrevüt a Re- doute nagytermében. Katonazene mellett mutatták be a cég manequinjei a legszebb és legfinomabb nyári újdonságokat, a divatvilág legújabb remekeit. A szombati ünnepségeket ezután a Savoyban fejezték be, ahol az ismerkedési estélyt tartották. Festői felvonulás Vasárnap reggel 9 órakor indult el az ünnepi menet az Eszterházy-térről és a Sánc-uton, a Ste- fánia-uton, Frigyes-utón, Vásártéren és András- utón át vonult a dómtemplomba. Lovasrendőrök haladtak a menet élén, akik után a milléniumi városi bandérium festői ruhába öltöztetett lovasai következtek Utánuk jöttek a pitykés, dolmányos gazdák ugyancsak lovon. A lovasok után n. egyesületek zászlós küldöttségei következtek, majd a pozsonyi céhek zászlaikkal és jelvényeiket. Ott láttuk az asztalos, lakatos, halász, cukrász, nyerges, hentes és mészáros, kertész, szőlÖmüves stb. céhet, számos taggal képviselve. A menetben résztvettek a vidéki és bécsi szabóiparosok zenekarai is, melyek felváltva játszottak vig indulókat. A menetet a vidéki és külföldi vendégek, valamint a külföldi egyesületek kiküldöttei rekesztették be. A menet a dómtemplomnál állott meg, ahol a zászlószentelés, a s&alagcserék iinnepies szertartásai folytak le, mely alkalommal Okánik dr. kanonok, polgármester, tartott nagyszabású ünnepi beszédet. — A pozsonyi MAKK évzáró közgyűlése. A pozsonyi MAKK junius 12-én délelőtt 10 óraikor tartja évzáró közgyűlését a pozsonyi Komensiky-egyeiem jogi fakultásának 3. számú termében és felhívja összes tagjait, hogy az ügy fontosságára való tekintettel lehetőleg teljes számban jelenjenek meg. * A dissebéd Délben többszáz terítékes diszebéd várta az ünneplőket a Vigadó nagytermében. Ezen Gazsik dr. miniszter, Okánik dr. polgármester, Bella dr. zsupán, Slodola Kornél szenátor, Bellái József főjegyző, a bécsi, budapesti és pozsonyi ipari és kereskedelmi kamarák és testületek hivatalos képviselői is résztvettek. Ebéd közben Gazsik miniszter, Bella zsupán, Stodola szenátor, Molik dr., Stein Miksa grémiumi elnök, továbbá a budapesti kereskedelmi kamara altitkára és mások tartottak beszédet, hangoztatva a jubiláló testület nagy erkölcsi érdeme?' a munka és az ipar jelentőségét s a belföldi ipar és kereskedelem a szomszédos államokkal való kooperációjának fontosságát. Délután volt a ligeti oldalon a nagy ünnepség, melyre a rossz időjárás ellenére is igen sokan mentek át. Mindenféle mulatságos bődé, tombola, vendéglők és sörkimérések, az Arénában a PTE boxversenye és egyéb látványosságok szórakoztatták a vendégeket. Hétfőn reggel volt az ünnepélyi közgyűlés a Redoufe nagytermében, amelyen ismét számos tartalmas beszéd hangzott el. Délután folytatták a népünnepet, amely a késő esti órákig tartott. Az impozáns jubileumi ünnep minden tekintetben méltó volt a pozsonyi szabók hatszázéves tradíciójához.
