Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-09 / 131. (1465.) szám

< A perzsa király — kö véts égi szolga volt Amsterdam, iumus hó. A Vilma holland kiránytiőnél ákr'editáR rerzsa követ amsterdami palotáiéban fényes estélyt, adott. Nemcsak: a holland hivatalos világ volt jelen a vendégek sorában, de a külföldi naev lapok munkatársait is meg­hívta a perzsa követség, mert hisz sülvt he­lyeztek arra. hogy mikor a mai átmederni- zálí perzsa birodalom Európa szivében az első estélyt adja. arról Hollandia határain túl is tudomást szerezzen a nagy világ. Per­sze most. hogy ezek a keleti vagy afrikai ó-királvságok évszázados zavaros küzködé- sei után végre belépnek a civilizált világ ka­puján, az első követsévi estélvek mindég magukon hordják a reklám bélvegét. A hol­landiai perzsa diplomata is a díszes társaság előtt hosszú előadást tartott a mai Perzsiá­ról. Mielőtt azonban a vagyont érő szőnye­gekkel agyon rakott nagy szalon előadói asz 1927 június 9, csütörtök. » U»1 W,, Wg—BgggMWa; HSbánla a tfég>g2Hvst§ég§?@z fordul orvoslásért flngUa toaiyes’3, HFrancSaorsiKág Ikárhozíafjia ez* a lépést — ©Sasz- ország békés intervenciója — Az incidenst nem keSI „dramatizálni** falát a követ elfoglalta, volna, sok érdekes intimitást hallottunk a hollandok között Per­zsia mai uralkodójáról. Köztudomású ugyanis Hollandiában, hogy Riza király pályafutását, a teheráni holland követségen kezdte. A mai perzsa sah egv demevendi paraszt család gyermeke, aki már legé.nvkorában kivágott a perzsa alattvalók félig civilizálatlan életéből. Korán Teheránba került, szolgai állást, keresett ma­gának s igv lett az ottani holland követségén több mint két és fél éven keresztül egysze­rű ajtónálló. Ott nevelték, tanították, egészen átformálták a közönséges perzsa parasztié- génvt, kinyitották szemét, embert faragtak belőle. Riza — mikor már európai öltözéket, öltött magára — otthagyta a holland követ­séget is és beállt katonának. Először csak köz-kozák volt Perzsia ..orosz“ brigádjában, ele hamar tisztté avanzsált. 1918-ban már brigádparancsnok, sőt 1921-ben — miniszter. S az egykori követségi szolga a miniszteri bársonyszékből is hatalmas ugrásokkal tör­tetett a perzsa életben felfelé, hamarosan ő lesz a perzsa haderő főparancsnoka, a fegy­veres csapatok élén pedig könnyen sikerült azután neki — az uralkodói trónt is kezébe kaparintani, 1925-ben egyszerűen nyugalomba küldi az egész siah dinasztiát, a Kadziaren- család tagjainak sietve kell menekülniök, maga Achmed hiába protestál a tróníoglalá- si puccs ellen, Anglia és Oroszország pártfo­gásukba veszik az ui uralkodót s Riza ki­rályt megerősitik tróniában. Pedig az első cselekedete ugyancsak — Európa-ellenes volt.. A külföldiek exterrito-. Tiálís jelfáit' felfiiggésztefte egészen 1928 má­jusáig. A maga fajtájából akart oszlopokat, teremteni az állama részére. Rendezte a pol­gárjogokat- Rabszolgaság, ember vásár, há­rem s sok hasonló kérdést a legmesszebbme- nőleg megnyirbált és eltüntetett- Természe­tesen. elsősorban reorganizálta a perzsa had­sereget. Katonai akadémiát állított fel Tehe­ránban s öt színtiszta perzsa divíziót szerve­zett maga mellé. Aztán n©kifeküdt a közgaz­dasági élet átformálásának. Nemcsak a per­zsa fővárosban, de Ispahánban. Tabrisban és a rózsák városában: Sjirásban hamarosan meglátszott Riza király kézimunkája. Nagy cserekereskedelembe lépett Angliával. A ki­rályok királyságát, patronusának tekintette. A perzsa import 70 százalékát Anglia fedez­te. Nekilátott a ..nagy vasút" építésének, ki a Kaspí tengerig s gondolt reá. hogy ez a vonal Perzsia petróleumforrásait érintse. Tabrisban és Teheránban egymás után szü­lettek a gyártelepek. Szappan, gyufa, bőr­árucikkekben máról-holnapra nem szorult Perzsia a külföldre. Legnagyobb gondja volt azonban mindenekközött. hogy Perzsia ex­portáljon és igv állandó érintkezésbe ke­rüljön a külfölddel. Petróleum, szén, nikkel, vas, réz — bőven került ki a perzsa föld­ből. — Most a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik az uralkodó. — folytatta tanul­ságos előadását az amsterdami perzsa követ. — Oiigarha nagybirtokosokkal kell még meg­küzdenie Riza királynak, de ő. természete­sen. ezt a kérdést, is sikeresen fogia megol­dani. Európai mintára a legegészségesebb íöldreformtervezeten dolgozik most a király és a kormány, rövidesen tehát az is életbe lép és igv Perzsia mezőgazdasága is virágoz­ni fog. — Egy egészen modern ország teremtő­dött tehát a „diktátor" kezében ott, keleten uraim, — ért előadása végére a követ, mert hisz hosszú időkön át vágyott a perzsa nép az újjászületésre, azért folyvást vezért kere­sett, de. sainos. nem talált. A királyok nem voltak jók. Diktátor kellett. S hogy ez az ui diktátor Európa keletében egvben szinten király, ez nem zavarja, csak elősegíti Per­zsia újjászületését Az amsterdami sajtó meg is iegvzi: upv látszik, a népek életében — meghalnak a királyok és az ui méltóságot — diktátorságnak hívják. B. E. — Herriot iínmopi beszédet tart a frankfurtit //covfíi ünnepségen. Frankfurtból jelenítik: A Frank­furtban junius 11-én kezdődő zenei ünnepség, az úgynevezett Zenei ny"" megnyílásán Herriot fran­cia kultu -zminiszter, aki a francia kormány hiva­talos képviselőjeként érkezik Frankfurtba, az ope­rában nagyszabású beszédet fog tartani l London, június 8. Az angol sajtó helyesli, j hogy Albánia legújabb konfliktusát Jugo­szláviával a népszövetség elé viszi. Anglia és Franciaország Olaszország támogatásával Belgrádban is, Tiranában is békítő lépéseket tett. Az angol sajtó véleménye szerint a kon­fliktust mindenképpen lokalizálni kell. de ez csak úgy történhetik meg, ha a nagyhatal­mak tartózkodni fognak az állásfoglalástól. A népszövetség főtitkára megtette Belgrádban a szükséges lépéseket. A Genfbe intézett al­bán jegyzék egyelőre nem kér intervenciót, hanem csak vázolja Albánia felfogását Franciaország szerepe Paris, junius 8. A francia kormány teg­nap Belgrádban mérsékletre intette a jugo­szláv kormányt, Anglia pedig ugyanezt tette ) ma Tiranában. A belgrádi demars utóm a Petit Párisién szerint a párisi kormánynak az a véleménye, hogy a belgrádi kormány tiránai megbízottjának visszahívásával in­kább elégedetlenségét akarta kifejezni, mint­sem a diplomáciai viszonyt ténylegesen és tartósan megszakítani. Szakításra Belgrád- ) bán senki sem gondolt. A belgrádi albán i ügyvivőnek nem adták ki passzusait és be- J i b találják annak pszichológiai inditóokait. A1 | ; Daily News szerint Vojkov meggyilkolásá- j nafe komoly következményei lesznek és az amugyis feszült orosz-lengyel viszonyt vég­képp megroutják. Angliában jól tudják, hogy Oroszország Londont tartja a gyilkosság rendezőjének, d-e ez az állítás aljas és nevet­séges. 1 Az orosz jegyzék Moszkva, junius 8. Litvinov külügyi nép­biztos tegnap Patek moszkvai lengyel iigy- , vivőnek jegyzéket nyújtott át, amelyben a . lehető legélesebb hangnemben elitéli a var­sói gyilkosságot. Az esetben Oroszország a béke veszélyeztetését látja. A szovjet diplo- i máciai képviselői ellen rendszeres hajsza folyik s a varsói gyilkosság beletartozik abba a láncolatba, melyet a pekingi szovjetkövet­ség átkutatása, a shanghai razzia, és az Arcos-házban történt események vezettek be. i Ha a lengyel kormány azonnal nem teszi | meg a kellő intézkedéseket, akkor „a nem­zetközi helyzet könnyen veszedelmes fortlu­a,valóit körök szerint albán részről serr akarják az incidenst dramatizálni. Veszede­lem csak akkor támadhat, ha Olaszország Al­bánia védelmére szükségesnek tartaná a ka­tonai intervenciót. A Petit Párisién szerint a francia, kormány nem gondol a népszövetség közbelépésére, hanem ismét közvetlen utón szeretné elintézhetni a konfliktust* A közvet­len tárgyalások máris megindultak. Albánia genfi jegyzéke csak információt jelent és nem intervenciót. Belgrád nem szívesen nézi az olasz intervenciót Belgrád, junius 8. A Vreine jelentése szerint a belgrádi olasz követ felszólítást ka­pott kormányától, hagy közvetítsen Jugoszlá­via és Albánia között. Olaszország a Juras- kovícs-incidertst jelentéktelen részletkérdés­nek tekinti, amely nem érinti a tiránai szer­ződést. Ezzel szemben jugoszláv körökben az i vélemény, hegy a jelenlegi incidens igenis szoros összefüggésben áll az olasz-jugoszláv conflilctussal és éppen ezért olasz közvetités- *ől szó sem lehet. Jugoszlávia is a népszö­vetség főtitkárához fordul orvoslásért. mMmmmBmmmmammmsBBaaBmáámmmammmmmam latot vehet." A szenátus mai ülése „Erős nemsefküxl tekintélyt, hegy garanciáié legyünk őm@s magyarak életének". Bethlen miniszterelnök besséd® Bihar és Csanád kiiedBitsége előtt Budi&p&stt, jumdufi 8. (Budapesti ezetrkeezifőse­günk t'&ief<mo'eil«nítJéee.) Ma délben az egységes páni hivatalos helyiségében fényes ümepöégetk közölt nyújtották át Biíhiar- és Ceanádimeigyék aOásShmz községiének küldöttségei a községek diszipolígársá- gáról szóló okleveleit DertJhlen látván gróf minisz­ter elnöknek. A Ibtiharmegyeiiek nevében Beöthy László, a Csanádiak nevében Alnaássy Imre gróf kÖ^örJtőf-te a minisktereln-ölköt. Bethlen lot-vAn g>rnif míirM‘sz*eirelnök megihiaitot- tián ' mondott köszönetét; azért a nagy bizalomért és a szeretetnek eme miegnyilvámulásáiériti, amely­ben ót a küldöttség üdvözülése alapján az ország­nak tekintélyes része részesítette. — A közelmúlt utolsó éveiben — folytatta a, miniszterelnök — arra törekedtem, hegy talpra- állítsam uijból ezt a nemzetet, hogy barátokat sze­rezzek néki és teíkiniiiéliyát a külföldön is helyre­állítsam. Szerepem az utolsó évékben az volt, ami az orvosé. Má már azonban úgy érzem, hagy nem a rekonstrukció a feladatom, hanem ma­gasabb ideálok utján való törekvés: erős ak­cióra és konstrukcióra van szükség. De ma még nincs meg a nemzetek között az az egyenlőség, amely szükséges ahhoz, hogy ez a nemzet teljes erejiét kifejthesse. Külpolitikai vonatkozásban nincs még meg az a biztosíték, amely alapja annak, hogy be­csületes és eredményes kultúráiét ért fejthes­sünk ki. Avagy biztositéka-e ma már ez a nemzet az összmagyairság életének, azoknak is, -akik a határ okon tú l rekedtek s alak enn ek a kicsiny országnak taJpraáillásártól, becsüle­tes munkájától várják a maguk helyzetének javulását? Amíg nem bírunk arZal az erős nemzetközi tekintéllyel, hogy garanciája le­gyünk m összes magyarok életének, azokon a területeken is, amelyeket elszakítottak tőlünk, addig ez a nemzet nem teljesítheti teljes mér­tékben hivatását. Most már ere kell törekednünk s amikor a disz- okJevel-eket átveszem, úgy érzem, hogy ez nem csak bizalmait jelent, hanem felszólítást és kötelességet is ahhoz a munkáihoz, hogy a jövőben e tekintet­ben is tel'jeéifsem kötelességemet. A varsái szovjetkövet meggyilkolása veszedelmes helyzetet teremtett Oroszország nyillian Angliát vádolja — Litvinov erélyes jegyzéke — Patek moszkvai lengyel követ kifejezte részvétét — Moszkva, junius 8. Patek moszkvai len­gyel követ fölkereste Litvinovot és a varsói kormány nevében legmélyebb részvétét fejerée ki. Lengyelország élesen elítéli a gyilkosságot. Patek kijelentette, hogy a vizs­gálatit Varsóban a lehető legerélyesebben lefolytatják. „London, a gyilkosok főfészke*4 Moszkva, junius 8. Az Isvestia és a Praida fölhasználják az alkalmat, hogy is­mét kvalifikálhatatlan módion megtámadják Angliát. A varsói gyilkosságért nyíltan Nagy- britínniát teszik felelőssé. A hivatalos Isves­tin igy ir: „London a gyilkosok főfé9zke* Az angol fővárosban mindent helybenhagynak, ami a szovjetunió ellen irányul." A Pravda szerint az angol konzervatív kormány po­gromot hirdet a szovjet ellen. A gyilkos a fehérorosz gárda tagja volt és köztudomású, hogy ezt a gárdát az angol befolyás alatt álló lengyel titkos rendőrség segélyezi. Angliában „érthetőnek** találják a tett motívumait London, junius 8. A Mornángpost és a Daily Express kommentárja ikban ugyan el­ítélik a varsói gyilkosságot, de érthetőnek Prága, junius 8. A szenátus elnökségének és klubelnökeinek tanácsa ma közel három óra hosszat tartott s emiatt a délu’án 4 órára hirdetett plenáris ülés csak fél hat órakor kezdődhetett meg. A tanács­kozás határozatai értelmében ho'nap kezdi meg a szenátus az adóreform vitáját, amelyet 27 órára kontempláltak. Holnap délelőtt 10 órakor kezdődik az ülés, pénteken 9 órától estig folytatják a vitát, szombaton szünnap lesz, hétfőn délután 3 órától, kedden reggeltől estig s ha szükséges akkor szer­dán is reggel folytatják s be is fejezik a vitát s ugyanakkor sor kerül a szavazásra is. A szenátus mai p'enáris ülését fél hat órakor nyitotta meg Hrubán elnök. Ezen az ülésen kiosz­tották a kormánynak a vándorcigányokról szóló törvényjavaslatát, amelyet lapunk más helyén rész­letesen ismertetünk. Ezután a tárgysorozat szerint Karos előadó terjesztette be a költségvetési bizottság jelentését, a vállalatok fúziójával kapcsolatos illetményked­vezményekről szóló törvényjavaslatról. A szenátus plénuma a javaslatot minden vita nélkül elfogad­ta. Második olvasásban elfogadta ezután a nem­zetközi vasúti egyezmény ratifikálásáról szóló ja­vaslatot, végül pedig Fa-esek, a költségvetési bizott- sg előadója, beterjesztette az 1924. évi állami zár­számadást, amit a szenátus ugyancsak vita nélkül fogadott el. Ezzel az ülés végétért. Hrubán elnök bejelen­tette, hogy a szenátus legközelebbi ülése holnap délelőtt tiz órakor kezdődik. A Saarvidék uj kormányelnöke Genf, junius 8. A népszövetség Sir Er- nest Wiltont a saarvidéki kormány uj elnö­kévé nevezte ki. Uj jelölt a szlovenszkói érsekségre Prága, junius 8. Megírtuk az o'lmützi Na- sinec alapján, hogy Szioveoszkó érsekségét Pozsonyban tervezik felállítani. A legkomo­lyabb érsekjelöltek Gkánik dr., Kolisek dr. és Kmetykó dr. püspök. A Lidové Noviny ezzel szemben azt Írja, hogy a legkomolyabb jelölt Olsovszky ferencrendi provinciális. A nagytu- dájsu Olsovszky érdeme, hogy a forradalom után a Ferencrend önálló csehszlovák tartomá­nya megalakulhatott s az ő közbenjárására nyitják meg a malackai ferencrendi gimnáziu­mot is. Olsovszky páter jelenleg Rómában van. Rosszabbodnak a termés- kilátások Prága, junius 8. Az állandó hűvös időjá­rás, főleg pedig a legutóbbi viharok és esőzé­sek súlyosan rontottak az ezidei terméskilátá­sokon. A földmivelésügyi minisztérium a múlt esztendővel szemben legalább is 30 százalékos terméscsökkenésre számit. (D.) Ungvár vagy Munkács? E héten dől el Ruszinszkó fővárosának kérdése A Bertáin melletti tempelhoíi repülő tér, ahol Chambehün tegnap kikötött Prága, junius 7. A kormánypártok érde­kelt vezetői e héten tárgyalják Ruszinszkó fővárosának kérdését s valamennyien komp- j romisszumot igyekeznek létrehozni. Srdin- kó dr. földmivelésügyi miniszter ruszinszkói utazása alkalmával úgy Munkácsot, mint j Ungvári is fölkeresi s ebben a kérdésben is I meghallgatja az ottani körök vélemé- j nyét. (D) j Ungvárról jelentik: Hrbek kormánybiz- ! tos, aki e napokban tér vissza Prágából, ahol ; Ruszinszkó fővárosának kérdéséről tárgyalt, újságírók előtt kijelentette- hogy egyedül a s^lo vák néppárt foglal még most is állást Ungvár ellen. Valószínű, hogy ezt a kérdést leveszik a I koalíciós bizottság programjáról és a pártok- 1 uak f/űbad kéziét adnak* 3

Next

/
Thumbnails
Contents