Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-05 / 129. (1463.) szám

8 1927 junius 5, vasárnap. .. ' ■' -1"1 ■■ ■ L i-LÜ!?11™—" I.J náz lésre, köl/fóazet-csodála tra kényszeríti a köíté- szetteien tömeget; kiveHeti a tömeget élete egy­hangú, poKvámyoeitó prózájából és szeretedre hívja az égbolt iránt. Bmberék, ha tatáik oraui akartok a csillagok- 'kai, menjetek el1 a bécsi Plán éter iu mba. Amikcxr, klijöt'telek az egyórás előadásról és égboíltmutoga­tásból, egyszeribe uj barátokat kaptatok: a osüHla- gokaít és bolygókat. És ők kitűnő barátok. Barát- kozaatok velük! G. J. CHARLIE IGAZI ÉLETE Irta: J1M TULLY Áll Chaplin San Franciscón keresztül tért vissza Hollywoodba. Egy bolt mellett eimenve,* minden­kinek vett egy öltözetet, aki a szorosabb kör­nyezetéhez tartozott. Én oly szerencsétlen voltam, hogy más utón tériem haza. Boldogan értük el a filmvárost, mert a ké­peink nagyot haladtak előre. A hollywoodi stú­dióban egy miniatűr-vidéket létesítettünk valami sóképződményből s itt akarta Chaplin bevégezni az Aranyláz külsőségeit. Mialatt a munkások dolgoztak, Chaplint a saját tétlensége idegessé tette. Amikor végre elkészültek a munkával, uj periódus kezdődött Chaplin változó hangulatai­ban. Négy hétig feléje se ment a stúdiójának. Azután még hat hétig semmit sem dolgozott. Min­dig talált valami kifogást önmaga előtt is, hogy késleltesse a munka újrakezdését. A hetekből nyár lett, azután ősz. A kis komé­diás nem törődött a dolgával. Pedig már várták a kész filmet a nagy vállalatok. Chaplin manager- je mindent megtett, ami hatáskörébe tartozott, de a házassága teljes tétlenségre késztette Chaplint. Lita Qrey állása egyszerre megváltozott a vi­lágban. Az egyszerű kis leány, aki egy év előtt még állást- kérni jött Chaplin stúdiójába s tapsolt örömében, amikor megtudta, hogy bevált, öntu­datos fiatal lady-vé változott. Most már nem vi­selt olcsó portékát, hanem drága, díszes ruhákat. Teljes idejét igénybe vették a női fodrászok, a szépiségintézeíek.* kosztümtervezők és a tanítók. 'Az anyja nagyszerűen kitartott mellette, fárad­hatatlanul. Az esküvő idejét is kitűzték végre. A stúdió elhagyatottá lett. Az esküvőt Mexikó­ban akarták megtartani. Mint mindig — Holly­wood' most is tele volt pletykával. Miss Grey áf- adta vezető szerepét az ,.Aranyláz“-ban. Ekkor úgy nézett ki a dolog, mintha ez a fílmdarab sohasem érné meg a befejezést. De később Miss Greyt egy gyönyörű és tehetséges fiatal nő, Georgie Halé helyettesítette. Mi, a stúdióhoz tar­tozók,' titokban tartottuk a dolgot, de azért min­denki tudott róla és mindenki pletykázott. 1924 október 13-án érkezett meg Chaplin Guyamasba, egy kis sonorai kikötőbe a kaliforniai öboiben. Vele voltak Líta Gbey, az anyja, Mrs. Spicer és Reisner Károly. Hivatalosan az Aranyláz miatt jártak itt. de Charlie sok időt töltött az Öreg anyakönyvvezetővel. Miután az érdekelt felek aláírták a.házassági szerződést, egy fekete táblára akasztották ki az.anyakönyvvezető hivatalos helyi­ségében. Itt kellett maradnia tizennyolc napig. Ha ezalatt senki sem jelentkezik, aki valami fon­tos házassági akadályt. tud, akkor meg lehet tar­tani az esküvőt. A tizennyolcadik nap hajnalán két óra 80 perckor Charlie másodszor is pontosan megérke­zett. Gyuamasba. Lita, az anyja, a nagyanyja és még négy résztvevő már előbb odaért. Az 'anyakönyvvezetőt korán reggel felköltötték álmából és tiz perccel hat óra után igazi mexikói szokás szerint megesküdtek. Az anyakönyvvezető kérdéseit egy tolmács fordította le nekik. Itt újra aláirták • a szükséges okmányokat s Empalmeból, ahol az esküvő volt, visszamentek Guyamesra. Charlie a város közepe táján kiszállt az aulóból és gyalog ment a szállodáig. Az asszonyok a szál­lodáig maradtak az autóban s odaérve, azonnal a szobáikba siettek. Chaplin a férfiakkal reggeli­zett. Délufán pedig kikocsiztak azokhoz a völgy­katlanokhoz. amelyekben a guyamai polgárok szokták megtartani piknikjeiket és osztrigasüté- ' süket. Az Aranyláz egy év alatt behozta a kis komé­diásnak r ’ndazt a pénzt, amit előállítására költött. Chaplin maga vágja meg a filmet és ő ügyel rá, hogy az összefüggés sehol meg ne szakittassék. Azonkívül a filmfeliratokat vagy teljesen maga írja,* vagy legalább is részben. Ha kedvező han­gulatban van, akkor munkakészsége csaknem fé­lelmetes. Mert ő benne él a munkáiban, — ezek­ben fogja feltalálni mindenki azt, ami Chaplin­ben nagv. Szivében művész és arisztokrata, de teljes mo­dora megváltozik, mihelyst a rojtos nadrágot és a derbykalapot magára öltötte. Mintha agyának minden részecskéje felé egy függönyt húznának, amely magába fogadja egy tapogatózó világ köny- nyekből -és nevetésekből álló lelkét. Az Aranyláz fárasztó izgalmai után egy ideig Charlie hallani sem akart képekről. Újra az a barátságos pajtás lett, aki felváltva keresi a tö­meg tapsait és a magány nyuga’ TI. Éppen most jut eszembe egy kis történet, mely élénken él emlékezetemben. Egy szürke kis leán— " és egy nagy komédiásról van bene szó. Egy szombat este üzenet jött Charlietől, hogy keressem föl őt a stúdióban. (Folytatjuk.) A „Nagyasszony" önálló folyóirat lesz A szlovenszkói magyarság megértő szeretef-éből a Prágai Magyar Hírlap az utolsó hét esztendő alatt rohamléptekkel halad a fejlődés meredek lépcsőfokain. Ilyen fejlő­dési fokot jelentett tápunk történetében, mikor nőolvasóink részére havi folyóiratmel­lékletet indítottunk meg, a „Nagyasszonyu-t, mely Szlovenszkón nemcsak a magyar nö- mozgalom hü tükre lett, hanem általában egy nők által nőknek szerkesztett nívós iro­dalmi és társadalmi szemlévé fejlődött. Péchyné Bartoky Mária a Nagyasszony megteremtője és szerkesztője kiváló tollával és Szerkesztői müizlésé- vel odáig fejlesztette a magyar szépségért, magyar jóságért és magyar igazságért har­coló lelkes asszony gárdájával ezt a szerény hevetek közt indult mellékletet, hogy ma már a Nagyasszony önálló folyóirat jellegével s ami fontosabb önálló folyóirat nívójá­val bír. Az egykori szerény mellékletei a Prágai Magyar Hírlap a Szárnyai alatt vitte el Szlovenszkó Asszonyaihoz: ma már a Nagyasszony annyira népszerű, hogy népszerűsé­ge szárnyáén a saját erejéből repülhet tovább. Örömmel jelenthetjük, hogy július havától kezdve A Nagyasszony önálló folyóiratként jelenik meg A saját Szárnyára bocsátott havi folyóirat gyönyörű színes művészi fedőlapot kap s ez­zel a mostani 16 oldalas terjedelme újabb négy, színes oldallal növekszik- A világhíres Mercy-cég prágai nyomdája mindent meg fog tenni, hogy a pontosan minden hónap ló­én megjelenendő folyóirat nyomdai kiállítását minél Ízlésesebbé emelje. A Nagyasz- Szony szerkesztősége és kiadóhivatala a régi niarad, vagyis a szerkesztője továbbra is Péchyné Bartóky Mária (Túrna pri Moldave) lesz, a kiadőhivatali teendők ellátását pedig a Prágai Magyar Hirlajp kiadóhivatala (Praha 11., Panská u. 12.) vállalja. A havi szemle előfizetési ára júliustól kezdődően évi 24, illetve félévi 12 korona lesz, egyes szám ár a 2 korona 50 fillér. A Prágai Magyar Hírlap örömmel és büszke tudattal indítja útjára a magyar nők uj folyóiratát. Azzal a büszke tudattal, hogy ezzel a magyar honleányt érzésnek uj Szár­nyakat ad, hogy egy uj Fehér Madarat küld ki zárkájából a sötét vizekre, a magyar jövő szép, büszke, zöldlevélkereső dalos madarát. Csillagok a nappali égen — Plánétaház Bécsben — Az „Aranyláz** befejezése után Charlie nemsokára a házassága után vissza­tért a való étet realitásaihoz és nyakig belemerült a munkába. Tudtam a szokását, hogy szivesen ta­lálkozik érdekes emberekkel lunchon-íájban, több­ször meghívtam a számára egyeseket. Persze, elő­ször kikértem az engedélyét hozzá és igy e módon több nevezetességgel ismertettem meg. Ezenkívül hosszú órákat töltött Chaplin ez időtájt Santa Monica partvidékén, a Csendes- óceán mellett. Az ő turbulens természete külön­féle mulatságokat kívánt meg. Végül mégis csak befejezte az Aranylázt.' A filmcsoport szabadabban lélegzett. Volt idő, amikor már biztosra vették, hogy az Aranyláz soha sem fog megszületni Pedig terjedelmére nézve a legnagyobb film volt, amit Chaplin valaha csinált. Igaz, hogy néha észre lehetett Éajta venni azt a rettenetes fáradtságot, amibe előállítása ke­rült és nem lehetett a komédiás nagy mesterművei közé számítani. Mégis nagyon nagysikerű film lett. Első előadását Grauman színházában érte meg Hollywoodban. Mütán a film lepergett, mindenki kérte Chaplint, hogy szóljon néhány szót a közönséghez. Chaplin pirultan és zavartan állt a színpad közepén, a szavakat keresve. Bécs, jumiius 4. A csillagoklait é:s bolygóikat persze emlbeni kéz pötyögi'©ti, vetíti a nappal fényies-iragyogává váló égboltra: emberi kéz, amely a bonyolult, zseniá­lis gépet igazgatja, melyet Dr. Walter Bauersfeld, egy jénai TpénnÖkprof e sszar konstruált meg s mély egyszeribe éjszakát, ragyogó égboltot, holdat és lírai költészetet képes varázsolni a „Pilam'étntiíáz", a „Plánetaaiium“ fehér vászonlágbolt ozatára. Aki Bécsibe jő, ha csak futó órákra is, nézze meg ezt a csinált égboltot, a város közepén, a Ma- [riiiahiltferstrasse közelében épített „Planetárium­ban", mely a „Wien und dde Wiener" oimü nagy kiállítás legérdekesebb attrafediója. Kívülről egy otromba, értelmetlen és lelket­len épülettömb, amit tisztán erre a célra, hetek alatt építettek. Az egész fából épült, tehát nem öröklétre, mert hisz borzasztóan elcsúfítja a kör­nyék építészeti miliőjét és hangulatait megbontja. De hiszen, mondom, nem örökiéletre építették oda. Hanem néhány hónapi hasznos és érdekes tanítást 'és költészetiét adtalak benne: a csillagdkait ísmerte- ■tiük meg velünk egész közelről, az éjiszaka égre- pöttyentett lírai költeményeit. lA teremben, ahová lépünk, óriás kupola van fölöttünk, a terem 20 m. átmérőjű s a kupolán fe­hér vászon feszül, erre vetíti a terem közepéin eör helyezett impozáns, nagy Zeiss-gépezet a csillagos 'égboltot. A gépnek 119 vetítőkészüléke van és ez á több, mint száz veitiitőapparátus ontja magából a Vászonra a csillagok száriad t, melyek együtt opti­kailag csalódásig hü égboltozatot Varázsolnak a 'fejiümk föflié. A helyét soha el nem hagyó, állhat la­tos sarkcsillag, a Sinus, az Orion, a Tejül!, a Mér­leg, a Jupiter, a Mars, a Saltuuntaia, a Neptun, a IHoOd, vagy a Nap, mint ragyogó titkok trónolnak /fölöttünk, leáldoztalak, majd újra fölragyogtaák, lör'ök, egyetlen körforgásban. A Piejádok ezerlény­fény üszemei úgy szemeznek velünk, miint drága, (titkokkal teli leány szemek, őziiikepillant ássál. Akiknek idiegen az égbolt, értelmetlen és hi­deg, azok itt hirtelen felmelegednek és közeli is- (meretiséget kötnek a csillagok nagyjaivafl és a ki- 'csínyek százaival. Kantot kéft dolog ejtette mindig uj és uj ámu­latba és csodálatba, valahányszor tuda/tára ébredt © két csodának: a bennünk lakó erkölcsi erő és a fölöttünk lakó 'és élő csillag-égbolt. Ebben a Planetáriumban az égbolt egész éle­tét szemlélhetjük. A nappali, az éjszakai, a bécsi, az afrikai, az amerikai égboltot, az égboltot már­ciusiban és junitutíban. és decemberben, az alfcanya- (tot, a hajnaílhasadást, a delet, a délelőttöt, dél­utánt és az éjszaka égboltját, utazást tehetünk pil­lanatok alatt: az északi, sarkra, a déli sarkra, az Egyenlítőhöz és az északi éji nap égboltját is né­hány méternyi közelségből szemlédhetjük. Az ég­boltozat állandó mozgásban vám és minden vará­zsát. megmutogat.ja nekünk, miközben künn ragyo­góan. síit a júniusi nyári nap ... S a négyszáz ember — ennyi férőhely van —, aki egy-egy előadás után újra kilép a valóságos Nap alá, amely tikikaszitló sugarakat küld le ránk e napokban, uigy érzi — erre az érzésre hevíti föl a planetariumos égbolt a költészeti t,el©n. tömege­ket, miért rövid idő alatt asztrológiai tudást ter­mészetesen nem tud beléjük önteni, de hisz ez i® 'épp elég: a prózai lelkű tömegeket csodáira és költészetre figyelmeztetni s szeretőire az égbolt iránt, — úgy érzi, mtatodam, minit ha uj csoda- viliágba lépne: csodálja és szeretettel nézi a való­ságos eget, melyet eddig alig méltat őt/t figye­lemre. i ■ **! 1 ' i/fn A Planetárium csodaiégbolitjáuak tehát, nem annyira tudomnátnyos értéke van, mint inkább pe­dagógiai, nevelő hatása. Hogy úgy mondjam: égre­Csernoch hercegprímás emlékbeszéde Prohászkáról Budapest, junius 4. A Szent István Társu­lat csütörtökön tartotta meg közgyűlését gróf Zichy Aladár elnöklésével. A közgyűlés kie­melkedő része volt az a nagyszabású emlék- beszéd, melyben Osemoch János bíboros her­cegprímás méltatta az elhunyt Prohászka Otto­kár székesfehérvári püspököt. A gyöngélkedő hercegprímás kéziratban küldte el a közgyű­lésre a magasröptű megemlékezést és Túri Béla prelátuskanono'k olvasta fel. Nemcsak mint papot, hanem mint irót méltatta ebben Prohászka Ottokárt a hercegprimás. Kiemel­te Prohászikának sokoldalúságát a tudomány terén és nagy elismeréssel szólt róla mint szép íróról is. — írói munkásságának becsét — mon­dotta — az irodalomtörténet fogja megállapí­tani, de kortársai már most is tanúságot te­hetnek arról, hogy lelki és szellemi hatása korszakot alkotó, uj szellemi és lelki világot nyitó volt a magyar glóbuszon. Nem hiába mondották és mondtuk őt a XX. század Páz­mány Péterének- A katolikus, sőt a magyar intelligenciának leikébe az ő írásainak és sza­vainak tüze égette bele a Krisztust. A fojto­gató közönyösségből és lankasztó kételkedés­ből Prohászka lelki fuvallata ébresztette fel a magyar intelligenciát. És lön a nagy ébredés és világosság, mint mikor uj világok szület­nek- A föld pedig — mint az írás mondja puszta és üres vala ... és sötétség vala a mélység szinén. De az Istenből kiömlő lélek lebegett a vizek felett és lön szavára világos­ság. Az Istenből kiáradó lélek a magyar föld lelki pusztságában és ürességében Prohászka Szelleme volt. Világosság támadt nyomán. A tőle vett és kapott világosságot ne hagyjuk ki­aludni. Szelemét őrizzük, adjuk tovább. Em­lékét hivebben nem őrizhetjük, a magyar ke­resztény kultúrának nagyobb szolgálatot nem tehetünk- . • j . . ­„IZA“ Súlyt fektet a szépségére? Szép tiszta arc­bőrre? Elhiszem, minden nőnek ez a kincse. Már az alaptermészete miatt is, mért Szüle­tett Ön szeplőivel, májfolttal, zsiros, pórusos, mitteszeres, pattanásos arccal, kellemetlen hajszálakkal, ráncos pettyhütt arcbőrrel? Ha Szenved ezekkel a hibákkal, forduljon bizalommal az első bratislavai kozmetikai intézethez „IZA" Stefanik-u. 19., II. em., hol garancia mellett a legrövidebb időn belül megszabadítják a kellemetlen archibáitól. Az intézet a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, saját készitményü méregmen­tes szerei, melyek Párisban aranyéremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézemet, rendeljenek Iza rekord arc-. ápoló szereket, pontos kioktatással. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra ..............................Kcs 87.—' Sz eplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt le­hámlasztja a bőrt s olyan lesz, mint az üde gyermeki ányé . Kcs 120.—•• Hajtalanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 év ' múlva sem lesz.........................Kcs 37.— Ke belápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít..............................Kcs 77.—> Toilet te garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-igt Iza kozmetikai intézet Brafislava, Stefanikova 19., II. C?s^Imi®ael.o l^é^ióbanks ’MPwÁfgaj Banka ücskoslovainktch laeli Alaptőke: 70,000.000 Kő. 4 kirendeltség: Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Távirati cím: „LÉGIOBANKA11 Tartalékalapok: 40,200.000 Kő. $*l®vensshón Podkarpatsk* Husi Fiókok: Berehovo (Beregszász),Bratislava, Nővé mesto n. Váhom, Piesfany, Poprád, Zvolen. Alfiliált intézetekl Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, Michalovce, Mukaőevo, Oslany, Párkófi, Roznava, SpiSská Nova Vés, SpiSské Podhradie, Spisské Vlachy, Saby • (Ipolyság), Tecevo, Tornal’a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, íeliezovce és Zilina. Idénybeli váltóiizletek: Poprad-áüomás, Lubochna, Sliac-fürdő, Stary Smokovec, Őtrbské Pleso és Tatranská Lomnica. % Külföldi alfiliált Intézetek! AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien I., Schottcnring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalna Banka d. d. Zagreb e's Ljubljana., A BALTI ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Rj^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents