Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-05 / 129. (1463.) szám

1927 jrmáüs 5, ras&natp.

Érelmeszesedés, neurasthénia j Csízí JécE-Brőni Fürdő

golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény- Nyitva május 1-től szeptember 30-ig.

ség, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind- , , , , , »

«on bajoknál ajánlva, hol a jód.Bróm-Só.fUrdök indikáltak. . Fe!vilaSOSltast nyul‘ es ProsPektust kuId a

_ . . . FURDOIGAZGATŐSAG

GyermeRcelcitéR specifikumt csizfűrdőn<eiZkúP.ie,z.xvm.>

Ivó- és fiirddkurák, fénykexelés, otthoni kúrák.

Mayr-Harting amnesztia-rendeleté , nagy csalódást keltett

Csak azok réssesülnek kegyelemben, akiket a rendtörvény legkisebb büntetésével: vagyis egyhavi fogházzal, vagy pénzbírsággal sújtottak

Mandarin • Cacao - Dk5-Créma - Cherry Triple-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű

,,Késmárki kíiöítájon arsny íremmel kitűnletre"

.,,A Nemzetközi Dun»kíálIitá*o« arany íremmel Iritüntetre**

piosflf Testvérek •ffwwára Jüaerndorf

Világhírt templomi orgonák,

prospokt sípok, vlllomoo fujtaté- •zorkfzot. Kltllne ajánl* levelek alsürangu iziktolrintéljrok- 181.

54 éyj* tapasztalat, 1927-ig 2270 új orgonát szoreltOnk.

tíruckner, Rlegor-fále orgonán Jászlk.

Prága, .innius 4. Az igazságügyininisz- térium a köztársasági elnök 1927 junius

2-áról kelt alábbi döntését közli:

X.

1. Elrendelem, hogv az 1923 március 19-röl kelt. a köztársaság védelméről szóló törvény 11. §-a alapján a vétségek és kihágások miatt megindított bűnvádi eljárásokat, amelyeket a kihirdetés napjáig elkövettek, a rendes bíróságok *ie folytassák le és ameny- nviben már megindították, úgy az eljárást szüntessék meg.

2. Elengedem azokat a büntetéseket, amelyeket a rendes bíróság az első szakaszban felsorolt vétségekért és kihágásokért iog- érrénvesen kiró.

II.

1. Elrendelem, hogy a köztársaság védelméről szóló törvény III. fejezete alapján felsorolt vétségekért és kihágásokért, továbbá a terror elleni törvény, továbbá az 1921 augusztus 12-ről kelt gyülekezési szabadság védelméről s a gyülekezések védelméről szóló törvény elleni vétségekért és kihágásokért. ahogy azok »z 1852 mátus 27-röl kelt büntetőtörvény 279—284-ig terjedő §§-bafi fel vannak sorolva, valamint a becsületelleni vétségekért és kihágásokért a folyamatba tett bűnvádi eljárások megszün tett essenek. Amennyiben azok közvádló utján hivatalból üldözendők (1852 május 27-i törvény 487-- 491 és 4% §f), az 1862 december 17-röl kelt törvény 5. szakasza és az 1914. törvény LXI. szakasza alapján, ha ezen vétségeket és kihágásokat a rendelet kihirdetési napjáig követték el. ugv az eljárást a rendes bíróságok folytatják le és ha már megindították, az eliárás beszüntetendő.

2. Elengedem a szabadságvesztési büntetéseket. amelyeket vétségekért és kihágásokért a jelen rendelet első szakasza szerint a rendes bíróság kirótt, amennyiben azok egv hónapnál nem nagyobbak, a pénzbírságokat pedig úgy a fő-, mint a mellékbir- ságokat teljesen elengedem.

III.

Amennyiben az I. és II. szakaszban felsorolt büntetendő cselekmények nyomtatvány utján körettettek el, úgy az I. és II. szakaszban foglalt rendelkezések ezekre a vétségekre és kihágásokra is vonatkoznak.

IV.

Az I.—III. szakasz határozatai nem vonatkozhatnak azon személyekre, akiket a fent felsorolt büntetendő cselekményeken kiviil olyan bűncselekményként is elitéinek vagy elitéltek, amelyek abban nincsenek felsorolva.

2. Ha az I.—III. szakaszban felsorolt büntetendő cselekmények egybeesnek, úgy a II. szakasz rendelkezései alkalmazandók. Ha ilyen bűntényekért a régi osztrák bünte- törv. 262 §-* vagy a rejti magyar büntető- törvény 517. §-a alapján Ítéletet hoztak, úgy a büntetés csak akkor engedhető el, ha az eredeti büntetés vagy az összbüntetég nem nagyobb egy hónapnál.

V.

Az I.—IV. szakaszokban felsorolt feltételek mellett az 1919. évi október 17-i 562. sz. törvény 1. §-nak érvényesítése alapján a feltételesen kiszabott büntetések is elengedhetek. Ha azonban a biróság a feltételes büntetés kiszabását későbbi időpontra tartotta fenn magának, úgy előzőleg a feltételességről kell döntést hozni.

T. G. Masaryk g. k.

Dr. Mayr-Harting s.

Az amnesztiar ondolet a megkegyelmezd* két módozatát, különbözteti meg.

Minden föltétel nélkül amnesztiában részesülnek azok a személyek, akik ellen a köztársasági elnök megsértése miatt indítottak bűnvádi eljárást, vagy akiket már emiatt jogerősen el is Ítéltek.

Sokkal szűkebb az amnesztia értelmezése a rendtörvénv harmadik fő csooortia alá eső vétségek és kihágások esetében. Ez a csoport a köztársaság békéiének és a katonai bizottságának veszélyeztetéséről szól. ha a törvényes .kötelezettségek teljesítés ének

megtagadása, államellenes egyesülések, hamis hírek terjesztése, a köztársaság és az elnök jelvényeinek a megsértése, katonai bűntények. a közigazgatás veszélyeztetésére és meg nem engedett emlékszobrok el nem távolítása vagy 'létesítése eseteiben. Ezekben az esetekben amnesztiát

csakis olyan vétségeknél és kihágásoknál adnak, ha ezek miatt az illető személyeket pénzbírsággal sújtották. Szabadságvesztésnél azonban az amnesztia csak akkor érvényes, ha a fogházbüntetés egy hónapnál kisebb. A valóságban tehát csak nagyon kevés ember fog részesülni amnesztiában.

Az amnesztiareiideletet. amint már annakidején jelentettük. Mayr-Harting dr. igazság- ügyminiszter készítette. Elvártuk volna, hogy a német kereszténvszoeialist.a párti igazság- ügvminiszter most az egyszer megragadja az alkalmat és olyan amnesztiarendeletet terjeszt a kormány, illetve a körztársasági elnök ©lé. amellyel a hét év alatt történt, politikai bűncselekményekért elitéit polgárok teljes amnesztiában részesülhetnek. Ehelyett azt látjuk, hogy Mayr-Harting igazságügy- miniszter olyan minimális kegyelemben részesíti a politikai elítélteket, hogy azok kilencvenkilenc százaléka kénytelen letölteni büntetését Tekintetbe kell vennünk a&t. hogy a köztársaság védelméről szóló törvény alapján a legminimálisabb büntetés egy hónapi fogház. A német nemzetiségű igazság- ügyminiszter a katonai törvények elleni vétségek és kihágások elkövetőiről is megfeledkezett. Ezzel az amnesztiarejideletéveí Mayr-Harting nem nagy ajándékot, adott a k. I nem z e ti k i se bőségeknek.

^Komáromi cJános

^Reménytelen szerelem

legény

(18)

— Említettem már futólag, hogy amikor •Hedvig a szakításunk után üzent értem Csu- háuszkyval: menjek hozzá egyszer még, elindultam utoljára a régi városkába azzal a számítással, hogy nem lesz a feleségem. Mikor azonban a házuk felé ballagtam a hegynek futó keskeny utcában, gondoltam egyet § föltettem magamban, hogy nem teketóriázok tovább, hanem egy csapásra elintézek mindent. Hátha ő is csak erre vár? S igazam lett... Egyenesen a szobájába nyitottam be, ő éppen e tükör előtt állt s igazitani akart valamit a haján ... Mielőtt megfordulhatott volna, hirtelen átöleltem, felkaptam s csókol tam-csókoltam, hogy szinte fuldoklóit.

Ahogy magáhozfrért, felső költött: — a felesége leszek, Lóránt, csak eresszen már el!.. • Hén.i bácsi lelkesülten kiáltott fel: — ezt

megcsináltad, öosémuram, aki van az áldódat!... Mert akkor már a szobában volt nemcsak ő, hanem Lenke-mama is, mármint a felesége s Puskin nagy hódolója egyben., úgyszintén Csuhán szky * kacagtak.

— Hedvig — folytatta — égő arccal simít- gáttá le a ruháját s zavarában háttal fordult mindanégyünkniek, mialatt Csuhánszky, ez öreg kóbor, mosolyogva cibáltatta néhány szőrszálból r endelkezésre-álló bajuszát... i

Rövidesen megtartottuk az esküvőt, melyre az édesanyámat is fölhoztam. Velünk jött Áron bátyám is, a nagy lázadó: ő volt a Hedvig tanúja. Amikor férj-feleség lettünk, elbújtunk a világ elől néhány hétre... Micsoda napjaink voltak, Istenem!

Tenyerébe hajtotta a fejét s elhallgatott jóidőre. Mintha még egyszer el akart volna mén ©kulin i azokba a vi sszah o ztoatatlan órákba. Ahogy fölneszeit, halkan beszélt tovább:

— Hedviget ma is úgy nézem és csodálom meg sokszor, mint az első napon s k.iirt- hatatlan a hitem, hogy ő se változott semmit. De titokzatosan és kifürkészhetellenül áll előttem, mint az északifény: sohasem fogom megismerni. Élni fogunk még sok-sok esztendőt s egyre idegen marad nekem. Pedig tudom, hogy kívülem nem gondol más férfira és ha elkövetkeznék egyszer ez a szörnyű pillanat, semmit nem takargatna előlem. Amilyen jó hozzám, olyan őszinte is. És mégis látom, hogy reménytelenül szeretem: sohasem lesz mindenben az enyém. Vannak időszakok, amikor megbolygatva állunk egymással szemben. Azzal kezdődik rendszerint, hogy félénk mosollyal jön hozzám, átölel,. feje a váltamra esik s ha olyankor a szemét keresem, riadtan tapasztalom megint, hogy visszanéz a szemembe, de tul-lát rajtam s tekintete elvesző messzeségekben kuiíatgat. Néha két-három hétig is tart ez a néma idegenkedés, olyankor megrebben minden szavamra s rendesen azzal vetem végét a kínlódó állapotnak, hogy egyikét

napra magammal viszem valamerre- Amilyen kétségbeesett volt addig, úgy lecsillapodik váratlanul s gyerekesen örül minden apró figyelmességnek. Ha aztán hazavetődünk jókedvben, könnyes szemmel közeledik hozzám, hogy bocsássák meg neki: nem tudja, mi van vele időközönként. Csak mehetne el, el, a világba! Kisír dogál j-a magát a vállamon, megkönnyebbül tőle s aztán csapongó lesz a kedve újra. S én remegve várom az időpontot, miikor jön elém megint, elvágya kozva mellőlem. Ezért hiszem, hogy minden rajongásom, amellyel körülveszem, hiábavaló tulajdonképp, mert reménytelen.

... Legutóbb most harmadik hete kezdődött, ott a Tisza-gáton, mikor a távoli harangszó ütötte meg... És még most is tart. Pedig ezúttal köztünk vagy te is. Elzsibbad a fejem, mennyit zaklatott kedves makacskodá- sával, mig meg nem hívtalak magun,kihoz. Az az érzés tesz boldogtalanná, hogy valami hiányzik az életünkből...

— Egy kis bölcső, — mondtam rá

Barátom elrévedezett, majd folytatta:

— Erre magam is gondoltam nemegyszer. Hányszor meglestem már, hogy maga köré gyűjti a cselédeim maszatos kis gyerekeit s elbáncurozik velük a nyánfósban. Máskor a konyhában tereli Össze őket, megír akt ál ja valamennyit e bujócskát játszanak a kertben- Ha így látom, meg kell hatódnom.

... Lehet, hogy igazad van.

Késő volt már odakint, lehetett tizenegy óra is. Kietlen csönd fogott közre minden-i

felől, csak a tűz dohogott a kandallóban. Azt néztük sokáig. Annyit mondtam aztán:

— Azt hiszem, igazam van. Egy pöttöm- emberke, amint visitozva rugdos apró lábaival vagy rebegő kezecskékkel igyekszik elérni az édesanyját: egész világot jelent- De azon túl is lenne egy-két megjegyzésem a Hedvig-asszony nyugbatatlanságára ..,

Barátom kíváncsian figyelt föl.

Hatni szerettem volna reá, hogy csillapuljon vár valamit. így kezdtem a szót:

— Aki megfigyelte valaha a női természetet, annak mindez nem nagy újság. Tit- k okkal-telj essek fognak maradni örökre valamennyien, csak persze egy ilyen törékeny idegzetű teremtésnél élesebben üt ki mindez. Mindig elvágynak a nagy Ismeretlen felé 9 ezért sok részvéttel vagyok irántok- Mert nagyon boldogtalanok szegényekBarátom a fejét rázta csökönyösen: —•Nem hiszem. Valami egészen más okról lehet itt ezé. Láttad volna csak, milyen más volt, hogy ujjongott és élt, mikor az éjféli-nap országában hajókáztunk!

— Hát mégis csak fölmentetek Északra?

Fejét a balkezére nyugtatta:

— Hat hétig voltunk oda. S ha akkori örömét látom magam ©lőtt, bús sejtelmek környékeznek. Hanem jutott az eszembe valami ! Ez azonban tóled is függ.. s

— No, mi az?

(Folytatjuk-)

SCHMIDTHAUER-I nkeseriiviz

megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az

érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. ^

Kiiphntó kis- é* nngjOveghcn. Szétküldés! hely : lnmiíndl keserítvlr. forrásviSIldlmt Komilrom. Árjegyzék IsmételndAknak klvfínnlra bérmentve.

2

_____