Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-05 / 129. (1463.) szám

1927 jrmáüs 5, ras&natp. Érelmeszesedés, neurasthénia j Csízí JécE-Brőni Fürdő golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény- Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. ség, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind- , , , , , » «on bajoknál ajánlva, hol a jód.Bróm-Só.fUrdök indikáltak. . Fe!vilaSOSltast nyul‘ es ProsPektust kuId a _ . . . FURDOIGAZGATŐSAG GyermeRcelcitéR specifikumt csizfűrdőn<eiZkúP.ie,z.xvm.> Ivó- és fiirddkurák, fénykexelés, otthoni kúrák. Mayr-Harting amnesztia-rendeleté , nagy csalódást keltett Csak azok réssesülnek kegyelemben, akiket a rendtörvény leg­kisebb büntetésével: vagyis egyhavi fogházzal, vagy pénz­bírsággal sújtottak Mandarin • Cacao - Dk5-Créma - Cherry Triple-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű ,,Késmárki kíiöítájon arsny íremmel kitűnletre" .,,A Nemzetközi Dun»kíálIitá*o« arany íremmel Iritüntetre** piosflf Testvérek •ffwwára Jüaerndorf Világhírt tem­plomi orgonák, prospokt sípok, vlllomoo fujtaté- •zorkfzot. Kltllne ajánl* le­velek alsürangu iziktolrintéljrok- 181. 54 éyj* tapasz­talat, 1927-ig 2270 új orgonát szoreltOnk. tíruckner, Rlegor-fále orgonán Jászlk. Prága, .innius 4. Az igazságügyininisz- térium a köztársasági elnök 1927 junius 2-áról kelt alábbi döntését közli: X. 1. Elrendelem, hogv az 1923 március 19-röl kelt. a köztársaság védelméről szóló törvény 11. §-a alapján a vétségek és kihágá­sok miatt megindított bűnvádi eljárásokat, amelyeket a kihirdetés napjáig elkövettek, a rendes bíróságok *ie folytassák le és ameny- nviben már megindították, úgy az eljárást szüntessék meg. 2. Elengedem azokat a büntetéseket, amelyeket a rendes bíróság az első szakasz­ban felsorolt vétségekért és kihágásokért iog- érrénvesen kiró. II. 1. Elrendelem, hogy a köztársaság vé­delméről szóló törvény III. fejezete alapján felsorolt vétségekért és kihágásokért, továb­bá a terror elleni törvény, továbbá az 1921 augusztus 12-ről kelt gyülekezési szabadság védelméről s a gyülekezések védelméről szó­ló törvény elleni vétségekért és kihágá­sokért. ahogy azok »z 1852 mátus 27-röl kelt büntetőtörvény 279—284-ig terjedő §§-bafi fel vannak sorolva, valamint a becsületelleni vétségekért és kihágásokért a folyamatba tett bűnvádi eljárások megszün tett essenek. Amennyiben azok közvádló utján hivatalból üldözendők (1852 május 27-i törvény 487-- 491 és 4% §f), az 1862 december 17-röl kelt törvény 5. szakasza és az 1914. törvény LXI. szakasza alapján, ha ezen vétségeket és kihá­gásokat a rendelet kihirdetési napjáig kö­vették el. ugv az eljárást a rendes bíró­ságok folytatják le és ha már megindították, az eliárás beszüntetendő. 2. Elengedem a szabadságvesztési bün­tetéseket. amelyeket vétségekért és kihágá­sokért a jelen rendelet első szakasza szerint a rendes bíróság kirótt, amennyiben azok egv hónapnál nem nagyobbak, a pénzbírsá­gokat pedig úgy a fő-, mint a mellékbir- ságokat teljesen elengedem. III. Amennyiben az I. és II. szakaszban felso­rolt büntetendő cselekmények nyomtatvány utján körettettek el, úgy az I. és II. szakasz­ban foglalt rendelkezések ezekre a vétsé­gekre és kihágásokra is vonatkoznak. IV. Az I.—III. szakasz határozatai nem vo­natkozhatnak azon személyekre, akiket a fent felsorolt büntetendő cselekményeken kiviil olyan bűncselekményként is elitéinek vagy elitéltek, amelyek abban nincsenek fel­sorolva. 2. Ha az I.—III. szakaszban felsorolt büntetendő cselekmények egybeesnek, úgy a II. szakasz rendelkezései alkalmazandók. Ha ilyen bűntényekért a régi osztrák bünte- törv. 262 §-* vagy a rejti magyar büntető- törvény 517. §-a alapján Ítéletet hoztak, úgy a büntetés csak akkor engedhető el, ha az eredeti büntetés vagy az összbüntetég nem nagyobb egy hónapnál. V. Az I.—IV. szakaszokban felsorolt felté­telek mellett az 1919. évi október 17-i 562. sz. törvény 1. §-nak érvényesítése alapján a feltételesen kiszabott büntetések is elenged­hetek. Ha azonban a biróság a feltételes bün­tetés kiszabását későbbi időpontra tartotta fenn magának, úgy előzőleg a feltételesség­ről kell döntést hozni. T. G. Masaryk g. k. Dr. Mayr-Harting s. Az amnesztiar ondolet a megkegyelme­zd* két módozatát, különbözteti meg. Minden föltétel nélkül amnesztiában ré­szesülnek azok a személyek, akik ellen a köztársasági elnök megsértése miatt indítottak bűnvádi eljárást, vagy aki­ket már emiatt jogerősen el is Ítéltek. Sokkal szűkebb az amnesztia értelmezése a rendtörvénv harmadik fő csooortia alá eső vétségek és kihágások esetében. Ez a cso­port a köztársaság békéiének és a katonai bizottságának veszélyeztetéséről szól. ha a törvényes .kötelezettségek teljesítés ének megtagadása, államellenes egyesülések, ha­mis hírek terjesztése, a köztársaság és az el­nök jelvényeinek a megsértése, katonai bűn­tények. a közigazgatás veszélyeztetésére és meg nem engedett emlékszobrok el nem távolítása vagy 'létesítése eseteiben. Ezekben az esetekben amnesztiát csakis olyan vétségeknél és kihágások­nál adnak, ha ezek miatt az illető sze­mélyeket pénzbírsággal sújtották. Sza­badságvesztésnél azonban az amnesztia csak akkor érvényes, ha a fogházbüntetés egy hónapnál kisebb. A valóságban tehát csak nagyon kevés ember fog részesül­ni amnesztiában. Az amnesztiareiideletet. amint már annakide­jén jelentettük. Mayr-Harting dr. igazság- ügyminiszter készítette. Elvártuk volna, hogy a német kereszténvszoeialist.a párti igazság- ügvminiszter most az egyszer megragadja az alkalmat és olyan amnesztiarendeletet terjeszt a kormány, illetve a körztársasági elnök ©lé. amellyel a hét év alatt történt, po­litikai bűncselekményekért elitéit polgárok teljes amnesztiában részesülhetnek. Ehelyett azt látjuk, hogy Mayr-Harting igazságügy- miniszter olyan minimális kegyelemben ré­szesíti a politikai elítélteket, hogy azok ki­lencvenkilenc százaléka kénytelen letölteni büntetését Tekintetbe kell vennünk a&t. hogy a köztársaság védelméről szóló törvény alapján a legminimálisabb büntetés egy hó­napi fogház. A német nemzetiségű igazság- ügyminiszter a katonai törvények elleni vétségek és kihágások elkövetőiről is megfe­ledkezett. Ezzel az amnesztiarejideletéveí Mayr-Harting nem nagy ajándékot, adott a k. I nem z e ti k i se bőségeknek. ^Komáromi cJános ^Reménytelen szerelem legény (18) — Említettem már futólag, hogy amikor •Hedvig a szakításunk után üzent értem Csu- háuszkyval: menjek hozzá egyszer még, el­indultam utoljára a régi városkába azzal a számítással, hogy nem lesz a feleségem. Mi­kor azonban a házuk felé ballagtam a hegy­nek futó keskeny utcában, gondoltam egyet § föltettem magamban, hogy nem teketóriá­zok tovább, hanem egy csapásra elintézek mindent. Hátha ő is csak erre vár? S igazam lett... Egyenesen a szobájába nyitottam be, ő éppen e tükör előtt állt s igazitani akart valamit a haján ... Mielőtt megfordulhatott volna, hirtelen átöleltem, felkaptam s csó­kol tam-csókoltam, hogy szinte fuldoklóit. Ahogy magáhozfrért, felső költött: — a felesé­ge leszek, Lóránt, csak eresszen már el!.. • Hén.i bácsi lelkesülten kiáltott fel: — ezt megcsináltad, öosémuram, aki van az áldó­dat!... Mert akkor már a szobában volt nemcsak ő, hanem Lenke-mama is, mármint a felesége s Puskin nagy hódolója egyben., úgyszintén Csuhán szky * kacagtak. — Hedvig — folytatta — égő arccal simít- gáttá le a ruháját s zavarában háttal fordult mindanégyünkniek, mialatt Csuhánszky, ez öreg kóbor, mosolyogva cibáltatta néhány szőrszálból r endelkezésre-álló bajuszát... i Rövidesen megtartottuk az esküvőt, melyre az édesanyámat is fölhoztam. Velünk jött Áron bátyám is, a nagy lázadó: ő volt a Hed­vig tanúja. Amikor férj-feleség lettünk, el­bújtunk a világ elől néhány hétre... Micso­da napjaink voltak, Istenem! Tenyerébe hajtotta a fejét s elhallgatott jóidőre. Mintha még egyszer el akart volna mén ©kulin i azokba a vi sszah o ztoatatlan órák­ba. Ahogy fölneszeit, halkan beszélt tovább: — Hedviget ma is úgy nézem és csodá­lom meg sokszor, mint az első napon s k.iirt- hatatlan a hitem, hogy ő se változott semmit. De titokzatosan és kifürkészhetellenül áll előttem, mint az északifény: sohasem fogom megismerni. Élni fogunk még sok-sok esz­tendőt s egyre idegen marad nekem. Pedig tudom, hogy kívülem nem gondol más férfi­ra és ha elkövetkeznék egyszer ez a szörnyű pillanat, semmit nem takargatna előlem. Amilyen jó hozzám, olyan őszinte is. És mégis látom, hogy reménytelenül szeretem: sohasem lesz mindenben az enyém. Vannak időszakok, amikor megbolygatva állunk egy­mással szemben. Azzal kezdődik rendsze­rint, hogy félénk mosollyal jön hozzám, át­ölel,. feje a váltamra esik s ha olyankor a szemét keresem, riadtan tapasztalom me­gint, hogy visszanéz a szemembe, de tul-lát rajtam s tekintete elvesző messzeségekben kuiíatgat. Néha két-három hétig is tart ez a néma idegenkedés, olyankor megrebben minden szavamra s rendesen azzal vetem végét a kínlódó állapotnak, hogy egyikét napra magammal viszem valamerre- Ami­lyen kétségbeesett volt addig, úgy lecsilla­podik váratlanul s gyerekesen örül minden apró figyelmességnek. Ha aztán hazavető­dünk jókedvben, könnyes szemmel közele­dik hozzám, hogy bocsássák meg neki: nem tudja, mi van vele időközönként. Csak me­hetne el, el, a világba! Kisír dogál j-a magát a vállamon, megkönnyebbül tőle s aztán csa­pongó lesz a kedve újra. S én remegve vá­rom az időpontot, miikor jön elém megint, elvágya kozva mellőlem. Ezért hiszem, hogy minden rajongásom, amellyel körülveszem, hiábavaló tulajdonképp, mert reménytelen. ... Legutóbb most harmadik hete kezdődött, ott a Tisza-gáton, mikor a távoli harangszó ütötte meg... És még most is tart. Pedig ezúttal köztünk vagy te is. Elzsibbad a fe­jem, mennyit zaklatott kedves makacskodá- sával, mig meg nem hívtalak magun,kihoz. Az az érzés tesz boldogtalanná, hogy valami hiányzik az életünkből... — Egy kis bölcső, — mondtam rá Barátom elrévedezett, majd folytatta: — Erre magam is gondoltam nemegy­szer. Hányszor meglestem már, hogy maga köré gyűjti a cselédeim maszatos kis gyere­keit s elbáncurozik velük a nyánfósban. Máskor a konyhában tereli Össze őket, meg­ír akt ál ja valamennyit e bujócskát játszanak a kertben- Ha így látom, meg kell hatódnom. ... Lehet, hogy igazad van. Késő volt már odakint, lehetett tizenegy óra is. Kietlen csönd fogott közre minden-i felől, csak a tűz dohogott a kandallóban. Azt néztük sokáig. Annyit mondtam aztán: — Azt hiszem, igazam van. Egy pöttöm- emberke, amint visitozva rugdos apró lábai­val vagy rebegő kezecskékkel igyekszik el­érni az édesanyját: egész világot jelent- De azon túl is lenne egy-két megjegyzésem a Hedvig-asszony nyugbatatlanságára .., Barátom kíváncsian figyelt föl. Hatni szerettem volna reá, hogy csilla­puljon vár valamit. így kezdtem a szót: — Aki megfigyelte valaha a női termé­szetet, annak mindez nem nagy újság. Tit- k okkal-telj essek fognak maradni örökre vala­mennyien, csak persze egy ilyen törékeny idegzetű teremtésnél élesebben üt ki mind­ez. Mindig elvágynak a nagy Ismeretlen felé 9 ezért sok részvéttel vagyok irántok- Mert nagyon boldogtalanok szegények­Barátom a fejét rázta csökönyösen: —•Nem hiszem. Valami egészen más ok­ról lehet itt ezé. Láttad volna csak, milyen más volt, hogy ujjongott és élt, mikor az éj­féli-nap országában hajókáztunk! — Hát mégis csak fölmentetek Északra? Fejét a balkezére nyugtatta: — Hat hétig voltunk oda. S ha akkori örömét látom magam ©lőtt, bús sejtelmek környékeznek. Hanem jutott az eszembe va­lami ! Ez azonban tóled is függ.. s — No, mi az? (Folytatjuk-) SCHMIDTHAUER-I nkeseriiviz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. ^ Kiiphntó kis- é* nngjOveghcn. Szétküldés! hely : lnmiíndl keserítvlr. forrásviSIldlmt Komilrom. Árjegyzék IsmételndAknak klvfínnlra bérmentve. 2 _____

Next

/
Thumbnails
Contents