Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-04 / 128. (1462.) szám

1927 juniu9 4, szombat. 'PKSGAIi VYA.GÍEAR.HIRIíAS A részvényindex emelkedése tehát az év első Jegyedében cirka 25%-ot tesz ki, r megelőző évi márciusi indexhez viszonyítva pedig az emelkedés meghaladja a 100%-ot. A nagybankok tőkeereje és 1926. évi ny&r,e- tége. A nagybankok alaptőkéire, összes saját tőkéire vonatkozó adatok, továbbá az 1926. évi nyereségek és a kifizetett osztalékok összeállítása a következő: Alap- összes Nyere- Oszta- tőke saját ség lék tőke ezer pengőben: Magy. Alt. Hitelbank 41.400 61.800 5.259 4.140 Pesti M. Keresk. B. 25.000 50.CC0 3.283 2.500 Első Hazai Takarékp. 12.500 26.000 1.737 1.250 Leszámítoló és Pénzv. 8.000 20.500 1.297 960 Olasz Magyar Bank 10.800 13.800 1.250 864 M. O. K. T. A. R. 8.000 13.000 1.240 900 Angol Magyar Bank 12.000 21.250 928 712 Hazai Bank 6.400 11.400 823 576 Magyar Ált. Takarékp. 5.844 13.500 809 701 Megjegyzendő, hogy a mérlegek nyilvánosság­ra hozatala óta a nagybankok körében erős alap­tőkeemelési mozgalmak indultak meg és a kimu­tatásban feltüntetett * bankok egyrésze már le­bonyolította alaptőke emelésef, másrésze közvet­lenül előtte áll. A takarék- és folyószdmlabetétek emelkedésé­nek százalékos adatait a múlt hónapban mutatták ki. A betétállomány összegszerű adatai a követ­kező változásokat mutatják az év első négy hónap­ja folyamán (a Póstatakarékpénztár és a 13 leg­nagyobb pénzintézetre vonatkozó adatok) ezer pengőben: takarékbetétek folyószámla összesen 1927 I. 1. 200.187-9 433.526 3 633.714 2 II. 1. 245.7150 506.624-7 752.3398 III. i. 265.571-9 520.996-8 786.568 8 IV. 1. 276.098-3 582.009-4 808.107-8 A betétállomány növekedése tehát legnagyobb tolt január folyamán, azóta az emelkedés kisebb méretű, de még mindig jelentős. Április elején a takarékbetétek 27-6 %-át, a folyószámlabetétek pedig 62.1 %-át érték el az 1913-iki álladékuknak. évvel szemben 22,260027 korona növeke­dést. mutat fel. A nyüt tartalékok 130,050.000 koronáról 156,750.000 koronára növekedtek. A betétkönyvekre és pénztári jegyekre szó­ló betétek 1.093,456.000 koronáról 1 milliárd 160,323.093 koronára növekedtek. Az értétkiállomány 116,261.952 koronáról 140,200.671 koronára emelkedett/ miután a pénztárfölösleg esrv nagyobbik részét állam- kölcsönökbe fektették. Az adósok számlája 2.178,144.725 koronát mutat fel az előző év 2.216,236.342 koronájával szemben. A fedett tartozások mintegy 8 millió koronával növe­kedtek, mis az egyéb tartozások 91 millió koronával csökkentek. A szindikátus-számla 81,555.772 koronát tesz ki az előző év 58 mil­lió 918.252 koronájával seszben. Ez a növe­kedés az ui mérlesrelőirásokkal áll összefüár­résben, melvek az értékszámláról a szindiká­tusi érdekeltségekre való átvitelt tették szük­ségessé, továbbá ervés uiabb érdekeltségek vállalásában lelik magyarázatukat. melyek­ből különösen az American British and Con- itóitental Corporation-nál való érdekeltséget emeljük ki. melynek csehszlovákiai képvise­letét a bank átvette. Az ingatlanok és banképületek értéke 53,787.515 koronával szerepel, ami az előző J A jegy-forgalom utlimóra 600 millióval gyarapodott. Május utolsó hetében jelentős pénzszükséglet uralkodott, amely nagyobb volt, a tavalyinál. Elsősorban az építkezés­nek volt szüksége nagyobb összegekre, a nversanvagbehozntal szintén nagyobb igé­nyeket támasztott, a pénzpiaccal szemben, mert, az árak emelkedtek és ugyanez áll az importált gabonára, amely a . külföldön megdrágult. Ezek a körülmények a bankjegy­forgalomnak 617 milliós emelkedését idézték elő a tavalyi 495 millióval szemben. Az össz­forgalom 6.762 milliót tesz ki az 1926-os év 6.930 milliójával szemben. A pénzszükségle­tet a magánintézeteknek a jegybanknál lévő tartalékából fedezték. Zsirószámláról 653 milliót emeltek le. azaz 137 millióval többet, mint múlt év május utolsó hetében. A zsiró- számlatulaidonosok követelése ezáltal 1.236 millió koronára csökkent, de még műidig 300 millióval több, mint tavaly. Az idegen fizetési eszközök viszonya nem vált izotfl lé­nyegesen. A devizakészlet 21 millióval gya­rapodott és jelenleg 1.824 milliót tesz ki, ami 1926 megfelelő hetével szemben 562 mil­lióval több. Az érckészlet gyarapodott, mi­után hosszú ideig változatlan volt. még pedig 1.6 millióval. A köles önüzlet változatlan. A váltótárca 0.7 millióval 40 millióra ^emelke­dett, mig a lombard 0.5 millióval 33.5 millió­ra esett. A hitelüzlet, eme két ágában 100 millióval kevesebbet, invesztáltak, mint ta­valy. Vagyonleadásra eddig 5.017 milliót fi­zettek be nettó és erre a bonnok kifizetésére 252 milliót tartalékoltak. A bankjegyforga­lom ércfedezete 42 százalék. 8 százalékos cukoríelszabaditás júniusra. A finomítók bizottságának s a cukoreloszt,ó- bizoitságnak közös ülésén elhatározták, hogy a belföldi cukorszükséglet fedezésére jú­niusra a kontingens 8 százalékát szabadítják föl az eddigi 516 koronás alapár mellett ab gyár. Ezáltal a felszabadított mennyiség 73>2 százalékot, tesz ki a tavalyi 79 százalékkal szemben. A poltári vásár junius 7-én lesz. Rimaszom­bati tudóéi tónk jeleníti: Föltár község eüőLjár óságá­nak kérelmére a zólyomi zsupanáítus megengedte, hogy a juni-us 6-ára kitűzött országos vásár a pün­kösdi ünnepeikre való tekintettel egy nappal ké­sőbb, vagyis jnni.us 7-én tart áss ók meg. A német festéktröszt elnöke helyesli a berlini tőzsde m egr e n d s z ab ál y o zás á t. Duieberg titkos ta­nácsos, a ménnel festéfctröszt elnöke, egy hírlapi nyilatkozatában azt mondja, hogy a Birodalmi Bank vezetőségének erélyes fellépése a szélsősé­ges tözsdespekuláoió ellen feltétlenül helyes és szükséges volt. Nemcsak belső gazdasági szempont­ból volt kívánatos az eszeveszett tőzsdejáték letö­rése, de külpolitikai okokból, a Dawesdvölcscnhöz fűződő nemzeti érdekből is. Ez a nyilatkozat fő- kénit azért érdekes, mert a tőzsdei spekuláció ép­pen a Farbenindiuetrie részvényeiben tombolt, ezek voltak a szélsőséges tőzsd©játékok központjában. Persze a festék tröszt részvényei az áresésben is olyan rekordot értek el, miint annak idején az ár- fdlyamemeikedésben. Ma például 25%-lkai estiek vissza e papírok. Májusi csapadékmennyiség a Csallóközben. Komáromi tudósítónk jelenti: Az alsóceallóközi­ár mentesítő társulat álltai észlelt 8 esőmérőai má­jus havában átlag 45 .milliméter csapadékot ész­lelitek, ami az átlagos 55 milliméternél 10 milM- miéterrei kevesebb. Legtöbb volt Alistálom: 55 mil­liméter és legkevesebb Bogyón: 32 milliméter. Az év első 5 hónapjában összesen 223 milliméter volt a csapadék, ami az átlagos 204 milliméternél 10 %- kai több. + Javult a prágai értéktőzsde. A háromnapos szünet ©lőtt megint csendes volt az irányzat- Ked­vező külföldi jelentések folytán az értékek szilár­dultak. Az üzlet és az árfolyam emelkedések nem voltak nagyok, mert a spekuláció tartózkodást mutatott. A bankpiacon stagnáló volt az irányzat. Az ipari részvények piacán emelkedtek: Köniigs- hofer 85, Cseh—Morva 80, Első Pileeni 60, Nord- bahn 50, Tejipar és Solo 35, Berg és Hűtlen 15, 'Gőzhajózás és Prágai Vas 10, KoHini Trágya 8, Toldi 6, Prágai Malmok, Aussigi Vegyi, Aussigi 'Fiinioimiitó 5, Alpomé 4, Skoda 3, Brünni Gépek 2 koronával. A gyengülések szűk keretek között mozogtak. A bankpiacon Nemzeti Bank 40, Cseh Eszkoirmpt 2 koronával javultak, Koruna 10, Osz­trák Hitel 2 koronával gyengültek. A beruházási piacon építkezési sorsjegyek valamivel szilárdul­tak. Egyébként a piac nem változott. + A prágai devizapiacon Milánó 1.625 koro­náival szilárdult, Bécs 0.625, Zürich 0.125 koroná­val gyengültek. + Lanyha a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- aéts Aumig loko és kiköltő októberre 190.-f Javult a budapesti értéktőzsde. A speku­láció szilárdabb külföldi jelentésekre vásárlásokat és fediezeteket eszközölt. Az általános árfolyam­nyereség 2—5 pengőt tett ki, favorizált értékpapí­roknál, igy nehéz momtánpa,piróknál és Fegyver­nél 10—20 pengő. A forgalom kezdetben élénk, később nyugodt volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékeik közül a Mokltár 85, Pestszentlőrinci 48, Részvénysör 127, Félten 188 pengős prfolyamot ért el. + Csendes a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jeleníti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata kenyénnagvakban csen­des, tengeriben emelkedő volt. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 34.70—34.90, dunán­túlit 34—84.25, rozs 30.75—31, takarmányárpa 26.50 —27, zab 26—26.20, tengeri 22.80—23.20 pengő.-f Javult a bécsi értéktőzsde. Csehszlovák és magyar arbiitrázsért'éfcek fedezetre emelkedtek. A javuló irányzatot a. hétvége, a spekuláció fede­zetei és a kórtermin idézték elő. Később némi ár­hullámzás állt be, de ez nem volt nagyobb hatás­sal a tőzsdére. Járadékok és a beruházási piac ér­tékei. nem változtak, úgyszintén a pénzpiac sem. + Szilárd a berlini értéktőzsde. A tegnap megkezdődött szilárdulód ma tovább tartott. Jó benyomást tett, hogy a fizetési nap minden nehéz­ség nélkül múlt el. Az érdeklődés előterében me­gint festiéfcipar állt s ez a papír 10%-kai emelke­dett. A montánpiac üzlete igen élénk volt. A nye­reségek 7—20%-ot tettek ki. Ká'liérfcékek 10, ve­gyiéi-tékák átlag 6, a vidlanypiac részvényei 10, egyés gépértékek 10—13, sör-, autó- és földolaj- rószvények átlag 3—4. hajózási értékek 3, bank- részvények 4—5%-kal emelkedtek. Az utótőzsde valamivel gyengébb volt, a pénzpiac nem vál­tozott.-j- A berlini terménytőzsdén o következő ára­kat jegyezték: Búza 304— 304.50, rozs 278—280, árpa 236—268, zab 247—253, tengeri 194—197, bú­zaliszt 37.50—39.50, rozsliszt 36.25—88, buzafcorpa 16, rozfíkorpa 18.50, Viktória-borsó 44—58, kis ehető borsó 27—30, takarni ám yborsó 22—23, lóbab 21—23, bükköny 22—24.50, repcepogácsa 15.70— 16.10, lempogáosa 20.40—20.70, szárazszelet 12.90— 13.40. + Újra megszilárdult a búza és a tengeri a világpiacokon. Liverpoolból eleinte gyengébb, ké­sőbb szilárd hírek érkeztek és hasonló tendenciát követtek a búzaárak a csikágói és winnipegi tőzs­déken is. Az újabb drágulás a kanadai piacokról indult ki. Rendkívül szilárd volt a tengeri, amely Cöikágóban 4—5 centtel drágult. — Csikágó. Búza júliusra 149.37, szeptemberre 147.88; Tengeri jú­liusra 104.25, szeptemberre 107.37. Zab júliusra 54, szeptemberre 53.12. Rozs júliusra 116, szep­temberre 109. — Winnipeg. Búza júliusra 162.50. Zab júliusra 63.50. — Liverpool. Búza júliusra 11 eh 7.25 d, októberre 11 eh 5 d, decemberre 11 eh 3.50 d. — Newyork. Búza II. red winter 161.37, II, har.d wimlter 169.63, I. northern Manitoba 180.75. Rozs 130. Takarmányárpa 100. Tengeri 116.75. Bú­zaliszt 695—725. A prágai értéktőzsde árfolyamai: VI/2 VI/1 1923. évi kincstári utalvány —— .— 1924. évi kincstári utalvány —— — .— Nyereménykölcsön. ............... 28.40 98.45 6°/ o-os beruházási, kölcsön . 99.90 99.90 60/o-os lisztkölcsön ... . . . 99.3í> 99.40 6%,-os Államköcsön... .... . 99.10 98.90 Morva orsz. -köles. 1911. 47*% 87.— 87.— Morva orsz. -köles 1917. 5 %. 91.50 80.— Prága város 1913. köles. 5% 82.50 92.50 Prága város 1919. kölcs. 40'0 74.— 74.50 Brünn város 1921. köles-6% 100.— Pozsony város 1910. köles. 4 °/0 71.— 70.— Prága városi takrpt. 4% . . — .— Csl. vörös kereszt sorsjegy . 88.— 88.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt.- —— .— Magy. jelzálog sorsjegy... — Budapesti Bazilika sorsjegy —.— Agrárbank . . ......... . — Cseh Union Bank, ... 375.60 877.50 Leszámítoló . . . ..... . ... 383.60 888.50 Cseh Iparbank ... ... . . .. 390__ 897.— Pr ágai Hitelbank..... . . . 591.— 695.— Szlovák Bank. ....... 178.— 165.—. Zivnostenska . ........ 432.25 480.— Angol.-Cslov. Bank............ . Os ztrák hitel . ................... 386.50 - .— Bé csi Union Bank ... . . . 84__ — Wi ener Bankv. ....... . ... 66.50 66.50 Jugoslovenska-bank.... ... 63.60 53.50 Nordbahn................ . . 6'05.— 6570.— Cs eh cukor............. 1150.— 1192.60 Ho rvát cukor. ....... . ... 308,50 276.65 Kolini műtrágya . ... ... . 614,— 634.— Kolini kávé. ........... — Kolini petróleum....... . .. — Kolini szesz. . . . ... . . . 2067.60 2010.— Tejipar r.-t........................1427.50 1380.— El ső pilseni sörgyár ..... . 2940.— 2895.— Breitíeld-Danék -.......... 635.- 650.— La urin és Klement. . ... — ✓- — Ringhofíer . . ................ ... .900.,— 890.— Cs eh északi szén . . . . . .. 2900.- 8110.— Cseh nyugati szén-. . .... -42L- 425.— Alpine................................ -216.60 222.— Po ldi......................... .601.— 602.— Pr ágai vasipar . . .. . . . .. 1360.— 1425.— Skoda.................... 896.- 883.— Po zsonyi kábel ...................... 1950.—- i250.— Im vald..................... 267.60 271.— Prá ga, junius 3. Valutáik: Holland 1349.50 né­met 796.87.50 belga 4ÓS.5Ó .svájci .643.25 norvég 872 dán 899 angol 163.37.50 spanyol 588.50 elírsz 189.05 amerikai 33.47 francia 132.77.Ő0 svéd 901.50 jugo­szláv 59.65 magyar 587.50 román 19.80 bolgár 22.72.50 lengyel 375.75 osztrák 473.62.50. B#1BM1S€HE UWIOM-BAMK. Ezennel meghívjuk a B5hmische Unlon-Bank részvényeseit az 55-ik rendes évi közgyűlésre, amely 1927 junius 17-én V2I2 órakor délelőtt Prágában, a bank üléstermében, Ne Prikopé 31. szám alatt, I. emelet, lesz. Tárgysorozai: 1. Elnökségi jelentés és az 1926 december 31-én lezárt mérleg előterjesztése. 2. A felügyelőbizottság jelentése. 3. Határozathozatal a tiszta nyereség elosztására vonatkozólag. 4. Alapszabályváltoztatások. 5. Igazgatótanácsbeli választások. 6. Felügyelőbizottságbeli választások, A szavazatjogosult részvényesek, akik ezen közgyűlésen részt akarnak venni, adják le rész­vényeiket a 47-es számú szelvénnyel és ezek ellenében vegyék át igazolójegyeiket legkésőbb folyó évi junius 9-ig a Böhmische Union-Bank likvidaturá ánál Prágában vagy a bank fiókintézeteiben: Asch, Bratis- lava, Braunau i. B., Brünn, FreHvaldau, Friedek, Gablonz a N., Graslitz, Hohenelbe, Jágerndorf, Karlsbad, Königinhof a. E., Marienbad, Máhrisch-Ostrau, Mührisch-Schönbeig, Neutitschein, Olmütz, Prossnitz, Reichenberg, Rumburg, Saaz. Tenlitz-Schönau, Trsutenau és Troppauban vagy a Rosen- feld & Co. közkereseti társaságnál, Wien I., Rathaussirasse 20, avagy a Banca Commerciale ltaüana-nál, Milánóban. Prága, 1927. junius 1-én. ... „ Az elnökség'. Prága, junius 3. A Bölimische Union-Bank igazgatiósága tegnau mérlogm eg-állauitó ülést, tartott, ame­lyen ióváihagvta az előterjesztett 1926-ik évi zárszámadásokat, A zárszámadások 30,062.868 korona tiszta nyereséget mutatnak fél. Az igazgafésáfir elhatározta, hogy a junius 17- ére össziehivott rendes évi közgyűlésnek ja­vasolni fogja, hocrv az osztalékot, 10 százalék­kal: 20 koronában állapitsa meg részvényen- kint, 8,200.000 koronát a tartalékalapokhoz utaljon át és a tantiémák kifizetése után megmaradd összeget, 606.990 koronát uj számlára vigyen át Ha a közgyűlés ezen in­dítványokat jóváhagyja, a tartalékok össze­sen 164,950.000 koronát, vagyis az alaptőke 82.48 százalékát teszik ki. A tiszta nyereség tehát 30,062.868 koro­nát mutat, fel, amely összegből le kell von­ni 504.087 koronát, az 1925-ik év nyereség- áihozatáit, marad 29,558.780 korona tiszta nyereség az előző év 32.972.893 koronájával szemben. A passzív kamatok az elmúlt év­ben érvényes alacsony kamattételeknek meg­felelőéin 99,844.133 koronát tesznek ki, vagyis 6,932.027 koronával kevesebbet, mint az előző üzleti évben. Az üzemi dologi ki­adások 16,227.234 koronáról 15,188.652 ko­ronára csökkentek, mig az üzemi személyi kiadások 59,487.777 koronáról felszálltak 64,328.065 koronára. A bank adókra és ille­tékek fejében 22,579.811 koronát, vagyis 3,746.486 koronával kevesebbet, mint az elő­ző évben'Tizetett, ki Ingatlanokban és ^leltár­ban 1,943.690 koronát írtak le. Váltókama­tokban 11,636.287 koronát, vagyis 1,556.871 koronával nagyobb bevétel volt. Az értékpa­pírokból. devizákból és valutákból befolyt különböző nyereségek 19.591.493 koronát tesznek ki, vagyis 5,878.359 koronával töb­bet. mint az előző évben. A Böhmische Union-Bank mérlege Osztalékok 10 (m. é. 12 százalék) — Tiszta nyereség (áthozat nélkül) 29.6 fm. é. 33 millió — Tartalékalap-dotációk 8.2 millió (1.2 millióval több) — össztartalékok; 163 millió Csehszlovákia nem részesedik a nemzet­közi öntöttvas-csőkartellben. A Berliner Börsenoourier jelentése szerint egyelőre el­ejtették azt a tervet, bogv Csehszlovákiát is felvegyék a nemzetközi öntöttvas-csőkarell- be. mert ezidőszerint a terv keresztülvitele lehetetlen. . , ,. * # ., „ , A morváutuíti ipar újabb támadása bzloven­saikó ellem. A brünmi kereskedelmi és iparkamara legutóbbi ütéséin, állást foglalt a szlovenszfcóá ked- vteomlérnyezés ellleai, amely &2>e<rdirufc 1908 végiéig ál­lami ezATiiltmáinyoikm, vállalkozáeoQsria pályázó szJlorvenBzikóiak ajánlatait akkor te figyelembe kell venni, ha öt százalékkal drágábbak te a törtéuel- mi országok pályázóinál. Ebben a halt árosaiban új­ból a szlovenszikói ipar edlemii támadást kell lál- niunk. Épülnek a bemzimkutak Gömörbem. Rimaszom- ibali tudóislitónk jeteniti: A kelelszlIoveiDSzl'kói főút- vornlak meutém fekvő Gömömek őrliási hátránya volt eddig a benztímutámpótlás nehézkes volta. A Rozsnyón és Rimaszombatban mostanában épi/telt benziinlkul'ak máris sokait joiviitotitak a helyzeten, a iiöbbd gócpanltmiak benzinkulaikkal való felszere­lése azonban még bátra van, Mostt Tornaiján két nyilvános benzánállemás engedélyezését kérelmez­nék a gyárak, ezenkívül Tiszóloom, Murányban ás D obsinán fognak rövidesen automat ikus benzinéi- 1 ominKiník' ánülrnh’ Óriási károk az erdőgazdaságban. A májusi fogyok az erdőgazdaságban nagy károkat okoztak. Az állami erdőgazdaságok és ■ birtokok igazgató­sága most vizsgálja meg a fagyok álltai okozott ká­rokat s megállapitotte, hogy a fagy mindenütt ká­rokat okozót!. A lombfaerdők szenvedtek legtöb­bet, de igen sok tűlevelű erdő is nagy károkat szenvedett a fagy következtében. Különiöeen na­gyok a károk Szlovemezfcón és Diéüoaebországban. Az idén 12%-kai emelkedett Magyarországon a ezénfogyasrtás. Az idén január—áprilisban 4.85 millió miéitenmázsa szenet termelt Magyarország, amelyből 4.25 'millió mé'termázsa került kereske­delmi forgalomba. A tavalyi ugyanezen idő alatt 4.0 millió miétermázsa volt a termelés és 3.6 mil­lió miátermázsáit teitt ki a kereökedelmi forgalom­ba került széli. A szemforgatóm e 12%-os emelke­dése egyik legjobb jele a magyar gazdasági éleit javulásának. Megélénkült a belföldi bőrpiac. A bőrüZlet az utolsó héten megélénkült. A nyersb őripiac általá­nos és állandó szilárd irányzata azt eredményezi, hogy a vevők a bőrüolbtben is nagyobb bizalom­mal veiszneik részit, annyival is inkább, mert a bőr­gyárak artra törekednek, hogy magasabb és a nyersbőráraiknak megfelelőbb bőráralkat érjenek el. A kadsbadi megegyezés, amelynek alapján a nyensb'őrárak valószinüleg meginlt emelkedni fog­nak, a fogyasztókat arra ösztökéli, hagy nagyobb készleteket; gyűjtsenek. így tehát úgy a cipőgyá­rak, valamint a közvetítő kereskedelem törekvése mamdinkább világosabb lesz és nemcsak arra töre­kednek, hogy a pillanatnyi ezüldségletet fedezzék, hanem arra is, hogy hosszabb időre ©1 legyenek látva áruval; A gyárak raktárai nem nagyon jelen­tékenyeik, különösen kicsinyek a felsőbörrafct árak. Miiindenifóle fajtiák iránt nagy az érdeklöd'és és ké­sőbbi. szállításokra nagyobb üzleteket kötnek. A barna és sima tehéuibőr, valamint a talpbőr nagy keresletnek örvend.

Next

/
Thumbnails
Contents