Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-29 / 147. (1481.) szám
lStef junius ^9, szerda. Jrxxi*diAfcá o J^ÖZCÍAZPAiSÍÁGn Mezőgazdaságunk helyzete — Jaross Andor előadása az érsek újvári népakadémián — III. Szlovenszkón a lakosság 61 százaléka foglak kozik mezőgazdasággal 3 mindössze 16 százaléka iparral, addig Csehországban ezen arány 29—58 százalék, Sziléziában pláne 21—68 százalék, az ipar javára; az egész állam lakosságából pedig mindössze 38 százalékot tesz ki a mezőgazdasággal foglalkozók száma. Fenti arányszámok igazolják s az állam közignzígatási be\zlása is elősegíti ezt, hogy a főpiac Csehország Ijedi, ,de vándorol a szlovenszkói gabona, itt értékesíti Szíovenszkó agrártermékeit. Ugyanakkor azonban a földrajzi fekvés folytán hosszú vasútvonalakon kell az árunak utaznia, mig rendeltetési helyére jut. Az árakat a történelmi országok tőzsdéi határozzák meg, azaz a csehországi kereslet és kínálat befolyásolja ,s a pozsonyi terménytőzsde csak úgy j<\ryzi a gabonát, hogy kalkulálja a Pozkowy— Prága közti paritdsdiferenciát. Ezt igazolja például a következő gabonatőzsdék árjegyzései: Búza rozs árpa Prága 254—60 235—40 190—95 Brünn 253—56 288—38 190—205 Olmütz 252—58 242-45 190—205 Pozsony 245—48 233—34 175—185 Szíovenszkó nem tudja magát függetleníteni a prágai kereskedelmi viszonyoktól, tulajdonképpen szlovenszkói ár nincsen, csak Prága minus vasút paritás van. A forgalmi vonalak hosszúságát . dokumentálják a következő számok: Prága— Kassa 717 km.; Prága—Párkány 540 km.; ehhez a távolsághoz járul a szlovenszkói fuvartarifa, melyet elmulasztottak az uj helyzethez alkalmazni s igy Kassától—Prágáig többe kerül a fuvar, mint akár Hamburgtól Pédgáig, vagy Trieszttől LuncSenbusigig. ,nnig tehát a régi magyar állam centrális fekvése biztosítani tudta minden vidéke részére az egymást kiegyenlítő kereskedelmi viszonyokat* addig a monarchiából alakult államok leggazda- gabbikja szívesen élvezi azt, hogy van az államnak egy olyan része, hol mindent olcsóbban lehet megszerezni, mert a kereskedelmi politika arar kényszeríti, hogy mindent Prága vagy Erűimben értékesítsen. Az értékesítési lehetőség Szlávenszkóban tehát 5—6 százalékkal gyengébb mim\en cikknél, mint a történelmi ovrzáigokban, mig a termelés s a megélhei&i viszonyúik drágábbak. Előbb a gabonatőzsdék árfolyamai alapján igazoltuk Szíovenszkó iuferioritását, sajnosán meg kell állapítanunk, hogy nem csak a gabonane- müeknél, hanem az ipari növényeknél is igy van. Közismert tény, — különösen a tavasszal lezajlott cukorrépa-ár harc folytán, — hogy eddig a csehországi cukorrépa át vételi ára s a szlovenszkói között q-ké\it 4 kodtona árdifferencia volt; a idén az első év, hogy a szlovenszkói érdekeltség szívós harc után ezt 2 koronára szorította le. Cukorgyári körökben úgy indokolják, hogy a cseh és morva répa cukortartalma és minősége jobb. Erősen kétkedni kell ezen állítás valószínűségében, az igazság ott lesz itt is* hogy a eükorfino- mitók és az export raktárak az Élbe völgyében vannak, legnagyobb részt Bodenbach és Aussig közt s igy a szlovenszkói gyárak a cukorszálli- tásnál hátrányban vannak a cseh és morva gyárakkal szemben. Nem említve azt, hogy a szlo- venszkóiak termelési költségei is valamivel magasabbak, mint a történelmi országok gyáraié, mert hisz fűtőanyag, gépek, 9tb. mind nyugatról kerülnek ide. Tovább menve igy van ez valamennyi kultúrnövényünk produktumával, igy van ez a burgonya esetében, melyből Szíovenszkó tekintélyes felesleggel rendelkezik, igy van ez a burgonya ipari termékeivel: a keményítővel és szesszel. Az értékesítés lehetősége a Morván túl van árnivón, ha pedig a gazda nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy maga menjen el, — mondjuk az olmützi vagy pilseni — tőzsdére, úgy meg kell elégednie azzal a lényegesen csekélyebb árral, melyet neki itt ab állomás kínálnak Prágától 5—700 km.-re. Most pedig térjünk át a szlovenszkói állattenyésztés kérdésére. Vájjon vigasztalóbb-e a kép, mely itt elénk tárul. Mint már előbb is említettük, Sz’ovenszkőnak évente 275.000 ha zöld takarmány területe van, amellett, hogy legelő területe kitesz 605.000 ha-t; együtvéve tehát majdnem 900.000 ha terület képezi alapját az állattenyésztésnek. Ez a körülmény feltételezné azt, hogy Szlovenszkón fejlett állattenyésztésnek kellene lennie; itt azonban tudnunk kell azt, hogy e legelőterület nem nyugati értelemben vett füvet dúsan termő, mü- trágyázott legelő, mely bőséges táplálékot szolgáltat az állatoknak, hanem nagy része oly legelő, melyet már junius hóban felperzsel a nap s eltipor a legelőre járó jószág. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy mig Csehországban agy négyzatkilomáter- re 5 ló és 46 szarmsrnarhta esik, addig Szlovenszkón ló szintén 5, ebe szar mismarha, csak 21. Aránylag a lótenyésztés terén közelíti meg legjobban Szíovenszkó a történelmi országok számbeli erőjét. Mig aigflfep ft U&táft&ftí Q£giéjgo,kbán az állomány 80 százaléka hidegvérű, addig nálunk az arány 70 százalék a könnyebb, melegvérű lovak javára. Az, ami Szlovenszkón lótenyésztés szempontjából értéket képvisel, maradványa annak a magas lótenyésztő kultúrának, melyet a magyar állam folytatott, ami 1918 óta történik, az csak gyengekezü sikertelen kísérletezés, mellyel nem lehet elérni a régi nívót. Siralmas kép az, mely a lónyilvántarló vizsgálatok alkalmával a néző elé tárul, nincs egységes irány, a magán ménesek a földreform folytán feloszlóban, a méntelepek lóállománya szintén nem megfelelő, szomorú dekadencia az egész vonalon, melyet előidéz részben a kulturfejlődés, mely erőgépekkel pótolja a lovak szükségletét, de amelyet nagyfokban előmozdít még az a körülmény is, hogy a háborút követő destrukcióját itt nem tudta megállítani szakértői kéz s nem tudta megadni az államhatalom azt, amit tőle joggal várhattak. (Folytatjuk.) Julins 12-én lép életibe a csehszlovák—svájci kereskedelmi szerződés. Bernből jelentik: A szövetséges államok közgazdasági főnöke és a svájci csehszlovák követ ma cserélték ki a február 16-án megkötött csehszlovák kereskedelmi szerződésnek ratifikált példányait. A szerződés julius 12-én lép életbe. A magyar államvasutak nagyarányú szénrem- delésed. Budaipesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar államvasutak igazgatósága a téli idényre nagy szénrendeléseket eszközölt nagyrészben a be'íöldi, kis részben pedig külföldi bányáknál. A magyar rendelések 22 millió pengő értékben mintegy százezer vagont tesznek ki. Külföldről egyelőre 2.000 vagónt rendelt. A MÁV a sziléziai szénért ab bánya 8.7 frankot fizet. Szombati tőzsdeszümet Budapesten. Budapestről jelentik: A tőzsdetanács elhatározta, hogy julius elsejétől a budapesti értéktőzsdén két hónapos szombati nyári szünetet tart. A szünet idejét nem precizirozták, mert amennyiben a nyár folyamán az üzlet megélénkülne, a szombati hivatalos tőzsdenapot ismét visszaállítják. A szlovenszkói üv'egfrpair uj kollektív szerződése. Kassáról jelentik: A foeietszlwenszjköi üveggyárak tulajdonosai és munkásai között tárgyalások indultak egy uj kollektív szerződés megkötése érdekében. A tárgyalások kedvező mederben haladnak. Áremelések a kötött és szövőttáruipadbatu. A kötött és szövött áruiparosok végrehajtóbi- zottsága Prágában ülést tartott és elhatározta, hogy tekintettel a folyton emelkedő gyapjúd árakra, a kötött és szövött áru árát 10—12 százalékkal fölemelik. A Damefc és Cseh-Morva Ködben r.-t fúziója. A Danek gépgyár r,-t. tegnap nagygyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy beolvad a Cesko- moravská Kőiben r.-t.-ba. A Danek utolsó üzleti jelentése mintegy 8 millió korona tiszta jövedelmet mutat ki. A részvénytársaság utolsó osztaléka 32 korona lesz. Az osztrák takarékpénztár efladlta Lanra-rés*- vényeát. Bécsiből jelentik: A mai tőzsdéin nagy feltűnést keltett, hogy az osztrák takarékpénztár a birtokában lévő Königs-’ és Laura-Hütte részvényeket piacra dobta és eladta. A kereskedelmi kamarák stockholmi nemzetközi kongresszusa. Stockholmiból jelentik: A nemzetközi kongresszus bizottságai ma megkezdték munkájukat. Az első bizottság, amely a szabad kereskedelem akadályainak leépítésével foglalkozik a kereskedelem részére jelentős állami segítséget követelt. A légi forgalommal foglalkozó bizottság az európai légi forgalom egységesítését kívánja. A váltó- és csekkbizottság elhatározta, hogy egy uj kongresszut hivat össze a germán és latin nemzetek váltó és csekktörvényeinek egységesítése érdekében. A kongresszus résztvevőit ma a svéd király és a trónörökös pár kihallgatáson fogadta. Állami szállítások. A leéreókedeiemügy i minisztérium gyapot-, len- és kenderfonalakra fegyintézetek számára hirdet pályázatot. Beadási har táridő julius 7. A nemzetvédelmi minisztérium használt autókat és motorkerékpárokat ad el. Megtekintés junius 30-tól julius 8-ig a vrsovici trénkaszárnyában. Eladási terminus julius 11. A komáromi járási vegyes ipartársula/t ülése. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi járási vegyes ipartársulat vasárnap Boldoghy Gyula elnöklete alatt élénken látogatott ülést tartott, melyen Ivánfy Géza titkár, előadó a faiparosok számára közös munkagépek berendezését ajánlotta a társulat figyelmébe. A közös műhelyt az ipartársulat székházában állítanák föl. A választmányi ülés az indítványt beható vita után elfogadta. Az ipartársulat a titkár indítványára felir a pozsonyi kamarához a balesetbiztosítási dijak csökkentése érdekében és az egységes kezelést sürgeti az üzemi költségek csökkentése céljából. Igen fontos pontja volt az ülésnek az épitö mozgalom megindításának ügye, melyben az ipartársulat az érdekelt építőiparosokat és az építkezni kívánó hivatalnokokat, alkalmazottakat és munkásokat értekezletre hivja össze, hogy az épités állami támogatásának feltételeit ismertesse előttük. Majd Gaal Gyula dr. jogtanácsos ismertette a kényszeregyezségek eljárásának reformja tárgyában hozott uj törvényt és indítványt tett a vegyeskereskedelem iparjogi terjedelmére vonatkozó egységes szabályozás iránt, mit a választmány egyhangúlag elfogadott. Az ipartárs^at a komáromi ipari és gazdasági kiállítást teljes támogatásában részesíti és a járás községeiben előadásokat tart az adóreformról. A prágai tőzsde devízaiegyzesei: junius 28. junius 24. Pénz Áru Pém Áru Amsterdam . , 1350.— 1356.— 1350.50 1356.50 Sáriin ................ 797.75 801.75 797.80 801.80 Sü rich................ 648.25 651.25 648.50 651.50 9» lo(Christiania) 870.75 874 75 873.— 877.— Köpetihagen . , 900.— 904.— 900.— 904.—• Stockholm ... 902.25 906.25 902.25 606.25 Mailand .... 189.42'/, 190.82'/, 193.927, 1S5.3?',; Paris................131.62''* 132.82'/, 131.65 132.85 Lo ndon .... 163.36 * 164.56 163.32'/, 164.52'/, N/oyr York Cable 33.60 33.90 33,60 33.90 Í3rüssel .... 467.62°,l 470.62'/, 467.25 470.25 Madrid .... 570.- 573.- 572. 575.— Beárad .... 59.12 59.62 59.11 59.61 Soífa ................ 24.30 24.60 24.30 24.60* Ko nstantinopd 17.50 17.90 17.427, 17 82'^! Wien ..... 473.87'/, 476.87'/, 473.50 476.50 Warschau ... 375.— 378.— 375.50 3/8.50 Budapest ... 587.25 590.25 {Í87.25 590 25 Buenos Aires . 1434.50 1440.50 1434 50 1440.50 Helsingfor* . , 84.50 85.- 84.50 85. Eiea ................ 649.50 652.50 649.50 652.50 Ri o de Janeiro. 401. 404.— 401.— 404.-* Montevideo . . 34.05 34.45 34.05 34.45* Alexandria . . . 167.80 169.20 167.80 169.20* Athén ................. 46 20 46.80 46.20 46.80* Bu karest . . . 19.90 20.30 20.- 20.40 Kowno. . , , , 332.— 334. 332.— 334.—* Lissabon .... 167.30 168.70 167.30 168.70* Révai................. 8.90 9.10 8.90 9.10* Montreal. . . . 33.58 33.88 33.58 33.88* Prága, junius 28. Valuták: Holland 1348 német 795.50 belga 468.50 svájci 651,50 norvégé 870 dán 898 angol 163.07.50 spanyol 568.50 olasz 190.30 amerikai 33.36 francia 133.02.50 svéd 900 jugoszláv 59.37 magyar 586.25 román 19.30 bolgár 227.25 lengyel 374.75 osztrák 473.37,50. A prágai értéktőzsde árfolyamai: VI, 28 V1/24, 1923. évi kincstári utalvány — 1924. évi kincstári utalvány —— — •— Nyereménykölcsön.............. 97.55 97.80 6%-o s beruházási kölcsön . 99.90 99.: 0 6%-os lisztkölcsön.............. 99.40 99.40 6° /o-os Államköcsön.............. 99.15 99.15 Mo rva orsz.-köles. 1911. 473% -•— Morva orsz.-köles 1917. 5% . — Prága város 1913. köles. 5% — —rPrága város 1919. köles. 4 % 72.50 • — Biuinn város 1921. köles. 6% — •— Pozsony város 1910. köles. 4% —•— Prága városi takrpt. 4 % . . - •— —•— Csl. vörös kereszt sorsjegy . 32.25 82.50 Magy. 5frtos vörös kereszt. ——.— Magy. jelzálog sorsjegy . . ——•— Budapesti Bazilika sorsjegy — •— — Agrárbank ........................ 417.— 417.— Cs eh Union Bank ...... 348.50 352.50 Leszámítoló............................ 884.50 J87.50 Cs eh Iparbank ....... 385— 385. Prágai Hitelbank...... 587. - 687.— Szlovák Bank......................... 168.75 167.2ivnostenska.................... . 428,— 4 25.50 An gol.-Cslov. Bank. .... —— .— Osztrák hitei........................ 841.60 824.— Bé csi Union Bank.............. 81.50 — .— Wi ener Bankv........................ 156.50 154.50 Jn goslovenska-bank .... 58.— 52.. 0 Nordbahn ...................................5175.— 6355.— Cs eh cukor.............., , . , 1082.50 106í.50 Ho rvát cukor...................... 298.— SOS.— Ko lini műtrágya.................. 480.60 476.— Ko lini kávé..................... — Ko lini petróleum................. — Ko lini szesz'. ......................... 2167.50 2170.— Te jipar r.-t. ...................... . 1515.- 15—.— El ső pilseni sörgyár .... 8866.- 2865.— Breitfeld-Danék ...... 688.- 549.— Laurin és Klement. .... ——.— Rlnghoffer ......... 905.— 910.— Cseh északi szén ...... —3000.— Cseh nyugati szén ..... 418.- 416.Alpine................. 204.60 201 60 Poldi.......................................... 698.- 696.Prágai vasípar . .....................13C7.60 1305.— Sk oda ............ 904.— 9i7.— Pozsonyi kábel..................... —.— — In wald............ 287.— 288.50 A budapesti értéktőzsde árfolyamai: Vl-28 VI/24 Ang.-Magyar................ .jj'60 Hazai bank ............................ Ma gyar Hitel........ 9S 10 94.80 Jelzálog..................... £7. 52 Le számítoló ......... •J®*’"* 95.80 Magyar-Olasz ........ 68.50 Osztrák Hitel......................... —75.20 Merkúr................................... ,8-~ >7.— Ke reskedelmi bank ..... >23.— 122.— Egyesült takarékpt............... 58.— 69.— Ma gy. ált. tkpt........................... 98.50 99.50 Első hazai tkpt........................... *88.- 227.Bo rsod-Miskolci.................. 58.— 65.— Co ncordia................. 0.60 0.50 Budapesti malom................ 11-SO H.40 Gi zella malom.................... 28.- 23.— Hu ngária malom ...... 80.20 81.— Beocsini................. ?17.— 201.— Északi szén..................... —— .— Es ztergom-Szászvár .... ——.— Felsőm, szén........................ 50— 50.50 Dr asche.............................. 35.50 34.50 Ma gnezit.................... 258.— 245.— Ma gy. ált. kőszén. ..... 728.— 788.— Salgó................................... 76.— 76 SO Ur ikányi .......... 198.— így.— Kóburg ........... 30.- 30.50 Csáky ................................... . S0.8O ro. — Ma gyar fegyvergyár. . . . 238.50 25c.50 Ganz^Danubius..................... 203.— 2Í8.— Ga nz villamos ....... 166.- 163.— Hofhery................................... 39.— 19.— Lá ng ........................ |16.— 116.— Lípták........................... 12.— 1?.— Gy őri vagongyár............... 77.— 76.50 Ri ma.......................................... 128.50 25.30 Sc hlick.......................... 87.- 9o__ Te udloff Ditrich.................. u.80 34"go Eg yes, fa............................ —.- --------Gu tmann ................................ Or sz. fa........... 19.— Li gnnm-tröszt......................... —„'o* Ma lomsoky................... 15.6O _ ’■ _ Ne uschloss............................ 9.- j(i'5o Ré zbányái. ......... 7'50 Szlavónia........................ 1.6O ■»'<,/> Naschitzi................ |7ö.- 173 __ Za bolai................. Ad ria........................................... 52.50 g5_ At lantika .......... 1 22 j j2 Levante........................................ 24.30 gg'_ Körúti ............ _ Dólivasut................................ jg _ 16'_ Állam vasút............................ 89.g0 28 70 Tr öszt ................................... . 45.80 45.60 Ma gyar cukor ....... jgg.- 257 _ Óceán....................................... Magyar szalámi.................. — Iz ZO ............. 134 — 1 d. _ Gy őri olaj................................ __ 3’Z Baróti ...................................................... Ég isz.............................................. 64'.- 64*— Go ldberger........................... „«*__ Sp odium............................ • • 55 - qg'pft Hu ngária műtrágya .... ^.75 g7 50 Klotild. ♦.••••••••« *>0__ _ £u nnnt..................................... ,c0;_ ,g,;_ le l efon................................... 31.30 32 — Bő m.......................................... ___ ^ * Papír ............ őstermelő .♦»«»•*»•• 78*— IS'— + Barátságos a prágai értéktőzsde. Üzletie- leueég mellett a barátságos hangulat tartott, csupán a beruházási piacon mutatkozott gyöngültebb Irányzat- — Az ipari piacon megszilárdultak: Nestomitzi 10Q, Nordbahn 60, Cseh—Morva és Sdhoeller 30. Berg és Hűtlen, Prágai Téglagyárak és Első Pilseni 15. Az átlagos árnyereségek: 2—10 korona közt mozogtak Gyöngültek: Budweisi Sör 90, Königsibofii 18, Sellier 20, Brosöhe 15, Hernycih és Marsner 10, Deli 5, Kolini Műtrágya 4 koronával. — A bankértékek közül a Nemzeti Bank 20, Cseh Eszkompt, Ipari és Országos 2, valamint a Cseh Union 1 koronával gyöngült- Osztrák Hitel 5 koronával javult. — Exótákban a bulgárok szilárdultak, egyéb áru tartott. + A prágai devizapiacon nem volt egységes az irányzat. Brüsszel 0.375, Madrid 2, Zürich 0.25, Milánó 3.50 ponttal esett. Bécs 0.375 egységgel szilárdult+ A prágai terménytőzsdén nyugodt üzletmenet mellett az irányzat gyöngült. Amerika szilárd irányzatot jelzett ugyan, de ez semmiíéle befolyással nem volt az árak kialakulására. Későbbi terminusra nagyobb érdeklődés nyilvánult meg, mint a promipt árura. Cseh rozs 2 koronával olcsóbbodott, zab szintén. Tengeri 1—2 koronával drágult. Egyéb áru üzlet télén maradt+ A prágai cukorpiacon nyugodt hangulat uralkodott. Nyerscukor jegyzés Aussig loko és kikötő 185. + A bavrei gyaipjupiacon úgy a prompt, mint a határidős árut 17-tel jegyezték. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Gyönge nyitás után külföldi hírekre javulás állott Ibe. Később ismét Lanyha irányzat érvényesült, főleg bank-, montán- és vasértékekben. Ganz—Danubius és az egyéb kuliszértékek javultak. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktór 85, Részvénysör 125, Féltén 181 pengős árfolyamot ért el. + Nem egységes a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A ima délelőtti terménytőzsde magánforgalma különösen kény énmagvakban kedvező volt, bár a javulás inkább csak uj áruknál mutatkozott. 6-áruk továbbra is elhanyagoltak. Takar mán yioikk ek a tegnapihoz képest változatlanok. A következő árakat jegyezték: Tisziavidéfci búza névleg 30—30.30, dunántúli 29.30—29.60, rozs 27—27.50, takarmány- árpa 23.75—24.50^ tengeri 21.70—01.90, zab 24.75— 25 pengő. + Gyöngült a bécsi tőzsde. Az ultiméra való tekintettel a bécsi tőzsde irányzata ellanyhult. Később üzlettelensóg állott be, csupán egyes magyar értékek javultak. Zárlat felé barátságosabb irányzat állott be. + Szilárd és élénk a berlini értéktőzsde. A hónap vége dacára a mai nap nyugodtan telt. A hangulat szilárd volt. Az áremelkedések 5—8%-ot tettek ki. Később az irányzat ellanyhult. A pénzpiac az ultiméra való tekintettel szilárdult. A devizapiacon újból erősebben gyöngült a líra. + A berlini terménytőzsdén lanyhult az irányzat. Pomerániai búza 293.50, birodalmi rozs 269—271, árpa 240—278, zab 251—258, tengeri 188 —190, búzaliszt 37—39, rozsliszt 35—37, búzákorpa 14, rozskorpa 16.05, Viktória-borsó 44—56, kis ehető borsó 27—30, takannánybonső 02—23, pe- luska 20.50—02, lóbab 22—03, bükköny 20—24.50, repcepogácsa 15.40, lenpogácsa 19.60, burgonya- szelet 33—458.50 márka. DeTixaáriolyamok BUDAPEST BECS BERLIN ZÜRICH VI-88 VI-27. Vl-28 IV-27 Ví-23 VI-26 V'-28 VI-27 Buenos Aires ......... —1,789 1.791 221. - 220.50 Konstantinápoly........ ——.— ——*— 2.19 2.185 2.69 2,69 London........................................... 27.81 27.82 34.45 84.43 20,471 20.477 25.22 25.23 New-York .......... 572.85 578.75 709.35 708.85 4.216 4.2155 5.19 6,19 Rio de Janeiro ..*..•*• —0.496 0.4962 ——.— Amsterdam .......... 229 52 299.50 284.12 284.08 168.93 '68.92 208.10 208.20 Athén............................ ... 5ft9 6-794 7-* 05 7.05 Br üssei.......................... 79.57 79.55 98.55 98.47 58.55 58.56 72.15 72.20 He lsingfors................................... 10.616 10.615 13.11 13.11 Ró ma.............................................. 82.77 82.80 40.69 40.82 24.15 24.29 29.85 29.85 Be ltfrád ............ 10.07 10.07 12.47 12.46 7.413 7.41 9.15 9,13 Kopenhárfa............................... . 153.15 153.20 189.36 189.60 112.72 112.75 138.90 138.95 Oslo . .......................................... 148.00 148,30 183.86 183.46 109.24 109.99 134.60 134.50 Pá ris.............................................. 22 42 22.42 27.77 27.77 16,50 16.51 20.34 20.35 Pr ága .......................................... 16 98 16 98 21.00 20.99 12.49 12.49 15.39 15.40 Zü rich.......................................... 110.30 110.27 138.55 136.45 81.15 81.155 So fia.............................................. 4 12 4 12 5.11 5.10 3.0-14 3.049 3.75 8.75 Ma drid.......................................... 121.05 120.70 71.78 71.91 88.65 88.40 St ockholm................................... 153 55 153.60 190.15 190.10 112.97 112.99 139.30 139.0 Bu dapest....................................... ........—123.64 123.55 73.45 78.45 90.60 90.60 ......................................................... 80.60 *L60 -- 69.31 69.34 73.10 73.17 Va rsó .......................................... 68.75 63.65 79.26 79.21 —47.01 68.- 68.— B« lw •..eeesisese 135,77 185.77 168.07 168,- —123.10 183,18
