Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-28 / 146. (1480.) szám

1927 jnnius 28, kedd. 5 aBBBBWKranSWBSI feeil Mvatkozni. A vádlott már gyermekkorában rendellenességeket tanúsított. Ezt elismerik a törvényszéki orvosszatoértőlk, azonban ebiből a tény­ből nem vonják le a végső következtetéseket is. Nagyon is kétséges, hogy a vádlott teljesen beszámítható volt-e. Ezután több részletet idéz a védő Sdhauta tü­zes egyetemi tanár nagy szülészeti ta-nfcűnyviébőlt Rámutat arra, hogy a szülés, különösen pedig a tejképződés nagy hatással van a létekre is. A n'ép is azt mondja az ilyen nőkről, hogy fejéibe szállott a tej. Minden szakértő jól ismert a gyermekágyas nők lélektanát A tudomány szerint tizennégy hétig is eltarthat oz a különös állapot. Rátérve a február lödki tragikus eseményre, i (következőket mondja: — Az -esküdteknek szem előtt kell tartani ok, mit jelentett a vádlottnak, hogy megfosztották at­tól az örömtől, hogy [Férjével Berlinbe utazhat. Grosavescu Olga is elismerte, hogy bátyja, amikor Felesége mindenáron vele akart utazni Berlinbe, mellibetiötote az asszonyt és bekergette a háló­szobába. Ami a vádlott féltékenységét illeti, a védő a magja részéről egyáltalán n-etm hisz abban, hogy a hallott énekes és Stramskyné között intim viszony volt. De nem ez a fontos, hanem az, hogy a vádlott szentül hitt ennek a viszonynak a fennállásában. Téved a vád abban, hogy a vádlottat szemben oly erkölcsi követeléseket támaszt, mint normális embereikkel széniben. Az ügyész megfeledkezik arról, bogy a vádlott őr ökleit es ern. terhelt beteg, aki mindenií más­képpen látott, mint az egészséges emberek. Ebben az esetben igazán nem nehéz az igazságos Ítélet -és beszédes védőre nincs itt szükség. Látni szeretném azt az embert — így fejezi be Steger dór. véd-őbeszédét —, aki mindazok után, amiket itt hallott, Grosavescnné tettét szellemi egészség­gel rendelkező ember cselekedetének tartja. Pe­dig a törvény szellemi egészéget kíván annál a tettesnél, akit gyilkosság miatt el akarnak ítél­tetni. Az államii-gyész rövid replikája után Ai-dhin- ger dr. elnök előterjesztette rezüméját. Ezután az esküdtek 10 óra előtt öt perccel- tauá-cdkózásra vo­nultak vissza. A fölmentő ítélet Étijei féltdaenkettő után néhány perccel fejez­ték be az -esküdtek a tanácskozást és visszatértek az ülésterembe. Az esküdteknek négy kérdésre kellett felelniük: -> 1. Bünös-e Grosavescnné a gyilkosságban? Erre a kérdésre egyhangúan mind a tizenkét ésiküdt nem-mel válaszolt. 2. Bűnösbe Grosa-vescun-é emberölésben? Erre a kérdésre mind a tizenkét esküdt igen­nel felelt. 3. Fenforog-e elimeháborodotiság (Sinn-eever­rüdlcung) ? * Erre a kérdésre kilenc esküdt nem-mel, há­rom pedig igen-nel felelt. 4. Pillanatnyi elmezavarban (öinnesvervir- run-g) követte-e el Grosavescnné tett-ét? Erre a kérdésre nyolc esküdt igen-nel, négy pedig nem-mel felelt. Ezzel a verdikttel el volt intézve az Ítélet. A bíróságnak most következő tanácskozása voltakép­pen csak formalitás volt. G-roeavescunét fölmen­tették. Grosavescumé az Ítélet kihirdetését teljesen apatikusan vette tudomásul. Timiét az utca A törvényszék épülete előtt ezrekre menő ífíhneg várta az ítélet' kihirdetését. Amikor a vá­rakozók megtudták, hogy a gyilkos asszonyt föl­méri ették, hangos pínj-Máltásoik hangzottak el az esküdtek ő a törvényszék ellen. Nagy demonstrációkra került a sor. A vára­kozók két táborra oszlottak, az egyik csoport is­mételten „Hodh“-kiáltásoldkal adott kifejezést meg­elégedettségének, a másik viszont szenvedélyes ki­fakad ásókban tört ki: Fel kell akasztani az egész társaságot! Fel kell akasztani Grosavescun-ét! A tömeg csaknem ölre ment s a rendőrség csak nagy erőfeszítéssel tudta fentartuni a rendet. M-egerősi- t-ést kellett ikétmá -és -csak akikor lehetett az embe­reket visszaszorítani. Amikor Steger dr. ügyvéd egy férfi s több hölgy kiséret ében autóba szállt, újból h angos pffiuij-kiáltások hangzottak el és többen meg akar­ták rohanni az autót, úgy, hogy a rendőrségnek á legnagyobb erőfeszítéseket kellett tennie a tömeg visszaszorítására. A felmentett asszony a tüntetők miatt az egész -éjszakát a törvényszéken töltötte. Grosavescimá elbagyfa a törvényszéket Az éjszakát Grosavescumé nagyon nyugtalanul töltötte. Vasárnap reggel édesatyja s első férje, Colt/um őrnagy érte mentek a törvényszékre 8 autón hazaszállították. A teljesen megtört asszonyt még vasárnap délután egy Bécs közelében levő szanatóriumban helyezték el. Az asszony valószi- rnüLeg- végleg elköltözik Bécsiből', sőt a hétfő reg­geli bécsi lapok szerint Coltun őrnagy kijelentette, hogy ismét nőül1 veszi. — Az esküdtek elnöke úgy sny: atkozott, hogy az esküdteket a verdikt meg­hozásában mélységes részvét vezette azon ember ronccsal szemben, aiki négy napig ült velük szem­ben. A fogházbüntetés az asszony fvaMiMt jelent ette volna. Az esküdtek különben is azon az állásponton vol­tak, hogy nem beszá-miIható államotíban kö­wefcte «L Chamberlain tárgyalásai a balkáni szoyfeteBleoes front megteremtéséről A görög kttlfiSgyminiszfer §L,®ne2©nfe>3^ — A külügyi éSSamtiHiő? keverne Sers?© London, junius 27. E hét elején Austin Chamberlain és a Londonba érkezett görög külügyminiszter között fontos tárgyalások kezdődnek egy Görögországnak folyósítandó kölcsönről. Beavatott körök szerint a kölcsön kérdése csak ürügy s a konferencia tulaj­donképpeni tárgya az oroszellenes balkáni biok megteremtése lesz. A balkáni Locarno Chamberlain kedvenc ötlete, mert jól tudja, hogy ezzel az alakulattal nemcsak a balkán kérdést kapcsolja ki Európa politikájából, hanem hatalmas támaszt is találna Oroszország ellen. Görögország Chmberlain leghűségesebb balkáni exponense s az Arcos-ház átkuta­tása után Athénben ugyanilyen jellegű kutatás volt, amelynek következményeképpen Athén felszólította a szovjetkormányt. hogy szüntesse meg a görögországi orosz kereske­delmi misszió exterritoriális jogait. Moszkva e kérdésre nemleges választ adott. Jénaiba !©p©í:: . liiMSTCfiiiialll®!! 1 Ríntaii©inS}atvámsának BiíwaüaB©s üpy^it©Si uj&61 a Knagyar A magyar memzefi párt sikeres akciója a BssE-jyap ny@lw vésSel- ménesi — Egyéves ltuza-vona iittta a Ké^viselőtestSIef elé kerfiiiBíeteff a magyar párS Javaslata! araeSyeS eisagy BeBke­sedésseB ffogadtak el £ II w előnyös részletre Kérjen árjsgyzeket (2 Kő. I élyeg eiíenében Kiadási igazgatóság: , Pratia il„ J"na«r> ■■ Rimaszombat, junius 27. • A rimaszombati képviselőtestület tegnapi közgyűlésén a képviselőtestület nagy többsé­ge óriási lelkesedés mellett uiból jogaiba ik­tatta a magyar nyelvet, amelyet már végleg ki szerettek volna szorítani a városházából. A magyar nemzeti párt indítványt ter­jesztett be, hogy a nyelvtörvény végrehaj­tási rendeletének 70. § alapján a község tárgyalási nyelve a magyar és az összes hivatali cselekmények lebonyolítási nyel­ve is egyedül a magyar legyen. Ezt a határozatot a képviselőtestület magáévá tette s ezzel a határozattal újra visszakapta természetes jogait Rimaszombat őslakossá­gának nyelve. A magyar nem,zeti párt a múlt év junius 4-én Törköly József dr. szenátor, országos pártelnök vezérlete alatt indítványt terjesztett elő erre vonatkozólag, amely előzetesen a vá­rosi tanács elé került letárgyalásra. A kitünően megszerkesztett és minden­képp indokolt indÁtvány nagy tetszést aratott a tanácsülésen, mely azt elfogadta. A tanács határozata ellenére sem kerülhetett azonban végleges 1-etárgyalás végett a képvi­selőtestület elé az indítvány, mert azt a ta­nácsülésen Csorbái állami főjegyző nem tud­ni saját jószántából-©, vagy nem, megvétózta. Előrelátható volt, hogy az indítványt a képvi­selőtestület nagy magyar többsége lelkesedés­sel fogadná el és biztos volt, hogy az indít­vány a nyelvhasználati rendelet alapján el nem utasítható, a főjegyzői vétó tehát annak idején viharos jelenetek közt nagy felháboro­dást keltett. Ez a felháborodás osaik nőtt ak­kor, mikor teltek a napok, hetek, sőt hóna­pok és a vétó elintézése az illetékes helyeken a sokszori sürgetés ellenére is egyre késett, dacára annak, hogy számtalan olyan esetben, amikor a vétó egyes köröknek kedvezett, a vétót pár nap alatt elintézték­A magyar nemzeti párt törvényhozói, el­sősorban is Törköly József dr. szenátor, azon­ban gondoskodtak arról, hogy minden lehetőt elkövess en-ek, hogy a vétó szokatlanul kése­delmes elintézése végre is lehetővé tegye az indítvány letárgyalását Fáradhatatlan munkájukkal elérték, hogy maga a legfelsőbb fórum, a minisztérium kénytelen volt intézkedni a% ügyben. A minisztérhim akceptálta a jogos köve­telést és megsemmisítette a vétót. A vétót megsemmisítő végzés június 17-én jött le a zsupáni hivatalból a igy egy teljes eszten­dei huza-vana után került csak a tegnapi kép­viselőtestületi közgyűlés elé a városi tanács­ban már a múlt év junius 4.-én elfogadott in-, ditvány, amelyet most nagy lelkesedéssel fogadott el s emelt határozattá a közgyűlés. A magyar nemzeti párt indítványát, mely hasonló esetekben mintául szolgálhat minden olyan magyar községben és önkormányzati tes­tületben, ahol a csehszlovák lakosság a lakos­ság 50%-át meg nem haladja, teljes egészé­ben közöljük: Indítvány: „Indítványozzuk, hegy a községi képvi­selőtestület a következő határozatot hozza meg: Rimaszombat város képviselőtestülete elhatározza a nyelvtörvény végrehajtási ren­deletének 70. paragrafusa alapján, hegy a község tárgylási nyelve a végrehajtási ren­delet korlátái kösöiy a magyar s a hivatali cselekmények lebonyolítási nyelve is a vég­rehajtási rendelet korlátái között egyedül a magyar nyelv. Jelen határozat a végrehajtási rendelet 70. paragrafusának 2. pontja érteimében 8 napon belül haladéktalanul közlendő az ál­lami igazgatás felettes felügyelő hatóságával. Indokolás: A nyelvtörvény végrehajtási rendelet 70. §-a megadja a jogot arra, hogy a község tárgya­lási nyelvét megállapítsa, amelynek használatára a rendelet korlátái között a község jogosult. Ugyanezen szakasz megadja a képviselőtestület­nek a jogot arra, hogy megállapítsa, hogy a hivaiali cselekmények a rendelet korlátái között egy nyelven bonyolitíassanak le és meghatároz­hatja ezt az egyetlen nyelvet. Rimaszombat község lakosságának óriási többsége a magyar nemzeti kisebbséghez tartozik s az államnyelvet beszélő és csehszlovák nem­zetiségű lakosok számszerűit az összlakosságnak 50 százalékát el nem érik, amely esetben a cseh­szlovák nyelv is tárgyalási nyelve volna a köz­ségnek, igy tehát azon megállapítása, helye­sebben elhatározása a községi képviselőtestület­nek, hogy a község tárgyalási nyelve a ma­gyar és a hivatalos cselekmények egy nyelven és pedig a magyar nyelven bonyolittassaaak !e. törvényes és jogos annál inkább is, nert jelen határozat a végrehajtási rendelet ama rendelke­zését, hogy: „a község mindenkor köteles szóbeli és írásbeli beadványokat csehszlovák nyelven is el­fogadni és azokat csehszlovák nyelven is elin­tézni", hogy: „Ha a fél részéről megelőzően beadvány nem nyujtatott be, a községi hatóság előtt azon­ban ismeretes, hogy a fél az állama /elvhez tai- tozik, úgy az elintézést e nyelven kell neki kéz­besíteni". Hogy: „Illetőségi bizonyítványok mindig, szegénysé­gi bizonyítványok pedig, ha a fél kéri, az állam­nyelv szövegével is ldadandók első helyen akkor is, ha a csehszlovák nyelv nem tárgyalási nyelve a községnek." Hogy: „a község tartozik a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének életbelépése napjától számított legkésőbb három éven belül szolgálati szükséghez képest elegendő száma űodaerőt al­kalmazni, akik az államnyelvet szóban és Írás­ban bírják, legalább azonban egyet." Hogy: „a felekkel való érintkezésnél a csehszlovák nyelvű állampolgárral a-z államnyelvet kell a szóbeli hivatalos érintkezésnél a községi hiva­talnak alkalmazni és a lehetőséghez képest min­dig meg kell könnyíteni a hivatalos érintkezést a községi hivatalnál ama fél részére, aki a község tárgyalási nyelvét nem ismeri". Hogy: „a bíróságokkal, az állami hivatalokkal és szervekkel való levelezésnél a végrehajtás! ren­delet I. és II. fejezetének és a 16. §-nak elő­írásai az irányadók." „Ha a biróság, állami hivatal vagy szerv az I. é§ III. fejezet rendelkezései szerint nem jogo­sult a beadványokat a község tárgyalási nyelvén elfogadni (16. cikk), a község köteles velük az állam nyelvén levelezni." Hogy: „A községi képviselőtestületek, a községi ta­nácsok és bizottságok ülésein és tanácskozásain mindig használható a csehszlovák nyelv. E nyel­ven előterjesztett indítványoknak és kezdemé­nyezéseknek a tárgyalás tárgyát kell képezniük." Hogy: „A községi képviselőtestületek, tanácsok és bizottságok ülése a tárgyalást nyelven vezetendő. Más mint a tárgyalás nyelvén előterjesztett indít­ványok, amelyek fölött szayaz-ni kfiWk a tárgyalási nyelvre leforditandók és viszont a tárgyalási nyelven előterjesztett indítványokat más nyelvre le kell fordítani akkor, ha a községben az utolsó népszámlálás szerint az illető más nyelvhez tar­tozóknak legalább 20 százaléka van. Á fordítástól csak akkor lehet eltekinteni, ha az összes részt­vevő tagok ezzel egyetértenek. De más községekben is, amelyeknek tárgya­lási nyelve nem a csehszlovák, csehszlovák nyelven előterjesztett indítványok leforditandók a -község tárgyalási nyelvére és a tárgyalási nyel­ven előterjesztett indítványok csehszlovák nyelv­re fordítandók le, ha a községi -képviselőtestü­letnek, tanácsnak vagy bizottságnak valamely tagja ezt kívánja." Hogy: „Legalább 3.000 lakossal bíró községekben, amelyeknek tárgyalási nyelve más-, mint az ál­lamnyelv, valamint oly községekben, amelyekben községi vagy körjegyző van és oly községekben, melyeknek képviselőtestületében a csehszlovák nyelvhez tartozó tag van, az indítványozó kíván­ságára a csehszlovák nyelven tett indítványok és kijelentések e nyelven veendők föl a jegyző­könyvbe, ha a községben nincs is 20 százalék csehszlovák nyelvű állampolgár." Hogy: „A községi hivatalok hirdetményeit oly köz­ségekben, amelyekben az utolsó népszámlálás szerint legalább 3.000 lakos van, mindig cseh­szlovák nyelven is ki kell adni." Hogy: „Azt az épületet, amelyben a községi hivatal van, mindig csehszlovák nyelven is meg kell jelölnie, ugyanolyan terjedelmű és ugyanolyan kivitelű fölirással." Hogy: „Oly községek hivatalos pecsétje, amelyek­ben legalább 20 százalék csehszlovák nyelvű ál­lampolgár van, nem lehet el ugyanolyan terje­delmű és ugyanolyan kivitelű államnyelvü szö­veg nélkül. Más községekben is, amelyeknek tárgyalási nyelve más, mint a csehszlovák, oly pecsétet kell alkalmazni, amely ugyanolyan terejdelmü és ugyanolyan kivitelű állam- nyelvű szöveggel van ellátva, amennyiben oly okiratokról, iratokról és hirdetmények­ről van szó, amelyeket a község az ál­lamnyelven és a kisebbségi nyelven ad ki", — kötelező erejében egyáltalában nem érinti. Az állami igazgatás felettes felügyeleti ható­sághoz való felterjesztése jelen határozatnak a végrehajtási rendelet 70. §-ának 2-ik pontjában foglalt rendelkezése folytán szükséges". Ennek a javaslatnak a képviselőtestület­ben való elfogadásával és a határozat erejé­re való emeléssel Rimaszombat tárgyalási nyelve és hivatali nyelve a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének korlátái között — egyedül a magyar nyelv lett. Rimaszombat megint előliárt a magyar nyelv védelmében és jogaink megszerzésében s ezzel példát adott mindazon községeknek, ahol hasonló viszonyok közt a magyar nyelv természetes és törvényes jogaitól még meg van fosztva. Természetes, hogy most már minden ma­gyar községnek követnie kell Rimaszombat példáját s mindenütt. ahol az 1926—17. számú kormányrende­let, az úgynevezett nyelvrendelet sze­rint nincs 50 százalék szlovák vagy csehszlovák lakosság, szükséges, hogy hasonló határozat alapján mondja ki a képviselőtestület, hogy a község tárgyalási nyelve és a hivatali cselekmények lebo­nyolítási nyelve egyedül a magyar le­gyen. Mindenütt, ahol erre a törvények bizito- -sdította jogunk van. követelni is kell jo­gainknak a gyakorlatban való érvényesülé­sét, és nem szabad lenni egyetlen magyar községnek sem, ahol puszta nemtörődömség­ből átsiklanak az útmutató rimaszombati pé-lda melle-tt és nem követik az utat. ame­lyen a -rimaszombati kép viselő testület ma­gyar tagjai. Törköly József dr. szenátor és a magyar nemzeti párt vezérlete alatt megszerez­ték a magyar nyelv érvényesülését Olyan területen, ahol azt az ellenünk törő szándékok meg akarták fosztani ősi jogaitól és évszázados gyakorlatától. Ezúton is felhívjuk az érdekelt községek magvai képviselőtestületi tagjait, hogy kövesse­nek el mindent, hogy a rimazomhafi ha­tározattal azonos képviselőtestületi hatá­rozattal mindenütt régi jogaiba léptes­sék vissza a magyar nyelvet. ahol erre a törvényes rendelkezések lehető­séget biztosítanak. M* U, Dr, Posir s&oorvos Praha II., Jnngm&nnová 4. Telefon; 30902. — Rendel d, u. 4—6-ig. — Telefon: 30902.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents