Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-03 / 127. (1461.) szám

Egy magyar tüdős, aki Ecuadorig eljutott

Ifj. Lóczy Lajos geológiai felfedező utjai Szumatrában, Timoriban s a délamerikai vulkánok alatt

Budapest, május végéin.

A tudósnak abból a fajtájából, amelyiknek képét egyre inkább hozzák az angol és francia il- Qusaflirá'lt lapok: energikus arcéi, borotvált arc, biztos fellépés s végli&len iníteHiigemoia a megjelieii'ée- ben, seiwmii tauárkodó külsőség, nem pápaszem- és üiosezuszakál'l-rekvioiitiumok, inkább egy modem spoJitsmiiannek néznéd, itt, a Zugiigeit csupasz sziklái alatt, ab óvá egy kis geológiai fufkározásra hozta ki a tanítványait. Még a múlt héten egy mátraaljai falu állomásán találkoztam vele, nagy csapat tanítványától kísérve, valahol az Ős-Mátra emlékeit ku- tatgaiiták, de jövő héten biztosan Hajdúszoboszlón száll ki a vonatból, közben, dolgozik, kutat, tanul és tarait, mert a Lóozy névnek nagyon nemes csengése van már s az ifjú Lóczy Lajos biztosan halad azokon a nyomokon, amiket az apa, Lóozy Lajos még akkor kijelölt, miikor a Balaton környékének geológiai térképét olyan alapos pontossággal vette fel, amihez fogható több még máig sincs egész Európában.

A legszebb ut, amelyen egy tudós haladhat: a szülő hagyományait, tudását, tapasztalatát átvéve, tovább folytatni a megkezdett munkát s egyre újabb s egyre jelentősebb eredményekéi tárni föl.

•Ahogy útjáról s eredményeiről beszél, kiütközik belőle az abszolút tudós: nem a trópusi kalandok érdeklik, hanem a tudományos eredmény; az elefánítceordák trombitálása, a dél amerikai tűzhányók pompázatos füstgomolyagja, a halállal való kacérkodás csak mitat apró epizód, 6zükeágszerü kísérő, illúziót mélyítő kulisz vonul meg a háttérben a geológiai kutatás elsősége mögött.

— Alighogy elvégeztem svájci iskoláimat — mondja —, máris felszólítottak különböző külföldi petróleum társaságok, hogy kutatásokat eszközöljek a számukra. Azonban csak a háború után tudtam meghívásuknak eleget tenni. Addig is dolgoztam azonban itthon, földolaj- és fölgázkutatásókat végeztem, Zólyomimegyében is kutattam szénit el epek után s pontosan ismerőm a Kárpátokat.

— Egy petrol eumfröszt Szalmáira szigetére hívott ki, ott nagy sikereim voltak, szép eredményeket érteim el. Persze, ez még titok, ezekről egyelőre nem beszélhetek. Délszumatrát — mely négyszer akkora, mint Jáva, de csak 4K millió lakosa van — gtefológiallag átkutattam s igen érdekes megfigyelésekhez jutottam zoológiaiiteg s botanikailmig is. Gyönyörű földrész! Tropikusan dús növényzet, néha egy törtető elefánt csorda, de nem mondhatók veszélyesnek, kivéve, hogy útjukban a fa-bódéinlkat beszakiitják. Persze, csak a kiépített niagy transz- szumatrai oirszágut mentén járhattunk, jobbra-balra étitől vad vidék, ahol veszélyt a csordából száműzött elefánt jelenít. Tigris és tápár húzódik meg a sűrűben.

De a tigris nappal nem vesrélyee, eloldalog s nem támad...

— Itt él a csendes, szelíd maláj nép, távol a polinéziaiak ősáMlapottótól. A kereskedés a kínaiak keZéb&n van. Európai ember kevés s a benszülöt- tekniók a birtokló hollandusok teljes szabadságot adnák. A *Volksrad“-ban minden népség képviselve Van,

a holland jó gyarmatos s nem zárkózik el a bensziilöttöl, mint az angol. 1918—19-ben nagy volt itt is a konjunktúra, az újgazdagok nagyrésze kínai volt és íélvér-népség. Ahogy azonban a túltermelés mindnagyohb méreteket öltött, otfc is beállt a nagy bessz s akárcsak Európában: összeroppantak a hirtelengazdagok.

— Legnagyobbrészt mohamedán vallásnak s kevés az analfabéta köztük. Művészeti érzékük nagy, ami külön csen a nnagulcszőtte ruhákban jut kifejezésre. Élénk, de harmonikus színiekkel doligoz- nak5 szép díszítő motívumok ékesítik a ruháifcait 6 egyéb háziipari termi ékeiket.

— Persze, a sok szépség között akad kevésbé szép résziéit, minit a fejvadász dajákok népsége, ami t azonban inkább a benszülöt'tekeit fenyegeti, mig az európaiak főellensége a mocsaraikból kiáramló malária...

— Szirmaira és portugál Tirnor volt geológiai

k.itatásaim főtárgya 1922-ben. TimOr eihagyoltt föld- r>z. Mezozoikus és paleozoikus képződmények építik fel a hegységeket, valóságos alpesek, mély c enrdokokkal, vázesésekűtel: a kép teljesen elüt S urnáira és Jáva morfológiai képétől. Vad viszonyok vannak itt még e még vadabb pápuák.

Kutatásaim azonban geológiailag teljes képet adnak ezekről a földrészekről, amiket eleddig pontosan fel nem tártak.

— 1923—24-ben Délamerikába utaztam, ugyancsak egy peiirolenimtröszt meghívására. Ecuadorba menteim s ott főleg a Santa Elena félszigetet taniul- máryóztam, mint geológiailag teljesen ismeretlenit s técklépezt'em ott. Kimutattam, hogy az Andeeeik nyugaá partjai mellett elterülő peremhegységek tortiár-lképzetök által vannak felépítve.

— Itt jártam a Csiimborasszó hegységen is, vad vulkánok működnek ezen a vidéken, éppen álákor volt eleméiben a Tungunahuez vulkán s igen veszélyeztette a környéket. Ecuador különbem gyönyörű természeti viiszonyokkal megáldott ország, amely most kezd a civilizációba bekapcsolódni. G azdaságii téren most van fel lendülőbeni, igém gaz- dog ország. A különböző magassági zónákban mim- den kiírni megtalálható it't, a sivatagi klímától a G javas folyó vízgyűjtő medencéjének bő termékenytfógü tróp/iikus Irlímiájáh át a 2500 méter ma- g.j.vságban fekvő termékeny fonák klimájálig s az

alpesi klímáig: minden. 2500 méterem, a két Andes hegylánc között csaknem európai kiírnia uralkodik, itt terem a körte, eper, kalászosok, búza is.

A vonat egy nap alatt visz föl Guayaqui'Itől a

2900 méter* magasan fekvő fővárosba, Quitoba.

A pálya legmagasabb pontja Rio Bamba, a Caimbo- rasszó alatt 6330 méter, ijesztő technikai zsenialitással megépített vasút, amerikai munka. Cikk- calklkibam megy fölfelé a vonat, természetesen sok szerencsétlenség fordul elő évente s nem legkisebb baj az utasoknak hegyi betegsége is, ami különösen szivhajotsoknak árt. De három nap alatt akklimatizáló dik az ember s éppen azért az utat több részletben, 1—2 napi közbeeső pihenőkkel szokták megtenni.

Az iskolaügyi minisztérium, amidőn 1910- ben némi változtatásokkal az osztrák tipusu középiskolák tantervét bevezette, a kisérő rendeletben ezeket mondja: Addig is, mig a középiskolák ügye törvényes utón szabályoz- tatni fog, szükséges a mostani törvények (osztrák) keretei között a középiskolák szervezetében olyan változtatásokat eszközölni, amelyek megegyeznek azokkal a fontos követelményekkel, amelyeket az uj idők a középiskolától kivannak.

Ezek a követelmények többek között a következők: a) amennyire lehetséges, tekintetbe kell venni, hogy a népiskolákból kikerülő tanulók a háború által előidézett állapotok miatt kevés ismerettel rendelkeznek, b) az anyanyelv ápolására különös gond fordítandó, c) az élőnyelvek tanítására alkalmat kell adni, d) a tanulóknak természettudományi kiképzése fokozandó, e) a reáliskolai tanulókkal is filozófiai ismereteket kell közölni, f) a régi tanterv nehány kisebb hibáját le kell küzdeni s arra kell törekedni, hogy az egyes iskolatípusok között mutatkozó különbségek lehetőleg kiegyeztethetők legyenek, g) és végül tekintetbe kell venni azt az általános követelményt, hogy az iskola a kor szellemével egyezzék.

Első olvasásra is megállapíthatjuk, hogy tanügyhöz értő ember állította fel e követelményeket. Tulajdonképpen azonban csak egy pár sebtében odavetett gondolat ez, amelynek reális megvalósítását a tantervben nem látjuk. Az első pontban óv a tulterhelhe- léstől, ám a tantervben a szegény, kellő készültséggel nem rendelkező kis diá,k pardont nem kap. Ha az anyanyelv ápolására való figyelmeztetést magunkra is vettük, úgy erről a tévedésről igen hamar felvilágosítottak szomorú tapasztalataink. Az idegen nyelvek közül iskoláinkból kizárták a németet, amelyre — eltekintve, hogy kulturnyelv — a mindennapi életben is égető szüksége van fiainknak. Elismerjük, hogy a természettudományi ismeretek ma az általános műveltséghez hozzátartoznak és különben is szükségesek. Ám erről már az osztrák reformtipusu iskolák kellőképpen gondoskodtak; ha tehát, nagyobb terjedelemben akarjuk e tárgyakat a tantervbe beilleszteni, ez a humánképzés, nevezetesen a nyelvek tanulásának rovására történik. Hiszen a humanisztikus és realisztikus, képzés egyeztetése a mai középiskola főproblémája.

Ezt a fontos kérdést óraemelésekkel megoldani büntetlenül nem lehet.

A minden sok széppel és jóval, az ismeretek halmazával agyontömött és gyötört gyermekeink lelkében nemhogy felkeltjük a tudás szomját és Szeretetét, de a lelkűkben támadó káosz, a sok meg nem értett, meg nem emésztett ismeret apatikus állapotba süllyeszti még a legélénkebb felfogású gyermeket is. Aztán milyen módon gondolja ez a rendelet a különböző tipusu iskolák különbségeit eltüntetni. Hát persze, hogy arra kell törekedni, hogy e sokféle iskolából mégis csak egységes műveltségű ifjúság kerüljön ki- De hát akkor miért nem hagyták meg a beígért nagy reform ideéig a mi gimnáziumunkat? Végül milyen szépen hangzik, ha mi követeljük, hogy az iskola a korszellemhez igazodjék! De hát ez a követelmény igy, odavetve, egy

— Itt még skalpvadász indiánok is édnak Coíopasi és a Tungurahuez vulkán körűi, akik még a hullát is kiássák a földiből, csakhogy fejbőrhöz jussanak, amit azonban nagyon utálatosan preparálnak. A fejből kiszedik az állkapcsot, a fejet növényi kivonatokban főzik meg, a koponya megpuhul, árián kiszáradva, összezsugorodik. Eljegyzési ajándéknak igen alkalmas, dehát a korrupció és a dollár itt is ur már s

500 dollárért elsőrangú skalpot vásárolhat „kéz alatt" a deli vőlegény ...

Ezeket meséli Lóczy Lajos s tudományos eredményeinek gazdag gyűjteonényét mutatja. Csupa geológus tudósok számára irt könyv. A magyar tudós jóhirét, sokat jelentő nevét elvitte külső országokba is s a nagy világkultúrába, a földnek öröktől fogva örökig tartó kutatásába büszkén kapcsolódik bele a magyar tudós esze és szorgalma.

Lóczy Lajosnak, a Balaton, a Kárpátok s a Balkán nagy ismerőijének fia egy lépéssel tovább mienit: átment az Óceánon — s a tudósok között első lett ott is. Szombathy Viktor.

rendelet, csak pium desiderium; legfeljebb komikusán hat. Mi is az a korszellem? Van-e ma egységes, uralkodó szellem? Hát nem ép j az a legnagyobb bajunk, hogy az európai kulturközösség, a kultúra egysége a legnagyobb veszélyben forog. Világnézeti felfogások, faji, gazdasági ellentétek mind-mind közreműködnek abban, hogy az az egységes korszellem ki ne alakuljon. Egységes műveltségű ifjúságról ma beszélni nem lehet.

A tantervi változtatás eddig tulajdonképpen nem állott másból, mint hogy most ‘-gyes tantárgyiakat nagyobb, vagy kisebb terjedelemben, több vagy kevesebb óraszámban tanítanak, mint a régi osztrák tantervben. Ám ezeket a változtatásokat nem okolták meg, nem adtak részletes utasításokat a tananyag feldolgozására sem. Úgy hogy lehet mondani, több direktívát a tanár nem kapott, mint azt a pár „követelményt", amelyet tegnapi cikkemben ismertettem. Sajátságos, de tény. hogy

Ausztriában sem voltak részletes tantervi utasítások. Pedig erre, ha a múltban nem, úgy az államfordulat után feltétlenül szükség lett volna.

A tanár ilymódon teljesen magára maradt s tantárgyát úgy dolgozta fel, amint az neki jól esett.

Újabban ezen a téren annyiban állott be

javulás, hogy szakfelügyelőket küld ki az egyes intézetekhez a pozsonyi referátus, akik aztán a tanár munkáját nem csak ellenőrzik, de a tárgy methodikáját, helyes beosztását stb. a tanárral együtt megbeszélik. A magyar nyelvnek is van ilyen szakfelügyelője.

A tantervi utasításoknak hindydt különösen a történelem tanításánál érzi keservesen a Szaktanár.

A világtörténelem tanításánál nincsen baj. De itt van a csehszlovák állam története. Kérdem, hol van részletesen feldolgozva, hogy mit ölel fel ez a tantárgy? Pláne az első időben, amikor tankönyv sem volt, a tankönyvet is magának a tanárnak kellett imi. E mellett minden iskola oly izoláltan működött, hogy a szomszéd városban működő tanárok sem tudtak egymásról. Tanügyi értekezleteket 9em tarthattak, mert ez gyanút kelthetett. Mi okozta speciálisan ennél a tárgynál a nehézséget? Hát persze: a magytar történelem. Ha előveszünk egy ilyen tankönyvet, látjuk, hogy abban jóformán csak a csehek történetéről van 5jő. De hát Szlovenszkó és Ruszinszkó még kilenc évvel ezelőtt egy ezeréves, fényes történeti múlttal dicsekvő országnak volt integráns része. Hát erről a mai szlovenszkói gyereknek tudnia nem szabad? Hát az itt élő lakosság nem egyenes leszármazottja azoknak, akik itt századokon át a történetet csinálták. Mit csináljon az a magára hagyott szegény tanár? Mit tanítson, hogyan tanítson? Hiszen lehet-e magyar tanárnak magyar iskolában magyar gyerekek előtt nem beszélni az ezeréves múltról? Nem lelkesedhet és nem lelkesithet-e úgy, mint azt a történet tanárától elvárjuk? Kérdések, amelyekre feleletet mai napig sem kapott az itteni magyarság.

Pedig e kérdést előbb, vagy később meg kell oldani. Tisztelet, becsület a cseh hőséknek és államférfiaknak; jól van, ha ezekről is tud| CiOOOOOOÚOOOOi'iOOOOOOCOO€ OOOOOOOGOi

o o

o Most jelent meg! Most jelent meg! $

I

Colette három uj regénye: g

Mitsou ................... 22.80 K o

Az örvény szélén . 32.50 K g

Az örvényben . . 32.50 K • g Régebben megjelent: 1 g

A gyerekek .... 21.50 K g

Bűnös ártatlanság 29.50 K O

O

Í>OOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCCOOQO'0 hak a mi gyermekeink’, de hát a mi múltúnk mégis csak közelebb áll a szivünkhöz Jól van: itt van ez az ország; mi számoltunk azzal, hogy most már ez a mi hazánk. Kérdem aonban, hogy a helyzet urai tesznek-e csak egy lépést is abban az értelemben, hogy mi itt jól érezzük magunkat? Hát nem legelemibb kötelessége a tanügy vezetőinek például a történet tanításának kérdését közmegnyugvást keltőén tisztázni. Vájjon jól van-e az, ha lefordítanak egy cseh történetkönyvet s azt adják gyermekeink kezébe.

S ha az a könyv, a magyar gyereknek szánt, hivatalosan approbáll tankönyv, felölünk magyarokról, mint holmi inferioris ázsiai fajról elmélkedik; ne szoruljon ösz- Sze a mi szivünk és öklünk?

Igen, Hodzsa miniszter megígérte, hogy a gyűlölet és gyűlölködés szellemét kiirtja az iskolából. S ez, ha megteszi, nem kegy lesz részéről, hanem oly cselekedet, amely az állam érdekében történik. Igen, az állam érdeke kívánja, hogy a történettanítás anyagát hozzárétő pedagógusok állítsák össze s a tanárnak adják kezébe a tantervi utasítást, amely szerint lehet és szabad neki e fontos tárgyat tanítania. Mi, akik kívülről nézzük a mai iskola belső életét, nem is tudjuk teljesen megérteni, hogy a tanügy irányitói, legfőbb hivatalos vezetői mily célkitűzéssel munkálkodnak iskoláink meglehetősen kaotikus légkörében. Elismerjük, hogy nehéz, szinte leküzdhetetlen problémák elé állítja őket hivatásuk. De éppen ezért szakitaniok kell bürokratikus zárkózottságukkal; keresniük kell a kapcsolatot a társadalommal, ki kell vinniük büróikhól problémáikat az életbe; mert csak igy remélhetik, hogy az iskola ismét dédelgetett intézménye lesz a társadalomnak.

(Folytatjuk.)

Kassa polgármesterének nyilatkozata a jekelfalusi affér ügyében

Kassa város polgármestere a következő nyilatkozatot intézte hozzánk:

„Kassa jekelfalusi bérlője zsarolással vádolt meg egy tanácstagot" és „Izgalmas affér miatt el- halagztották Kassa város tanácsülését" című s az 1927 május hó 25. és 26-iki lapjukban közölt cikkeire szíveskedjenek lapjuk legközelebbi számában megfelelő helyen az alább’ helyreigazító nyi- latozatomat leközölni:

Nem való, hogy Scblivovszky városi tanácstag ellen zsarolás miatt t^tt feljelentést önhatalmúlag a zsupanátushoz továbbítottam, valamint az sem, hogy a zsupán ur visszaküldte az iratokat, mert nem tartotta magát illetékesnek ez ügyben eljárni.

‘ Ezzel szemben való az, hogy a feljelentési a városi elnökség megtárgyalta s .■ -l a határozatot hozta, hogy azt közülni kell a szociáldemokrata párt. kosicei körzetével és a zsupán úrral, az előbbit azzal, hogy mindaddig, mig Schlivovszky a szoe. dem. párt tagja magának elégtételt nem szerez, a vár i tanácsból és a képviselőtestületből hívja vissza.

Ettől függetlenül az elnökség megbízásából a f. hő 24-üd tanácsülésen azt a felszólítást intéztem a megjelent Schlivovszky tanácstaghoz, hogy a tanácsülést hagyja el, mert addig, mig magának elégtételt nem szerez, a tanács nem hajlandó vele tárgyalni. Az elnökség ezen. a tanácshoz általam előterjesztett indítványa egyhangúlag elfogadtatott és az az erkölcstörvényen alapult, mert senki sem kényszerítheti a tanácstagokat hogy olyan taggal együtt üljenek és tárgyaljanak, akit a hivatalos ténykedéséből kifolyólag zsarolással megvádoltak.

Helytelen tehát a cikk azon beállítása, mintha Schlivovszkyval szembeni eljárás — ó-t akcióm lett volna, alaptalan az is, mintha én vagy bárki más meg akarna akadályozni egy ellenzéki tagot működésében akkor, amikor az „komoly leleple7.éL sekkel fenyegetőzik."

Minthogy Schlivovszky ta ícstag egy a Kassai Újságban megjelent nyilatkozatával meggyanúsította az egész tanácsot, a városi elnökség indítványozni fogja, hogy Schlivovszky ellen bűnvádi eljárást tegyen folyamatba.

örömünkre fog szolgálni, hogy f’chlivovszky urnák alkalma lesz „komoly leleplezéseit" előterjeszteni.

Eljárásunkban tisztán és kizárólag az ve* d itt, hogy a tanács presztizse csorbát ne szenvedjen s volt elég bátorságunk kiküszöbölni körünkből a.-í, akit tanácstagságra ezidejüleg méltónak nem tarthatunk.

így fogunk eljárni a jövőben is s ehhez íz eljárásunkhoz s a közélet megtisztításához kérjük a sajtó segítségét is.

Kosice, 1927 május 30. Novak s. k.,

Kosice város polgármestere.

A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete

Szlovenszkó és Ruszinszkó iskolaügye a Prágai Magyar Hírláp hasábjain — Legfontosabb iskolaügyi problémáinkról ankétet rendezünk

Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról

12. A tantervi utasítás hiánya