Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-26 / 145. (1479.) szám
14 ivz< junros zö, Tasaraap. TBSSC£Mt/VlAfiYAR*JtllKiiAt2 Köz«azda^ácP ^mmmmKmaamaaama »«i iiiraranBnH«rawaHMBnra»«MMMM n, Mim Mezőgazdaságunk helyzete — Jaross Andor előadása az ér érsekujvári népahadémián — Az utas, aki a Prága—Szob-i, vagy Oderberg —Kőrösmező-i gyorsvonaton végi robog Szlovenszkó mezőgazdaságilag müveit vidékein, örömteli szemekkel gyönyörködik a Kisalföld $öld vetésein, zsinóregyenes répasorain, avagy Abauj— Zemplén zöld legelőin, melyeken tarka-barkán legelésznek a különböző nyájak s mikor néma gyártelepek, kihalt műhelyek s évek óta füstöt nem látott gyárkémények mellett kattog el vele a vonat, úgy csendben magában bizonyára megáld lapítja, hogy lám az ipar szomorúan áll Szlo- venszkóban, de lám a mezőgazdaság virul s az ország már mint Szlovenszkó, — szépen meg- fogadja a prágai parancsot: szépen agrárország lesz, mely iermi bőven a kenyeret adó búzát, termeli az életet édesítő cukorrépát, termeli az árpát a sörgyáraknak, neveli a marhát s egyéb hasznosállatot s igv járul hozzá ahhoz a békéhez és boldogsághoz, mely e köztársaságban oly nehezen akar megtelepedni. Sajnos, a jámbor utast, akit megtéveszt az, hogy a természet örök törvénye, mely a kicsi bu- zaszemből zöldleveles növényt fakaszt, sohasem sztrájkol s a mezőgazda keserves kenyerét minden évben megakarja termelni; hogy a május minden évben megteszi a maga kötelességét s életet teremt még ott is, hol kifáradt karok tartják az ekeszarvát s ahol nem kiséri a mezei munkát földmives víg dala, — ki fog kelleni ábrándítanom ama megnyugtató, szépen elgondolt megállapításból. Ki kell ábrándulnia, ha végig jön velem az összes stáción, melyeknél meg fogunk állani, hogy megnézzük azt, hogy tényleg vlrágzik-e a földművelés Szlovenszkőn, tényleg megelégedett-e különösen a magyar gazda; mit állít elő, mit termel ma a szloven- szkói mezőgazdaság, milyen a jövő, mely szárai- íásait meghatározza. Kedves gazdatársaim, ne méltóztassanak azt gondolni, hogy én most előre beledolgozom magam egy ellenzéki hangú refe^ádába, mely agitálva csak rosszat fog mondani; engedelmük- kel meg kell állapítanom, hogy a száraz tények, a puszta adatok, melyek elmondandóim kapcsán bátor leszek önök elé tárni, önmagukban adják azt a képet és keretet, melytől eltérnem nem lehet, nem lehet azért, mert célom nem délibábos szivárványos színképet adni, hanem a tiszta igazság szolgálata, hogy lássuk, hogy megláttassuk. Amikor a szlovenszkói mezőgazdaság helyzetével fogok foglalkozni, tekintetbe veszem azon körülményt, hogy Szlovenszkó igazin mezőgazdasági vidékét leginkább magyar gazdaközönség lakfa, s Agy ki kell domboriianom mindenütt a spéciéi magas agrárpolitika vomtkozi- sokat, azaz az általános helyzetet a magyar gazda szempontjából kell tárgyalnom. Ezeknek előrebocsátása után engedelmíikkel a mezőgazdasági helyzetet több részre osztva fogjuk áttekinteni. Ezek: 1. a földreform hatása a mezőgazdaságra. 2. a növénytermelés és értékesítés; 3. az állattenyésztés és értékesítés; 4. az állam és a mezőgazdaság. A sslovenszkói mezőgazdaság helyzete nem tárgyalható, nem adható elő anélkül, hogy a folyamaiban levő földreform kérdésével ne foglalkozzunk. Foglalkoznunk kell vele elsősorban azért, mert hisz a legfontosabbat a mezőgazdaság édesanyját: a földet akarja másképp elosztani; egy olyan kérdéshez nyúl tehát, mely a termelés bázisát, a- mezőgazdaság alapját változtatja meg. Hogy e<z nálunk mily utón és módon történik, mik az irányelvek, melyek e törvény létrehozását s még inkább melyek a mozgató rugók, melyek végrehajtását meghatározzák, ismerjük. Erre kiter- ieszkednünk fölösleges. Szlovenszkó nagy rézzé magyar birtokosok ,cesén volt, ezt a földöt naciőmalizálni kellleil, vagyis el kellett venni a magyar lulajdmciptöl s megbízhatóbb csehsrJch vák kezekbe juttatni. „A földreform ilevizeli feladat“, mondta egy Ízben a köztársaság elnöke, akiről pedig azt mondják, hogy objektív humanista szemponttok vezérlik tetteiben és kijelentéseiben. Nem óhajtok kiterjeszkedni arra, hogy egy földreform mennyiben nemzeti és mennyiben közgazdasági feladat-e, csupán megállapítom, hogy soviniszta nemzeti céllal nem lehet /gazdasági feladatot megoldani anélkül, hogy a vesztes az általános népjólét net legyen.. A mezőgazdának, de minden a földdel vonatkozásban lévő embernek szerelmese az a föld, melyet müvei, melynek berendezése kezelése élete minden percét úgyszólván igénybe veszi, e földre alapítja számításait, e föld szabja meg életének lehetőségeit, e föld az, melyet él e földért, nem cseréli fel falusi lakhelyét a palotával, e földért nem. cseréli fel a szántóvető ember a szabad munkát a városi élet robotjával. Ezt értjük mi mindannyian magyar birtokosok, akiktől elvették földjüket, magyar gazdák, akiket megfosztottak földigényünk kielégíthetésétől, mar- gyaf munkások, akiknek munkaalkalmát rabol- íák el; csak azok nem értik meg, akik vezetői a mai politikai irányzatnak * odaadják a magyar földet egy olyan cseh vagy szlovák vándorlónak, aki nem érzi a földben szunnyadó magyar munka lehelletét, aki nem érzi az ősi rög szentségét s akiben nincs testvéri érzés a magyar földmunkás sorsával szemben. Álljanak itt az adatok. ' Szlovenszkó összes mezőgazdaági területe, és pedig szántóföld: 1,862.043 ha, rét 440.634 ha, zöldségeskert 6.835 ha, gyümölcskert 36.444 ha, szőttő 8.767 ha, etz együttvéve kitesz: 2,355.523. ha-t. A földhivatal jelentése szerint 1926, év végéig ebből 250.000 ha-t osztottak ki, felosztásra karül még 1927—2§. években 150.00 ha, államosítottak 192.000 ha-t. Szlwen- szkó mezőgazdasági területéből tehát több, mint félmillió ha csóréit kényszer folytán gazdát. Hogy ennél a birtokcserénél mily szerepet játszott a magyar birtokos s mily szerep jutott a magyar földigénylőnek, ezt is tudjuk, s igy megállapíthatjuk, hogy majdnem félmillió ha veszteségeit szenvedett a magyar bírt o káliomány; viszont magyar földigénylő részéről szerzett tíe- riilet oly jelentéktelen, hogy as említett nagy számok mellé állítani maga égy tragédiái. A -magyar bautokállomány veszteségéivel parallel veszített a mezőgazdaság is. Igazolják ezt a nemzetpolitikailag eléggé el nem ítélhető telepítések; 100.000 ha lett kizárólag telepének részére biztosítva. Ezeken a telepeken a gazdálkodás legdiverzebb specialitásait figyelhetjük meg; mert amellett, hogy a kormányzati tényezők állandó istápolását veszik igénybe, tehát úgyszólván valamennyiünk kitartottjai mégis produktivitásuk messze mögötte marad a vidéki átlagosnak. Nem mese az a bizonyos fotográfia, mely azt ábrázolja, hogy mint húzza a boronát a telepes családja igavonó állat híján s nem mese az, hogy a felvidékről s Amerikából visszavándorolt telepesek szeptemberben készültek búzát aratni Csallóközben. Ha tehát nem is történt meg nálunk az a kómikus eset, ami a Bánátban, hogy a dalmát telepesek kinevetve az őslakosságot, hogy csak oly mérsékelt mennyiségben veti a magot a földbe, ők sűrűn zsákszámra vetették a barázdába a búzát, hogy mégegyszer annyi teremjen; aratáskor pedig babonának tulajdonították, hogy azoknak volt nagyobb termésük, akik a régi szokást tartották meg — a szlovenszkói telepesek dilletan- tizmusa, a gyakorlat és szaktudás hiánya erősen befolyásolják ama körülményt, hogy Szlovenszkó átlagtermései messze mögötte vannak még a háború előtti nívónak. Egészségtelen a mezőgazdaságra nézve a földkiutalás egész gyakorlata; éveken át függőben levő földreform-ügyek, a birtok felmondva, a gazdája nem invesztálhat, nem számíthat biztos jövedelemmel s lábra kap mindinkább a külterjes gazdálkodás. A földhivatal áhtal közzétett kimulatápofc szerint a kisigénglők átlagban Í.34 ha-4, tehát 3 magyar holdat, a mámdékbirtokosok pedig átlagban 73.4 ha-t, tehát 165 magyar holdat kaptak. A földhivatal jelentésébe^ ugyanazt mondja, hogy a maradékbirtokok i/s részét oly egyének kapták, akik annak végrehajtása folyamán kárt szenvedtek, ezenkívül maradékbirtokot kapott az állam 54, községek 35, köztestületek 35, humanitárius intézetek 8, legonáriusok 34, munkanélküli szövetkezetek 36 esetben. Nem ismerem any- nyira a földreform-gyakorlatot Cseh- és Morvaországban, s igy nem tudom, hogy az ottani kárt- szenvedtek tényleg oly gavallérosan lettek-e kártalanítva, csupán a szlovenszkói gyakorlóitól ismerem, ahol úgyszólván nem tudok esetet emM- teni, hogy például magyar birtokáé föld* jéből annak valamely mpgtydr alkalmazottja vagy bérlője rrwfaéékbirtokot kapott volna. Ha pedig azt látjuk, hogy a földreform mindössze 3 hold átlagú törpebirtokosokat kreált s azt, hogy a maradékbiríokosok elenyésző százaléka — különösen Szlovenszkón — az, aki mező- gazdasági szakember s hogy száz másféle foglalkozású egyén közül 59 kapott átlagban földet, könnyen megalkothatjuk magunknak azt a képet, mely Szlovenszkó majd félmillió ha, tehát több, mint egymillió magyar holdján tükröződik. Egyrészről a törpebirtokosok rengeteg uj mesgyéje, az élénken sárguló vadrepce festői képével, másrészről a nagyhatalmú maradékbirtokos 100 százalékban gabonával bevetett táblái, melyeket legfeljebb 1—1 dohányültetvény tarkit, — mert hisz őneki fizeti ki magát úgyszólván egyedül dohányt termelni, — adnak tájékoztató képet arról, hogy' mint eszkomptálódik a birtokcsere, mint lesz felhasználva az olcsón szerzett föld drága kincse, g mint romlik a földek táperejével párhuzamosan a népjólét. Szlovenszkó szántóföldjeinek majd 1/a-a tartozik ezen területhez, melyen vagy az uj kisbirtokos nehezen, sok verejtékkel túrja a földet, vagy az uj nemesség: a ma,rádékbirí okos-osztály talál magának üzleti bázist, hogy kockázat és tőke nélkül meggazdagodjék. (Folytatjuk.) Újból csökkent a bankjegyforgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank mai jelentése szerint, iunius harmadik hetében a bankjeírvfor- gialom 99 millióval 6.266 milliárdra csökkent. A zsír ószámla 96 millióval növekedett, és 1.645 milliárd koronára rúg. 106 ezer korona emelkedést mutat, ki az érokészlet. mic a var lutakősziét 4.8 milliós korona növekedést ért el és csaknem kétmilliárd koronát reprezentál. A váltótételeik is bővültek. Az egvéb aktívák 1.6, a passzívák 7.5 millióval emelkedtek. A kedvező jelentés alapján az ultimó sima lebonvolitására számíthatunk. Elhalasztják a váltóilletók ékről szóló javaslat tárgyalását. A váltióilletékekről szóló törvényjavaslat, már keresztülment, a minisz- terközi társvaláson s most véleményezés vésett kiadták a miniszteri gazdasási tanácsnak. valamint: a sazdasási érdek testületek központjainak. Eredetileg azt, gondolták, hogv a javaslatot a váltótörvénmvel egyidejűleg még a parlament nyári szünete előtt, letárgyalják. Értesülésünk szerint az ipari és kereskedelmi körök a véleményezéshez a határidő meghosszabbítását kérték, igv tehát a javaslat csak ősszel kerül a parlament elé. Új szálloda r.-l alakult Szlovenszkón. A belügyminisztérium az illetékes polgári hatóságok beleegyezésével jóváhagyta a „Hotel Tatra r.-t.“ cég alatt az ui részvénytársaság megalakítását. A részvénytársaság székhelye Trencsén. A lengyelországi állatbehozatai korlátozása. A földmivelésügyi minisztérium iunius 23-ról kelt hirdetményében egyes lengyel tartományokból, az ottani száj- és körömfájás betegség elterjedése miatt a szarvasmarhabe- hozatalt korlátozta. Azonkívül a két állam között 1926 április 21-éröl kelt egyezségügyi egyezmény alapján teljesen, betiltotta a növendék- és i gás állatok behozatalát Lengyel- országból. A földmivelésügyi minisíftérium ötszázezer koronányi versenypályázáfa. E nap-okban a földmivelésügyi minisztérium megállapította a csehszlovák gabonatermelés iavitá- •sát és emelését célzó versenypályázat feltételeit. A versenypályázatot, most iriák ki és az aratás után záriák le. A versenypályázat eredményét a köztársaság tízéves fennállásának ünnepelvén hirdetik ki. A verseny részint zabra, részint búzára vonatkozik és két kategóriára oszlik, nagygazdák és kisgazdák versenyére. Az első dijat, amely 20.000 korona, az a termelő kapja, aki á köztársaságban a buztermés tekintetében a legnagyobb hektár eredményt éri el. A második dij 15.000, a harmadik 10.000 ^ korona. Azonkívül még egv 5000 koronás dijat osztanak ki a legjobb búzatermelésre abban az országrészben, ahol az első dijat valaki már megnyerte. Ugyanilyen módon díjazzák a zabtermelést is. \ Csehszlovák érdekeltség magyarországi textilgyár létesítésénél. Budapestről jelentik: A tichaui Farina & Co. cég Magyarországon be akarja rendezni az úgynevezett Vigogn-e- szövődét. A szövődét Vácott állítják fel. A csehszlovák cég a szövődét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal együtt fogja berendezni. A tárgyalásokat eziránvban már befejezték. A konzorciumban Vác városa is helyet, foglal. A város egv négyezer négyzetméternyi területet díjtalanul enged át a vállalatnak. Az építkezéseket már a iövő hónap folyamán megkezdik. A nyolcadik nemzetköz! reichenbergi mintarásáron. amelyet augusztus 13-tól— 19-ig tafrtanak meg, kibővítik a szállodai, kávéházi és vendéglői ipar osztályát. A kiállításon elsősorban konvhafelszereléseket és élelmiszereket fognak kiállítani. Azonkívül számos oég szállodai, kávéházi és vendéglői gépapparátusokat, állít, ki. mint hűsítő gép-eket stb. A. mintavásárral kapcsolatosan sza- káosmüvószeti kiállítást is rendeznek. A füleld téglagyárat újból üzembe helyezik. Párkánynánáról jelentik: Krausz Elemér poltári téglagyáros bérbe vette a Nógrádme- gyei Népbank tulajdonában levő füleki gőz- téglaevárat, s azt rövidesen üzembe is helyezi. Mivel a gyárban a munka éveken át szünetelt* az uj tulajdonos uiabb telepengedélyezési tárgyalásokba bocsátkozott. Magyar, román utlevélviznmok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró ntleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala így fiatalít és szépít a S Corall-créme Corall-puder Ml -szappan j FBleralratt a C. S. R. • *■ rémén t Vörös Rák sryőgytár, Bratislava. | J.'-ll—-"VI -— U-. ősszel bevezetik a villanyt a Losonc— füleki vonalon. Besztercebányáról jelentik: E napokban felülvizsgálta a közigazgatási hatóság Cserhelyi Vince dr. miniszteri titkár vezetése mellett a Losonc—fül-eki villanyvezeték-vonal munkálatait. A vezeték Fábián- pusztán és Gaisán át, Ipoly-Nyitra és Bozita között Sávoly érintésével Fülekre vezet. Az oszlophelyek kisaját,itása már megtörtént, az építkezési munkálatok is megkezdődtek, úgy hogy a középszlovenszkói vill-anvmüvek még ez év őszéin árammal is ellátják a Losonc— Fülek-menti vidéket.-Tőzsdék .< + A prágai értéktőzsde magánforgalma ma élénk forgalmú és barátságos irányzatú volt. — A devizapiacon a -Iáira 197-ne emelkedett. Egyéb változás nem volt, a többi valutában inkább gyöngülő tendencia mutatkozott. + Az olmützi terménytőzsdén a kereslet gyöngült. Keuyérm-ag'vakiban az irányzat lanyhult. A következő árakat jegyezték: Morva búza 242—245, -rozs 239—241, zab 198—000, aprőszemiü román tengeri 108—112, Viiktória-borsó 450—575, lencse 330 —600, bab 154—158, laza morva édes széna 56—58, laza félédes 48—50, csépelt szalma 37—40, alom- szalma 34—36, böltföldi mák 760—776, kömiény 670 —680, uj máltai hagyma 155—160, egyiptomi fokhagyma 370—400, OGG-buzaiíiiszt 380—383, rozs-. egyenliszt 333—305, buzakorpa 120—122, prompt rizs 290—292, zsdr 15.65, vámolt amerikai asir 13.65—43.75. + Barátságos volt a mai budapesti értéktőzsde. Az üzlet azonban szűk keretek között mozgott, az árnyereségek 1—2 százalékot tettek ki. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 85.50, Részvénysör 131, Féltén 181 pengős árfolyamot ért el. + Változatlan a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata csendes, változatlanul lanyha volt. A következő árakat jegyezték: Tásza- vidéki ibuza 30—30.25, dunántúli 29.30—29.60, rozs 26.75—27, takarmányárpa 23.75—24.50, tengeri 24.80—22, zab 25—25.30, korpa 20—20.30 pengő. + Tartott a bécsi tőzsde. A hétvégi tőzsde barátságos irányzattal zárult. Főleg a magyar arbit- rázsértékek irány nyilvánult meg nagyobb érdeklődés. Korlátban az üzlet nem volt egységes, a magyar értékek azonban itt is javultak. Járadékok szilárdak voltak. + Szilárd a berlini értéktőzsde. A hétvégi tőzsdén bizakodó hangulat és élénk üdét mellett szilárd irányzat uralkodott. Az érdeklődés középpontjában a vegyi értékek és á festékipari papírok állottak, amelyek 4%-kai emelkedtek. Igen élénk volt az üzlet a géppiacon, ahol az ár emelkedések 8—13%-ot reprezentáltak. Zárlatkor a hajózási értékekben fejlődött M nagyobb üzlet. Bankértékek javultak. Zárlat barátságos volt. + A berlini terménytőzsdén szilárd irányzat érvényesült. Búzát nem jegyeztek. Birodalmi rozs 271—273, árpa 240—278, zab 249—256, tengeri 188—190, búzaliszt 37—89, rozsliszt 35—37, búza- korpa 14.50, rozskorpa 16.50, Viktória-borsó 43— 95, kis ehető borsó 27—30, peluska 20—22, lóbab 22—23, bükköny 22—24.50, repoepogácsa 15,80, lenpogácsa 19.90, szárazszelet 12.60—13J20, burgonyaszelet 33.50—34 márka. PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őriünk meg és nem adunk vissza. Ruszinszkói szerkesztőség: Ungvár, Duclmovics(Teleky-) utca 5. az. Szerkesztő: Ráci Pál. Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, IX., kerület Ollői-ut 119. szám, IV. emelet 61. Telefont délelőtt 9-ig és délután 2—3-Jg József 89—28. Kiadja: Siilasay Béla dr. — Nyomatott Kcrcy Hcinrieh Fia nyomdájában Prágában, —« ' nyomásért felelő?; J. Chartát. % A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma. (Kemény és Társa pozsonyi bankházának Mihálykapu-ntca 4. közlése) Pénz Áru Pozsony, 1927. iunius 25. Ki Ki 4 százalékos pozsonyi kölcsön ... 69.— 71.— 6 „ „ ... 95.80 97.50 4 * Cserejáradék ..... ——.— 4 „ Aranyjáradék ..... — .— —.— Csehszlovák építő sorsjegy ..... 685.— 695.— „ vörös kereszt sorsjegy . 32.— 34.— Törők sorsjegy ........... 220.— 230.— Olasz vörös kereszt sorsjegy .... —* Szerb dohány sorsjegy • •••••• 50.— 60.— Részvények: Pozsonyi Általános Bank .,•••» 340.— 350.— „ I. Takarékbank ................. 2400.- 2500.Es kompte és Közgazdasági Bank . . 220.— 230,— Dunabank ............. 190.— 210.— Aroericko Slovenska Banka..... 75.— 85.— Slovenska Banka ••.••»... 165.— 170,— Tatra Banka 75.— 85.— Iparbank ....... ...... — .— — .— Gőzfürdő 400.— 4Í0.— Ludwig Malom ...••.•••• —.— —.—■ Pozsonyi Jéggyár ......... —.— — .— „ Központi Fűtő r.-t. .... —.— 950.— Roth r.-t. 600.— — .— Raktárházak............ 3400,— 3600.— Pozsonyi tenyész és versenyegylet . —.— —.— Szlovák biztosító 600.— 700.— Fuhék ............... —170.— Uránia .............. 15.— 20.— Gyógyfürdő ............ 160,— 180.— 2ilinai műtrágya .......... 125.— 135.— Vágvölgyí agrár és járadékbank . . 260.— 280.— 2{linai Cellulose .......... 7)0.— 750.— Őeskoslovensky Dóm ....... i 90,— 95.— Olca......................................................... 100.— Vá gvölgyi cukorgyár............................. 1450.— — .— Surányi............................. —.— — .— St ummer ... .......... —.— —.— Stoliwerk r. t. ........... — Pozsonyi Kábelgyár 1900.— 1950.— Medica........................ 110.— ltO.— Ha ndlovai szén .......... —.— —.— Szlovák szeszipar Malacky . . . . . 500.— 530.—
