Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-26 / 145. (1479.) szám
8 1927 junius 26, vasftmap Arra a bérdösre, hogy a vádlott a tett elkövetésének pillanatában érzéki zavarban szenvedett-e, a szakértő kijelenti, hogy erre az egyetlen argumenttini az, hogy az aszszony a tettre egyáltalán nem emlékezik vissza. Jellemző az a körülmény, hogy viszont a iett előzményeire. és az utána történt .dolgokra már világosan emlékezik. Megfontolandó az is, hogy az asszony már régen a tett- előtt odanyil'atkozott, hogy urát egyszer le fogja lőni. Ha Lanteretein tanú kijelentéseinek hitelt lehet adni, ugv ebben az értelemben nyilatkozott még nyolc nappal a tett elkövetése előtt. A vádlottnak azt az áHatását, hogy először sógornőjének szemrehányásai után jutóit eszméjét re s ekkor tudta meg. hogy férje halott, a szakácsnő vallomása, megcáfolja, ment •mielőtt sógornője bozzálépett, a szakácsnő már benn volt a szobában és a vádlott ezt kiáltotta feléje: — Megöltem őt. mivel megütött! Adja ide a revolvert, agyon akarom magam lőni! A szakértő ezután igv folytatja tovább: — Ki kell azonban jelentenem, hogy ez az asszony születésétől, egész lelki berendezettségétől és házasságának izgalmas eseményeitől volt befolyásolva. Az a bánásmód, amelyben férje részéről részesült — és amely bizony nem volt a legjobb —. ingerlékenységét még csak erősítette. Ehhez járulnak közvetlenül a lett előtti izgalmas momentumok, a folytonos hangulat-hullámzás, a férfi szeszélye és betegsége, idegeit a legvégsőkig fokozta. Pszichiátriai szempontból azonban néni fogadhatjuk el azt. hogy a tett elkövetésének pillanatában bekegses érzéki zaraalbam szenvedett volna, vagy pedig értelme annyira Tuegzavarodott volna, amilyen fokot a törvény mén tőkör ülménynek elöir. Grosz dr. egyetemi, asszisztens, a másik pszichiáter csatlakozik Hoevel udvari tanácsos szakértői véleményéhez. ' Találkozás a szegedi liszaparton Juhász Gyulával — A költő, aki háromszor próbálta meg az öngyilkosságot — Az esküdteknek föladandó kérdések Az elnök ezzel bezárja a bizonyítási eljárást ■és 'fsv-zclitja az ügyészt és a védői, hogy állítsák öeézs az esküdteknek fel leendő kérdéseket. Tuppy éllanragrész előre megfanfolt gyilkosság biintottében akarja kimondatni bűnösnek a t?dtotfcat és emberölésre vonatkozó mellékkérdést nem állít fel. de a bíróságra bízza, hogy7 hivatalból csatoljaai&k az esküdteknek ífhemdő kérdésekhez emberölésre vonatkozó kérdést. Nincsen kifogása az ellen, hogy a ténykérdéshez olyan inelfákkérdesekét csatoljanak, amelyek pillanatnyi elmezávárra vonatkoznak. A védő ezzel • saemben a következőket; állapítja meg: A vád előre megfontolt gyilkosságra szól. A vádat ez ideig nem változiaíiák meg s nem Í6 merültek fel eddig olyan jogi momentumok, amelyek szükségessé tennék a vád megváltoztatását. A védőt tehát nem érdekli az emberölésre ■vonatkozó méltébk'érd'és, hanem egyedül azt tártja fontosnak, vájjon a .vádlott tettét előre megfontolva követte el, vagy sem? (A védő ezen álláspontjának hangoztatásával, nyilván a vád kérdéseit akarja az esküdtek elé terjesztetni, mert azt hiszi, hogy az esküdtek az előre megfontolt gyilkosságra szóló tény- és fő-kérdésre nem-inel fognak válaszolni.) Erre a tárgyalást délután 3 órára halasat oltók el. A francia katonai lázadás epilógusa Paris, június 25. A beur-lastici gyakorlótáborban kiütött francia katonai lázadást .végérvényesen leverték. Perrint, a 120. gyalogezred tartalékosát, akit azzal vádolnak, hogy megsértett és elvert egy altisztet, a hadbíróság egy évi börtönre Ítélte. Perrin védője 350 aláírással ellátott petícióban kérte az elitéit katona szabadlábrahelyezését. Enyhítik a motoradót Prága, junius 25. A koalíció tizenhatos bizottsága tegnap foglalkozott az utak karbantartási alapjára vonatkozó kormányjavaslattal. A koalíció módosításokat eszközölt a javaslaton. A szociális biztosítási intézetből fölveendő kölcsön járadékainak fedezetére szolgáló, a közelekedési eszközökre kivetendő adónál egyes tételeket lényegesen leszállítanak. így elsősorban személyszállító autóknál és a motorkerékpároknál, a teherautóm obiloknál pedig nem a cilinder űrtartalma, hanem a kocsi súlya és teherképessége szerint Számítják majd az adót. A mezőgazdasági traktorok adómentesek, ha azokat egy mezőgazdasági üzemben használják. A javaslattal a szenátus bizottsága a jövő hét folyamán fog má- foglalkozni. Szeged, junius hó. ÜJünk a híres Kass-szállö forraszán, hűvös esti szellő fujdogál a Tiszapart felől, a Ste.fámia-sétány élénksége még utolsó lendületet vesz a szegedi vár maradványai körül, amely várban ma már tiszaparti kis kocsma ajánlja a paprikás halászlét, holott . azelőtt Rózsa Sándort őrizték benne rabláncon. Elszánt strandolok kötik partra csónakjaikat s a Kultúrpalota előtti ..Köpködősarkon" most mond búcsút egymásnak két hatalmas bajszu magyar kubikos, és indái egyikük gyalogszerrel a tanyai kisvasút sínpárja mentén. Egy martirarcu ember mesél az asztal mellett, halkan, udvariasán, egy kis borongással az elmondani valókban: már amilyen borongás az ilyenfajta emberekben lakozik. Juhász Gyula, ez a Szegeden megült nagy magyar poéta. Adynak, Babitsnak, Kosztolányinak társa, Tömörkény István emlékének ápolója, aki most Móra Ferenccel együtt nagyon jelentős lcultufgóccá emelte Szegedet, a Mikszáth, Gárdonyi, Pósa relikviák ősi magyar városát. Tessék pár vonás a portréjához; a belső portréhoz: Tanár volt. Piarista tanár. Mindig Szegeden szeretett volna tanárkodul, sohasem oda helyezték. Végül, mikor már kilátásban volt szegedi tanársága, a kinevezési okmány valahogy „elkallódott4* — s egy szép napon arról értesítették, hogy ő lemondott... Saját maga lepődött meg legjobban erre a hírre. S ami jellemző rá: egyetlen lépést nem tett ebben az ügyben s idegeneknek kellett előkaparni az ügyet és sürgetni Juhász Gyula újból állásba helyezését. Nyugdijat ma sem kap s csupán költeményeiből él... A‘másik vonás: Huszonöt éves irói jubileuma alkalmából a város polgármestere fel akarta keresni, de nem lehetett ráakadni. Káyéházban ült éppen s mikor hallotta ünnepe ifetésének Ili rét, formálisan elmenekült ez elől. Ezekét persze nem ő irtondjá el. Ezek már köztudomásúak' 's mikor ©felől 'érdeklődik az indiszkrét riporter: finom, zavart mosollyal próbálja elodázni a dolgot. Fekete hajú, fekete szakáilu poéta. Nagyon kedves ember és szívesen beszél: — Szakoléán tanárkod!am, aztán Már- marosszigeten, Léván és Nagyváradon. Sza- kolcán írtam a legtöbb dolgomat, ez az idő a katolikus, misztikus vallási lírám korszaka volt. írtam egy regényt is, Orbán lelke címmel, amely a háború előtti felvidéki magyarság életéről szól a kisvárosban. Saját magam volnék a hőse, kisvárosi tanár, aki nem tud az ottani viszonyok között élni. Mindé nőseire azonban objektiváltam a dolgot. Most sóhajt egyet s nagyon őszintén vall: — Életemnek az a hivatástragédiája, hogy nem akartam se pap, se tanár lenni. Mindig csak költő. Egész életem válsága rejlett ebben, félembernek éreztem magam. El tudja képzelni, kérem, mit jelentett ez egy magamfajta embernek? Nem találtam magamra, nem találtam egyen súlyos életre. Nincs magyar író, aki annyiszor öngyilkos lett volna, mint én! Egy pillanatra megáll a beszédben. Átment ezeken a viharokon, megedződött bennük, most már csak emlék mindaz, -ami élete élő tragédiája volt. Higgadtan tud ezekről szólaui. — Már marosszigeten eltűntem. S megjelent rólam egy csodaszép nekrológ. Ez a nekrológ adta .vissza az életkedvemet. Tudja, ki irta? Ady. Endre irta. Mikor később aztán találkoztunk, azt mondja Ady: „Tudod, olyan jó szívvel írtam, egy költővel kevesebb.. Makón, tizennégyben már komolyabb volt az eset, ott mellbelőttem magam. Annyira meg- hasonlottam önmagámmal, hogy nem tudtam volna megalkudni. Most is itt a sebhely... A háború végén meg olyan hatalmas melankólia vett erőt rajtam, hogy a Moravcsik-klini- kára vittek. , Legyint a kezével. A kávéház tér rászán a katonabanda Prinz Eugent zenditi. Sárga villamos zakatol előttünk, várni kell pár pillanatig, mig csendben folytathatja: — Nyugdijat nem adnak, újbóli kinevezésemmel baj van s azóta édesanyámmal élek szent szegénységben. = Melyik volt élete legszebb korszaka? — Kétségkívül a nagyváradi. Képzelje csak. hisz ott kezdtük Ernőd. Tamással, Dutka Ákossal együtt a Holnap-ot, onnan kezdtünk beledöngetni a magyar irodalomba s valóban ez volt az első eset, amely a mai magyar irodalom decentralizációját célozta! Én hoztam be közibénk Babitsot és Balázs Bélát. Babits nekünk mutatta az Írásait még az egyetemen, Kosztolányinak meg nekem. Együtt jártunk akkor. Aztán a Szegedi Naplóban lehoztam Babits cikkeit, amelyek feltűntek Osváth Ernőnek, aki általam kért cikkeket Babitstól. Babits akor Fogarason tanárkodott s akkortájt nagy irodalmi leveleket váltogattunk egymással. Babitsnak szinte fájt, hogy első Írásaival a nyilvánosság elé hurcoltuk. = S mindig Szegeden akar maradni? — Mindig! Ez az én hazám. Ez az igazi magyar város. Pesttől félek. Nem nekem való. El is hiszem, hogy Szegedet úgy . meg lehet szeretni. = S a tervei? — Kiadnám az utolsó verseimet. A Urától lassan búcsúzom már ... — Pedig az „Anna-dalok“ költőjének nem szabad ... — Dehogy nem. Újabban a képzőművészettel foglalkozom. Gulácsy Lajosról akarok írni, aki a Moravcsik-klinikán ágyszomszédom volt. Aztán a szintén festő Károlyi Lajosról, tudja, arról, aki elment Tosztojhoz Jasznaja Poklájába gyalog s megfeddstte Tolsztojt, mert kiderült, hogy nem úgy él, mint ahogy Károlyi hitte. Él visszavonulva Tápén. Szeged mellett, Nyilassy Sándor, Rippl-Rónainak. Csóknak, Vaszarynak feiál- litótársa külföldön: arról is írnék. Meg Dan- kó Pistáról, a hires prímásról. Tömörkényá- ről is egy életrajzot. Adyról egy összegező, bajtársi könyvet, irodalomtörténeti nívójút. Mosolyog.. — Ugy-e, elég? Falun szeretnérti megírni. Vagy valamelyik irtás alföldi városba megyek — vendégnek, egyik-másik mecénásomhoz. = Szánimü? — Voltak már apróbb egyfelvonásos- sikereim, de szeretném a magyar naturalista népdrámát megkísérelni, Hauptmann módján. Voltam én pár éve színigazgató is Szegeden, de nem is játszottunk akkor operettet kettőt se. Abszolút művészi programmal ment a dolog, mégis volt közönség! Már lassabban beszélgetünk. Cigány- banda is vegyül a katonazenekar hangjai közé, eldöcögött az utolsó autóbusz: Szegednek nincs éjszakai élete. Este tizenegy órakor már a duhajok is nézik az órát. — Irodalom? — mosolyog Juhász Gyula —■ ,a nagyapámnak Petőfi Zoltánka volt a kosztosa s Petőfi Zoltánka kortársa, Derék! Antal, az öreg színész, most is itt él Szögedében, Cserzy Miliályéknál, tudja, a Cserzv Mihály borbély fiánál. Homo k volt irói neve az öreg, elhunyt Cserzy Mihálynak s borbélymühelyében nem kisebb emberek kaszinóztak reggelenkint, mint Mikszáth, Gárdonyi, Pósa, Tömörkény ... A régi magyar irodalmi decentralizáció... Volt nekem is egy revüm: a „Magyar Jövendő", megért három számot. Most azonban van egy pesti viszonylatban is helytálló folyóiratunk, a Zolinai Béla szerkesztette Széphalom ... A tiszaparti füzesekben békák parentál- ják el a napi tiszavirág-adagot. A rekkenő hőség most kezd hűvösre fordulni. Még beszélünk a hírhedtté vált Mészöly-szatiráről: Tótágasról, aztán megfordul a kérdezés sorja s Juhász Gyula érdeklődik az otthoni Írók iránt. Üdvözli a szlovenszkói Írókat. Szombathv Viktor. !! „Nyelvében él a nemzet" !! MM,ir *in:**- n,agl,Er ,*koiaba írassátok gyermekeiteketI - C,,k « bittó.!* nekik IfvOt, *letr*v.l«.**«tl — Halálos fürdés Semptén. Nyiitirai tudósítóink jelenti: Sempte község határában a Vág folyóban fürdőit tegnap néhány társával Masarylc János tizennyolcéves póksegéd. A fiatalembert fürdés közben görcs fogta el és a következő pillanatban elmerült. Társai azonnal segítségére siettek, azonban nem sikerüli őt kimenteniük. xx Szenzációs a Kis Brehm illusztrációs anyaga! Furmányos históriák A ROSSZINDULATÚ DAGANAT Mert hát ilyen ie van, kérem. Nem csak jóindulatú. Mini a busakováosi bírón éasszonyom esetében. is, aki ippeg most kopogtat a rimaszombati fadoktor ur ajtaján. Nyomában az ura, Veres Bartók Adárn tulajdon szernél esen. Eppedig nasszó, mer akkora ember, hogy ektóie jóakaratra! kasnyinak is beillene. — Szabad! — hangzik belülről egy rezes férfi- hang s a következő pillantásban már nyílik is az ajtó, amelyen elsőbb félig, aztán egészen megjelenik a birónéasszcxnyoTO össze v isszák öt özöt t feje. — Cs-cs-cs’iórt'essiéík! ... — suttogja halkam és búbánatosan odaáll a fedokfor ur elé. Nyomában az ura. Veres Bartók Ádám. Aztán állnak és néznek. Az ablakon legyek muzsikálnak, a lezsalugá- terezeft szoba sarkaira nagy foltokban ül ki a félhomály, üvegszeikr-ínyek és ismeretlen, de borzasztó szerszámok villognak köröskörüi s ebben a nagy, patáin szagú nyári csendességben úgy áll a házaspár a szoba közepén megszeppenve és magába szállva, mint két eltévedt gyerek. — Fogfájás? — töri meg a csendet a rodek- toT ur. Veres Bartók Ádám egyet fohászkodik, aztán, előrelép: — Mán nincs néki, instálom. Kipotyogott... — Mért van akkor felkötve az álla? — kérdezi az orvos. x — Tereik tunni — folytatja Veres Bartók Ádám és hüvelykujjávial az asszonyra mutat —, reccik tűnni, a nyelvi alatt van neki egy izé... — Seb? — Hászem, ha kifakadt vóna! — Daganat? — Olyanformán, instálom. Püffedd?. — Na. majd a végire járunk, — mondja az orvos. — Üljön le, níénémasszony. ide, a székbe, vegye le a kendőt, fáién ki a száját és forduljon a világosság felé. Na! ... — Ááá ... — Jobban! — Ááááá... — Érzékeny? — Ffff‘ — Fáj? — FfSfftff ... — Nyilai? — Jajajajajajaj... — Na, megvagyunk! — emelkedik fel a fődoktor ur. — Semmi baj, nem kell megijedni. — Jhajh! ... — sóhajt fel Veres Bartók Ádám az asszony háta mögött. — Mán pegy ászt hittem, pokol var fakad ki a száján! ... — ördögöt pakolva r!_ — mosolyog az orvos. Itt azonban elkomolyodik és hozzáteszi-: — Annyi bizonyos, hogy rosszindulatú d'aganat, szóval vigyázni kell. Megértették? — Igenis, — suttogja az asszony. Am V-eres Bartók Ádám meg vakar ja a füle- tövét és mosolyogni kezd. — Tekintetes ur! — Mi az, birő uram? — Mán ne tessen haragúimi, de nem lehet az daganat rosszindulatul — Ejnye no! Aztán mért? Veres Bartók Ádám odafcacsint az asszony felé: — Miér? Azér, mer mán három hete nem tud beszélni tüle ... Szilárd János. Leszállított árak! Olcsóbb mint bármely más üzlet! Speciális üzlet és berendezés tartós ondulációra. Tartós onduláció, belföldi rendszerű, amelyet csaknem kizárólag csak a köztársaságban használnak 50.— Ke. Leszé Ili tolt árak ! Legjobb külföldi rendszerek a tartós ondulációra, amelyek teljés biztositékát nyújtják, hogy az általuk végzett onduláció egy hónapig valóban megmarad: francia rendszerű...................... .... K5 SO—120.—, an gol rendszerű.................................KB 120—150.—, amerikai rendszerű, a legjobb a világon KB 200.—. Tartós ondulációt a Vacek-féle fodrászüzemekben csak elsőrangú szakemberek végeznek 12 legmodernebb, gépen a vendégek lognagyobb kényelme mellett. A hölgyek ősz hajának a színek minden természetes árnyalatára való átfestését a legnagyobb siker mellett 3 legújabb találmánnyal, az I. R. Insulax-xal oly kitünően végezzük, reklámárak mellett, hogy senki sem ismeri fel, hogy a hajat átfestették. Az egész mikádó átfestése KE 120.—, hosszú- haj átfestése KB 200.—, a már régebben átfestett haj újabb növésű részének hozzáfestése KE 60.—. A hajak szintelenitését a legújabb módszer szerint superoxyd kizárásával KE 60.—. Rossz" festékkel tönkretett hajat rendbehozunk és természetes színébe vezetjük vissza. Mikádó vágása amerikai módszer szerint Ke 6.—. ondu- lálast, hajmosást, masszázst, manikűrt és hajfestést levegős és tágas kabinokban végzünk, speciális munkaerőkkel, nap- világítás mellett. Népies árak, a komfort ellenére sem fölemeltek, rendes prágai árak. Mindennap hangverseny. VACEK fodrászüzemei PRÁGA, Václavské nám. 38. Bejárat Bafa mellett. Ceská banka. Hajkészitményeink saját chrasti gyárunkból. Varkocsok zsinór nélkül darabja KE 40.—. <>0.—, 100.—. 200.—, 300.— Parókák az utcára és a színházba elsőrangú kivitelben. Hajíürtpótlékokat mikádóbóz és ekignonokat a beküldött minták szerint postafordultával diszkréten küldünk.
