Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-26 / 145. (1479.) szám

Mai szamunk 16 oldal

évf. 145. (1479) szám • Vasárnap • 1927

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai nCLpilcLpjü Felelős szerkesztő:

DZUEANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA

Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská u! 12/IÍI. —Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Kramár referátuma!

1

i

(#) A csehszlovák belpolitika fejlődésé-! ben a jövő hét nagyjelentőségű eseményeket ■ igér, mert a parlament ekkor kezdi meg ai közigazgatási refornrjavasíat tárgyalását, j mely a közigazgatást &z egész országban mii-! fikálni és stabilizálni akarja. Máskor ilyen-1 kor a honatyák már nyári Szünetre Szoktak! térni, nálunk kánikulai meleg idején vették j elő ezt a rendkívüli fontosságú törvény javas-! latot, amelyet a mi parlamentarizmusunknak már régóta bevett szokásai Szerint gyorsított iramban, tíz percekben megszabott beszédidővel fognak letárgyalni. Pedig olyan fontos törvényjavaslatról van szó, amelynek kihatásai, az ország egész lakosságának a politikai, köz-! igazgatási és gazdasági élet minden ágában; érezhetőek lesznek és így ugyancsak szükség lett volna arra, hogy beható tanácskozások,*

Stresemann oslói előadásában a világ közvéleményéhez folyamodik az általános lefegyverzés érdekében

A nánie* külügyminiszter Nébel-eiősdása — gaeró^aszerte Stresemannak adnak igazat P©incaréwaS szemben — A !mr@- viElei beszéd lehetetlenné tette az oroszellenes áramol blokkot

alapos viták és a leggondosabb átdolgozás vigye tető alá a közigazgatási reformot.

A közigazgatási reformjavaslat jelenségeivel, hibáival és Szloveuszkóra meg Ru- szinszikóra várható hátrányos következményeivel már több alkalommal, behatóan foglalkoztunk- Valószínű, hogy a parlamenti tár gválás alkalmával ellenzéki képviselőink részéről komoly és szakszerű kritikák veszik bcnckés alá a lex Böbékét. A koalíciós pártok talán azzal kifejezésre akarják juttatni a javaslat nagy fontosságát, hogy előadóul nagy parlamenti ágyút küldőitek ki Kramár személyében. Kramár tizenkét nyomtatott oldalon összefoglalt jelentésben indokolja a közigazgatási javaslatot, amelynek létrehozásában jelentékeny része volt. A parlamenti ruti- nier ügyességével csoportosítja az érveket, de ba ezeket behatóbban vesszük a kritikus be ne kése alá, könnyen megállapíthatjuk, hogy a frázisokba kendőzött' argumentumok még csat nem is fél igazságok, hanem a parlamenti rabuliszti'ka csokrából valókKramár a reformjavaslatnak történelmi jelentőségét Szl-ovenszkóra és Ruszinszkóra való vonatkozásban azzal akarja megindokolok hogy ezeknek a területeknek a reformra tgeíő szükségük van, hogy gazdasági és kulturális színvonaluk hozzá tudjon alkalmazkodni a történelmi országok fejlett nívójához. Kramár, aki.■egész politikai múltjában a legélesebb autabuMzsmussal helyezkedett szembe Magyarországgal, ezt az alkalmat sem mulasztja el arra, hogy Szlovenszkó és Ru- szinsakő kulturális hátra maradottságát a régi magyar kormányzat hibájának tudja be, amely ebeknek a területeknek lakosságát a magyar gentry uralmába terelte. Az okadatolás, amelvivel Kramár ezt a csökönyösen hangoztatott iörténélnii hazugságát alá alkarja támasztani,

Berlin, junius 25. A német külügyi hivatalban elégtétellel állapítják meg, hogy Stresemann nagy beszéde, amelyben a külügyminiszter Poincaré luneviilei nyilatkozatára válaszolt, Európaszerte kedvező feltűnést keltett és a közhangulatot a németek pártjára terelte.

Különösen az angol sajtó ir nagy elismeréssel Stresemann koncepciójáról, amely londoni illetékes körök szerint sehol sem hiányos és sehol sem támadható meg.

Stresemann bámulatraniéltó logikával utasította vissza a franciák állításait s ha ezentúl a kocáméi politikát baj éri, mindenki tudni fogja, hogy a baj kutforrása nem Németország, hanem Franciaország. —• Az olasz sajtó szintén Németországnak ad igazát és Poinca- rét erőszakoskodással vádolja. Köziépeürópa. Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária sajtója ugyancsak Stresemann mellett tör pálcát. Sót Franciaországban is megoszlanak a vélemények s inig a jobboldali lapok folytatják dühös és hisztérikus kirohanásaikat Németország ellen, addig a nagy információs sajtó, de különösen a baloldali orgánumok, nem vonhatják ki magukat Stresemann meggyőző érveinek hatása alól.

A szocialisták tabula rasát követelnek, mert Franciaország május 11-iki baloldali többségét veszedelmesen kompromittálták a külföld ellőtt. Mig a háború előtt, a bábomban és közvetlenül a háború után. Németország légár több ellenfele éppen a világ ellenséges közvéleménye volt, addig most ez a közvélemény napról-napra a birodalomhoz közeledik és undorral hagyja el eddigi dédelgetett kedvencét: Franciaországot. Mindez

egyedül Poincaré meggondolatlan és nevetséges kard cső r i e tés én ek köszönhető.

Kedvező orosz kommentárok

A moszkvai ízveszti ja mai .vezércikkében ugyancsak az elismerés hangján nyilatkozik Stresemann parlamenti beszédéről.

Az orosz hivatalos lap szerint a külügyminiszter nyilatkozata a háború utáni német külpolitika egyik legfontosabb és 1 egtiszteletreméltóbb dokunientuma, mélynek olvasásakor a késői utódok is

ugyancsak gyenge alapú és ba ő maga állítja, hogy a magyar állam Szlovenszkó iparát a! szubvenció 'rendszerével fejlesztette ki, akkor] már nieg is cáfolta előbbi áliitásáít. Igen, el-j merjük, hogy az úgynevezett történelmi országok .'kultúrája magasabb fokon áh Szlovén-j szkó é« Ruszinszkó kultúrájánál, de ennek} oka abban rejlik, hogy Csehország a régi monarchiának természeti kincsekben legjobban megáldott területe volt, amely nagyipart mái akkor ki tudott fejleszteni, amikor a monarchia többi részében kezdetleges háziipar voll és a Mária Terézia bevezette magyarellenes vámrendszer is a csehországi ipar fejlesztéséi

szolgálta. A magyar kormánynak éppen a legnagyobb érdeme az, hogy olyan hegyvidékekre, amelyeknek mezőgazdasági kapacitása a lakosságot nem tudta volna egyébként eltartani, ipart telepített és igy kenyeret és foglalkozást adott a lakosság legszélesebb ré tegemek. Kramár később a/t átüt ja. bogv a közigazgatási reform ha fásaik éppen Szlovén* szkóra éfi Ruszinszkóra uj fejlődés vár, a

csak tisztelettel nyilatkozhatnak Strese- in ann Nc m ctországár ól.

Az oroszok persze a beszédnek orosz részeit domborítják ki elsősorban, azaz üdvözlik a ■föltétlen semlegesség újabb bejelentését. A beszéd e részének jelentősége annál nagyobb, mert Chamberlain és a többi nyugati állaim- férfin alig néhány nappal ezelőtt saját érdekszférájába akarta bevonni Németországot és

már úgy látszott, hogy a birodalom enged a, szép ígéreteknek és belép az angol vezetés alatt álló szovjefcllenes blokkba.

A.luneviilei beszéd, halomra döntötte Anglia ez irányú reménységét, mert Németország belátta, hogy főellensége továbbra is Franciaország marad, mig Oroszországtól állandóan támogatást remélhet Egy héttel ezelőtt ; Stresemann még ehitasitólag nyilatkozott Szovjetoroszorszagról, mig most a „genfi na- pok“ dacára

ismételten és határozottan fogadalmat

tesz a föltétlen semlegesség mellett. Orosz . szempontból ez rendkívül jelentős nyereség. Stresemann fölismerte a német külpolitika igazi érdekeit, amelyek a közgazdaságon nyugszanak és amelyek iránya csak a német-orosz barátság lehet.

Polncarét Franciaországban is megtámadják

Paris, junius 25. A szocialista képviselők tegnap taktikai okokból nem terjesztették a kamara elé a luneviilei beszédről, szóló interpellációjukat, ügy látszik a francia kamara nem is fog válaszolni Stresemann nyilatkozatára, egyrészt azért, mert a, német külügyminiszter beszéde semmi kihívót sem tartalmaz, másrészt azért, mert a francia kamara külpolitikai vitája a jelen pillanatban könnyen belpolitikai válságot okozhat. Az elmaradt interpelláció helyett Léon Bluni a Populaire mai számában vázolja azt a gondolatmenetét, amely az interpellációt és okadatolását jellemezte volna. A szocialisták szerint Poincaré Luncvillében rendkívül ügyetlen beszédet mondott, amelyet a. külföld úgy fog föl, mint a francia politika iránya megváltozásának bejelentését. Meg kell állapítani, vájjon ez a beszéd tényleg irányniiájának gondolata, mindenki tudja azonban, hogy mit jelent ez a provizórium. Tíz esztendeje van provizórium Ruiszinszkó területén s ennek a biz esztendős provizóriumnak ér/i minden súlyos következményét a riiSzinszkói őslakosság tömege.

Tradíciókról beszélt Kramár a javaslat indokolásában, de aki olvasni tud, ki tudja venni a sorokból, hogy itt miről van Szó. A csehek át akarják ültetni az ő történelmi tradíciójukat, közigazgatási berendezésüket, módszereiket, tehát az egész „rafcusák" szellemet, melyet mi múltkori cikkünkben prágai áfiuinnak neveztünk el. a/ ellentétes fejlődé- sü, tradíciója és kultúrájú szlovenszkói és ruszinszkói területre. Az okresuy nácsélűik

változást jelent-e, azaz a teljes kabinet jóváhagyásával történt-e, vagy pedig csak Poincaré személyes müvének tekinthető? Meg kell tudni, vájjon Briand továbbra is becsületbeli kötelességének tartja-e az európai béke megőrzését, vájjon Herriot és Painlevé miniszterek hűek maradnak-e egykori londoni és genfi kijelentéseikhez s vájjon a május 11-iki baloldali többség továbbra is a békét irja-e zászlajára? — Léon Blum cikkével párhuzamosan Grunbach megemlíti, hogy Stresemann tisztázta a helyzetet és elviselhetőbb légkört teremtett. A többi baloldali iap ugyanilyen értelemben nyilatkozik.

Stresemann Oslóban

Berlin, junius .25. Stresemann dr. birodalmi külügyminiszter holnap délelőtt Oslóba utazik. Diplomáciai körökben ezt az utazást nagy érdeklődéssel várják, mert előrelátható, hogy a német, külügyminiszter a Nobel-bizottságban tartandó szerdai előadását föl fogja használni arra, hogy a népek békeszeretetéhez apelláljon az általános leszerelés és a nemzetek békés közeledése érdekében, Stresemann az egyetlen, aki megtartja a Nobel-dijasok szokásos előadását Briand betegsége miatt nem jöhet, Chamberlain pedig az oslói angol követet bízta meg az előadás megtartásával. Szombaton este Stresemann visszaérkezik Berlinbe.

Forradalom

egy brazíliai tartományban

Buenos Aires, junius 25. A Prensa eddig ellenőrizhetetlen jelentése szerint Bnaziüa San Juan tartományában kormányolleutes puccs tört ki. A tartomány fővárosába harminc, fegyveres katonákban telt teherautó érkezett. A katonák körülzárták Aldo Caütiui kormányzó palotáját, a kormányzót és a kormány tagjait elfogták és kihirdették az ostromállaipöltőt. Oamieni később kiszabadult a felkelők kezéből, a. rondőrka.szárnyába rejtőzött, majd később Mendozába menekült. A szövetséges katonaság útban van San Juan tanít ó mán v felé. hogy leverje a felkelést.

Október folyamán községi választások

Prága, június 25. A koalíció tizenhatos bizottsága tegnap Cserny belügyminiszter jelenlétében foglalkozott az őszi községi választások végrehajtásának kérdésével. A választásokat, mint ismeretes, azokban a községekben hajtják végre, ahol a képviselőtestületek 1923 őszén alakultak meg. A koalíciónak az a szándéka, hogy a községi választásoknak ne legyen egységes terminusuk, hanem október folyamán több választási nap legyen. Ennek indokolásául elsősorban rámutatnak arra, hogy a négyéves periódus nem fejeződik be az összes községekben egy és ugyanazon a napon, főleg azonban nem akarják;, hogy a községi választásoknak nagy politikai jelentőséget tulajdonítsanak.

helyiébe majd. Szjlovenszkón is «z okresuy hejtman kerül és ez a szimbólum mindent megmagyaráz. A közigazgatási reformjavaslat nem akar egyéb lenni, mint a csehszlova- kizmus kodifikációja. Ehhez kell a. P rögeIpa. tent, amely Kramár okoskodása Szerint nem volt jogos, amikor az abszolutizmus alkalmazta, de azonnal megengedetté válik, ha a demokrácia bürokratizmusa veszi a korbácsot •* kezébe. így akarja megölni a csehszlovák patriotizmus a szlovák patriotizmust, de mint a történelmi példák mutatják, az ilyen kísérletek nem járnak eredménnyel. A hóivá! megmozdulás bizonyítja, hogy ezer éves tradíciók és népi szellem nem semmisülhetnek meg.

mennyiben iparunk hozzá fog simulni a törté- j uelmi ország iparához. Ismerjük, ezt a siimi- | lást, olyan ez. mint amikor a hatalmas orosz- j Ián rárakja mancsát a védtelen kis egérre. , I’iz éves tpasztalatunk mutatják meg a gazda- ! sági simul ás nagyszerű eredményeit: a ki- . aludt kohókat ©s a vándorbotra kényszerült munkások tízezreit.

A közigazgatási reform kiterjesztése Ruszinszókra éles ellentétben áil Csehszlovákia ] nemzetközi kötelezelfiségéveil, amelyben en- , nek -a területnek autonómiáját garantálta- (Kramár érzi ezt. és be is jelenti, hogy a reform ruszinszkói vonatkozásban csak provizóriumot jelent. A távoli jövő zenéjeként (hangzik fel tehát újból Ruszinszkó anioné-