Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-25 / 144. (1478.) szám
6 1927 junius 25, szombat. «g=:. . ■ .......................*——---------------------éppen ú gy az' 'elhöiktői 'is uiegkérdezüelfe volna, vájjon a tárgyalás véget ér-e három nap alatt? Az ügyről neim beszélt. Bzze-1 a nyilatkozattal a kis án-eidenis eteimuOt. Rock asszony és férj-e dimondjék, hogy a gyilkoséig előestéién, a Rígűletto előadásán, az asZr szörny nagyon nyugtalanul viseMöedett ipáholyában. Amikor Koc!k asszony emiatt, megkérdezte Grosa- vescuarét, igy felelt: „A fejem majd tele van, majd üres." A vetélytársnő Ezután a vallomás után nagy izgalom fut végig a hallgatóság padsorain. Stnaaiskv egyetemi tárón feJiöségJét, Jősapáimé Kttensky asszonyt szólítja aa elnök vailTomás- lételre. öüraneky asszony elegáns szőke hölgy, graoiózus alakú. Amiig nacíoüáléját mondja be. a vádlott erősem fixikiozza. Elmondja, hogyan ismerkedett meg a házaspárral és mint beasülte őt Girosavesou, mint művésznőt. Grosavescu az ő érdekében tárgyalt Lantenstein színházi ügynökkel is. Grosavescu nagyon helyes, békás természetű és jószívű ember volt. Sohasem tudta a flaiou, hogy Grosaveseuué íál- téfcemy rá. Tagadja, hogy Gresa vésem valaha is toalettet fizetett volna ki neM. Ing évi jövedelme volt, egész keresete az asszony rendelkezésére áldott és pénz miatt sohasem volt nehézség közöttük. Grosavescuné memoárjai Végül elmondja a tanú, hogy délben telefonon értesifeílék, hogy Grosavescuné (kiadja memoárjait Magyaróorezágon, amelyben felesége rágalmazva van és a katbasZt-rófa okának van beállítva. Az értesítést misztifikációnak tárd ja. Vádlott: Nem ás volt időm arra. hogy memoárolcat injaik, nem irtaim 'és -nem is fogók inni, miért ennyire ízléstelen nem vagyok. A csütörtöki tárgyalás ezzel véget ért. Grosavescia Nelli ijjaxmondása A péntek délelőtti tárgyalás a közönség fokozott érdeklődése mellett kezdődött meg, amíi a vádlottnak és csinos velélyiáesának csütörtök déL utáni párliarca urán érthető is. ' ' ^ * * jPraha 11., jjindrisská 76., szállítja önnek az igazi kézzel varrott budapesti cipőt. Ma délelőtt újból' az 'asszony első férjét, Cottun őrnagyot hallgatták ki. Colhin őrnagy kijelentette, hogy egy betegápolónőtől hallotta,' hogy gyermekének rendkívül nehéz születése után volt. felesége összekötött asztalkendőkkel akarta magát felakasztani az ágy támlájára. Elnök: Kérdem öntől, vájjon arem k'Celkedik-e volt feleségének igazmondásában? Tanú (szilárdan): Nem. Grosavesciiraé atyjának megrendítő tanúvallomása Elnök: Grosaveeeu asszony' azt mondta, hogy kényes helyzetben találta önt az urával. A gyanús helyzet Tárni: Azon a napon, amikor Grosavescuné elhagyta a szana-íóriiraiol. felkerestem őt és Virágcsokrot vittem a betegszobájába. Amig bejutottam hozzá, a szalonban ültem és velem szemben Gro- saveseu. Az ajtó !iirtrJeni kinyílott- mogjeleut az asz- szany és röviden üdvözölt. Röviddel ezután újra meghívtak Gróteaivescuékhoz. Ez veit az egész gyasanus helyzet. Grosavescu sohasem pana'szk-odott nekem feleségére. Grosavescuné asszony mindig szeretetreméltó és barátságos volt, aki minden emberen segíteni akart, rajta is, mint művésznőn. Vádi-alt: Én nem üdvözöltem önt. láttam és hal’ :-m és ez elég volt nekieim. Visszavonultam a szett- A toalettekre vonatkozó dolgot sem én talá' -t-m ki. Az uram mondotta el nekem. Elnök: Mégis csak feltűnő hogy ön gyanúja urán társa datoralag érinthetett Sbranskyékkai és meg is inV-a eket. Amit mond. nőm hihető. Kímélje azokat az egyéneiket, akiknek nincsenek tanúik. „Ő a vétkes. Vádlott (felizgalya. zokogva): Saját ■ szchíointatté! láttam. Ő a vétkes bemaíe. hogy a gyermekem hallott, az n-rann halott és én itt ülök. Tanú: Nem vagyok Olyan ostoba, még akkor sem, ha rossz volnék, hogy gyanús helyzetbe ke-, verjem magam egy .emberrel, akinek félesége a mellékszofoábán van. Elnök: A vádlottnak bizonyára szüksége volt erre a helyzetre, hogy teltét igazolja. Tanú: És ha az asszony meglepett volna bennünket, lehet-e elhinni, hogy az ö tempera mén - .fiuna mellett nyugodtan visszavonul a másik szobába. anélkül, hogy lármát csapóit volna? Vádlott: Mert nem akartam önnek megadná az örömolt, hagy lássa, amint; a férjem az ön szemeláttára réíím- iit. ha lármát cőarjtok. Védő: Hogyan' magyarázza meg, hogy Grosa- v'esou nővére ont a tőit után legyalázta és a katasztrófáért felelőssé telte? Tanú; Nem tudom megmagyarázni. Egészen magamon -kívül voltam és az uramat M-Vtesn. Olga •ki?.3»'S7.o*ny csak iontetelfe, amit Grosavfecunófől hallott. Elnök: Nem hihető, vádlott asszony hogy férje -az ön jelenlétében a tanút' tegezte volna. Vádlott: Oáiíliagönanak is nevezte és amikor szemre-h-únyá-st tettem neki, -tapintatlan viccnek mondta szem rehányá??omat. Grosavescuné elájul Elnök: És erre ön újra meghívta az asszonyt. Amikor az elnök újra kifejti a vádlottnak, hogy mennyire kevés hitelt érdemlő vádaskodása a tanú ellen, a vádlott elájul. Egyórai szünet után Stramskr Bmiű dr. egyetemi tanár lóiba Ugatása következik. Azt mondja, hogy csak a tett után tudták meg, hogy G-rosaves- cuné alapialattul féKéteeny volt feleségére. Azokra a támadásokra, hogy felesége pénzt ős ruhát fogadott el Grosavescutól, nem is reagál, annyira nevetségesek. Csak a múlt esztendőben 28.000 eehllM- IL Bi% Pour nSorvos Fcaha II., Jwcgmaanová 4. i'eiclon: 30902. — Rendet d, u. 4- fi-ifj. — telefon: 30902. ^ V fa t Bállá Irma iVaskuthy Gábor | o Pompás stiiuskészség, éles megrigye- $ lés és kitűnően megrajzolt karakterek x jellemzik a fiatal Írónő első nagy re- ) ^ gényét. A háború előtti bányászváros ’* V fiatal bányamérnöke küzd, hányódik \ % két nő szerelnie között, míg ’ égül , % győz a tisztaság és egymásra talál két jr x szerető szív. (■ Ara Kcs SÍ.20 ^ ■ó ^ Köviessy tanácsosnak. Gro&avesou Nellii éd-es- I apjának Mhal-gatáea következik ezután.-Elnök: Mondja el mindazt, amit leányának ! háza sólet ér 51 tud. Tamil: Vél eimiényem szerint leányom házassága az első időiben boldog volt. Én azonban nagyon ritkán találkoztam vettük. A fiatal házasok csak akkor kerestek fel, ha szükségük volt rám. A múlt ősszel kezdődtek meg a viszályok. Leányom -elmondotta nekem, hogy boldogtoíasn és féltékenység kinozaa, riválisának nevét azonban nem árulta el nekem. Egyszer unokáim telefonon felhívott, hogy azonnal menjek hozzájuk, mert odahaza nagy veszekedés van. Amint a szobába beléptem, Gr-osavesou igy kiáltott hozzám: „Nem bíróim már ki a lányoddal. El akarok válni tőle!“ Azt feleltem, hogy ilyen komoly lépést jól meg kell fontolni. Beszélgettünk -Grosaveecunak a Strauisky-családhoz való viszonyáról is, vöm azonban ki jelent ette, hogy a kapcsolatokat nem lehet csak olyan egyszerűen megszakítani, ez sértés lenne. Ne'lli későbbi induTatkitöré- ee-it ezekre az okokra vezettük vissza. Azonkívül gyermekkorában sok betegségen ment át. 1901- be-n nagyon súlyos diftérifisze, később pedig agyhártyagyulladása volt. Csoda, hogy akkor életben maradt. Egy alkalommal, amikor Alt-Aueseebem nyaraltunk, fürdés alkalmával Nelli hirtelen, mint •egy darab kő. alámierűlt és csak a legnagyobb fáradsággal sikerült életre kelteni. Leányom nemcsak h-ogv igazmondó volt, hanem ebben gyakran túlzásba is ment, úgy. hogy sokszor szüleire sem volt tekintettel. Grosavescu Traján ígérete — Az utolfeó vasárnapon, amely a végzetes berlini uttkészülődést megelőzte, magannihoz kerítem vömet és leányomat, hogy megbeszéljük nyu» goditan a dolgokat. Vömnek és leányomnak kívánságára Stransky asszonyt telefonon felhívtam és megmondottam neki', hogy gyermekeimet 'én is meghívtam és ők az én meghívásomat fogadták el, igy tehát nem mehetnek el hozzája. Amikor G-r-o- eaveecu és Nel'li megérkeztek, láttam, hogy valami lelhet közöttük -és megkértem, mondják el őszintén, imi fekszik a szivükön. Leányom Sírásra hajló hangon panaszkodott: „Tudod, papa. Traján üveg mindig fentartjia a viszonyít azzal az asszonnyal.“ Tróján tréfásan ráütött Nelli vállára: „Tudod, ez onnan van, mert talán szebb, mint te vagy.“ Erre én ikorhotólag mondfani Trajánnak: ^Ilyeneket mégsem mond az ember a feleségének." Leányom sírva szaladt- ki. Most egyedül voltam vele. így szóltam hozzá: „Nem veszed észre, hogy ez a szerencsétlen teremtés a -halivaezüllés után olyan, mintha kicserélték volna? Beszéltem a szanatórium főorvosával és az| mondotta, hogy nagyon legyöngült." Traján erre.így felelt: „Kedden Berlinbe kell utaznám s ilyen körülményei: kezifí.t az asszonyt is nl'spaámnal kell vinnem. Akkor aztán mmfen jól lesz." Úgy véltem, hogy inkább arra kellene rávennie leányomat, hogy szanatóriumba menjen. Ezt felelte és ez a felelet egész ősziuténeik hangzott: „Papa, ezajvamalt adom neked, olyan frissein fog visszajönni, minit a hall és én aliitía az asz- szonyra többet rá sem fogok nézni. Anniaik a doicyniatlí ©gyszemsmiudeink-iwirja vége vwn.“ „Te kissé .ingadozó jellemű vagy — viszonoztam —, lxa a szavadat is -adod valamire. Nem vagyok kiváncsi arra, hogy mi van azzal az asszonnyal." — Beszélgetésünk idáig tartott, ment ekkor a leányom újra bejött. Kibékültek és Traján ölébe kapta az asszonyt, mintha csak toltt-labda lett volna, vidáníam lóháttá a levegőben, mie/gcsókolltáík ógymá-st. mimlftha! fiaiW házasok lőtték volnta. Én még rájuk szóltam: „Kevésbé viharosan, de annál tartósakban." Ezzel ott is hagytak. —- A Riigoletto-előad ásón azután megtudtam, hogy Traján nőm tanította meg a szavát. Leányommal való izgalmas jelenetem után elhatároztam, hogy beszélni fogok a Stransky-lházae- párral. A Oonoovdia-bálon találtam a házaspárt, üdvözöllem őket és igy szóltam Stransky p-rofesz- szorhoz: „Önnel -a közeli napokban igen komoly beszédem les-z." A professzor láth'a'tólag találva érezte magát: „Kérem — felelte —, bármikor rendelkezésére állok." Megállapodtunk benne, hogy kői nap mul v-a találkozunk. A végletes február 15 Elnök: Most értünk a kritikus február löökc eseményeihez. Tanú: Közvetlenül ebéd után telefonon felhívott a leányom. „Traján nem akar engem Berlinbe vinni, — mondotta. — Ott megint Stranekyné- val lesz együtt." A_z-t tanácsoltam neki, hagyja, hogy ura nyugodtan egyedül- utazzék. Én maid a perronon találkozni fogok Trajánnal és megmondom neki, hogy becsületszavát adte, hogy Nellit magával viszi. Röviddel ezután Traján hívott fel és közölte velem elhatározását, hogy~esyedüi utazik Berlinbe. Kérésemre miég -egyszer a telefonhoz küldte Nellit és én leányomnak kategorikus hangon ezeket -mondottam: „N-ell-i, követelem, hogy teljesen uralkodj magadon, ne csinálj jeleneteken, később eljövök hozzád." Azt felelte: „Gyere azonnali! Nagyon, nagyon sürgős!" — Nem sok idő telt el, amikor újra megszólalt a telefon. G-rosavescuék szakácsnője volt az apparátusnál és kétségbeesetten Máit ott a: ..Leánya meggyilkolta az urát!" Hogy mi történt tovább, nem tudom. Nem vagyok képes arra, hogy visszaérni éhezzem az eseményekre. A szerencsétlen apa tenyerére hajtja a fejét, hangosan felaokog és kendőjével törüli leomló könnyeit. Fojtott hangon folytatja: — Leányom lakásába hajtattam és láttam a megdöbbentő képet. Grosavescu Olga kisasszony elmondta nekem szaggatott szavakban, hogy játszódtak le az események és a szakácsnő azt mondta, hogy a leányom valamit el akart követei magiávaL de 5 elvette a revolvert a szerencsétlentől. A kis René ordított és leányom meredi szemeikkel, mint az eszelős ült a szőkén. Kínos incidens a délutáni tárgyaláson A délutáni szünet után Eridh Mcller prof eszszart, a bécsi Opera korrepetitorát hallgatták ki. — Két jellemző esetet tudok, ami a házastár- sak viszonyát feltüntetheti. Egyszer a Bohémek előadását hirdettük és Gr-oeavescuuak kellett volna a főszerepet játszania. Grosavescu egyszer osak telefonon jelentette, hogy rekedt és nem léphet fel. Miután nem lehetett helyettesről már gondoskodni, hosszabb tárgyalásit folytattak az énekessel. Girosnviesm tényleg az asszony társaságában megjelent. az Operában és Grosavescu kijelentette, hogy nem tud énekelni. Az asszony azonban karján ragadta és azt mondta: „Te itt. maradsz." — Egy más alkalommal a minisztériumban, akartaik koneerteí rendezni. Mellei- professzor Grosaveiscu- Val akart tárgyalni, hogy őt megnyerje a fellépésre. Valahányszor -azonban telefonon felhívta, ,mindig az asszony jelentkezett és kijelentette, hogy csak ő tárgyal ebben az ügyben. Végül igy szólt az asszony: „Ilyen koncerten a férjem n-esn lép fel." Védő: Miért jelentkezett tanúnak, ha csak ilyen, semmitmondó vallomást tud tenni? Tamu: Én a meggyilkoltat mindig nagyrabe- -c-süliem és jó hiúéit, becsületét akar lom megmenteni. Védő: Kivel szemben akarja becsületét megmenteni? Talán a feleségével szemben? Annák joga van védekeznie! A lenemben nagy zaj támad, erős fuiozás hangzik Miedler felé. Az elnök felszólítja a leghangosabbat, hogy jelentkezzék. Miután ez meg nem történik, az elnök figyelmezteti a hallgatóságot a rendre, mert ismételt esetben kénytelen volna a termet kiüríteni. A következő tanú K-orneliius Frankéi, Gros-a- veseiu régi barátja, aki az asszonyt nagyon rossz színben tünteti fel. Kijelenti, hogy a® asszonynak már első házassága előtt viszonya rótt a Veik söpör egy tagjával!. Elnök (Coltun őrnagyhoz fordulva): Ismerte-e az asszonynak ezt. a viszonyát? Coltun: Igen, én tudtam róla. Lant őrsiéin színházi ügynök a következő tánu. aki ugyancsak elitélől-eg beszél az asszonyról. Grosavescnuéhól kitör a sirás, heves szidalmakká! illeti a tanul, amire az elnök felfüggeszti a tárgyalást. ! Junius Szombat Isii aiiisa m Iliiéi! I A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A kedélyes fogház. ALMA: Rin Tin Tin hőslelte és A balle fi hölgy. HVEZDA: Gyurkovics lányok (Herceg Ferenc regénye után.) JTJLIS: Házassági forradalom, (vigjáték). KAPITOL: Egy bankjegy kalandjai. KORUNA: Égő folyó. LUCERNA: A könnyelmű fiakilsáag. SVETOZOR: Königsmark (repriz). > — Óriási tűzvész Japánban. Tokióból jelentik: Az Akit,a tartományban fekvő Csúcs ika városában a napokban óriási tűzvész puszii tolt, ni elv több mint kétszáz házat, köztük számos középületet, és üzletet hamvasztott el. A tüzkafasztvóMnál igen sok ember az életét vesztene. A tűzkárt egymillió vénre becsülik. S7iígi -tT~*~ " mm————* — Tiszó egészségügyi miniszter a Tátrában. Tátrafüredről jelentik: Tiszó egészsésr- üsrvi miniszter e napokban inspekciós ut.ou volt a tátrai állami fürdőkben. Kíséretében találjuk Kolinskvt. az állami fürdők osztályfőnökét, Míladejovszky tanárt. Holuoot. a szállodások egyesületének elnökét. A miniszter 19-én meglátogatta Fenyőházát, s 21-én Tátra,lomnicra érkezett. Utazásának célja az állami fürdők üzemeit felülvizsgálni, úgy kereskedelmi szempontból, mint peiig a látogatottság szempontjából. A miniszter kíséretével jimrus 22-én Lomnicról a Csorbáiéhoz utazott. — Halálozás. Özvegv Hrehuss Gyuláné, született Molnár Emma élete hetven nyolcadik évében junius 22-én Munkácson elhunyt- Kiterjedt rokonság gyászolja. — Cseh iró orvosdokforrá avatása, .Tán Klepefár jónevü cseh írót. a magyar-cseh irodalmi közeledés egyik barátját, ma délelőtt, féltizenegykor a Károly-egyetem aulájában az orvostudományok doktorává avatták. — 'A magyar nemzeti párt szervezkedése. A magvar nemzeti párt komáromi körzete nagv sikerrel folvtatia a szervező munkát. A kissvarm-ati uiiáala-kuló gyűlésen eb nőkké Dávid Ferencet, ügyvezető el nőinké Dinnyés Sándort, alelnökökké Gabányi Jánost és Mikonv Sándort választották. Kéményen. Keleosénvi Sándort elnökké. Kemény Vincét ügyvezető alelnökké választották, alelnökök Mócsi jince és Tóth Jácint lettek. Deákon Bús Lajos lett az elnök; ügyvezető elnökké Puskás, Lajost. - alelnökökké Szabó Sándort és Tóth Forencec választották. — A brünni Corvinia majálisa. Brür.uböl jelentik: A brünni magyar főiskolai hallgatók egyesülete, a Corvinia a napokban iólsike- rülit majálist rendezett.. Az ünnepély kereté-' ben búcsúztatták el Snmm Nándor elektromérnököt az egyesület tagjai. — öngyilkos akart lenni, mert illetőségi bizonyítvány hiányában nem akarták felvenni a kórházba. Komáromi tudósítónk jelenti: Szer Ferenc hetvenhaté vés komáromi bérkocsis. aki mintegy negyven esztendeje lakik Komáromban, a napokban megbetegeden és felvételét kérte a komáromi közkórházba. Mivel azonban nem rendelkezett illetőségi bizonyítvánnyal. kérésével elutasítót fák. Szer Ferenc emiatt annyira elkeseredett, hogy az istállóban felakasztotta magát. Tettét, azon- bn még idejében észrevették és beszállították a kórházba az elkeseredett öreget, akit illetőségi bizonyítvány nélkül is fölvettek végre. — Mánia Teréziának és II. Józsefnek két U- nioredlen festmény ót fedezték fel Nyitván. Nyitttan. tudósítónk jelenti: Hoi’váth Nándor nyiirai író napokkal eaelőti két értékes régi képet fedezett fel egy elszegényedett nyitrai uricsaláduál, ino- v Ivekről sikerült a következő érdekességeket megállapítanunk: Mária Terézia udvarában magas hivatalt viselt egy Dezséri báró, aki két érdekes képet kapott ajándékba Mária Teréziától. Az egyik kép Mária Teréziát, a másik Ií. -Józsefet ábrázolja. Mária Teréziát egyszerű ruhában, minden ékszer és cicoma nélkül ábrázolja a kép. II. Józsefet ezzel ellentétben díszes öltözetben, rendjelekkel felékesitve festette le az ismeretlen művész. A képeket a Dezséri-család tagjai örökölték. Az utolsó Dzséri bárónő kaszinójához ment nőül s mikor a bárónő meghalt, a képek természetesen férjének, a kasznámak birtokába mentek át. majd halála után ennek örököseihez kerültek. Hosszas vándorlás után jutott a két érdekes régi kép Horváth Nándor birtokába, aki azoknak szakértővel való IiitelesTj- se után értékeltette