Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-25 / 144. (1478.) szám

6 1927 junius 25, szombat. «g=:. . ■ .......................*——---------------------­éppen ú gy az' 'elhöiktői 'is uiegkérdezüelfe volna, vájjon a tárgyalás véget ér-e három nap alatt? Az ügyről neim beszélt. Bzze-1 a nyilatkozattal a kis án-eidenis eteimuOt. Rock asszony és férj-e dimondjék, hogy a gyil­koséig előestéién, a Rígűletto előadásán, az asZr szörny nagyon nyugtalanul viseMöedett ipáholyában. Amikor Koc!k asszony emiatt, megkérdezte Grosa- vescuarét, igy felelt: „A fejem majd tele van, majd üres." A vetélytársnő Ezután a vallomás után nagy izgalom fut vé­gig a hallgatóság padsorain. Stnaaiskv egyetemi tárón feJiöségJét, Jősapáimé Kttensky asszonyt szólítja aa elnök vailTomás- lételre. öüraneky asszony elegáns szőke hölgy, graoiózus alakú. Amiig nacíoüáléját mondja be. a vádlott erősem fixikiozza. Elmondja, hogyan ismerkedett meg a házaspárral és mint beasülte őt Girosavesou, mint művésznőt. Grosavescu az ő érdekében tárgyalt Lantenstein színházi ügynökkel is. Grosavescu nagyon helyes, békás természetű és jószívű ember volt. Sohasem tudta a flaiou, hogy Grosaveseuué íál- téfcemy rá. Tagadja, hogy Gresa vésem valaha is toalettet fize­tett volna ki neM. Ing évi jövedelme volt, egész keresete az asszony rendelkezésére áldott és pénz miatt sohasem volt nehézség közöttük. Grosavescuné memoárjai Végül elmondja a tanú, hogy délben telefonon értesifeílék, hogy Grosavescuné (kiadja memoárjait Magyaróorezágon, amelyben felesége rágalmazva van és a katbasZt-rófa okának van beállítva. Az ér­tesítést misztifikációnak tárd ja. Vádlott: Nem ás volt időm arra. hogy memoá­rolcat injaik, nem irtaim 'és -nem is fogók inni, miért ennyire ízléstelen nem vagyok. A csütörtöki tárgyalás ezzel véget ért. Grosavescia Nelli ijjaxmondása A péntek délelőtti tárgyalás a közönség foko­zott érdeklődése mellett kezdődött meg, amíi a vádlottnak és csinos velélyiáesának csütörtök déL utáni párliarca urán érthető is. ' ' ^ * * jPraha 11., jjindrisská 76., szállítja önnek az igazi kézzel varrott budapesti cipőt. Ma délelőtt újból' az 'asszony első férjét, Cottun őrnagyot hallgatták ki. Colhin őrnagy kijelentette, hogy egy betegápolónőtől hallotta,' hogy gyerme­kének rendkívül nehéz születése után volt. fele­sége összekötött asztalkendőkkel akarta magát felakasztani az ágy támlájára. Elnök: Kérdem öntől, vájjon arem k'Celkedik-e volt feleségének igazmondásában? Tanú (szilárdan): Nem. Grosavesciiraé atyjának megrendítő tanúvallomása Elnök: Grosaveeeu asszony' azt mondta, hogy kényes helyzetben találta önt az urával. A gyanús helyzet Tárni: Azon a napon, amikor Grosavescuné elhagyta a szana-íóriiraiol. felkerestem őt és Virág­csokrot vittem a betegszobájába. Amig bejutottam hozzá, a szalonban ültem és velem szemben Gro- saveseu. Az ajtó !iirtrJeni kinyílott- mogjeleut az asz- szany és röviden üdvözölt. Röviddel ezután újra meghívtak Gróteaivescuékhoz. Ez veit az egész gyasanus helyzet. Grosavescu sohasem pana'szk-odott nekem felesé­gére. Grosavescuné asszony mindig szeretetre­méltó és barátságos volt, aki minden emberen se­gíteni akart, rajta is, mint művésznőn. Vádi-alt: Én nem üdvözöltem önt. láttam és hal’ :-m és ez elég volt nekieim. Visszavonultam a szett- A toalettekre vonatkozó dolgot sem én talá' -t-m ki. Az uram mondotta el nekem. Elnök: Mégis csak feltűnő hogy ön gyanúja urán társa datoralag érinthetett Sbranskyékkai és meg is inV-a eket. Amit mond. nőm hihető. Kímél­je azokat az egyéneiket, akiknek nincsenek tanúik. „Ő a vétkes. Vádlott (felizgalya. zokogva): Saját ■ szchíointatté! láttam. Ő a vétkes bemaíe. hogy a gyermekem hallott, az n-rann halott és én itt ülök. Tanú: Nem vagyok Olyan ostoba, még akkor sem, ha rossz volnék, hogy gyanús helyzetbe ke-, verjem magam egy .emberrel, akinek félesége a mellékszofoábán van. Elnök: A vádlottnak bizonyára szüksége volt erre a helyzetre, hogy teltét igazolja. Tanú: És ha az asszony meglepett volna ben­nünket, lehet-e elhinni, hogy az ö tempera mén - .fiuna mellett nyugodtan visszavonul a másik szo­bába. anélkül, hogy lármát csapóit volna? Vádlott: Mert nem akartam önnek megadná az örömolt, hagy lássa, amint; a férjem az ön szemeláttára réíím- iit. ha lármát cőarjtok. Védő: Hogyan' magyarázza meg, hogy Grosa- v'esou nővére ont a tőit után legyalázta és a ka­tasztrófáért felelőssé telte? Tanú; Nem tudom megmagyarázni. Egészen magamon -kívül voltam és az uramat M-Vtesn. Olga •ki?.3»'S7.o*ny csak iontetelfe, amit Grosavfecunófől hallott. Elnök: Nem hihető, vádlott asszony hogy férje -az ön jelenlétében a tanút' tegezte volna. Vádlott: Oáiíliagönanak is nevezte és amikor szemre-h-únyá-st tettem neki, -tapintatlan viccnek mondta szem rehányá??omat. Grosavescuné elájul Elnök: És erre ön újra meghívta az asszonyt. Amikor az elnök újra kifejti a vádlottnak, hogy mennyire kevés hitelt érdemlő vádaskodása a tanú ellen, a vádlott elájul. Egyórai szünet után Stramskr Bmiű dr. egye­temi tanár lóiba Ugatása következik. Azt mondja, hogy csak a tett után tudták meg, hogy G-rosaves- cuné alapialattul féKéteeny volt feleségére. Azokra a támadásokra, hogy felesége pénzt ős ruhát foga­dott el Grosavescutól, nem is reagál, annyira ne­vetségesek. Csak a múlt esztendőben 28.000 eehll­M- IL Bi% Pour nSorvos Fcaha II., Jwcgmaanová 4. i'eiclon: 30902. — Rendet d, u. 4- fi-ifj. — telefon: 30902. ^ V fa t Bállá Irma iVaskuthy Gábor | o Pompás stiiuskészség, éles megrigye- $ lés és kitűnően megrajzolt karakterek x jellemzik a fiatal Írónő első nagy re- ) ^ gényét. A háború előtti bányászváros ’* V fiatal bányamérnöke küzd, hányódik \ % két nő szerelnie között, míg ’ égül , % győz a tisztaság és egymásra talál két jr x szerető szív. (■ Ara Kcs SÍ.20 ^ ■ó ^ Köviessy tanácsosnak. Gro&avesou Nellii éd-es- I apjának Mhal-gatáea következik ezután.-Elnök: Mondja el mindazt, amit leányának ! háza sólet ér 51 tud. Tamil: Vél eimiényem szerint leányom házas­sága az első időiben boldog volt. Én azonban na­gyon ritkán találkoztam vettük. A fiatal házasok csak akkor kerestek fel, ha szükségük volt rám. A múlt ősszel kezdődtek meg a viszályok. Leányom -elmondotta nekem, hogy boldogtoíasn és féltékenység kinozaa, riválisának nevét azonban nem árulta el nekem. Egyszer unokáim telefonon felhívott, hogy azonnal menjek hozzájuk, mert odahaza nagy veszekedés van. Amint a szobába beléptem, Gr-osavesou igy kiáltott hozzám: „Nem bíróim már ki a lányoddal. El akarok válni tőle!“ Azt feleltem, hogy ilyen komoly lépést jól meg kell fontolni. Beszélgettünk -Grosaveecunak a Strauisky-családhoz való viszonyá­ról is, vöm azonban ki jelent ette, hogy a kapcsola­tokat nem lehet csak olyan egyszerűen megszakí­tani, ez sértés lenne. Ne'lli későbbi induTatkitöré- ee-it ezekre az okokra vezettük vissza. Azonkívül gyermekkorában sok betegségen ment át. 1901- be-n nagyon súlyos diftérifisze, később pedig agy­hártyagyulladása volt. Csoda, hogy akkor életben maradt. Egy alkalommal, amikor Alt-Aueseebem nyaraltunk, fürdés alkalmával Nelli hirtelen, mint •egy darab kő. alámierűlt és csak a legnagyobb fá­radsággal sikerült életre kelteni. Leányom nem­csak h-ogv igazmondó volt, hanem ebben gyakran túlzásba is ment, úgy. hogy sokszor szüleire sem volt tekintettel. Grosavescu Traján ígérete — Az utolfeó vasárnapon, amely a végzetes berlini uttkészülődést megelőzte, magannihoz ker­ítem vömet és leányomat, hogy megbeszéljük nyu» goditan a dolgokat. Vömnek és leányomnak kíván­ságára Stransky asszonyt telefonon felhívtam és megmondottam neki', hogy gyermekeimet 'én is meghívtam és ők az én meghívásomat fogadták el, igy tehát nem mehetnek el hozzája. Amikor G-r-o- eaveecu és Nel'li megérkeztek, láttam, hogy valami lelhet közöttük -és megkértem, mondják el őszintén, imi fekszik a szivükön. Leányom Sírásra hajló han­gon panaszkodott: „Tudod, papa. Traján üveg min­dig fentartjia a viszonyít azzal az asszonnyal.“ Tró­ján tréfásan ráütött Nelli vállára: „Tudod, ez on­nan van, mert talán szebb, mint te vagy.“ Erre én ikorhotólag mondfani Trajánnak: ^Ilyeneket még­sem mond az ember a feleségének." Leányom sír­va szaladt- ki. Most egyedül voltam vele. így szól­tam hozzá: „Nem veszed észre, hogy ez a szeren­csétlen teremtés a -halivaezüllés után olyan, mintha kicserélték volna? Beszéltem a szanatórium főor­vosával és az| mondotta, hogy nagyon legyöngült." Traján erre.így felelt: „Kedden Berlinbe kell utaznám s ilyen körül­ményei: kezifí.t az asszonyt is nl'spaámnal kell vinnem. Akkor aztán mmfen jól lesz." Úgy véltem, hogy inkább arra kellene rávennie leányomat, hogy szanatóriumba menjen. Ezt fe­lelte és ez a felelet egész ősziuténeik hangzott: „Papa, ezajvamalt adom neked, olyan frissein fog visszajönni, minit a hall és én aliitía az asz- szonyra többet rá sem fogok nézni. Anniaik a doicyniatlí ©gyszemsmiudeink-iwirja vége vwn.“ „Te kissé .ingadozó jellemű vagy — viszonoztam —, lxa a szavadat is -adod valamire. Nem vagyok kiváncsi arra, hogy mi van azzal az asszonnyal." — Beszélgetésünk idáig tartott, ment ekkor a leányom újra bejött. Kibékültek és Traján ölébe kapta az asszonyt, mintha csak toltt-labda lett volna, vidáníam lóháttá a levegőben, mie/gcsókolltáík ógymá-st. mimlftha! fiaiW házasok lőtték volnta. Én még rájuk szóltam: „Kevésbé viharosan, de annál tartósakban." Ezzel ott is hagytak. —- A Riigoletto-előad ásón azután megtudtam, hogy Traján nőm tanította meg a szavát. Leányommal való izgalmas jelenetem után elha­tároztam, hogy beszélni fogok a Stransky-lházae- párral. A Oonoovdia-bálon találtam a házaspárt, üdvözöllem őket és igy szóltam Stransky p-rofesz- szorhoz: „Önnel -a közeli napokban igen komoly beszédem les-z." A professzor láth'a'tólag találva érezte magát: „Kérem — felelte —, bármikor ren­delkezésére állok." Megállapodtunk benne, hogy kői nap mul v-a találkozunk. A végletes február 15 Elnök: Most értünk a kritikus február löökc eseményeihez. Tanú: Közvetlenül ebéd után telefonon felhí­vott a leányom. „Traján nem akar engem Berlin­be vinni, — mondotta. — Ott megint Stranekyné- val lesz együtt." A_z-t tanácsoltam neki, hagyja, hogy ura nyugodtan egyedül- utazzék. Én maid a perronon találkozni fogok Trajánnal és megmon­dom neki, hogy becsületszavát adte, hogy Nellit magával viszi. Röviddel ezután Traján hívott fel és közölte velem elhatározását, hogy~esyedüi uta­zik Berlinbe. Kérésemre miég -egyszer a telefonhoz küldte Nellit és én leányomnak kategorikus han­gon ezeket -mondottam: „N-ell-i, követelem, hogy teljesen uralkodj magadon, ne csinálj jeleneteken, később eljövök hozzád." Azt felelte: „Gyere azonnali! Nagyon, nagyon sürgős!" — Nem sok idő telt el, amikor újra megszólalt a telefon. G-rosavescuék szakácsnője volt az appa­rátusnál és kétségbeesetten Máit ott a: ..Leánya meggyilkolta az urát!" Hogy mi történt tovább, nem tudom. Nem vagyok képes arra, hogy visszaérni éhezzem az esemé­nyekre. A szerencsétlen apa tenyerére hajtja a fejét, hangosan felaokog és kendőjével törüli leomló könnyeit. Fojtott hangon folytatja: — Leányom lakásába hajtattam és láttam a megdöbbentő képet. Grosavescu Olga kisasszony elmondta nekem szaggatott szavakban, hogy ját­szódtak le az események és a szakácsnő azt mondta, hogy a leányom valamit el akart követei magiávaL de 5 elvette a revolvert a szerencsétlentől. A kis René ordított és leányom meredi szemeikkel, mint az eszelős ült a szőkén. Kínos incidens a délutáni tárgyaláson A délutáni szünet után Eridh Mcller prof esz­szart, a bécsi Opera korrepetitorát hallgatták ki. — Két jellemző esetet tudok, ami a házastár- sak viszonyát feltüntetheti. Egyszer a Bohémek előadását hirdettük és Gr-oeavescuuak kellett volna a főszerepet játszania. Grosavescu egyszer osak te­lefonon jelentette, hogy rekedt és nem léphet fel. Miután nem lehetett helyettesről már gondoskod­ni, hosszabb tárgyalásit folytattak az énekessel. Girosnviesm tényleg az asszony társaságában meg­jelent. az Operában és Grosavescu kijelentette, hogy nem tud énekelni. Az asszony azonban kar­ján ragadta és azt mondta: „Te itt. maradsz." — Egy más alkalommal a minisztériumban, akartaik koneerteí rendezni. Mellei- professzor Grosaveiscu- Val akart tárgyalni, hogy őt megnyerje a fellé­pésre. Valahányszor -azonban telefonon felhívta, ,mindig az asszony jelentkezett és kijelentette, hogy csak ő tárgyal ebben az ügyben. Végül igy szólt az asszony: „Ilyen koncerten a férjem n-esn lép fel." Védő: Miért jelentkezett tanúnak, ha csak ilyen, semmitmondó vallomást tud tenni? Tamu: Én a meggyilkoltat mindig nagyrabe- -c-süliem és jó hiúéit, becsületét akar lom megmenteni. Védő: Kivel szemben akarja becsületét meg­menteni? Talán a feleségével szemben? Annák joga van védekeznie! A lenemben nagy zaj támad, erős fuiozás hangzik Miedler felé. Az elnök felszólítja a leghangosabbat, hogy je­lentkezzék. Miután ez meg nem történik, az elnök figyelmezteti a hallgatóságot a rendre, mert ismé­telt esetben kénytelen volna a termet kiüríteni. A következő tanú K-orneliius Frankéi, Gros-a- veseiu régi barátja, aki az asszonyt nagyon rossz színben tünteti fel. Kijelenti, hogy a® asszonynak már első házassága előtt viszo­nya rótt a Veik söpör egy tagjával!. Elnök (Coltun őrnagyhoz fordulva): Ismerte-e az asszonynak ezt. a viszonyát? Coltun: Igen, én tudtam róla. Lant őrsiéin színházi ügynök a következő tánu. aki ugyancsak elitélől-eg beszél az asszonyról. Grosavescnuéhól kitör a sirás, heves szidal­makká! illeti a tanul, amire az elnök felfüggeszti a tárgyalást. ! Junius Szombat Isii aiiisa m Iliiéi! I A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A kedélyes fogház. ALMA: Rin Tin Tin hőslelte és A balle fi hölgy. HVEZDA: Gyurkovics lányok (Herceg Ferenc regénye után.) JTJLIS: Házassági forradalom, (vigjáték). KAPITOL: Egy bankjegy kalandjai. KORUNA: Égő folyó. LUCERNA: A könnyelmű fiakilsáag. SVETOZOR: Königsmark (repriz). > — Óriási tűzvész Japánban. Tokióból je­lentik: Az Akit,a tartományban fekvő Csú­cs ika városában a napokban óriási tűzvész puszii tolt, ni elv több mint kétszáz házat, köz­tük számos középületet, és üzletet hamvasz­tott el. A tüzkafasztvóMnál igen sok ember az életét vesztene. A tűzkárt egymillió vénre becsülik. S7iígi -tT~*~ " mm————* — Tiszó egészségügyi miniszter a Tát­rában. Tátrafüredről jelentik: Tiszó egészsésr- üsrvi miniszter e napokban inspekciós ut.ou volt a tátrai állami fürdőkben. Kíséretében találjuk Kolinskvt. az állami fürdők osztály­főnökét, Míladejovszky tanárt. Holuoot. a szállodások egyesületének elnökét. A minisz­ter 19-én meglátogatta Fenyőházát, s 21-én Tátra,lomnicra érkezett. Utazásának célja az állami fürdők üzemeit felülvizsgálni, úgy kereskedelmi szempontból, mint peiig a lá­togatottság szempontjából. A miniszter kí­séretével jimrus 22-én Lomnicról a Csorbáié­hoz utazott. — Halálozás. Özvegv Hrehuss Gyuláné, született Molnár Emma élete hetven nyolca­dik évében junius 22-én Munkácson elhunyt- Kiterjedt rokonság gyászolja. — Cseh iró orvosdokforrá avatása, .Tán Klepefár jónevü cseh írót. a magyar-cseh iro­dalmi közeledés egyik barátját, ma délelőtt, féltizenegykor a Károly-egyetem aulájában az orvostudományok doktorává avatták. — 'A magyar nemzeti párt szervezke­dése. A magvar nemzeti párt komáromi kör­zete nagv sikerrel folvtatia a szervező mun­kát. A kissvarm-ati uiiáala-kuló gyűlésen eb nőkké Dávid Ferencet, ügyvezető el nőinké Dinnyés Sándort, alelnökökké Gabányi Já­nost és Mikonv Sándort választották. Ké­ményen. Keleosénvi Sándort elnökké. Ke­mény Vincét ügyvezető alelnökké választot­ták, alelnökök Mócsi jince és Tóth Jácint lettek. Deákon Bús Lajos lett az elnök; ügy­vezető elnökké Puskás, Lajost. - alelnökökké Szabó Sándort és Tóth Forencec választották. — A brünni Corvinia majálisa. Brür.uböl jelentik: A brünni magyar főiskolai hallgatók egyesülete, a Corvinia a napokban iólsike- rülit majálist rendezett.. Az ünnepély kereté-' ben búcsúztatták el Snmm Nándor elektro­mérnököt az egyesület tagjai. — öngyilkos akart lenni, mert illetőségi bizonyítvány hiányában nem akarták felven­ni a kórházba. Komáromi tudósítónk jelenti: Szer Ferenc hetvenhaté vés komáromi bérko­csis. aki mintegy negyven esztendeje lakik Komáromban, a napokban megbetegeden és felvételét kérte a komáromi közkórházba. Mivel azonban nem rendelkezett illetőségi bi­zonyítvánnyal. kérésével elutasítót fák. Szer Ferenc emiatt annyira elkeseredett, hogy az istállóban felakasztotta magát. Tettét, azon- bn még idejében észrevették és beszállítot­ták a kórházba az elkeseredett öreget, akit illetőségi bizonyítvány nélkül is fölvettek végre. — Mánia Teréziának és II. Józsefnek két U- nioredlen festmény ót fedezték fel Nyitván. Nyitttan. tudósítónk jelenti: Hoi’váth Nándor nyiirai író napokkal eaelőti két értékes régi képet fedezett fel egy elszegényedett nyitrai uricsaláduál, ino- v Ivekről sikerült a következő érdekességeket megállapítanunk: Mária Terézia udvarában ma­gas hivatalt viselt egy Dezséri báró, aki két ér­dekes képet kapott ajándékba Mária Teréziától. Az egyik kép Mária Teréziát, a másik Ií. -Jó­zsefet ábrázolja. Mária Teréziát egyszerű ruhá­ban, minden ékszer és cicoma nélkül ábrázolja a kép. II. Józsefet ezzel ellentétben díszes öltö­zetben, rendjelekkel felékesitve festette le az is­meretlen művész. A képeket a Dezséri-család tagjai örökölték. Az utolsó Dzséri bárónő kasz­inójához ment nőül s mikor a bárónő meghalt, a képek természetesen férjének, a kasznámak birtokába mentek át. majd halála után ennek örököseihez kerültek. Hosszas vándorlás után ju­tott a két érdekes régi kép Horváth Nándor bir­tokába, aki azoknak szakértővel való IiitelesTj- se után értékeltette

Next

/
Thumbnails
Contents