Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-24 / 143. (1477.) szám
roz7 jnnfus 24, péntek. UMiXcTiV •/VlACS^'WIkii^ t wwigg>n Ragyogó napsütés, de Chamherlm a rossz idő miatt nem jött Prágába* mert „Budapestem leitatták" Prága ma hiába várta az óceán hőseit Egy délutáni lap Benest lemondásra szólítja a „blamázs" miatt — Aranyos Prága a legutolsó leit — Rendőrlultengés a gbeli repülőtéren — Négyórás tapasztalatok a repíllőhangárok körül — Hivatalos jelentés: Chamberlin pénteken jön Prága, június 2B. (*) Prága már tegnap megharagudott Chambeiriinre. Tegnap még alaptalanul, de ana joggal. Az óceánrepülq felültette az egész várost, az országot s az. ttiosrv nem jött el, „a köztársaság szégyene. Tegnap délután esv cseh napilap Benes külpolitikája csődjének tekintette, hogy az amerikai repülők előbb Budapestre s csak utoljára — legutoljára — jönnek Gbeibe. A lap szerint Coolidge elnök nagyszerű diplomáciai érzékkel küldte ki repülőit Európába: Lindberghet nyugatra. Párisba, Brüsszelbe, Londonba. Chamberlint Középeurópába. Berlinbe. Becsbe. Budapestre s Byrdet valószínűleg keletre. Varsóba. Rigába. Moszkvába. Chamberlin feladata tehát Középeurépa volt 6 fölöttébb lealázó, hogy Prágába csak az első lelkesedések elviharzása után a legvégén akart jönni! Az ellenzéki lap felháborodva dörögte: ez szégyen, ez semmibevevés, ez Benes külpolitikájának teljes kudarca — és mondjon le a külügyminiszter! így tegnap. És ma? Tegnap még csak késésről volt szó, ma ellenben telies mellőzésről. Chamberlin egyszerűen nem jött Prágába, Hiába vonult ki már a reggeli órákban többszáz lovasrendőr. csendőr s vasrv ezer rendes gyalogrendőr Gbelbe. hiába kémlelte az eget, a néhány száz újságíró és a kevésszámú közönség délrcll, csak nem mozgott semmi: Chamberlin nem érkezett. Délután félkettő félé ragyogó napsütésben, szélcsendes. gyönyörű nyári időben egyszerre csak elterjedt. az autentikus hir: — Chamberlain nem jön! — És mért nem jön? — zudult föl a tömeg. — Mert rossz az időjárás — volt a zordon válasz. Ennél nagyobb paradoxon még nem hangzott el a gbeli repülőtéren. Derűs, csendes idő. a bécsi, breslaui. berlini közönséges gépek csodálatos pontossággal érkeznek, indulnak, tréfálnak, szállnak, — csak éppen az atlanti óceán viharaival dacolt Chamberlinnák volt* rossz ez az idő! — Mért nem mondják mindjárt,, hogy a Miss Columbia kereke gummidefektust kapott a levegőben! — kiáltott, epésen egy csalódott ..nézőközönség". Szerencsére a prágaiak nincsenek nagyobb emóciókra berendezve s igv a nagy blamázs nem tört. ki» elementáris erővel. A söröket kihörpintették, az utolsó kifliiket és a szégyent lenyelték s ki gyalog, ki autón megindult a kacskaringós gbeli országúton vissza Prágába. Szomorú diadalmenet,! Elől a Cham- berlinneik szánt rózsákkal feldiszitett. automobil. utána a gépkocsik beláthatatlan sora. Lassú, gvászmenetben haladtunk a város felé. Az utcákon gyéren álló közönség: olyanok, akik még nem tudták, hogy a nagy szenzáció elmaradt. Kalaplengetés. üdvözlés a feldíszített autó felé, — ki tudhatta, hogy benne nem Chamberlin. hanem a libeni rendőrkapitány ül. — Éljen Chamberlin. nazdar! Mi barátságosan integettünk vissza, hadd legyen boldog a nép. És nem merünk nem integetni mert, esetleg felzudulna a tömeg. Lassan beleltünk a várasba és a járókelők azt hiszik, hogy ünnepélyességünk a diadal ünnépéiveisisége, pedig dehogy: ml tudjuk: a temetésé! Kétszerannyi rendőr, mint néző Reggel még dühösen néztünk Prága közönyére. Paris lázban. Berlin lázban. Bécs, Budapest lázban, csak éppen Prága nem ünnepelt. Hisz igazuk volt. később kitűnt, de most reggel még senki sem tudhatta a szomorú valót. Sehol egyetlen lobogó. Izgalomnak se híre. se hamva. Ez a túlontúl józan város nem reagált arra. amire a többi városok föluiiongtalk — minek a lelkesedés? Vagy talán tényleg politika és sértődöttség volt. ennek a közönynek az oka? Autónk gyönyörű időben, több újságírói autó társaságában féltizenegy felé a repülő- tőire érkezik. Az ut mentén valóságos rendőrié bor. Okvetlenül kétszerannyi rendőr volt, mint néző és a közönség meg a hatóság bízvást szerepet cserélhetett volna: a publikum állhatott volna kordont és a — Kiküldött munkatársunktól — rendőrlegények kapaszkodhattak volna hátul beláthatatlan tömegekbe. Igv okvetlenül stilszerübb lett volna és impo- zánsabb. A városban teljes a nyugalom és a rend. Aki mozgalmasságot vár és valami olyat, ^mi a prágaiakat, kilendíti közönyéből, az még ezen a „nagy napon" is csalódott. Igaz, hogy az óceán átrepülésének szenzációja ma csaknem ócskaság már s aranyos Prága, a büszke, az öntelt. valahogy nagyon az utolsó lett. de mégis, mi mást vártunk. Egy kis aero-élet A repülőtéren rengeteg gén ücsörög. Nyolc egyforma francia kereskedelmi aero- plán várakozik .szód sorjában Chamberlinre, oldalt pedig a német po s tarepülőgé pék készülődnek az útra. A franciák mind kékek és biplánok. A nagy német aeroplán acélszürke monoplán. hatalmas fasárga szárnnyal. Egv kétfedelű franco-roumaine Fahr- mann-gép is leszállt, (a többi francia gép Blé- riot, gyárából való) lassan betolják a közmun- kaügyi minisztérium egyik hangárába. Ez a gép is kék volt. míg a szomszédos katonai repülőtéren gyakorlatozó oroszlános cseh felde- ritőgépek (kicsiny, gyors jószágok) zöldre vannak mázolva. Sürgés-forgás mindenfelé, légcsavarokat próbálnak ki. néha fülsiketítő mótorberregés harsan fel. maid heves motor- szél üti meg az embert, katonatisztek reggeli lovaglásukat végzik a légben. — kezdetben egész érdekes a várakozás. Egy cseh hadirepülőgép hihetetlen bukfenceket hány a levegőben. Forog, fejjel lefelé repül, lebukik, felszökni, cikfc-oakkban halad, ijesztget, mintha pilótája ezt akarná mondani: — Mi is tudunk ám valamit! Jó, jó, de hol van Chamberlin? Féltizenegykor megérkezik a Breslau—Prága—müncheni német postarepülőgép. Két, utast hoz. Semmi hir Chamberlinről. Negyedóra múlva egv kilencedik francia Blériot-gép jött — Béosből. Egv pillanat alatt körülveszik. — Mi van. mi van? — Kilenc óra tizenötkör indultam Rácsból. Minden készen állt. De Chamberlin még nem volt ott- Viszont 5 gyorsabban röpül, mint én. Azután a francia pilóta hetykén hozzáteszi: — Most megreggelizem, azután továhb- állok. Hazamegyek Párisba. Csekélység: hazamegy Párisba! Az óriási repülőgép A közönség azt sem tudja, felszállt-e miár Chamberlin. A müncheni gép elrepült s tizenkettő felé megjött a bécsi rendes postarepülőgép. A legnagyobb gép, amelyet életemben láttam. Hárommótoros. két mellékmótor- jának légcsavarjai négyáguak. Tiszta alumínium az egész, ragyogó csoda a napfényben. Tizenhat utas számára van benne hely. külön podgyászfülke és külön benzintartályok. Az utasok egv része átszáll a bremeni repülőgépre, mely hamarosan indul, a másik rész pedig folytatja útját Berlin felé. Érdekesek a pilóták. Van itt, mindenféle. A franciák alacsonyak, feketék, széles- válluak. mosolygók, sokat beszélnek, fürgék. A németek hatalmas szál férfiak, leborotváltak, némák, komolyak, szőkék. Az osztrák kövér kolosszus, nevet és barna. A csehek egyszerűek és szorgalmasak. A nagy bécsi gép neve Diana, míg a Bre- menbe induló Möwe. A' bécsi nem látta Cbam- berlint. de már jelenti, hogy aligha jön. A Diana startra készen áll. Útjában több szénaboglva fekszik. Valaki utána kiált: — Vigyázzon a szénára és mondja meg Chamberlinnek, hogy siessen. Éhesek vagyunk. Éhezés a napsütésben De Chamberlin nem jön. A kis vendéglő minden elemózsiáiét felették a — rendőrök és a kisszámú nézőközönség. Az emberek káromkodnak: — Senki sem törődik velünk. Itt hagynak éhezni. Még csak azt se mondják meg. mi van. Mért nem jelentik tizpercenként. hol van Chamberlin? Se hir, se sör. se virstli — borzasztó! A rendezés tényleg nem nagyszerű. A sok rendőrtől és csendőrtől eltekintve senki sem törődik a néppel, senki sem jelent. Kifliket, fagylaltot, déligyümölcsöt, ebédelünk. majd leheveredünk a fűre. egy kis s-zunditásra — amikor félkettő körül a rendőrök értesítik a tömeget: — Chamberlain nem ion ma. csak holnap! Mindennek a magyarok az okai Vége. Tizitől kettőig hiába várakoztunk az irtózatos napsütésben. A repülő becsapott. Láttunk egv kis aero-életet, de — mi lelkesedni akartunk. A kivonult notabilitások hazamennek (kevés jött ki. a többi telefonjelentésre várt). A rendőrcsapatok ellepték az országutakat s a háromszáz autó busán hamudul. Közben hallgatom a megjegyzéseket: — Benesnek le kell mondania. Ez a legnagyobb blamázs. amely eddig Csehszlovákiát érte. — Szégyen. Amerika nem törődik velünk. IIven becsapás! — Rossz idő? Hát volt már valamikor szebb napsütés? — Mi lehet az oka? / VÉD I KÁRTÓL ] — Szavamra. — szólt ekkor egy öblös hang — már tudom. Chamberlin tegnap Budapesten volt. Ismerjük a magyarokat. Berugatták. hogy ne jöhessen Prágába. Ma fáj a feje. kac- cemammorie van és nem tud felrepülni. Mindennek ezek a megvárok az okai. Most még a Chamberlint sem engedték hozzánk. Meg kell Budapestnek üzenni a háborút! E bölcsességtől megnyugodva, autóba szálluuk s a felcicomázott ünnepi autó mögött behajtunk Prágába. Sokan és lelkesen üdvözöltek. Hát viszonoztuk! A hivatalos jelentés Bécs, junius 23. Chamberlin prágai repülését ma délelőtt tiz órára tűzték ki, de a rossz időjárás miatt a repülők nem hagyhatták el Bécset. A felszállást holnapra halasztották. Chamberlin és Levine feleségei vasúton érkeznek Prágába. inwUBj mm mi Á kassai Dimstvo-paeama a legfelsőbb bíróság előtt A legfelsőbb bíróság elutasította Sott és Zdobinsky semmiségi panaszait, csupán a Wertheimer ellen emelt vádak egyikében utasította uj tárgyalásra a kassai táblát — A Lidové Noviny érdekes kommentárja Briinn, június 23. A briinn i legfelsőbb bíróság két napon keresztül itárgyaiitla a kassai Vasutas Dmuzstvo annakidején nagy port felvert pauajmájába/n eflíibél- tek feMebbezését. Sott József és Zdobinsky Bohu- miil államvasulti tisztviselők, valamint Weirtheimier Frigyes znaimi kereskedő, a bárom elitéit, a tárgyaláson nem jelent mieg, csupán ügyvédeik utján képviseltették magukat. Mint ismeretes, 1920 őszén a kassai vasutas- szer vezet akciójára megalakult a kassái vasutasok fogyasztási szövetkezete, melynek vezetőségében >a oselh politikai pártok exponensei foglaltak helyeit az ismert választási kukf; szerint. A szövetkezeit blaitalmas árukészlettel, jelentékeny szubvenciókkal, számos vidéki fiókkal s újonnan létesített fiókokkal kezdte mieg működését. Kétévi szakadatlan munka, nagyvonalú gazdálkodás és szakszerű vezetés 1922 őszén meghozta gyümölcsét: néhány millió korona döf MM, azután égy terjedteí'.'mies bűnvádi vizsgálat eredményét, ctven káiiogmaim bírósági iratot és végül két hirtóságá itétkjtet. Az első Ítélet kilencvenhat, a másik pedig ötvennégy lapot számlált. A kassai törvényszék, amely elsőtökön foglalkozott a bonyolult bűnüggyel', hűtlen kezelés, Sikkasztás, lopás, zsarolás, bűnrészesség és bünpa- l'ástolás vádját emelte a szövetkezet négy elnökségi1 tagja, mégy alkalmazottja és öt liferánsa ellen. A hatalmas vádirat minden egyes oldalai bárhol is ütjük fel1, élénk fényt vet a druzstvóbain folyt gazdálkodásra. Az elnökség tagjai mindjárt megiváiVtsztásuk után elfoglalták az összes felelős állásokat, Soltt például ellenőr volt. Azonkívül tartós szabadságot kaptak Mivattaliuktől, hogy kéepseégeik teljes kifejtésével áldozhassák magukat a szövetkezet vezetésének. A körülmíényefc csakhamar úgy alakultak, hogy a felelősségüket érző személyek közüli senki sem akart már az elnökség tagja lenni, i'gy lemondott a szövetkezeit a! elnöke is, akinek helyébe egy egyszerű iparosetailbert választottak meg az alapszabályok világos útmutatása ellenére, hogy legyen valaki ’az elnökségben, aki beceüli|ibes nevével' fedje a bűnös manipulációkat. Miikor m uj /aílajlniök is kor észt iillátlo'tt a difuzst- vóbatn folyó iizellmelketa,, lelő véss el fenyc*g|cttt)ék meg, egy másikait pedig megfojtással. Ilyen viszonyok között folytatta működésiét a szőve tikettet, melynek felelős tagjai az alkalom és lehetőség szerint részint pénzeket, részint árukat kezelitek el, de valamennyien, megegyezlek abban, hogy a lif érán soktól jutalékokat vették fel, (autóit rendes kereskedelmi szokásnak tekintettek. A li f ertánsok a busám províziók dllkailébettj tJK- mémWloin árut szálilitlhaiítblk, amelyben* a szövetkezet aimiugyis bőviben volt s igy a nagy mennyiségiekben érkező ára már eleve romlásra volt iitíéllvie. Más szállítók viszont ia jutalék kiosztásával azt 'értléik edi, hogy az álltaluk szállított árut — s talán a nem szállította! fis — kétezer számlázhatták. Hogy micsoda árutömegeikkel látta el' amugyis óriási készletét az egyesület, arról legjobban tanúskodik az egyik attelnök felkiáltása1, akii egy uborkaszálliitanány megérkezésekor ebben a két- eégbeeeeit't kiszólásban tört ki': „Az Istenért, mit csináltok, emberkék, hiszem két vagon uborka egész Kassának elég!" De a két vagon zniaiimli uborkát átvették, mert a meglévő uborkafcészletek kelendőség hl fán rothadtak a raktárakban, azután a frissen érkezetteket is elraktározták, hogy néhány héttel később úgy a régieket, mint a frisseket a Hermádba dobják, mert ezek is elrothadtak már. Die rothadt a raktárakban hagyma, gyümölcs, pa> flaidiesom is, mert fölösen volt s marit nem volt kelendősége. Ez az egész vezetőség bűne volt, de a vizsgálat s a bírósági eljárás nem tudta tisztázni, hogy hol! végződik az egész vezetőség hibája s hol kezdődik az egyesek bűnössége, ami a törvényszék itélet- indokolásában is kifejezésre jutott. A bíróságoknak a bűnügy kivizsgálásánál és tárgyalásánál nagyon nehéz dolguk volt, merít a bonyolult ügyben alig' lehetett eligazodni. Ennek megfelelően a foaspaá törvényszék neigyvonkilemcnapd tárgyalás után a tizenhárom vádlottat felmentette. Az áJHaimügyész fellebbezése után az ügy a kassai' táblához került, mely nyolc vádlottat szintén felmentett, de hármat börtönbüntetéssel sújtott. Sott Józsefeit harmadfélévi, Zdíohimlsky Bohu- milt egyévi, Weirtífheonniietr Frigyért pedig hét- hónapi börtönre ítélte el. Fellebbezés folytán az ügyet tegnap kezdte tárgyalni a brürnni legfelsőbb bíróság és határozatát má hirdette ki. A határozat szerint’ a legfelsőbb bíróság elutasítja mindhárom elitéit seknmiségi partó- szát alaki okokból, mig Weriheimier semmiség! panaszának résziben eleget tesz, akit felment a hűtlen kezelés vádjá- bain és a kassai táblához visszaküldi' a per anyagát, hogy a setmntótés terjed elmében és kihatás áh ton uj tárgyalást rendeljen el. A kassai druzstvo augiási istállójának a megtisztítása tehát, egy részletétől eltekintve, ezzel befejeződött volna. Hogy a szövetkezet vezetései 'és az ott uralkodott viszonyok minden eoseéliést és elfcépzeliést túlszárnyaltak a valóságban, arról legéliémlkiebbem egy cseh újság, a Lidové Noviny kommentárja tanúskodik, amelyet, mi minden további. kommentár nélkül ideiktatunk: „A regényíró fantáziája!, akinek volna bátorsága teljes valóságában leárni mindazt a rontást, amely árnyékként kísérte a1 mii első tevékenységünket SZloven- szikéin, gyenge volna, ha ossz eh,vsanl Manóit a ter- jedeltm'eis bírósági akiiákban összegyűjtött valósággal." 3
