Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-23 / 142. (1476.) szám

1927 juuius 23, csütörtök. <PX5S«H-iV\ACfcai*HIRIiAE BnBBfflwmaaBEiagiraHCEa^vm-BBBHftawaaKimBra^ Gresavesctmé vallomásából egy megdöbbentő házasélet mélységei tárulnak fel Bécs előkelő társadalma valósággal operai premiernek tekinti a szomorú családi tragédiát — „Férjem dnrva volt, a balkáni ember minden hibájával terhelve44 — mondja a férjgyilkos asszony — „Morális kötelessége, hogy halott férjét ne gyalázsa44, viszonozta az elnök — A Prágai Magyar Hírlap tudósit ójának telefonj slentése — Bécs, junius, 22. Elérkezett Bécsinek nagy napja, a grand eensation, amelyre hetek óta feladott idegek­kel készül a társaság. Grosavescu Nelli asz- szony áll az esküdtek előtt, az a szerencsét­len nő, aki féltékenységében meggyilkolta hí­res művészember férjét Ennek a szerencsét­len véget ért házasságnak minden részlete, minden intimitása feltárul most a három nap­ra tervezett, de valószínűleg négy napra is ki­nyúló tárgyaláson. Egy szenvedélyesen sze­rető asszony féltékeny ségi kinjait ismeri meg az idegizgalmakra annyira éhes közönség köz­vetlenül az asszony vallomásából és a tanúval­lomásokból és a kérdés, amelyre a bíráknak felelniük kell, vájjon Grosavescu Nelh előre kégzült-e borzalmas tettére, vagy pillanatnyi felindulásában, beszámíthatatlan állapotban emelt fegyvert ura ellen? Mcmstarepör ötven tamnval, a legjobb osztrák jogászokkal A február 15.-én bekövetkezett gyilkosság óta négy hónap telt el, ennyi ideig tartott min­den részletre kiterjedő gondos vizsgálat, amely az ügyet az esküdtszéki tárgyalásra tö­kéletesen előkészítette, úgyhogy uj, váratlan momentum aligha merülhet fel. Öt-ven tanú vonul fel a tárgyalás folya­mán és a közönség érdeklődése olyan _ nagyfokú, aminőre még aligha volt példa, mert hiszen az asszony két házaséletének min­den problémája boncolásra kerül s bár a tár­gyalás folyamán többször fogják elrendelni a közönség kizárását, a nyílt tárgyalás is elég sok delikatessz dolgot Ígér a szenzációkra éheseknek. A közönség és a sajtó részére korlátolt számban bocsátottak ki jegyeket, ezeket azonban már hetekkel ezelőtt szétkap­kodták. A tárgyalás vezetői is Bécs legkiválóbb jogászai közül kerültek ki. A tárgyalás irányitója Aichinger dr., a tarto­mányi törvényszék alelnöke, a vádat Tuppy dr. első államügyész képviseli, mig a védelmet a bécsi ügyvédek híres „altmeister“-e látja el Premierközönség A közönség nagy tódulása miatt a rend­őrségnek a legszigorúbb biztonsági intézkedése kei kellett ma délelőttre életbeléptetnie, nehogy a rend megzavarására kerüljön a sor. Alig nyitották meg az esküdtszéki tárgyalások termét, azt az utolsó zugig megtöltötték az érdeklődők. A legelőkelőbb társaság gyűlt össze, igazi premier-hangulat uralkodik, de a hallgatóság legnagyobb része högyekből áll. A legelegánsabb ioüeitek tündökölnek, mintha az opera legragyogóbb ünnepi estje lenne. A diplomáciai világ is nagy számban van képviselve, a román diplomáciának csaknem egész sze­mélyzete megjelent a tárgyaláson. Csak a Színházi világ hiányzik, a művészek nemes érzékenységgel ma­radtak távol és ezzel akarják tiszteletüknek utolsó jelét kifejezni a halott kartárs emléke iránt, hogy még a kíváncsiság látszatát Í9 elkerülik. Fekete gyászruhában . • • Általános morajlás a termen. Bevezetik a vádlottat, aki fekete gyászba van öltözködve. Haloitsápadt, kimerült és nagyon ideges­nek látszik, egyáltalán nem lehet szépnek mondani ebben a megjelenésben, amint a bécsi társaságban második házassága alkalmával szépnek mon­dották- Bevonulnak a bírák is éis rögtön meg­kezdődnek a formalitások- Kisorsolják az es­küdteket és ez alkalommal az összes női esküdteket visszautasítják, úgy hogy férfiak fognak Ítélkezni ebben asszonytragédiában. Sieger dr., az asszony védője tiltakozott az el­len, hogy az asszony kát és fél éves kis leá­nyának és Grosavescu-családnak jogi képvi­selőd a tárgyalásra bocsássák. A bíróság azonban nem veszi figyelembe. Ezután a tanúik névsorának felolvasása következik, akik mind jelenvannak, köztük a meggyilkolt operaénekes mély gyászba öltö­zött nővére, Olga is. „Nem érzem magam bűnösnek** Az elnök most a vádlotthoz fordul. — Bűnösnek érzi-e magát? A teremben halálos csend, még a papír zizegését is hallani lehet. Az asszony felel. Tompa, vontatott a hangja, nagy szenvedést és halálos fáradságot árul el: — Nem, semmiképen sem érzem magam bűnösnek. Most az elnök felszólítására elmondja szo­morú élettörténetét. 1916-ban ment férjhez el­ső ízben. Ebből a házasságából kis gyermeke Született, aki most első férjénél él Első fér­jével sem volt harmonikus az élete, de az a híresztelés, hogy egy alkalommal re­volvert emelt férjére, nem felel meg a valóságnak. Grosavescu Trajánt 1925 március elsején is­merte meg a bécsi pályaudvaron, amikor Ro­mániából az osztrák fővárosba érkezett. „Gyermekem ítéljen**. . . Az elnöknek arra a kérdésére, hogy mikor lett viszonya intimebb az operaénekessel, az asszony energikusan azt válaszolja, hogy a válás előtt nem tartott fen intim barátságot későbbi urával ... A terem felé fordul és hangosan kiáltja a hallgatóság felé: — Ki kell jelentenem, hogy semmiben sem érdekel a pernek kimene­tele. Engem csak egy dolog érdekel, hogy gyermekem, ha majd felserdül, maga ítél­hessen benne, hogy édesanyja gyilkos volt-e, vagy pedig egy szegény, szeren­csétlen nő. detén rosszul bánt velem. Azt szokta monda­ni, hogy az asszony csak akkor szeretheti az urát, ha a férje megveri. Elnök: Ennek ellenére urát lépésről lé­pésre követte. Vádlott: Mert ha meg is sértett engem, mint asszonyt, mégis barátnője akartam len­ni. Mások ellen is erőszakos volt. A katasztrófát okozó háromszög Az elnök ezután rátér az asszonynak Stransky egyetemi tanár feleségével való vi­szonyára, aki tudvalevőleg a közvetlen indító oka volt a szerencsét­lenségnek. A vádlott elmondja, hogy rájött arra, hogy férje a háta megett viszonyt folytat Stransky asszonnyal. Titkos találkái voltak vele és férje egy alka­lommal az asszonynak, aki énekesnő is volt, egy aszírachánszömiét és egy koncerttoil- lettet is vásárolt és neki kellett a számlát kifi­Van túlzás ebben a mondásban, de van igazság is. Mert a bécsi esküdtek általában nagyon fogéko­nyak és a szelídek a „féltékenységi"1 gyilkosok irányában és nagyon könnyen elcsavarja a fejü­ket é9 józan ítélőképességüket egy női színész- talentum ... (Grosavescuné, a gyilkos asszony, állítólag elsőrangúan tud szinészkedni!) Románia érdeklődése A román követség két tagja állandóan je­len lesz a tárgyaláson és gyorsírót is foga­dott a román követség, a tárgyalás jegy­zésére. Romániából megérkezett már Grosavescu édes­anyja, aki azonban még nem bizonyos hogy, meg fog-e jelenni mint tanú a tárgyaláson. Meg­idézve nincs. Ha megjelenik majd, az önkéntes jelentkezés formájában fog történni. Még ma nem tudja, „szükség lesz-e őreá is“, a most is gyá­szoló anyára? De Romániából mások is tanúként fognak megjelenni: az első férj, CaUun őrnagy, aki újra feleségül akarja venni — beavatottak szerint — elvált feleségéi, Groemfescunét!! Grosavescuné, mint látszik ebből is, dacára, hogy csaknem csúnyának mondható, boszorkányos von­zóerőt gyakorol az útjába kerülő férfiakra é/ ! fogva tartja őket, ameddig akarja ... C-aliun őrnagy igen mentő vallomást fég len­ni Grosavescuné mellett... Efy ujságirónö szenzációs pamfletja Grosavescuné mellet már napok óta egy igen ravaszul és látszólag központilag szervezett 09 reinhardli zsenialitássár rendezett, feltiáho- riló „hang utat csináló kampány“ folyik. Hogy mennyiben bűnös és szerencsétlen ez a gyilkos asszony, az majd a tárgyalás folyamé. 1 fog i kiderülni. Ezt a hangulatcsináló kampányt azon- I bán föltétlenül mindenkinek el kell itá’rie és j mindenkinek, még Grosavescuné híveinek is, j felháborítónak kell találnia, ha csak egy kissé is i obiektivek akarnak maradni. s-v,": : -l Grosavescu, a balkáni ember Arra a kérdésre, hogy milyen volt a há­za sélete. az asszony zsebkendőt vesz elő és felsírva mondja el, hogy házassága csak egá'sz kezdetben volt boldog. Araikor férje jellemé­ről kérdezik, az asszony elmondja, hogy férje szenvedélyes ember volt, akit a balkáni típus minden hibája terhelt. Sóik szenvedélye volt, szenvedélyesen kártyá­zott és ivott El voltam borzadva, amikor ezt megtudtam — folytatja — és válni akartam tőle. ő azonban könyörgött, hogy ne tegyem ezt, mert nélkülem elveszíti biztonságát. Elnök: Mint vádlottnak, megvan a joga hozzá, hogy azt mondja, amit védelme érde­kében szükségesnek tört. Mégis morális köte­lessége, hogy halott férjét ne becsmérelje. Vádlott: De ő mindjárt házasságunk kez­n—Ili ......ni |i 11 n ze tnie, mert ura vonakodott megtenni. Három nappal azelőtt, hogy ő második gyermeke megszületése előtt szanatóriumba vonult, a Stransky házaspár látogatást tett náluk. Éjjel tizenkettőkor Stransky asszony azt kivánta tőlük, hogy menjenek egy barba. Az asszony férje kívánságára is vonakodott ezt megtenni, mert fáradtnak érezte magát, amire a Stran­sky házaspár eltávozott Férje, amikor egye­dül maradtak, vad haragjában öklével az asz- szony arcába sújtott és azt kiáltotta feléje, bgoy terhessége az oka vonakodásának. Ki is kergette a lakásból és ekkor a sötét éjsza­kába kellett egy ismerőséhez fordulnia, hogy kisérje őt haza és békitse ki urával A Hera-szanatóriumban A védő ezután azt indítványozza, hogy részletesen terjeszkedjenek ki az asszony­nak á Hei'a-Szanálónumban való tartóz­kodására, mert ez az egész házassági tra­gédiának a kulcsa. Az asszony ezután elmondja;, mint jelent meg férje a harmadik napon, amikor halott gyer­meke született és.ő még mindig életveszede­lemben forgott, a szanatóriumban. Úgy visel­kedett, mint hogyha a leghűségesebb férj volna. Egy nappal rá azonban Stransky pro­fesszor is látogatást tett nála és tőle tudta meg, hogy mig a szanatóriumban élalveszedelemben forgott, férje a Stransky házaspárral valóságos orgiákat ült. Rendikivül fájdalmasan érintette férjének ez a minősíthetetlen viselkedése. Az asszony most láthatólag kimerj; ’siJ hogy az elnök negyedórás szünetet rendelt el. ,A Grosavescu-pör után tudni fogjuk, lelőhet] ük-e az urunkat itt Bécsben, vagy sem!’ Bécs asszonyai hisztérikus izgalommal várják a „párisi por** eredményét — Az asszony elsó férje ismét el akarja venni Grosa- vescunét _ A koraszülött gyermek „szellemének** históriája Bécs, július 22. Ma kezdődött meg Bécsben a párisi pör. Mert ez egy „párisi pör“ ,amilyen Párisban éven­ként legalább egyszer le szokott zajlani, de Eu­rópa egyéb városaiban igen ritkán. De ez a pör, pszihológiai rejtélyeivel' é9 pszihológiai érdekes­ségeivel, a szereplők érdekes személyiségénél és egy hangzseni borzasztó tragikumánál fogva Pá­risban, az ily pörök hazájában is világszenzáció volna. Hát még itt, Bécsben! Kevés azt mondani, hogy a felső tiaeaáfnek „társadalmi esemény" és a világváros töme­geinek szenzáció. Nem, ez bevés. Aa embe­rek egyenesen, — hogy is nevezzem? — ké­szülnek erre a pörre: Napák óta Bélésben minden ember a pör esélyeit QatopQkdja; ké­szülnek reá idegileg és időbeli!\ég, hogy úgy mondjam. Beosztják előre az idejüket, hogy legyen idejük a pórról foglalkozni, a főtárgyalásra elmenni, vagy — az utcán várakozni, amig esetleg been­gedik őket a tárgyalásra. A „felső tízezerből'1 so­kan még csak azért maradtak Bécsben és nem utaztak el nyaralni, mert „meg akarják nézni" ezt a pörjl, .amely bizonyosan árdek.qaebb izgat óbb lesz, mint minden más szinházi esemény, amelyet az idei szezónban végignéztek volt... De a tárgya­lást azért nagyon kevés ember fogja „végignéz­hetni", mert mindössze 300 jegyet adhattak ki, nincsen töbh hely a nagy esküdtszéki teremben. A jegyekért valóságos harcok és közelrohamok folytak és ma már ázsió van „Grosavescu-je- gyekben“I Milliókat (persze osztrák milliókat!) ígérnek jegyekért és sok jegy tényleg drága pénz­ért cserélt gazdát! Az egész világ ujságirói, akik Bécsben képviselik lapjaikat, jegyet akartak a tárgyalásra és még az újságírók közölt is valóságos kancák folytak a jegyek elsőbbségéért. Rengeteg ujságiró is jegy nélkül maradt persze. A lágyszívű bírák Különösen a nők várják lázban a pör kime­netelét, mert őket „személyesen" érdekli az ügy... Egy nő ezt a személyes érdeklődést ezek­be a tréfás, de sokban őszinte, találó és brutális szavakba öntötte előttem: „Tudni akarjuk — és a pör ultin tudni fogjuk, — lelfíheljük-e az urunkat itt. Bécsben anél­kül. hogy rncübUn1 elvinek minket érte, vagy impi A hangulatcsinálás első etappja az volt, — ez még érthető, — hogy Grosavescuné „lemondott“ a 10.000 dollár biztosítási díjról, mely — szerinte, — a gyil­kos nőnek járt volna a meggyilkolt féáfi után! Tehát mondom, kegyesen „lemondott" a kislány javára, ami annál könnyebb volt, mert valószínű­leg úgyis a kislányé lett volna, ha bírói útra te­relődik a dolog ... A későnszülött „kapaszülötV* A hangulatcsinálás másik etappját úgy ren­dezi a rendező, hogy majd egyik, majd másik új­ságot látja el tendenciózus közleményekkel, a gyilkos asszony mellett hangulatot csinálva ... De ennek a kampánynak a teteje az a no­vella formájába öntött pamflet volt, amelyet egy eléggé ismert ujságirónö H — a való­ságnak ellentmondó adatok alapján. Meg kell adni, a novella-pamflet kitünően van megírva, igen érdekes', frappáns, frendi pszihol ógiár vad van alátámasztva és arra szlolgáH, hdgy az egész gyilkosságot egy önkívületi állapot­ba vert nö tettévé mapasztasitsa. A pamflet szerinte istennővé emeli a gyilkos aszr szonyt és nem kevesebbet próbál elhitetni vehink, mint azt, hogy a férfi verte a nőt s igy a má/- sodik gyerek születése előtt a hatodik hónapban, halott gyereknek adott életet az asszony egy véres után. Mikor aztán egy újabb verés után az asz- szony újból tántorogni kezd, a halott gyerek szel­leme szinte hipnotikus álomba parancsolja any­ját és maga adja kezébe a fegyvert azzal, hogy lőjje le a férfit. ... A pamflet cime is ez: „A halott gyerek bosszúja".. A tárgyaláson azonban állítólag ki fog derülni, hogy a férfi sohasem verte meg az asszonyt és hogy a halott gyermek nem hogy a hatoduk, de nem is a kilencedik, hanem — egészen tftka eset, — a tizedik (!) hónapban szüléiéit. És állítólag az is, hogy önkívületről szó sem le­het. Csupa ponyvaregény Grosavescuné könyvtárában Amit pedig Grosavescunéról már mostanáig is tudok, az az, hogy az asszony kis könyvtára, mely szellemét táplálta, a következő díszes iro­dalmi remekművekből állott: Henmlann Dr essler: Ház a mocsárban. Defek- táwrogény. MaitMiae Bionk: A kereskedelmi tanácsos bit, kos fiókja.. Érmet WiMnert: A vadorzó. Comam Doyilie: Holimies doktor kalandjai. Viktor Hefenigj: A 90-es számú bérkocsi. Érmet Woop: Sárga és fehér között. Oeivre Riidhiteir Bráitíh: Az ököl beszorult k ezeik. TM Márka: Kialiand nyolctól fólM'tenicig. TŰM Marké: ÉDet és halál ura. A. FieMitng: Az Erskiinie-eeet. M. Leblantc: A titokzatos szem. Niiills UMamers: OhOiseui lrerceignője. Egytől-egyá'g deliek trtivitlörtén'e t, szienny és sze­mlét • • • Bilihez nem keli komlmenjtár. Ezek a kötet­tek köteteket beszélnek valóban ... Gömim Jenő. — ..... 1 -------------------- ■— A s panyol trónörökös érzi közeli halálát Párás, jumiius 20. A Pofiit Párisién madridi je­lentése szerint a sipamyo! trónörökös egészségi áh- l;>|potn ismét aggasztóra fordult. Tekintettel a trónörökös súlyos betegségiére, a királyi pár való- wJiímüleg elMailasztja erre a hétre tervezett lon­doni utazását. Udvari körökben úgy tudják, hogy 0 trónörökös tudaiábam vám betegségiének és csak 1 a\ közel miuitflbam nyilatkozott egy pessZiimiszbilkus j piffliatn^'tábaia arról, hogy hiannlaro&an nveg fog. hajlani, 5

Next

/
Thumbnails
Contents