Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-19 / 139. (1473.) szám

1927 junius 19, vasárnap.

A forradalmi izgatás előtt a tömeg még dicsőítette a cárnét és tülekedett, hogy csak ruhája szegélyét érinthesse

„Nálánál jobban senkisem tudott reményt sugallni a haldokló leikébe*' — A cárevics szenvedett és nem tudtak rajta segíteni

„A Romanovok fénykora és bukása”

Irta: A. A Vyrubova

Október 20-án, III, Sándor oáír halálának évfordulóján a boldogult kis palotájában, ablban la Bzabában, amelyben elhunyt, gyásamise volt s a részit vevők a halott fekete posztóval bevont székiét álltáik körül.

December közepéig maradtunk Livád-iáJÜan. A cár innen Olaszországiba 'utazott, Racccxnigibe, az olasz király mleglátogatására.

Ez volt az első eseti, hogy a cárnak és mjaig^as nejének el kellett válniuk egymástól.

Mikor a cár elutazott, a cárrá bezárkózott dolgozószobájába és fiirt. Senkit nem engedett be magáihoz, miég gyermekeit sem. Annál határtalanabb volt a vászontlátáte öröme.

— Sajnos, még sokszor kell majd elválnunk egymástól és aztán mások jelenlétében viszontlátnunk egymást, az udvartartás és a közönség szeme előtt, — mondo'íita a császárné.

Ősszel megbetegedett a trónörökös.

Valamennyiünket: mélyein Iev<ar\t. a saljnálalteta- méltó gyermek szenvedése.

Megható volt anyjának giondotetkodáisa, de a gyermeken már aemmíi sem eegiíihetett. A palota kicsiny kápolnájában könyörgő imádságokat man- dottak reggel és ekte egyaránt a csáiezámlé és a legidősebb nagyheroegnő jelenlétiében. A nagyher- ceignő, az udvari énekkar két énekese és én karban énekeltünk. Tyuesev udvarhölgy felolvasta a hatodik zsoltárt. Ezekben a nehéz napokban, amikor Alexej Mkoiajeviics életéért aggódtunk, jelent meg drága édesapám kihallgatásra. Karácsonyra Misszatérliink Gar&zflsoje Szelóba.

A cár fogata előtt egy tatár lovagolt

Mikor Dívád iát ismét fölkerestük (1911-ben), a régi palota már eltűnt: Krasznov építész újat emelt a helyébe. Szokatlan tetjefiiimény volt, két

I év alatt befejezni nemcsak a palotát, amely a j Erim déli partján egyike volt a legszebbeknek, hanem az udvartartás és a cselédség épületeit is. Mikor a krimi utazást megkezdtük, őfelségéik örvendező feszültséggel várakoztak az uj palotára. A Stíamdardon egészen a jaltai midéiig hajóztunk és onnan tovább Divádiába. A parton tarka-barka .embeirtömeg várt ránk zászlókkal s a déli nap fénye ömlött el mindenen, őfelségéik kocsija előtt egy tatár lovagolt, aranyíhimes kaftánban, tüzes paripán, ősidők óta az volt a szokás, hogy Kri- uiában a császár fogata előtt egy tatár járt lóháton, azzal a feladattal, hogy az utat szabadon tartsa azt, hogy az ut tömérdek merev hajlatai valamelyikénél a császári fogat összeütközzék egy ta- társzekérrel. Később gépkocsi jött divtaiba és a császár szokatlanul gyors hajítást követőit. Isten megóvta a császárt a balesettől, de az ilyen utazás bizony nagyon az idegeibe kapott az embernek. Gépkocsivezetője, a francia Quegriés, páratlanul ügyesen és óvatosan hajtott.

Ae első ut a kápolnába vezet

Mikor a szőlőhegyeken túl voltunk, előttünk állott az uj palota, a kék tenger hátterén fehéren ragyogó, virágos bokrokkal körülvett épület. Őfelségéik előfcZöT a kápolnába mentek, ahol istentisztelet volt, azután a papságot követve, amely a palotát felavatta, lakosztályaikba vonultiak. Az első napokat a szobák berendezésével, továbbá az iltt- maradt éö újonnan hozott tárgyak elosztásával töltöttük s eközben segítettem a császárnénak helyeikre függeszteni a szent kép ekei és vizfee'tmlé- nyeket, felállítani a fényképeket és egyéb haeon- 16 dolgokban, őfelségéik hálószobája egy nágy erkélyre nyiloltt, amelyről pompás kilátás vdt a nyűit tengerre. Balra következett a császárné iró- szolbája, e'gy igen kényelmes helyiség, amelynek ablakaiból át lehetett látni Jaltába.

A cáraé takarékoskodik az ékszervásárlásnál

A szobában világos bútor között tömérdek virág volt A hálószobától jobbra vdt a császár dolgozószobája, bőrrel bevont zöld bútorokkal, á közepén a hatalmas iróaszM. A felső emeleten volt a közös ebédlő, továbbá a nagyhercegnek lakosztályai és egy nagy terem, ünnepségek alkalmára. •Lenn volt a fogadőlszolba, a lakószoba, itt voltak a vendégszobák és itt volt az .úgynevezett „mór udvarra" nyíló lakomázó 'terem. A császárnak az vdt a szokása, hegy reggeli után, vendégeivel társalogva, elszitt egy cigarettát ezen az udvaron.

Olga Mkolajewna ezen az őszön töltötte be tizenhatodik esztendejét éis igy a nagyhercegnők- röl szóló rendelkezések értelmiében nagykorú lett. Szüleitől különböző, brilliánsokkal kirakott ékszereket és egy gyöngynyakéket kapott.

Tizenhat adik születésnapján mindem natgyhkr- cegnö gyöngyöket és ékszereiket kapott ajándékul,

. császárné azonban nem akarta, hogy az udvari minisztérium egyszerre dyan nagy öisszegeket adjon ki ezek beszerzésiére, azért elrendelte, hogy leányai egy évben kétszer: nevük napján és 'születésük napján egy-egy brilldánsot és egy-iegy gyöngyöt kapjanak. így azután Olga nagyheroegnő

nyakék© harminckét gyöngyiből állott, amelyek születése óba gyűlitek össze szálmára. Este bál vdt, egyike a legszebb udvari hálóiknak. A tánc lenn vdt a lakoimézőteremben, a katonai helyőrség ifuvózenekara a „mór udvaa’“-ban működött. A kitárt magas ablakokon át betekintett a finom illatokkal terhes, meleg éjszaka. Meg vdtak híva az összes nagyhercegek családostól, a helyőrség tisztjei és a császárnak Jaltáiban lakó rokonai.

Olga főhercegnő vdt az általános figyelem középpontja.

Most viselt először hosszú szoknyát, púiba ró- 6zaíszámü kelméből.

Szőke felfűzött hajává! olyan vidám és friss vdt, mint egy most nyíló bimbó. Egyik huszárezred tulajdonosává nevezték ki, aminek rendkívül megörült- A bál után kis kerek 'asztáloknál volt a szupé. A fiatal nagyhereegnőkhek megengedték, hogy részit vegyenek a bálon és ők vidáman, gyermeki ’dóvajkodásisial, mint pillangócskák libegtek a vendégek között. A második bál decemberben vdt. Ezen a télen Olga nagyheroegnő kéft bálon vett részt, egyiken 'az Akicskov-palótában, a másikon 'Pária Pavloivna nagyheroegnő palotájában.

A fehér álomkastély: a cári család legszebb emléke

Livá diához és fehér ál omkástél yához fűződtek i császári ház legszebb emlékei, őfelségéik 1912, 1913 és 1914 taviaszán is felkeresték 'ezt a helyet.

Livádiában egyetlen nagy ünnepség vdt az élet. 1912 tavaszán a császárné fivére, Ernő herceg is vendége vdt a császári párnáik, hrtvefiével és gyermekeivel együtt, hason! óképpen Jetiszaiveta Peodoravna nagyheroegnő, a Már tia-Mária-egy esü- let viseletében. Az ő tiszteletiére liturgikus isten- tisztelet volt az oriandai templomban. Dimitri Pavloivics nagyherceg is meglátiogatta Livádiát, továbbá az öreg Gályáin herceg, aki Novi-Szvet nevű birtokának egy részét odaajándékozta a császárnak és akit mi a .J&tandard'Gjadhton meglátogattunk. Az oldenburgi heroeg meghívására egyezer elutaztunk Gagryba. Meglehetősen friss szellő fuvallt éis a kaukázusi partok közeliébe érkezvén, hajónk erősön ingadozni kezdett.

Legnagyobb meglepetésünkre a császárné azt határozta, hogy ő hajón marad, mert nem éppen jól érzi magát.

A császár fogadtatása igen szép és eredeti volt. Őfelsége ellátogatott egy népünnaplségre is, amelyet az ő tiszteletére rendeztek. Nlagy füzeiknél bivalyhuist ©ütöttek nyárson. A csinos, fiatal hercegnők nemzeti Öltözetben táncoltak. Sajna, nemsokára eleredt az eső. A császár kitűnő hangulatban volt és később is sűrűén visszaemlékezett gagry-i látogatására.

Krimi tartózkodásunk leiráisánál nem hagyhatom megemlítés nélküli a császárné érdeklődését azok iránt a tüdőbetegek iránit, akik a félszigetet gyógyulás céljából felkerestiék. A Erim szanatóriumai bizony elavult típusnak voltak.

Mikor a császáraié .Taíllta, vaiatuennyi gyógyintézetét möglátoglattau, nyomibiatn eűtbJattiáafoartla, hogy birtokain uj, tökéi édesen modeain szamla- tóriumoikait áillittiait, ami meg is történt.

Órák hosszat látogattam a császár parancsára ia kórházakat és a császárné neVébee kikérdeztem a betegeket betegségük és kívánságaik felől. Nagy összegeket adtam ki őfelségéik megbízásából a szegénysorsn betegek orvosságainak beszerzésére. Ha egy súlyos betegre', vagy haldoklóar akadtam, a császárné nyomban megrendelte gépii öcsijét és szemlclyiesen sietett velem hozzá, pénzt, virágot, gyümölcsöt és mindenekelőtt Vigasztalást vinni, mert

senki más nietm tudott nálánál jobban bátorságot és romlény sugallni egy-egy háld okló ntak a leikébe.

A hálának mennyi könnyét láttam én az ilyen alkalmakkor! Senki seim tudott ezekről a látogatásokról: a császárné szigorúan megtiltotta, hogy bárhol is beszél jeli róluk. 1911., 1912., 1918. és 1914. esztendőkben a császár kezdeményezésére négy nagy bazárt rendeztek a tüdőbetegek javára s ezek mindegyikéhez jelentős összegekkel járult hozzá a mlagas fővédnöknő. ő maga dolgozott, fesr tett és varrt a bazár számára és kényes egészségi! állapota ellenére egé sz nap ott állt (az elad óasz! al

mögött, nagy néptömegtől körülvéve. A rendőrség azt, a parancsot kapta, hogy mindenkit oda .kei’!, engedni és

sa embernek egymást lökdösve nyomultak oda,

hogy vuiliairmely tárgyait magának a császárnénak a kezéből kapjanak meg, vagy legalább csak a ruhája szegélyéit érinthessék. Fáradalmat nem ismerve', adta -el egyik tárgyat a másik után, valamennyit jóformám úgy szlakiitották M a kezéből. A kis trónörökös ezalatt mellette állít egy zsámolyon és kis kezecskéjével ő is adogatta a tárgyakat a lelkes tömegnek. A „Fehér vdrág“ napján a császárné egy kosár virággal eaeherezeitit ált Jaltába. Gyermekei gyalog kísérték. A tömeg lelkesedése határtalan volt. A nép, amelyet a forradalmi izgatás mérge még nem fertőzött nneg, valósággal istenítette a császári piárt.

— Grosschmid szenátor interpellációja a kiráíyhekneci ipartársulat ügyében. Gros- schmid Géza szenátor a királyhelmeci ipar- társulatot ért nyelvi sérelem ügyében interpellációt intézett a bel ügy- és kereskedelmi miniszterhez. Az interpelláció előadja, ho.gy az ipartársulat magyarnyelvű beadványait, a járási hivatal vissziautasitia s előzőleg utasi- sitoita az ipartársulat elnökét, hogy az államnyelvet nem biró titkár helyébe „különbeni fegyelmi büntetés terhe alatt“ másaikért, választasson. A zsupánátus a magyar nyelv korlátozása ellen beadott, fellebbezésre a pozsonyi ipari instruktorát,us határozatára hivatkozva. 30 napi határidőt, adott a választás megértésére. Tekintettel arra, hogy a ki- rálvhelmeci iárásbirósági kerület őslakosságának 93 százaléka magyar s igy a járási hivatal köteles a magyarnyelvű beadványokat magyar nyelven elintézni, azonkívül semmiféle törvény nem rendeli el az ipartársulatok segédszemélyzetére nézve az államnyelv kötelező tudását, az interpelláció kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e a kisebbségi nyelv használati jogiát sértő ügyben a zsupanátust a fellebbezés érdembeli elintézésére utasítani és a járási hivatalt a további megtorló lépésektől eltiltani. Egyben követeli, hogy a pozsonyi ipartársulati instruktorátussal a kereskedelemügyi minisztérium vonassa vissza a törvénytelen rendelkezést, mellyel az instruktoré tus utasít ja a.z ipar tár sulatokat,

hogy intézzenek hozzá beadványokat.

M. HIRSCH

mibútorok

SpiSská Nová Ves-lgló

»»

IZA"

Súlyt fektet a szépségére? Szép tiszta arcbőrre? Elhiszem, minden nőnek ez a kincse. Már az alaptermészete miatt is, mért Született ön szeplőivel, májfolttal, zsíros, pórusos, mitteszeres, pattanásos arccal, kellemetlen hajszálakkal, ráncos pettyhütt arcbőrrel?

Ha Szenved ezekkel a hibákkal, forduljon bizalommal az első bratislavai kozmetikai intézethez „IZA" Stefanik-u. 19., II. em., hol garancia mellett a legrövidebb időn belül megszabadít jak a kellemetlen archibáitól.

Az intézet a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, saját készitményü méregmentes szerei, melyek Páriában aranyéremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve.

Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézőmet, rendeljenek Iza rekord arcápoló szereket, pontos kioktatással.

Mitesszer, pórus, pattanás ellen

garnitúra ...................................Kcs 37.—

Sz

eplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . Kcs 120.— Hajtalanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 év

múlva sem lesz.............................Kcs 37.—

Ke

belápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít..................................Kcs 77.—

Toile

tte garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19., II.

A régi jól bevált Marsüf-crease ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatlan szeplők és tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat x Szent Erzsébet gyógytár, Bratislava,

Dana-utca 38. szám.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ALMA: A párisi nti szerelmi (Urru: és A négy- levelű lóhere.

ADRIA: A bagdadi tolvaj (Fairbanks-repriz.) HVEZDA: Sári néni örökösei. (Vígjáték.)

JULIS: A korzó szépe és a zöld autó.

KAPITOL: A három kakukos óra. Kalandor-film. KORUN A: Egyedül a férfiak közölt. (Dolores Castello.)

LUCERNA: Válenlino kaland'": és Cobham afrikai repülése.

SVETOZOR: A Berndorfer-cég csődje.-1 I »nrwr;la.ic,-Xi.

Az ötkoronás

Két ember ül a pádon. Gesztenyék sürü lombja alttt. Nyár van, estbe hajló délután. Az ut itt merész kanyargással lejt a hegyről és takaros villák állnak sorban.

A két pihenő ember az utat nézi. Szót- tanok. Egy kislány közeleg, Szaporán lépdel, kicsit liheg s kerek arcocskája hamavs pírban ég. Egyszerre megáll, éppen szemben a páddal és az egyik ember most tisztán látja, hogy a kislány lába előtt egy ötkoronás fénylik• Úgy hever ott ez a pénzdarab, mintha csalétek volna, járókelők meg próbáltál ója, emberi színjáték elindítója. És két vigyázó biró a pádon, az előbb még nyári unalomban ültek, tesped- ten és hallgatva, de im, megjelent a kislány a Pénz előtt és megindul a Játék.

A kislány felemeli a pénzt. Még pilta- nat7iyi tétova sincs benne. Kinyújtott tenyérrel közeledik a pad felé és Szól:

— Tessék, egy ötkoronás.

Az ember, aki maga is látta az utón heverő pénzt, barátságosan feleli:

— Nem a mienk, Baba! Valaki elvesztette, most a tied.

A kislány kék szeme gyanakvóan villan, majd láng futja el az arcáig amiért ölbe kéne kapni és ölelni kéne hosszan. Még most sem tétovázik.

— A bácsié, ott feküdt, más nem veszthette el. Tessék csak elvenni.

Az ember mókásan kotor a zsebében, a másik is int: nem, a pénz nem volt az A kislány most nehéz gondban áll, ki tudja, mi suhan át kis homloka mögött, amíg elhatározza magát. A pénzt nem tarthatja meg, valaki elvesztette, ha keresni fogja, hadd lelje helyén.

És odamegy, ahol az ötkoronás hevert, leejti, igazit rajta, hogy a bukó nap sugara messzire villantsa fényét. Aztán elsiet, visz- sza se néz, Szaporábban lépdel, mint ahogy jött.

Ekkor megszólal a másik ember, aki némán Szemlélte a jelenetet:

— Derék kislány! Manapság imponálhat az ilyen becsületesség.

De a társa, aki szóba állott a gyerekkel, felnevet s hangja mintha gúnyosan csengene:

— Neked imponált; Hja, neked még romantika, rózsaszínű köd kell . . . Verést érdemel az a gyerek, hogy ilyen élhetetlen. Ki látott ilyet a mai világban, ahol két könyökkel kelt utat törni. Inkább sajnáld, hogy el fogják taposni. Amolyan hosszuhaju, ájtatos, védtelen palánta lesz, aki az első jött-ment- nek odaadja a lelkét is és a cselédje lesz.

A másik elnézett az elégedetlenkedő feje felett, a kanyargó utat kutatta, vagy talán még távolabbra nézi, át a fákon és falakon és a szemébe kétkedő fáradság telt, amikor ezt mondta:

— Lehet, hogy az lesz, ahogy te mondod: alázatos kis cseléd. Vagy egészen más: asszony lesz, igazi asszony, amilyen neked nem jöhetett el és nem fog eljönni többé soha, mert elmész a szép mellett, ami halk és takart.

A fölényes ember homloka egy pillanatra elborult, de aztán vállat vont, felállt és felszed!e és zsebrevágta az utón heverő pénzdarabot. Még nevetett, kicsit elnéző gúnnyal.

És olyan mozdulatot tett, mely félreérthetetlenül jelezte: légy boldog a Szavakkal és a széppel, ami halk és takart. A Pénz az én zsebemben van és ez a lényeg.

Egri Viktor.

— Eljegyzés. Plaiszíki PkaBzákv Alice és Göll- nr.T Brúnó (Banialaa-Bytötrioa) jegyesek.