Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-19 / 139. (1473.) szám

%t Mai szamunk 16 eMal évf. 139, (1473) szám » Vasárnap * 1927 ^í Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára. 1*20 Ke A szlovenszköi es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nQ.pÍl(Xpjci Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kisebbségi biok (fi.) Prága, junius 18. Az európai nemzeti kisebbségek ezidei genfi kongresszusa — akár tetszik a Reggel hegyi remetéjének, akár nem — a többi kö­zött behatóan kiván foglalkozni azzal a kér­déssel, vájjon érdekében áil-e a kisebbségek­nek, hogy azokban az államokban, ahol több minoritás lakik, politikai pártjaik az őket közösen érintő kérdésekben egységesen lép­jenek föl és ily módon is kifejezésre juttas­sák szolidaritásukat. Bármennyire is csábító volna e kérdésre határozott és (félreérthetetlen igennel felelni, a válaszadás mégsem oly egyszerű, amint első pillanatban látszik. Európában annyiféle fajta kisebbség lakik, viszonyuk az egyes államokhoz és kormányaikhoz annyira külön­böző, hogy egy általános, minden minoritásra érvényes receptet adni nem lehet és ezért a kisebbségi biok célszerűségét és lehetőségét esetről esetre meg kell vizsgálni. Annyit azonban már a priori is meg lehet mondani, hogy ott, ahol az előföltételek megvannak, a kisebbségi íblok igenis nagy előnyöket rejt magában a kisebbségekre nézve, mert lehe­tővé teszi számukra, hogy a rendelkezésükre álé erőket koncentrálhassák a kisebbségi kérdés igazságos és méltányos megoldása ér­dekében. A tapasztalatok, amelyeket egyes államokban, igy Lengyelországban, Észt­országban, Lettországban és Ifrémetországban a kisebbségi blokkal, szereztek, általában igen kedvezőknek bizonyultak. Lengyel- országban például az ottani nemzetiségek: az 'ukránok, a németek, a fehér oroszok, a zsidók és litvánok képviselői egységesen lépnek föl a parlamentben, sőt „Natio“ elmen Varsóban egy négynyelvü propagandarevüt adnak ki, amelynek utján a világ tudomására hozzák bajaikat. i í (Romániában, az Avarescu-kormány gya­lázatos bukása után, most szintén megalakult a kisebbségi biok, amelynek zászlaja alatt a magyarok és németek egységesen veszik föl a (küzdelmet a román kormány magyar- és németellenes politikájával szemben. Igaz ugyan, hogy e biokban nem foglalnak helyet a bánsági szerbek, a dobrudzsai bolgárok és, amennyiben magukat külön nemzetiségnek tartják, a zsidók sem, mégis mivel a magya­rok és németek a romániai kisebbségek zö­mét alkotják, nem túlzás a romániai kisebb­ségek blokjának megalakulásáról beszélni. A választási eredmények és a parlamenti együtt­működés tapasztalatai fogják csak megmutat­ni, hogy a biok életképes-e, mi azonban már most sok sikert kívánunk ennek az uj alaku­lásnak, mely beszédes tanúbizonysága annak, hogy az erdélyi szászok, akik a forradalmi napokban oly könnyelműen felültek a romá­nok ígéreteinek, ma már saját kárukon okul­va belátták, hogy mégis csak többet ér a múlt­ban annyiszor ócsárolt magyarok szava és barátsága. A romániai választásoknak ez a rend­kívül jelentős eseménye mináluuk is aktuá­lissá teszi a kérdést, hogy miért nem alakul ki a csehszlovák köztársaságban is a kisebb­ségek egységes frontja, miért nem teremtjük meg mi ds a kisebbségi blokkot? Ez a kérdés annál jogusultabb, mert a csehszlovák állaim­ban, ahol a lakosság fele a minoritásokhoz tartozik, egy ilyen bioknak sorsdöntő jelentő­sége lehetne. Ha a kisebbségek egy kormány­válság alkalmával egységesen lépnének Föl és parlamenti képviselőik magatartásukat szoli­dárisán a kisebbségi követelések teljesítésé­től tennék függővé, úgy szavuk döntő súllyal esnék a latba és minden valószínűség szerint módjukban állana a teljes rendszerváltozást kikényszeríteni. A szlovák munkásság utia 1913 május 1°tö9 1927 Junlus 3-Ig Prága, iunius 18. (□) Ezerkilencszáztizennyolc május else­jén a liptószentmiklósi szlovák munkásság történelmi jelentősé mi tüntetést rendezer,b A középeurópai ui konjunktúra felismerésé­ben (igaz. egyébben sem) tehetségesnek bi­zonyult, Srobár Lőrinc akkoriban igyekezett a csehszlovák állam belső fundamentumait lerakni s egvik pillérül a liptói munkásságot szemelte ki. Lipiószeiifmiklós szlovák munkássága, amelv természetszerűleg hatása alatt ál­lott a régi gyökerű pánszláv ideológiá­nak. hallgatott az ui megváltóra és hatá­rozattá emelte a Srobár-fogalmazta ja­vaslatot. amelv a csehszlovák nemzeti egvség megvalósításáról és a szlovák nemzet önrendelkezési jogának érvénye­sítéséről szólott. Ez a mamifesztum nagy szerepet játszott az ui szlovák históriában nemcsak a csatla­kozás tényének hanem igen jelentős feg - vert adott a centralisták kezébe, amennyiben Prága nem rjgj nden hatás nélkül szegezte a Szlovenszkö ^Lboaómiáiát biztositó pittsburgi szerződéssel szembe, dokumentálván, hogv a liptószentmiklósi munkásság, mint. az öntu­datra ébredő nemzet, reprezentáns része, a szerződés megkötése előtt tizennyolc nappal, fentartás nélkül a csehszlovák egység alap- iára helyezkedett,. . A liptószentmiMósi határozat politikai je­lerdőségét különben legjobban illusztrálta az a tény. hogv Masaryk is utal rá a világforradalomról írott könyvében. Az aktus jelentőségét is abban látja, hogy a szlovák nemzet ellsőizben ezzel adott kife­jezést annak az akaratának, hogv jövőjét a csehszlovák köztársaság keretében fogja biz­tosítani. Hogy a liptószemtmiklósi munkásság miért követte Srobár próféciáját, és útmuta­tását. arra nagyon könnvü a felelet. Szemei előtt, lebegett Kollár tanítása, aki a szlovák nemzet boldogulását az összes szláv népek egyesítésének eszméiével hozta kapcsolatba. A liptószentmiklósi munkásság, mikor megnyílt az ui horizont, a szlovák prob­lémát a csehszlovák egység megvalósítá­sával vélte megoldani. Természetesnek gondolta, hogv a nem­zeti probléma megoldása meghozza a több kenyeret is: arra. hogv a meglevő kein vér is megfogyatkozzék, pillanatig sem gondolt. Ez a megfontolás volt az oka annak, hogiy az előbbi parlamenti ciklus idején állandóan azt hangoztattuk, hogy a kisebbségeknek egy egységes frontot kell alakítani ok és közös erővel döngetniük a prágai vár kapuit. Az egységes front azonban nem alakult ki. En­nek oka egyfelől a német szociáldemokrata pártban, másfelől pedig a szlovák néppártban rejlett. A német szociáldemokratákat marxi dogmáinzmusuk és osztályharcos elfogultságuk i eltiltotta attól, hogy a német polgári pártok- ; kai egy utón haladjanak. IILinkáék pedig at- j tői féltek, hogy a németekkel és magyarok­kal való szövetkezés kompromittálhatja őket ! és fölégetheti a kormányhoz vezető hidat. E ! két párt önzése hiúsította meg a nemzetiségi J blokkot, amely pedig sokkal nagyobb ered- 1 menyeket hozhatott volna, mint az erők szét- I forgácsolódása és a helyzet ama köveik ez- | menye, hogy a pártok saját szakállukra dol­goztak. Később a német polgáriak is össze­különböztek, a Deu tsob.parlamen tar iscfoer í Verbaud, amely kezdőiben összetartotta őket, Megalakult, a köztársaság, amelytől a fel­szabadult nemzeti erők teljes kifejlődését és kiviráffzását várta. Benne vagyunk a kilencedik esztendőben s lassan megtörténnek az előkészületek a tíz­éves fennállás megünneplésére. És most ünneprontó, disszonáns hang szól bele a decennium már-már összeálló or- chészterébe. Honnan iő ez a hang? Liptó- szentmiklósról. Arról a Liptószentmiklósról, amely 1918-ban elsőnek sietett a testvérie­sülésre. Ugyanaz a liptószentmiklósi szlovák munkásság, amelv kilenc esztendővel ezelőtt még Prágában látta a. maga Mek­káját és a >Surnává felől üdvözölte az ui nemzeti élet hajnalát. 1927 június 3-án újból tüntetést rendezett, de ez a tünte­tés már nem az ébredő, hanem a feléb­redt szlovák nemzeti öntudat tragikus megnyilatkozása, halálaikéira volt. Mi okozta ezt, a változást a liptószentmik- lósi lelkekben? Miért, hogy az öntudatos, dolgozó nemzet, visszasírta a „rabszolgaság­nak" bélyegzett sorsot, amelyből 1918-ban el­sőnek igyekezett, kimenekülni? A felelet itt, is egyszerű. A liotószentmiklósi munkásság a fel- szabadulás mézeshetei elmúltával elvesztette a kenyerét. A liptói ipar kohói kihamvadtak és vádoló sorban csatlakoznak Szlovenszkő megfagyott gvárkéménveinek glédáiához. Nem lokális, hanem az egész nemzetet le­nyűgöző csalódás és keserűség ez. És nemcsak a szenvedő nemzeté, hanem Amerika szlovákiaié is, akik kezdetben hit­tek a sorsváltozás megváltó ereiében és a veretike árán magasabb é^f,standardra emel­kedett nemzetrész erkölcsi protektorátusá­nak felelősségérzetével figyelték az old oountrv sorsát. És az amerikai szlovákság íté­lete súlyosan marasztaló Prága-anyáoskára. Amerika szlovákiainak lelki rádiója jól felfogta a Liptószentmiklós leadta S. O. S. jelzést. És rádöbbenve a meztelen igazságra, tisztán látta, hogv a Szlovenszkő dezindusz- trializálásáról első látásra tetszetős magyará­zat milv véres valóságot takar. Amikor Szlovenszkő keleti (részein ki­oltottak egy-egv kohót. Prága legyintett: beteljesedett a „magyarónok" sorsa. Amerika szlovákiai azonban a liptószent­miklósi események után megállapithat- ták. hogy itt nem a ..magyarónok", ba­két frakcióra bomlott szét: az aktivista és negaíivista csoportra, amelyek heves pergőtü­zet indítottak egymás ellen és ma is a legéle­sebb testvérharcban állanak. Ma, amikor a német pártok egy része a kormányban van, másik része pedig a kor­mány megbuktatására törekszik, egy kisebb­ségi biok megalakításáról szó sem lehet. A kisebbségi biok ugyanis azt jelenti, hogy en­nek az államnak valamennyi nemzetisége: a német, a szlovák, a magyar, a ruszin és len­gyel összefog és egymással karöltve, szoli­dárisán törekszik a nemzetiségi kérdés meg­oldását kikényszeríteni és az uralkodó rezsim megbuktatását előidézni. Mivel pedig ebben az államban a német a legnagyobb nemzeti­ség, mindaddig, amig a német pártok három front között oszlanak meg, nem is lehet be­szélni arról, hogy közös biokban tömöri lsük a kisebbségeket. Ennek az ideje csak akkor következhetnék el újból, ha a németek egy­séges föllépésre tudnák magukat elhatározni és a többi nemzetiséget is meg tudnák nyerni nem a szlovák nemzet sorsa teljesedett be. És osak törvényszerűség volt. hogv kilenc esztendő múltán a mostoha csillagzatok után a szlovák égbolt, elsőrendű bolygóit, is elérje az ui univerzum sorsa. Szükség volt erre, hogv napvilágra kerüliön a hamisítatlan igazság. Hasztalan: az élet, nem tűri a ha­zugságot. és az ámi+ást. A Zlata Praha kényelmébe besüppedt, szlovák centralista politikusok szintién nem zárkózhattak el a kegyetlen t.énvek fölisme­rése elől és holmi gazdasági konferenciák alakjában igyekeztek remidiumot keresni a vérét vesztő Szlovenszkő meggyŐgvitására. Hodzsáék ezt a konferenciázást már szo­cialista baitársaikkal kezdték és jelen­leg a szlovák néppárti noviciusokkal foly­tatják. Ez az elasztikus politika azonban nem egyéb, mint, önámitás. de főképpen ámítása a népnek! A szlovák nép és a szlovák politika ke­resi önmagát. Hol és mikor fognak találkoz­ni? A kilenc éve megkezdett, útnak biztos célhoz kell vezetnie. Prága és Szlovenszkő között a közeledés helvett, egvre nagyobb az eltávolodás. 1918 május elseje a szlovák Noé első ki- röpitett galambja volt. amely tépett szárnyakkal tért vissza 1927 június 3-án. És szárnya alatt, hozta a pittsburgi szer­ződést, amelv Srobár kezenyomán papir- ronggvá vált. Rózsahegy Magna Chartájának ez lett a sorsa s ebben osztozott a turócszentmárt.oniak deklarációja is. A bíróság kimondotta, hogy a klauzula, amelv tiz esztendő múltán biztosítja a szlo­vákság önrendelkezési jogát™ nem létezik. De ezzel még nem bizonyította be. — mert hiszen a bíróság: is tévedhet. — hogv a szlovák nemzetnek nincs meg a joga. hogv rendelkezzék önmaga jövője és sorsa fölött. Lehet. — bár Stodola Emil. a per koro­natanúja az ellenkezőjét állítja. — hogy nincs ennek a nvomdamanipulációkkal ter­helt deklarációnak életet adó. titkos klauzu­lája. Nem fontos. Mert a szlovák népjogoknak erősebb biz­a kisebbségi biok gondolatának. Magyar részről, amennyire mi ismerjük a fölfogáso­kat, miként a múltban, úgy a jövőben sem gördítenének akadályokat ilyen terv meg­valósulása elé, amely azonban — ismételjük — az adott viszonyok között csak szép álom, nem pedig reális lehetőség. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az ideát örökre sutba kel­lene dobni, mert egyszer még eljöhet az idő, amikor a kisebbségek megunva az örökös hercehurcát önmagukra eszmélnek és szoli­dárisán lépnek föl Prágával szemben. Addig nekünk magyaroknak csak arca lehet töre­kednünk, hogy a mi táborunkban helyeráll- jon a béke és pártjaink ismét, a legszorosab­ban együttműködve példát mutassanak ez államban élő többi sorstársaiknak, miként kell közös erővel küzdeni a közös célokért. A legutóbbi hetek eseményei .romélni enge­dik, hogy ennek ideje sokkal hamarabb fog elkövetkezni, amint azl ellenségeink s rossz­akaróink hiszik.

Next

/
Thumbnails
Contents