Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-18 / 138. (1472.) szám

1927 junius 18, szombat. 'PTOKOT-7VYA<^^-HTRTiSI> A népszövetségi tanácsú lésssakot hirtelen megszakították Oriand váratlanul megbetegedett és elutazott — Va^ds, wagy diplomáciai betegség — Németország elégedetlen — Chamber­lain megelégedett Géni, június 17. A népszövetségi tanács- ülésszak idő előtt befejeződött. Briand fran­cia külügyminiszter, aki már több mdnt tiz nap óta gyöngélkedik, egészségi állapotára való tekintettel nem folytathatta tovább a tanácskozásokat és a szerdáról csütörtökre virradó éjjel hirtelen elhagyta Géniét. Be­avatott körök -szerint a francia külügyminisz­ter tényleg beteg és hirtelen elutazásának nincs diplomáciai oka. Ezzel ellentétben Berlinben is, Páris- ban is úgy vélik, hogy a népszövetségi tanácsülés megszakítása nem véletlen miive és nem vis major következménye, hanem annak a megegyezésnek alapján történt, amelyet a Géniben összegyűlt nagyhatalmak képviselői szerdán hoztak. A helyzet ugyanis olyan, hogy pillanat­nyilag semmiről sem lehet dönteni s igy a legjobbnak látszott, ha valamilyen ürüggyel szeptemberig halasztják a végső elhatározásokat. Briand és Strese- mann megtalálták azt a formulát, mely- lyel kiküszöbölhették volna a német­francia ellentéteket és egyrészt a keleti erődök ellenőrzésével, másrészt a Rajna- vidék megszálló serege létszámának csökkentésével megteremthették volna a kedvező atmoszférát, de az otthoni kor­mányok lehetetlenné tették szándékuk kivitelét. Poincaré kormánya hallani sem akart a raj­nai megszálló sereg létszámának csökkenté­séről s különösen Marin nyugdljügyi mi­niszter az, akii mindenben ellentmond Briand politikájának. Viszont a berlini jobboldali többség nagy haraggal vette tudomásul, hogy Streseimann ismét engedett, azaz elismeri az újabb ellenőrző bizottságot, ami körülbelül annyit jelent, hogy a birodalom presztízsén újabb csorba esiilk. Ilyen körülmények között a két jószán- dóku külügyminiszter helyesnek tartotta a tárgyalások iölfiiggesztését és a döntés elhalasztását, ámbár az is lehet, hogy valóban Briand betegsége okozta a kon­ferencia idő előtti befejezését. (Ami a júniusi genfi tanácsülésszak eredmé­nyeit illeti, a nézetek megoszlanak. A német jobboldal ismét riadót fuj Stresemann ellen, aki állítólag megint elárulta a birodalom ügyét és behódolt Brdandimak. Jelentettük, hogy a két külügyminiszter között elvi meg­állapodás történt a keleti erődök ügyében életbeléptetendő uj katonai ellenőrzésről. A megállapodás második része értelmében Franciaország tízezer fővel csökkenti rajnai seregét. A német jobboldal úgy tudja, hogy az ellenőrzésre nézve tényleg megállapod­tak, de a francia sereg létszámának leszállí­tásáról szó sem volt. így hát min dónk éppen Németország a vesztes fél. A Lokalanzeiger szerint Németország Genfben ígéretet tett, de semmit sem kapott értük. Pawels tábornok, aki néhány hónappal ez­előtt, a német katonai ellenőrzés megszünte­tésének idején, hosszabb ideig tárgyalt Pá­rásban Foch marsallal, néhány antanttíszt kí­séretében a birodalom keleti határára uta­zik s mindaddig ott marad, amig a párisi tisztek meg nem győződnek az erődök vég­leges lerombolásáról. A tanácsülés tehát Né­metország hátrányára végződött, mert a biro­dalom nem kapott megfelelő ellenértéket. A genfi eredményeket a német lapok abban összegezik, hogy a tanácskozások semmit sem változtattak a világ eddigi politikai képén. Haladás semmiben sem észlelhető. Németország is a szövi etpropaganda ellen fordul Ha a német-francia tárgyalások Briand hirtelen elutazása következtében nem jutottak tovább néhány elvi megegyezésnél, annyi bizonyos, hogy Chamberlain megelégedetten térhet vissza Londonba. A nagyhatalmak bizonyos mértékben azonosították magukat Anglia szovietel- lenes politikájával. Ez az azonosítás nem jelenti a diplomáciai vi­szony- megszakítását, vagy a fegyveres beavat­kozást, de elegendő arra, hogy Moszkvával bizonyos erkölcsi presztízst éreztessen és a nyugati hatalmak területén közös erővel, kö­zös programmal, kérlelhetetlen erkölcsi gazdasági harcot indítson a szovjet beofojyása ellen. Chamberlain sikerére végtelenül jel­lemző az a nyilatkozat, amelyet berlini ille­tékes körök Osicserin berlini elutazása alkal­mával tettek a külügyi népbiztos és Kresten- szki berlini orosz nagykövet előtt. Német vezető személyiségek figvelmez- tették az orosz diplomatákat, hogy a nagyhatalmak képviselői Genfben egy­öntetűen helytelenítették az orosz külpo­litikát és rosszalólag emlékeztek meg az európai államokban űzött bolsevista propagandáról. Az orosz politikai fos:!vök elsietett kivégzése szintén rossz vért szült. A német diplomaták, esrvuttal arra is figyelmeztették Szovjetoroszorszáerot, hogy az orosz—lengyel viszony szánt- szándékkal való elmérgesítése igen kel­lemetlen következményekkel járhat. — Az angol külügyi államtitkár Németország erélyes fellépése után valóban meg lehet elé­gedve. A nagy titkolódzásból semmi pöziti- vum s-em szivárgott ki, de az előjelek szerint a nagyhatalmak megegyeztek az Oroszországgal Szemben követendő politikáról és# arról az egységes reagálásról, amellyel az európai ha­talmak a szovjet politikáját ezentúl követni fogják, Zaleszki és Benes mellőzése Közben a népszövetségi tanács nyilvá­nos ülésein sablonosán pergették le a tárgy- sorozat pontjait. Stresemann a népszövetségi gazdasági világikonferenciáról emlékezett meg és köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ennek a fontos tettnek megvaló- sitásáhoy. A tárgysorozat e pontjához Benes is hozzászólt, aki ugyancsak sablonos frázisok­kal vette tudomásul a világgazdasági konfe- - rencia eredményeit. y Beavatott körök szerint Zaleszki len­gyel külügyminisztert és Benes csehszlo­vák külügyminisztert rendkívül bántotta, hogy ámbár ők is tagjai a népszövetségi tanácsnak, mégsem vonták be őket az Oroszországról szóló tanácskozásokba. Benes és Zaleszki hivatalos lapjai ma úgy akarják leplezni a kudarcot, hogy az Oroszországról folytatott tanácskozásokat jelentéktelennek minősítik. Zaleszklt rendkívül bántja, hogv a nagyhatalmak Lengyelországot, a legérdekeltebb álla­mot egyszerűen negligálták, míg Benes régi presztízsének tűnését érzi a mellő­zésben. Briand egészsége „máris megjavult" Paris, június 17. Briand csütörtökön este isimét Parisba érkezett. A pályaudvaron meg­jelent újságíróknak kijelentette, hogy ..egészségi állapota máris lényegesen javult". Tiz napi pihenés után ismét teljes erővel az államügyeknek szentelheti magát. A francia sajtó őszintén sajnálja Briand korai elutazá­sát. A Németországgal való megegyezés az elképzelhető legjobb utón volt, amikor a be­tegség megakadályozta az elvi döntések meg­valósítását. Egyes lapok ugyan kifejezik jcé- tlyeüket a betegség komolyságával Szemben s St. Brioe, a Journalban például nyíltan ki­mondja, hogy Briand-t a Poincaré kormány néhány határozata jobban akadályozta, mint betegsége. A Volonté szerint Briand betegségét tu­lajdonképpen Marinnak hívják. A Petit Journalban Maróéi Ray szomorkodik afölött, hogy most, amikor Franciaország a legjobb utón volt a diadal felé, hirtelen félbe kellett hagyni a tárgyalásokat. Viszont a jobb­oldali sajtó rendkívül megelégedéssel veszi tudomásul az eseményeket, ámbár az Eoho de Paris Szintén megállapítja, hogy Briand be­tegsége inkább diplomáciai, mint valódi. Jugoszláviában a magyar nemzeti párt a radikális kormánypárttal szövetkezik Belgrád, június 17. A jugoszláviai magyar nemzeti párt és Vukicsevics miniszter­elnök között elvi megállapodás történt az általános választásokra vonatkozólag. A meg­egyezés szerint a magyar párt a radikálisokkkal szövetkezve megy a választási küzde­lembe, megtartja ugyan önálló szervezeteit, de képviselői a parlamentben a radikális frakciókkal együtt fognak működni. Arról még nem történt döntés, hogy a magyar párt hány mandátumot kap. E tekintetben is folynak a tárgyalások és remény van rá, hogy a megegyezés hamarosan létrejön. Párisi gyár konkurrenciamentes kozmetikai újdonságának egyedüli képviseletét Csehszlovákia egyes kerületeire vagy városaiba átadja. Forradalom a szépség- és testápolás terén. Kevés tőkével előkelő exisztei&dát iiyiijt. Ajánlatokat „Páris 8012 szám“ alatt a kiadóhivatal továbbit. Siovjet@mszországbaii óriási felháborodást keltett az „enyhe" varsói ítélet Vojkov gyilkosát életfogytiglani {egyházra ítélték — Nem neveznek ki uj követet Varsébal — Amerikai aggodalmak Varsó, junius 17. Vojkov varsói szovjet-] követ gyilkosát a siatáriális bíróság szerdán' este életfogytiglani fegyházra Ítélte. Ugyan­ekkor a bíróság elhatározta, hogy javasolni fogja a köztársasági elnöknek, hogy a bünte­tést kegyelem utján tizenöt évre szállítsa le. A fiatalkorú Koverda tudomásul vette az íté­letet. A tanuk vallomásai egyetlen ni adattal sem szolgáltak. Az államügvész vádbeszédé­ben Koverdát ugv állította be. mint aki ön­maga gyerekes túlbecsülésében aktívan be akart lépni a világtörténelembe. A védők fő­leg a bírák érzelmeire akartak hatni, amikor az orosz monarchisták és emigránsok sanyarú helyzetét ecsetelték. „Lengyelország brit lordok füttyére táncol" Moszkva, junius 17. A varsói ítélet óriási felháborodást keltett Moszkvában, mert a szovjet túl enyhének találja a büntetést. Külö­nösen a büntetés 15 érre való leszállítása el­len tiltakoznak a lapok. A Rabacsaja Gazetta különkiadásban fejezi ki elégedetlenségét. „Az ítélet bizonyítja, hogv a lengyel kormány védi a gyilkost és ennélfogva nyilatkozatai mind álnokak. A lengyelországi urak mind a brit lordok füttyére táncolnak". Az egybe­hangzó vélemény szerint Oroszország tuleny- he követelésekkel lépett Varsó elé. Ez az Íté­let azt bizonyltja, hogy a lengyel kormány nem akarja betartani a második orosz jegy­zék feltételeit. Amerika a szovfet ellen Washington, junius 17. Amerikai politi­kai körökben nagy aggodalommal figyelik a lengyei—orosz konfliktus fejleményeit. A Washington Posf szerint Kelet európa egén veszedelmes fellegek gyülekeznek. Valószí­nű. hogy az európai hatalmak Amerikát is be akarják vonni oroszellenes egységes front­jukba. Az amerikai sajtóban máris érezni Anglia hatását és a lapok kommentár jai mind oroszellenesek. Különösen a moszkvai kivég­zések keltettek nagy felháborodást, az Egye­sült Államokban. Az a rokonszenv. amelyet Moszkva eddig amerikai liberális körökben élvezett, eltűnt Az állam depar temen t,b en mindennek dacára nyugodtan figyelik az ese­ményeket s egyetlen elhamarkodott lépésre sem vállalkoznak. A kormány kizártnak tart­ja a lengyel—orosz háborút. Mi lesz Vojkov utódjával? Berlin, junius 17. Ma délelőtt az a hír terjedt el a német fővárosban, hogy az orosz kormány nem nevez ki uj követet Varsóba. Ezt a hirt a berlini szovjetkövetség délután erélyesen megcáfolta. Az orosz kormány egyáltalában nem gondol az orsz—lengyel diplomáciai viszony megszakítására. A hír­ben csak annyi igaz. hogy Moszkva mindad­dig nem nevezi ki Vojkov utódját, amig a gyilkosság következtében támadt konfliktust ki nem küszöbölik. Moszkvában állítólagos német kémeket fogtak el Berlin, junius 17. A B. Z. a. M. közli egy Moszkvából visszafért német nagykereskedő nyilatkozatát, amely szerint, a szovjetkormány szerdán öt német állampolgárt, letartóztatott és G. P. U. épületébe szállított. A letartózta­tottak közül kerten ugyanabban a szállodá­ban laktak, mint a nagykereskedő, aki igy megtudhatta nevüket,. A németeket kémke­déssel vádoliák. A berlini külügvminsiztérium érdeklődött, az esetről a berlini szovietkövet- ségen. A „szerencsétlen“ Lindbergh Lindberghet sikerült meginterjúvolnom. Az ágya előtt térdelt, az ágy párnái közé' temette sző­ke fejét és keservesen zokogott. Lábujjhegyein lo- póztam a háta mögé és csendes, résztvevő hangom, szólítottam meg. — Hagyjon kérem, ne bántson, — szólt és könnyei végig csordultak az arcáhi. — Az Istenért, mi a, baj, mester? Az egé\sz világ ünnepli önt, oly mámoros extázisbán hódol­nak Ön előtt, mint még talán senki elölt a vilá­gon és Ön sir, mint egy gyermHc. — Uram, én szerencsétlen, tragikus hős va­gyok. Egy görög sorstmgécbia. Ahová én megyek, olt a halál lép lábam nyomába. Utast, nem. viszek repülőgépemmel, de a halál mindenüvé elkísér. Vérző embercsontokat látrfc mindenütt. Sikongó jaj és kétségbeesett halálhörgés szaggatja a füle­met. Mit csináljak, mondja meg, mit tegyek? — Nem értem, igazán nem értem. Beszéljen kérem világosabban. Lindbergh kétségbeesetten tördelje a kepét. Hangja panaszos és síró volt, mint Beregi Oszkár­nak az Árva László királyban. — Hát nem tudja, mi volt, amikor megér­keztem a párisi repülőtérre? A tolongásban tizenhárom ember súlyosan megsebesült. Kettőt félig halva vittek a kórházba. Én is olyan élet­veszedelemben forogtam, hogy átkoztam azt a pil­lanatot, amikor az Óceán nyugodt, biztos leve- görétegéből a szárazföldre tettem a lábam. És aztán a párisi tartózkodás. Egyszer mentem ki a párisi utcára, akkor is a vad tolongásban egy asszonyt elgázolt a villamos, egy autó beleszaladt a kirakatablakba és tiz embert vittek a mentők a kórházba. Brüsszel, húsz súlyos sebesült, egy ember a nyakát törte, mert leesett egy fa tetéjé- röl. London negyven sebesülés. Három halálos napszurás. Vissza Páris. Két órán át keringtem a levegőben, nem tudtam leszállni, a repülőtér minden talpalatnyi helyét ellepte a tömeg. Akár­hol ereszkedem le, a repülőgép propellercsa­varja legalább hus% embert agyonvágott volna és csak két órai körözés után tudtam ugya hogy föl­det érni. Csak három sebesülés. Átkelés az Óceánon. Megérkezés Newyorkba. Négy millió em­ber vár. Három halott. Ötven súlyos sebesülés. És tovább: Nincs megállás! Halál és mindenütt halál. Uram, mit vétettem én, mi az én szörnyű bűnöm, hogy halálos a leheletöm és mindenüvé a pusztulást viszem. Megindultam néztem az Óceán ’ ősre. — Most felolvasókönüra visznek Amerikába. Mondjam el szörnyű élményeimet az Óceán felfeli. Nincsenek szörnyű élményeim. Ezek a legször- nyübb, legborzasztóbb élményeim. Minden város, minden felolvasás egy-egy újabb kínszenvedés, keresztrefeszités volna számomra. Nem elég már a halottakból, az agyonnyomott, összepré­selt emberekből? Még kellenek az újabb áldoza­tok? Huszonhárom rikkancs az életével fizette meg azt a bátorságot, hagy a lapok különkiadá­sait árulta ,amelyék az én Parisba váló megérke­zésemet jelentették be. A tömeg úgy vetette ma­gát a szerencsétlenekre, mint a sakálok. Oh uram, én vagyok a világ legszermcséflenebb em­bere. Mondja meg, mit csináljak, mit tegyek, hogy ne lássam mindig a Halált? — Hát kérem, ez a civilizáció ... — Nem kérek ebből a civilizációból. Vissza akarok merné az anyámhoz, aki habos fánkkal vár engem ebédre. Az anyámmal és a jóbará­taimmal akarok lenni, akikkel boldog egyszerű­ségben éltem. Milyen pompás is vált az életem és milyen szerencsétlen vagyok mást. Miért is kel­lett aZ Óceánt átrepülni... Az Óceánhős leborult az ágyra és ziháló mellel, keservesen sírt. Nesztelenül mentem az ajtóhoz és csöndesen betettem magam után az ajtót. BIH—MIH. — Uj pén®ügyig!a®giaitó Kassán. Kassától je­lenük: Jurecska János kormánytanácsos, liptó- szentmiklósi pénzügyigazgatót S'emr Lipót kassai pónzügyigazgató nyugdíjazása folytán a kassal pénzügyigazgatóság vezetésével bizla meg a pénz­ügyminisztérium. 3

Next

/
Thumbnails
Contents