Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-12 / 134. (1468.) szám
¥$27 juniug 12, vasárnap. rofkat, akivhez Kossuth Ferencnek nem volt ideje személyesen elmenni. Különösen az öregek, a negyvennyolcból itt maradottak, a naiv álmaikat még mindig nem felejtett és a jövendő tüneményeivel játszadozó Öregurak bízattak Pichler öcsénkre, akik ugyan nem sok vizet zavartak már a mindennapi életben (legfeljebb a régi káromkodásokat nem felejtették el), akik azonban nagyon meg lettek volna sértve, lia a kormányzó fia hazatérésekor nem látogatja meg őket. A szemfüles — nem tudom másként nevezni, mint ezzel a kopott szóval - pesti riporter szaglászta ki Cegléden, Debrecenben, Nyíregyházán és a többi függetlenségi kerületekben, hogy melyek azok a házak, amelyek előtt a város fogatán vizitelő Kossuth Ferencnek okvetlenül stációt kell tartani és melyek az amolyan házak, ahová elegendő a Pichler Győző rekedt, kongó, mellbeteg hangja is. Csak a históriában látszik olyan rövidnek a kormányzó fiának országos körútja, — a ceglédi honfoglalás, a debreceni Arany Bika beli botrányba nyíregyházi piacon elhangzott fogadalom, — Pichlerünk és a többi pesti hírlapírók, akik Kossuth Ferencet országos kőrútjában kísérték, ugyancsak beleizzadtak, hogy mindennap történjenek olyan események, amelyeknek leírása hasábokra terjedt a pesti lapokban és amely események sürgönyeinek láttára a hideg borzadály futott végig a vidéki postamesterek hátán, amint álmukból felköltött ók étket. Pichler szervezett, agitált, futa- modott, mesemondásokkal volt telve minden zsebe a haldokló Kossuthról (amely mese- mondások ugyan megjelentek az újságokban, de élőszóval mégis csak jobb azokat hallgatni), elmondta Kossuth Ferenc beszédeit, pártfogást ígért, gyermekeket tartva keresztvíz alá a K. F. nevében, násznagyoskodott, táncolt törékeny szervezetével napokig sziekere- zett, csókolózott, ölök barátságokat iukasz- szált, előfizetőket szerzett Csávóiszkynak, niég verseket is irt emlékkönyvekbe. — Könnyű volt Kossuth Ferencnek, tespedt, öregesedé arculatával, ráncokba borult olajos tekintetével, pödrött bajuszával és nagy, kerek kopaszodó fejével megmutatkozni a vasúti kocsi ablakában, hogy feldördüljenek az éljenek mindenfelé, amerre a sírnék futnak, — de nehéz .volt a csúnya Piohiemek elhitetni a flegmatikus, józan magyarokkal, hogy őt voltaképpen még az öreg Kossuth Rendelte a fia mellé. — Hm, — mondogatták a vidéki magyar rok, akik a Koosuth-fiu hazaérkezésével kezdtek hinni a leheteti enséggel határos csodákban, — valamit kell tudni ennek a Győző fiúnak, hogy Kossuth apánk rábízta a felügyeletet Magyarország felett * Páfcosi Viktor vicce (azt hiszem ő találta Iá a Pichler-gyilkos viccet) ennek a nem mindennapi talenitumu, csúnya embernek a kezében arannyá válott. Igenis, ő vigyáz Magyarországra, mondogatta éppen olyan komolysággal, mint egykor a vén hamiskártyás Bizai, akit a „nemzet bárójának4* gúnyoltak, komolyan vette, hogy a vidékiek báró urnák titulálták, amint Szűcs ,,pátri“, az ország földije, végeredményében elhitte, hogy ő mindenkinek földije, amint Kardhordó Árpád, a városligeti mutatványos nem tudta elképzelni, hogy nála nélkül megeshessen követválasztás, amint volt az. országnak funerátora (úgy emlékszem Vasvári Kovács), aki a nevezetesebb temetéseken a gyászlobogót vitte: igy lett Pichler Győzőből nevetségességen, gúnyolódásokon, utcai humorokon át az ország vigyázója. És a régi vicclapbeli embert, a Kakas Márton Alborák- ’jái, B, Jankó Glaquehuttes Frigyesét egy szép napon Kövesden megválasztották országgyűlési képviselővé és a választók büszkék voltak arra, hogy az ő követük az ország legcsunyább embere. Újabb letartóztatások a boslapesfti klinikai panamában buJapest, junius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonieleritése). A klinikai szállítási. Panama ü2vében mesinditott. pót- nvomozás során tegnap újból egész éjjel folytak a kihallgatások s ezek alapján őrizetbe vették Haág Imre, Fedor Károly. Janoó Géza. Madarász István és Károly Ferenc klinikai alkalmazottakat, akiknek ugyancsak tudomásuk volt, a gazdasági hivatalbam éveken keresztül folytatott üzelmekről. A már régebben letartóztatott Stern vezérigazgató lakásában is újabb házkutatást, tartottak s ekkor megtalálták azokat az üzleti könyveket. amelyekben Stern a megveszitegetésre f<?üdített összegeket elkönyvelte, valamint a klinikai szállításokra vonatkozó összes üzleti iratokat, amelyek mintegy félmázsát nyomnak. A talált iratokat átszállították a főkapitányságra. Minden jel arra mutat, hogv a meg indító t.t 0 őt nyom ozás néhány nap alatt’ befejezést-. nyer s mén néhánv ^letaríéztiafásra van idMtds . A klsantant nemzeti királyt — Magyarország trónjára? A csehszlovák ffascisták hivatalos orgánymáitak elkésel, de eredtet! híradása a ioachEmstahli konferencia SsSkasröB — Masaryk híveit puccstervekkel vádolják — Sok cseh politikus retteg Klíma kompromittáló memoárjaifóii Prágta, juaniaus 11. A cseh fascietáik hivBlbalois lapQia, a Éi-Saká Süráz, magyarul! Birodalmi őrszem, most megjelenít azáimtáíban igen érdekes ezetnraáoiök- 3aa»l szoügát ofovasőáinlalk. A lap terméssel, esen egy aélt szolgál: Gajda érdeledben és Gájda éllenséigiei eliten agitál. De a /tallózó olvasó, a tendenciát lefejtve, miegttepő apróBágoka/t budhait meg belőle. Benes a magyar szabadkirályválaszfás híve A R. Síráz első oldalán, mégytosábosao a ltíö- vettoeaő oiim áll: Réscdletek a káaatnitanit titkos tárgyalásaiból — Az elhunyt Károly császár fiának ügye — Horthy magyar király lesz Benes cselh- s/Jlotváik küüjügyináini'szíier assztiBEtenoiája mlelüettt — Éljen a d emoikrácáa. Ezen címek után a lajp a kövertkezlőket közli: — A kisantanít nemrégiben kanferenoiázOt't Joadhnimethaliban. Az uneágok persze sok dicsbim- nuKztt zengtek Benes mdniszlterről, végül száz képet közöltek ezen ,^a5vetség“ résztvevőiről különifélie poziitdráíkban, megállniapitoftitólk, hogy a „Kis Szövetség" valóban szövetség, hogy a résztvevők kölcsönösen megfogadták egymásnak, hogy valamelyik más helyen ismét találkoznak és sin asz. — Hiteles forrásból értté sülünk, hogy a jotaiohimovi koniegetneián főleg a magyar kérdést; táa^yalSták s elsősorban is Károly volt császár fiának, Ottónak, illetve valamely más Habsburgnak a miagyar trónira való jubiséuól volt szó. Érdekes, hogy a kisaaitacrti képvisdtőinék többsége ellene volt a Habsburgok magyirtrországli trónraiTutásánaik, kifejezték azonban hozzá,jáirmlá- suíkiat ahhoz, hogy az ország kormányzata a fog- közelebbi jövőben a királyság formáját vegye föl, amennyiben Magyarország alkotmánya szerint különben is királyság és megegyeztük abban, hogy nem támiajsztafliialk nehézségekéit az irányiban, hogy Horthy tengernagy, a jelenlegi kormányzó Magyarország koronázott királya legyen. Rövidesen megérjük tékáit — fejetzá be cikkét a lap —, hogy Horthy admirális — hal ugyan respektálni fogják a kisamüWnít kivónságáíí — magyar király les*... „Próbáljátok csak meg!** Az eűnÖkvála'gztáB napján a szooMiötálk föttvo- njuMsánaik diiaidialmáimoroe hangiuilaSában bőid ágiam eultfogta a tömeg: .; — Arra az esetre, ha nem választják meg. a légionáriusok miár készen álltak ... Aüdkoribam nem volt tanácsos ilyen apróságők- ról irma, de most mér a légiioniisíta Národmli Osvo- bozemi is IniíkioUjtyaoiitentűa a dolgot, a fasoieta lap meg már egészen, kitálalja: — K-opía uir elárulja a Niárodini Osvobozeiui- bem — írja' a Rlisská Stráz —, hogy arra az esetre, hia Miasarykot meg nem választják, baloldali puccs készült. A demokraták! — Mi az 5 terveiket minden részletükben ismertük és megmutattuk volnia nőkik, hogy nemcsak ők vannak a. világon. Meggyőztük volna ökot arról, hogy a puccs csinálásálwz két fél j szükséges: az egyik, aki csinálja s a másik, aki { elit űri. — Próbáljátok csak meg. jó urak! Legalább eigySBerf&miindenkoima megszabadulna tőletek a kcztársccág. Minket nem leptek meg! így a faöaistáik hivatalos lapja. Ki retteg Klíma memoárjától? Klíma Jaroszüávmialk, a hírhedt kassai és pozsonyi rendőirfó’inöikinek valami megnevezeilen. kö- 739ÜÍ biairáltjia bejelenti G'ajda lapjában, hogy „Benes , pártja föleitt ol't lóg a DaimoMes kardja". — Láttam és olvastam Klíma dr. emlékiratait — írja —, amelyek halálosan kompffloimiittálnak igen sok potítikust, de főleg a eseh szodahísták soraikéin levő cilv- táirsakaít. Tisztéit elvtársik, nagy baj lesz, ha Kliima okmányai és memoárjai napvilágot Iáinak ... Tanulságosak, nagyon sokait megmagyaráznak s akire egyszer lesújtanak, az többé föl nem támad ebben a közéletben. — Egyet azonban konstatálhatok. Azt. hogy Klofács szenátor 1023-ban, 24-ben és 25-ben gyakran járt Kóletszlovenszkón és Ruszinszkón és mindatnnyiszor összejött Kassán Klíma remd- őrigaizgtaitóvall. — ügy hiszem, Kkfáos szenátor ur jól sejtette, miit tud Kiírnia s má van a ke®ed közt... Vigyázat, cseh szocialista elvtársak, ég a kanóc... Ezen bejelentés utón Szlovenszkó közmélemé- nyie is nagy érvteMődléesel várhatja Klíma rendőr- igazgató eimfliéfkiiraifeiiinalk bombáját, melynek. íme, már öistaregni kezd a kanóca. (—)• Egy híres angol tudós érdekes jóslatai az emberiség jövőjéről Mr. Haldane elérhetőnek tartja a bolygókkal való érintkezést Közeli uj nagy háborút vár — Milyen népek a legiszákosabbak? Cambridge, junius 10. J. B. S. Haldane, a kiváló tudós, biokémikus, fiziológus és író, a cambridgei egyetem profesz- szora, nemrégiben adta ki Az utolsó ilélet cimü tanulmányát, amely igen sok vitára adott alkalmat. Ez a tanulmány tulajdonképpen regény, amelyet néhány millió év műim ér meg a földi ember, aki a Vénusz csillagon telepedett le. Egy nagy világlap munkatársa meginterjúvolta a kiváló tudóst, hogy pusztán fantasztikus elgondolás volt-e ez a miivé, vagy pedig komolyan lehetségesnek tartja, hogy földi emberek lövedékek segítségével eljuthassanak más bolygókba. A „Kövér Berta44 és a Hold — Nagyon egyszerű az egész dolog — mondja. — A „Kövér Berta", az óriáságyu, amellyel a németek Párist bombázták, körülbelül feleolyan gyorsasággal lőtte ki lövedékeit, mint ahogy az a Holdba volna szükséges. — Arra nem számítok, hogy még megérhessem, hogy emberek a földről útnak induljanak. Nagyon nehéz feladat ugyanis a megfelelő sebességet elérni anélkül, hogy a hatalmas megrázkódtatás meg ne ölje a lövedékben tartózkodókat. De különben semmi lehetetlenség sincs a kísérletben. Kétségtelen, hogy az emberi erőnek rendkívül hatalmas kifejtéseelérheti azt, hogy egy generáció éleién belül ez ember eljuthasson a Marisba. Hogy azután a földi ember ott mególhet-e? — az természetesen más kérdés. Mars-lakók a földön — Ha hozzánk hasonló értelmes lények élnek más bolygókon, — akkor egészen természetes, hogy ha a tudományos fejlődés előrehalad náluk, meg fogják kísérelni a közlekedést az egyes bolygók között. Ezzel szemben azonban meg kell jegyezni, hogy ha értelmes lények is ezek a mi szomszédaink, abból még nem Mvetkezik az, hogy tudományosan gondolkodnak is. Naprendszerünk egyetlen olyan bolygója, amelyen valőszinüleg értehnes lények élnek: a Mara, amelynek hőmérséklete osak alig alacsonyabb földünkénél és amelynek minden bizonnyal vegetációja van. Ha a Mars-lakók a földre akarnának jönni, akkor valőszinüleg már régen megtették volna; de egyáltalában nem valószínű, hogy két különböző bolygón egy időben jutna a lakóknak eszükbe ugyanaz a probléma. Éppen ezért egyelőre még nem lehet a Marslakók inváziójára számítani. Száz éven belül — nagy háború — És mit gondol tanár ur az emberiség most elkövetkezendő évszázadairól? — kérdezte tovább a hiTlapiró. — Gondolja, hogy a közel jövőben olyan háború zúdulhat ránk, mint amilyen a világháború volt? És ha igen, milyen hatása lesz ennek a fehér fajra nézve? Mit tehet a tudomány az ilyen háborúk megakadályozására? — Azt hiszem, hogy a legközelebbi száz éven belül még a legutóbbinál is súlyosabb világháború fog következni. Lehet, hogy ez végzetes lesz mai civilizáció- tipusunkra nézve. A tudomány ma csak azt teheti, hogy kimutassa, hogy a háború semmi hasznot sem jeleni a győztesek számára semMinél nagyobb mértékben alkalmazzuk a tudományt a háborúban, annál jobban beigazolódik ez. — Az egyetlen tudomány, amely háború! esetleg megakadályozhat: a psziliológia, ez azonban még mindig igen kaotikus stádiumban van és még meg sem érdemli a tudomány nevet. Am el fog jönni az idő, mikor a psziholőgus pontosan elmondhatja az igazat a háborúk keletkezésének okairól. Egyelőre még nagyon keveset tudunk a népek é« az államférfiak pszihológiájáról. A táplálkozás jövője Most megkérdezte a hírlapíró a tudóst, hogy a iudományman elöálliioü táplálék rungy- lékról. Erről „Az utolsó itéle!“-ben irt 9 könyve szerint ez a tudományosan előállított táplálék nagymértékben elősegítené az emb-°*isé(t Fj tulszapoi‘oddsdt. leveskochák B-sse's<8> riass z B QOi’S® SSCES'SítuatLVclI a«Sl8©WBB«®B,8S£ Tar9e®r^a Geraítea í'-Se&öSS Sezmcn: ff&s5atSsÉ)«8 5 MJSICS &8,*ÍI!8&C®aSZ0£j852KEl ?CS«ÜSl &S13R1 &X«08 KSiS0, S'SKR f«sk£®*.3 ^íwtiíiatSaSSa ií £2 5* s® © r a aSaft élvcaíaeSc £ Ez a táplálék nem szorifaná-e ki teljesen a mezőgazdasági termelést? — Egyelőre még természetesen — felelte — a szintetikus táplálék feltalálása nem jelent közvetlen valószínűséget. A biokémikusok ugyan már meglehetősen közel járnak ahoz, hogy fák rostjaiból cukrot készítsenek és ha csak nem éri valami szerencsétlenség az egyik mosdani kutasakkor ez a cukorprodukció már a következő generáció során megvalósítható lesz. Egyelőre azonban még nagyon messze vagyunk attól, hogy szervetlen anyagokból kereskedelmi használatra élelmiszert állítsunk elő, azonban az olyan események, mint pé’dául Rosen- heim nagy eredménye, aki az egyik vitamint izolálta, azt bizonyítják, hogy már erősen haladunk ebben az irányban. Ha már most lehetségessé válik az ilyen mesterséges táplálékforrások bőséges feltárása, akkor minden valószínűség szerint sikerül maid elérnünk a íulszaporodási probléma kielégítő megoldását is. Ezt egyelőre csak a franciáknak sikerült ugy-ahogy szabályozniuk és ők természetesen nagyon félnek a körülöttük élő népek erős szaporodásától. Eugenetika és proliibició — És mi lesz az italokkal? — Mivel fogjuk helyettesíteni az alkoholt, a kávét és a dohány? — Azt a kevés bort és dohányt, amire szükség van, elég könnyen meg lehet szerezni, nincs ok aggodalomra ezen a téren. Ezután az eugenetikára terelődött a szó. — Mindenkinek kötelessége, hogy egészséges gyermekei legyenek, viszont mindenki, akinek valami örölkölhető betegsége vagy defektusa van, köteles a fajfentartásból kikapcsolódni. Amerikában rendkívül sok butaságot beszélnek össze az eugenetikáról, különösen az úgynevezett „északi" fajok miatt. Tény, hogy az északi fajok hajlamosabbak a szesz túlzott élvezetére. Nálunk főleg az északiak miatt kellett szesztilalmat csinálni és Svédországnak is nagy problémája ez. Én magam is elég kifejlett északi típus vagyok, tehát elfogultság nélkül beszélhetek. Az északi emberfaj és a néger faj egyedei sokkal kevésbé tudnak uralkodni magukon az alkohol hatása alatt, mint a déleurópai emberek. Sehol sincs olyan nagy szükség az alkohol- tilalomra, mint Amerikában és Észak- Üurópában. Ezért volt vagy van bizonyos fokú szesztilalom Svédországban és Norvégiában, továbbá úgynevezett fél-prohibició Belgiumban. — Igaz az. hogy van valami ösztönös vágy az északi tipusu emberben a kábítószerek után? — Nem lehetetlen. Bizonyos fokig a klíma is belejátszik ebbe, de nincs döntő szerepe. Amerikában a bevándorolt északiak részegesebbek, mint például az olaszok és a zsidók, tehát a déli, feketehaju fajok. Angiidban az utolsó évben mindössze három zsidót találtak részegen az utcán. Az olaszok általában bicskáznak, azonban a részegség azok közé a dolgok közé tartozik, amit az olaszok alig ismernek. A bűnösök kémiai „kezelése" Ezután arra terelődött a- szó, hogy a biokémia milyen eredményeket érhet el faji, bűnügyi, népesedési és esztétikai problémák megoldása terén. — Egyelőre a biokémia főleg az osvosludo- mányra van nagy hatással — mondotta. — Hogy milyen a hatása a biokémiának a bűnözési problémákra, a-ról nem tudnék most véleményt mondani. A bűncselekmények egy részének a társadalom hibái az okai, másrészüket pedig magának az egyénnek a hibái okozzák. Ez utóbbi problémát mindenesetre meg lehetne oldani, ha bizonyos kémiai behatásoknak lehelne az illető bűnözőt alávetni. Azonban azt hiszem, a pszichológia ezen a téren több eredményt tud elérni. Csak az a baj, hogy a pszihológusok egyelőre még nem tudományosak, hanem fél-irodalmárok, mint például Frcud. Ezt mondom most, azonban jöjjön vissza hozzám két-három emberöltő múlva és kérdezzen meg újra. Később a spiritizmusra került a szó. Elmondta, hogy nem hisz benne, mert ő gyakorlati ember. Vannak sokkal érdekesebb, megvizsgálásra szoruló problémák, mint a szellemidézós és a szellemekkel való érintkezés. 7 Bti-Atna—*
