Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-10 / 107. (1441.) szám
Apponyi Albert gróf Magyarország külpolitikái helyzetének iayySásáról Az európai külpolitikában rssigy eltolódások készülnek — Magyar- ország aktív részese less az események alakulásának Budapest, május 9. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A „Pesti Napló" vasárnapi számában Apponyi Albert gróf vezetőhelyen cikket ir „A külpolitika bonyodalmai" címen és ebben a magyar külpolitika eredményeit tárgyalja. Megállapítja, hogy Magyarország külpolitikai helyzetében változás állott be, még pedig in melius. Azt ajánlja, hogy a hangulat-hullámzásokban tartsunk mérsékletet, ne kisebbu- sük, de ne is túlozzuk a helyzetünkben beállott, változást. A külpolitikai helyzet megváltozása két tényezőből következett: először a belügyi és pénzügyi konszolidációból, másodszor az egész európai helyzetbe# még be nem állott, de készülő eltolódásokból. A belügyi és pénzügyi konszolidáció eredményeivel csak áttekintésben foglalkozik az illusztris cikkíró. Végső konklúziója az, hogy a fejlődés törvényei szerint való belső konszolidációs politikát kell folytatni, hogy külpolitikai helyzetünk javulásának belpolitikai bázisát megóvjuk. Részletesebben foglalkozik a második tényezővel. Az európai helyzetben olyan eltolódások készülnek, amelyeket Magyarország pozíciójának megerősítésére ügyes beilleszkedéssel felhasználhat és fel is használt. Mivel azonban az európai és az Európán kívüli hatalmi csoportosulásokban mutatkozó ingadozás még nagyon kezdetleges és még sehol sem mutat olyan határozott irányt, amely máról-holnapra meg nem változhat, a külügyek vezetőjének rendkívül nagy óvatosságra van szüksége és szükséges, hogy a nemzeti közvélemény olyan vérmes reményeket ne tápláljon, amikkel az igen óvatos politikát megnehezítené. Napról-napra jelennek meg hírlapírói megnyilatkozások, amelyek mögött igen súlyos személyiségek is állanak s amelyek beszélnek Franciaország és Olaszország közti differenciákról, az angol és a francia felfogás közti eltérésekről, sőt ellentétekről, vagy amelyek a kisantant egyik vagy másik államának a nagyhatalmakhoz való viszonyát megrendültnek mondják. Mindezekben van igazság, de . . rendkívül ingatag alapra építene az. aki ezeket a hangiulafhullámzásokat már kialakult politikai ellentéteknek venné és azoknak olyan jelentőséget tulajdonítana, hogy a békeszerződések módosítására alkalmas hangulatot máris teremtenének. Ez a pillanat még nincs itt, bár el fog következni. A háború győzteseinek szemében a békeszerződések érintetlensége mésr mindig úgy szerepel, mint a háború által elért külső előnyök megőrzésének egyedüli konkrét- és felismerhető alapja. Azonkívül mindegyikük olyan belügyi problémákkal küzd. hogv nem hajlandók külpolitikai komplikációkat is keresni, mint amilyenek a stafus-quo megbontásával okvetlen össze vannak kötve. Ameddig csak lehet, ragaszkodni fognak a quieta non movere elvéhez és ez csak akkor fog megváltozni, ha belátják és bevallják, hogy az ő belügyi nehézségeik énpen úgy, mint a legyőzött népek belügyi problémái. elválaszthatatlanul összefüggnek a békeszerződések teremtette természetellenes berendezkedéssel. Ez a hangulat készülőiéiben van. de még koránt,sincs odáig megérlelve, hogy konkrét és sikerrel kecsegtető politikai eredményeknek tényezője lehessen. Arra a kérdésre, hogy miben áll Magyar- ország helyzetének tulajdonképpeni javulása, Apponyi gróf a következőkben válaszol: Megszűnt teljes elszigeteltségünk, amelynél fogva készülő eltolódásokban egyáltalán nem voltunk tényezők és abban, hogy azokat a sérelmeket illetőiesr. amelyeket a szerződések részrehajló és maguknál a szerződéseknél is rosszabb keresztülvitelében is szenvedtünk, támaszt találni remélhetünk és nagyobb nyomatékkai emelhetjük fel szavunkat. A fejlődés útnak indult, de hogy meddig jut-otk annak fokmérője lesz a népszövetség állásfoglalása a magyar-román döntőbíróság ügyében és állásfoglalása a lefegyverzést előkészítő tanácskozások fiaskójában. Az első ügynek tisztán jogi talajról politikumra való áttolása krízist jelent Magyar- országnak a népszövetséghez való viszonyában, de talán krízisét magának az intézménynek is, mivel hátráltatója a nemzetközi bíráskodás nagy elve érvényesülésének. Magyarország külpolitikai helyzetének javulása nem jelenti a problémák csökkenését, sőt azokat sok tekintetben kiélesiteni látszik. de az aktivitás a megszokott passzivitáshoz viszonyítva kevesebb nyugalmat jelent. Ez az aktivitás azonban a jövő záloga. Nagyobb összecsapások nélkül múlt el a német acélsisakszövetség félvevárt berlini pártnapja A Fehérség leszerelte a kommunista ellenakciót — A Jefets- oitílaS hatalmas Elvonulása — Véres verekedés HeuköSn&en — 13.000 rendőr szolgálatban — A külföld véleménye — Berlin, május 9. A német birodalomban hetek, óta lázas készülődés előzte meg az ■acélsisak- (Stahíhedm) szövetség tegnapi berlini pártnapját. Mint ismeretes, az aoélsisák- szövetség tagjai a jobboldali radikális körökből toborzódnak, határozottan monarchisták és antantellenesek. A tegnapi pártnapon az egész világ színe előtt be akarták bizonyítaná hatalmukat és erejüket, vagy, mint elnökük mondotta: Berlint jöttek meghódítani! Arra törekedtek, hogy a tegnapi berlini bevonulás és Mussolini híres római bevonulása között legyen valami hasonlatosság. Érthető ilyen körülmények között, hogy Berlin külvárosainak kommunista lakosságé ellenakcióra készült. A jobbról is, balról is fölvonuló harcos csoportok miatt a birodalom józan körei aggódva várták a vasárnapot, mert veszedelmes és esetleg katasztrofális összecsapásoktól tartottak. A rendőrség óriási előkészületeket tett s a kormány állitólag a város közelében még csapatokat is vont össze. A világ, elsősorban pedig Franciaország, feszülten figyelte a Berlinben lejátszódó eseményeket. A reggeli órákban érkezett jelentések szerint a nagy nap aránylag csendben és nyugalomban múlt el. A városban ugyan reggeltől estig izgalom uralkodott és a vidékről érkezett acélsisakosok órákig tartó föl- vonulása, a rendőrség erős készültsége és a külvárosokban össz-e-összeverődő kommunistacsoportok fenyegető magatartása nyugtalanná tette a levegőt, de semmiféle „robbanás" sem következett be. A rendőrség tegnap körülbelül 450 egyént tartóztatott le, de a letartóztatások többnyire csak kisebb vétségek és kihágások miatt történtek. Egyetlen egy véres verekedés volt csak: Nenköinben, Berlin legnagyobb munkásnegyedében. A rendőrség és. lovasrendőrség itt kénytelen volt kiüríteni a Hermann-teret, ahol a kommunisták csoportokba verődve mar-mar megtámadták a nacionalistákat és az acélsisakosokat. A munkások ellenkeztek s a rendőrs ég kénytelen volt fegyverét használni. Az egyik moziból kőzápor fogadta a rendőröket, mire a mozit is kiürítették és számos egyént letartóztattak. Az incidens alatt Thaelmann, a kommunisták vezére, mint valami háborút; intéző hadvezér, megjelent autójával a helyszínén' ahol harsány éljenkiáltások fogadták. Még ennél az aránylag nagyobbszerü összecsapásnál sem történt komolyabb baj. Hivatalos jelentés szerint a „nagy napon" összesen 18 ember sebesült meg, köztük 14 acélsisakos, két nemzeti szocialista és két állitólag pártonkivüli egyén. Ha súlyosabb összeütközések nem is történtek, annál nagyobb volt azoknak a száma, akikben a megerőltető napi program és a rendkívül meleg időjárás tett kárt. Az acélsisakosok ugyanis többnyire átutazták az éjszakát, azután a szokatlanul nagy májusi forróságban örákhosz- szat meneteltek a városban teljes fölszereléssel, egész nap nem ettek és nem ültek, úgy hogy délutánig többszáz ember ájult el. vagy kapott napszurást. Berlin közönyös A résztvevők számáról a lehető legellentétesebb hírek keringenek. Jobboldali jelentések szerint kétszázezer acélsisakos vonult föl a délelőtti, négy óra hosszat tartó tüntetésen, mig a baloldal szerint alig har- minc-negyvenezer volt a résztvevők száma. Tény az, hogy szombat estig 17 különvonat érkezett, mig az éjszaka folyamán és reggel újabb 40 vonat. A nagy fölvonmilás és a Lust- gartenben tartott tüntetés már délelőtt 9 órakor kezdődött s csak délután ért véget. A berlini lakosság aránylag kevéssé érdeklődött a katonai játék iránt. A belvárosokban még kitűztek egy-két zászlót, de a külvárosok már semmiben sem különböztek a rendes vasárnapok képétől. A kommunisták többször az i nter náci ónál e el éneklésével fogadták az aoélsisakósokat hozó vonatokat. A város nyugati részén jóformán semmi sem változott, mert innen a lakosság rendes szokásához híven már a hét végén vidékre utazott. Északon és keleten nyugtalanabb volt a helyzet s többször csak a rendőrség hidegvére mentette meg a szituációt. A bejelentett és tervezett kommunista ellenakciót a rendőrség mindenfelé leszerelte. A tulajdonképpeni ünnepséget csak délután fél 3 órakor kezdték meg Seldtnek, az acél- sisakszövetség elnökének beszédével. Seldte elmondta az „acélsisakosok üdvözletét", melyet a jobboldali sajtó már reggel leközölt. Az acélsisakosok követelései körülbelül a következők: Visszaállítani az általános katonakötele- zettséget, visszavonni a háború felelősségéről szóló versaillesi nyilatkozatot, újra elismerni a fekete-fehér-vörös német szilieket és bizonyos szabadságot adni az acélsisakszövetségnek a parlament kénve-kedve ellen. Estig a kedélyek megnyugodtak, csak elvétve került kisebb és lokálisabb összecsapásokra sor, melyek mindegyikénél a kommunisták voltak a kezdeményezők. A rendőrség felvonulása A rendőrség nagyarányú előkészületeit néhány érdekes szám illusztrálhatja. Beavatott körök szerint Berlin létezése óta a városban tegnap teljesített szolgálatot a legtöbb rendőr. Több mint 13.000 rendőrlegényt, detektívet és rendőrségi hivatalnokot mozgósítottak, amely számhoz még ezer polgári hivatalnokot kell számítani. Ezenkívül számos kiilönalakulatot is behívtak, úgy hogy a biztonsági szolgálat tegnap 15.000 embert foglalkoztatott. De a rendőrségnek sok munkája akadt A legújabb jelentések szerint május 7-én és 8-án összesen 825 személyt tartóztattak le, akik közül azonban 669-et hamarosan elbocsátottak. A megmaradt 156 közül 15-öt a bíróságnak adtak át, mivel súlyos testi sértéssel vádoljak őket. Paris meg van elégedve Páris, május 9. A párisi sajtó ma reggeli közléseiből kitűnik, hogy a francia fővárosban nagy figyelemmel- kisérték a berlini jobboldali pártnapot. A jelentések nagy része megállapítja, hogy a tegnapi nap tanulságai szerint Németországban a jobboldali radikálisok csak elenyésző kisebbséget alkotnak. A franciák úgy tudják, hogy a bejelentett felvonulásokban alig húszezer ember vett részt. A Petit Párisién szerint az óriási parádé csőddel végződött, a Petit Journal szerint az acélsisak nem hódította meg Berlint, mig az Oeuvre megállapítja, hogy a német főváros a lehető legnagyobb sértéssel fogadta a vidék elrejtett zugaiból fölvonulókat: közönnyel. A többi lap is így nyilatkozik, kivéve persze a jobboldali orgánumokat, amelyek az aoélsisakszövetségben a birodalmi őrséggel párhuzamosan működő hatalmas német katonai szervezetet látnak. Ily értelemben nyilatkozik a Journal és az Écko de Paris is. A jobboldal előnyomulása Franciaországban Páris, május 9. A Seine és Oise deparfe- menfben tegnap szenátusi pótválasztást tartottak. melyen a baloldali pártok szétforgá- csolása miatt Corrundet báró volt szenátort, a legszélsőségesebb jobboldal jelöltjét választották meg. Beavatott körök szerint ennek a választásnak nagy erkölcsi jelentősége van. Vendes departementben a szenátusi nótyá- lasztásokon Bandry d‘ Asse rojalista jelöltet választották meg. mig Loiréban Róbert volt alállamtitkár radikális szocialista jelölt győzöttA magyar külügyminiszter a vízumkényszer megszüntetéséről Budapest, május 9. Walfcó magyar külügyminiszter a budapesti Reggel előtt kijelentette, hogy egyes testületek sürgetik a vízumkényszer megszüntetését. A külügyminiszter véleménye szerint ilyen intézkedések nem ejthető.k meg egyoldalúan, hanem csakis általános nemzetközi alapon. A helyzet ma még nem érett meg erre s igy a kérdés nem tekinthető aktuálisnakMai számunk 1© oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói PC riiczm.czltni pllpnrphi nnrtnk Szerkesztőség: Prága H., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: sziOVenszKOl es ruSZmSZKOl ellenzem pariOK ^ „ emelet Telefon: 30311 - Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága n„ Panská ul 12/111.-Tehavonta 34 Ke. Egryes szám ára 1*20 Ke VZURANYI LÁSZLÓ FORGAOH GÉZA lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha
