Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-07 / 105. (1439.) szám

9 * JLtokXX Júlrk&L' A"A i. jáiiA*£ . Köz^azoaííA^P . j^P-^Bag1 ......... Hifi ............................. «■■»............ ■ iiiW^wpw^nip 11 HM...iimüeiMMii] inm ■■Mfy Az Ipolysági kerületi munkásbiztositó elhelyezésének kérdése ^ Ipolyság, május 6. Ipolyságon a kerületi munkáebiztositő pénz­tár saját egyemeletes épületében igen jól van el­helyezve, maga a város centrális fekvésű és nagy forgalmi vidéki gócpont. így tehát nem tudjuk megérteni, mi lehet az a magasabb államérdek, amely az ipolysági műnkáspénztárt a környező vidék érdekeinek és kívánságának teljes figyelmen kívül hagyásával Korponára akarja átkoiyezni. Ez a terv már hónapok óta izgalomban tartja az egész vidék munkásságát. A helyzet ugyanis az, fa°gy az ipolysági munkáspénztár 6000 főből álló taglétszámából kb. 5400 közvetlenül Ipolyság, illetve az ipolysági járási expozitura területé­ről rekrutáládák, míg Korpona és vidéke mind­össze 5—(500 tággal érdeikelt a pénztárnál. Ezek a számok maguk is világosan beszélnek. Ipolyság és vidéke, ahol a pénztár taglétszá­mának 90%-a él, ezen terv megvalósítása esetén arra volna kényszerítve, hogy a pénztárnál előfor­duló ügyes-bajos dolgaikban, pénztári orvosi ren­delő igénybevétele st'b. esetén a munkahelyitől 42 km.-re fekvő Korponára kellene utaznia csak azért, ment egyes körök magasabb államérdeket látnak abban, hogy Ipolyságot, amely szinimagyar, megfosszák is­mét egy közintézménytől. Ennek a tervnek az esetleges megvalósítása teljes arouksapását jelenítené a szociális és de­mokratikus eszméknek. A munkáspénztárt, amely teljesen szociális in­tézmény, amely a munkásoknak keservesen befi­zetett járulékaiból tartja fenn magát, nem lehet soviniszta célok szolgálatába állítani. Hogy kíván­ható az, hogy az Ipolyság é6 közel vidékének ötödlfélezer munkása lakó- és munkahelyétől 42 kim.-re levő Korponára járjon az orvosi rendelő és annak modern gyógykezelési eszközei igénybevé­telére. Ezek egyrészt felesleges vasúti költséget okoznak a munkásnak, másrészt egynapi idővesz­teséget is. De anyagi szempontból is lehetetlen ez a terv. A pénztár ugyanis 300.000 koronáért Ipolysá­gon egy szép emeletes házat vett, amely a reno­válással, uj tetőfedéssel együtt 450.000 koronába került s ezt teljesen modemül berendezték szék­háznak. Ha már most tényleg megtörténnék a székhelyáthelyezés, úgy ezt a majd félmillióba került épületet el kell adná ós Korponán újat építeni. Az ipolysági székház eladása eseten, az itteni le­felé tendáló házárak figyelembevételével, mini­mum 250.000 koronáival kevesebbet kapna a pénz­tár, mint amennyibe az neki került Az itt előálló veszteség tehát kb. 250.000 ko­rona. Ehhez járul még az, hogy Korponán ujj házat kell építeni és ha olyan méretű, kényelmes, mo­demül felszereltet akarnak épiten-i, mint az Ipoly­sági, úgy az ismét minimum 300.000 koronás be­fektetést igényel, vagyis az ipolysági székház eladásánál felmerülő 250.000 korona veszteséggel együtt, több mint félmillió koronát fog kidobni a pénztár mér idejétmúlt, kicsinyes, soviniszta célokért. Ilyen féktelen pazarlást egy 'közintézmény nem engedhet meg magának, különösen egy mun­káspénztár nem, amelynek sokkal magasabb hiva­tása volna, mint ilyen politikai machinációkban való résztvétel. Az itteni munkásság nagy felháborodással tár­gyalja a tervezett áthelyezést, mert az előbb is­mertetett területi sérelmeken kiviül az is végtele­nül bántja, hogy azt a pénztárt, amelynek vételára nagy rész­iben az ő keservesen befizetett tagdíjaiból adó­dott össze, elsőrendűen fontos érdekeinek tel­jes figyelembevétele nélkül akarják áthelyezni. A munkaadók ugyancsak fel vannak háborodva, mert a pénztári székház vétele idején a vételárhoz még hiányzó összegeket kamatmentesen ők bocsá­tották a pénztár rendelkezésére. Úgy a munkaadók, mint a munkások szintén sajátjuknak tekintik ezt az intézményt s végtelenül elkeseríti őket ez a lehetetlen terv, amelynek megvalósítása ellen felháborodva tiltakoznak s mindent el fognak követni, hogy az tényleg meg ne valósuljon. Az ipám kölcsön Németországban. Berlinből jelentik: Az ipari kötvénykölcscn ügyének elha­lasztása alkalmából érdekes megemlíteni, hogy Németországban három ilyen kötvén ykibocsájtó intézet működik, még pedig a bajor, szász és a weistfaliai. Ezek közül a Szászorezágban működő intézet most tette közzé első évi jelentését, mely­ből kitűnik, hogy 42 millió márka névértékű ipari kötvényt bocsátott ki és ennek az összegnek több, mint a fele a 200.000 márkánál nagyobb kölcsö­nökre esik. 80.6 millió pengővel emelkedett a magyar jegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma az április 30-dki kimu­tatás szerint az április 23-iki állománnyal szem­ben 80.6 millió pengővel emelkedett. Az emelke­dés egyrészt az állami háztartás költségeinek fe­dezésére az állam saját számlájáról kiutalt össze­gekből ered, másrészt arra vezethető vissza, hogy a bankkal szemben támasztott hiteligények az ul­timéval és lakbémegyéddel kapcsolatban nagyok voltak. Ha összehasonlitáet teszünk az elmúlt évek szezonsaerü kimutatásaival, azt találjuk, hogy a jegyforgalom emelkedése minden érvben az április és október hónapok ultimóján szokott a megelőző bankból adataival szemben legnagyobb lenni. Az elmúlt esztendőben április ultimóján a jegyforga­lom emelkedése 71,1 millió pengő volt A váltó- tárcaállómány 41.2 millió emelkedést mutat. Az érckészlet állami és egyéb devizaigónyek kielégí­tése révén 1.5 millió pengővel csökkent. A nemzeti párt akciója a gyümölcsfák terjesz­tése érdekében. Ipolyságról írják: A magyar nem­zeti párt mezőgazdasági szakosztálya az elméleti oktatások mellett a gyakorlatiakra is nagy 9ulyt helyez 6 mindenütt igyekszik olyan dolgokat léte­síteni, amelyekből a szakosztály tagjainak anyagi hasznuk is van. A Zsélyvidéki Mezőgazdasági Szakosztály még a múlt év folyamán egy gyü­mölcsfaiskola Létesítését határozta el, a telep ter­vezetével Hegedűs Balázs ügyv. elnök bízatott meg. A gyümölcsfaiskola részére megfelelő talajt Maijthényi László díjtalanul bocsátott rendelke­zésre. A magvetőéi munkálatok folyamatban van­nak Majtbényi Lászlóné személyes felügyelete mel­lett. A cél az, hogy a minden vasúti vonaltól tá- voleső vidék oly téli gyümölcsökkel láttassák el, amely gyümölcsök keresettek és bánmikor értéke­síthetők. A gyümölcsfát elep terjedelme elegendő ahhoz, hogy a zsélyvidéki szakosztály tagjait bő­ségesen elláthatja alinna-, körte- és cseresznyefával. A magyar pengőbankjegy: 94.12. Budapestről jelentik: A Nemzeti Bank legutóbbi jelentése sze­rint a koronáról szóló jegyekből a múlt év decem­beri állománynak már csak 5.9%-a van forgalom­ban. A többi már pengő. Valóban impozáns ez az eredmény, kivált, ha meggondoljuk, hogy az egy­milliós és 500.000 koronás jegyeket technikai okokból forgalomban kell tartani mindaddig, amíg az 1000 pengősök nem állnak rendelkezésre. Magyarorszá gon 75 százalékos inkasszó ered­mény volt az áprilisi ultimékor. Budapestről je­lentik: A Magyar Hitelezői Védegylet egész ese­dékes követelése április 30-án 80.000 pengőre rú­gott, ami azt jelenti, hogy a textilszakmabeli fize- tésképetlen cégek ezen a napon ennyit tartózták fizetni hitelezőiknek. Tekintve, hogy az esedékes­ségnek túlnyomó része, a Védegylet útiján folyik be és az egyezségi kvótákat csak kiB számban rendezik a cégek egymás között, ez az összeg is mutatja, mennyire konszolidálódtak a viszonyok az utóbbi időben. Az egész hónapra elosztott kvóták összege nem haladja meg a félmillió pengőt. Jel­lemző a viszonyokra az is, hogy a nehéz áprilisi ultimékor esedékes összegek 75 százaléka befolyt. Magyarország külkereskedelmi deficitje és en­nek háromféle orrosszere. Budapestről jelentik: A kormány, a gazdák, kereskedők és gyárosok külön-külön foglalkoznak a külkereskedelmi mér­leg egyensúlyának kérdésével. Amíg Ausztriáiban e három termelési tényező összefogott a baj elhá- ri fására, nálunk mindháromnak más, egymással sokban ellentétes programja van a passzívum nö­vekedésének megakadályozására. A gazdák a na­gyobb agrárexport módjait kutatják — lehetőleg a kereskedelem nélkül, a kereskedők a vámhitel- k érdes megoldásában látják az orvoslást és tilta­koznak az import megnehezítése ellen, ami drágu­lást idézne elő. A gyárosok viszont a belföldi ipar termékeinek fokozottabb fogyasztásában keresik a passzívum ellenszerét. E háromfelé huzó érdekelt­ségek aligha tudják érdekeiket közös nevezőre hozni s így fölös, hogy a jobb sorsra érdemes mozgalomnak nem igen lesznek komoly ered­ményei. * 45 + Tovább gyengült a prágai értéktőzsde. A hét vége gyengülő irányzat mellett játszódott le a tőzsdén. A spekuláció továbbra is nyereségreali­zációkat eszközölt, de az árfolyamveszteségek egyes esetektől eltekintve, szűk keretek közt mo­zogtak. Egyes értékpapírok javulást értek el. Az üzlet nyugodt volt és a tőzsde vége felé tartózko­dás vált érezhetővé. A bankpiac szintén csendes volt és általában tartott. A beruházási piacon az érdeklődés csökkent. Az ipari részvények piacán csökkentek: Első Pileeni 90, Tejipar 70, Königs- hoffer, Berg éB Hütten 60, Nordhakn és Sdhoeller 45, Prágai Vas 15, Ringhoflfer 18, Aussigi Vegyi, Nyugatcseh Szén, Pozsonyi Kábel 10 koronával és más értékpapírok kisebb összegekkel. Cseh—Mor­va 100, Északcseh Szén 30, Kolini Szesz 20, Brünni Sör 10, Skoda 3 koronával javultak. A bankpiacon Nemzeti Bank 40, Landerbahk 3, lAnglo 2, Sloven- eká, Osztrák Hitel és Merkúr 1 koronával gyen­gültek, Cseh Unió 2, Cseh Induetrial 1 koronával emelkedtek. A beruházási piacon a hangulat nyu- godtabb volt. Az exótapiaoon az árfolyamok le­morzsolódtak. + Szilárduló a prágai terménytőzsde. Buenos- airesi és csikágói kötések következtében az árak növekedtek, növekedésük azonban neim felelt meg teljesen a külföldi hossznak. Cseh búzának nem volt kínálata, amerikai búza 3—4 koronával emel­kedett. Cseh rozs 2—8 koronás áremelkedést ért el. Árpa kis forgalom mellett jól tartotta magát. A zab szilárd volt és 5 koronával emelkedett- Ten­geri változatlanul szilárd volt. + A prágai devizapiacon Brüsszel 1 koroná­val emelkedett, Milánó 0.50 koronával gyengült. + Gyenge irányzat a budapesti értéktőzsdén. Kedvezőtlen külföldi jelentések és a kontermin eladásai gyengülő irányzatot idéztek elő. Később a hangulat nyugodtabö lett, de midőn Berlinből is továbbra kedvezőtlen hírek érkeztek, a legtöbb értéket alacsonyabban jegyezték, mint tegnap. Sok értékpapír 10—15%-os veszteséget szenvedett, el­sősorban a montáu- és vaspiac. A forgalom köze­pes volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelen­tésében ne mfoglalt értékek közül a Moktár 86.50, Pestszentlőrinci 57, Részvényeör 128 pengős árfo­lyamot ért el. + Szilárd a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünöc jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata továbbra is szilárdulóéra hajlott. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 35—35.35, dunántúli 34.50— 34.75, rozs 30.40 —30.50, árpa 24—24.30, zab 24.20—24.40, tengeri 21.50— 21.80, korpa 19.80—20 pengő. + Gyengült a bécsi értéktőzsde. Az üzlet nem élénkült meg. A hót végére való tekintettel reali­zációkat eszközölt a spekuláció, úgy, hogy a ku- lisz és a korlát irányzata is gyengült- Az árfolyam- csökkenések, a csehszlovák s a magyar arbitrázs- értékeket kivéve, nem voltak nagyok. Később stagnáció állt be és az értékpapírok tovább le­morzsolódtak. A korlátban is kedv felen volt a han­gulat s a legtöbb csehszlovák és magyar érték majdnem mindazt elvesztette, amit a múlt héten nyert. Egyes szállítási és iparértékek realizációk következtében szintén veszteségeket szenvedtek. A magándiszfcont 5.75, a napipénz' 6.75—7.50.. + Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. A magánközönség és a nagyipar köreiből csak kevés anyag lett a piacra dobva. Ezzel szemben a hiva­tásos spekuláció az összes piacokon eladásokat esz­közölt, úgy, hogy az árfolyamok veszteségeket szenvedtek. A momfánpiac értékei 8—9, villany- értékek körülbelül ugyanennyi, bankrészvények 6—9, fest'ékipar 12, egyes speciális értékek egé­szen 30, sör ért ékek 15%-kai gyengültek. Az utó- tőzsdén némi javulás volt észlelhető. Napipénz 6— 8%. A devizapiac nem változott. + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Birodalmi búza 312—315, rozs 275 —079, nyári árpa 240—260, téli* 220—224, zab 241 —245, tengeri ah Hamburg 192—106, búzaliszt 37.50— 39.50, rozsliszt 36.75—38.75, korpafélék 15.75—16, Yiktória-borsó 42—58. kis ehető borsó 27—30, lóbab 20—22, bükköny 21—25, lenpogácsa 19.70—50, burgonyaszelet 34.50—34.80. + Külföldi termenypiacok. Csikágó. Búza má­jusra 139.37, júliusra 184.12, szeptemberre 131.63. Tengeri májusra 77.50, júliusra 81.37, szeptemberre 85.63. Zab májusra 47.63, júliusra 4750. szeptem­berre 45.37. Rozs májusra 109.75, júliusra 107.37, szeptemberre 98,12. — Winnipeg. Búza májusra 149, júliusra 145.63, októberre 132.12. Zab májusra 58.75, 'júliusra 58.63. — Liverpool. Búza májusra 10 sh 11.63 d, júliusra 10 sh 9.12, októberre 10 sh 5.63 d. — Newyork. Búza II. red winter 152.37, II. hard winter 156.88, I. northern Manitoba 167.25. Rozs 121.75. Takarmányárpa 95.50, Tengeri 92. Búzaliszt 650—700. A prágai értéktőzsde árfolyamai: V/6 V/5 1923. évi kincstári ntalvány — 1924. évi kincstári ntalvány — Nyereménykölcsön .............. 98.55 98.40 6%-os beruházási kölcsön . 99.90 99.80 6°/o-os lisztkölcsön.............. 9940 99.40 6%-os Államköcsön.............. 98.90 98.70 Mo rva orsz.-leölés. 1911. 4*0 % 87 60 86.50 Morva orsz.-köles 1917. 5 °/o * 90.30 89.25 Prága város 1913. köles. 5% —93.— Prága város 1919. köles. 4 % 74.— 74.50 Brünn város 1921. köles. 6°'o — — 100.— Pozsony város 1910. köles. 4% —70.— Prága városi takrpt. 4 % • • —— •— Csl. vörös kereszt sorsjegy . 38.25 88.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt. — Magy. jelzálog sorsjegy • * —•— Budapesti Bazilika sorsjegy — Agrárbank............................ Cs eh Union Bank.................. 875.50 365.50 Leszámítoló 38o.50 371.50 Cseh Iparbank..................... 395.- 889.— Pr ágai Hitelbank................. 594.- 582.­Sz lovák Bank........ 168.— 170.75 Zivnostenska......................... *26.— 397.50 Angol.-Cslov. Bank. .... 40.- 41.— Osztrák hitel........................ 79.75 82.— Bé csi Union Bank ..... 82.50 81.— Wiener Bankv................ 57.50 56.— Jn goslovenska-bank .... 53.25 54.50 Nordbahn.................... 4800.— ÍXi0.-~ Cs eh cukor........................ . 1180.— 1127.50 Ho rvát cukor......................... *95.50 268.— Ko lini műtrágya.................. 545.— 557.50 Kolini kávé............................ Ko lini petróleum • .... 210.- 190.— Kolini szesz ......... 2080.- 1780.— Tejipar r.-t............................... 1480.— 7310.— El ső pilseni sörgyár .... 2140.- 2650.— Breitfeld-Danék ...... 567.— 678.— Laurin és Klement.............. —~*“* * Ringhoffer............................ 942.- 779.­Cs en északi szén.................. — Cseh nyugati szén..............Sí 50.- 39;j. ­Al pine...................................... 232 - 216.— Po ldi......................................... 567.- 567.­Pr ágai vasipar..................... 124150 ,*35.— Sk oda...................................... 793.- 797.­Po zsouyi kábel..................... 1205.— 7205.— In wald............ 851.— 251.60 V/5 + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru ok­tóberre Aussig ioko 200—205, Aussig kikötő 200. A prágai tőzsde devjzaiegyzései: május 6. május 5. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1249.50 1355.50 1349.50 1355.50 Berlin................798.— 802.- 790.10 002.10 Zü rich. . . . . 648.75 651.75 648.75 651.75 Oslo((‘hriKtianial 869 — 573.— 669. 873 — Kópén hágón . , 898.50 902.50 899.50 903.50 Stockholm . . . 9C0 25 904 25 900.25 £04.25 Mailanti .... 177 30 178 70 177.80 179.20 Paris ................ 132.05 133.25 132.05 133.25 Lo ndon .... 163.40 164.60 163.47 164.67% New York Cublo 83.61% 33.91'/, 33.61", £3,91'/. Br üssél .... 468.75 471.75 467.75 470.75 Madrid .... 597.- 600.- 596.50 599.50 Bel grad .... 59.20% 59.70% 59.20>/2 59.70% Soha ................ 24.35' 24.65 24.35 24.65 Ko nstantinopel 17.42% 17.82% 17.42% 17.82%' Wien................ 473.75 476.75 473.75 476.75 ■ Wa rsehau . . . 376.87% 379.87% 377. 380.— Budapest . . . 588.75' 591 75 588.75 591.75 Buenos Aires . 1424.50 1430.50 1427.- 1433.-* Helsingtors , , 85.— 85.50 85.— 85.50* Riga .... 650.50 653.50 650.50 653.50* Rio de Janeiro . 398.50 401.50 S98.50 401.50* Montevideo , . 34.05 34 45 34.05 34.45* Alexandria . . . 167.80 169.20 167.80 169.20* Athén ............... 45.20 45.80 45 20 45.80* Bu karest . . . 21.50 21.90 21.50 21.90 Kowno . , , i , 883. - 335.— 333.— 335.—1 Lissabon.... 173.80 175.20 173.80 175.20 Révai................ 8.90 9.10 8.90 9.10* Mo ntreal .... 33.65 33.95 38.65 23.95* Prága, május 6. Valuták: Holland 1349.50 né­met 797.87.50 belga 468.75 svájci 649.50 norvég 868 dán 898 angol 163.55 spanyol 594.50 olasz 176.92.50 amerikai 33.47 francia 132.70 svéd 901 jugoszláv 50.25 magyar 587.75 román 20.55 bolgár 22.47.5 lengyel 375.75 osztrák 473.12.50.----------- ír A budapesti értéktőzsde árfolyamai: V.« V/5 Ang.-Magyar........................ 87 50 f [-50 íh rkPm.,!/::::::: 5s> Leszámítoló ! i ! ! I í «U» //■“ Magyar-Olasz........................ 88>82 í?— Os ztrák Hitel . .................... J2'80 Me rkúr.................................. Ke reskedelmi bank.............. t32- — Eg yesült takarékpt. .... 2-~ J-0* Magy. ált tkpt..................... Első hazai tkpt..................... 250.— Bo rsod-Miskolci ...... 68.- oá— Concordla .......... 0.72 0.74 Budapesti malom. ..... 10.90 lt<0 Gizella malom ••».»•• 20.15 21.— Hungária malom ...... M.— 32.— Beocslni..........................» 285.- s20*~ És zaki szén.................... — -•~ Es ztergom-Szászvár .... ~ •— —“ Felsőm, szén........................ “ 68 50 Dr asche ........... 42.30 47 50 Magnezit.............................. 245.— 2?8.— Magy. ált. kőszén...... 694.— 706 — Salgó...................................... 72 90 76.80 Urikányi .......... 213.-. 219.— Kóburg.................................. 30. - 30.— Cs áky.............................. 32.— 82.50 Magyar fegyvergyár. . . . 204.- $03.— Ganz Danubius.................... 253.- 251.50 Ga nz villamos ....... 188.- 182.— Hofherr .................................. 24.60 34.50 Lá ng ............. 128.60 121.50 Lipták.................................... 16.50 ifi.iO Gy őri vagongyár...... U.60 15 60 Rima. ............ 116.40 iie.40 Schlick.................................. 102.— 101.50 Te udloff Ditrich ...... 16 50 14.— Egyes, fa................. Gu tmann............................... 25.— 24.50 Orsz. fa ........... 21.— 21.-*­Lignum-tröszt........................ —j.— Ma lomsoky ......... 16.- m.— Neuschloss ......... —.04 - .06 Rézbányái............................... —1.— Sz lavónia .......... s.eo 2.30 Naschitzi........................ 2 ig.- 209.— Za bolai .............................. . 0.8O 1.— Ad ria................ 65.50 73 50 At lantika............................... 2.14 2.— Levante ........... 52.25 31.__ Kö zúti ............ Délivasut .......... 17.10 i8‘30 Államvasut........................... 38 40 41 50 Tr öszt..................................... 43.20 48,50 Ma gyar cukor . ................. 5U.- 247.— Óc eán.................... 4._ 4.’__ Magyar szalámi ...... ­\............................... 139.- 15i! — Győri olaj............................... 1.72 2 80 Ég isz......................................... 16.- 18.— Goldberger ........................... 19,75 20.75 Sp ódlum. • • • ..................... 82.50 32 öo Hu ngária műtrágya .... (71.50 174 — Klotlld........................ ___ Gn mmi.................... go.- 90.50 Telefon.................................. 34.50 34. _ Bon x .................................... . 21.60--------­Pa jdr • .................................. 6.10 5.­ős termelő ••••••«*«• 72.— 76._ t la n^kc 'UcpMcc úuuiaiürfró fi Pufarcd-Saktílnjiin Kulikul jráruilín he! minién gyorívenal mraiíll. Elismer! üres öUÓöUÍüráó 32'fit/rtnfs:elü xmetc0 kincs g\jójy|orrAsobl!al alpesi kmüabffl óiiitisr* futcUctu! ottiiniH Máiéba l5Kot^ddkr:blOhor.dd.frv$pftiuaTurlii4o#ite63nlV, iu-l », dy&í. DevizaáriolTamok BUDAPEST BECS BERLIN ZÜRICH V-fl 1V-6 1V-6 V-5. V-6 V-5 V-6 V-5 AirM . . . ——.— 1.783 1.785 *20.25 220.25 LŐnnd“^:::::::: ss sz New-York . . I . ... 672.35 572.45 709.10 708.65 4.214 4.2145 5.19 5.1936 Rio de Janeiro* * ’ * —0.495 0.496 —.— —,— Amsterdam*'.10. I I I I I I I I 221.75 229.05 283.80 *83.62 >68.71 168.67 *08.10 *08.­Atbén —5.64 5.69 6.95 R.925 R,.t.«e1 79.61 79.62 98.62 98.56 58.60 68.6C5 72.29 72.28 Helsinöfórs*.................................! 10.602 10.695 13.12= 13.125 Róma 8 * 29.95 29.27 37.30 36.33 22J9 21.49 27.37 27.12 Bekrá'd.........................................II 10.05 10.05 12.46 12.41 7.40 7.40 9.13 9.13 KonenháV Ilii 152.80 152.80 189.70 189.20 112.50 112.51 188.70 138.65 0,iP„ 8 147.90 148.20 183.71 183.50 108.88 108.99 134.23 134.60 p................................................. 22.42 22.37 27.79 27.77 16.51 16.51 20.37 20.37 pl EL................................................. 16.95 16.95 21.00 20.98 12.479 12.48 15.40 15.40 7,” 8“................................................... 110.07 110.10 136.41 136.27 81,01 81.Ó7 -.­e“ fV, ........................................* 4,12 4,12 5.10 5.10 8.043 8.043 3.75 3.75 M.d rid * * *................................. -.- 125.55 125.55 74.53 74.57 91.90 92 15 c* *................................. 153.10 163.20 189.70 189.55 112.70 112.69 189.07 189.08 r..j« . ..................................... —123.71 123.60 73.48 73.50 90.60 90 65 Bu dapest................................ g(.57 80,62 69.3« 59.34 72.17 73.17 ................................................................... 63.50 63.60 79.13 79.23 46.98 46.98 58.12 58. t2 .......................III 136,66 135.70 168.05 168.- -— I23.S1 129.21

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents