Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-26 / 121. (1455.) szám
1027 májas 26, csütörtök. ■eBHnBMMnHBHH JÓ REGGELI, LINDBERGH! Irta Máraí Sándor Paris, május *22. Aj amerikai követség 'épülete előtt éjfél óta ácsorcgnak az emberek, akik várják, hogy Lindbergih csinál valamit, énekelni kezd, vagy fölrepül, vagy ruhát vált, egyszóval valamit, akármit, ha csak annyit, hogy kinyitják az ablakszárnyakat, amiknek függönyei mögött Lindbergh alszik. A különös Bourget-i éjszaka után Lindbergh csak későn került ágyba. Mikor Weiss repülőszázados az életveszélyes tolongásban nagy nehezen megszöktette, az amerikai követ kérésére egyenesen a követ magánpalotájába vitték. Az autóban elaludt, mélyen és óim osan, mint egy gyerek. A követ, aki maga is belekerült abba a rettenetes tolongásba az autójával, ami órák hosszat járhatatlanná tette az utat Paris és Le Boürgét között, csak reggel három felé került haza. Nem bírta megáldani, s bement a szobába, ahol Lindbergh aludt, felköltötte és megölelte. Másnap délben az amerikai követség titkári szobájában könyörtelenül elutasítanak mindenkit, aki Lindberghet látni akarja. Hiába jön Paul Claudel, Franciaország amerikai nagykövete, hiába Godin ur, a városi tanács elnöke, hiába a rendőrfőnök, hiába Briand reprezentánsa. A „gosse" alszik. Az egész követség lábujjhegyen jár. Amit eddig csak királyok kaptak Paristól: a miniszterelnökség és a külügyminisztérium palotájára felhúzták Amerika csillagos lobogóját. A „gosse“ alszik, mindenki suttogva beszél. Mindjárt fel fog ébredni, s akkor egész Paris, az egész világ boldogan mondja neki: Jóreggelt, Lindbergh. De mielőtt felébred, mielőtt szétszedik, mielőtt magához tér, mielőtt megtudja, hogy mit csinált, hogy ki lett belőle, mielőtt egy kicsit elrontják ezt a megható, ezt a gyönyörű, tiszta embert, hadd Írjunk föl gyorsan három kis történetet, három egyszerű mondatot, amit a suttogó titkár mesél eL — három mondatot, amit nem lehet kitalálni, amihez át kell élőbb repülni egyedül egy kis ketrecben az óceánt, amihez Lindberghnek kell lenni. Mielőtt érdemrendeket tűznek a szive fölé, 'fölléptetik millió dolláros honorárium mellett a Music. Hallókban és cinémákhan, mielőtt megválasztják képviselőnek, mielőtt köztársasági elnökök és királyok versenyeznek a kézszoritásaó't, álljon itt ez a három mondat, amiben benne van az egész ember. Ebben a pillanatban még alszik, s ha majd fölébredt, akkor úgyis egy másik élet kezdődik el vele. A régi LindbeTgh. az igazi, ilyen volt: * Mikor Myron T. Herrick éjszaka föl ébresztette, álmosan felült az ágyban, a szemét dörzsölte, mosolygott és ezt mondta: — Igaz, hogy el ne felejtsem: át kell adnom önnek két ajánlólevelet. Nagyon kérem, hogy legyen szives azokat továbbítani, mert... 1 i —...mert én nem ismerek senkit Franciaországban. *' Ezt abban a pillanatban mondta, mik ar az egész világon, Parist belesz ámítva, millió és millió postahivatal, rotációsgép és -szedő nem irt és nem nyomtatott egyebet, csak az ő nevét. * A követ leült még egy percre az ágya mellé és . beszélgettek. Lindbergh nagy fáradtsága annak a bizonyos kimerültségnek a határán volt, mikor az ember már nem is tud igazán aludni. Az útról beszélt és ezt mondta: — Volt még nekünk 200 liter benzinünk. ó, mi repülhettünk volna még legalább ezer kilométert... — Ki az, ,rmi“? — kérdezte a követ. — A gép és én — mondta fáradtan Lindbergh. saság elnöke hívta már magához, hogy átadja neki a becsületrendet)-, Lindbergh habozás nélkül felelte: — Van egy tervem, amit nagyon szeretnék megvalósítani. A követ mosolygott: — Tessék. — Először is — mondta Lindbergh — szeretném megnézni Bourgetban a gépet, hogy nem esett-e valami baja, mert a leszállásnál nagyon sok ember volt körülötte. Aztán, ha a gép rendben van, szeretnék elrepülni vele Páris fölött. A követ bólogatott, várta, hogy mi jön? — Persze — mondta tűnődve Lindbergh — ehhez előbb he kell várni a rendőrség engedélyét. Az apja képviselő volt, az anyja a ché- mia tanárnője a Detroit-i felsőbb iskolában. Elbájolóbbat, szerényebbet, naivabbat, jobban neveltebbet, udvariasabbat, ember ...bet nehéz elképzelni, mint ahogy ez a huszonöt éves, egészen gyermekes, szőke fiú felel, mosolyog, tnéz, kér, vélekedik. Ez nem egy „ász**, nem egy primadonna, hanem egy nagyon finom ember. Valami keveréke madárnak és embernek, valami furcsa lélek és ösztön, ami végtelen távolságokat és irá .vo- kat percnyi biztonsággal érez, valami egészen különös, még soha nem látott, megható és elbájoló valaki: a kompasszal a zsebében és szalmakalappal a fején, a kölcsönkért bő ruhákban, mert garderobe-ot nem hozott magával és vízumot elfelejtett kérni az útlevelére. Joachimsthal titka: a kisantant német korridort kiván Jugoszlávia és Olaszország közé! Csehszlovákia Ausztria Németországhoz való csatlakozása mellett — Jugoszlávia szívesen venné a Hamburgtól Triesztig terfedő germán egységet — Csatlakozás a középeurópai Locarnó fejében — Benes hét éves harca Németország ellen kényszerű németbarátsággal végződött Délben, mikor föléberdt, mikor a távira fok ezreit, a virágokat, a névjegyeket, a Ttíeghi vasokat, az ajánlatokat kosarakban behord fák az ágya elé, a követ, aki csak néhány órát aludt, s már kora reggel óta fogadta az „alvó fiu“ nevében a magas és legmagasabb hivatalos szerencseki vénátokat, bement hozzá, é? megkérdezte, hogy mit szeretne, mihez lenne kedve, mit fogad el a meghívások közül (másnap délre a KöztárGenJF, május 25. Népszövetségi körökben különös érdeklődéssé! kísérték a joaebimethali konferencia eredményét- Érthető okokból. Az olasz—jugoszláv konfliktus ugyanis a népszövetséget 'egészen közelről érdekli, ment Genfben különös izgalmat okozo-tt az olasz sajtónak ama híre, bőgj’ amennyiben ezt a konfliktust a népszövetség elé viszik, akkor Olaszország kilép a népszövetségből, ami az egész népszövetségi gondolat súlyos krízisét vonná maga után. Valóban furcsán festene ez a békemü, ha ebből a hatalmak nyakra-főre kilépnének (Argentína, Brazília, Spanyolország és végül Olaszország), vagy belépnének {Németország és amint itt remélik, előbb-utóbb Oroszország), aszerint, amint hatalmi érdekük 'kívánja. Pedig, amint különösen Francia- ország hangoztatja, ha Olaszország megmarad álláspontja mellett, nem marad más hátra, mint hogy az ügyet a tanács elé vigyék. Állítólag Franciaország és a kisantant közt erro vonatkozólag már meg is történt a megállapodás, amely szerint az utóbbi esetben Csehszlovákia kémé hivatalosan a népszövetséget a jugoszláv—olasz konfliktus felülbírálására. A Joaebimethalból ideérkező hirek inkább megnyugtatókig hatnak, mert azt jelentették, hogy a kisantant legutóbbi konferenciáján különösen Románia hatása alatt igyekezett magától távot tartani minden olyan egységes fellépéstől, amely Olaszország diplomáciai akciójára nyomást kívánt volna gyakorolni. Népszövetségi körökben azonban annál nagyobb feltűnést keltenek azok a hirek, amelyek szerint a konferenciának igazi jelentőséget nem is az albán, nem a magyar, hanem az osztrák kérdés tárgyalása adott. Titkos egyezmény Csehszlovákia és Franciaország között A békeszerződés megkötése óta nyilvánvalóvá lett Európa kancelláriáiban, hogy az osztrák csatlakozási mozgalom az uj békemünek legkényesebb pontija, hogy a jelenlegi helyzetet sem fegyveresen, sem gazdasági eszközeikkel, sem népszövetségi kölcsönnel, sem jogi formulákkal állandósítani nem lehet és hogy amíg Ausztria végleges elhelyezkedése az nj európai rendben megoldva nincsen, addig közép európai békéről beszélni nem lehet. A kisantant és elsősorban Csehszlovákia a csatlakozási kérdésben szórósain érdekelve volt. Kezdetben és a győzelmi mámor hatása alatt a kisantant diplomáciája elfogadta azt a tételt, hogy az osztrák kérdés megoldása a raínlgermaim és a Versailles: béke szerződésben el van intézve. Ezenkívül 1924 januárjában megkötötték a francia—csehszlovák ■barátsági és szövetségi szerződést. Ezzel a szerződéssel kapcsolatban állítólag egy titkos deklarációt is Írtak alá. amelynek 5. cikkében Cselwzílovákia arra kötelezte velna magát, hogy csatlakozási mozgalom feléledése esetén „mindkét szerződő léi képviselői Becsben a szövetségi hatóságok figyelmét fölhívnák ennek esetleges következményeire, vagyis Ausztriának a szövetséges csapatok által való megszállására/* Ennek a titkos egyezménynek a meglétéi Franciaország félhivakilósán megcáfolta, ámbár, ha ezt a szöveget gondosan átolvassuk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy ez Csehszlovákia részére egy bizonyos latritüdöt biztosit. Egyrészt t. i. lehetővé teszi azt, hogy ezen a elmen a kisantantállamek megvalósítsák ama 1920-as tervüket, hogy Ausztriát felosszák és megteremtsék a csehszlovák—jugoszláv folyosót, amelynek segítségével légmentesen körülzárhatnák Magyarországot is. Ismeretes, hogy ez a terv egy időben igen komoly formát öltött és hogy a magyar diplomáciának, reméljük, véglegesen sikerült ezt a tervet elhárita- nia. Másrészt a fenti szöveg csak arra kötelezi Csehszlovákiát, hogy Ausztriát figyelmezteti a csatlakozás következményedre, de nem jelent egy abszolút kötelezettséget a csatlakozás fegyveres megakadni yoaáeára. Ifire lett voh» való a híres genfi jegyzőkönyv? CsehfiZlQvákiának, mint 'ismeretes, régi nehéz problémája az a kérdés, hogy miiként védje meg nyugati határait a hatalmas Németországgal szemben? Csehszlovákia közgazdasági életének nagy érdeke, hogy Nőm el országgal barátságos viszonyt tartson fenn. Elég itt hivatkoznunk arra, hogy Csehszlovákia tengeri kivitelének egy részét Bréma bonyolítja le. Mindezeket a nem kiesinylendő nehézségeket Benes egy szökelléssel igyekezett megoldani. Ezt a szökellést a diplomácia története a genfi Protocoll néven ismeri. 1925-ben ugyanis Benes P öli fissal együtt a népszövetség elé javaslatot nyújtott be egy kölcsönös védelmi tervezetről, amelynek legnagyobb fontossága az lett volna, hogy Csehszlovákia {és a kisantantállamok) jelenlegi határainak védelmét nem a népszövetség pa- pírosbiztositékai, hanem a népszövetségben foglalt nagyhatalmak fegyveres erejének és azonnali közbelépésének garanciája alá helyeid. Ismeretes, hogy ez a bemeri ihlet egyáltalán nem illette meg Nagyhrntamidát, mert az uj konzervatív angol kormánynak semmi kedve sem volt ahhoz, hogy az angol tengeri, légi és szárazföldi haderőt (Benes rendelkezésére bocsássa. Beeest érthető módon lehangolta a protokolum gondolatának elvetése, amit azután fokozott a Tóráméi egyezmény megkötése. Benes a csati ah órás gondolata mellett Mikor Benes látta, hogy Németország ellen nem . sikerült, neki a nagyhatalmak segítségével biztosítani Csehszlovákia határait, erőteljesen megfordította iránytűjét és mind határozottabban igyeke zett a Németországgal való megegyezésre. Ezt az irányváltozást a csehszlovák bélpoii fílca is elősegítette, mert nemcsak Masaryk és Benes, hanem Kra- már és Hodzsa, tehát úgyszólván az egész csehszlovák közvélemény ezt. az irányt kívánja. Ennek az orientációnak az utóbbi időben igen sok jelentős tünetével találkozunk úgy Berlinben, mint Prágában, am elvek közül elég utalnunk a csehszlovákiai németség képviselőinek az nj csehszlovák kormányban való részt vét elére. Ilyen körülmények között nem csodálatos, (hogy Benes Ausztria csatlakozása kérdésének lehetőségével szemben a csehszlovák külípoMikát teljes neviziő alá vetette. A joarhirnsfhflíli konferenciáival; titka és jelentősége éppen az, hogy a kisautó utál lám ok elejtették a csatlakozással szemben követett eddigi álláspontjukat és ezzel srémben a semlegesség álláspontjára helyezkedtek, sőt ennél még tovább is mentek. Itteni ér benőié sok szerint ugyanis — és ez valóságos külpolitikai Szenzádobónt hatott — Benes nemcsak, hogy feladta eddigi álláspontját, hanem elfogadta a csatlakozás gondolatát és annak elősegítését a csehszlovák diplomácia egyik legfontosabb feladatává telte. Most már Csehszlovákia az, amely ezt a csatlakozást egyenesen elősegíteni kívánja. Benes úgy véli, hogy a csatlakozás előbb- utóbb felíartóztotihatiíimul bekövetkezik. Az igazi diplomata pedig az, aki az eseményeket előre látja ás a kikerülheteilent nem igyekszik hiábavaló fáradozással megakadályozni, hanem abból eleve le-, vonja a következményeket. Benes tehát uj gondolat tál termékenyítette meg a csehszlovák diplomáciát és ennek következtében lépett érintkezésbe Berlinnel, ahol felajánlotta Csehszlovákia körrenviikiölését az Anschlnss elősegítésére. Természetesen nem ingyen. Az ár, amit ezért Berlinnek fizetnie kell, egy dunai Lorarno, amelyben Né ^ ország teljes fegyveres ereiével nemcsak Csehszlovákia nyugati, hanem déli és északi határait is garantálná, ugyanolyan módon, mirt ahogy Anglia garantálja Franciaországnak a Rajna-vonal biztosítását. Jugoszláviának érdeke Németország és Ausztria egysége A joadhimsthali konferenciának a szenzációja ennek az uj diplomáciai akciónak a bejelentése. A kisantant másik két állama ezzel a tervvel szemben egyáltalán nem viselkedik ellenségesen, A román külpolitikában, ha a németbarát irány nem is kerül túlsúlyra, mindenesetre, mint lehetőség, a felszínen mozog, hiszen a® nj külügyminiszter, Mitilenau, a háború alatt a németbarát Marghiloman-párt egyik vezetőembere volt. Jugoszlávia pedig teljes szívvel és lélekkel támogatja ezt az uj fordulatot. Gazdaságilag a két terület kiegészíti egymást; Jugoszláviának szüksége van a német vas- és textiliparra, emennek a jugoszláv mezőgazdaság termékeire. Politikailag Bel* grád talán nem Locarnót vár Németországtól, hanem azt reméli, hogy a német hatalomnak a dunai politikába való szoros bekapcsolásával kivédi, vagy legalább is egyensúlyban tudja tartani a ránehezedő olasz nyomást. Belgrádiban reménykedve álmodoznak arról az uj hármasszövetségről, melynek egyik csúcsát Belgrád. a másikat- Berlin és a harmadikat Páris teszik. Hiszen, ha egyszer a nőimet katonai é* politikai fölény és gazdasági ex- pansio eljutnak Bécsig — gondolják a szerb diplomaták —, akkor «t az erő ott nem fog megállni. Et a politikai és faji erőtömeg rá fog nehe- aednf a Brenner-re, aminthogy ért a veszélyt Mussolini már is világosan látja előre. Azonkívül -egy üj hatalmas gazdasági terület alakul így ki, amely a Feketetengertől egész Grúzig ■természete* Hínterlandját képezi egy tengeri kikötőnek. Ez a tengeri kikötő pedig — mindenki kitalálja — nem lehet más, csak Trieszt. Jugoszlávia a Trieszthez való német utat talán még abban a* esetben is elősegíti, ha ez a jelenlegi szlovén terület egy csekély részének feladását jelentené. Ezzel szemben olyan nyomasztó erőt rak Olaszország hátába, hogy ez balkáni és adriai terveivel örökre fel kelt, hogy hagyjon. És Jugoszlávia máris ezekbeH a perspektívákkal igyekszik megnyugtatni a francia diplomáciát az Anschlnss aggodalmaival szembe®. Franciaország nyugati határai úgyis biztosítva vannak, a német—olasz konfliktus lehetőségei pedig csak fegyvert adnak Franciaország kezébe Olaszországgal szemben, mert Franciaországnak ma már az olasz terjeszkedés nagyobb veszedelme, miint a német revánsvágy. Ami pedig Franciaország közéipeurópai támasztékát, a kisálltán!öt illeti, a csehszlovák—német loc-amo és a német— jugoszláv védelmi szerződés a kisantant államainak szövetségét csak még jobban öseaeoem-entezné. A fentiek egyelőre még csak megbeszélések 'tárgyát képezik 'és nem érlelődtek meg diplomáciai akciókká. Azonkívül is a kehely messze van az ajaktól- és * nagyon kétséges, bogai- Berlin belem egy-e egy dunai locamóba. A francia diplomácia állásfoglalása pedig még k/t- ségesebb. A francia—német viszony ma rosszabb, mint a Locarno után és nem igen könnyen sikerül majd lecsillapítani azokat a francia aggodalmakat, amelyek joggal tartanak attól, hogy Ausztria csatlakozásának esetén Németország olyan eró’iübbtei- hez jut, amely kikerülhet ellenül éreztetni fogi» a maga nyomását a francia politikára is. Azonkívül ezek. a tervezgetések nőm számolnak Olaszország akciójával. Mussoliniról mindent fel lehet téiele/ui. csak art nem. hogy egy ilyen olleue irányuló politikát ölbe tett kézzel nézne. Azonkívül akármilyen rossz is jelenleg a francia— olasz viszony, senki sem tudhatja élőre, hogyan fog az a közel jövőben alakulni. Végül nem valószínű, hogy egy ilyen tervet és egy trioszt—hamburgi csatlakozás megvalósulását, amely az Északi és Földközi tengert uralja, Anglia egykedvűen nézné. Oupa kérdőjel! Emel egyu'hvl bizonyítják, hogy az európai államok csoportosulása csak most kezdődik meg. hogy az Ans^hlikss-mozgaloni mindinkább közeledik a megoldás foké is hogy eme -mozgalomba Benes mindjárt bele kíván kapa,szívódni. LUHACOVIC-FURDO Gyógyít: a |f|OrV« fiyógycszközök: Orr-, gége-, tüdükataruaokat, asztmát, szív-, ideg- pBfffiCKttOIH A világhírű „lnhalatoríum", pneumatikus kamra, és női betegségeket, gyomor, és bélhurutot, vm- Az ismert hidegvíz-gyógyintézet. Természetes bajokat, ischíast, köszvényí, rheumát stb. Jár- szénsavas fürdők. Légfürdök. Sportok. Erdők, vány utáni tüneteket Hangversenyek. Szir.ház. j l.ábbadozó- és ftdűlóotthon — Szezon kezdete április 16. — IHájns hónapban mérsékelt árak. I Prospektus és lakósok a I'ilrdöigazgatóságtól kérendők. „BrusnoM gyógyfürdő, a „Szlovák Karlsbad*41 a Zwolan, Sílláíí. Baíská'CyitHol vonalon -- 4 erősen rádlóakfiv, szénsavas, gtöuborsÓK forrással, '■Borlns gyógyhatású moortelepekkel, mindenféle gyomor*, máj*, vese-, cukoréi? női bajoknál, méhgyulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Mérsékelt Arali* % Kérően prospektust.
