Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-22 / 118. (1452.) szám
míGEö/V\A<StoRHrm,V> 1W7 május 22, vasárnap. KiW.a-'-.i- ■; a^iMJtMbíXsak A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete Sxloren«zkő és Ruszinszkó iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolattgyi problémáinkról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 7. Az anyanyelv az osztrák rendszerben Egészen más volt a helyzet Ausztriában. Azok az országok és népek, ^amelyekből a/, osztrák császárság létre jött, önálló léttel, sőt egyik-másik fényes történelmi múlttal is dicsekedhetett. A nmlt század elején fellépő nemzeti eszme az itt élő népeket is elemi erővel meghódította. S az a sok sérelem, amely ezeket az osztrák járom alatt görnyedő népeket a századok folyamán érte, sőt érzékenyen sújtotta, most a nemzeti eszme fénykorában még inkább ellenállásra s régi jógáinak, visz- szakövételésére serkentette az elkeseredett lelkeket. E népek, elsősorban a csehek. ősi jogaikra hivatkozva követelik 'nyelvüknek elismerésit és pedig az állami élet minden terén. Az 1867 december 21-én kelt osztrák állami alaptörvény ki is mondta, hogy a, birodalom minden néptörzse egyenlő jogú é$ nemzetiségének és nyelvének ápolására joga van, * Ausztria respektálta az anyanyelv jogát Az osztrák császárság bürokratikus, az egyéniséget gu/.shakötő Szelleméről szól ott link. Ami azonban az anyanyelvnek érvényesülését illeti: csodálatos, hogy az iskolákban Ausztria a történelmi országok erre vonatkozó jógáit igyekezett respektálni. Tg'az. hogy a német, nyelv tanítása kötelező volt minden iskolában, de emellett az egyes országoknak ős tartományoknak nyelve is a saját területükön jogaihoz jutott. A tanítás nyelvét Ausztriában a középiskola féntartója volt jogosult megállapítani. Alaptételül fogadták el, hogy azon a nyelven kell fanitani, amely nyelv áttol a tanuló nevelése legjobban előmozdítható. vagyis amely nyelvet a tanuló úgy ismer és oly folyékonyán beszél, hogy a tanítás ennek segítségével teljes eredménnyel járhat. Galícia A tanítás nyelvét Galíciában tartományi törvény (1867 jun. 22.) szabályozta. E Szerint magánalapítványokból fentartott iskolákban az oktatás nyelvét annak van joga megállapítani, aki az iskola kiadásait előteremti. A részben, vagy egészben nyilvános alapokból fentartott iskolákban a tanítás nyelve a lengyel volt, de a rutén nyelvet- a lengyel tannyelvű iskolákban is ruténül kell tanítani. A rutén nyelvet pedig abban az esetben tanítják mint tantárgyat. ha ezt legkevesebb 25 tanuló szülei kívánják és ezt a tartományi iskolai hatóság megengedi. Ha a közönség körében oly óhajtás nyilatkoznék meg. hogy valamelyik nyilvános alapból fentartott középiskolában a rutén nyelv legyen a tanítás nyelve, — úgy e fontos kérdésben a Landtag a Bezirksvertre- tung előzetes hozzájárulása után határoz. .4 tanulók, illetőleg a szülök mindenkitől függetlenül saját belátásuk szerint maguk választják az iskolát, olymódon, hogy a tanulók szabadon látogathatják a rutén, vagy lengyel előadásokat. E cél érdekében megengedhető, hogy ugyanazon iskolában két tanítási nyelv i? legyen, amelyek a különböző iskolai szakaszokban vagy osztályokban, vagy különböző tantárgyaknál jönnek tekintetbe. Stájerország Stájerországban: A marburgi gimnáziumban a tagozat mellett vannak párhuzamos osztályok, a.z algimnáziumi négy osztályban német-szlovén tannyelvvel a szlovén nemzetiségű tanulók Számára. Ezekben a vallás, latin, matematika és Szlovén tárgyak szlovénül, de a többi tárgyak német nyelven taníttattak. Körülbelül ugyanilyen a nyelvi beosztás Ciliiben is. Karintbia A karinthiai gimnáziumban, nevezetesen a klagenfurti és villaehi áll. gimnáziumokban, továbbá a Szent Pálról nevezett, alapítványi gimnáziumban, amelybe pedig szlovén nyelvű tanulók járnak, ezeknek anyanyelve kötelező tantárgyat képez, és a tanítás ebből a tantárgyból szlovén nyelven is folyik* 1 Krajna A krajnai gimnáziumok közli! két tanítási nyelv volt a krainlnirgi áll.. a. laíbaeíbi T,, TT. áll. és a rudolfs.werfcbi áll. Hmiiávfi'Mnokbfir. a iaibaőhi I. áll. gimánziumban a nyolc osztályú német tanitásnyelvü tagozat mellett van j szlovén-német tanitásnyelvvel négy parallel; osztály az algimnáziumban és pedig a követ-1 kelőképpen: a) az I. és II. osztályban szlovén | a tanítási nyelv minden tantárgyból; kivéve a, német nyelvet, amelynél már az I. osztályban,! amennyiben ezt a tanítás sikere engedi, a német a tanítási nyelv a szlovén mellett, úgyhogy a II. osztályban csak németül tanítják a németet, b) a III. és IV. osztályban német a tanítási nyelv a német és görög tárgyakból; a többi tárgyaknak a tanítási nyelve a német. A ! feltételesen kötelező és szabadtantárgyaknak \ ~~ az éneket kivéve — tanitásnyelve a német;! de a tanár képességének mértéke szerint a tanításnál lehetőleg a szlovén, az éneknél a német terminológiát kell a tanulóknak megis- merniök. Alkalomadtán a szlovén terminológiát is kell tanítani. Egyébként Krajnában a szlovén nyelv fokozatosan tért hódított. Már 1908-ban az egyik császári közoktatási miniszteri rendelet intézkedik, hogy a szlovén nyelv mint tannyelv a fent említett iskolák felső osztályaiban is bevezettessék. Ezenkívül minden krajnai gimnáziumban a Szlovén anyanyelven tanítottak. Tirol Tirolban a trienti gimnáziumban volt 8 osztályú olasz és 8 osztályú német tagozat. Csehország j Csehországban és Morvaországban termé-j Szét esen vannak nagv számban német és cseh i tanitásnyelvü középiskolák. A gróf Straka akadémia magán algimnázium német és cseh osztályokkal. Bukovina Bukovinában a szucsavai gór. kát. gimnáziumban a nyolc osztályú német tanitásnyelvü gimnázium mellett az I—IV. osztályban a román tanítási nyelv a túlnyomó; azonban az V—VIII. osztályokban csak a latint tanítják románul azoknak a romáuajku tanulóknak, akik ezt kívánják. Ugyanilyen rendszer van a esemovitzi Il-ik áll. gimnáziumban, ahol azonban az alsó osztályok tantárgyait legnagyobbrészt ruténül tanították. Megemlítendő még, hogy a hittant, amelyben a tanulókat a görzi és a bukovinai középiskolákban anyanyelvükön tanítják, a lengyel nemzetiségű kai- tanulók kivételével, mivel Bukovinában a lengyel nem tartományi nyelv, de azért a hitoktató, ha akarja, használhatja a lengyel nyelvet. Ellenben Galíciában a lengyel tanitásnyelvü iskolákban a rutén tanulókat anyanyelvükön tanítják a hittanra. Talán unalmasnak látszik ezeknek az osztrák középiskoláknak ily részletes ismertetése. Vegyük azonban tekintetbe, hogy a közigazgatás reformja küszöbön van s ezen belül a szlovenszkói iskolák reformja. Talán ebből a szempontból fontos, hogy érdeklődő magyar közönségünk megismerkedjék a régi osztrák iskolákkal, mert valószínű, hogy a reform nem lesz más, mint az osztrák rendszer végleges kiépítése Szlovenszkón. (Folytatjuk.) PÁRISI NAPLÓ iTjja: MÁRAI SÁNDOR — Szürke test, szürke sapka — mindig terveié, a kellemes életet kedveié, barátkozó pajtás. Ismerte egész Paris: a színészek, az éjszakai lokálok, a lóversenyek, a sportesemények. Az apja mészáros volt Elzászban. A fiú háborús karriert csinált, kitűnő pilóta volt, értette, szerette, ambicionálta ezt a mesterséget. Háború után megszöktette egy nagyon gazdag angol gyárosnak a lányát, Hutaiak er kisasszonyt. Megesküdtek, két évig éltek Amerikában. Pénzük nem volt. Nung-esser abból tartotta fenn magát, hogy nyaktörő mutatványokat végzett egy amerikai Luna Parkban egy repülőgéppel s aviatikái előadásokat tartott. Két év múlva elváltak, Nungesser visszajött Parisba, felújította a relációit, könnyen élt, sok pénz kellett neki. Annak az embernek a gesztusával szórta a pénzt, akinek minden mindegy, aki minden nap kitörheti a nyakát, — sokat keresett, különben pilótamester volt Bourgetban. A nők szaladtak utána. Bonviván volt, . az a különös, újfajta sport- bonviván, aki Parisban már régen átvette a tenor sikereit. Szívesen ivott és nagyon bírta. Minden sporthoz értett egy keveset s minden lehetséges alkalommal iparkodott kitörni a nyakát. Egy 'alkalommal, egy Szaj- naparti dejeuner után Nungesser, aki maga vezette az autót, a vendégekkel megrakott kocsival szédületes iramban felszáguldott hátrafelé egy t ram búimra, ami kinyúlt a Szajna fölé, ott a visító és ájuldozó utasokra nem hederitve lassan megfordította a kocsit, s miközben a trambulin már ráhajolt a jvizre, utolsó pillanatban visszagurult a kocsival a partra. Ez mind „sport" volt neki, amihez szőkén nevetett, gyerekesen, * tudatlanul. Minden érdekelte, a sport, a nagyvilág, a különös szórakozások, egyidőbei szenvedélyes opiumista volt s föl vitte már napi ötven pipára is. Aztán megunta egyes szenvedélyeit és abbahagyta, azzal a non- chalance-szal és akaraterővel, ahogy mindent megcsináll, amihez kedve szottyant..." „Az amerikai ut sikerétől függött számára a jövőben minden. Nem lehet qzt mondani, hogy az adósságai kény szentelték az útra, de mindenesetre úgy gondolta, hogy vagy sikerül ez az ut s akkor egész életére megszabadul a gondoktól, vagy nem sikerül, s ilyesmin. Nungesser soha nem gondolkozol! sokáig. Nem vitt magával rádiót, nem vitt élelmiszert — ezért nem vitt. Nem érdekelte egy fél siker. Különös ember volt, aki az életben egészen nagyban játszott. Most, a legnagyobb tétnél, vesztett." * Ez a portré, amit egy közeli embere rajzolt, nemcsak reá illik. Nungesser, Coli? Két bánatos név, emlék. De ezren és tízezren ülnek be naponta ködös reggeleken szürke kabátban, szürke sapkában a fehér madarakba, uj emberek, nyugtalan emberek, különös emberek, akikre ráillik ez a portré. Külön levegő van körülöttük s ebben a levegőben van valami a p r im ad onn a-at m o zré r á- bői s valami az első keresztények mártír- készségéből. Az a kétszáz repülő, akiket Paris adott alkalmakkor ünnepel, itt jár a színházakban, mulatókban, versenytereken, öi- I őzökben, azzal a hetyke legényességgel és különös tartózkodással, ami mindannyi’k- bán közös. Egy kicsit bonvivánok, egy kicsit. szentek. Egy egészen újfajta ember alakul ki bennük és közöttük, talán az a fajta, amit H. G. a „mecanobarbárok“-nak nevez s így ir le: „Mindenfelé a világon szaporodnak a fotográfiák egy különös emberfajtáról, amelyik valami egészen uj uniformisban, porköpenyegben és felismerhetetlen arccal, szemüvegesen áll bonyolult gépek előtt... egy egész internacionálé már ők, nincs nemzetiségük, nincsen kimondott otthonuk, ma Pekingben vannak, holnap Londonban, s csak ez az uniformis közös rajtuk, ez árulja el, hogy ők az uj emberek, a jövő emberei: ők a gép barbárai..Az uj keresztényei egy uj hitvallásnak ezek, — egy uj hitvallásnak, ami jobban hisz a földben és az ember akaratában, mint minden korok minden embere előttük. Repülők: mesteremberek, sportbajnokok, vagy mégis többek? — uj emberek, akiket egy óriási nyugtalanság kerget a föld fölött? Mesterség, vagy hivatás? Ma Nungesser, tegnap Saint Román, velük egyidejűleg Le-mbergben, Prágában, Strassburgban névtelenek, akik lángokban zuhantak le a magasból s akiket az újság már csak napi- hírnek említ. A versenyt, amit futnak, ezt a halálos versenyt, óriási téttel rakta meg az emberiség. Ők az uj zsokéi ennek a rettenetes futamnak, amit az ember fut az idővel, ebben a szimpla, s zü r ke-t est- szü rk e- sapkadresszben, ahogy naponta lehullnak lángoli szárnyakkal a nap alatt. Valami van a mosolyukban a bonviván mosolyából, s valami van benne az örökkévalóságból. „IZA“ Jó izlési társaságbeli decens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1909 Parisban aranyéremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb arcdefektusok sikeresen eltávolíttatnak. Szeplő, májfolt, mitesszer, likocsos és zsíros kiütéses teint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szem zacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Tza rekord arcá- poiá szereket, pontos kioktatással. Mitesszed, pórus, pattanás ellen garnitúra ...................................Ke 37.— Sz eplő és májfolt ellen garnitúra . ,, 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen „ 77.— Börujjtó garnitúra 4 uap alatt lehámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . . ,, 120.— tíajtalanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz............................ 37.— Kebel ápolő, fejlesztő garnitúra . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít ................................. 77.— Tz a kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19, II. Jan Túrna Praha I., Revolufnf tt\ 13. Elsőrangú uriszalon. Mérteksrerint készít divatos, elegáns öltönyöket és kabátokat. Fazon Ke 400*— tói. Angol szövetek raktáron. 4 " • TTmrmmn ■ninii—u wmmtmmmmmmm mmm___________MMgMMMMBWnwT------------------------------LU HACOVIC-FURD0 Oxögylt: a morva Gyógye«*kttz#U: Orr-, tféjje-, tfidőkatarUíokat, aszlmit, szív-, ideg- gara4ICSOIII A világhírű „Inhalatorium", pneumatikus kamra, ég női betegségeket, gyomor- és bélburutot, vese- Az ismert hidegviz-gyógyintéeet. Természetes bajokat, ischiast, koszvényt, rheumát »tb. Jár- szénsavas fürdik. Légfürdök. Sportok. Erdők. vány utáni tüneteket Hangversenyek, SziDház. I.áhbndozó- és adülőotthon — Szezon kezdete április 16. — Májai hónapban mérsékelt árak. Prospektus és lakások a POrdóIgazgatóságtól kérendfik. A moziban elhallgat a-z édeskés és nyávogó zene, g a MarseiMiaáset kezdi vijjogni; a filmen homályos és derengő figurák szaladgálnak, egy nagy, fehér gépet tolnak árnyalakok a hangárból elő, a homályos réten kóválygó felhőkben húzódik a korahaj- nali köd, két szürke ember kapaszkodik fel a gépre, nem látni az arcukból semmit, a reggeli öt óra nem kedvez a fotográfusnak; csak két szürke testet látni, két szürke sapkát. A motor csavarja nehezen, lassan meglendül, egy pillanatra megáll, aztán óriási sebességgel forogni kezd; már szalad a gép, nyolc pár ember, a mechanikusok karja rebben föl a levegőbe, gyorsan még egy adieut ennek a két pajtásnak, ennek a két drága embernek, ennek a két játékosnak, vagy hősnek, vagy mit tudni ma még, minek, — már úszik a gép a ködben, adieu, adieu! A viszontlátásra! — kiáltja lenn elszorult torokkal egy csapat ember; három óra múlva ébred Paris, meghallja a hirt, millió és millió ember tekint fel csillogó szemekkel a kék levegőbe; akkor ők már átrepülték Irlandot, egy öreg pap látta őket még utoljára az emberiségből, egy öreg pap, aki reggeli sétáját végezte a tengerparton... Aztán vad, hazug hírek huszonnégy óra hosszat, aztán semmi; semmi egy hétig, nyolc napig, a két név eltolódik az első oldalról a harmadikra, a harmadikról a negyedikre, a napi hírek közé; ma még közük' a kétsoros, obiigát táviratot: „semmi hir“ — egy hét múlva nem fogják már közölni azt sem. Testvér Ember, nem repülhetsz olyan gyorsan, amilyen gyorsan a .Testvér Ember téged elfelejt... Itt, a moziban, fut. még a film, egypár tenyér összeverődik. A gép magasan kóvályog a filmen, a francia mozikban néhány szempár elhomályosodva nézi a képet.. De rögtön elszakad a néhányrnéteres fölvétel, Patkó ur nem tudott a ködös reggelen többet fotografálmi, s különben is pipával a szájában fölvonul a lepedőre Fox, a tudós kutya. Adieu, Nungesser, adieu, Coli. * Egy barátja ezt mesélte nekem: „Nungesser elzászi volt. Típusra német. Érzésre francia. Külsőre a legtisztább szőke német fin, Pfadtfinder, Wandervogel, szőke, kék- szemü, sportoló, nehézkesen gyámoltalan a mozdulataiban, kissé szögletes a modorában,
