Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-21 / 117. (1451.) szám

193? májú* 31, szombat. ^P„S^-^VVA<á^iHfKBAE Nungesser anyja rendületlenül bízik fia visszatérésében A vakmerő repülő meg sem mondta anyjának az utolsó este, hogy már másnap megindul végzetes útjára — Apróságok a legjobb francia repülőnek s hósleikü édesanyjának életéből — A P. M. H. munkatársától — Pária, május 20. Pária még mindig kétségek és remények között gyötrődik a két vakmerő pilóta sorsa miatt, akiknek személyét csaknem legendás tisz­telet övezi. A nemzeti hősöknek kijáró részvét és tisztelet nyilatkozik meg Nungesser szeren­csétlen édesanyja iránt. A Pl ce de la Republi- quetól nem messzire, egy csendes kis mellékut- eiában áll egy koimer, hétemeletes épület., azok­nak a bérkaszárnyáknak tipusa, amelyek különö­sen az elővárosok kerületeiben száz számra sora­koznak egymás mellé. A hatodik emeleten, egy kis kétszobás polgári lakásban él a párisi anyák tegszom ouuibbfja, Nungeeser éd eaairyia. Idősebb asszony, erősen szürkülő hajjal, kisirt szemekkel. Nyolc napja már, hogy a világváros érdeklődé­sének központjában áll. Az emberek százai és ezrei gyülekeznek a komor bérkaszárnya előtt attól a pillanattól kezdve, amint a rádió először repítette szót a heim/is diadalbint Nungesser ás Coli. diadaláról. A diadaltUos tömeg akkor felrökant a halódik emeletre, benyomult a kis tékáé­ba, mámorosán ragadták meg és kapták jtállukra az öreg asszonyt s igy vitték le ns utcára, ahot frenetikusam' ünnepelték, mint Franciaországnak valóságos uj Je- anne d‘Are-j4i. Azután eljött a második nap. a nagy, szörnyű csalódás napja és azóta a szegény asszony szörnyű aggodalomban és rettentő bizonytalanságban tölti perceit. Hősnő 5, a hőslelkü repülő édesanyja. Nem pa­naszkodik a sorsra, hogy a legdrágábbat elrabol­ta tőle. Még most sem, amikor mái' úgyszólván az utolsó (remény is ©Mosdott!:, hogy Nungesseri és kísérőjét, feltalálhassák és megmenthessék, még most sem tört, meg renditk etettem hite, hogy egy napon, a Fehér Madár, az óceénrepvJök gépe hirtálen felbukik ar- amerikai partokon. — Biztosan tudom, —-jelenti ki látogatóinak, .— hogy fi: m máris Amerikában van, csak nem találták meg őt. Nem, az én K írolyom nem zu­hanhatott le és nem halhatott meg- Az anyának a sejtése nem csalatkozik és meg van az a belső biztonságom, hogy hamarosan viszont fogom őt látni. Azután, mintha elvesztené önbizalmát és vigasztalná magát. — Nekem is bátornak kell lennem, mint amilyen ő. \ világháború alatt Valencieunesben. laktam. Sok más asszonnyal együtt német fog- ságba jutottam, internáltak és rak 1916-ben ke­rültem vissza Parisba. Vagyonkámat csaknem az utolsó centiméig elveszítettem. Pénz nélkül állottam a világban és Chaflesom kórházban feküdt. Nem kevesebb, mint 24 súlyos sáridén* szenvedett n fronton. ís mégis segített rajta a gondviselés. Fiam a há­ború úti í is újból a magasban dolgozott, rövidesen Franciaország e-yik. legjobb pilótája lelt. Mind a-/' állítják, hogy az óceántepülés előtt el­A spanyol király délamerikai útja Madrid, május 20. Lapjelentesek szerint a spanyol király a közeljövőben Délameri- fcába utazik, ahol elsősorban Argentínát lá­togatja meg. A spanyol-amerikai viszony ki­építése szempontjából ez az utazás minden­képpen fontos volna. Beavatott körök ugyan még nem hisznek abban, hogy az utazás va­lóra válhat, de a közvélemény napról-napra erősebben kívánja az ntat. Primo de Rivera nyilatkozatot közöl, amelyben élesen elítéli a spanyol liberális lapok magatartását. Ezeknek az újságoknak szellemét forradal­minak mondja és kárhoztatja, hogy a bal­oldali sajtó nem hajlandó részéven ni a latin sajtónak azon a kongresszusán, amelyen a kormány elnököl. A latin sajté kongresszu­sát különben éppen egyes lapok vonakodása miatt juuius elejére halasztották. Primo de Rivera jegyzéke egységre szólítja föl a spa­nyol sajtót Mégis Prágába helyezik a körmijei pénzverdét? Prága, május 20. Már régebben hirt adtunk érről, hogy a prágai kormánykör'"1; azzal a terv­vel foglalkoznak, hogy a kőrmöcbényai pénzver­dét Prágába, vagy Khutiteiibergibe helyezik át. Ez a bír annakidején óriási felháborodást keltett fizlovenszkőn s a kormány félhivatalos lapjai megcáfolták. Újabban azonban ismét azt rebesge­tek, hogy a kormány 1829-beu mégis csak Prágá­ik helyezteti át. a pénzverdét. Az általános áezindusztrializás miatt fölháborodott szlovén­ekéi közvélemény nyílt választ vá- ebben a kér­désben a kormánytól. mulasztotta a szül; séges elő vigyázat! rendszabá­lyokat. Nem hiszek ebben, ő biztosan gondolt arra, hogy édesanyja nem élné túl az ö halálát. — Az utolsó este, szombat este volt, együtt vacsoráztunk. Kissé nyugtalankodtam s az az ér­zésem volt, mintha valami nagy dolog készülne. — Fiacskám, — mondottam neki. — te soha­sem mutattad meg nekem repülőgépedet, ame­í Amerikába készülsz szállani. Az az érzésem . hogy hamarosan útnak indulsz. Akkor nevetve nyugtatott meg. —Igen, egyszer, de nőm most. Tudhatnád a hold fázisából, hogy az időpont nem igen alkalmas egy ilyen repülésre. — Én nem értek semmit a holdfázisokhoz ' és hittem a szavának. Vacsora után gyöngéden j átkarolt, megcsókolt engem és eltávozott. Más- j nap reggel útnak indult Amerikába. A mater dolorosa itt elhallgat, mereven néz maga elé, mintha szeme a távoli óceánt akarná áthidalni és a bostoni partvidéket boritó siirü ködben keresné a talán örökre elveszett Fehér Madarat. A szalón melletti kis szoba valóságos Nungesser-muzeum. A falak tele vannak fény­képekkel, amelyek Charles Nungessert gyerek­korában, majd mint. kis gimnazistát, fiatal kato­nát, pilótát ábrázolják. Az utolsó fényképen ott áll a Fehér Madár mellett, amelynek címerére koporsót és koponyát festetett, a borzalmas halál szimbólumát. Szlovenszkói gazdasági konferencia öt miniszter részvételével! A Június elejére tervezett konferenciát Hodzsa kezdeményezte — Az ankéthez minden oldalon nagy reményeket fűznek ­Prága, május 20. Félhivatalos közlés sze riuf a jövő hónai) öleién a szlovák nagyiparo­sok és a kormány tagjai nagy ankétoi tartanak Szlovenszkón. melyen kizárólag Szloven- szkó aktuális gazdasági kérdéseit fogják megvitatni. A kormány kiküldöttei az aktuális kérdésekkel kapcsolatban ugyancsak kifejtik álláspontjukat. Ezt a konferenciát Hodzsa dr. miniszter kezdeményezésére hívták egy be s azon a három szlovák miniszter, vala­mim a vasntügvi és a kereskedelemügyi miniszter is résztvesz. Szlovenszkó iparának képviselői számos életbevágóan fontos javaslattal és indítvánnyal mennek erre a konfe­renciára. Maga a cseh sajtó is nagy fontosságot tulajdonit a konferenciának. Reméljük, hogy ez a nagrfontosságu konferencia nemcsak teoretikus megállapításokat fog eredmé­nyezni. hanem gyakorlatilag is rászorítja a kormányt Szlovenszkó gazdasági válságának orvoslására. Egyedy Artúr bátyjának rejtélyes öngyilkossága A hetvenéves dúsgazdag gyáros és versenyistáMótulajdonos budapesti palotájában agyonlőtte magát Budapest, május 20. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonj elejtése.) Egyedy Lajos 70 éves dúsgazdag szeszgyáros ma reggel há­romnegyed kilenc órakor budapesti palotájá­ban öngyilkosságot követett el. Az öreg ur, aki az ország egyik legrégibb s leghíresebb szesz­gyárának volt igazgatója, évtizedek óta pedig Magyarország egyik legismertebb versenyistál­lójának tulajdonosa — a tegnapi híres Szé- cbenyi-emlékversenyt is az ö lova nyerte, — dolgozószobájában, íróasztala mellett ülve, a tükör előtt, revolverrel végzett magával. A há^beliek figyelmesek lettek a dörrenésre s amikor Egyedy dolgozószobájába nyitottak, az öregur lehanyatlott kezében még füs­tölgőit a. fegyver, fejéből patakzott a, vér. Telefonhívásra pillanatok alatt megérkez­tei-, a menték, akik azonban már csak o beállott halált, tudták konstatálni. Hamarosan megérkezett a rendőri bizottság is, hogy az öngyilkosság oka után kutasson s az esetleges búcsúleveleket megkeresse. Egyedy Lajos azonban semmiféle búcsú­levelet nem, hagyott hátra. özvegyé és két felnőtt fia megrendülve állt a holttest mellett s döbbenten mesélték ©1 a j rendörbizottságnak a szörnyű tragédiát, amely-; nek magyarázatát nem tudják adni. Az öngyilkos egyik fia elmondotta, hogy; édesatyja az elmúlt napokban súlyos idegbajról pa­naszkodott, talán ez súlyosbodott annyira, hogy végső me-! nedékként a halált választotta. Egyedy Lajos testvérbátyja volt Egyedy j Artúr sopronmegyei földbirtokosnak, akit há-i rom évvel ezelőtt saját veje, Frochreich Ernő gyilkolt meg, amiért apósától nem tudott pénzt kapni. Egyedy Lajos tragikus vége mély részvé­tet keltett a főváros társadalmában, amelynek ismert tagja volt. HOTEL POSTA alonnan mesnyllt (Kuíera B. tulajdonos) Praha Ü-, JindriSská-Passage (a főpostával szemben) PRA6A SZIVÉBEN Hterom perc a pályaudvaroktól A szálló modern berende­zése a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti Kitűnő konyha OlCsó órak Míntasrerü kiszolgálás Telefon 28598 Csendes környék vári ügvvéd utján vissza is Dereire a földe­ket. Ez időben elpanaszolta. koerv otthon rosszul bánnak vele. nem adnak neki enni. sót attól is fél. hőre mesrmér- rezik. Epv Ízben a fia meg is verte. Feljelen­tetté kömnvii testi sértésért 6* a t.árjrvalást október 18-án kellett volna megtartani. Előtte való napon azonban halva találták az istállóban. ahol aludni szókét*. A* istálló belülről el volt torlaszolva, ugv horv csak az előhívót! szomszédok seritsógével tudtak oda behatolni. A lovak és a tehenek között találták, a halántékán nasrv seb. a nyaka át volt. vágva berét.vával és az álián köiélburokkal volt a gerendához függesztve. Az istállónak az ajtón kívül egyetlen nvilása van még a tetőn, de az is belülről volt becsukva és bedrótozva. A család azt állitia. hogy id. Kotun öngvilkosságot követett el. és már régóta fenyegetőzött azzal, hogy a családi vtezálvkódások miatt végez magával. A rejtélyes halálesetre a mai esküdt­széki tárgyalás van hivatva \álágosságot de­ríteni. A tárgyaláson Móricz József dr. elnö­köl. a vádat Pumper dr. ügvész képviseli* mindhárom vádlottat oediír Szepessi Miksa dr. ügyvéd, a Kassai Napló föszerkesztőja védi. akinek ez az első nagyobb iogászi sze­replése a nyilvánosság előtt. A záhori rejtély A kassai esküdtszéki ciklus második napja — Kotun Mihály záhori gazda rejtélyes halála — Férjgyilkossággal és apa­gyilkossággal terhelten a bírák előtt Kassa, május 20. A kassai esküdtszéki ciklus első három napjára Andrássy Imre gróf ügyének tár­gyalása volt kitűzve. Miután ez a tárgyalás elmaradt, csak csütörtökön vette kezdetét a ciklus. A második napon, pénteken, ifjabb Kotun Mihály, özvegy Kotun Mihálytné és Ko­tun György állottak az esküdtek előtt, akik azzal vannak vádolva, hogy id. Kotun Mi­hályt meggyilkolták. Tehát lérjgvilkossáír. illetve apagvilkosság a szörnyű vád. Penci Mihály, Záhor község bírája 1926 október 17-én jelentette a kercsavai cseadör- örsnek. bogv az elmúlt éjszaka véres eset történt, a faluban. Virradatkor az istállóban a család és a szomszédok halva találták id. Kotun Mihályt, és amikor a bíró. aki egyút­tal halottkém is. megvizsgálta, halántékán tátongó nagy sebet látott és a nyalka is el volt vágva borotvával. A csen dó ró re tovább jelentette az esetet a szobránci iá rásbíróságnak és hozzáteldotta a községi bíró jelentéséhez, hogy a körülményekből eddig nem lehetett megállapítani, vaiion a. halált gyilkosság vagy öngyilkosság okozta-e. Vasárnap volt. De a falu ezúttal nem *jj templom körül gyülekezett, hanem Kotun ék háza előtt. Délután 6 órakor érkeztek meg a csendőrök és a falusi közvélemény kiala­kult hatása alatt, ők is megállapították, hogy id. Kotun Mihály nem lehetett, öngyilkos és miután a faluban a családján kiviil nem volt ellensége, csakis a családja ölhette meg. A szobránci járásbíróság október 29-én helyszíni szemlét tartott. Azóta a vizsgálat adatai mind arra irányultak, hogy a rejté­lyes haláleset középpontiába odaállítsák az özvegyet mint férjének ' gyilkosát és a két fiatal fint mint apa- gvilkost. valamennyit mint társ tetteseket. Az előzményeket a vád igv adia elő; j Id. Kotun Mibálv hatszor volt Amerika- j bán, legutóbb a világháború alatt és 1920- ban jött, haza. Dollárokat bőven küldött haza és felesége az igv vásárolt, földeket a saját nevére íratta. vagy két. éve Kotun azon fá­radozott. hogy a vagyon felét a maga nevére Írassa. Ebből állandó háborúskodás keletkezett a családban és a fiuk mindig az anya pártján voltak. Az öreg Kotun Miklós Zoltán dr. ung­A szenátusi ellenzék egyre bojkottálja az adóreform bizottsági tárgyalását Prága, május 20. A szenátus költségvetési bizottsága Englis pénzügyin imiezter és VJaeák dr, osztályfőnök részvételével folytatja az adóreform vitáját. A bizottság eddig minden változtatás nél­kül elfogadta a képviselőház által raegszövege- zeitt adóreform javaslat első 150 §-át- Az ülésen az ellenzéki bizottsági tagok még most sem vesz­nek részt. A koalíció köreiben már azzal a gon­dolattal ' foglalkoznak, hogy az elmaradókkal szemben a házszabályok bünfe ■ szankcióit ér­vényemnek. Ezen. rendelkezések szerint, ha egy bizottsági tag három bizottsági ülésről indoko­latlanul távol marad, elveszti bizottsági tagságát és havi diétájának felét. — Teleki Pál előadása Berlinben. Berlinből jelentik: Teleki Pál volt magyar miniszterelnök szerdán a berlini Haudelshot'schule meghívására előadást tartott Mezopotámia és a Mosszul vidéki gazdasági helyzetről. Az előadáson a számos előkelő közönség között a magyar követség vala­mennyi tagja megjelent. Wegener tanár, a Han- delshofschule rektora bevezető beszédben mél­tatta Teleki Pál grófnak a tudományos és poli­tikai téren kifejtett munkásságát, a népszövetség megbízásából tett mosszuli utazását. — Betiltották a besztercebányai moziban a magyar szöveg vetítését. Besztercebányai. tudósí­tónk jelenti: Már hetek óta beszéltek arról, hogy a besztercebányai mozgószinházna'; megtiltják a magyar szöveg vetítését. Bár a mozi tulajdonosa, aki a prevrat előtt is jó szlovák volt. eljárt az illetékes hatóságoknál annak érdekében, hogy tisztán üzleti szempontból engedjék meg tovább­ra is a magyar felírásokat, a hatóságok mégis jogosnak és helyesnek látták azt, hogy a betiltó rendelkezést kiadják. Május 17-én este maradtak el először a magyar felírások, amiről a közönség érthető idegességgel vett. tudomást és sokan elé­gedetlenségüknek lábdobogással adtak kifejezést. A zajra a jelenlevő kerületi főnök megszólalt és csendre intette a közönséget. Az előadás folya­mán tévedésből egy Ízben mégis magyar szöve­get vetítettek, amire a közönség nagy része tap­solt. A kerületi főnök figyelmeztető közbelépése természetesen megismétlődött. A magyar közön­ség, amely a mozilátogatóknak túlnyomó részéi teszi ki, felháborodással távozott az előadásról. Városszerte terjedt az az elhatározás, hogy a mo­zit mindaddig bojkottálni fogják, amíg az ille­tékes hatóság vissza nem vonja betiltó rendelke­zését. A soviniszta rendelet igv nemcsak a mozi szlovák tulajdonosa* sújtja, hanem megkárosítja Besztercebánya városát is. amely a bojkott Ideje alatt tetemes összegű vigalmi-adótól fog elesni.

Next

/
Thumbnails
Contents