Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-20 / 116. (1450.) szám

1927 májas 20, péntek. A csehszlovák iskolapolitika keresztmeiszete Szlovenszkó és Rnszinszkó iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolaUgyi problémá­inkról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 6. Az anyanyelv használata a középiskolákban A középkori iskolák nyelve, mint egyál­talán a tudomány és irodalom nyelve, a la­tin volt. A reformáció szelleme ültette ter­mészetes jósaiba az anvanyelveket. Ennek okát abban találjuk, bosv a reformátorok a bibliára hivatkoztak, amikor hittételeiket igazolni akarták. Első dolgaik volt tehát, hogy a bibliát népük nyelvére fordítsák. Eb­ben példát Luther mutatott, akinek német­nyelvű bibliájával kezdődik a tulajdonkép­peni német irodalom. Komenskv pedagógiá­jának egyik alapelve: az anyanyelv ápolása az iskolában. Nálunk magyaroknál a reformátorok egész sora mint bibliaforditók. írók és iskolaalapítók hódolnak ez elvnek. Az ellenreformáció harcosai, a jezsuiták is a szószéken, sajtóban és iskolában anv.a- nvelven szóltak híveikhez s igv a protestán­sok fegyvereivel akarták a protestánsokat visszahódítani a római katolikus egyháznak.. E tekintetben messze kimagasló alakja korá­nak Pázmány Páter. Később azonban, ami­kor Középeurópában a protestantizmus ereje meggyengült, az anvanvelv jelentősége is­mét tért, v-eszitett. Elsősorban a jezsuiták voltak azok, akik iskoláikból az anv-anvelvet kiszorították. A latin nyelv ismét, átvette uralkodói szerepét. Maguk a protestánsok is latin iskolákat, tartottak fenn. A Franciaországból kiinduló felvilágoso­dás a XVIII. század végén újabb fordulatot je­lent e kérdésben. A felvilágosodás líive, II. József abszolutisztikus állam eszményének megteremtése érdekében összes országaiban a német, nyelvet, akarja az iskolákban, hiva­talokban meghonosítani. Önkényesen, rende­leti utón. Ez a nyílt germaaiizálás megszüli a maga reakcóiát. A magyar országgyűlés 1792:7 t.-c. elrendeli, hogy iskoláinkban a magvar nyelvet tanítsák, A nemzeti érzés uiiáébredése európaszerte általános. A napó­leoni háborúk váltiák ki s teremtik meg a nemzeti eszmét, amelynek hatása alatt áll ma ihár az egész világ. A latin nyelveit tá­madják. mint az állam hivatalos nyelvét, mint az iskolák tanítási nyelvét; a magyar irodalom ffvönvörü virágfakadáshoz hasonlít, az újjáéledő tavasz minden varázsát, szépsé­gét tárja ámuló lelkünk elé; valósággal meg­babonázza a lelkeket s mindenkit a nemzeti eszme szolgálatába hajt. De amint a latin nyelv mindenkit uniformizáló szelleme alól, mint valami rabszolgaság alól felszabadul­tunk, egész természetesnek tűnt fel mindenki előtt, hogv az államalkotó magyarságnak nvelve legyen az állam hivatalos nyelve s így ez minden iskolában taníttass ók. Nem a nemzetiségeknek elnyomása, vagv a felettük való uralmi vágy. de ez a ter­mészetes elgondolás eredménye az 1844: 2. t.-c., amely a magyar nyelvet tette ki- zálólag államnyelvvé. Ám a magyar állam területén élő nem­zetiségeket is tettekre sarkalta, hevítette a nemzeti eszme mindeneket magával ragadó ereje, annyival is inkább, mert a bécsi kor­mány. hogy a magyar államférfiak törekvé­seit Magyarország önállóságának megterem­tése érdekében meghiúsítsák, a nemzetisé­geket a magyarság ellen uszította, őket céljai elérésében eszközül használta fel. A divide et impera elve azonban, ha el is érr eredmé­nyeket. ennek a szerencsétlen politikának következményeképpen: a nemzetiségi kérdés élére állítása megrontotta Magyarország la­kosainak egységes érzelmi világát. Az 1848 —49. szabadságharcban a román, a szerb és részben a szlovák a magvar ellen fordult. S amire az ezeréves haza történetében nem volt eddig példa, a nemzeti eszme hatása alatt álló népek egymás ellen fordulnak és fegyverrel kezükben akarják egymás let.ip- rása árán nemzetiségüket megvédeni. Nagyon iól tudjuk, hogv a szabadság­harcot követő önkényuralom nem váltotta be a nemzetiségeknek reményeit. Vagyis a nem­zeti r-égi kérdést, kedvezően ez az éra sem ol­dotta meg. A szlovákok pár iskolán kívül úgyszólván semmit sem kaptak. Az 1807-iki kiegyezés után mint megol­datlan problémát örökölte e nemzetiségi kérdést a magyar állam. A horvátok, akiknek különleges közjogi állását a magyarság respektálta, az 1868:30. t.-c.-ben nyelvi és faji önállóságukat széles­körű politikai önkormányzatban biztosítot­ták. Ám a szászokat kivéve, a századok folyá­sa alatt, a nemzetiségek Magyarországon köz- iogilag önálló területet nem alkottak. Ebből a szempontból Magyarország egységes állam volt mindenkor, de éppen ezért a nemzeti­ségek a horvátok módiára a jogokra nem is hivatkozhattak. S ha hivatkoztak is, állításaikat bizonyí­tani inai napig sem tudják. (Csák Máté, Giskra és Corvinus János uralma). Volt azon­ban más szempont, amely késztette és kel­lett, hogv késztesse a magyarságot, hogv e kérdéssel komolyan foglalkozzék. A nemzeti­ségek kultúrájának természetszerű fejlődése és ezzel együtt, fali öntudatának emelkedése a magyar törvényhozó testületet báró Eötvös József nemes liberalizmusának hatása alatt arra bírta, hogy az 1868:44. t.-c.-ben a haza határain belül élő és a magyar faijai évszá­zadok óta egybeforrott, de ősei nyelvéhez ra­gaszkodó néprétegeknek a nyelvhasználati iogát a köz- és társasélet minden terén in- t é z mé n ve se n biz tosi t sa. Ez az úgynevezett nemzetiségi törvény a maga ideiében és a maga nemében pá­ratlanul álló alkotás volt. amelyet min­den külső kényszer nélkül, saját szuve­rén akaratából hozott létre a magyar or­szággyűlés. Nincsen sok értelme ma már annak, hogy­ha kutatjuk, miért nem lett e nemzetiségi törvény a maga teljes egészében végrehajt­va. Volt ugyan körülbelül 15 középiskola, melynek tanítási nyelve a német, román, il­letve szerb nyelv volt, de speciálisan itt Szlovén szkon még a meglevő szlovák közép­iskolákat is beszüntették. A nemzetiségi törvény létrejötte után el­telt Öt,ven esztendőről már máshelvütt úgyis szólót,tünk. Mindenesetre egyelt ki kell emel­nünk, nevezetesen azt, hogy a magyar kul­túra nem volt gyűlöletes a nemzetiségek előtt és hogy —- bármit is állítsanak — ép­pen nem a vad terror és erőszak eredménye volt e kultúra elterjedése és hogv iskoláink népszerűek voltak a nemzetiségek előtt. S nálunk ott. hol a lakosság önként, sőt öröm­mel adta gyermekeit a magvar iskolába, lé­lek rablásról beszélni nem lehet. Bármily 'rokonszenves is volt azonban a nemzetiségi ifjúság előtt is a magvar iskola, megengedjük, hogy ezzel a nemzetiségi kér­dés nem volt megoldva, sőt Scotus Viator és mások ez használták fel ürügyül a magyar I állam felrobbantására. Budapest, május 19. Szombaton Budapesten lépett fel Feodor Saljapin, a világ legünnepettebb basszistája. Saljapin mindig ott szerepel azokban az egészen pontos kimutatásokban, amelyekben amerikai la­pok a legtöbbet kereső művészek honoráriumát közük. Saljapin Amerikában 4.000 dollár fellépti dijat kap és mivel mindenki szívesen szerződ­teti, még nem is igen vállalt fellépést ezen a sza­bott áron alul. Budapesten is négyezer dollárt kapott tavaly, de jóval többet is megérdemelt volna, annyi jövedelmet hozott a színháznak és impresszáriójának. Vannak honoráriumok, amelyek nem tartoz­nak a kulisszatitkok közé. Végre is a budapesti „sztárok" mintájára nem maximálhatták Saljapin fizetését is. Sőt még reklámnak is számit, ha nyil­vánosságra jut a mesés összeg. Különös dolog történt az idén. Máskor Sal- japint hónapokig kapaciíálják, amig végre haj­landó egy-egy estére fellépni. Különösen Buda­pesten, amely annyira kiesik az útirányból! De arról igazán nem lehetett szó, hogy a fellépés megszabott dijából engedjen. Mi töniénit az idén? Senki sem tudja. Tény, hogy Saljapin nem kapla meg a négyezer dollárját, mindössze há­romezret. És nem is kérette magát, nagy öröm­mel vállalkozott a fellépésre, aminek egyik oka nyilván az volt, hogy tavaly nagyon megszerette Budapestet. Most azonban azt halljuk Saljapin egy bizalmas barátjától, akit még Oroszországból ismer, hogy úgy az ármérséklésnek, mint az en­gedékenységnek még egy oka volt. Finom és megható a története. Aki élve maradt az orosz nagyhercegi csalá­dokból és Oroszország arisztokratái közül, az sietve menekült. Az egész világon mindenütt él­nek most oroszok, akiknek a régi vagyonból sem­mijük sem maradt. Munkával keresik a kenye­rüket és kevés van köztük, akik nem rangjának, de a szerény középosztály standardjének megfe­Salfapin-láz Bécsben Béc.s, május 19. (Tudósitónk távirati jelen­tése). Saljapin tegnap este a zsúfolásig megtelt Staatsoperben vendégszerepeit s olva.n pártatlan művészettel babonázla meg a kényes Ízlésű közön­séget, hogy azt egész extázisba hozta. Az előadás után ezrekre és ezrekre menő tömeg gyülekezett az opera épülete körül. Amikor Fedor Saljapin távozott a színház épületéből, mindenki a közelé­be akart férkőzni. A rajongók egymás ruháit szaggatták le. esernyőiket törték össze, úgyhogy Saljapin autója nieg sem tudott indulni. A ha­talmas száz lóerős kocsit a virágok özöne bon­totta. A soffőr mellett, egy gyönyörű babérkoszo­rú diszlett, amelyet a művész amerikai impresz- száríója, Morris Gént nyujttatott fel a színpadra, az üléseket pedig gyönyörű csokrok bontották. A soffőr miuden kísérlete csődöt mondott, hogy a gépet megindíthassa. Ekkor a tömeg, mint a ré­lelő életmódot folytat. A legtöbben talán mégis Parisba mentek, ahol a nélkülözés is finomabb. Ott él a feleségével szegényen, munkában, egy valóságos Romanov herceg. Magas, szőke, vékony fiatalember, kék szemében szláv bánat ül, a Ro- manovok ijedt bánata. Párisban él és bizony, herceg korában jobb ruhadarabokat viselt. Megérkezett Párisba Saljapin, a muzsik fia, akinek a neve parasztos hangzású és aki soha nem készülődött nagy urnák. Megjött, koncerte­zett, ünnepelték és Párisban is mindenki tudta: a népszerűségen és tapsokon kívül megkapta azt a bizonyos négyezer dollárt is. Előadás után kö­rültolongták a rajongók. Az öltözőjébe lépett és egy székről egy nagyon sápadt és törődött, de fi­nom ur állt fel. Saljapin meghőkölt az ajtóban. — Knyúz... — mondotta meglepetten — hei'cegem... Együtt vacsoráztak. A királyi herceg, valósá­gos trónkövetö és muzsik fia, aki ma büszkébb minden cárnál. Ekkor történt, hogy a világhírű énekes, akiért versenyeznek a metropolisok, hir­telen igy szólt a kopottruhás, sápadt herceghez: — Herceg, magának biztosan jó összekötte­tései vannak. Nem tudná kieszközölni, hogv7 én felléphessek, mondjuk Budapesten vagy Bécsben? Adnék magának fellépésenkint ezer dollár juta­lékot. Pénzt ajándékba nem adhatott fenséges ur­nák. Ezt a finom módját találta, hogy segítsen a nyomorgó hercegen. A herceg boldogan elpirult. Nem kellett so­káig a szerződés után járnia. Már akkor régen küldözgették a sürgönyöket Saljapinnak, amely­ben hívták Budapestre is, Becsbe is. De nemcsak a Romanovok szegények, hanem szegény Buda­pest is. írtak Saljapinnak, hogy a négyezer dol­lár sok, elégedjék meg háromim.l. Saljapin vála­szolt: rendben van. Talán olcsóbban is jött volna. A s'padt Romanov kedvéért. gi nagy színházi sikerek idején szokott történni, maga tolta előre a gépkocsit. Végül a ringen si­került a soffőrnek bekurblizma s igy a művész végre kimenekült a hatalmas embergyürübŐl. Az előadás maga Bécsinek hosszú idő óta legragyogóbb színházi estje volt. Bár a helyára­kat tetemesen fölemelték, mégis minden jegy el­kelt, bár Boris Godunow szerepe nem nyújtja azt a lehetőséget a művésznek, hogy ragyogó képes­ségeinek minden oldalát bemutassa. Hainisch dr. szövetségi elnök is ott volt az előadáson. A kar­zat s az állóhely közönsége már előző nap este elfoglalta helyét, sokan összerakható székeket Hoztak magukkal s élelmiszert is vittek. Teljes 24 óráig várakoztak a nagy eseményre. A Caruso fellépése óta Bécsnek nem volt ilyen jelentős társadalmi s művészeti eseménye. Fedor Saljapin a Riugstrasse egyik előkelő hoteljében bérelt lakosztályt, de annyi tisztelője, annyi autogrammot kérő és interjúvoló rohamoz/- ta meg, hogy nem tudott előlük menekülni s szin­te menekülve költözött át a Koblenz-szállodába. Az utcán is alig mutatkozhatott, mert nyomban embercsődület támadt körülötte. Annyi levelet s autcgrammalbumot küldtek hozzá, hogy ha egy hétig egyebet se tenne, mint nevét irná alá, akkorra sem készülne el ezzel a munkával. Farkas Gyula dr. budapesti előadása a szloven­szkói magyar irodalomról Budapest, május 19. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság előadás­sorozatai keretében minden, tekintetben érdekes és értékes felolvasást tartott Farkas Gyula dr.. az Eötvős-Kollégium tanára, a maii szlovenszkói iroda- 1 ómról. Eddigelé ez az első nagy összefoglalás, mely a szlovenszkói magyarság kulitur élet ével behatóan foglalkozik, okmányszerűen: keresve, az ottani ma­gyarság szellemi életének inditőrugóit, összefüggé- sai{, kapcsolatát a többi magyarok szellemi életévek A felolvasás különben egy nagyobb tanulmány ré­sze s ez a tanulmány a szlovenszkói magyarság kulturális mozgolódásait s elhelyezkedését van hi­vatva a problémák előterébe helyezni. A tanulmány szerzője nagy gonddal, szakavatottsággal végezte munkáját, ítéletei biztosak, frappánsak, legtöbb he­lyen uj megállapításokkal s mindig egyéni szem­szögből figyeli a szlovenszkói magyarság kulturá­lis küzdelmét, úgy, hogy e tanulmány a mai Szlo- venszkó m üveit magyarjának élesen megv ilágít ott képe lett s eddigelé e tekintetben az első nagyobb alapvető munka. A szl ovenszkói magyar irodai ómról szólva, mint jellemző vonást 'hozta fel: a szlovenszkói írók egy nemzedékhez tartoznak, a fiatal írói nemzedék­hez, életkoraik alig haladja meg a harminc évet. Ez adja meg müveik jelentőségét. Bennük már nem életeimény a magyar állam s a nemzet azonosítása, a magyarsággal szemben uj állásfoglalásra kény­szerültek. Legtöbbje hű maradt a magyarsághoz, — ha egyébben nem is, de nyelvben természetesen s a magyar állam ideológiáját azonosítja a magyar nép ideológiájával. A lírikusoknak sokszor szemük­re hányják, hogy egyszinüek, de ez a látszólagos egyszinüség a közös élményforrásból fakad. Közös élményük: a világháború e az utána következő nagy csalódás természetszerűen elfordította őket a háború eszméjétől s az apák nemzedékétől, ezért jellemző pacifizmusuk, széles humanizmusuk s a Páneurópa-eszínével való egybeolvadásuk. Ezek a közös jegyeik, de a kifejezési mód már sokszínű s művészetükéit jelentőssé teszi. A líra különféle cso­portokra oszlik. Az előadó csak az egyes csoportok jellemző főbb képviselőit sorolta fel, nem foglalko­zott. minden lírikussal egyénemként, kivéve a cso­portok pregnánsabb alakjait, akiket biztos értéke­léssel ismertetett. így a régi magyar Ura hagyo­mányának folytatójaként ölvedt Lászlót, Kerséik Jánost ismertette, a tisztán faji magyar iira műve­lőijét különösen Győry Dezsőben s Merényi Gyulá­ban jelenítette meg, az általános humanizmus, bé­ke szeretet költőjét Mécs Lászlóban, akinek mély vallási líráját is hangsúlyozta. A lírikusok másik szárnyán Mórái Sándor européerizmusa s a legszél­sőségesebb irányú Földes Sándor áll. Típusokkal foglalkozott a tanulmány szerzője s nem egyénen- kint elemezte a lira szellemtörténeti, arculatát. A prózában a megjelent fontosabb regényeket említette fel, Sziklay Ferenc, Darkó István, Egri Viktor, Rácz Pál, Tamás Mátólv nevével 'kapcsolat­iban, kellően méltatva a Kazinczy-Könyvbarát ok ak­cióját. A regényirodalom Szlovénszkő kezdeti stá­diumában van .még csak ígéret, de biztató ígéret. A drámairodalom a szlovenszkói magyar színé­szet mostoha helyzeténél fogva s a bécsi-budapesti centralizáció adottságánál fogva (Sebesi Ernő) nem is verhetett gyökeret Tudományos irodalma Szlo- venszkónak elenyésző, tudományos ufánképzése nincs .különösen a magyar nyelv, irodalom, történet s földrajz szakon s nincs fórum, mely objiektiven bírálná el a magyar nyelvű szlovenszkói tanköny­vekéit. Különös melegséggel emlékezett meg azon­ban az előadó az uj magyar nemzedékről, a MAKK fiatalságáról, mely a magyarságnak ottani helyze­tében biztató oszlopa lesz. A méilyenszántó előadás ifj. Szász Károlyinak, a Magyar Ir odalom történ etti Társaság elnökének, az előadást méltató szavaival ért Végeit, aki hangsú­lyozta a magyar nemzeti irodalom fontosságát­BEETHOVEN élete és müvei Irta PAPP VIKTOR Második bővített kiadás 8 kép- melléklettel A mii foglalkozik BEETHOVEN ma­gyar vonatkozásaival, müvei jellemzé­sével, valamint szakszerű sorrendben felsorolja miiveit. A szép kiállítású mii ára 26 Kés. % Miért kapott Saljapin Budapesten „csak” háromezer dollárt? Saljapin és az orosz nagyherceg — Egy váratlan találkozás megható története 4 Remingion Standard levelező-írógépek örökké tartanak. Kérjen dijmentes és kötelezettségnélküli I bemutatást. KiüiüCTOü smmmmMmcMmmM OKSKUSCHAnr m. b. h. Psrafea i., CeleSieá SS. Srűnn, Ceslsá 24. PHscn, Bratlslava, Grösslinsova 94., Relchenbors. Eladási helyek minden nagyobb városban.

Next

/
Thumbnails
Contents