Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-20 / 116. (1450.) szám
1927 májas 20, péntek. A csehszlovák iskolapolitika keresztmeiszete Szlovenszkó és Rnszinszkó iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolaUgyi problémáinkról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 6. Az anyanyelv használata a középiskolákban A középkori iskolák nyelve, mint egyáltalán a tudomány és irodalom nyelve, a latin volt. A reformáció szelleme ültette természetes jósaiba az anvanyelveket. Ennek okát abban találjuk, bosv a reformátorok a bibliára hivatkoztak, amikor hittételeiket igazolni akarták. Első dolgaik volt tehát, hogy a bibliát népük nyelvére fordítsák. Ebben példát Luther mutatott, akinek németnyelvű bibliájával kezdődik a tulajdonképpeni német irodalom. Komenskv pedagógiájának egyik alapelve: az anyanyelv ápolása az iskolában. Nálunk magyaroknál a reformátorok egész sora mint bibliaforditók. írók és iskolaalapítók hódolnak ez elvnek. Az ellenreformáció harcosai, a jezsuiták is a szószéken, sajtóban és iskolában anv.a- nvelven szóltak híveikhez s igv a protestánsok fegyvereivel akarták a protestánsokat visszahódítani a római katolikus egyháznak.. E tekintetben messze kimagasló alakja korának Pázmány Páter. Később azonban, amikor Középeurópában a protestantizmus ereje meggyengült, az anvanvelv jelentősége ismét tért, v-eszitett. Elsősorban a jezsuiták voltak azok, akik iskoláikból az anv-anvelvet kiszorították. A latin nyelv ismét, átvette uralkodói szerepét. Maguk a protestánsok is latin iskolákat, tartottak fenn. A Franciaországból kiinduló felvilágosodás a XVIII. század végén újabb fordulatot jelent e kérdésben. A felvilágosodás líive, II. József abszolutisztikus állam eszményének megteremtése érdekében összes országaiban a német, nyelvet, akarja az iskolákban, hivatalokban meghonosítani. Önkényesen, rendeleti utón. Ez a nyílt germaaiizálás megszüli a maga reakcóiát. A magyar országgyűlés 1792:7 t.-c. elrendeli, hogy iskoláinkban a magvar nyelvet tanítsák, A nemzeti érzés uiiáébredése európaszerte általános. A napóleoni háborúk váltiák ki s teremtik meg a nemzeti eszmét, amelynek hatása alatt áll ma ihár az egész világ. A latin nyelveit támadják. mint az állam hivatalos nyelvét, mint az iskolák tanítási nyelvét; a magyar irodalom ffvönvörü virágfakadáshoz hasonlít, az újjáéledő tavasz minden varázsát, szépségét tárja ámuló lelkünk elé; valósággal megbabonázza a lelkeket s mindenkit a nemzeti eszme szolgálatába hajt. De amint a latin nyelv mindenkit uniformizáló szelleme alól, mint valami rabszolgaság alól felszabadultunk, egész természetesnek tűnt fel mindenki előtt, hogv az államalkotó magyarságnak nvelve legyen az állam hivatalos nyelve s így ez minden iskolában taníttass ók. Nem a nemzetiségeknek elnyomása, vagv a felettük való uralmi vágy. de ez a természetes elgondolás eredménye az 1844: 2. t.-c., amely a magyar nyelvet tette ki- zálólag államnyelvvé. Ám a magyar állam területén élő nemzetiségeket is tettekre sarkalta, hevítette a nemzeti eszme mindeneket magával ragadó ereje, annyival is inkább, mert a bécsi kormány. hogy a magyar államférfiak törekvéseit Magyarország önállóságának megteremtése érdekében meghiúsítsák, a nemzetiségeket a magyarság ellen uszította, őket céljai elérésében eszközül használta fel. A divide et impera elve azonban, ha el is érr eredményeket. ennek a szerencsétlen politikának következményeképpen: a nemzetiségi kérdés élére állítása megrontotta Magyarország lakosainak egységes érzelmi világát. Az 1848 —49. szabadságharcban a román, a szerb és részben a szlovák a magvar ellen fordult. S amire az ezeréves haza történetében nem volt eddig példa, a nemzeti eszme hatása alatt álló népek egymás ellen fordulnak és fegyverrel kezükben akarják egymás let.ip- rása árán nemzetiségüket megvédeni. Nagyon iól tudjuk, hogv a szabadságharcot követő önkényuralom nem váltotta be a nemzetiségeknek reményeit. Vagyis a nemzeti r-égi kérdést, kedvezően ez az éra sem oldotta meg. A szlovákok pár iskolán kívül úgyszólván semmit sem kaptak. Az 1807-iki kiegyezés után mint megoldatlan problémát örökölte e nemzetiségi kérdést a magyar állam. A horvátok, akiknek különleges közjogi állását a magyarság respektálta, az 1868:30. t.-c.-ben nyelvi és faji önállóságukat széleskörű politikai önkormányzatban biztosították. Ám a szászokat kivéve, a századok folyása alatt, a nemzetiségek Magyarországon köz- iogilag önálló területet nem alkottak. Ebből a szempontból Magyarország egységes állam volt mindenkor, de éppen ezért a nemzetiségek a horvátok módiára a jogokra nem is hivatkozhattak. S ha hivatkoztak is, állításaikat bizonyítani inai napig sem tudják. (Csák Máté, Giskra és Corvinus János uralma). Volt azonban más szempont, amely késztette és kellett, hogv késztesse a magyarságot, hogv e kérdéssel komolyan foglalkozzék. A nemzetiségek kultúrájának természetszerű fejlődése és ezzel együtt, fali öntudatának emelkedése a magyar törvényhozó testületet báró Eötvös József nemes liberalizmusának hatása alatt arra bírta, hogy az 1868:44. t.-c.-ben a haza határain belül élő és a magyar faijai évszázadok óta egybeforrott, de ősei nyelvéhez ragaszkodó néprétegeknek a nyelvhasználati iogát a köz- és társasélet minden terén in- t é z mé n ve se n biz tosi t sa. Ez az úgynevezett nemzetiségi törvény a maga ideiében és a maga nemében páratlanul álló alkotás volt. amelyet minden külső kényszer nélkül, saját szuverén akaratából hozott létre a magyar országgyűlés. Nincsen sok értelme ma már annak, hogyha kutatjuk, miért nem lett e nemzetiségi törvény a maga teljes egészében végrehajtva. Volt ugyan körülbelül 15 középiskola, melynek tanítási nyelve a német, román, illetve szerb nyelv volt, de speciálisan itt Szlovén szkon még a meglevő szlovák középiskolákat is beszüntették. A nemzetiségi törvény létrejötte után eltelt Öt,ven esztendőről már máshelvütt úgyis szólót,tünk. Mindenesetre egyelt ki kell emelnünk, nevezetesen azt, hogy a magyar kultúra nem volt gyűlöletes a nemzetiségek előtt és hogy —- bármit is állítsanak — éppen nem a vad terror és erőszak eredménye volt e kultúra elterjedése és hogv iskoláink népszerűek voltak a nemzetiségek előtt. S nálunk ott. hol a lakosság önként, sőt örömmel adta gyermekeit a magvar iskolába, lélek rablásról beszélni nem lehet. Bármily 'rokonszenves is volt azonban a nemzetiségi ifjúság előtt is a magvar iskola, megengedjük, hogy ezzel a nemzetiségi kérdés nem volt megoldva, sőt Scotus Viator és mások ez használták fel ürügyül a magyar I állam felrobbantására. Budapest, május 19. Szombaton Budapesten lépett fel Feodor Saljapin, a világ legünnepettebb basszistája. Saljapin mindig ott szerepel azokban az egészen pontos kimutatásokban, amelyekben amerikai lapok a legtöbbet kereső művészek honoráriumát közük. Saljapin Amerikában 4.000 dollár fellépti dijat kap és mivel mindenki szívesen szerződteti, még nem is igen vállalt fellépést ezen a szabott áron alul. Budapesten is négyezer dollárt kapott tavaly, de jóval többet is megérdemelt volna, annyi jövedelmet hozott a színháznak és impresszáriójának. Vannak honoráriumok, amelyek nem tartoznak a kulisszatitkok közé. Végre is a budapesti „sztárok" mintájára nem maximálhatták Saljapin fizetését is. Sőt még reklámnak is számit, ha nyilvánosságra jut a mesés összeg. Különös dolog történt az idén. Máskor Sal- japint hónapokig kapaciíálják, amig végre hajlandó egy-egy estére fellépni. Különösen Budapesten, amely annyira kiesik az útirányból! De arról igazán nem lehetett szó, hogy a fellépés megszabott dijából engedjen. Mi töniénit az idén? Senki sem tudja. Tény, hogy Saljapin nem kapla meg a négyezer dollárját, mindössze háromezret. És nem is kérette magát, nagy örömmel vállalkozott a fellépésre, aminek egyik oka nyilván az volt, hogy tavaly nagyon megszerette Budapestet. Most azonban azt halljuk Saljapin egy bizalmas barátjától, akit még Oroszországból ismer, hogy úgy az ármérséklésnek, mint az engedékenységnek még egy oka volt. Finom és megható a története. Aki élve maradt az orosz nagyhercegi családokból és Oroszország arisztokratái közül, az sietve menekült. Az egész világon mindenütt élnek most oroszok, akiknek a régi vagyonból semmijük sem maradt. Munkával keresik a kenyerüket és kevés van köztük, akik nem rangjának, de a szerény középosztály standardjének megfeSalfapin-láz Bécsben Béc.s, május 19. (Tudósitónk távirati jelentése). Saljapin tegnap este a zsúfolásig megtelt Staatsoperben vendégszerepeit s olva.n pártatlan művészettel babonázla meg a kényes Ízlésű közönséget, hogy azt egész extázisba hozta. Az előadás után ezrekre és ezrekre menő tömeg gyülekezett az opera épülete körül. Amikor Fedor Saljapin távozott a színház épületéből, mindenki a közelébe akart férkőzni. A rajongók egymás ruháit szaggatták le. esernyőiket törték össze, úgyhogy Saljapin autója nieg sem tudott indulni. A hatalmas száz lóerős kocsit a virágok özöne bontotta. A soffőr mellett, egy gyönyörű babérkoszorú diszlett, amelyet a művész amerikai impresz- száríója, Morris Gént nyujttatott fel a színpadra, az üléseket pedig gyönyörű csokrok bontották. A soffőr miuden kísérlete csődöt mondott, hogy a gépet megindíthassa. Ekkor a tömeg, mint a rélelő életmódot folytat. A legtöbben talán mégis Parisba mentek, ahol a nélkülözés is finomabb. Ott él a feleségével szegényen, munkában, egy valóságos Romanov herceg. Magas, szőke, vékony fiatalember, kék szemében szláv bánat ül, a Ro- manovok ijedt bánata. Párisban él és bizony, herceg korában jobb ruhadarabokat viselt. Megérkezett Párisba Saljapin, a muzsik fia, akinek a neve parasztos hangzású és aki soha nem készülődött nagy urnák. Megjött, koncertezett, ünnepelték és Párisban is mindenki tudta: a népszerűségen és tapsokon kívül megkapta azt a bizonyos négyezer dollárt is. Előadás után körültolongták a rajongók. Az öltözőjébe lépett és egy székről egy nagyon sápadt és törődött, de finom ur állt fel. Saljapin meghőkölt az ajtóban. — Knyúz... — mondotta meglepetten — hei'cegem... Együtt vacsoráztak. A királyi herceg, valóságos trónkövetö és muzsik fia, aki ma büszkébb minden cárnál. Ekkor történt, hogy a világhírű énekes, akiért versenyeznek a metropolisok, hirtelen igy szólt a kopottruhás, sápadt herceghez: — Herceg, magának biztosan jó összeköttetései vannak. Nem tudná kieszközölni, hogv7 én felléphessek, mondjuk Budapesten vagy Bécsben? Adnék magának fellépésenkint ezer dollár jutalékot. Pénzt ajándékba nem adhatott fenséges urnák. Ezt a finom módját találta, hogy segítsen a nyomorgó hercegen. A herceg boldogan elpirult. Nem kellett sokáig a szerződés után járnia. Már akkor régen küldözgették a sürgönyöket Saljapinnak, amelyben hívták Budapestre is, Becsbe is. De nemcsak a Romanovok szegények, hanem szegény Budapest is. írtak Saljapinnak, hogy a négyezer dollár sok, elégedjék meg háromim.l. Saljapin válaszolt: rendben van. Talán olcsóbban is jött volna. A s'padt Romanov kedvéért. gi nagy színházi sikerek idején szokott történni, maga tolta előre a gépkocsit. Végül a ringen sikerült a soffőrnek bekurblizma s igy a művész végre kimenekült a hatalmas embergyürübŐl. Az előadás maga Bécsinek hosszú idő óta legragyogóbb színházi estje volt. Bár a helyárakat tetemesen fölemelték, mégis minden jegy elkelt, bár Boris Godunow szerepe nem nyújtja azt a lehetőséget a művésznek, hogy ragyogó képességeinek minden oldalát bemutassa. Hainisch dr. szövetségi elnök is ott volt az előadáson. A karzat s az állóhely közönsége már előző nap este elfoglalta helyét, sokan összerakható székeket Hoztak magukkal s élelmiszert is vittek. Teljes 24 óráig várakoztak a nagy eseményre. A Caruso fellépése óta Bécsnek nem volt ilyen jelentős társadalmi s művészeti eseménye. Fedor Saljapin a Riugstrasse egyik előkelő hoteljében bérelt lakosztályt, de annyi tisztelője, annyi autogrammot kérő és interjúvoló rohamoz/- ta meg, hogy nem tudott előlük menekülni s szinte menekülve költözött át a Koblenz-szállodába. Az utcán is alig mutatkozhatott, mert nyomban embercsődület támadt körülötte. Annyi levelet s autcgrammalbumot küldtek hozzá, hogy ha egy hétig egyebet se tenne, mint nevét irná alá, akkorra sem készülne el ezzel a munkával. Farkas Gyula dr. budapesti előadása a szlovenszkói magyar irodalomról Budapest, május 19. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság előadássorozatai keretében minden, tekintetben érdekes és értékes felolvasást tartott Farkas Gyula dr.. az Eötvős-Kollégium tanára, a maii szlovenszkói iroda- 1 ómról. Eddigelé ez az első nagy összefoglalás, mely a szlovenszkói magyarság kulitur élet ével behatóan foglalkozik, okmányszerűen: keresve, az ottani magyarság szellemi életének inditőrugóit, összefüggé- sai{, kapcsolatát a többi magyarok szellemi életévek A felolvasás különben egy nagyobb tanulmány része s ez a tanulmány a szlovenszkói magyarság kulturális mozgolódásait s elhelyezkedését van hivatva a problémák előterébe helyezni. A tanulmány szerzője nagy gonddal, szakavatottsággal végezte munkáját, ítéletei biztosak, frappánsak, legtöbb helyen uj megállapításokkal s mindig egyéni szemszögből figyeli a szlovenszkói magyarság kulturális küzdelmét, úgy, hogy e tanulmány a mai Szlo- venszkó m üveit magyarjának élesen megv ilágít ott képe lett s eddigelé e tekintetben az első nagyobb alapvető munka. A szl ovenszkói magyar irodai ómról szólva, mint jellemző vonást 'hozta fel: a szlovenszkói írók egy nemzedékhez tartoznak, a fiatal írói nemzedékhez, életkoraik alig haladja meg a harminc évet. Ez adja meg müveik jelentőségét. Bennük már nem életeimény a magyar állam s a nemzet azonosítása, a magyarsággal szemben uj állásfoglalásra kényszerültek. Legtöbbje hű maradt a magyarsághoz, — ha egyébben nem is, de nyelvben természetesen s a magyar állam ideológiáját azonosítja a magyar nép ideológiájával. A lírikusoknak sokszor szemükre hányják, hogy egyszinüek, de ez a látszólagos egyszinüség a közös élményforrásból fakad. Közös élményük: a világháború e az utána következő nagy csalódás természetszerűen elfordította őket a háború eszméjétől s az apák nemzedékétől, ezért jellemző pacifizmusuk, széles humanizmusuk s a Páneurópa-eszínével való egybeolvadásuk. Ezek a közös jegyeik, de a kifejezési mód már sokszínű s művészetükéit jelentőssé teszi. A líra különféle csoportokra oszlik. Az előadó csak az egyes csoportok jellemző főbb képviselőit sorolta fel, nem foglalkozott. minden lírikussal egyénemként, kivéve a csoportok pregnánsabb alakjait, akiket biztos értékeléssel ismertetett. így a régi magyar Ura hagyományának folytatójaként ölvedt Lászlót, Kerséik Jánost ismertette, a tisztán faji magyar iira művelőijét különösen Győry Dezsőben s Merényi Gyulában jelenítette meg, az általános humanizmus, béke szeretet költőjét Mécs Lászlóban, akinek mély vallási líráját is hangsúlyozta. A lírikusok másik szárnyán Mórái Sándor européerizmusa s a legszélsőségesebb irányú Földes Sándor áll. Típusokkal foglalkozott a tanulmány szerzője s nem egyénen- kint elemezte a lira szellemtörténeti, arculatát. A prózában a megjelent fontosabb regényeket említette fel, Sziklay Ferenc, Darkó István, Egri Viktor, Rácz Pál, Tamás Mátólv nevével 'kapcsolatiban, kellően méltatva a Kazinczy-Könyvbarát ok akcióját. A regényirodalom Szlovénszkő kezdeti stádiumában van .még csak ígéret, de biztató ígéret. A drámairodalom a szlovenszkói magyar színészet mostoha helyzeténél fogva s a bécsi-budapesti centralizáció adottságánál fogva (Sebesi Ernő) nem is verhetett gyökeret Tudományos irodalma Szlo- venszkónak elenyésző, tudományos ufánképzése nincs .különösen a magyar nyelv, irodalom, történet s földrajz szakon s nincs fórum, mely objiektiven bírálná el a magyar nyelvű szlovenszkói tankönyvekéit. Különös melegséggel emlékezett meg azonban az előadó az uj magyar nemzedékről, a MAKK fiatalságáról, mely a magyarságnak ottani helyzetében biztató oszlopa lesz. A méilyenszántó előadás ifj. Szász Károlyinak, a Magyar Ir odalom történ etti Társaság elnökének, az előadást méltató szavaival ért Végeit, aki hangsúlyozta a magyar nemzeti irodalom fontosságátBEETHOVEN élete és müvei Irta PAPP VIKTOR Második bővített kiadás 8 kép- melléklettel A mii foglalkozik BEETHOVEN magyar vonatkozásaival, müvei jellemzésével, valamint szakszerű sorrendben felsorolja miiveit. A szép kiállítású mii ára 26 Kés. % Miért kapott Saljapin Budapesten „csak” háromezer dollárt? Saljapin és az orosz nagyherceg — Egy váratlan találkozás megható története 4 Remingion Standard levelező-írógépek örökké tartanak. Kérjen dijmentes és kötelezettségnélküli I bemutatást. KiüiüCTOü smmmmMmcMmmM OKSKUSCHAnr m. b. h. Psrafea i., CeleSieá SS. Srűnn, Ceslsá 24. PHscn, Bratlslava, Grösslinsova 94., Relchenbors. Eladási helyek minden nagyobb városban.
