Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-19 / 115. (1449.) szám

8

1927 májas 19, csütörtök.

UJ KÖNYVEK

Dr. Makkai Sándor: Magyar la sorsa

A vádlott Ady költészete

rAz Erdélyi Szépmives Céh, Cluj és Soli Deo Glória Budapest, kiadása. 1927. Ara 22.80 Kcs. Kultúra, Losonc b iromány a.

Az Ady-probléma ismét a magyar szellemi közélet érdeklődésének homlokterébe került. Nincs ma izgatőbb és szenvedélyesebben tárgyalt kulturkérdése a magyar életnek, mint az Ady költészetének értéklése. Közéletünk kiváló reprezentánsai: politikusok, irók és lélkigondozók nyilatkoznak meg sorra egymás után, hogy egy egész nemzet erkölcsi nyilvánossága előtt tegyenek bizonyságot Ady ellen, vagy Ady mellett. Különösen nagy horderejű mindkét félnek az a törekvése, hogy a magyar ifjúságot a saját álláspontjának nyerje meg. Mindenki érzi, hogy sok fordul meg azon, vájjon az ifjúság Ady mellé szegődik-e, vagy Ady ellen fordul.

A felvert Ady-vitába a szenzáció erejével szól bele Makkai Sándor dr. most megjelent könyve: Magyar fa sorsa, mely „a vádlott Ady költészetét" veszi értékelés alá. Makkai Sándor, az erdélyi kálvinisták ifjú püspöke, aki tavaly ilyenkor — mindössze 86 éves korában — azzal tetőzte be különben is rendkívüli karrierjét, hogy egyhangú választás alapján ült be kiváló elődök püspöki székébe: mindenképpen hivatott arra, hogy ebben a sorsdöntőén fontos kérdésben megnyilatkozzék. Makkai Sándor maga is szépiró: versek, novellák és egy nagyhatású regény szerzője, akinek az erdélyi magyar irodalomban jóhangzásu neve vau. Malikai mint mükritikus is jelentős szerepet tölt be szükebb hazája irodalmi életében. Esztétikai és filozófiai műveltsége megadja az illetékességet arra, hogy egy ilyen kényes és súlyos irodalom- filozófiai kérdéshez, mint az Ady pártatlanul álló költészete, hozzászóljon.

A Makkai illetékességének ezenkívül van még egy fontos erőssége: az ő mélyen vallásos személyisége. S ez a tétel az Ady értékelésénél nagy súllyal esik a latba. Ady teljes megértésének ugyanis elengedhetetlen feltétele az, hogy az olvasó primaer vallásos élményekkel rendelkező személyiség legyen. Az Ady költészetének éppen ez a mély vallásos meghatározottsága részesült eddig a legmostohább elbánásban. Progresszív gondolkozásu rajongói alig bírtak érzékkel eziránt, a komoly vallásos lelkek pedig előítélettel zárkóztak el Ady költészete elől, amelyben pedig a magyar vallásos élet legmélyebb költői megnyilatkozását ünnepelhették volna, amint ezt most a •Makkal könyve igaz. hozzáértéssel állapítja meg és fejti ki. (Jellemző, hogy éppen egy kálvinista főpásztor solgáltatja az eleddig legteljesebb és legmélyebb értelmezését Ady költészetének, melynek virágai egy sok százados kálvinista múlt lelki talajából sarjadtak- ki.)

Hisszük, hogy. Makkai könyve utat egyenget majd olyanokhoz is, akik eddig merev elzárkózással, hallanisemakaráss-al, vagy éppen rosszindulatú elfogultsággal álltak az Ady költészetével szemben. Mert ha egyszer már Makkai Sándor, erdélyi kálvinista püspök mondja ki azt a nagy- szót, hogy’’ Ady az eleddig legnagyobb Urai költőnk, sőt, az egyetlen magyar vallásos költő; Makkai Sándor, akitől minden destrukciós szellem távol áll: akkor mégis csak gondolkozóba kell esnie minden jóhiszemű embernek, aki eddig idegenkedett és csak botránlcozott és csali kárhoztatott s revízió alá kell vennie eddigi álláspontját. A tekintélyérv előtt való meghódolást nem tekintjük ugyan sikernek, de az előítéletek feloldása mindenesetre kívánatos eredmény.

Makkai könyvét a belső elhivatottságon kívül külső megbízatás is segített életre hívni: Makkai a magyar kálvinista diákság felkérésére irta meg Ady tanulmányát. Az ifjúság ma tétova bizony'a- lansággal áll az Adv-kérdés előtt. Nagy tekintélyű, nagy tudásu és felelős tényezői! épp úgy támadnak ma Ady ellen, mint tesznek bizonyságot mellette. A kálvinista diákság Makkai Sándort találta olyannak, akinek a szava eligazító, a véleménye irányadó, az illetékessége leginkább indokolt a számára. S tényleg, Makkai Sándort ez a könyve egy csapásra az ifjúság lelki vezérévé avatta. Makkai egy igazi pedagógus bölcseségével, a szorongató felelősség gondosságával s minden szempontra való ügyeléssel irta meg könyvét. Munkájában talán nem is találhat az olvasó semmi más bántó mozzanatot, mint ezt a sokszor k1- nos, professzori tekintetet és alaposságot, amely szinte statisztikai és milligramnyi pontossággal méri le az igazságot és valódi értékét, bár ez kétségtelenül fokozza megállapításai hitelét és pedagógiai értékét.

A könyv egyébként hat fejezetben tárgyalja le azokat a vádakat, amikkel az Ady költészetét szokás illetni: hazafiatlanság, erkölcstelenség, cinizmus, dekadencia, vallástálanság és érthetetlen- ség. Makkai ezeket a vádakat éles bonckés alá veszi s kellő értékükre szállítja le, illetve utasítja eL, megállapítván Ady költői nagyságát, prófétai hivatottságát, költészetének művelődéstörténeti jelentőségét. Fejtegetéseinek tanulságaival

ós figyelmeztetéseivel pedig mindenkor az ifjúság felé fordul, amelyet úgy aposztrofál, mint egy iga- zabb, bölcsebb és megteljesedettebb magyarság Ígéretét, illetve hordozóját.

Barát és ellenség egyaránt haszonnal és gyönyörűséggel forgathatja e könyvet, mely az Ady- irodalom értékes gyarapodását jelenti s amelyet, barátnak és ellenségnek egyaránt meleg érdeklődésébe és szeretetébe ajánlunk.

A meztelen asszony.

(Orbók Attila uj könyve)

A cim csiklandós szenzációkat igér, de már az első oldalak után kiderül, liogy Orbók Attila legújabb könyve tulem elkelik a naiv erkölcsrajzok és a szexualitás olcsó hatásaira támaszkodó morálregényeken. Csak a stílusa könnyed, franciás, — Orbók egyik nagy előnye — a cselekmény fejlesztésében mindvégig ötletes és lekötő. Különös érzés regényeit olvasni: a környezetnek határozottan budapesti, magyar volta dacára is valami kontinentális levegő lengi át a munkát. Az alakokat valahonnan Nyugatról vette, a levegő, a miliő mégis tipikusan pesti s a kettőnek keveredéséből kiváló írás született. Orbók kitünően megfigyelő szemmel látja a mai életet, különösen a mai nőket. Az asz- szonyi psziché szétágazó szálait biztos kézzel fonja: a puha asszonyiságtól az ideges exaltáltságig tudja, analizálja őket és nem retten vissza a meglepő, fantasztikus részletektől, egészében mégis emelkedett, morálisan tiszta mesét bonyolít, különösen a befejezés frappáns megoldásával. Van egy alakja, a szkeptikus és fáradt iró, aki végső összeroppanásában elégeti élete egyetlen nagy müvét, egy7 másik, egy emigráns török herceg a budai hegyek egyik eldugott villájában rendezi be keleti fantasztikumokkal pompás otthonát. A főhős, a meztelen asszony, csak annyiban mezleien, mert mikor a szerelmi bánat öngyilkosságba kergeti s a Dunának megy: fennakad ruhája egy acéldarabon s ő meztelenül hull a vízbe. A festőművész épp akkor arra jár, megtetszik neki a Dunából kifogott asszony s mikor a nő kikerül a kórházból, elveszi feleségül, hogy vele kezdjen uj életet s megbomlott lelki, egyensúlyát újból visszaszerezze. Ekkor kezdődik meg a hozzá méltatlan asszony mellett élete hullása, melyet Orbók mesterien ir meg egészen addig, mig a tönkretett, leikéből kivetkőzte- tett meztelen férfit (nyeli el a Duna ott, ahol annakidején az asszonyt találták meg.

Ha a hős el is bukik a regény végén, ha el is nyelik a Duna hullámai, mégsem vigasztalan regény ez: hitünk az életben tovább- sugárzik. él az igazi, mély emberi morál, amely mégis csak a becsületet fogja diadalra vinni s a szépséget a megillető helyre emeli.

A mindvégig mozgalmas cselekményü regény eléri a célját: hogy a magyar olvasót elvonja a felburjánzó regiényfordi fásoktól. Orbók könyve pregnáns bizonyíték arra, hogy a magyar szerző hajszálnyival sem marad el a külföldi sikerek mögött. Finom, könnyed stílus, érdekes meseszövés, morális tartalom: minden tekintetben kifogástalan mii. (sz. v.)

MáMszET-meoAnoM-.

Reichental Ferenc retroszpeictiv kiállítása Pozsonyban

(Május 11—május 31)

Pozsony, május 18.

A pozsonyi szlovák Umelecká Beseda duna- parti házában szerdán nyitották meg az egyesület XV-ik kiállítását, melynek keretében a komáromi származású Reichental Ferenc is kiá.llit. Egy művészi vándorlás olyan stációi után. mint Prága, Bécs, Drezda, Berlin, Moszkva, Szentpétervár és Pária, eljött Pozsony, ahol Reichental Ferenc, a nagylégi kisfiú iskolába is járt és ahol most ugyanaz a Reichental Ferenc a festő, nagyszerű vásznaival áll meg. És ez a pozsonyi megállás szimbóluma Reichental Ferenc s némiképp az egész uj művészet megnemértésének. Mert az Umelecká Besedában ugyancsak ez időben két más festőművész is kiállít. A nagyteremben ott van az impresszionista Piek-Morius és az alsó teremben a lengyel professzor, a szentek, költők és szabadságharcosok grafikusa: W. Skoczylas. E kettő mellé a mellékhelyiségekbe harmadiknak került Reichental. De talán igy se baj: mert igy a keresésben találnak rá Reichentalra. Mert hogy rátalálnak és döbbenve állnak majd meg előtte: bizonyos. Reichental Ferenc mai művész. Ezzel a szóval az ember annyit fejez ki, hogy a világháború vérzivataros purgatóriumán átment, a szociális nyomor falhoz szorította és szellemi dolgaiban fejtetőre állított emberiségnek nem a. múltból átmentett művészetet akar szervírozni, hanem a Mát őszintén feltáró emberi nagy igazság panaszát, sikolyát és kétségbeesését: életét dobja szemünk világa elé. Mi sem természetesebb, mint hogy a Tegnap kanonizált szépségelvei itt halomra dőlnek. Az uj művészét nem a formák ösvényeit járja, hanem szakit a formával. És amint a világháború utáni társadalmi élet. genetikus folytonossága a világháború előttivel sokban megszakadt, éppúgy- a világháború utáni művészet a nyomorában és problémáiban magára maradt emberből: önmagából teremti elő saját művészetét és annak formáit is.

Reichental Ferenc művészete a Fékétekalapös férfitől (1916) egész a Költő arcképéig (1927) az évek során át változott. Változtak a formák, az expressziók és impressziók, de lényegében egy és ugyanaz a félelmetes erejű vitaiizmus az ideghálózata, mely a német expresszionizmusán, a georgegrossi látásán át egész mostam neorealiz- musáig életosztója* A társadalmi alakulások történelmi realitásába vetett lábbal szilárd talajt érez maga alatt. Azért van az, hogy Reichental művészetének ívelése az egyszerűsödés ós tisztulás jegyében a lehiggadt kollektivitásig és erős szintézisig vezet. A tudat abszolút konkrétjét bírja és az érzelmek logikája biztos fellépésű. Kompozícióiban (különösen a Családban, a Kivándorlókban és Block: A tizenkettő versciklusának illusztrációiban) nehéz és szomorú pátosz izzik: a szegények, szajhák, munkások, katonák szombatesti emberi mélységében. A fény és levegő befolyása alatt örökösen módosuló színárnyalatok: az egymás mellé rakott színek é'elteljes összecsendülése, vagy kellemesen elütő szindiszliántja, a pillanatnyi kép benyomásának mesteri megrögzítése, a mindennapi dolgoknak, használati tárgyaknak, vidékeknek, interi őröknek színes hanguiaívará- zsa egybe olvad a való dolgok s az élet lelkes megfigyelésével, azzal az igaz és őszinte mély etikai realizmussal, melynek végső konklúzióját Reichental Ferenc ecsetje ki nem mondja, de sejteni meghagyja: hogy több, mint művészet. Ember és élet. És: ennek a mostaninak kezdődő meliorációja. Sztitalnai Rezső.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: (Uj műsor.)

AD LÓN: Ö az egyedien.

URÁNIA: Háború békében.

TATRA: Királyi rabszolganő.

ELITE: Háború békében.-----oo----AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Csütörtök és péntek: A nyomorv ltok Szombat: Marokkó.

Vasárnap: A lopott boldogság.

Hétfő: A huszárszerelem.

Kedd: Önagyzága. nem alkar gyeteket..

A ruszinszkói magyar színtársulat heti másom BEREGSZÁSZON:

Péntek: Elga. Beregi Oszkár és Beregi Vera ven- dégí’elléptével.

Szombat: Kiss és Kis.

Vasárnap este: Csókról-csókra. Bucsu-előadás.

Rádióműsor.

Csütörtök

PRÁGA: 12.15, 17.00 Hangversenyek. — 18.15 Német előadás. — 22.20 Tánczene. — BRÜNN: 12.15, 19.10 ós 20.00 Hangversenyek. — 17.45 Német. előadás. — POZSONY: 17.45 Cigányzene- — KASSA: 20.00 és 21.30 Hangversenyek. — BUDAPEST: 11.00, 17.45 és 20.00 Hangversenyek. —

19.15 A Magyar Rádió Újság előadása. — 22.00 Tánczene a Ritzből. — BÉCS és GRAZ: 11.00,

16.15 és 20.05 Hangversenyek. — ZÜRICH: 16.00 és 20.80 Hangversenyek. — BERLIN: 16.30 Hangverseny. — 20.10 Az öreg dessaui, operett. — Leipzig: 19.30 A bibliás ember, Kienzl operája. HAMBURG: 19.25 Doktor Faust, Bussoui operája.

— FRANKFURT: 20.25 Ármány és szerelem. — RÓMA: 21.10 Adio Giovinezza, Pietri operettje.

— MILANO: 16.15 és 22.45 Jazzband. — ZÁGRÁB: 20.30 Ária- és dal est.

Péntek

PRÁGA: 12.15, 17.00 és 20.10 Hangversenyek.

18.15 Német előadás. — BRÜNN: 12.15 ós 19.00

Hangversenyek. — 17.35 'Sajtóhírek német nyelven/— 17.45 Német előadás. — POZSONY: 17.45 Hangverseny. — 19.05 Szlovák nyelvtanfolyam

németek részére. — 20.00-tól prágai műsor. — KASSA: 20.00 és 21.30 Hangversenyek. — BUDAPEST: 17.50 Hangverseny. — 18.45 Hazatérés,

Deák Gyula szinjátéka. — 20.30 Szimfonikus

hangverseny. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15 Hangversenyek. — 19.00 A bolygó hollandi, Wagner operája. — ZÜRICH: 21.30 Wagner Richard- est. — BERLIN: 20.30 Szimfonikus hangverseny.

— HAMBURG: 20.15 Háztüznézés, vígjáték. — KÖNIGSBERG: 20.00 A csóktalan asszony, operett. — RÓMA: 17.15 Jazzband. — MILANO: 21.00 Hangverseny. — VARSÓ: 20.15 Szimfonikus hangverseny. — ZÁGRÁB: 19.14 OperaelőadásA Riseley tenniszserler feltételei

Prága, május 18.

A csehszlovákiai tenniszszövetség ez idén újból kürta a Ris el ey-vándor s Ari egei, amelyre

a szövetség keretébe tartozó egyes kluboknak május 24-éig lehet jelentkezniük.

A serleg fontosabb feltételei, a következők:

A kisorsolt klubcsapatok összesen nyolc, mérkőzést játszanak le és pedig: négy férfiegyest, két férfi-párost, egy női-e gyest éjs egy vegyes-párost. A válogatottban legkevesebb négy férfi és egy nő, mint rendes és négy férfi ós kél: nő, mint tartalék jelentendő be az erőviszonyok arányában. A játékosok a bejelentés szXrMi sorrendben kötetesek játszani. Minden győzelem úgy az egyesben, mint a párosban egy pon'nak számit és az a csapat, amely az ellenfél felelt a nyolc pontnak több, mint felét éri el, bejut a következő fordulóba. Egyenlő pontarány esetén a szét-, vagy gamesviszonyok döntenek. A megvert csapat kiesik a versenyből, mely a I)awis-Cup szabályai szerint játszódik le. A fordulók győztesei nemzetiségi különbség nélkül a következő négy csoportba jutnak: A) Szlovenszikói és ruszinszkói győztes; B) Morva- és sziléziai; C) Csehország 1. csoport és D) Csehország 11. csoport. A középdöntőben az A) csoport a B)-ve’, a

C) pedig a D)-vel játszik, a döntőbe pedig a két győztes kerül. A győztes egy évig a Riselöy-ser- leg győztese lesz. A serleget végleg kiírom egymásutánt, vagy öt meff&ükttásoe győzelemmel lehet elnyerni. A versenyt a rendes kemény, de nem füves pályán „Duulop" labdákkal kell lebonyolítani.

A sorsolást a serlegbizottság ejti meg. Pályaválasztó mindig az előbb kisorsolt egyesület. A középdöntők és a döntő helyét a bizottság állapítja meg. A jövedelemre és elszámolásra nézve' a szövetség szabályai a mértékadók.

A válogatott tagjai csak amatőrök lehetnek, akiket a szövetség nem függesztett fel játékjoguktól és aki a jelentkezés idején a klub igazolt tagja. Egy jálékos egy idény alatt csak egy klub válogatottjában szerepelhet. Legalább 7 nappal a mérkőzés előtt a mérkőző felek kapitányai bírót választanak, akit a serlegbizolteágn-ak bejelentenek. Ha a bizottság a bírót kifogásolná, erről őt magát táviratilag értesíti.

Minden mérkőzést három szét — két games különbség — dönt el. A döntők öt szetre mennek. Az eredményeket a győztesek táviratilag kötelesek bejelenteni a serlegbizottságnak és ezt a két kapitány aláírásával ellátva, a . szövetség . levélpapírján megerősíteni.

A serlegbizottság a CsLTA megvá.1 ászt ott végrehajtóbizottsági tagjai sorából keiül ki. Szlovén szkőt ez idén a bizottságban Foith Erik mérnök képviseli.

Jelentkezések és kérdezősködósek Gerke János, szövetségi titkds* címére Pfriha—Bubenec 560 intézendők.

)( ANGLIA—CSEHSZLOVÁKIA válhatott fenniszmérközésének első napján a német Menzel 6:3, 8:6, 6:1 arányban legyőzte az angol Dear- mant.

X Csehszlovákia—Anglia válo<faf,ott. teilmsc- mérközése ma kezdődik meg az I. CsLTIv stadionjában. Az angol csapat legnagyobb erőssége Godfreé asszony, aki két évvel ezelőtt Lengi ént i« megverte. Godfrée csütörtökön Janójával játszik először. A férfiak közül Summerson a legjobb, akinek pénteken Kozseluh János lesz az ellenfele. Ma Menzel és Sejna—Zsemla vegyespár játszanál:.

)( A rimaszombati gimnazisták íormdéln'árja. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Nagyszámú közönség előtt, zajlott le vasárnap délután a reá1- gimnázium udvarán, jó rendezésben, a helybeli gimnazisták szokásos tornadélutánja, ami tulajdonképpen a besztercebányai- országos ifjúsági versenyen induló gimnazista atlétáknak az anyagiakat előteremtő főpróbája volt. A programot a. tornászok együttes szabadgyakorlatai vezettek be, azután az atlétikai számokban kezdették meg a versenyt. — A leánycsapat ügyes szabadgyakorlatai után a 60 méteres síkfutást bonyolították le, első lett Kubinyi Violka, 2. Institorisz Kató. A volley-ball döntőben a kiforrottabb és szebb technikát mutató hatodikosok csapatát 2:0-ra verték a jobb összjátókkal dolgozó hetedikesek. A jól sikerült tornadélután megrendezéséért Mándy Antal reálgimnáziumi tornatanárt illeti dicséret.

)( Rademacher uj világrekordja. A tegnapi magdeburgi esti versenyen Rademacher 200 yardon megjavította saját 2:35.6-os rekordját 0:3 másodperccel.

)( A londoni Westham United Kopenhágiiban 5:1 arányban legyőzte a városi válogatottat.

CselisaElo'V'ái.k SE^égióli^iii.k, j

Banfea iSeshosivvenskfcli f*eslf

Alaptőke: 70,000.000 Ke. 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Távirati cim: „LEGIOBANKA" fi

Tartalékalapok: 32,6C0.000 Ki. $al©v«ns*k<&«» és PoCSBcarpatsIcá BSuss

Fiókoki Berehovo (Beregszász),Bratislava, Nővé mesto n. Váhom, Piesfany, Poprád, Zvolen.

Í

AfHHált intézetek: Chust, Hronsky Sv. Km, Kezmarok, Komarno, Krornpachy, Michalovce, Mukaíevo, Oslany, Párkán, Roznava, Spisská Nova Vés, Spisské Podhradie, Spisské Vlachy, Sahy g

(Ipolyság), Tecevo, Tomal’a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, Zeliezovce és Zilina.

Idénybeli váltőüzletck: Popradállomás, Lubochna. Sliac-fürdő, Stary Smokovec, Strbské. Pleso és Tatranská Lomnica.

Külföldi affilláit Intézetek:

AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien I., Schottenring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalra Banka d. d. Zagreb és Ljubljana., A BALTI ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Riga. h

msmmmmmj , m ,j . mm, i —

..........................