Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-17 / 113. (1447.) szám

Brland és Chamberlain e héten mestárgyaiiák a világpolitika problémáit Hl lesz a daumningstricli tárgyalásnak programjai — Franciaországot különösen Olaszország diplomáciai előretörése nyugtalanítja — A P. M. H. munkatársától — Származástan Gálszécs, május 14. 1 múltkoriban Gdlszéesen tarozás vall. A «fűbl között két olyan magyar fiú is a bizottság elé állott, akik nem tisztid magyar családok iva­dékai, de magukat magyarolcnák vallják és ter­mészetesen magyaroknak is mondták magukat. Mikor a bizottságnak fülébe csengett a szó: ma­gyar, a helybeli hivatalosak felkiáltottak: ide pravda. Az egyik fiúnak orz apja Zebegnyőn szü­letett, hiúba beszél apja, anyja magyarul, kútba beszél a fiú hasonlóképpen, hiába érzi, mondja magáé, magyarnak: nie pmvda, hogy 6 magyar, mert az apja egy szlovák községben, szlovák szü­léktől szedetett, .4 másik fiúnak az apja szánma- gyár, az anyja ugyan szlovákul beszél, szlovák származású, de éppen ez utóbbi ok miatt, Mába vallja magát a fiú magyarnak: nie pravda, hogy ti magyar. És amint mesélik, a főhadnagy w' kapta magát, mivel 6 a nemzetiség mágáliapitá- sainál a származástan híve: a bevallást egyszerűen áthúzta és a fiukat beírta szlovák nemz e fis ágii ék­nek. Mikor ennek hírét vettem, azonnal megálla­pítottam, hogy ime a származástan felséges elmé­lete, már a sorozóbizottságoknál is gyökeret vert s nemcsak a tanulókkal szemben alkalmazzák, sőt nemcsak a népszámlálásnál vették hasznát e nagy­szerű tudománynak. Alighogy eteken eltűnődtem: kezembe veszem a Magyar Kisebbség legutóbbi számát és olvasom, hogy Romániában mosi fognak népszámlálási csi­nálni és a kormány e müveletnéi is a származás- tűn elmélete alapján akar dolgozni és mivel van­nak szerinte ehnagyarosodott rotnd-nok és ehna- gyarosodoü zsidók, hiába fogják ezek magilkat magyaroknak vallani: bizonya? séma szerint a fe­lülvizsgáló bizottság a bevallást egyszerűen ki­húzza és beírja őket románoknak. Szóval Cseh­szlovákiában, Romániában, vagyis az utódálla­mokban mindenütt egy módszerrel dolgoznak, hogy mentül kisebbeknek tüntessék fed a magyar­ságot s elboVonditsák magokat, hogy ők nem nem­zetiségi, de nemzeti államok. Megvallom őszintén, hogy ennéf furcsább el­méletről még soha s)pm olvastam. Ha Európában, sőt, ha az egész művett földiekén elfogadnák az niódáilamdk újdonsült tudósainak ezt a kényszer­szülte elméidét és ha a származás után döntenék el valakinek a nemzetiségét: furcsán néznének ki először is a románok. A múltkor olvastam egyik kolozsvári, tanártól, hogy a román hűtősök legna­gyobb részié idegen származású, tehát a szárína- sáofcmt, ha becsületesen lóeresztülvinnék, akkor tudósaik legtöbbjét más nemzetiségűnek, magyar­nak. görögnek stb. keltene feltüntetni. Itt Cseh- tétovák iában nemrég jelent meg egy tudóstól egy itatiszlá n kimutatás, mely szépein elsorolja, hogy <t mai Csehszlovákia tudósainak, költőinekí, művé­szeinek igen nagy per centije német eredetű. A származás (Ragján Szlovenszkón a vezető állások­ban lévőknek legnagyobb rémét, a zipserefe, a ma­gyarok, eáehek követethetnék magoknak. Lábay,' Budai, Kállai stb. már nevök után Is magyarok. Zoeh, Rimán, a magok bevallása szerint is német származásúak. A 9000 szlovák kálvinistából legalább hatez­rei a magyarok rovatába kellene Írni a szárma­zása után és igy tovább. Ha a hovatartozóság kérdésénél a származás volna az irányadó: jó képe volna egész Európának. Nézzük például a magyarországi magyarokat. 1000 év leforgása alatt mennyi kereszteződés történt ott? A magyarban van egy csomó kun, bessenyő, tatár, török, német bolgár vér. Tálán a parasztság az, amely magát legtisztábban megőrizte, de ab­ban is nagy az összekeveredős. Mit mondjunk a mágnásokról. A ma élő legnagyobb magyarok egyike, Apponyi, a Hunt-Pázmány szt. István ide­jében odavdndorolt német nemzetségből származik. A Tiszákban francia vér is csergedez, mert össze vannak házasodva a DégenfeldekUel, a Dégenfel- dek pedig, mint hugenották Franciaországból me­neküljek a vallásüldözésé]: idején. Mennyi az osz­trák, az olasz eredetű mágnás? Vagy hogy egy ki­csit itt maradjunk még Szlovenszkón, a nyugati szlovákok igen nagy része cseh származású. Sztár vik kassai zsupán maga mondta, hogy az ő ereiben huszita vér mozog. Ezt az öisze verekedést végig ki lehetne mutatni Európa minden országára vonat­kozólag. A hollandus német, francia s más népék összetevődőiéből áll, a némtet germán, francia, szláv vér keveréke, a franciából kiütközik á gall, a germán ét a latin. A nagy római birodalom mennyi germán ivadékot hagyfAt a mai Olaszor­szágban? Az olasz nép etruszk, göéög és latön népek keveredése. A mai török birodalom népe hosszú századok alatt hány nemzet összerakásából keletkezett? A Balkán esak egy csodaföld, ha a felette az ezredek álviharzását nézzük. Igen kevés nép az, amelyről elmondhatnánk, hogy 6 vérét, mióta Isten a fajtáját megteremtette, tisztán őrzi azt, sőt talán egyetlen e\fi; sínes. Az összekeveredés már a Bábel tornya tövében kez­dődött, azután folytatódott népvándorlisékon, ez­redévek fol/ylon ismétlődő háborúi, letelepedjek, átkötíözőeek utján mind a mai napig. De ki válna képes ezt a nagy kaleidoskópol megrögáiteni? Mi tudjuk, hogy a származás elméseiét miért találtak ki az utódállamokban. De okos ember az ilyen ravaszkodást kineveti. Minden ember olyan nem­zetiségű, amilyennek érzi, vallja magát, ametfjik nemzet műveltségével, l&lkével össze van forrva. Ezt az igazságot nagyon ébren kall tartanunk. Péter Mihály. M. U. Dr. Pour nőorvos Prsha II., Jangmaanová 4. T.klon i 30902. — Rondít d. ti. 4- 6j£. ~ Telefon: 30902. London, május 16. Doumergue, a francia köztársaság elnöke hétfőn Briand kísé­retében átkel a csatornán, hogy ellátogasson a Bukhingham palotába és a Daumningstrid- re. Az utóbbi időben Anglia s Franciaország külügyi politika iránya szinte majdnem minden ponton ellentétes irányban mozgott, úgy maga a külpolitikai helyzet átbeszélése és a két állam diplomáciai céljainak össze­egyeztetése különösen francia szempontból rendkívül időszerűnek látszott. Hogy a londoni tárgyalások anyagát mi fogja képezni, azt ezek után nem néliéz ki­találni. Anglia első sorban a kínai kérdést fogja fölvetni. Ennek a kérdésnek Angliára való nagy fontosságára felesleges külön rá­mutatni. Amióla Moszkva Perzsián, Afganisz­tánon és végül Kínán keresztül fenyegette az angol világbirodalom gyöngyét. Indiát, azóta Anglia életre halálra le akar számolni a bolsevizmussal. Az angol diplomácia kezdettől fogva arra törekedett, hogy a kínai eseményekkel szemben a nagyhatalmak egységes magatar­tást tanúsítsanak. A nagyhatalmaknak ezt az egységes frontját azonban nem sikerült neki megalkotnia. Mindenekelőtt az Egyesült. Álla­mok Kínában külön politikát követnek, amelynek legfontosabb szempontja az, hogy ne engedjék Japánt területi nyereségekhez, vagy jelentős gazdasági előnyökhöz jutni. Japán viszont együtt halad az angol kül­politikával. amelynek az a következménye, hogy a két ország között az utóbbi években kissé elhidegült viszony újra felmelegedett. | Mussolini, mint ismeretes, szintén Anglia rendelkezésére bocsátotta tengerészeiét és hadseregét. Csak Franciaország mutat várakozó állás­pontot. Moszkvával olyan viszonyt tartott fenn, amely nemcsak türhetőnek, hanem szinte barát­ságosnak volt. nevezhető. Az utóbbi időben azonban a helyzet jelentékenyen megválto­zott, egyrészt a délkinai kormány kebelében beállott szakadás a kinai helyzet veszedel- mességét jelentékenyen csökkentette, más­részt az angoloknak könnyű lesz rámutatni arra, hogy a franciáknak mennyire saját érdekük­ben áll, hogy az orosz veszedelemre föl­vigyázzanak és azzal a legnagyobb erő­vel szállianak szembe. Ha délkinai lázadás fenyegeti Indiát, még jobban fenyegeti Indókkinát, ezt a francia gyarmatot, amely közvetlenül érintkezik a Mennyei Birodalommal. A szovjet azonkívül vígan szervezi meg magában Franciaország­ban is a forradalom előkészítésére szolgáló sejteket, fegyveres csoportokat. A francia kommunista pártnak pontosan kidolgozott terve van Paris meg rohanásár a a mobilizá­ció és a fölvonulás részletes kidolgozott programjával. A francia hatóságok pedig egymásután tartóztatják le a bolsevista szak­szervezetek és városi tanácsok tagjait, akik különösen a francia, arzenálokban és repülő gyárakban kémkednek Moszkva megbízásá­ból. Feltétlenül foglalkoztatni fogja a két külügy­minisztert a német kérdés is. A francia és német viszony az utóbbi időben elhidegült. Briandnak még a saját pártjában is szemére vetik, hogy a locarnói találkozáshoz fűzött remények nem váltak be. Németországban a nacionalista érzés mind­inkább erősödik és ez jut kifejezésre kül­politikájában is. Németország mind erőtel­jesebben és mind önérzetesebben kívánia a keleti határokon lévő várak lerombolásának ellenértékeképpen a rajnai terület fokozatos kiürítését és a megszállás végleges meg­szüntetését. Az angol konzervatív diplomácia a ki- engesztclödésnek ezt a politikáját erő­teljesen támogatja azonban van egy pont, ahol Anglia még Fran­ciaországnál is szigorúbban és engesztelhe­tett enebbül kivánja a katonai leszerelés pontjának betartását; nevezetesen a német ágyú és muníció gyárak exportjának meg­akadályozását. Ez az export Oroszország felé irányul és ez tökéletesen meghatározza Ang­lia magatartását. Valószínű, hogy Briand ezen a ponton keresztül fog igyekezni Ang­liát a francia állásponthoz közelebb hozni. A német kérdés a megbeszéléseknek valószimiíeg csak kisebb részét fogja ké­pezni. A tárgyalásokat valószínűen az olasz- jugoszláv kérdés fogja dominálni. A mussol inizmus fütő ereje és tempója rendkívül nyugtalanítja a francia diplomá­ciát. Viszont Anglia és Olaszország között legalább is olyan intim a viszony, mint Lon­don és Paris között. Az angol-olasz érdek- közösség a világ úgyszólván minden pontján kiütközik. Kisázsiáhan, Kínában, a Vörös tenger partján épp úgy, mint a Földközi ten­ger és a Duna vonalán. Mussolini és Cham­berlain rappalói, majd livornói találkozása egyre meghittebbé teszik >a két állam viszo­nyát. Hogyne figyelne erre föl Franciaor­szág nyugtalankodva? Hiszen a helyzet majdnem úgy fest, mintha Anglia letört és gyengülő szövetségesét egy fölfelé törekvő, erőtől duzzadó, uj szövetségessel akarná helyettesíteni. Briand kitűnő taktikai érzékére lesz szük­ség, hogy ezzel szemben rá próbáljon mu­tatni ennek az uj hatalomnak csalóka alap­jaira és gyengéire, másrészt Franciaország növekvő presztízsére és Poincaré valóban elismerésre méltó pénzügyi politikájának si­kereire, a francia nemzetben rejlő hatalmas erőtartalékra. Angol kollégája előtt talán fel fogja csillantani annak a Poincaré-féle gondolatnak körvonalait, amely. egy uj nyolcvanmilliós nagy birodalmat készül megszervezni az anyaország és a kolóniák szorosabb egybefoglalásával. Ennek a birodalomnak biztosítására szolgál­na a hatalmas francia repülőpark, egy transzszaharai vasútvonal, amelynek építésé­vel most kezdenek a franciák foglalkozni, és addig is az uj francia vámtarifajavaslat, amely az idegen áru beözönlése ellen rend­kívül magas vámtarifával védekezik és való­ságos védővámfallal veszi körül Francia- országot, az anyaországban és gyarmataiban egy uj, egységes, zárt vámterületet készül kialakítani. Olaszország azonban nemcsak Francia- ország presztízsét, hanem hatalmi alapjait, földközi tengeri pozícióját igyekszik aláásni. Ezt a munkát már eredményesen kezdte meg az olasz-spanyol szerződéssel. Az afri­kai partokon, Algírban, de különösen Tu­niszban a fascista propaganda nagyon el­hatalmasodott és Franciaországot már azok az olasz bevándorlók is nyugtalan itják, akik a Riviérát és Korzikát lepik el. Vájjon pa­naszolni fogja-e Briand Londonban, hogy Mussolini az olasz-francia határokat katonai­lag meg erősítette? Ezzel tudniillik alkalmat adhat arra, hogy Chamberlain is felvilágosí­tásokat kérjen azokról a francia csapatmoz­dulatokról, amelyek a Riviéra és Savoya megerősítését oélozzák. Ez az a pont, ami­kor az angol külügyminiszter érdeklődhetik francia kollégájától a francia gyárak által Jugoszláviának szállított hadianyag és re­pülőgépek felől. És ki tudja, vájjon Briand felfogásában a tiranai szerződés elsősorban nem azt a célt szolgálja-e, hogy Olaszország hátát biztosítsa arra az esetre, ha egy másik tengeri hatalommal kellene megküzdenie? Olaszország a Földközi tengeren körül készül zárni Franciaországot és izolálni készül őt a szárazföldén is. Francia szempontból ez a jugoszláv-olasz feszültség jelentősége. Olaszország nyilván fel akarja használni Franciaország mai áléit állapotát, hogy rajtaüssön Albánián. Róma fegyverkezik, veszedelmes repülőparkot épit ki magának, aminek kiadásai öt év alatt megkétszereződtek, 24 óra alatt harminc hadosztályt képes mozgósítani. Az ötödik olasz hadtest, amely a jugoszláv határon áll, különösen meg van erősítve teljes harc- készségben. Olaszország dolgozik Bulgáriá­ban és megdolgozta Romániát i«. Kikerülhe­tetlenül rá fog térni a két tárgyaló fél a magyar-olasz szerződésre is és Chamberlain-nak annyival könnyebb lesz a franciák aggodalmait eloszlatni, mert Parisban a saját követi jelentésekből is tud­ják. hosrv Magyarország semmi titkos szerződést nem irt alá és semmiféle messzemenő kötelezettséget nem vállalt Rómában. Franciaország nem is nyugtalankodik annyi­ra Magyarország szándékai felől, annál in­kább aggodalommal kiséri az olasz diplomá­cia tervszerű útját, amely etape-ról etape-ra, országról országra haladva igyekszik meg- dönteni a francia külpolitika bázisait, meg­lazítani a kisantantot és izolálni Francia- országot, nemcsak délen, hanem keleten is. Ezzel a veszéllyel szemben bizonyára tartogat Briand a tarsolyában megfelelő fecwereket. Vájjon fog-e a tárgyalásokon célzás történni arra, hogy Franciaország ilyen körülmények között kénytelen lesz a német-orosz csoporthoz közeledni és egv ha­talmas kontinentális blokkot állítani szem­ben az angol-olasz antanttal. Ez a fenyegetés elég rozsdás fegyver lenne és Briand fino­mabb eszközökkel szokott dolgozni. Lehetsé­ges, hogy Briand célzást fog tenni arra, hogy ha Anglia. nem lép közbe, Franciaország kénytelen lesz az olasz-jugoszláv feszültséget a népszövetség elé vinni és a világegyetem elé tárni Olaszország hadi készülődéseit. A beregi ref. egyházmegye közgyűlése — A P. M. H. tudósítójától — Beregszász, május 16. A beregi református egyházmegye tavaszi rendes közgyűlését. Szentimrey József espe­res és Polehy István dr. egyházmegyei gond­nok elnökletével a múlt héten tartotta meg. A gyűlésen az egyházmegyének csaknem min­den lelkésze megjelent. Szendrey István egy­házmegyei főjegyző terjesztette elő az espe- resi időszaki jelentést, amely az egyházme­gye minden fontosabb eseményéről beszá­molt. A kongruatörvéuy volt a múlt esztendő legnagyobb eseménye és bár meg van az a je­lentősége, hogy a törvényhozásilag elismerik és megkezdik a lelkészek állami támogatását, a kérdést egyáltalán nem oldja meg és igy csak remélni lehet, hogy a sok kívánal­mat és felmerült sérelmet a végrehajtási uta­sítás fogja enyhiteni, amely még mindig nem jelent meg. A lelkészi kar a legnagyobb aggo­dalommal nézi azokat az előkészületeket, me­lyeket az irányadó körök a végrrekajtás körű1 tesznek. Különösen az állampolgárság igazolásának körülmé­nyes és nehéz volta sejtteti, hogy újabb nagy zaklatások és mél­tánytalanságok várnak a lelkét testületre. A jelentés ezután méltatta az elhunyt György Endre egyházkerületi főgondnok ér­demeit. A közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg nemes emlékét. A főjegyző jelentése során a közgyűlés a legmélyebb felháborodással tiltakozott az el­len a durva támadás ellen, amelyet Tamás Mihály beregszászi író követett el egy regé­nyében a református papok és presbiterek ellen. Tamás Mihály ellen ügyésze utján a bün­tető feljelentést megteszi. A közgyűlés felszólítja Beregujfalu lelkészét és presbitériumát, hogy a bűnvádi feljelen­tést tegyék meg az irő ellen. A közgyűlés még tárgyalta Bartók Béla püspöknek a számvevőségi elnöki tisztségé­ről való lemondását. A lemondást nem fogad­ták el, hanem a püspök személyéhez való ra­gaszkodásuk kifejezésével kérték, hogy tiszt­ségében továbbra is maradjon meg. Nagyobb vitát váltott ki Bory Gyulának jelentése a Kalvin-nyomda válságáról. Az egyházmegyének a nyomda felállításához fű­zött reményei nem teljesedtek és igy a nyom­dát vagy el kell adni, vagy pedig bérbe kell adni. A kérdés eldöntésére bizottságot küld­tek ki­„Brusno“ gyógyfürdő, a „Szlovák Karlsbad“ a Zvolen, Szlüács, Bai?ská-Bi?styical vonalon — 4 erősen rádlóaktlv, szénsavas, glaubersós forrással, csodás gyógyhatású moortelcpekkel, mindenféle gyomor-, máj-, vese-, cukor- és női bajoknál, méhj/yulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Mérsfikelt árate. Kérlen prospektust. J?4i*srntSáír3>A.-jí. * JLC-XX* A‘3L J. K MÁíí .............................. ■uMwiiMiiinliiigrnrnihW Tiri“i-lihiriiirt Tii amn 1927 május 17, kedd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents