Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-14 / 111. (1445.) szám

1W1 május 14, szombat. üsatty miniszter a magyar hadsereg szociális problémáiról Budapest, május 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő ház tegnapi ülésén befejeznék a hadügyi tárca költségvetésének általános vitáját s a vita vé­gén Csáky Károly gróf miniszter szélalt fel s válaszolt fiz elhangzott beszédekre. — örömmel konstatálja, mondotta a mi­niszter, hogy minden felszólaló a tisztek és a legénység helyzetének javítását sürgette. A hadügyi kormány mindent el fog követni, hogy a hadsereg helyzetében a békebeli nívó eléressék- Egyelőre azonban a pénzügyi hely­zet nagy óvatosságra int. Mihelyt azonban le­hetséges lesz, meg fog történni a javítás. Ugyanez áll a vitézi énnek pótdijainak valo­rizációjára vonatkozólag is. A rokkantellátási adóról szóló törvény úgy intézkedik, hogy az adóbevételből fedezni lehet az éremdijakat is. Ennek során tehát az éremdijak ügye is rendeződik. A miniszter úgy tervezi, hogy egyszeri kártérítési tőke kifizetésével intézi el a kérdést. A nyugdíjasok ügyével kapcso­latban rámutatott a nehézségekre, amely az­által áll elő, hogy az utódállamók elzárkóztak a katonai nyugdíjasok ellátása elől. MaldrSits közbekiált: Mi van Olaszország háborús késsittődéleivel? Csáky honvédelmi miniszter: Arról, hogy Olaszország háborúra készü­lődne, nekem egyáltalán semmiféle tudo­másom nincsen. Pedig, íuz valakinek ebben az országban, úgy nekem kellene elsősorban tudnom róla! ! ! i A képviselőház ezután általánosságban] megszavazta a honvédelmi tárca kölíségveté* | sét s annak részletes tárgyalására tért át. A I részletes tárgyalás során felszólalás nem tör-! télit. A kultusztárca költségvetése A képviselőház, mai ülésén a kuIhezminisz­féráim költségvetését tárgyalták. Oberftftmmer Antal előadó kijelentette, hogy a kultusztárca személyi kiadásai 73. a dologi kiadások pedig 20 százalékát teszik ki a költségvetésnek, ugv- j hogy a beruházásokra mindössze 7 százalék jut. ; Az egyetemek nagy száma ellen elhangzott pa- ] nászok az utóbbi időben mindinkább elhalkul­nak, mert mindenki belátja azok szükséges vol­tát. Tavaly a jelenlegi Magyarországon 5.200 or­vos volt, s ezek kétharmada Budapesten élt. Bu­dapesten 10 ezer emberre 24, mig a vidéken ugyanennyire mindössze 4 orvos esett. Foglal­kozik ezután még a testnevelési programmal, a sport terjesztésének fontosságával, valamint a középiskolai tanári kar helyzetével s elfogadásra ajánlja a költségvetést. Az előadó beszéde után vita indult meg. Egy teljes masztodon'csontváz™ ra bukkantak Székesfehérvár közevében Székesfehérvár, május 13. (Saját tudósítónk távirati jelentése). Szombaton jelentés érkezett, a székesfehérvári múzeumhoz, hogy Füle község határában földmunkálatok közben egy őslény csontjaira bukkantak. A jelentés alapján Haver- nack József alispán és Marossy Arnold ciszter­cita rendi tanár, muzeumigazgató kiutaztak a helyszínre, ahol már ott találták Kadícs Otto­kárt, a budapesti fö'dtani intézet főgeológusát, akit ugyancsak értesítettek a leletről. Á bizottság megvizsgálta a leletet, amelyről Kadícs megálla­pította, hogy az teljes masztodon ésontváz, amely rendkívül ritkán kerül napvilágra. A lelet sokkal értékesebb, mint a nemrégiben kiásott mammut- csontváx, amelynek híre pedig oly nagy port vert fel. A masztodon ugyanis jóval régebben élt a földön, mint a mammut « az elefánt ősének te­kinthető. Az ásatások során négy agyara s né­hány gumós foga került elő, valamint hatalmas oldalbordái, úgyhogy az állat jórészben rekon­struálható. Kadics Ottokár felügyelete mellett azután tovább ástak s ekkor a föld felszíne alatt mintegy két méternyire előkerült az ősállat ha­talmas koponyája is. A leletnek híre hamarosan elterjedt a vidéken s csoportokban seregük a kö­zönség a ritka lelet megtekintésére. Müven iüö várható? A fagyosszenték nevükhöz méltó szigorúsággal, de szokatlan hideggel állítottak be. A hőmérséklet átlaga március eleji temperaturának felel meg, maximuma a köztársaságban Ógyallán 15, Loson­con 14 fok Celsius vök. A köztársaság több rcsíé- bein, így Prágában ia, havas eső esett — Idöpöno- rnözis: Változékony, helyenként csapadékkal, hű­vös éjjeli faggyal, északnyugati széllel. Közvetlenül az állainíorduht előtt a mai Szlovéneké és Ruszinszkó területén 39 fiú kö­zépiskola volt és pedig 33 gimnázium s 6 reál­iskola. Állami gimnázium volt: Beregszászon, Losoncon, Munkácson, Bártfán (algiror.), kir­íva th: Be szterce banyán, Eperjesen, Lőcsén, Pozsonyban. Trmesén ben, Selmecbányán, Losoncon, Ungvári, Tröszténán (algimn.) pia­rista: Kisszebenben, Léván, Nyiirán, Podolin- ban, Privigyén, Rózsahegyen, SzmPgyörgyön, premontrei: Kassán, Rozsnyón, bencés: Ko-j máromban (bencés), Eperjesen (ev.) 2. Reál- községi kaíb. Érsekujvárott, evangélikus: Besztercei-anyán, Eperjesen, Iglóa, Késmár­kon, Rozsnyón, Pozsonyban, Selmecbányán, pmt. egyesült: Rimaszombatban. A reálisko­lák közül állami volt; Kassán, Lkáén, Kör­möcbányán, Pozsonyban, Ungvári, izr. Vág- ujhelyt. Volt. tehát 4 állama és 29 felekezeti jellegű gimnázium. Ma pedig ez a helyzet: 1. Gimnázium van: állami Besztercebányán, felekezeti: Ko­máromban (bencés), Eperjesen (ev.). 2. .Reál­gimnázium van állami: .Alsókul;inban, A?a nyosmaróion. Beregszászon, Eperjesen, Ér­sekújváron, HuSzton, íglón, Ipolyságon, Kas- j ?án, LiptóSzertmifclóson, Lőcsén,' Nagvszakol- cán, Munkácson, Nagyin i hál von, Nagy verőcén, Nagyszombatban, Myitrán, Rimaszombatban, Rozsnyón. Rózsahegyen, Pozsouvban (cseh­szlovák és német-magyar), Privigyén, Sel­mecbányán, Trencséuben, Trsztenán, Ungvári, felekezeti: 3. Késmárkon (ev.) Munkácson (zsidó). Znióváralján (róni. katli.). Reálgimná-i zium van állami: Léván, Lőcsén, Losoncon,! Turócszentmártonban, Vágujhelyt, Zólyom- S bán. 4. Ál.l reáliskola varr Kassán, Körmöm bányán, Pozsonyiban, Zsolnán. Ebből a felsorolásból mindenki láthatja.] hogy iskoláink minő változtatásokon mentek; át. A felekezeti iskolák közül irrmagnak meu- j radt egy-kettő. A bártfai áll., kisszebeni, szentgyörgyi és po-! dobni iskolák végleg megszűntek. Ellenben i újraéledt a znióváráljai és nagyrőcei iskola, amelyeket annak idején a magyar kormány bezáratott; uj iskolák keletkeztek Alsókubin- ban, Nagy-mi hál von és Munkácson. Iskola és társadalom Megváltoztak az iskolák típusai is. Mind-! ebeket a változtatásokat, a tanügyi kormány; erőszakosan, önhatalmúlag hajtotta végre,' anélkül, hogy előzetesen tárgyait volna az ér­dekelt fen tartók kai és tanügyi körökkel. Le­het, hogy folytak ezekben az ügyekben tárgya­lások zárt ajtók mögött, azonban ezekről a nagyközönség mitsern tud. Véleményünk sze­rint azonban Szlovenszkó és Ruszinszkó tanügyét a legnagyobb nyilvánosság mellett kellett volna megbeszélés tárgyává tenni. Nemcsak azért, mert egy demokratikus ál­lamban ezt igy lielil tenni, hárem azon egy­szerű okból is, mert az állam érdeke kívánta, hogy a tanügy iránt a társadalom érdeklő­dése fentartassék és hogy a kormány intézke­dései ilymódon a lakosság akaratát tükrözzék víss2a. Lám a reakciós Ausztria nagyszabású tanügyi ankéten (1908) készítette elő a kö­zépiskolák reformját, amelyen részvét! a bi­rodalom tanügyének minden tényezője. Nem volt ez másképpen Magyarországon sem. A magyar tanügyi kormány különösen vigyázott, arra, hogy reformterveit közölje a nagy nyil­vánossággal. Bizonyosan sokan emlékeznek még arra a nagy harcra, amely tanügyi, kul­turális, sőt törvényhozói körökben is fellán­golt és amely két pártra osztotta a magyar társadalmat: a görög nyelvet pártolók és el­lenzők pártjára. Valóban jól esett akkor min­den küiturembemek látni, hogy a társadalom mennyire magáénak tekinti az iskolát és mennyire érdeklődik még az ilyen szigorúan tanügyi kérdésék iránt is. Csák most, mai helyzetünkben vesszük cszre, milyen nagy baj az, ha az iskolát a társadalom idegen intézménynek tekinti, amelybe a szülő félve, fázva küldi gyerme­két. Csak most tapasztaljuk, hogy ha az isko­la nem kérési a kapcsolatot az élettel, mily szomorú következményei lehetnek ennek mindnyájunkra nézve. Nem tudunk elég erős kifejezést találni annak az eljárásifak kárhozt.atására, ahogyan itt tabula rását mertek csinálni fejlett és vi­rágzó tarügyünkből. Hibásak itt azok a szlo* vak tanárok is, akik hivatva lettek volna Prá­gát a helyzetről tájékoztatni és a Szloven- szkói tanügy érdekében tiltakozni minden erőszakos foglalás és tanrendszerváítOztafás ellen. Ma már mindenki belátja, hogy leghelye­sebb lett volna, éppen az állam konszolidáció­ja, a kedélyek megnyugtatása érdekében, ha a középiskolákat régi fentertóiknak kezében hagyják és megadják mindazt, amit a régi magyar kormányok megadtak és az iskolák típusát addig meg nem változtatják, mig a kö­zépiskolák általános reformjára sor nem ke­iül. Hiszen ilyen kérdések megoldására nem forradalmi hangulat, de nyugodt, bölcs meg­fontolás Szükséges. Ezeknek az uraknak böl­csessége azonban kimerült abban a vád haj­szában, amellyel a régi tanárokat elűzték és az államosított iskolákban az osztrák tipusu tanrendszert meghonosították. A fé«i iskolatípusok Nálunk csak kétféle középiskolái tipus volt: a gimnázium és a reáliskola, így volt ez még csaknem húsz évvel ezelőtt Ausztriá­ban is. Korunk gyors haladása nem tűri, hogy valamely tantér o oly ho®szu életű legyen, ami­nő hajdanában pl. a jezsuiták tanterve vagy akárcsak a Ratio Educatonie volt. A magyar pedagógiai köröket is foglalkoztatta a reform kérdése. Többen hajlottak is a reformok felé. Már ekkor Németországban a klasszikus gim­názium mellett megszületett a reálgimnázium. Ám épp legjelesebb pedagógusaink — a ma­gyar viszonyokat véve tekintetbe — a re­formokat nálunk tuikorainak tekintették. !gv volt alkalmam erről a kérdésről egy alkalom­mal Riedl Frigyessel, ezzel a széles európai látókörrel biró kiváló pedagógussal 1 beszélni, aki egyenesen ellene volt az újításnak. Jelen voltam az Országos Tanáregyesületnek azon a közgyűlésén is, amikor Kármán Mór rogy alkotásáért, a gimnáziumi tanterv megmara­dásáért a lehető legvehemensebben síkra Szál­lott s óva intett minden elhamarkodott újítás­tól, amely szerinte a bevált magyar iskola- rendszert romlásba döntheti. Wíassics Gyula dr. mint vallás- és közoktatásügyi miniszter, „az általános forrongás közepette nem látta oly közel a gyökeres reform lehetőségét, hogy nem lett volna érdemes addig is, mig ez koc­káztatás nélkül létrejöhet, a fennálló tanterv némi módosításával tért engedni a kor köve­telésének.“ Hogy a mai kor csodás ipari és technikai fejlődése uj kívánalmakkal lép fel az iskolai tanítás-nevelést illetőleg, ezt mi is elismerjük, kétségbe vonjuk azonban, hogy a ma diva­tos sokféle tipusu középiskolára nekünk itt Szdovenszkón feltétlenül szükségünk volna. Ha volnának hatalmas kerekedő- és gyérvá­rosaink, úgy értenők, szükségesnek ismernénk el mi is a középiskolai Sajókban a változatos­ságot. De igy?!? Oly szegények vagyunk, oly kevés foglalkozási ág áll a müveit társadalom­nak rendelkezésére, hogy bátran megeléged­hettünk volna kipróbált gimnáziumainkkal és reál iskoláink ka i. (Folytatjuk.) Az angol parlament alapos vitája London, május 13. Hajnali bárom óra negyven perckor az alsóháznak a Trade Uni- ons törvényjavaslatról megindult vitáját hét­főre halasztották- Hogy fhilyen alapos munka folyik az angol parlament bizottságaiban s a plénumban, mutatja, hogy a 17 órás vita folya­mán az első főfejezet első fejezetének első so­rát, tehát mindössze hét szót tárgyaltak le. A kormányjavaslathoz idáig 400 módosító indít­ványt nyújtottak be. SRapról-napra A HIVATALOS LAP mai száma érdekes statisztikai ö&szeáHitdst közöl « március hme. ki­vándorlásról. Megtudjuk belőle, hofry 3.196 sze­mély váltotta, ki útlevelét ebben a lióndpbvn. Országrészek szerint a kivnádor!ők a köv^f,Idéző­képpen oszlottak meg: Szhovenszkóból 1.855 (58%), Rmzinszkóból 368 (11%), Csehországból 592 (19%), Morvaországból 272 (9 ), Sziléziá­ból 109 (3%). Ha Szlovenszkót és Ruszinszkől, mint a köztársaság keleti felét egységnek vesz- ssük, a kivándorlóknak 69%-a, kerül ki innen, mig a történelmi országokból csupán 31%. És ez az arány nemcsak a március havi klvándprtásra, érvényes, hanem általános. Ha most egy külföldi, szociológus, aki nem ismeri, viszonyainkat, venné bonckés alá ezt a fontos társadalmi jeliemé get, első pillanatban arra a hamis következtet*'-e jutna, hogy bizonyára Sziomnszkó >\ RmzinsXcó a köztársaság tmlnépes területe, amely embrr- f el esi eget produkál, mig a történelmi országok népszerűsége ritkább. Azután ellenőrizné megát- lapitésának helyességét és .elképpedve Mind, hogy a szociológia törvényei itt minálunk fejte­tőre dilit öltük. Mig n népszövetség é történelmi ország ákban négyzetkilométer enkéfif, 120—160 körött, morog, Nyugal-Sslovensskón csak 70-90, Kelet-Szlovenszkón 60—80 s kátét felé folytono­san csökken, a köztársaság keleti zugában alig éri el a harmincai. Csak a helyszíni viszonyok alapos tanulmány órása vezetné rá a külföldi szo­ciológust. a valódi okok megállapítására. Uj nép­vándorlás indult meg itten, a munkásság úgy az ipari, mint a mezőgazdasági területekről rajok­ban költözik ki idegen országokba. A kormány pedig semmit sem tesz, hogy ennek az éreklódnak gálái vessen, mintha kimeríthetetlen voltba az emberrezervodr. 2.223 kivándorló Szlovemskóból és Ruszinszkóból egy hónap alatt, egy egész ezred, ez az egyetlen od<tl elégséges ahhoz, hogy a S&le- venszkót és Ruszinszkót elnyomoa-tó gmd\nsátr/S politikáról objektív ifélelet mondhassunk. # . SEGÍTSÉG! Ez a eime Szabó Dezső három- kötetes regényének. Segítség! ez a kétségbeesett sikoltás tör fel ezer és ezer magyar ajakró!. Se­gítség! igy kiáltott fel Issekül?, Mihály dr. volt kolozsvári örvös,- amikor megmérgezte magát, de az utolsó pillanatban fellobban! benne az élet- ösZtön. A hatszobás kolozsvári lakásból önhibá­ján kívül a bar zongorája mellé került a szeren­csétlen ember, nem birta tovább a szenvedés! s a megaláztatást. A méreghez nyúlt, tíz adr.g -ndalint vett be s most ott fekszik a Rókus kór­ágyán. De hány halottja van már a magyar tra­gédiának? Kizökkent az idő kerekeiből, mondo­gatják. Nem az idő zökkent ki kerekeiből, ha­nem kizökkentették. Kizökkentették, összetörték s azóia könnyeikkel próbálják összeilleszteni az élők, alvadt vérükkel a holtak. Ki látja ezt? A nemzetek szövetségének ablakain sötét függöny. Nem látni keresztül rajtuk. Falai vastagak. Hang nem tör keresztül rajtuk. Csak mi látjuk a nap ragyogása, a ho’d világítása közben, haj­nalban, esti pírban a mentőautók rohanását, amiként viszik, viszik egyre-másra közös tragé­diánk -sebesültjeit, tébolyultjait, halottait. Csak a mi szivünket járja át a kétségbeesett kiáltás: Segítség! Megmérgezfem magam! S a .visszhang, az egész magyarság visszhangja dörgi: Segítség! Megmérgeztek minket! De a mi kiáltásunk csak visszhang marad. Akik segíthetnének, nem akar­ják hallani, akik ellenségeink, gyönyörködve mondogatják egymásnak: Gyönyörű visszhang! Milyen hatalmas, milyen erős! Miként zeng, hogy dübörög! Hallgassuk csak! xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi­nyek és nagyok örömmel olvassák. A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete Szlovenszkó és Ruszinszkó iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolattgyi problémá­inkról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyt problémáinkról 4. Középiskoláink jellege és fajai 2 HÍM— ■ ■ 1 MI I ■nnnwiimif.w.nwiw ■mmiii ii muh i -.i i m ■■ — —'--------------------------------------­Ér elmeszesedés* neurasthénia I Csisi Jéd-Brém Pirdd golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény* Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. •ég, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind- v . ... . , . . , ..> > . azon bajoknál ajánlva, hol a Jód-Bróm-SóafüzdSk indikáltak. Felv.lagos.tast nyújt és prospektust küld a _ _ FURDOIGAZGATŐSAC, Gyermekeknél speoffsSiiifüi csizfördőn (Cuküpeie, z. xvm.) 1 . —' .... 11 m i -TTr-rrar^CTaro™"™^ mii.Mii».Miini iiiiiiiiiimmim—in miaui—■imiibui í "i-'rr-' ■ ír "T— i {v ő- és fardökuráh, fény kezelés, otthoni kúrák. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents