Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-13 / 110. (1444.) szám
A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete Szlovenszkó és Ruszmszkő Iskclaügrye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain* — Legfontosabb iskoíaMgyi problémáinkról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 3, Teremtsük meg az igazi szlovenszkói mentalitást osztrák bürokratikus szelleme:t és a gyűlölködésnek azt az átkos szellemét, amely Csehország történetét a megrázó tragédiák gyászos sorozatává tette. Ez a szellem beférkezőit iskoláinkba is. Tervszerűen, botor módon rontották meg ezzel tanügyünk egészséges szellemét. Káros gyümölcsei e tanügyi politikának már is ér—■MMMB——1 ——■ nek- Nem tagadhatja ezt nia már a közoktatásügyi politikának legfőbb őre, Hodzsa miniszter sem, — ezért elítéli eddigi iskolapolitikánk szellemét, amikor igy beszél: „A tankönyvekből el kell tűntetni az egyik, vagy másik nemzet elleni gyűlöletet és még a nyomát is annak, ami faji-, osztály-, vagy nemzet elleni gyűlöletet szitkaim és a gyermek lelkét megmérgeznék „Esztelerbség volna azt hinni, hogy itt egy végnélküli állandó harcnak kell folynia. Találunk maid modus viven- dit, ha megszívleljük az elvei, hogy kölcsönösen kerüljük a lélekrablást.“ Vájjon Hodzsa komolyan akarja-e programját megvalósítani, vagy ezek a szép szavak csak azért hangzottak el, mert a nemzetközi pedagógiai egyesület Prágában tartotta ülését s az ezen jelenlevők félrevezetésére voltak csak jók? És hogyha csakugyan akarja is, megtudja-e azt valósítani? Majd elválik. (Folytatjuk.) iiiihíiwhuii1 mfiwimiPTiTHUBiffiMaBBa—■—acaBBMimumti Vájjon egyedül nekünk, magyaroknak áll-e érdekünkben a szlovenszkói szellemet tetszhalottaiból ébreszthetni? Én azt hiszem, hogy ha a Szlovákok komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, — rájönnek, hogy erre a szellemre nekik nagyobb szükségük van, mint nekünk. De hát helyezkedjünk arra az álláspontra, hogy a múlttal való gyökeres szakítás előfeltétele a szlovák kultúra s ezen belül a szlovák iskolaügy felvirágoztatásának. (Tudjuk, hogy ez a-z álláspont ma is uralkodó a hivatalos Szlovák körökben.) A Szlovák kultúrát a cseh kultúra segítségével kell lábraállitani. A százados gyűlölködés szelleme Nos hát mi a cseheket, mint kulturnépet nagyra becsüljük. Emellett teljesen átértjük a múltjukban rejlő tragikumot. Mindez okból szívből kívánjuk, hogy a szabadsággal tudjanak okosan élni. De viszont nem kívánjuk, sőt egyenesen tiltakozunk az ellen, hogy az a szellem, amely náluk nem tud nyugalmat és békét teremteni, a százados gyűlölködés szelleme, amely beleette magát a csehországi németek és esettek lelki életébe, minálunk is gyökeret verjen. 'A cseh népnek nem az a tragikuma, hogy belekerült a német tengerbe. Htszen magas kultúráját éppen e szomszédságnak köszönheti. Ellenben tragikum az, hogy fajiságát nem békés megegyezéssel, kompormisszumokkal, de ádáz és könyörtelen harcokban akarta egyedüli úrrá tenni atyái földjén. A huszitizmus — minden más fenséges jellemvonásaitól eltekintve — könyörtelen fajharc volt, amelyből a németség kegyetlenül megtépázva került ki. Ilyen múlt után békéről beszélni a két nemzet között Csehországban nem lehetett A fehérhegyi csata után, amikor a Habsburgokra támaszkodva a németség került felül, viszont a csehek élnek át iszonyú időket A történelemben csaknem példátlan az a kegyetlenség, amellyel a cseheket legázolták. Közel 30.000 család lett máról-holnapra hontalanná, a csehek legjobbjait bitóra hurcolták, a cseh irodalom termékeit máglyán égették el, iskoláikat elvették, alkotmányukat megsemmisítették- De hát a csehekről is el lehet mondani, hogy semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek- A gyűlölködésnek átkos Szelleme, amely századokon át fogva tartotta a lelkeket, ma is a régi erővel lobog. Ma, amikor a szerencse forgandősága ismét kezükbe adta sorsuk intézését; ma, amikor a csehszlovák állam létrejöttét ép annak köszönhetik, hogy Masaryk, Benes világpropagandát indítottak egy oly állam megteremtése érdekében, amelyben Ausztria rákfenéje, a nemzetiségi kérdés megoldást nyer s itt Európa közepén egy második Svájc fogja hirdetni az emberi humanizmus diadalát, — ma, a csehszlovák állam megszületésének nyolcadik évében, azt kell látnunk, hogy a régi átkos szellem úrrá lesz e kicsiny országban. Nem Komensky, nem Masaryk, de Kra- már szelleme, ez a% igazi cseh-huszita Szellem, amely nem ismer, nem akar ismerni mást, mint cseh nemzetet és cseh kuliurát. Harc helyett békét Szleveszkon! Csehország népeinek dolgába nem akarunk beleavatkozni; intézzék el azt úgy, ahogy jónak látják. De — ismételjük — tiltakozunk az ellen, hogy ez a gyűlölködő szellem nálunk lábrakapjon. Nem akarjuk, hogy ez a sokféleképen megpróbált föld a fenti értelemben második Gsehországgá legyen, hogy az itt élő népek nemes vételkedése hélium óraműm contra omnes-szé fajuljon. Ne felejtsük el, hogy polygioft állam vagyunk- Minden itt élő faj csak magának tesz hasznos szolgálatot, ha megbecsüli és elismeri a többi fajok jogát az élethez, ha e fajok iránt való testvéri érzést ápolja, beleülteti az uj nemzedék szivébe. A két rákfene kiirtása Azt hiszem, most már olvasóim tisztán látják, hogy e sorok írásával mik voltaik az én törekvéseim. Elfogadhatóvá akartam térni, hogy iskoláinktól távol kell tartanunk mindén itt élő nép érdekében; Kassa fegyelmi alatt álló gazdasági intézője súlyos gyanúsításokkal fordul a város vezetősége ellen Stankovics intéző a Slovákban védekezik a jekelfalwsi gazdálkodás ügyében — „A jekelfaiiisi bagateli 100.000 koronát szememre vetik, mikor múmiákról van szó” — A Prágai Magyar Hírlap cikksorozatának hatása Kassa, má/iaie 12. A Prágai Magyar Hírlap a mailt theteklbetn a kassai városi gazdálkodás hibáiról cikksorozatot közölt. A szomorú és sajnálatos adatok egész tömegének felvonultatásával igazoltuk, hogy a városi gazdálkodásban olyan hibák mutatkoznak s olyan bűnös könnyelműség nyilvánul meg. amely a városnak rövid tiz esztendő alatt több, mint tiz millió eifektiv kárt okozott Május ■elseji számúinkban a jekelfaliusi gazdálkodással foglalkoztunk, amely a felületes ellenőrzésnek egyik légikrassÉánsalbb példáját mutatja. A Slovák május 12-én keltezett számában Siankovi.es Ferenc volt városi intéző most hosszabb cikkben felel közleményünkre., amely mellett nem mehetünk el sző nélkül. Kimutattuk, hogy a város idáig 240.000 koronát invesztált a je- kelfalusi gazdaságba e még legjobb termés esetén is alaposan ráfizet. Almikor ennek a sajnálatos ténynek okait kerestük, a megbízható adatok egész tömkelegé mutatott rá arra, hogy St-ankovirs intéző, aki ellen különben is fegyelmi vizsgálat folyik, súlyos visszaéléseket követett el. Az a rapsződikm válasz, amelyet most Steukovics pártja lapjának, -a SÍovaknak hasábjain megjelentetett, nem gyengíti le, sőt megerősíti cikkünk átlátásait. Igazat adunk Stankovicenak abban, mert eat a kérdést mi ás felvetettük, amikor azt írja: Az én becslésemmel együtt felolvastak a bizottságban és a városi tanácsban egy másik becslést is, amely önök szerint jobb volt. Miért nem jutott eszükbe a becsléseket akkor felülvizsgáltaim más szakemberekkel? Miért vonták ki magukat a közös munkából? Ugyanezt kérdeztük mi fis, amikor ezósaerinf ezeket irtuk: Flankovics ellen fegyelmi vizsgálat folyik. Kérdezzük azonban, nem volna-e helyesebb, ha a. köteles gondoskodással megakadályozzák a visszaélések elkövetését? Stankoviics cikke egyetlen állításunkat nem cáfolja meg. Van azonban ennek az írásnak egy olyan részlete is, amely a bajbajutott ember fenyegetéseit, kilátásba helyezett leleplezéseit tartalmazza. Nagyon téved Stankcvice, amikor azt állítja, hogy eikksorozatuirkáit 'bármely oldalról inspirálták. A közölt konkrét adatok lelkiismeretes uijirág- iró munka eredményei, amelyeknek kizárólag a közérdek szolgátósa volt a céljuk. A kritikának jogosságát és szükségességét maga Staukovics is elismeri, ha az a kritika objektív. A mi kritikánk objektív volt s nem igaz az, mintha mii politikai térre vittük volna az ügyet. Éppen a Slovák cikksorozata indította meg a lavinát, amikor azt állította, hogy a magyar szellem fertőzte meg a kassai dzsungelt s éppen a Slovák vakmerő inszinuációját cáfoltuk meg a legfrappánsabban azzal, amikor kimutattuk, hogy a dzsungelben a néppárt egyik korifeusa lubickolt a legvidámabban. Staukovics szemünkre veti-, hogy milliós dolgokról van szó s mi akkor „egy csekély 100.000 koronás üggyel" hozakodunk elő. Előhozakodtunk mi bizony nemcsak ilyen bagatelü.gyekket, hanem minden olyan hibával, ami orvoslásra szorul. Stankovirs súlyos gyanúsításokat kockáztat meg a városi vezetőség ellen. , A magyarországi szőlőgazdálkodás, a Gsáky-íéle biirfofccsere. bizonyos útiköltségeik, tüzelőtfa stb. azok a vádak, amiket felsorol s azt vágja a fejünkhöz, hogy a mi korifeusainkról van szó. Azt ajánljál, hogy az, akinek várj van a fején, ne menjen a napra, mert a bűz nagyon kellemetlen lesz. „Rendelésre további adatokkal tudok szolgálni. Nem akarom a dolgot megkezdeni, de adósuk nem maradok", fejezi be cikkét. Ezek a gyanúsítások hötelezőleg írják elő Kassa vótos tanácsa számára., hegy a vizsgálatot azonnal megindítsa. Kassa közvéleményét, a hírlapi cikkek teljesen felkavarták s az adózó polgárok most már tisztán alkarnak látná-. Tudni kívánják, hová fordítják a keservesen kisajtolt adóf-ill'éreikief ? joanna Southcotís asszony rejtélyes szelencéjét száz év után most nyitják ki Mit rejt a titokzatos hagyomány? — A szelencét csak nagy nemzeti veszedelem esetén s a püspöki kollégium előtt szabad fölbontani — A P. M. H. munkatársától — London, május 12. Hat Bet múlva ünnepélyes keretek között megy végbe egy érdekes esemény a London Kall-ban. Több püspök jelenlétében egy több mint száz esztendős titokzatos szeléncét nyitnak fel. A tizenkilencedik század e-lejént elhunyt Angliában egy gazdag nő, kinek hagyatékában találták a rejtélyes szelencét. A végrendelet úgy intézkedett, hogy a szelencét csak „komoly nemzeti veszedelem,, esetén szabad felnyitni és annak tartalmát nyilvánosságra hozni. A bárkaiormájii szelence 32 centiméter hosz- szu, 24 centiméter széles éis 15 centiméter magas. Néhány héttel ezelőtt egy ajándékozó, aki meg akarja őrizni névtelenségét, a szelencét a National Laboratory of Physical Re- searclüiek ajándékozta, hogy rendelkezzék vele. A Joanna Soulhcotts-Box-rdl, ahogy a szelencét nevezik, azóta hasábos cikkek jelennek meg az angol lapokban és az olvasók fantáziáját különösképpen izgatja, mit rejthet a több mint száz esztendős titokzatos hagyaték. Az adományozó a szelence eredetéről a következőket mondotta el: — Több évvel ezelőtt egy szabónőt és egy kertészt fogadtam fel, akik tesvérek voltak, Anny és Jóim Morgan. A testvérek Bobokká Morgan asszonynak voltak gyermekei, aki leánykorában, 1798 és 1814 között egyedül. tartózkodott Joanra Soiithcott asszony környezetében és halálos ágyánál is ott volt. Joanna éltkor rábízott egy szelencét és utolsó akarataként fejezte ki azt a kívánságát, hogy a szelence tulajdonosa csak komoly nemzeti veszedelem esetén, még pedig a püspökök nagyszámú kollégiuma előtt nyithassa fel a titokzatos dobozt, amelynek tartalma a szükségre szoruló népnek megfelelő utat fog mutatni aira, hogyan lehet megmenteni az országot é& hogyan lehet a közjót, előmozdítani. — Rebekának szent esküt kellett, esküdnie, hogy a szelencéi csak a megjelölt feltéte% 1927 május 13, péntek. Mindenkit érdekel az adóreíorm« mely üj alapokra helyezi az adózást és uj eljá*< rási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban az adóreform népszerű Ismertetését Akik a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önkölt-* ségi árnak megfelelően szabja meg. lek bekövetkezése-esetén nyittatja fel. Tizenöt évvel később y Rebeka férjhez ment egy bizonyos Mo-rganhoz. Házasságából négy gyermeke született, akik közül Jolin 1925-ben, 81 éves korában balt meg, mig Anrty már 1914-ben, 78 éves korában jobb létre szende- rült. Édesanyjuk Annyra és Johnra bizta a szelence megőrzését. Amikor 1925-ben a halálos ágyán fekvő John Morgant meglátogat- t tani, az öreg kertész akkor bizta rám a szelencét azzal a kéréssel, hogy ura Joarna Southcotts meghagyása szerint járjak el. Két éven át volt nála a szelence, miután azonban nem tudta, mihez kezdjen vele, elhatározta, hogy átadja a National Laborato- rynak. A riporterek valóságos hadjáratot folytattak a Szelence ügyében és ennek eredményeképpen már az is kiderült, hogy nem is bizonyos, vájjon a valódi szelence van-e a National Laboratory birtokában. Amint a Jezreel szekta tagjai állítják, a valódi szelence a Giiligham-tempiom tövében, Kertnek egyik dombján van elásva. Most már ásatásokat is folytatnak, vájjon ez az állítás megfelel-e a valóságnak? Közben aznban a laboratóriumban alapos vizsgálat alá vették a diófából való szelencét, amely fémpánttal van átabronosolva és fekete viaszpecsét zárja le. Miután Joanna miég nem ismerte a modern technika vívmányait és csak arra rendelkezett, hogy a szelencét idő előtt nem szabad felnyitni. a laboratóriumban X-sugarakai bocsátottak át a szelencén, hogy tartalmáról ilyen módon Szerezzenek tu-> domást. Megtudták ilyen módon, hogy a szej lencében sok tárgy van, de az egyetlen, amelynek körvonalait kivehettek, valami pisztoly- szerü dolog. Azt hiszik, hogy még arany- pénzdarabok, fülönfüggők és egy korábból való tárca van benne, továbbá egy serlegszerü tárgy, ami ivóserleg, vágj7 kockavető lehet. Természetesen a spiritisztakorök is tevékeny munkát fejtenek ki a rejtély megoldása érdekében és sűrűn idézgetik Joanna Southcotts szellemét. Princ, a National Laboratory igazgatója, kijelentette, hogy nagyon érdekes, hogy azok a médiumok, akik a dologgal foglalkoztak, mind azt állítják, hogy a szelence tartalmának a háborúval van valami vonatkozása. Nos, az X-sugarak valamit tényleg felfedeztek a szelencében, aminek a háborúval van kapcsolata, tudniillik az öreg pisztolyt. Hogy a sok szóbeszédnek és a nagy izgalomnak véget vessnek, a National Laboratory vezetősége elhatározta, hogy a szelencét a közeli hetekben felnyittatja. Nagy nemzeti veszedelem ugyan nem fenyegeti most Angliát, de az örökhagyó másik kívánságát lehetőleg teljesítik, több angol püspök megígérte', hogy ott lesz az ünnepélyes aktusnál. Price véleménye szerint a szelencében kéziratok és könyvek is vannak, amiket az X-sugarak természetesen' nem tudnak kimutatni. Lehetséges azonban, Ligy valami rossz tréfa van a dologban, sőt valami merénylettervröl is rebesgetnek, mert egyes röntgenfelvételek süni dróthálózatot mutatnak s a drótszálak a pisztoly kakasára vannak csavarva. Eldördül-e a pisztoly a felnyitás pillanatában? Nem igen tartanak attól, hogy valami komoly kárt tehessen, hiszen a puskapor száz év alatt már minden erejét elveszítette. Magyarországon egy évtizeddel ezelőtt Tompa fekete könyvének felnyitását előzte meg olyan érdeklődés, mint amelyen most Angliában megnyilvánul a Joanna Soutbcotts- Box iránt, 4