Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-29 / 98. (1432.) szám
4 T>Xl®IflI-iV\AtóKR-HTWjAE «ai 1927 ApriKe 29, péntek BMMMHMIIIUSMBBM Az orvostudomány nagy haladása Magyar egyetemi tanárok, tudósok, kórházi főorvosok és gyakorló orvosok ismertetik az orvostudományok nagyarányú fejlődését Magyar orvosok rakták le az alapjait a felső légutak tudományának Irta: Réfhi Aurél dr.. közkőrh. rendelő orvos. A technika fejlődésével karöltve tökéletesedtek a gyakorlati orvosi tudományágak. A villamosság, az optika, a mechanika bázisán jutott az orr-, torok- és gégegyógyászat is a mai kiforrott fejlettségéhez;. Egy évszázad előtt az élő ember orra, gégéje ismeretlen terület volt az orvos számára. Ha az orrban valami olyan elváltozás volt amely a levegő útját elzárta, úgy vaktában, sötétben próbálkoztak fogókkal utat fúrni. Elsősorban tehát be kellett tudnunk világítani a kiss orrnyilason át az orr üregébe. Ez ma már igen egyszerű eljárás. A gége megtekintése egy a szájba bevezetett kerek tükör segélyével történik. A gégetükröt ugyan Garcia nevű spanyol énektanár fedezte föl 1854-ben, de tulajdonképpen tőle függetlenül a magyar Czermák mutatta meg az utat a gége megtekintéséra „A felső légutak* elsősorban a levegő bevezető útja gyanánt szolgálnak. Ez az ut az orron, garaton, gégén és légcsövén át vezet a tüdőkhöz. Az ut egyes szakaszai azonban egyéb nagyon fontos funkciót is végeznek. Az orr a szaglás szerve a szaglás az orrüreg legfelsőbb részletében tönté- nik, az alsó részlet képezi a levegő útját. Nagy- fontosságú hatással van az orr a beáram’ó levegőre. A levegő egy aránylag szűk résen jut az orron keresztül. Ez a rés képezi egyrészt az orr két felét, tehát a tulajdonképpeni két orrüreget elválasztó középfal az úgynevezett orrsövény, mely teljesen merev, s másrészt az orr oldalfala, melyen az orrsövény felé görbülő karéjszerü képletek, a kagylók foglalnak helyet; ezeknek nyálkahártyája szivacsszerü szövetet fed. Ha ez bőségesen megtelik vérrel, úgy a kagyló megduzzad, s az átáramlő levegő részére szolgáló rés szőkébb ■lesz. Hideg időben a kagylók megduzzadnak, melegben elvékonyodnak. E berendezés célja az, hogy hideg időben a levegő szükebb rés mellett jobban fölmelegedjen, nehogy a tüdőkbe hideg levegő jusson. Meg kell emlékeznük arről is, hogy az orr a hangot erősiti és tökéletes biti; tehát resomi torként. szerepel; ha az orrlégzés gátolt, úgy az egyén „az orron át beszél"; ez paradoxon, mert éppen az a baj, hogy a hang nem tud az orron átjutni. Normálisnak, helyesebben physiologikusnak tekintjük egy szerv működését, ha megfelel ama rendeltetésének, amely jelenlétét szükségessé te- szL Ha azonban az élettani működések Hiányosak, úgy kóros helyzettel állunk szemben. Az orr életttani működés© a levegő átengedésében, megtisztításában, fölmelegedésében, vizdussá tételében áll, s végül az orr a szaglás szerve is. Ha ezek közül a kötelezettségek közül valamelyiket nem teljesíti, úgy az orr beteg. Gyakori orrlégzésfgátló ok az úgynevezett orrsövényelferdülés. Az orrsövény az orrüreget két félre osztó függélyes fal, mely vékony porc, illetve csontlemezből áll; ezt mindkét oldalt finom nyálkahártya fedi. Már most, ha fejlődési rendellenesség következtében, avagy törés folytán a porcos, vagy csontos lemez elgörbül, úgy abban az orrfélben, amely felé az el görbül és töntént, a levegő útja részben, vagy egészben elzáródig. Az orrsövényelhajlásnak műtéti kezelése abban áll, hogy kellő érzéstelenítés után a lemezt kétol- dalról fedő nyálkahártyaréteg közül az elgörbült porc, illetve csontdarabot eltávolítjuk, mely után a két nyálkahártyaréteg összefekszik, függélyes sima lapot képez, a levegő uija szabaddá lett. A műtét teljes érzéstelenség mellett végzendő. Hangsúlyozni kívánom, hogy orrmütéteknól a narkózis felesleges, ha kokainnal többször beecseteljük az orr nyáLkaháratyáját, úgy az teljesen érzéstelenné válik. Ha orrsövénymütétnél porcot vagy csontot kell eltávolitanunk, a mélyebb rétegekhez a kokainnál kevésbé mérgező tulajdonságú érzéstele- nitőszert, például 10 százalékos novocaln-oldatot fecskendezünk. Nagyon ismert és félt megbetegedés az orr- polypus. Ez tulajdonképpen kisebb-nagyobb, szárral biró, körtealaku, puha, kocsonyás növedék, mely többesrszámban szokott előfordulni; az orr- légzést gátolja, hurutot tart fenn, nem ritkán fej- | fájások kíséretében. Könnyen eltávolithatók, de egyszerű eltávolítás mellett gyakran újból kinőnek. Rendszerint orrmelléküregmegbetegedések, gennyedések következtében állanak fenn, de ha e gennyedéseket megszüntetjük, úgy az orrpolypu- sok többé nem térnek vissza. Az orrnak számos megbetegedését tárgyalni nem lehet célunk, csupán futólag említem meg, hogy az orrban jelentkező rosszindulatú daganatok részben Röntgen-besugározásra gyógyulhatnak, részben nagy, súlyos sebészeti beavatkozást tesznek szükségessé. A leggyakoribb műtétek egyike a mandolák eltávolítása. Fölvetődik a kérdés, bogy vájjon a mandola eltávolítása nem jár-e utólag káros hatással a szervezetre, vagyis azt kelL tudnunk, hogy mi a mandolák funkciója. Sajnos, erre biztonsággal megfelelni nem tudunk. Számos beható vizsgálat, kísérlet, nem tudott erre a kérdésre határozott választ adni. Vannak, akik a mnndolákat nyirokmirigyeknek tekintik, s igy a mandolák azt a célt szolgálják, hogy az orrnyálkahártya felől jövő fertőzőcsirákot felfogják; tehát mintegy védekező orgánum gyanánt szolgálnának. A mando'a gyökeres eltávolítása egy oly műtét, amely rendszerint simán és komplikációk nélkül folyik le. A leggondosabb eljárás mellett is megtörténhetik, hogy bizonyos individuális hajlamosság következtében műtét után néhány órával, ritkábban néhány nappal később utóvérzés lép föl. Ez az utóvérzés azonban könnyen csillapítható. Hogy a mandolákon a diphteria szürkésfehér lepedők alakjában jelentkezik, az közismert A gége vizsgálata már nagy gyakorlottságot kíván. A gégegyógyászat tudományának alapját Czermák, a pesti egyetem néhai professzora vetette meg. Ha gégetükörrel a gégébe bevilágítunk, úgy a tükörben természetesen a gégének fordított képét fogjuk látni. Bár a mai fényforrások mellett a gége a tükör segélyével nagyon jól vizsgálható, ez a vizegálási mód mégis tökéletlen, mert indi- rekt. Azonban módunkban van a gégét tükör bekapcsolása nélkül, tehát direkte megtekinteni, olyképpen, hogy megfelelő érzéstelenítés után egy csövet vezetünk le a gégéig, amely csövet azután a fej hátráfeszitése mellett függélyes irányba igyekszünk hozni, miáltal a gége a maga természetes mivoltában előttünk fekszik. Ezzel a csővel a hangszalagok közé mehetünk, miáltal lelátunk a légcső mélyébe. Az elmondottak némi bepillantást engednek a felső légutak gyógyításának egyes részleteibe; az épületnek csak egynéhány kövét tudtam megmutatni, hiszen minden téglának a felsorolása köteteket tenne ki. A felső légutak tudományinak kiépítésében a magyar orvosi rend az elöő sorban küzdött. Czermák, a tudomány megalapítója kezdte, majd néhai Navratil, Onódi, a nemrég elhalt Pólyák folytatták a küzdelmet, mely sohasem lankad s mindig a tökéletesebb felé törekszik. A SASFIÓK TITKA GYILKOSSÁG, VAGY TÜDŐ VÉSZ? A bécsi titkos udvari levéltár anyagából közzéteszi: Emst Ottó dr. Az a császári okirat, amely a Sasfiók osztrák rangját, nevét megállapítja és amelyből kitűnik, hogy a Reichstadti hercegnek nem volt apja, fordításban igy hangzik: 1882. 6. 280/2. MI ELSŐ FERENC Isten kegyelméből Ausztria császára, Jeruzsálem, Magyarország, Csehország és Velence, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Lodo- mória és Illyria királya, Ausztria főhercege, Lolharingia, Salzburg, Stájerország, Kariutkia, Krajna, Felső és Alsó Szilézia főhercege, Erdély fejedelme, Morvaország őrgrófja, Habsburg és Tirol hercegi rangra emelet grófja ezennel kijelentjük és megparancsoljuk a következőket: Tekintve, hogy a bécsi kongresszusi okmányok és az azoknak végrehajtásáról magas szövet ségeseinkkel Párisban folytatott tárgyalások következtében szükségesnek mutatkozik Ferenc József Károly hercegnek, szeretett leányunknak Mária Lujza Ausztria főhercegnője, Párma, Piacemza és Quastálla hercegnője fiának címét, cimeréft, rangját és személyes helyzetét megállapítani, e tekintetben a következőket határozzuk: 1. Ferenc József Károly hercegnek, szeretett leányunk Mária Lujza főhercegnő fiának, a Reichstadt hercege címet adományozzak és megparancsoljuk egyúttal, hogy a jövőben valamennyi hatóságunk, valamint általában mindenki, mindennemű szóbeli vagy írásbeli tárgyalásnál, megszólításnál és címzésnél a f Öméltósága (Durchlaucht) címzéssel illesse. 2. Megengedjük neki, hogy külön címert vegyen föl és viseljen, amely áll két jobboldalt egymásfelé haladó arany oroszlánból, egy keskeny sáv által kettéosztott vörös hercegi kalappal és köpennyel díszített ovális pajzsban, amelyhez két arany griffet állítunk mint pajzstartókat. 3. Ferenc József Károly herceg, Reichstadt hercege, udvarunknál, valamint egész birodalmunkban rangban közvetlenül házunk hercegei, az osztrák főhercegek után Sorakozik. E parancsunk és rendeletünk, amely min- dekinek tudomásulvétel végett szolgál, két egyező és általunk személyesen aláirt példányban állítandó ki, amelyből egy megőrzés végett titkos Házi Udvari és Állami Levéltárunkban helyezendő el. Adatott Bécs fő- és székvárosunkban, ezernyolcszáztizennyolc év július huszonkettedik napján, uralkodásunknak huszonhetedül évében. Ferenc. (Pecsét.) Srnrdu Ferenc gróf főkancellár. Lazancky Procop gróf csehországi és galíciai udvari kancellár. Geisslem Joh. Nép. báró, az* osztrák illyriai udvari kancellár helyettese. Mellerio Jacob gróf, lombardiai és velencei udvari kancellár. Nem érdektelen, hogy hogyan jutott a Sasfiók a Reichstadti hercegi névhez. A titkos levéltárban egy 987 oldalas akta foglalkozik ezzel a kérdéssel. A bécsi udvarban tisztában voltak azzal, hogy a fiatal hercegnek soha sem szabad átvenni anyja örökségét, a pármai hercegséget, nem lehetett tudni, hogyan fejlődik és mihez vezet, ha a Napóleon fiának egyszer hadsereg és hatalom kerül a kezébe. Másrészről azonban tarthatatlan helyzet volt, hogy a császár unokájának sem neve, sem rangja ne legyen, Mária Lujza fiát mégsem lehetett az egyszerű „Ferenc József Károly ur" névvel illetni. Metternich, mint Európa valamennyi problémáját, ezt a kérdést is megoldotta. A mindenható kancellár tanulmányozni kezdte a császári ház magánbirtokait. A császárnak ugyanis joga volt ezek után a birtokok után címet és nevet adományozni. Azok az „alázatos javaslatok", amelyekben Metternich császárát e rendkívül fontos kérdésről informálta, köteteket töltenek meg. Egymásután kellett elejteni az uradalmakat. Az egyik túlságosan nagy volt, tulnagy Ddtó’/á&t és jövedelmet biztosított volna; a másik ’uisígo- san közel fekszik a határhoz. Végül is már csak az 1612-ben 131.000 forintért vásárolt Reichstadt és Zakopy Csehországban és a valamivel nagyobb Buschtihrad jöttek tekintetbe. „Buschtihradi herceg?" Ez sem hangzott rósz- szül. A kancellár talán a fatális „B“ iránti au.i- pátiájától vezetve, mégis Reichstadtot ajáalocta a probléma megoldására. Ugyancsak súlyos gondot okozott a cimcykérdé s. A legkitűnőbb heraldikusok számtalan tervet nyújtottak be és előttünk fekszik az utolsó javaslat is: két arany oroszlán vörös mezőben kék szegéllyel. A terven a kancellár sajátkezű megjegyzése: „Kék helyett ugyancsak vörös szint kell használni A szerencsétlen heraldikusoknak nem kötötték orrára ennek a szín változtatásnak az okát Valószínűleg azért történt, mert az eredeti terven rossz ómenként, a borzasztó emlékű francia trikolór színei sorakoztak. Betegség és halál Megmérgezték-e Napóleon fiát, vagy természetes halállal halt-e meg? Ezt a rejtélyt mindmáig nem oldották meg és mégis a világ itélőszéke elé kell terjeszteni. Itt adjuk az indiciumokat a bizonyításhoz. „Az én történelem csak a születésemből és a halálomból fog állani.“ Ezt mondotta fájdalmasan a herceg, amikor közeledni érezte a halálát. A tulajdonképpeni halál-okról eddig több verzió volt forgalomban. A reichstadti herceg legjobb barátja, Prokesch-Osten feljegyzéseiben azt írja, hogy Napóleon fia előbb lelküeg roppant össze kielégítetlen tettvágya miatt s sorsának kilátásta- lansága fölött való elkeseredésében és csak ezt követte a testi sorvadás. Ezzel szemben az orvosok természetesen sokkal materialisztikusabb halál-okokat kerestek és a fiatal herceget kezdetben egy állítólagos májbetegség ellen kezelnék. Később Malfatti dr., az udvar orvosa, kiadta a jelszót, hogy a herceg tüdőbeteg és ebben a diagnózisban senki sem mert kételkedni; nemcsak, mert Malfatti korának egyik legnagyobb orvosi autoritása volt, hanem mert ez a diagnózis volt a legkényelmesebb. Nem szabad elfelejteni, hogy úgy Ausztriában, mint Franciaországban úgyszólván a levegőben lógott a gyanú, hogy Napóleon fiát többé- kevósbé brutális utón el -akarják tenni láb alól. Ez a híresztelés nem volt ismeretlen a bécsi udvar előtt sem. Szükséges és fontos volt tehát a hercegnél egy olyan hihető és plauzibilis betegséget megállapítani, amelyhez a pletyka kevésbé nyúlhatott hozzaá. Mielőtt állást foglalnánk ebben a kérdésben, objektíve meg kell állapítani, hogy a hercegnél teljesen hiányoztak a tuberkulózis előfeltételei. A családjában sem anyai, sem apai részről nem fordult elő tüdőbaj és hiányoztak a rossz táplálkozás, fertőzés, túlságos munka stb, is. Igaz ezzel szemben, hogy az első bécsi orvos, Staudenheim dr., már jóval a Malfatti-féle diagnózis előtt Neipperg grófhoz intézett levelében (1828 január 1.) hangsúlyozza, hogy a herceget kímélni kell. Ez a kímélet azonban nem a kezdődő tuberkulózis jelei miatt volt szükséges, hanem mert a Sasfiók hirtelen fellépő és heves gyengeségi rohamokban szenvedett, amelyeknek okát még ma sem ismerjük. Mikor 1830-ban Malfatti Staudenheim dr. haSzőnyegjavitó- tisztitó vállalata, Jiringer-utca 14. Tel. 29-32, * Meghívásra költségmentesen vidékre is. Brusno" gyógyfürdő, a „Szlovák Karlsbad“ 99 a Zvolen, SilSács, Baftsk&*Byst<rical vonalon — 4 erősön r&dlóakflv, szénsavas, glaubersós forrással, csodás gyógyhatású moortclepekkel, mindenféle gyomor-, máj-, vese-, cukor- és nó'i bajoknál, méhgyulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Mérsékelt árak, Kérjen prospektust. lála után átvette a Reichstadti herceg egészsége fölötti felügyeletet, a kezelés kizárólag azokra a rendszabályokra szorítkozott, amelyek a paciens általános erősítése miatt voltak szükségesek. Az egyetlen diagnosztizálható betegség ekkor a bőr dyoscrasiája volt. A test különböző részein, főleg a tarkőn é9 a felső karokon különös bőrszinező- dések képződtek. Ezt a betegséget a herceg apjától örökölte. Napóleon is sokat szenvedett miatta. A kezelés főleg fürdőkből, az izzadás elkerüléséből és — nagyon sok Seltersvizből állott. Ez utóbbi szert nem azért használták, hogy a tüdőt erősítsék, hanem mert meg akarták akadályozni, hogy a bőrbaj a bronchusokra is átterjedjen. A Sasfiók félévvel haláld előtt egészséget katona Az 1830-as párisi júliusi forradalom súlyos lökést adott Európa mesterségesen fentartott békéjének és belső egyensúlyának, a francia kérdés ismét aktuális lett. A bonapartista párt erősebben dolgozott, mint valaha és a Reichstadti herceg népszerűsége napról-napra növekedőben volt. Nem csoda, ha a Sasfiókot Bécsben jobban őrizték, mint azelőtt Hiszen nemcsak hatalmas ütőkártya volt Metternich kezében, hanem egyúttal értékes zálog a. francia „legitim" rezsimmel és a francia néppel szemben. A herceg ebben az időben rendkivüli buzgó- sággal látott neki katonai tanulmányainak. Hivatalosan mint alezredes Wasa herceg gyalogos ezredéhez volt beosztva (1831). Wasa herceg vezérőrnagy a hercegről szóló jelentésében igy ir: „Tüzes temperamenfumu és rendkívül nagyravágyó karakterű. Társadalmi érintkezésben kellemes és szerény. Alantasaival szemben szigorú és igazságos. A legjobb akaratot és dicséretes buzgalmat mutat arra, hogy tudását a különböző szolgálati ágakban tökéletesítse és rövid idő alatt rendkívül sokat is haladt. Zászló- alját jól és ügyesen vezeti és kommandirozza, jó és ügyes lovas." Wasa herceg a jelentést a következő szavakkal zárja: „Az egészségi állapota jó és mindennemű fáradság elviselésére alkalmas.“ A Sasfiók tehát félévvel a halála előtt egészséges és jó katona volt. Magyar könyvtárat szervez Nyitra városa A városi kép visel öt estül of uiabb határozata Nyitra, április 28. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután tartotta Nyitra város képviselőtestülete rendes havi ülését Cobori Károly városbiró ©LnÖklete mellett. Az ülés egyhangúlag tudomásul vette a járási hivatal átiratát, mely szerint a járási hivatal nem emel kifogást a méntelep eladása és vételár nagysága ellen. Mint ismeretes, a város három millió koronáért el fogja adni méntelepét az államnak. Szintén vita nélkül ment keresztül a tanács javaslata, hogy a szegényház fentartási költségeire ismét gyűjtést inditson a város. A gyűjtés kivánatos eredményessége esetében a pótadó negyvenhárom százalékkal csökkenne. A Nyitra folyó szabályozásának kérdésében Cobori városbiró beszámolt arról, hogy az állam visszavonhatatlanul hetven százalékkal járul hozzá a munkálatok költségeihez, míg a megye tiz százalékos hozzájárulást biztosított. A munkálatok 21,780.000 koronába fognak kerülni. A karbantartás költségei 900.000 koronát fognak fölemészteni. Ehhez az állam ötven százalékos hozzájárulást biztosított a városnak. A laktanya átépítésének tárgyalásánál elhatározták, hogy az építkezést meg kell kezdeni, egyben meg kell szerezni az erre vonatkozó kölcsönt is. Klobusicky keresztényszocialista a magyar könyvtár ügyében interveniált. Hosszabb beszédben foglalkozott a kérdéssel és megállapította, hogy a képviselőtestület már közel két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a törvény értelmében négy ezer koronáért magyar nyelvű könyveket vásárol és igy kiegészíti a városi könyvtárt E határozat ellen annak idején a cseh pártok feüebezéssel éltek, melynek folytán az ügy iratai a járási hivatalhoz kerültek s ott azok máig sem nyertek elintézést. A tárgyhoz hozzászóltak a Szlovák pártok képviselői is, akik helyeselték Klobusicky álláspontját, hangsúlyozván azt, hogy a kisebbségeknek a törvényben biztosított jogait tiszteletben k©U tartani, mert azok e kisebbségeket megilletik a való Ságban is és nemcsak papiroson. A képviselőtestület úgy határozott, hogy megbízza a városi tanácsot, hogy járjon el ez ügyben és állapítsa meg a késedelem okát. Kisebb jelentőségű ügyek le tárgyalása után a közgyűlés végétért.