Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-10 / 84. (1418.) szám

1927 április 10, vasárnap.

'BKSGOTíA^^ATl'inKtiJS®

II sxlovansxköl püspöki kar a kongruatörvény módosításáén

Prága, április 0. A pozsonyi katolikus központi irodát, amelynek élén Bubnics püspök áll,.-a szlorenszkói püspöki kar fölhívta, hogy dolgozzon ki egy uj kongruatörvény- tervezetet, amelyet a püspöki kar törvényhozók utján a kormányhoz fog eljuttatni. Egyidejűleg az összes espcrességek fölhívást kaptak arra vonatkozólag, hogy javaslataikat és panaszaikat közvetlenül a katolikus központi irodának küldjék be. A szlovenszfcói püspökök kezdeményezésükkel véglegesen rendeztotni óhajtják a kongrua kérdését. A legutóbbi kongruatörvény ugyan már régv- rietbelépett, azonban a végrehajtási rendelet még a mai napig sem jelent meg.

A pekingi orosz követség épülete, amelybe Csamg- csolin katonái erőszakkal behatoltak.

A vasárnapi munkaszünet parlamenti szabályozása

Prága, április 9. A képviselőhá^ szociálpolitikai bizottága előtt már hónapok óta több, a kötelező vasárnapi munkaszünet általános bevézetéséről szóló kezdeményező javaslat fekszik. A javaslatokat a szocialista pártok nyújtottak be és hivatkoznak azokban arra, hogy a vasárnapi munkaszünet a legtöbb községben már be van vezetve és most mindössze ennek általánosításáról van szó. A szociálpolitikai bizottság ezt a kérdést megegyezés utján igyekezett megoldani, azonban a megegyezés nagy nehézségekbe ütközött, mintán az iparospártok az általános vasárnapi .munkaszünet ellen fogattak állást. A Szociálpolitikai bizottság ennek a kérdésnek megoldására egy albizottságot alakított. Ez albizottságnak tegnap kellett volna először, összeülnie, azonban a gyűlésen csakis az ellenzéki szocialista képviselők jelentek meg. A kormánypártok egyelőre még az iparbsügyék nyolcas bizottságában tárgyalják a kérdést. A bizottságnak e napokban lefolyt tanácskozásain, amelyen résztvett a kereskedelemügyi miniszter is, az agráriusok, a nemzeti demokraták és az iparospártiak továbbra is ragaszkodtak azon követelésükhöz, hogy az üzletekre az általános vasárnapi munkaszünet ne legyen kötelező. A helyzet tehát ma az, hogy a vasárnapi munkaszünet kérdésében a jelenlegi, rendelkezéseken minden valószinüség szerint csak lényegtelen változások fognak történni.

— Komáromi tiltakozás a közigazgatási reform ellen. Komáromi fudósntónk jelenti: Komárom

k ép viselőt es tüle tértek ülésén tegnap a kommunista párt tiltakozás terjesztett elő a közigazgatási reform ellen. Az állami jegyző óvást emelt az indítvány tárgyalása ellen, de a kommunistáik Steimer nemzetgyűlési képviselő felszólalása után javaslatukat elfogadtatták. a képviselőtestülettel. Az ál- lami jegyző a határozat ellen vétót emelt.

jqueurRakq/)'

^cöÖMeRSKATOVARNA^

íjAvRUM-A-UKéRVjUC-SPoi;

TÖMÖRI' $• U KÓRGV^i R- Rr

•^07NAV/A’

Mandarin . Caoao - Dló-Créma - Triplc-Sec - Curjcao- Kerlobadl késáru ,.Késmárki kiállításon ar«ny éremmel kitüntetve ^ *»A Nemzetközi Dunekiállitáson areny éremmel kitünUlv*

Hodssa elitéBi

a SélakrabBás iskolapolitlkáBát

Ax IskoSaiágyi miniszter beszéde a képwiseiőfcáx kuSturálls bizottságában — A kisebbségi iskoSaaasionómia a közigazgatási reform irányvonalain halad — a tankönyvekbe kihagyják a 9a js, nemzeti és osztály gyűlöletet szilé részeket — A nemzeti hódítás babonájának alkonya

Prága, április 9. A képviselőhöz kulturális bizottsága tegnap folytatta Hodza iskolaügyi miniszter expozéja feletti vitát. A vita befejeztével Hodza miniszter újabban válaszolt az elhangzott beszédekre és részletesen kifejtette programját.

A miniszter elsősorban kijelentette, hogy az úgynevezett nagy iskoIaprogTammal szemben előnyben részesíti a realizálható programot, mert mielőtt még a nemzetiségi iskolaügy és főleg a középiskolák rendszerének nagy reformjára kerül a sor, számos szervezeti hiányt kell megszüntetni.

A főiskolai és a polgári iskolai tanerői: képzésének kérdésében még nem jött létre megegyezés az iskolaügy és a pénzügyminisztérium között s azért Hodza egyelőre azt a követelését akarja megvalósíttatni, hogy kétéves tanfolyama pedagógiai akadémiákat létesítsenek és pedig egyet a népiskolai tanítók, egyet pedig a polgári iskolai tanítók képzésére.

A rendeletre vonatkozólag, amely a tanítóságot a pártagitációktól eltiltja, a miniszter meg van győződve, hogy úgy a tanítók, mint az iskolavezetők is be fogják látni, hogy „ gyűlölködő pártpolitizálás sem az általános ískolaügyaek, sem a tanítványoknak nem tett jó szolgálatot, de a legkevésbé az államnak.

A vallási lelki gyakorlatokra vonatkozó rendeletén nem lehet semmit sem változtatni. Sem az iskolák, sem pedig a hatóságok nincsenek feljogosítva arra, hogy a tanítókat és tanítóságot vallási lelkigyakorlatokra 1 'ny- szeritsék vagy abban őket akadályozzák. Egyetlen oldalról sem engedhető meg tehát az erőszakos befolyás.

A középiskolák tanóráinak csökkentése

A középiskolák rendszerének ------úja

még csak részleges és egyelőre csak a tanítási rendszer bizonyos átszervezésére szorítkozik. Föltétlenül ragaszkodni kell ahhoz, hogy

tanórák számát csökken teái kell a testnevelés javára, valamint a klasszikus nyelvek tanítását is meg kell reformálni.

Ez évben a középiskolát abszolváló 7433 növendék közül 14.8 százalék tanulja a görög nyelvet, 62.4 százalék a latint, 80 százalék a franciát vagy angolt és 5 százalék a franciát és angolt, mint kötelező tantárgyat. Ez a viszony a jövő évben a görög nyelv rovására módosulni fog. Az iskolaügyi minisztc n egy idegen szláv nyelvet (az orosz vagy szerbe!) és a cyrillikát is be akarja vezettetni a középiskolákba.

A tanítóképzők

A tanítóképzői ntézetek közül föltétlenül meg kell szüntetni a fölöslegeseket, igy például a csaszlauit és trautenauit.

A német képviselők követelésére a prágai német technikán egy geológiai intézetet létesítenek.

Azonban a bányászati és állatorvosi b.hultá- sok létesítését a német főiskolákon nem lehet keresztülvinni, mert ehhez hiányzanafK a szükséges pénzügyi eszközök. Az iskolaügyi minisztérium a német főiskolák iránt rgy érdeklődést tanúsít. Egy német főiskolai szakértőt behívott szolgálattételre a minisztériumba s az ő feladata lesz a német főiskolák ellenőrzése és istápolása. A nemzeti kisebbséghez való hozzátartozás nem akadálya annak, hogy valakit központi hivatalnoknak fői ne vegyenek. A miniszter nagy súlyt helyez arra is, hogy a német egyetemen szerzett okleveleket egyenlő értékűnek vegyék a központi államhivataloknál, mint a cseh okleveleket

A tankönyvek reviziója

A miniszter szükségesnek tartja továbbá az összes tankönyveket revízió alá venni, mert a forradalmi lázban számos helytelenség, tévedés és egyoldalúság történt. A miniszter maga is azon a véleményen van, hogy az iskolákat a tankönyvekben is mentesíteni kell a politikától. A tankönyvekből el kell tüntetni az egyik vagy másik nemzet elleni gyűlöletet és még a nyomát is an* k, ami faji, osztály- vagy nemzeti gyűlöletet szíthatna és a gyermek lelkét megmérgezné,

A nevelés terén föltétlenül egyensúlyt kell tartani a város és a falvak között. A népkönyvtárakat nem tartja egyesitheíőknek az iskolai könyvtárakkal. A miniszter törekszik arra, hogy foldmives-iöiskolákat ízesítsenek.

Háború előtti minőségben és csomago ásban a legtöbb vas- és építőanyag kereskedésben ismét kapható Csehszlovákiában.

„BISEfb-WER E TEERiOUSTRIE A. G.

Reprasentanz: Praha II., Hybernská-ulice 9.

Az iskolaautonómia és a nemzetiségi kérdés

A miniszter ezután a kisebbségi képviselők által föltett kérdésekre válaszolva nyilatkozott az iskolaiügyi autonómia kérdéséről és kijelentette, hogy

ehhez a kérdéshez újabbat nem mondhat és semmit nem vehet el abból, amit a kópviselöház nemzetnevclésügyi bizottsága előtt mondott.

Sajnálattal állapítja meg, hogy akkori kijelentéseit félremagyarázták, úgy hogy azok nyugtalanságot szültek. Az iskolai autonómia kérdése még német szempontból sem olyan nehéz, mint amilyennek látszik. Különösen nem nehéz ma,( , amikor a kérdés ugyanazokon az irányvonalakon halad, mint a köz- igazgatási reform. Egészen természetes, hogy a közigazgatási reform is majd ugyanazokon az alapelveken nyugszik, mint az iskolai ön- kormányzat.

Ma még nem tud eleget tenni egy konkrét programot kívánó apodiktikus föl- szólitásnak, de reméli, hogy igen rövid időn belül már konkrét javaslatokkal jöhet. A kisebbségek ügye, vagyis a nemzetiségi politika és ezzel kapcsolatosan az iskolai önkormányzat kérdése oppen a legaktuálisabb kultúrpolitika azon nagy feladatai közé tartozik, melyeket a lehető leggyorsabban és - jobban kell elintézni. Ezek a javaslatok természetesen olyanok lesznek, hogy azok a poiiuuai csoportok, melyeken a a kormány egész politikája nyugszik, vállalhassák értük a felelősséget. Mi sem a* iskola, sem a politikai közigazgatás terén nem fogunk forrada. ü experi- ntumokkal kísérletezni. A miniszter meg van győződve arról, hogy a cseh és német nemzet iwegegyezése alapján megtalálható az együttélésnek és a kultúrpolitikának olyan formája, amely megfelel annak a nagy elhivatásnak, amit a két nemzetnek a csehszlová'

’ .rsaságban együttesen kell betölt nie. El vagyunk tökélve arra — mondta ^ a miniszter —, hogy a nemzetiségi problémát ngy oldjuk meg, hogy azzal tényleg kisebbségeink és államunk érdekeit szolgáljuk.

Legyen vége a lélekrablásnak

A súrlódási felület köztünk egyik oldalon a csehek és szlovákok, a másik oldalon a németek és magyarok között: a kisebbségi iskolák kérdése. A probléma azért*nehéz,

mert a német és cseh nacionalizmus szélsőségei egymásba ütköznek. Nem volna helyénvaló ezeket a nehézségeket lebecsülni, de esztelenség volna azt hinni, hogy itt egy vég- nélküli állandó harcnak kell folynia.

Találunk majd modus vivendit, ha megszívleljük a2 elvet, hogy kölcsönösen kerüljük a lélekrablást. A lélekrablás kifejezésnek végre valahára el kell tűnnie az állampolitika szótárából. Elégedjünk meg a nemes és erkölcsös céllal: mindenki tartsa meg a magáét. Kisebbségi iskolákat fogunk építeni ott, ahol ehhez törvényes és gyakorlati feltételek megvannak.

Senki sem tehet nekem szemrehányást, hogy ezen a téren a német nyelvet háttérbe szorítottam volna,- mert hivatalmokoskodásom alatt tizenkét kisebbségi iskolát nyitottam meg. A miniszter ígéri, hogy a német részről jövő hasonló igényeket támogatni fogja. Ez talán bizonyos esetekben a régi gyakorlat áttörését jelenti, de nem érti meg az olyan kisebbségi politikát, mely egy olyan német községben létesít cseh polgári iskolát) ahol egy etlen cseh család sem lakik.

Ezzel nem lehet a községet elcsehesitení, csupán elkeserítik a lakosságot, mert ez lélekrablás. Meg kell szabadulnunk attól a ku’turális babonától, hogy a nem:.. xresz- jtizse attól függ, hogy egy háromszáz vagy ! négyszáz német lakosú községben van-e cseh | iskola vagy sem. Nem a nyelvi nivellálástól ! függ az értelmes nemzetiségi és állampoliti- :ka, hanem azok lelki közeledésétől, akiket a | sors összekötött s e téren éppen az iskolaügynek feladati jó példával járni elől.

A katolicizmus és huszitizmus

A miniszter ezután részletesen foglalkozik a szlovák iskolakérdéssel és védelmébe veszi a Vivák szlovák néppárti képviselő részéről megtámadott szlovenszkói cseh tanyákat A cseh tanítók Szlovenszkőra uj kultúrát hoztak és éppen ez okozza a nézeteltéréseket a szlovákok és csehek között. A miniszter rámutat arra, hogy amióta ő az iskolaügyi tárca élén áll, nincsen egyetlen szlovák középiskola sem, amelynek nem szlovák igazgatója volna. Ami pedig a huszitizmus kérdését illeti, kivánja, hogy a két erős cseh tradíció, a huszitizmus ég katolicizmus békésen éljen egymás mellett

és ne veszélyeztessék a nagy belső szolidaritást Hiszen a huszitizmust éppen úgy áthatja a nemzeti gondolat, mint Cyrill és Metód müvét. A cseh nép éppen a vallási háberuk miatt többször veszélyeztette exisztemc.áját, szolgáljon ez a jövőre figyelmeztetésül.

A miniszter végül a köztársasági elnök képének az iskolákban való elhelyezésére vonatkozólag kijelenti, hogy erről az illetékes faktorokkal tanácskozásokat folytatott. Két vélemény merült fel. Az iskolai:, yi minisztérium azt javasolja, hogy törvényes utoii kötelezzék az összes iskolákat a köztársasági elnök képének elhelyezésére. A másik felfogás szerint elegendő a köztársasági elmér elhelyezése. Maga a miniszter az első vélemény mellett van és azt kivánja, hogy ez a kérdés törvényileg rendeztessék.

Hodza miniszter beszédét a többségi pártok bizottsági tagjai is tetsrémvilv, ..hassal fogadták. Ezzel az iskolaügyi vita befejeződött .

3