Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-10 / 84. (1418.) szám
Mai számunk 16 oldal VI. évf. 84. (1418) szám s Vasárnap » 1927 április 10 5% .tfiiMafi n ■■! ■iinigT i-ri--mn-ns-—ira«-i .... ■ ——-———•mnwiir« wnrai «**•<* .t««i nnsaMWWLMaunwMn'tni) 111 ■ üi-anKaras:■'•■■«. .-ursaN El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, » gyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: t /enle 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: VZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/IIÍ. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Csendőrök és parasztok egyesült erővel hosszai üldözés után letéri- •tették a nagvbicsei banditákat — de . arányban áll-e bét kioltott emberélet és három halálos sebesül,és ezzel a pénzzel, ezzel az ellopott nyomorult százezer koronával, mely mellesleg szólva utolsó fillérig meg is térült? Szép üldözés volt, remek üldözés, a Vág zúgó, kísérteties vize, a Kárpátok sötét bércéi, az irtatlan vad rengetegek, holdíény a rablóvárak tövében és a holdfényben csillogó fegyvercsövek, kaszák, kapák — egy-egy felvillanó revoívertüz, egy-egy emberhalál! Maykárolyi romantika, ' oldshatterhandi kalandok, az újságoknak és az olvasóknak csemege — de miért halt meg Holpaka földműves, Jánoska telepes és miért vivődik a halállal Pazgyernatv György telepesgazda? Kz a Puchó melletti harc sötét fejezet marad, sötét és csúnya, mert ártatlan és kikerülhető halálesetek fordullak, benne elő. Százezer korona és nyolc halott, elvégre ez mégsem arány! Jó, a haramiák megérdemelték a frünkódést, jé, a szegény csendőröket hivatásaik gyakorlása közben érte hősi halál, de hogy kerül oda a három ártatlan paraszt, három. szegényember, akit még a rabló is megkímélt volna, aki valóban. úgy csöppent a halálba, mint Pilátus a krédóba? Kinek a bűne ez? Előttünk már az is szörnyűnek tűnik, hogy egyáltalán megengedték a lakosságnak, hogy ré's^tvegyen a:: veszedelmes' gazemberek üldözésében. Hisz másutt, ahol a hatóságok .valami veszedelemtől félnek, ahol ház fenyeget be omlással, ahol viz árad, ahol tűz vau, ahol dinamit robban, kilakoltatnak, kiürítenek, kordont vonnak, féltik az emb ;ek életét — és itt mégis tűrték, hogy a hiányosan fölszerelt tömeg, asszonyok, gyerekek, ásók és kapák, ez a gyakorlatlan, egyszerű népség bemerészkedjék a rengetegbe, az oroszlán barlangjába? Itt miért nem féltették a polgárok és a parasztok életét? Hiszen a rablók a szegény köznépnek úgysem ártottak volna, ők pénzre pályáztak — de ha a tömeget ellenük izgatták, akkor persze nem kegyelmeztek. Nekik utóvégre úgyis mindegy volt és mielőtt elesnek, mit bánják ők, akár egy félfalut is előre küldenek a másvilágra! Elismerjük, hogy a telepet jói ismerő lakosság alaposan megkönnyítette az idegen és alig néhány éve Szlovenszkón lakó csendőrök munkáját, de megengedhető, hovy a parasztokat a biztos halálba küldjék? Ha önként jelentkeztek is, haza kellett volna őket küldeni, meg kellett volna őket nyugtatni, meg kellett volna parancsolni, hogy ne hagyják el házaikat, amig a veszedelem tart, — de megengedni, hogy a revolverek csövei elé álljanak? Hiszen a csendőrség azért létezik, hogy megvédje a lakosság életét s ha veszedelmes emberek kószá’nak a vidéken, a környék épségének érdekében ártalmatlanná tegye a rendbontókat. Minek itt a kapáskaszás parasztság? A kétszáz csendőr nem volt elég? j Ha a parasztok fölkerekedése népitélet akart lenni, a csendőröknek ezt is meg kellett volna akadályozniuk. Népitéletről azonban szó sem volt, mert hisz a sebesültek .és a tanuk egyhangúan azt álldották, hogy „muszáj volt" — ők kénytelenek voltak a rablók üldözésé-1 re kivonulni. Nem, nem, ezt nem hisszük, nem hihetjük. Nem hihetjük, hogy a csendőrség kényszeritette Puchó környékének lakosságát,1 hogy vigye a bőrét a vásárra. Hiszen az illetékesek . az előbb ártalmatlanná tett hara-| miák magatartásából már tudhatták, hogy milyen veszedelmes a játék s hihetetlen, hogy a; csendőrök vétkes könnyelműséggel mégis ha rebaszól-tolták vo’na a lakosságot, amelynek életére, békéjére és épségére pedig őr-j Állandó angol-francia-német bizottság a balkáni viszályok békés elintézésére A belgrádi német követ vezeti a tárgyalásokat Berlin, április 9. Az albániai konfliktus kérdésében a londoni, párisi és berlini külügyminisztériumok közötti diplomáciai tárgyalások befejezést nyertek. Diplomáciai körökből nyert értesülés szerint a három kormány a balkáni kérdésben elvi megegyezésre jutott. Minthogy úgy Olaszország, mint Jugoszlávia és Albánia is beleegyezését adta abba, hegy a jövőben elcioráulfmtó hasonló viszályok esetén az angol-francia-német vizsgáló- bizottság működésbe lépjen, a három nagyhatalom balkáni bizottságának megalakulása biztosítottnak tekinthető. A német követ, mint a belgrádi diplomát-., tesi aet doyenje, a hatalmak képvis.-, vili e-k esetleges tárgyalásain átveszi a vetető szerepet. Négy szovjet hadosztályt ésszpontosítottakazorosz-kinai határon Az oroszok a peSxSssgf Incidens megtorlására betörnek Észak- ki náfeal A z anas©3 belpolitikái _ harcok — A második in tar* v nácicnálé tSSntetini fog Anglia ellen London, április 9. Angol sajtóügynökségek skandináv források nyomán ma azt a hirt közük, hogy Oroszország Mongóliában és a transzibériai vasút környékén csapatokat von össze. E csapatösszevoiiásokból arra kö vetkeztetnek, hogy a pekingi szórjetliövétség átkutatását megtorlandó. az oroszok meglepetésszerii támadást terveznek a keletszibériai folyók mentén Charbin ellen s ha kell Pekingig is előnyomulnák. Eddig négy gyaloghadosztály, három lovasezred és nagymennyiségű tüzérség indult Szovjetoroszország legkeletibb pontjaira. Más csapattesteik szintén készen állnak. Az Oroszország háborús készülődéseiről szóló híreket csak a legnagyobb fenfartássa! szabad fogadni, mert nyilvánvalóan a célból készültek, hogy Angliában hangulatot csináljanak a kínai csapatkiküldéshez. A konfliktus angol belpolitikai következményei egyre érezhetőbbekké válnak. Lord Birkenhead tegnap esti beszédében ismét élesen megtámadta a munkáspártot s azt állította. hogy a Labour Partv újabban tanúsított csökönyösségével egvszersmindenkorra eljátszotta szerepét az angol történelemben és soha többé nem kerülhet kormányhatalomra. A készülő angol szakszervezeti törvényről szólva Birkenhead megállapította, hogv az súlyos konfliktusra fog vezetni a kormány és a munkásság között. A kormány igen jól tudja ezt. de a jövő érdekében most scin ijed meg a pillanatnyi torzsalkodásoktól. Mielőtt a kormány megtette volna a javaslatot, előbb mérlegelte a várható eseményeket de tudja, hogy a küzdelmek elkerülhetetlenek. Snowden egy londoni beszédében már foglalkozott Birkenhead álláspontjával. Szerinte a szakszervezeti javaslat olyan, mintha az örültek házának lakói szövegezték volna meg. mert csak elmebeteg vetemedhetik arra a gondolatra, hogy azt a nehéz gazdasági helyzetet, amely Angliában uralkodik, a tőke és a munka egymásrauszitásával még jobban elmérgesitse. Az angol munkásság a kinai hadiárat e-11 eni küzdelmet nemcsak Angliában és nemcsak az alsóházban, hanem a külföldön és a világ fórumán is folytatni akarja. A második internacionálé ma elsősorban angol befolyás alatt áll s igy kétségtelenül magáévá fogja tenni a Labour Partv álláspontját. Egészen bizonyos, hogy Európa szociáldemokratái május elsején tüntetni fognak az angolok kínai imperializmusa ellen. Az internacionálé május elsején határozatot fog elfogadni, amely .a kinai vizeken levő hadihajók és a Kínába szállított csapatok azonnali visszavonását fogja követelni. Ugyanekkor az internacionálé tiltakozni fog az albániai események ellen is. mert ez a kis balkáni állam azon az utón van, hogy olasz gyarmattá váljék. A balkáni krízis ui háborút idézhet elő s a szociáldemokraták véleménye szerint e keleteurónai konfliktus mögött is az angol konzervatív pár* keresendő. Az angol májusi ünnepségek kétségtelenül a szakszervezeti törvény- és a kinai politika elleni munkástüntetések tetőpontját fogja alkotni. te. orosz felháborodás Moszkva, április 9. A szovjet távirati irodája jelenti: A pekingi szovjetkövetség razziájáról és a shanghaii szovjetkonzulátus kö- rülzárásáról érkezett hírek a szovjetunió területén' óriási felháborodást keltettek. A' Minskben ülésező fehérorosz tanácskongresz- szus határozatot fogadott el, amelyben felszólítja a kormányt, hogy tegyen erélyes rendszabályokat „a szovjetorosz diplomaták megbánásának meggátlására". Moszkvában, Leningrádban és Charkovban óriási tüntetések voltak Anglia ellen. Az általános vélemény az, hogy Oroszország ne fogadja el a háborúra való provokálást, hanem őrizze meg nyugalmát és csak diplomáciai eszközökkel éljen a provokatív akció megszüntetésére. Románia természetesnek találja az olasz-magyar szerződést Bukarest, április 9. Az Irdretarea nevű hivatalos lap szerint, a román ellenzék tegnap interpellációt jegyzett be a parlamentben az olasz-magyar szerződésről. A. hivatalos lap nem érti, hogy miért izgatta fel a román ellenzéket Mussolini és Bethlen két római pohárköszön- j tője. Olaszország olyan politikát folytat, amely érdekeinek megfelel és ha most megnyerje Magyarországot, azt áz államot, amelynek érdekei eddig diametrális ellentétben állottak a többi érdekkel, akkor ez csak nyereségnek tekinthető. Magyar belwgyminiszteri rendelet külföldiek vizűmnél- küli határátlépéséről Budapest, április 9. (Budapesti szerkesztőeé- gikuk telefonj elöntése.) Ma belügyminiszteri rendelet jelent meg, amelynek értelmiében külföldi állampolgárok rendkívüli és kellőleg igazéi: esetekben, mint halál, súlyos betegség, orvosi műtét, vagy halaszthatatlan, életbevágó fontosságú teendők esetiében az illetékes magyar külképviseleti hatóságok engedélye, vagyis vizűm nélkül is bebocsátás tők Magyarország területére. Bekocsáitha- tók az említett okok nélkül is azon idegen állampolgárok, akik liakásbizonylnttial igazolná tudják, hogy állandóan Magyarországon Iáiknak és saját hibájukon kívül mulasztották el a vizirmsze-rzést, de bebocsáthafók azok is, akik az utazás megszakítása nélkül Magyarországon átutazóban vannak más országba s ugyancsak igazolni tudják, hogy saját hibájukon kívül mulasztották el a magyar átutazóéi vizrn/m megszerzésiét. Ilyen esetekben azonban csak akkor engedhetők be magyar területre az idegen állampolgárok, ha már annak az állaimnak vízuma meg van útlevelükben, ahová Magyarországon keresztül utaznak. A vizűim nélkül Magyarországra érkező idegen állampolgároknak. Budapesten kell utólag megszerezniük a láttamozási, a2 átutazóiknak pedig a belépési rendőrhatóságok adják ezt meg. ködnie kell. A csendőrség hivatása és köteles- J sége, hogy a népet megvédje, hogy segítsen az embereken — és hallatlan dolog, hogy a helyzet megfordult s hogy a nép segítette a csendőröket. Ma már elmúlt az a világ, amikor a parasztok kaszásán, kapásán fölkerekedtek egy-egy haramia üldözésére, ma már elmúlt ez a világ, amely különben éppen a nagybics- csei esetben volt lehetetlen, mert hiszen hajdan népitéleteket csak olyan gazembereken hajtottak végre, akik közvetlenül a népnek ártottak, nem pedig — mint ebben az esetben — akik olyan bűncselekményt követtek el, amelyhez falusi parasztoknak tulajdonképpen semmi közük sincs. Nem, nem merjük hinni, hogy a csendőrtiszt ilyen parancsot adott a lakosoknak — mint egyes lapok írják, — „nos, most fogjatok kapát, kaszát és gyerifoh az er- i dőbe egy kis ewbervadászalra". Ez több lett, volna, mint vétkes könnyelműség, ez a középkor visszatérése, a jog és a törvény rendszerén nyugvó állam arculcsapása. — Lehetetlenség. Ismételjük, alig mérjük föltételezni, hogy a lakosság bevonása tudatosan és a csendőr- tisztek parancsára történt, hiszen ez meghazudtolná mindazt, amit mi a csendőrség Szerepéről, a rendföntartásról és a lakosság életének biztosításáról tartunk, — de ha mégis; megtörtént, akkor európai jelentőségű bűn,' mely mindennél szigorúbb megtorlást követel.! Elvégre a csendőrség mégsem játszhat a gond- j jaird bízott nép életével és nem kergetheti ci-! nikusan a Szegény parasztokat a biztos halálba! Különösen előttünk, magyarok előtt isme-1 rétién fogalom egy vidék lakosságának ily meggondolatlan és könnyelmű fölhasználása. Mi ismerjük a régi magyar csendőrt, aki mindig elegendő volt ahhoz, hogy pompásan működő szervezetével gondját viselje a lakosságnak s a nép életének kockáztatása nélkül ár- talmaílauná tegye a haramiákat. Fegyelem, rend és eréíy — hányszor diadalmaskodott ez a legkomplikáltabb esetekben is! Az elő nem fordulhatott volna, hogy egy egyszerü százezerkoronás banklópás hét emberáldozatot és három halálos sebesülést követeljen, vagy ha az ilyesféle vérengzés már kikerülhetettenné vált, lehetetlen lett voma, hogy a lakosság vigye vásárra a bőrét. A Puchó vidékén lejátszódott gyászos emlékű embervadászat nem egyszerü kriminál-eset többé, hanem a meggondolatlanságnak és a könnyelműségnek, olyan eredménye, amely fölött minden rendhez szokott európai ember valóban csak rosz- szalással csóválhatja a fejét.
