Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-08 / 82. (1416.) szám
‘&J&ÍAXAVI v EH tífc XOíj I a|>i'iua O. |)cuicA> lenüi ki iltani annak, ka örökösen csak azt hallja: ide nézz, a testvéreid, a németek, a magyarok, öl? a te legnagyobb ellenségeid, ezeket kell ülnöd, pzek megsemmisítésére kell törekedned saját éleMost még azzal a ténnyel kívánok foglalkozni, amelyet a csehszlovák vezérkar állít folyton a szemeink elé, t i. a közíársasának stratégiailag lehetetlen határaival. Hat év előtt kaptam egy röp- iratot, melynek cime: Nás stát a svetovy mir (államunk és a világbéke), szerzője Kuffner Hanus; a füzetet lelkiismeretesen áttanulmányoztam- Hogy Kuffner Hanus kicsoda s milyen összeköttetésben állott a csehszlovák államférfiakkal ,nevezetesen azokkal, akii? a versaillesi békeszerződést kötötték s igy a köztársaságot megteremtették, azt a Nagyi ek in tetű Szenátusnak nem kell külön magyaráznom. Kuffner Hanus öt térképet is csatolt a füzetéhez. Ezek közül főleg kettő fontos és sokatmondó. Az egyik a mai köztársaságot kissé kitolt határokkal ábrázolja s eszerint még Vác és ■Miskolc is idetartoznék. Ezt a térképet ez a felírás díszíti: Nedochudcse. tehát magyarul „szörny- szülött". A térképben be van rajzolva az ellenséges hadtestek benyomulása keletről, nyugatról és délről s a füzet szövege azt a magyarázatot teszi hozzá, hogy az ellenséges csapatok egy nap alattit szélítnwr- zsolhafcják a-z egész köztársaságot s annak hadseregét megsemmisitűioíiik. Ez a „szörnyszülött" tehát Kuffner Hanus nézete szerint nem volt fentaríhaió s ezért a szerző egy másik térképet csatol, amelynek cime: Stredni Evropa (Középeurőpa) s ez fefiűüntöti a köztársaság uj határait: északon Berlin kapuinál kezdődők a határ s az Odera mentén halad, maid pont Drezda mellett nyugat felé kanyarodik s egészen Bées kapui előtt ■hadaid el, onnan Pozsony felé húzódik s lerónál a Fertőiéig hídfőt alkotva, ugyancsak hatalmas hídfő van Komáromnál a. Duna jobb- partján, mely egész Budáiig húzódik. Pest (nem Budapest) volna a fővárosa egy nagyted kockáztatásával is. Nem akarok s nem is vagyok képes erről tovább beszélni, az egészséges emberi elme fellázad s elborzad eme szörnyűségek emlegetésénél is. megyévé zsugorított Magyarországnak, amely fővárost a budai begyeken felállított ágyukkal és gépfegyverekkel állandóan sakkban lehetne tartani; Pest alatt Pilisig húzódik a határ, tehát jelentős részt zár a köztársasághoz a Magyar Alföldből, onnan toronyirányban megy a Tisza felé, hogy közvetlen Debrecen mellett északkeletre vonuljon. Információim szerint Clomemcaau, Poincaré, főleg azonban Foch marsall ezt a tervet elfogadták s éritékoltók. A magjam részéről csak őszintén sajnálhatom, hogy a bél?oszeirződóst csináló szervek ezt a tervet nőm akceptálták, mert igazán is tor ok számára való látvány volna, ha a nagyra/be- cs-iilt T. G. Maisaryk dr. elnöklete alatt a csehszlovák köztársaság sorsát Ledgman minisz- tcrolnök, kii! ügyét pedig Szüllő Géza intézné s a prágai nemzejfcgyiilésnek a képvisÓlok és szenátorok háromötöd többségben lévő német és magyar törvényhozói adnák ohhez a keretűit. Miután ebben az esetben az egész lakosságnak három ötödrésze is német és magyarajku volna, akiket egy demokratikus berendezésű államban mégsem lehet megfosztani a választójogból, igy hát egy uj Osztrák-Magyar Monarchia állna elő megjavított, vagy elrontott kiadásban — már mint kinek az ízlése mit mond. Hogy Hanus Kuffner ur hogyan képzelte el a csehszlovák hadsereget, azt ő bővebben nem fejti ki s én sem akarom azt kiokoskodni élénk fantáziámmal, csupán az az egy volna biztos, hogy Gajdéiból sohasem kit volna vezétrfoadi főnök. Do térjünk vissza a fantázia vadregényes berkeiből a reális éledhez. Itt csak két kivezető utat találok, amelyek egyikére feltétlenül rá kell lépni, ha nem fogadjuk el Spengler néze'eit s nem akarjuk magunk előmozdítani a Nyugat pusztulását. miamiiétól neun engedi magát fölre vezettetni, mely — még ha oly idegenüli hangzik is az — a nemzetnek legnagyobb ellensége. Tisza István példája E béren saját tapaszltaHabom is van s remélem, hogy lesz alkalmam még e háziban elgondolásom részletes ismertetésére. Most csal? futólag említem, hogy három óv előtt bepillantást nyertem azon magyar—román tárgyalások irataiba, amelyek a háború előtt néhai Tisza István gróf miniszterelnök kezdeményezésére a magyar és román nemzet vezetőiférfiiad között megtartattak 6 akiknek javarésze ma is él, mint Maniu, Vajda, Vojvoda, Mihályi stb. A tárgyalások menete a leg- baráteáigosabb mederben folyt s ha a szerencsétlen háború nem jön közibe, mindenesetre jelentős eredményeket hozott volna. Pozitív forrásból tudom, hogy a román vezérek várakozását felülmúlta az eredmény s teljesem elismerték b méltányolták az „erőszak emberének", Tisza István grófnak jóakaratát és teljes lojalitását, elfogadták indítványát s fejtegetéseit s egészem, nyillan kijelent ették, hogy az elő térj ekéseket teljes egészükben elfogadnál?, ha éppen a nagyromán ‘támadásoktól nem kellene tartamok. Uraim, ez egy letagadhatatlan történelmi tény s maholnap kény vadaikban is át lesz adva a nyilvánosságnak. A nemzetiségi probléma megoldása minden stratégiai problémát is megoldana Exemploim statui vobis, rajta hát, Kramár képviselő ur, próbálják ki önc'k is ezt az utat, kíséreljék meg ebben a formában rátenni a koronát müveikre, ha már a nagy életcéljuk megvalósítását Mioszkva s ami talán önöknek a legjobban fáj, a saját vértestvéreák megakadályozták. Próbálkozzanak meg ezzel a tervvel s nevük belekerül a világtörténelembe, mert hazájuk b az összes nemzetek iidvét mozdították elő s akkor a véd erő ja vasiatok kényes problémája önmagáitól is megoldódik, mert akkor nem kell majd örökös rettegésbe® élni ők a nemzeteknek országuk lehetetlen stratégiai határai miatt s az ilymódon felszabaduló tőkét eme nemzetek üdvének s javának lehet szentelni. Mindaddig azonban, amíg a Magyarország ellen irányuló az az ellenséges érzületű szellem uralkodik a csehszlovák politikusok lsedéiyvilágá- ban, amely az egész vita folyamán a nemzetgyűlésiben kifejezésre jutott s mindaddig, amig ezt a szellemet m:ég mesterségesen is fejlesztik, számomra s pártom számára erkölcsi lehetetlenség elfogadni a véderőjavbsla t okát. Richter János beszéde után Grossehmid Géza dr., az országos keresztényszocialista párt szenátora váltott ki nasrv hatást következő beszédével: A békeszerződések revíziója, vagy a kisebbségek egyenjogúsítása Kuffner Hanus uj osztrák-magyar monarchiája A?? egyik ut a versaillesi békeszerződés revíziójához vezet; a másik: az összes, ebben ax államban élő nemzetek teőjea gazdasági és kulturális egyenjogúságához. Nagyíekintetü Szenátusi Mint lelkész, nem akarok, mert nem is szabad — bosszúságot okoznom. Fejtegetéseim tisztára akadémikus jellegűek s a gyengéknek kedveznek, s előre kijelentem, hogy a másik utat járhatóbbnak tartom. A békeszerződések revíziója mindé® óvás és tiltakozások edlemére már a levegőbe® lebeg, az egész világ sajtója, de különösen Angliában, Amerikában, Olaszországban, sőt Franciaországban is nyilvánosan beszélnek s disputáinak róla. A német birodalom uj szituációja döntő bizonyítékot szolgáltat emellett. Igazán csak a jó struecraadár dughatja fejét a homokba eme kényes kérdések élői. Szerény nézetem szerint az összes németek valamennyi politikusának komolyan kellene gondolkodtok s az előkészületeket meg kellene tenniök eme — hogy úgy mondjam — kényes dió békés felnyitására, illetve a nagy probléma békés megoldása érdekében. Ha itt Moszkva vágyai és céljai kielégülnének, vagy ha — amitől Isten óvjon — az örökös kardesörtefes a probléma háborús elintézéséhez vezetne, akkor a Nyugat pusztulása befejezett dolog s nem is maradhat el s akkor aztán a csehek, németek, magyarok nem fogják többé egymás üstökét tépni, mert mindnyájan egy borzalmas kataklizma áldozatai leszünk. A problémák problémája A második 6 ismételten hangoztatom: nézeteim szerint járhatóbb ut — az államban élő nemzetek egyenjogúsítása. Locarao igazi bcíkeszellie- mét nemcsak hangoztatnunk kelt, hanem az életbe kell átvinnünk s abból nemcsak politikai, hanem társadalmi szükségszerűséget kell csinálnunk. És itt legyen szabad egy komoly szózatot intéznem a cseh nemzeti demokrata párthoz s annak illusztris vezéréhez, Kramár dir. képviselő úrhoz. Az összes problémák problémája, a nemzetiségi kérdés a mai napig nincs megoldva. A marxista világnézet nagy elánnál látott eme probléma megoldásához. S az eredmény? Sajnos, Goethe Faustjával kell vallanom: „Nun s'eh‘ ioh da, ioh armer Tor und bin so klug, wie zuvor." (Most itt állok én szegény balga e oly okos vagyok, mint, azelőtt.) A harmadik ut Az evangéliumban kdektetótt erkölcsi elvek következetes végrehajtása vezethet egyedül a nagy probléma megoldásához. Sajnosán kell tapasztalnunk, hogy az állam hajójának mostani kormányosait nem hatja át annak szelleme. Még sajnálatosabb, hogy ennek hatalma « nép széles rétegeit nem hatna át s éppen ezért még egy harmadik kivezető utat keresői!?. Tételemet — melyet Kramár képviselő úrhoz Intézek — igy fogalmazom: ha a nemzetiségi fcér- ri 'fí tisztára materialista alapon nem oldható meg, máért nem Ulhetfmótaek egyszer a zöld asztalhoz a különböző nemzettek ama vezetői és po- )i;tiku»ali, akiknek szem-éh«n e nemzeti érzés: szentség * akik — figyelmen kivüil hagyva, hogy milyen rf,:éli folytán — egy államalakulatban kénytelenek lakni én? együttlél-iiá s ha, tanáciskozásuk nem is hozná meg a teljes megölést, legalább az idők — Tisztelt, Szenátus! A katonai javaslatok kénviselőházi tárgyalása egybeesett az országos kereszténvszocialista nárt lévai nárt,vezetőségi ülésével, ahol a nárt törvényhozóinak jelen kellett lenniök, ezért, lettem klubunk részéről azzal megbízva, hogy a szenátusban indokoljam e javaslatokkal szemben elfoglalt ellenzéki álláspontját. — Tisztelt Szenátus! A versaillesi, st.- germaini és trianoni békeszerződések értelmében a legyőzött államoknak csak a belső rend. fentartására szabad csapatokat, tarta- niok. A legyőzőnek ilyképp fegyvertelenek, a győztes államok mégis hadseregeiket állandóan szaporítják. — A népszövetség mellett működő ideiglenes vegyes bizottság. — mely a fegvverke- zés csökkentésének kérdésével foglalkozik — adatainak vizsgálatából az derül ki, hogy a hadseregekre fordított tényleges kiadás az utóbbi államokban óriási módon szaporodott. „Az imperialista politika költségeit nem bírjuk el“ — Köztársaságunk nyilván Franciaország példáiét, követi e téren. Franciaországot e végzetes utón. kezdetben diadalittas imperializmusa és az a feltevés vezette, hogv az ennek fentartására szüksége eszközöket, Németország fogja szolgáltatni. Ma már világos, hogv fölényes viselkedése visszhangra nem talált és hogv a költségeket, magának kell viselnie. — Ez a megállapitás fokozottabb mérvben áll köztársaságunkra nézve, azzal az eltéréssel. hogv a köztársaság lakossága nem homogén és igv az ittlakó nemzetiségek fajrokonaival szemben a javaslatok képviselő- házi tárgyalása alkalmával is megnyilvánult ellenszenv itt fájó érzéseket vált ki. másrészt, összehasonlíthatatlanul rosszabb anyagi helyzetünk mellett, az imperialista politika költségeit egyszerűen nem bírjuk. — Legelsősorban ezek az általános politikai okok tehát. azok. amelyek a katonai javaslatokat elvető állásfoglalásunk indokai. — Indokai pedig közelebbről azért, mert az ország lakossága teherbíró képességének tényleg végső határáig i-utott. A kényszeregyezségek és csődök véget nem érő folyamata bizonysága gazdasági életünk beteg voltának. Emellett Szlovenszkó visszhangzik a képtelenül magas adók gyötrelmeitől is! Ez az adó aztán tetemes részében az improduktív militarista célokra igazán nem fordítható! — A másfél évig tartó katonai kiképzés költségei a produktív beruházások és kulturális szükséletek kielégítésének rovására mennek, azonban akkor, amikor — az egyébként valójában létszámemelést tartalmazó — pótíartalékosi intézmény behozatala egyidejűleg igazolja, hogv az újoncok kiképzésére egy félesztendő is teljesen elegendő! Hol van a kormány békepolitikája ? — Ha a köztársaság kormánya valóban békepolitikát folytatna, akkor e politika igazolására és az ország nehéz gazdasági helyzetének szanálására a teljes biztonságot nvuitó. de a szakértők véleménye szerint lényegesen olcsóbb milicia rendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatokkal kellett volna a törvényhozás házai elé jönnie! — A nemzetgyűlés elé terjesztett katonai javaslatok, ezzel ellentétben, minden tekintet nélkül az ezek elfogadásából eredő pénzügyi megterheltetésre. részben nagyhatalmi ábrándoktól elvakulva, részben minden pozitív alap nélküli háborús eshetőségek rémét festve a falra, az eddigi tapasztalatok szerint kül- és belpolitikai vonatkozásaiban tévesnek és károsnak bizonvult rendszer fen- tarfása céliából rónak sulvos terheket az ország lakosságára akkor, mikor az ország földrajzi alakulata mellett nem a katonai létszámemelés és katonai reformok, de a szomszédokkal való barátságos viszony az ország egyedüli komoly védelmo. A magyar katona mostohasorsa a hadseregben — Ezen tárgyi érveink mellett, azonban vannak el nem hallgatható szubjektív indokaink is! . —A jelenlegi hadügyminiszter ur maga is felismerte, a két év előtti hadgyakorlatok alkalmával azt az igazságot, hogv a magyarság a legkitűnőbb katonaanyag. így viszonylag sokkal uagyobbszámu újoncot is adunk, mint a testileg kevésbé fejlett ipari vidékiek. Mégis a magyar kisebbség a hadsereg tiszti és altiszti karában ezrelékben is alig kifejezhető arányban van csak képviselve, a tényleges szolgálatot teljesítő legénység pedig következetesen más nemzetiségű helyőrségekre van utalva! Itt is csak harmadrendű állampolgárokként kezelnek! Csak a kötelezettségek jutnak nekünk! A magyar és német veszedelem meséje — És e kötelezettségek megindokolása a képviselőházi előadó urnák az a kiszólása, hogv a hadsereg fejlesztésére és az ismeretes inslrukciós könyv szelleme szerinti kiképzésre a Németország és Magyarország felöl fenyegető veszély miatt van szükség!? — Ez az érv talán hathat soviniszta nép- gyüléseken, de komoly argumentumnak el nem fogadható. Hangulatkeltésre alkalmas, de a tényleges erőviszonyok ismerete mellett bizonyítékul nem szolgál. — Ámde a tisztelt előadó ur ezt komolyan gondolta és érezte komoly helyről, hivatalos minőségében mondotta s ezért úgy vélem, hogy az itt élő magyar és német kisebbségeknek e javaslatok megszavazásától tartózkodó álláspontja, ezeknek — az adott helyzettel ugyan számoló. — de nemzeti önérzetükből folyó minimális kötelessége. — Ha a tisztelt előadó ur ezt az indokolást csak egyéni érzelmei alapián és jobb argumentum hiányában hozta volna is fel, akkor is nagyot tévedett! A fegyverkezés a világbéke útjában áll — Tévedett nemcsak a tényekben, de a célban is! A világbáborn gondot és nyomorúságot hozott győzőre, legyőzöttre és semleges népekre egvaránt. Nem az előadóknak, államférfiaknak, kormányoknak és parlamenteknek. de a népeknek általános és egyetemes ezért a béke utáni vágya. — Ezt azonban nem a fegyverkezés szolgálja! — Elmúlt a bécsi hadügyminisztérium bölcsnek vélt. jelszavának értéke is: .-Si vis pacem. para belliim". Nem az nyűit, biztonságot. hogv állig fegyverkezett népek tartsanak sakkban lefegwerzett nemzeteket, hanem. hogy a kiengesztelődés erkölcsi ténye hozza meg az általános lefegyverzéshez és a döntőbíróságokhoz vezető utat. — Ha köztársaságunk kormánya a békét úgy akarja, mint ahogy mindig hirdeti, az ezekre vonatkozó javaslatokat várjuk és kérjük tőle! Az ezekkel ellentétes szellemű katonai javaslatokat, ellenben pártunk e röviden kifejtett tárgyi és érzelmi indokokból fo- Ivóan. nem szavazza, nem szavazhatja meg! Az ülés folyik. A Könyvbarátok Társaságának közíeményei 1. A Könyvbarátok Társaságának ifjúsági osztálya, amely az elmúlt 1926-ik évben a kevés érdeklődés következtében csak nagy anyagi áldozatokkal volt föntarthaíó, az idén sok aj tag jelentkezése következtében jelentékenyen megerősödött és igy tovább folytathatja azt a nagy jelentőségű kulturális munkát, amely a jó olvasmányok nélkül maradt szlovenszkói magyar ifjúságnak szép és uj könyvekkel való ellátását tűzte ki maga elé céljának. Az elmúlt évben az ifjúsági osztály 6 szép ifjúsági könyvet adott ki, sorrendben a következőket: 1. Sziklay Ferenc: A fekete ember. 2. Faludy Iván: Mi a színház? 3. Luki- nich Imréné: Egy pozsonyi Robinson története. 4. Teleky Dezső: Erdélyi regék. 5. A nagy főnök levei: Indiániskola- 6. A nagy főnök levelei: :Indián önvédelem. Ezt a 6 könyvet az újonnan belépő ifjúsági tagok is megkaphatják 30 koronáért. Az 1927-ik évre szóló két ifjúsági könyv, gyönyörű magyar regék gyűjteménye művészi képekkel illusztrálva a napokban hagyja el a nyomdát. Ezt a 2 könyvet úgy az újonnan belépett tagok, mint a régiek közül azok, akiknek a multévi tagsági dija rendezve van, rövidesen meg fogják kapni. A magyar regék gyűjteménye nemcsak tartalmánál, hanem kiállításnál fogva is az ifjúsági irodalom nagy szenzációja, a szlovenszkói magyar ifjúság uj utakat kereső nevelésének pedig egyik igen fontos eszköze lesz. 2. Az ifjúsági sorozat évi előfizetési ára 30 korona, mely összeg negyedévi 7 korona 50 filléres részletekben is befizethető. Az ifjúsági sorozat előfizetői évenkint 0 Szép könyvet kapna]? tagilletményképpen- Mindennemű felvilágosítást a Könyvbarátok Társaságának titkársága ad, melynek cime: Kosiee- Kassa, Éder-u. 9. r Grossehmid Géza beszéde szeli ennének s az uralkodó viszony aknai? megfelelő lelhető megoldást előkészítené? Uraim, meg vagyok győződve s ez a gondoláit él bennem, miután ezzel már évtizedek óta foglalkozom s a régi Magyarországon szerény tudásomat, s tehetségemet ezen fenséges eszme szolgálatába állitottaim, mely- Iyel legalább annyi feltétlen elésrhiető volna, hogy az egy államban lévő nemzetek együttélése elviselhetővé tétetnék, ami az egész állam szellemi és gazdasági fellendülését ©löm ózdi tané. Mert — I. Szenátus! — csak az tudja egy másik nemzet jogait védeni és tiszteletben tartani, M saját nemzetét végtelenül szereti, emellett azonban a. savi-
