Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-06 / 80. (1414.) szám

6 1927 április 6, szerda. Az állampolgársági kérdésben óriási zavar uralkodik A kózigazgatásl hatóságok eljárása a törvény szellemébe s rendelkezéseibe ütközik — A nyílt kérdések tömege bukkant fel — Európa szivében stabilizálódik a hontalanság átka — A P. M. H. munkatársától —4 .---------- Kassa, április 5. Az állampolgársági kérdés a magyar ki­sebbségnek még ma is a legéletbevágőbb, legfontosabb problémája. Amikor a múlt esz­tendőben a vámtöbbség megszavazta a lex Dérért, amely alkotmánytörvénnyé vált, rá­mutattunk arra, hogy ezt a törvényalkotást nem tekinthetjük a kérdés végleges megoldásának, mert hiszen az állampolgársági ügyet csak ak­kor tekinthetjük véglegesen eliniézettnek, ha itt végleg megszűnik a hontalanság állapota, ha mindazok, akik az államalakuláskor ezen a területen laktak, állandó foglalkozással bír­tak s nem távoztak el Csehszlovákiából, el­nyerik az állampogárságot. Ez kell, hogy po­ntért Áumhl umlh umlh rodg ouml NIAOT litikai küzdelmeinknek célkitűzése legyen, mert a salnt-germaini kisebbségvédelmi szer­ződésben Csehszlovákia kormánya erre kötelezte ma­gát és igy küzdelmünknek megvan a nemzet­közi szerződésben biztosított erkölcsi és jogi alapja. Tudtuk’ azonban azt is, hogy a mi belpoli­tikai viszonyaink közepette az állampolgársá­gi kérdés gyökeres s minden visszásságot egy csapásra megszüntető megoldása nem lehet­séges, hogy ezt a kérdést fokozatosan s lépés- ről-lépésre kell rendezni, érmen azért öröm­mel üdvözöltük a törvényalkotást, mert azt re­méltük tőle, hogy az uj törvény legalább a legkrasszánsabb bajokat fogja orvosolni s mintegy 15.000 hontalanoknak ad vére exisstenciális ala­pot. "Már a törvényalkotáskor kifejeztük abbeli \?éleményünket, hogy ezt a törvényt is. mint minden mást, az idő fogja kipróbálni. Minden azon fordul meg, hogy a közigazgatási ható­ságok hogyan fognak a gyakorlatban eljárni, rém okoznak-e nehézségeket olyan ügyekben is, amelyek teljesen világosak, vagyis egyszó­val azt mondottuk: lényeges az, hogy a bürokrácia ne gán­csolja el a törvény intencióid. Csaknem egy esztendő telt már el az állampol­gársági alkotmánytörvény kihirdetése óta, saj­nos azonban, ez az idő arra tanított meg, hogy aggodalmaink jogosak voltak, hogy a közigaz­dasági hatóságok olyan nehézségeket támasz­tanak, olyan döntéseket hoznak, amelyek a törvény szellemével és világos rendelkezései­vel homlokegyenest ellentétben vannak­A törvény homályos rendelkezései is sok félreértésre adnak okot, amelyek lényegbe- vágóak s széles rétegeket érintenek. A gya­korlat megmutatta, hogy több fontos kérdés nyitva maradt s ezekben az ügyekben a ha­tóságok mindig az érdekelt fél hátrányára döntenek. A törvény fogalmazása szerint a csehszlo­vák állampolgárságra joguk van mindazoknak a volt magyar állampolgároknak, akik 1910 január 1 előtt négy éven át Szlovenszkó. vagy Ruszinszkó területén állandó lakással bírtak. Ebben a fogalmazásban azonban nincsen ben­ne, hogy egyformán vonatkozik-e ez a rendelkezés azokra, akik a kritikus időpontban, 1906 január 1 -én kiskorúak és azokra, akik akkor már nagykorúak voltak. Drab Sándor volt szenátor, az állampol­gársági ügyekrek egyik legkiválóbb szakér­tője, előrelátva a kérdés nagy horderejét, a múlt év augusztusában levélben fordult Dérer Iván dr.-hoz, akit több pontra vonatkozólag kérdezett meg. Egyik kérdése erre a pontra vonatkozott s igy szólt: „Van-e joguk az állampolgárságra azok­nak, akik az 1906 január 1-e előtti időtől Cseh­szlovákia területén laknak, de 1906 január 1-én még k;skoruak voltak, nem töltötték be 24-ik életévüket. (Ezek alatt azok értendők, akik egyedül, nem szüleikkel költöztek a mai Csehszlovákia területére.) Dérer Iván dr. szeptember 23-án datált levelében erre a pontra a következő választ adta: Ad 6. Van joguk. A törvényalkotók intenciója tehát egé­ben világos s a dolog szinte magától értetődik. A gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy a közigazgatási hjalösfoyhk ebben a kér­désben nem a törvényalkotók intenciói szerint járnak el. A kassai jegyzői hivatalhoz már két ilyen ál­lampolgársági ügyben érkezett döntés, mind a kettő kedvezőtlen volt. A lex Dérer ilyen módon rém érheti el a célját s csak fokozza a zűrzavart Most természetszerűleg felmerül egy má­sik fontos probléma. A törvény öt kizárási okot állapit meg, amelyek feníorgása esetén az állampolgárság megtagadható. A trianoni békeszerződés azonban, ame­lyet Magyarország egyedül érvényes nor­mának tekint az állampolgársági kérdés eldöntésében, ezeket a kizárási okokat nem ismeri. Ha tehát egy volt magyar állampolgárt, aki a trianoni békeszerződés szerint csehszlovák ál­lampolgárrá lett, a kautélák alapján Csehszlo­vákia nem ismer el, mi fog történni ezekkel? Egészen bizonyos, hogy Magyarország, amely­Pozsony. április 5. (Pozsonyi tudósítónk telefonié len té&e.) Az egbelli petroleummü- vek szállítási panamája esküdt/birósági tár­gyalásának mai második napján kihallgatták a vád alatt levő összes gyárosokat és hivatal­nokokat. Valamennyien tagadják, hogy tör­vénybe ütköző cselekedetet követtek volna el, miután az összegeket mint ajándékot adták s a Detroleummiivek hivatalnokai is mint ajándékot fogadták el. Ezután a tanúvallomásokra került a sor. Első tanú Thon Ernő gődingi főfelügyelő, aki a vádlottakra nézve kedvező vallomást tesz s kijelenti, hogv tudomása volt arról, hogv a vádlottak nem károsították meg az államot, hanem a províziókat mint ajándéko­kat fogadták eh Horák Vencel csendőr őrmester, a pór koronatanúja, aki a megvesztegetési affért Becs, április 5. (iSaiját tudósi tériknél.) A Marrik-Hyümpőtr teg­napi tárgyalását a Marék-villáiban megejtett hely­színi szemle foglalta le. A törvényszék tagijai, a védők, az ügyész, az arvosszakértők kiazállottalk Marék Emil villájába, megállapitották azt a helyei a kertben, ahol a véres eset történt. Megjelölték azt a helyet iis, ahonnan Marekné, a saját állítása szerint, látta férjiének katasztrófáját- A törvény­szék elnöke mind a két helyre felállított egy-egy szakértőt 8 ilymődon akarta konstatálni, hogy Marekné tisztán ló!that)ta-e a történteket. Az ered­mény az volt, hogy a két pont között magas és siirli bokor van, amely nyár ideijén teljes virágzásban éa siirfl leveleivel eláll ja a kilátást. Marék Emiimé és Novotny asszony, a házmesterné, megmnftattálk a bíróságnak, hogy hol akadtak Ma­rék Emilre, mikor véletlenül levágta a lábát- Ma­ratonié maga mutatja, hogy 6 hol állott éa hol rogyott össze a férje, egészem közesl * konyhaajtóhoz, a tál mellett. A védő odaáll ott és azt a helyzetet utánozta, mely­ben a szeren cséitlenség utón Maréknek feküdnie kellett, a szakértőik pedig aura a helyre mentek, ahonnan állítása szerint Marekné a véres esetet megpillantotta. Erre azután éles és hosszú vita fejlődött ki a bírák, a védők és a szakértők kö­zött afölött, hogy láthatta-e Marekné az esetet, mi­után a eürü bokor közben volt. A szemle azzal végződött, hogy a memtőegyesüleit egy beteghordó alkalmazottja is megmutatta, hol feküdt Marék Emii!, amikor a mentők első segélyben részesí­tett ök. A mai tárgyalás a törvényszék elnökének egy szenzációs bejelentésével végződött, amely azon­ban távolról sem járulhat hozzá ahhoz, hogy a per rejtélyén, világosság derüljön. Az elnök a követ­kező tartalmú levelet olvasta fel: ,yA lelki ism eret neon hagy nyugod ni. Kémysze- riifcvo érzem magjaim, hogy a pert illetően főn­re vonatkozólag a csehszlovák törvénynek semminemű hatékonysága nincsen, szintén rém ismeri el őket. Ezek tehát teljesen hontalanokká tálnak s még a reménysége is megszűnt annak, hogy állampolgársági ügyüket valaha is véglegesen rendezzék. Mindebből megállapíthatjuk, hogy a múlt évi alkotmány w'r*uy egyáltalán nem rendezte az állampolgárság kér- sét, csupán arra volt alkalmas, hogy a közigazga­tási bíróság egy hibás döntését reparálja s igy a nemzetközi fórumok előtt, amelyek sokszor voltak kénytelenek foglalkozni a döntés kö­vetkeztében előállott konfuzus helyzettel, arra hivatkozhassak a csehszlovák kormány, hogy az állampolgársági kérdést kielégítően és véglegesen rendezte. Ezzel szemben nekünk most már az a fel­adatunk, hogy az állampolgárság ügyét újból állandóan felszínen tartsuk, hogy rámutassunk a probléma súlyos nemzet­közi jelentőségére, arra a képtelen helyzetre, hogy Európa szivében már-már stabilizálták a hontalanság átkát. Világos, hogy Európa konszolidációjáról, a bé­kés, építő murka lehetőségéről addig szó sem lehet, amíg ezt a kérdést véglegesen és kielé­gítően nem rendezik. leleplezte, a következő tanú. Horák őrmes­ternek egv gödinél mulatság alkalmával fel­tűnt Paulik János költekezése s egv erre tett megjegyzésből jutott az ügynek nyomá­ra. Horák kijelenti, hogy már nem emléke­zik egészen pontosan a dologra, mire Ka- vecska tanácselnök felolvassa 26 oldalra ter­jedő vallomását. A jegyzőkönyv felolvasása közben kínos incidens játszódik le az elnök és Polcschkovits dr.. Riohárd Ferdinánd főmérnök védőié között. aki azt veti az elnök szemére, hogy követ­kezetesen védencét akarja az ügybe beleke­verni. Két órakor a tárgyalást felfüggesztették. Délután a többi tanú kihallgatását, folytat­ták. Perbeszédekre valószínűleg már holnap sor kerül. tos közlést tegyek. Kijelentem, hogy Marekné és aj anyja hasadtak. Mert Marekné maga vágta le férje lábát. Én magam morfiumot és egy fecskendőt szál látottam Marekraénck, aki a morfiumot befecskendezte férje lábába, hogy éraéktoleamé tegye. Előbb azonban tinta- ceruzával megjelölte a helyet, ahol a vágást akarta ejteni. Ha nem büntetnének meg, ma­gam állanák a bíróság elé. Segédkekésemért kétszáz schdllinget kaptam.1* Ab elnök a levél f dói vasára uitán a ballgaitő- eág!hoz fordult és kijelent©*.be, hogy a* ismeretlen levélíró eegédtoezéBét csak vétségnek minősi'thietá a törvény, amely ennek következtében már el is évült, Így tehát a levélíró büntetlenül jelentkez- betttük. Azután megkérdezte Maréknél a levélre vonatkozólag. Marekné a kővetkezőket válaszolta: — Aj égési levél egy alávaló hazugság. Ké­jem a bíróságot, hogy a levél íróját nyomoz­tassa ki. Ezzel betekint a levélbe és hallani, amint Visszafordul ügyvédjéhez és suttogva mondja: „Azt htiszem, hogy..." Az asszony a többit elharapja. Ezután a hamis tamuaájsra való rábírás, vala­mint a rágalmazás vádja kerül tárgyalás aid. Az elnök közli Marék mérnökkel, hogy a Paul dr. és Érdes dr. kórházi orvosok megr ágaimrazásával vá­dolják, úgyszintén azzal, hogy Mráz kórházi alkal­mazottat rábírta, hogy az említett két orvost a levágott lóbasonikon végzett különböző machiná­ciókkal vádolja meg. A mérnök megismétli a vizs­gálóbíró előtt tett vallomását és kifejti, hogy ami­kor megtudta, hogy levágott lábceomkja eltűnt a mödlimgi kórházból, érdeklődött, hová lett ez és ismerőseit, valamint egy magándetektívet bízott meg a felkutatásával. A detektív összeakadt Mráz- eal, aki erre Marék lakására jött és? elmondta, hogy látta- amint Paul dr. a mödbngi kórház bonc­termében a lábcsonk sebében rágásokat végzett. Mráz ári a bijeHeutiétít .is tette, hogy Paul dr. eköz­ben odaszélt volna táraiknak, Friss dr.-nok: ,JTa Az egbelli panama vádlottjai tagadják a megvesztegetés és zsarolás vádját Csak „ajándékokéról beszélnek — A főtárgyalás második napja Maréknél névtelen följelentő férje megcsonkításának végrehajtásával vádolja Marekné tagad — A bíróság helyszín! szemlét tartott a Marék-villában — A kórházi orvosok megrágalmazásának kérdése — TUNGSRAM-WESTERN Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit. ■MT3TWBMIHT1MPU ez elkerül nekünk, akkor eok dohány áll a ház­hoz." — Én rögtön kifejeztem aggályaimat — foly­tatja Marék —, hogy egy egyetemi műveltségű ember ilyen, kifejezéseket használjon, de Miráz többször hangoztatta, hogy az orvos ezt a kifeje­zést használta. Azután, megkérdeztem még, hogy kijelentéseit a törvény előtt is hajlandó-e megis­mételni amire Mráz igennel felelt. Mráz kijelenté­seit, miután ő jobhkezémek csonkasága miatt csak nehezen tud Írni, írásba foglaltam és aláírattam vele. Azután közjegyzőileg hitelesíttettem az írást és átadtam védőmnek. Az elnök megállapítja az iratokból, hogy Ma­rék magéhoz hivatta Mrázot és Marekné azután tárgyalásokba bocsátkozott vele, amelyek folyamán azt az ajánlatot tette Mráznak, hogy 10.000— 20.000 schi Hangét juttat neki, ha a pert meg­nyerik. Marék azért adta Mr áznék az írásba foglalt vallo­mást, hogy ez jól megtanulhassa. Marék ezzel szemben kijelenti, hogy ezt csak az illendőség és a korrekt eljárás miatt tette. "Hírek A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Szerelem éjszakája (Bánky Vilmával.) ALMA: Önagyzága nem akar gyereket. (Korda Máriával és Harry Liedtkevel.) AMERICAN: A tüzes csapdában. HVEZDA: Szerelem éjszakája. (Bánky Vilmával.) JULIS: Fedora. (Sardou drámája után.) KAPITOL: A naplopó Biscot. KORUN A: Rinaldo Rína'dini. LUCERNA: Szerelem, amely el nem múlik. SVETOZOR: Vigyázz, Harry! Légy résen! (Harry Piel-leL) —- Szüllő Géza részvéttávirata a székes­fehérvári székeskáptalanhoz. Pozsonyból je­lentik: Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési kép­viselő, az országos keresziényszocialista párt elnöke, pártja nevében a székesfehérvári székesfőkáptalanhoz a következő részvéttáv­iratot intézte: „Székesé őká p ta 1 an Székes­fehérvár. Az ország határai nem választják el a sziveket Abban a nagy gyászban, mely a katolikus világot s a magyar sziveket el­tölti Prohászka püspök elíhunytával, mélyen megindulva vesz részt a szlovenszkó! orszá­gos keresztényszocialista párt. Szüllő Géza dr. országos pártelnök. — A Prágai Magyar Hírlap ungvári igen fez- tett Előfizetőihez! Tisztelettel jelentjük ungvári Előfizetőinknek, hogy lapunk eddigi szervezőjétől a Prágai Magyar Hírlap adminisztrációs teendői­nek ellátását Kárpáti László ur vette át. Kérjük igen tisztelt Előfizetőinket, hegy esetleges kíván­ságaikkal, vagy panaszaikkal legyenek kegyesek Kárpáti László úrhoz, Ungvár, Szobránczii-ut 11., fordulni. — Nyilatkozat. A Prágai Magyar Hírlap kötelékéből kiváltaim. Ezzel megszűntem a lap ruszinszkói szervezője lenni. Ungvári, 1927 április 1. Kováts Miklós lapszerkesztő — Cserkészavaiás Komáromban. Komá­romi tudósítónk jelenti: A komáromi Jókai- cserkészcsanat ünnepéi vés avatási ünnep­sége vasárnap folyt le a Kultur-palotáben zsúfolt, közönség jelenlétében. Az ünnepély a cserkészindulóval vette kezdetét nyelvet; a katonai zenekar több tárnával megerősí­tett zenészek látszottak el. A prológust- Nagy Jenő és Búkor Lajos mondták el hatásosan. A zenekar több Lehár-nőtát, adott elő, utá­na Biró Kálmán tanár, a csapat parancsnoka tartotta meg mélvenszántó előadását. A tün­tetőén meleg tapsokkal fogadott előadás és a zenekarnak egv újabb száma után az est fénypontja, a cserkészek felavatása követ­kezett. Az újoncok meghatva hallgatták vé­gig parancsnokuk magyarázatát a cserkész­élet gyönyörű törvényeiről, azután egyen­ként kalapfeltétellel tették le a fogadalmat* Utána Bardócz Lacika, egy ici-pici kis cser­kész és esv hatalmas szál fitt. Lévát József nagv derültséget keltve adták ekő Bor ka Gézának, a kitűnő költőnek pompásan meg­irt, jelenetét, a tábori konyháról. A zenekar élénk tetszést aratott egv tehetséges cser­késznek, Schmidf, Viktornak „Koldusszere­lem" cimü szerzem én vével. Az ünnepélv be­fejezéséül Hartensteim Vilmos szavalta el Kipling „Ha..." cimü versét, melynek el­hangzása után a takarodó hangjai mellett lehullt a függöny. xx Konyhakerti, gazdasági és vmu nmgszük- ségletének beszerzése előtt kérje Berghofícr János magkereskedő cég magárjegyzékóf, Pozsony, Köz-* társ-tér 1A ~ 5834—1.

Next

/
Thumbnails
Contents