Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-06 / 80. (1414.) szám
Mai számunk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/ííI. ■— Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Fiume kikötőjének megszerzése kétségtelenül nagyjelentőségű ténv Magyarország életében, nemcsak azért, mert, a terményekben gazdag állam végre szelepet kan a tenger, a nagyvilág felé, hanem azért is, mert ráirányítja a figyelmet — az egész világ figyelmét — erre a megalázott országra, melv a háború utáni mesterséges mahinációk következtében valóban ügy szerepelt Európában, mint a megcsufolt utszéli mártir, akibe mindenki beletörülhette a csizmáját. Nos, ez a világ elmúlt. Ma fordult a kocka, az életerő, a helyzeti energia diadalmaskodott és Magyarország bevonul az európai nagypolitika fontos tényezői közé. amikor is első intrádára maga alá gyűri a többi középeurópai államot. Bethlen gróf római utazásából eleve három lényeges következményt szabad leszűrni. Először azt, hogy még a csehszlovák sajtó is kénytelen elismerni, hogy a mindennél barátságosabb magyar—olasz együttműködés jelentős siker Magyarország szempontjából. Ennek: az állításnak igazolására álljon itt a Lidové No- vinv mai cikke, melv egyenesen Magyarország felemelkedéséről beszél és egy percig sem tagadja, hogy Csehszlovákiának ezentúl számolnia kell Budapest nemzetközi tekintélyével. Másodszor az. hogy Bethlen utiát és Fiume megszerzését még Magyarországban is osztatlan lelkesedéssel fogadta a közvélemény. Megszoktuk, hogy Bethlen gróf miniszterelnök tetteit gúnnyal vagy gyűlölettel kíséri egy-két szélsőséges budapesti lap, nos. ez alkalommal még ez a fogadatlan mel- lékzönge :is elmúlt s a legradikálisabb pesti újság vezércikke is ■ megállapítja, hogy fas- cizmus ide, faseizmus oda, Bethlen nagy munkát végzett, komoly síkéit aratod az európai politika porondján és főeredményének: Fiume visszaszerzésének olyan üdvös gazdasági következményei lehetnek, melyeknek hordereje ma még jóformán beláthatatlan. A római ut harmadik következményének végre az nevezhető, hogy a világhangulat, melv már régóta figyel a kis Magyar- ország mozgolódására, most egyetlen zavaró incidens nélkül osztatlanul és obiektiven csupa előnyös dolgokat, állapit meg Magyar országról. Ha meggondoljuk, hogy ma egy éve még korlátlanul dühöngött a frankhamisítás után — bizonyos helyekről drága pénzen szított — vaklárma. ha meggondoljuk, hogy ezzel szemben ma Angliában a csodálat hangján írnak a magyar miniszterelnökről. Francia- országban őszintén nagy jövőt jósolnak a dunamenti államnak. Németországban büszkén néznek a régi szövetségesre. Jugoszláviában szívesen vennék barátságát, Olaszországban nedig valóságos testvéri lelkesedéssel ölelik keblükre, nos. ha mindezt meggondoljuk, egv pillanatig sem kételkedhetünk abban, hogy a magyar nép és Bethlen miniszterelnök szívós és nehéz munkája kezdi megteremni a gyümölcseit. A katonai ellenőrzés a napokban szűnt meg; Magyarország felszabadult a béke utolsó béklyói alól (igv ir a Lid. Nov. is) most ez az olasz ut„ a diadalmas fogadtatás, a világsajtó egyhangú dicsérő koncertje; Budapest íz európai érdeklődés középpontjában; — és ráadásul a nagy belső egység — valóban nyugodt és ellenőrzött szívvel beszélhetünk Víagyarország fellendüléséről. Az országban rend. a. pénzügyek rendezve, a termelés veszélytelenül folyik, nagy kulturális munka ^ette kezdetét, az életstandard nő. irodalom, művészet virágzik, — mintha az' elmúlt, kin mulóban volna és a kulturális felsőbbség, í rang mégis csak jelentene valamit. Miként Németország, ugv Magyarország is meggyó- rvult s ez az egészségesedés annál jelentősebb, mert másutt, például Romániában, igyancsak gyűlnek a viharfellegek a hará- :solt. jólét első mámorának elmúlta után. Bethlen Rómában ugv jelent meg, mint ?gv köztiszteletben álló baráti ország első Hivatalnoka és "r”°rre meny. mindenütt ejő- sékenységet talál. Ha Fiume szabad kikötője Az országos keresztényszocialista párt az abszolút ellenzékiség álláspontján A párt parlamenti klubja mai ülésének határozatai Prága, április 5. Az országos keraszíény szerialista párt parlamenti klubja a mai napon Prágában megtartott ülésén a következő egyhangú határozatokat hozta: 1. A kormány által beterjesztett katonai javas Iáitokat elveti és miután ezeknek képviselőházi tárgyalásánál az egybeeső lévai pártnap miatt részt nem vehetett, meghízza Orossehmid Géza dr. szenátortagját, hogy a katonai javaslatoknak szenátusi tárgyalásánál az országos keresztényszoeia- lista párt ellenzéki magatartását kifejezésre juttassa. 2. Az adóreform képviselőházi tárgyalásánál a párt ellenzéki álláspontjának kifejtésével Ja,bio- niczky János dr. képviselő tagját bízza meg. 3. A kormány ellen beadott ellenzéki l>izaihnjatlansági indítványhoz abszolút ellenzéki álláspontjánál fogva feltétlenül hozzájárul. 4. Bárhonnan jöhető beállítással szemben annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nemzeti kisebbségek ellenzéki politikájával nem szabad kísérletezni. Az ellenzéki politikától vadé elfordulás csak úgy volna indokolható, ha az ellenzéki politikának feladása a mai kormányrendszor olyan változásának volna következménye, amely intézményesen egyenjogú sitaná a nemzeti kisebbségeket és ezen egyenjogúsítást garantálná is. Ilyen eredmény nélkül különösen a magyarság szempontjából mutatkozik végzetesnek a magyarság kettéosztása. Azok a nemzeti, kulturális és gazdasági érdekek, amelyek a kisebbségek nemzeti életének létfeltételeit képezik, nem óvhatok meg egyeseknek, vagy csoportoknak a mai kormány által nyújtott gazdasági kedvezmények árán, mert ezek a szlovenszköi és ruszinszkói autonómia gondolatának elejtésére alkalmasak és a nemzeti teepedésnek s ennek nyomán végeredményben egy később fel sem tartóztatható csendes elnemzetleniíési 1 folyamatnak kiindulási pontját képezhetik. A képyisslüház második olvasásban is elfegadta a páttartalákosságrái szálá javaslatot A hcifüflunSsták tiltakozása a képviselőház mai ülésén a gablonzl események miatt Prága, április 5. A képviselőiház ■© héten farija húsvéti szünete előtt utolsó üléseit. A házelnökségnek a mai ülés előtt megtartott értekezletén hozott határozata értelmében holnap a képviselőiház nem tart ülést, hanem az egész napot átengedi a költségvetési bizottságnak, hogy az adóreform javaslatát gyors tempóban letárgyalhassa. A költségvetési bizottság különben ma egész nap ülésezett és folytatta az adóreform- javaslat tárgyalását. Ugyancsak ülést tartott ma délelőtt a képviseloház iparügyi bizottsága is, ahol a magyar nemzeti páTt részéről Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő is résztvett a tárgyalásokon. Ma a plénumban az 1924. évi állami zárszámadással kapcsolatban gazdasági vita indult meg, amelyet csütörtök délután folytatnak s ha csütörtökön a vitát nem tudnák befejezni, úgy pénteken délelőtt 9 órára is ülést hívnak össze, hogy a zárszámadás vitáját még aznap estig befejezhessék. A mai ülés a legteljesebb érdektelenség mellett folyt le. Ez már az ülés elegén is megnyilvánult, még pedig abban, hogy a három órára hirdetett ülést csak kevéssel négy ÓTa ©lőtt nyithatta meg Malypetr elnök. Közben ugyanis meg kellett várni, hogy a kormánytöbbségi képviselők kellő számban gyülekezzenek össze, hogy a póttartalékosságról szoió napirenden lévő törvényjavaslatot második olvasásban is el lehessen fogadtatni. Az ülés folyamán kiosztották a ház tagjai között a mentelmi bizottság jelentéseit, meglesz és Jugoszlávia a saját; gazdasági érdekében megadja a vámmentes magyar tranzitóforgalom jogát, akkor Magyarország előtt ui, nagyszerű gazdasági perspektívák nyitnak, amelyek utóvégre mégis csak elsősorban szükségesek arra. hogv az ország boldog és megelégedett legyen. Bent Magyar- országban már elcsitult a kételv és a rossz- akarat. Mindenki elismeri, hogv Bethlen és a nemzet heroikus munkát végzett sarát igazolására. fenntartására — és a munka sikeramelye.k között . különös . érdekességgel bir Kubicskó Mihály kommunista képviselő két mentelmi ügye. Mindkét esetben az eperjesi államügyészség kéri Kubicskó mentelmi jogának felfüggesztését. Egyik esetben csalás és többszöri zsarolás elmén, másik esetben pedig rágalmazás címén, amennyiben Kubicskó a Pravda cimu kommunista lapban megjelent Cilikében az eperjesi rendőrség vezetőjét csalással és sikkasztással vádolta. A mentelmi bizottság mindkét esetben javasolja Kub:c?kó kiadatását. Malypetr elnök a beérkezett iratok felolvasása után bejelenti, hogy a tárgysorozat első pontja értelmében a póttartalékosság- rói szoió törvényjavaslat második olvasását kezdi meg a ház. Malypetr elnök szavai közben Kreibich íölugrik helyéről s úgy kiabál: — Hol a belügyminiszter? Mi van a gablonci ostromállapottal? Mit szólnak ehhez a német miniszterek? Ez az első ténykedése a kormánynak: hogy az ipari válságot megmentse, szuronyokra támaszkodik? Malypetr elnök folyton csönget. Mikor pedig Kreibich abbahagyja kiáltozásait, a ház többsége Pekarek előadó javaslatára második olvasásban is elfogadja a póttarta- léko-sságról szóló törvényjavaslatot. Hnidek előadó terjeszti ezután be a költségvetési bizottság jelentését az 1924. évi állami zárszámadásokról. Az előadói jelentés után vita indul meg. rel is járt. A nagyvilág szintén elismeri a magyarság életerejét, és egymásután nyújt; segítő, baráti jobbot feléje. Hátra van még a többi gáncsvető és . rosszakaró, de reméljük (és az előjelek meg vannak rá), hogy itt is mulóban van az indokolatlan gyűlölet; — ámbár ezek az ellenségek pillanatnyira anv- nvira el vannak foglalva saját súlyos ügves- baios dolgaikkal, hogv nem is igen gondol- ■, hatnak az eszméiésre és a külső magatartás j revíziójára. Rernes cseh szociáldemokrata az első szónok. Az általános gazdasági helyzetről beszél, majd részletesen foglalkozik a benyújtott zárszámadással. Rámutat arra, hogy a legfelsőbb állami számvevőség jelentése oly rejtélyes, hogy abban senki sem ismeri ki magát. Egyes minisztériumok költségvetésének zárszó,madása csak egységes számokban van feltüntetve a legfelsőbb számvevőség jelentésében, jóllehet abban állami bevételeik s állami kiadások, vállalati bevételek és vállalati kiadások, sőt személyi magánk! ad ások is szerepelnek. Miután azonban a zárszámadás a szocialista uralom idejére vonatkozik, azt. elfogadja. Kreibich kommunista: Kifogást emel az ellen, hogy az 1924. évi zárszámadást csak most, 1927-ben terjesztik a ház elé. Ez csak azt igazolja, hogy a kormánytöbbség abszolut semmi gondot nem fordít az államháztartás ellenőrzésére. Pedig az ellenőrzésre több gondot kellene fordítani. Az előttünk fekvő zárszámadásból kitűnik, hogy az 1924. évre előirányzott költségvetés kiadási tételét másfél milliárd koronával túllépték. vagyis 17 milliárd korona előirányzott kiadással szemben 18.5 milliárd korona volt a tényleges kiadás. A bevételi tétel pedig 1(3 mü- liárdról 18 milliárdra emelkedett. A bevételek emelését az adópré&müködc- sének fokozásával érték el. Az egyenes adók tétele 350 millió koronával érnék kedett, a vámoké 30 millióval, az illetékek és egyéb adók 810 millióval. S minők ezt az adóalanyok bőrén préselték ki. Az állami gazdálkodás tendenciája a kapitalizmus megerősödése. A nyereség ugyan nő, de ezzel a gazdasági helyzet sivársága hattérbe szorul. Az ipari gazdálkodás fejlesztésére jellemző az Izer-vidéki üvegipar helyzete. A kormány támogatása abban nyilvánult, hogy 1922 óta tart a krízis ezen az iparvidéken és az hovatovább egyre jobban kiéleződik- Az export, sőt az előállított termékek minősége is mindjobban csökkent. Számbeli adatokkal bizonyítja ezeket az állításait. Ma már ott állunk, hogy az egész üvegipari munkásság az éhhalál előtt áll. A kormány a napokban lépett először közbe ezen az iparvidéken, de hogyan . . . Wünsck közíbekiiáll: Évek óta neon törődött a kormány ezzel! Karus: Igen, ma először lépett közbe, de szuronyokkal ! Kreibich: Az egész üvegipari válság a régi és a jelenlegi kormány lehetetlen tarifapolitikájára vezethető vissza. A német vegyi termékek vámját felemelték és erre Németország revámJs gyanánt a csehországi üvegtermékek vámjának felemelésével felelt. Az üvegipar válságára már 1902 óta állandóan figyelmeztették a kormányt küldöttségek, interpellációk és egyéb közbenjárások utján, de a kormány ügyet sem fordított a jogos panaszokra. Nem lehet csodálkozni azon, ha az üvegipari munkások most türelmüket vesztették, tüntetnek és általános sztrájkot hirdetnek. A kormány ma végre életjelt adott magáról, de ugv, hogy az egész vidéket csendőrséggel árasztotta eb (Közbekiáltások: F-uj! Hallatlan! Gyalázat!) A csend őrség olyan br^aliitásokat vitt véghez, amikről miég a régi Ausztriáiban sem hallottunk. Arasz anyókát puska tussal verték vissza. (Általános felháborodás'.) Az egész vidéken kihirdették az ostromállapotot. Pártja javaslatot nyújtott be, bogv Cserny belügyminiszter a mai ülésen megjelenjen és nyilatkozzék az iser vidéki eseményekről. Kérdezi a német minisztereket hogy beleegyezésüket adták-o a,z ostromállapot kihirdetésére ezen a legfontosabb német ipari vidéken. A zárszámadást nem veszi tudomásul. Utánia Malik cseh agrárius szólalt lel. . Lapzártakor az ülés fart.
