Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-01 / 76. (1410.) szám

1927 április 1, péntek. Xi. Pius hetven éves Prága, március SÍ. XI. Pius pápa, a római katolikus egyház látható feje ma tölti be életének 70-ik évét. XI. Pius, akinek családi neve Ratti Achilles 1857-ban született a Milánó melletti Desiában. .Gimnáziumi tanulmányait Milánóban végeztet iTheológiei és filozófiai tanulmányait Milánóban kezdte meg, a Rómában a Gregoriániuinon fe­jezte be. Tanulmányai befejezésével három dok­tori diplomát, a teológiát, a filozófiát és a kánon- jogit szerezte meg. 1879-ben pappá szentelték. Mint fiatal pap a milánói teológia tanára lett s mint kiváló egyházi szónok már pályája legelején páratlan népszerűségnek örvendett. Harmincegy éves korában az Ambroziana- könyvtár prefektusa és mint a könyvtár uj veze­tője a könyvtárt teljesen átszervezi $ uj kata­lógust állít egybe „Quida della Biblioteca Arubro- ziana e Collezioni Annesse" címmel. Közben a külföldön is nagyobb tanulmányutat tett s főleg Berlinben, Párisban és Londonban tartózkodott, ahol közelebbi összeköttetésbe került Európa több vezető egyéniségével. Ratti Achille archiváriusi működése ismeretes volt P. Ehrle, a vatikáni könyvtár prefektusa előtt is és a Szentszék P. Ehrle javaslatára Rattit 1911-ben a vatikáni könyv­tár alprefektusának nevezte ki. 1914 okt. 28-ától már mint apostoli protonotárius a vatikáni könyv­tár prefektusa. A Vatikánban óriási munkát vé­gez, több tudományos munkát ir s mások müvei­ből is kiadásokat rendez. Müvei közül főleg em­lítésre méltók a következői?: Archivio Storico Lombardo, Rendiconti deli Instituto Lombardo, Giomale storico della letteratura italiana. Mint szenvedélyes turista-iró ismertté tette nevét Müveit nagyobbrészt olasz nyelvben irta, de kivé­telesen néhányat francia nyelven is megirt. XV. Benedek pápa Rattit 1918-ban apostoli .vizitátomak nevezte ki Varsóba azon megbízatás­sal, hogy Lengyelországba, Litvániában és a töb­bi nj államokban adia meg a katolikus egyház uj szervezési problémáit Ritti érdeme, hogy rövi­desen Lengyelország önállóságának kihirdetése után Varsóban apostoli nxmciaturát állítottak fel s a pápa az első varsói nuneiusnak magát Kittit nevezte ki akit egyúttal püspökké is fölszentelte­tett. 1919 október 28-án szentelték fel a varsói ka- j tedrálisban. Uj munkakörében igen fontos felada- \ Ford ellen merényletet követtek el Az autógyáros súlyosan megsebesült — Biztos, hogy nem véletlen szerencsétlenségről van szó — Egy titokzatos autó Ford gépkocsiját besodorta az árokba —- Hogy történt a támadás Newyork, március 31. Á Foird-család mindeddig eltitkolta, hogy a család feje, Ford, az autógyáros, szomíbaton este súlyos autószerencsétlenségnek lett áldozata. A ka­tasztrófa könnyen végzetessé vállhatott volna s Ford igy is veszedelmes sérüléseket szen­vedett A detroiti titkos rendőrség vélemé­nye szerint okvetlenül merényletről van szó. A rendőrség erélyesen keresi azt a két férfit, *ks szombaton este, nem messze Ford dearbonsi laboratóriumától, egy Studebaker-autón várakozott. Amint az autómobilgyáros beszállt autójába és megindult , a másik gépkocsi üldözőbe vette. A River Rougen át vezető hídon a má­sik autó hirtelen a Ford-kocsi mellett ter­mett s egy kanyarulatnál úgy súrolta, hogy az a 15 láb mélységű árokba zuhant A Stud ebaker-kocsi toválb/b száguldott Ford autója nekiment a part közvetlen közelében álló fiának és fölborult. A detroiti lapok szerint Ford balszemén és koponyáján mély vágási sebeket szén-' vedett, azonkívül több zuzódás érte és valószínűleg egy bordája is eltört. A be­teg nagy fájdalmakról panaszkodik, úgy hogy valószínűleg . belső sérülései is vannak. A kórház orvosai szerint Ford állapota egyelőre kielégítő, de komplikációk még tá­madhatnak. A könnyű agyrázkódás elmúlt Műtétet nem végeztek, ellenben a beteg mellkasát kénytelenek voltak gipszbe he­lyezni. Tcaumás pnenmonia is keletkezhet nála. A szerencsétlenséget csak két gyerek látta, akik azonnal rendőrért szaladtak, de mire a rendőrök megérkeztek, már csak vérnyomokat láttak, mert Ford gyalog szerrel hazaindult. A félig áléit autógyáros nem jutott el lakásáig, ha­nem háza közelében, a kert portásának lakásán elájult. Orvosért csak akkor küldtek, amikor Ford vért kezdett köpni. Ganeron, az Indepen- dence tudósítója, beszélgetett a beteggel, aki kijelentette, hogy merényletről sző sem le­het a szerencsétlenség csak véletlenül tör­tént. Mindennek dacára a közvélemény, a sajtó és a rendőrség valószínűnek veszik, hogy Fór dót titkos ellenségei akarták eltenni láb alól. A póttartaiékosságl fa¥a$iat a parlament elolt A képviselőhöz mai ülése — A papokat és tanítókat is fülveszik a póttartalékosségra logosuHak közé fok vártak reá Amikor 1920 júliusában az összes nagyha­talmak képviselői Varsót a batseciki tá­madás miait elhagyták, Ratti nuncim a helyén maradt, hogy a katolikusokat még a bohevikiekkel szemben is védel­mezze. Működése eredményességének elismeréséként XV. Benedek pápa milánói érseknek nevezte ki- így lett a 'világhírű Ferrari kardinális utóda, s vissza­került szülőföldjére. Azonban nem sokáig marad­hatott itt, mert négy hónapra rá, 1922 január 22-én meghalt XV. Benedek pápa, s február' 2-án megkezdődött a pápaválasztás, amely csak tizen­egyszeri ismétlés után, február. 6-án vezetett eredményre. S amire Ratti egyáltalában neon számí­tott, a választás az d személyére esett Mint pápa a Pius nevet vette fel. Már a névvel is kifejezésre akarta juttatni programját, azaz két elődjének, X. Piusnak és XV. Benedeknek béke­törekvéseit kívánta folytatni Első pápai áldását a világnak a Szent Péter Urbit et Orbi bazilika külső balkonjáról adta, ellentétesen három előd­jével, akik a belső balkonról áldották meg a vi­lágot. Ezzel a cselekedetével a Szentatya nem ej­tette el a Szentszék eddigi jogigényeit, hanem világosan ki akarta fejezni azon óhaját, hogy a vi­lágnak adott áldása a világ minden részének a (békéjéhez vezessen. Ez az első aktusa nagy ro- konszenvet váltott ki Rómában és egész Olaszor­szágban, s általában a katolikus világ nagy biza­lommal tekintett az uj pápa kormányzása elő. öt éves uralkodása be is bizonyította azt, hogy a be­léje helyezett hit és bizalom helyénvaló volt. "Eddigi tevékenysége főként arra irányult^ hogy a világ igazi bélcéje ismét helyre­álljon. Ö volt az, aki elsőnek ajánlott föl segítséget az .oroszországi éhezőknek s amikor Olaszországban a polgárháború kezdetét vette, két pápai levélben hívta föl az olasz püspököket, hogy az ország bé­kéjéért minden erejükkel dolgozzanak. Azon ál­lamokkal, amelyekkel a Vatikán diplomáciai vi­szonyt tartott fönn, igyekezett továbbra is Jóvi­szonyban maradni, sőt a többi államokkal is ke­resett közeledést és kapcsolatokat. Konkordátumot kötött Lengyelországgal, Bajorországgal és Fran­ciaországgal, az ő protektorátusa alatt tárgyal mo3t a Szentszék Jugoszláviával, Romániával és Németországgal is. A csehszlovák köztársasággal szembén, még az 1925. évi incidens után is, barát­ságosan viselkedett és mindben igyekezete arra irányul, — amint ezt a legutóbbi események is igazolják, — hogy a eseh- , szlovákiai katolikusság érdekében a cseh­szlovák kormánnyal mielőbb megegyezzen. XI. Pius pápa törekvése az is, hogy a vallásos akciókat a politikai .mozgalmaktól elkülönítse. A politikai pártoknak nem akar előírásokat adni, de a papság pol itttol ténykedését megszorítja- Az Ambroziana-könwtár volt prefektusának egy külön teremben emléket emelt, amelyet már­cius 20-án lepleztek le. Az emlékoszlop előkészí­tő bizottságának tagjai között msgr. Galbtatti, a jelenlegi prefektus és tizenkét kardinális ts sze­repel. A Szentatya 70-ik születésnapján ma az egész világ katolikusaival egvütt a magyar kalolikusok is a világ békéjéért dolgozó XI- Piutf jóga hosszu 'életéért Imádkoznak, - ..... ‘""'■‘'•‘•h. Pr ága, március 31. A képriselöház mai ülése köbben a koalíció katolikus pártjai, f a két néppárt és a német iker esztéuyszocialisín párt, tárgyalásokat folytattak s egyönte- j tüen megállapodtak abban, hogy feltétlenül garanciát fognak követelni arra nézve, hogy j a póttartalékosok közé sorozzák be a hadköteles papokat is. A pártok kikülílötlei tárgya­lást folytattak Udrzal miniszterrel is, aki kijelentette, hogy követelésüket a törvénybe I iktatni ma mar nem lehet, mert rossz vért szülne az ellenzék, főleg a szocialisták köré­ben. Ellenben Ígéretét adta arra nézve, hogy a törvény végrehajtási rendeletébe feltétle­nül bekerül ez a rendelkezés és pedig nemcsak a papokra, hanem a tanítókra vonatko­zólag is. A katolikus pártok képviselői a nemzetvédelmi miniszter válaszát megelége­déssel vették tudomásul. Prága, március 81. A Wéptvfieeíő'háiz maa ülésé iránit már teljesem megcsappant az érdeklődés. Üres padok előtt' tárgyalták a póttartalékosokról szóló törvén yja vártjától. A szónokok csak a szónoki -emelvény .elölt- csoportosuló . néhány képviselő 'előtt mondották dl beszédeiket. Napirenden szere­pelt még az 1924. évii állami Zárszámadás éle nyolc mentelmi ügy, valamint a parlament, állandó Ibi- zoíttságaiinak megválasztása. A házefeökség hatá­rozata értelmiében azonban a mái napon csak a .(pótitarteiétedBlsájgróil szóló javaslatot tárgyalják le. Eddig hat szónok jelentkezett, a vtitához. A póttartalékossági javaslat Ffélbáromkor nyitotta meg az ülést Malypétr elnök, majd átadta a szót Petorek cseh iparos- pánfei előadónak, aM a véderöbHízotltság jelentését terjesztette eüő a póttartalékos javaslatról. Pékárák előadói beszédében rámutat arra, hogy az e3tenzéík állandóan azt veti a karmiány- ttöWbaóg Szemére, hogy osztáilyérdekekből terjesz­tette ezt a javaslatot a ház elé. Pedig ennek ép­pen az ellenkezője áll. Ezzel a javaslattal éppen azok jutnak wolgá- tati fcedveamóayfce*, akikéit aas ellenzék jog- fosztottaknak hirdet. RiésBlietesen Indokolja e javaeHatot, amely szerinte ifceljiee rendet 'teremt a jövőben az utjonókíképzés téré®. MaJypetr elnök megnyitja a vtíltáit s javasolja, hogy minden ezónoknak félórái beszédidő engeid- - tessék. Javaslatát elfogadják. Az egész fegyverkezés Németország ellen irányul Heger német szotMM em okraba a1 vita első szónoka. Polemizál a német kormánypártoknak tegnap elhangzott nyölaitkozatéval s rámutat ama, hogy a csehek, már bét esztendővel ezelőtt mieg- igérték a szolgálati idő leszálliiiását, de ezt. az Ígé­retűket —- régi tradMójuíkfboB hívein — nem tar­tották meg. A német konmánytpáirteknak nem lett volna szabad az alketxnámytötnvényellenes hajtanai választóijogfoeZtó javasatokat megszavazojiok- Nem igaz az, hogy a pó'ttiartaliékosságról szóló törvény a totónál kiképzés köunyölfiésére fog szolgálni. Ez az állítás hamis. De Witte (német azoc.-dem.) köZbekiált: Hia- mdaak a német kormánypárt ok le! Hcgar: A javaslattal csak egyes osztályok prívílegizéilásét akarják bírtorttaní. Téve* a német kormán ypártoknak a® az állfttáaa, Is, mintha ezzel a javallattal az iíjueáig elfflcibépzáaének tervét' a kormány elvetettje volna. Elleukezóleg: ez a ja- 'vo/slaí csak előkészítője aimaik. IjáBzieu maga a ueímzetvédelmi mflnisZtor fcíj ellenvtotte, 'hogy az elö- kíképzés mieg fog történni, csak még nem jött meg az idője. A német kormánypártok a vé de róla vas- Mőís ft htotok fleanáaaak roeszab­bodásáií segítették elő és uijabb xaeigt eTheléseket róttak az adófizetőkre. Spacsek előadónak telje­sen n-emparlamentáris I-djrteníiéeélxíl kil'ünjik, hogy a* egész fegyverkezés Németország ellen irá­nyul s ért; a német kormánypártok is meg­szavazták. A felelősség természetesen őket Is terheli. Tütta!- kozik a tisztiek és altisztiek klikélpZátíéről szóló tah- könyviben foglalt kitételek ellen, amelyek a törté­nelem meghamiíisiltáisdval a. németek elleni gyiilő- ilétefti atorják szítani a hadsereg kötelékében. A javaslatot nem fogadja el. A nemzetvédelmi miniszter önkényesen megváltoztat­hatja a békeiétszámot Gorsl cseh szociáldemokrata: Strdbmy tegtnapd beszédére reflekMflvai, 'kijelenti, hogy pártja' min­dig és miind.enben programjának elvei alapján járt el, nem törődött azzal, h'ogy ez az eljárás tetszejit.-© valaikdnek, vagy sem. Sfaiiíbnny javasolta., hogy a külpolitika pán­szláv irányzia/toit vegyen s barátságos testvéri viszonyt teremtsen Oroszországgal, Lengyekw- szággaí és Jugossolávdáml. Feltűnő volt. hogy Shtibmy beszéde után Kramár melege® gr,a- tulállt neki. Ea amnyít jelent, hogy Sferihmy teljesem Krarmár politikáját követi, amely el­lentétben áll Benes külpolitikájával. Beme® külpolitikájában ugyancsak követi a szláv irányzatot, de ezenkívül valamennyi többi állam­mal, elsősorban a szompzéd álliamoktol is békés viszony mieglteremtéáén fáradoZik(?). A hadsereg legyen itámasza ennek a békés Milpolitiikának, amint est a hadsereg legfőbb parancareotkai, a köz- társasági elnök is többször hangoztatta. Majd a tárgyalás alatt lévő javasakról mond éles bírála­tot. Főleg azt hibáztatja, hogy a javadat uem ál­lapítja meg teljes pontossággal a póttartalékosok létszámát. Kimondja ugyan a javaslat, hogy 8000 póttertalékos lesz, de miegállap'itja a javaslat egj'- uttal art Is, hogy 70.000-nek kell lennSe a ténylege* szolgálatot teljesítő újoncok számának, akiket 18 hónapi azolgátaiti Időre soroznak bei, csak az ezen föliüliefoeft leket a póittartatékosság kedvezményé­ben. részesíteni. Ez annyit jelent, hogy n nemzeívédelmi mini«»teT saját, bénye-kedvo WEerimt, önkényesen állapithatja meg a hadse­reg békeléitszániáit és senki sem tohnt majd ettem-e semmit, ha a békclétsráimot esetleg 200.000^rel is túllépi. A javaslatul nem fogadja el. Hybner cseíli iparospárii: ’A Javaslat imellett foglal állást Kimutatja, hogy a régi véd erőtörvény alapjain a statisztika szerint a szolgálati kedvezményben részesültek 80 számiéit a került ki a munkások sorából, míg a kedvezménye zott kisiparosok alig fél százalékot tettek ki. Évek óta óriási igazság­HEGÜL Vt liieres üveg szájíujtatöval Ki 24'—. 1 drb. késipenneterS ........ ....Kő 20“—* Mindenütt KaphBÍ6. ‘ Vezérképviselet CsehszlovákiábaiM PRÁGA I., Kniovnické 3. “ Telefoa 312-1-1. talauság történt a ikisipairosokkal szemben. Most a (helyzet egyrészt azáltal javult, hogy a kedvezményezettek száma négyezerről nyolcezerre emelkedett, másrészt pedig aránylagosan fogják a kedvezményt meg­adni. Macner (német nemzeti): Bejelenti, hogy pártja tegnap csak olyan módositó javaslatok mellett szavazott, amelyek a német lakosság érdekeit szolgálták. Nem felel tehát meg a valóságnak az, amit a Deutsche- Presse ir. Kalina (német nemzeti közbekiált): A’ hazugság sajtója! Macner (folytatva): Érthetetlen, hogy a német kormánypártok megszavazták tegnap a véderöjavaslatekat, melyeknek célja telje­sen világos. A német kormánypártok a mi német ífiainkat a cseh militarizmus szolgála­tába hajtják német birodalmi testvéreink ellen. A javaslatot nem fogadja el. Wiicsch (német kommunista): A javas­latnak minden egyes pontjából kirí az osz­tályjelleg. A fegyverkezés nem is Németor­szág ellen irányul, amint azt Spac&ek előadó állította és Zierhiut tegnapi beszédében el akarta simítani, hanem elsősorban a belső ellenség* a forradalmi proletariátus ellen, másodsorban pedig Szovjetoroszország ellen irányul. A német kormánypártok semmié ál el ga/ranciát nem kaptak arra, hogy a ma letár­gyalt törvén^'avaslat végrehajtásánál a nem- zetisógi kulcsot érvényesíteni fogják. A ja­vaslatot nem fogadja el. Bezdék cseh néppárti: Á hadsereg íej­lesztésére és szervezetének erősítésére szük­ség van mindaddig, amig nem lesz meg az egyes nemzetek között az igazi, őszinte béke, Ma az egész világon mindenütt fegyverkezés folyik, de a fegyverkezésnek előidézője Eurói í­ban elsősorban Szovjetoroszország. A póttartalékosság bevezetése csak az első könnyítő lépés, amelyet idővel valószínüleg több könnyítés is követni fog. A javaslatot elfogadja. Dávid cseh nemzeti szocialista: Ezt a ja­vaslatot a német agráriusok és a német ke- resztényszocialista párt nyomására terjesz­tette be a kormány. Német politikai érde­kek érvényesülnek ma a cseh nemzet és az állam rovására. A javaslatot nem fogadja el. Az ülés tart 4 Szegeden huszonöt munkásra rászakadt eyg ház közfala Két súlyos, hét köauyelvb sebesülés Szeged, március 31. (Saját tudósítónk távirati jelentése). A Vénusz-cipőgyár egyik épületének lebontásánál tegnap súlyos szerencsóllenség tör­tént. A cipőgyárnak ez az épülete az alsó Tisza- parton van, amelyet most szabályoznak. Id-s ke­rülnek ugyanis az egyetem klinikai épületei s ie«órt a régi házakat, lebouitják. A Vénuszocipö- gyár egyik épületén a tetőzetet bontották, de a, földszinti helyiségekben 25 munkás dolgozott az ünnep előtti cipőrendelések elkészítésén, amikor a nehéz csákánycsapásoktól az egyik közfal meg­ingott s hatalmas robajjal bedőlt, maga alá te­metve a munkateremben dolgozó munkásokat. Néhánynak sikerült még idejekorán megmene­külnie, de két munkást teljesen maga alá. temet­tek a hatalmas kőtörmelékek. Életveszélyes sebe­sülésekkel húzták ki őket a romok a’,ól Rajiak kívül még hét munkás sebesült meg eléggé sú­lyosan. A hatóságok szigorú vizsgálatot indítottak an­nak kiderítésére, hogy kinek gondatlansága okoz­t* f súlyos szerencsétlenséget. 5

Next

/
Thumbnails
Contents