Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-30 / 99. (1433.) szám

'feUOföU'./V íAS^AR-HÍRLAS

Az orvostudomány nagy haladása

Magyar egyetemi tanárok, tudósok, kórházi főorvosok és gyakorió orvosok ismertetik az orvostudományok nagyarányú fejj5ődósét

Óriási szolgálatára van a megértő lélektan az elmekértannak

Irta: Balassa László dr., a öharité poliklinika főorvosa.

A pszichiátria, az elmekőrtan egyike az or?osi tudományok legfiatalabb ágainak és tulajdonképpen tudományos fejlődése csak a mull század utolsó évtizedében indult meg. Azelőtt is voltak igen beható kutatók és a betegeken tett megfigyelések és azok leírása mesteri finomsággal történt, azonban betegségek helyett csakis a betegségek tüneteivel foglalkoztak.

A jelen század elején megváltozót! a természettudományi felfogás és a lélektannak mind erősebb jelentősége lett. A lélektan módszerei és problémái is erősen fejlődtek. A leiró pszichológia mellett, amely a lelki működésekkel egyidőben lejátszódó testi működéseket igen finoman mérte (az u. n. kísérleti lélektan) és az összehasonlító lélektan mellett, amely lelki kieséseket, agyi elváltozásokkal igyekezett összefüggésbe hozni, elhelyezkedik az úgynevezett megértő lélektan, amely érdeklődésének előterébe az összetett lelki működések, tulajdonképp tehát a valódi lelki működések, mint a karakter, temperamentum stb. kerültek.

Amidőn az elmeorvosok az elmebetegek ösz- szetettebb lelki működésének finomabb analízisével foglalkozni kezdtek, pontosabban észrevették azt, amire már tulajdonképp régebben is gondollak, hogy

egyes elmebetegség&k kiindulásai olyan kóros konsUtuciók (alkat) és kóros reakciók, melyek normális egyénekné' is megtalálhatók és főleg különös erősségük teszi őket betegessé.

Megerősítették ezt a felfogást azok a vizsgálatok, amelyeket a betegek pszichózis előtti állapotain végeztek, valamint elmebetegek hozzátartozóinak ily irányban történt megfigyelései. Amidőn a vizsgálatok tovább haladtak, akkor kiderült az is, hogy

bizonyos lelki állapotoknak egy bizonyos, jól leírható testi alkat- felel meg és az el- mekórtan haladásának az ulolsó években ez az egyik legérdekesebb fejezete. Kretschmer Ernő tübingiai elmeorvos érdeme e vizsgálatok megindítása, amely szerint az emberek karaktere és testi alkata közt szoros összefüggés van.

Az emberek egyik nagy csoportja a „eydoíhy- miás", ezt a csoportot az jellemzi, hogy hangulatuk az emelkedett, jókedvű és a nyomott, rosszr kedvű közt váltakozik. Az ilyenek vagy igen köny- fayen jutnak egyik hangulatból a másikba, vagy pedig hangulatuk hosszabb időn, ege3z éleíükön át az egyik árnyalatot mutatja. A lelki működések gyorsasága, a külső ingerek felfogása, lelki feldolgozása és végül az azokra való felelet (az úgynevezett pszichés tempó) egyenletes tempóban simán történik és hangulatuknak megfelelően vagy élénk, gyors (emelkedett hangulatnál) vagy lassú, nehézkes (nyomott hangulatnál). Lényeges az, hogy a pszichés tempó és a hangulat minősége közt teljes összefüggés van. Viselkedésűk is természetes, mimikájuk, gesztusaik is megfelelnek hangulatuknak. Testalkatukat „pyknikusnak" nevezzük, tömzsiek, gömbölyű, jól táplált külsővel, friss arcszin- nel, csontjaik vékonyak, izomzatúk puha az arcon, nyakon, a törzsön vastag zsírréteg. Az agykoponya alacsony, jól kifejlett tarkóval. Arcuk lágy, kerek, egyes részletei harmonikusak és jól fejlettek.

Az emberek másik nagy csoportja a „schi- zothymiás", őket túlérzékenységük vagy érzéketlenségük jellemzi és ennélfogva pszichés tempójuk nem egyenletes, hanem gyakran hirtelenül változó, máskor pedig hosszabb időn át mereven megmaradó. Viselkedésük is furcsa, nem felel meg a külső ingereknek, hanem főleg az attól független gondolataik tartalmához alkalmazkodik. Gyakran merevek, hidegek, hozzáférhetetlenek, pedánsak, néha groteszkek, máskor félénkek. A túlérzékenység a természet és művészet iránti nagy fogékonyságban, a személyes életforma gondos kifejlesztésében, más személyekkel szemben finom érzékenységben nyilvánu’hat, máskor könnyen meg- bánthatók (a nebántsvirág-tipusu emberek), vagy a tulérzékenységiiek reakciójaként ingerlékenyek. Az érzékenységük lehet metsző hidegség, cinizmus, vagy pedig tompaság, érdeklődéshiány. Testalkatuk vagy atléta-tipus, tehát karcsuak, hosz- szu végtaggal, a csontrendszer durva, az izomzat a gyengén fejlett zsírpárna alatt jól fejletten tűnik elő. Erős, magas nyakon durvamintáju fejkoponya van erős állal. Máskor aszténiás alka- tuak, hosszú, keskeny mellel, keskeny vállal. A csontrendszer az izomzat és a bőr gracilis, sovány, vékony. A fej kicsiny. A hosszú, élesmetszésü orral ellentétben van a gyengén fejlett alsó állkapocs és a hátrafelé eső áll.

A normális lélektannak ezek az érdekes megállapításai elmekórtani vizsgálat okból indultak ki, mert azt találták, hogy az úgynevezett funkcionális elmebetegségek két nagy csoportjánál a mániás-depressziós elmezavnrnál és a schyzo- phreniánál a betegeknél egyrészt a fent leirt testi alkatokat találhatjuk, másrészt pedig ezen elmebetegségek tünetei végső analízisben megfelelnek a cyclothymiás (mániás-depressziós elmezavar) és a schizothymiás schizophrenla lelki alkatnak. Egészen természetes, hogy amikor valamilyen lelki alkatról beszülünk, nőm gondolhatunk elmebetegségre, hanem csakis annyit akarunk mondani, hogy

a megértő lélektan részére az elme bele (fele

lelki kiesései megérthetök a normális emberek lelki életének ilyirámju felfogása által,

Felmerül a kérdés, hogyan keletkeznek ezek a lelki alkatok és az erre adható felelet egyúttal megjelöli azt a két nagy területet, amelyen a modern elmekórtan kutatói most dolgoznak. Az újabb vizsgálatok szerint a lelki alkat szoros ösz- szefüggésben van az egyes belső kiválasztásos mirigyek (pajzsmirigy, hypophysis stb) működésével és az itt található igeu bonyolult viszonyok felkutatása a következő idők feladata. Azt is észlelték, hogy egyes családok tagjainál a cyclothymiás, másikban pedig a schizolhymiás lelki alkat van túlsúlyban és az itt található törvényszerűségek felkeresése az örökléstan feladata lesz. A müncheni elmekórtani kutató intézetnek van is külön örökléskutaió osztálya.

„Magyar és zsii“ esni lehet köztisztviselő

Amikor a kérvényezlek SévesBésteüS as Információs ívet Is klkézbe- sstik — A nagyon rövid és velős információ: „magyar és zsidó"

Kassa, április 29.

Hivatalos aktát forgatok a kezemben, számmal ellátott, szabályszerűen iktatott ügyiratot, amelyből mindenki meggyőződhetik, hogy

a magyarságát- elnyomó, háttérbe szorító rend-szer mit- sem változott SzlpvenszJcén.

Még ma is a legnagyobb bűnnek tekintik azt, ha valaki magyar s a magyarsághoz való tartozás elegendő ok és jogcím arra, hogy a hivatalos állások betöltésénél szorgalmas és tehetséges munkaerőket mellőzzenek.

S. L. kassai születésű, magyar nemzetiségű fiatalember az elmúlt tanévben tette le az érettségi vizsgálatot a kassai állami reálgimnázium magyar tagozatán. A kassai pénzügyigazgatőságon jelentkezett szolgálattételre, ahol mint kisegítő napidijast alkalmazták is, miután a szlovák nyelvet szóban és Írásban tökéletesen bírja. November hónapban, háromhavi kifogástalan működés után, S. L. kisegítő napidijas beadta a szlovenszkói ve- zórpénzügyigazgatósághoz kérvényét, végleges alkalmazásért. A kérvény megindult a bürokrácia labirintusán é3 természetesen jó ideig elintézetlen maradt.

Közben ez évnek január elsejével a kassai pénzügyigazgatóságon a napidijas munkálatokat leépítették és igy S. L.-t is négy havi szolgálat után elbocsátották. Miután kérvényének elintézése még nem történt meg, a fiatalember más pályán helyezkedett el, mert a kedvező elintézésben nem igen bízhatott.

Valóban néhány nappal ezelőtt hivatalos iratot kézbesítettek ki neki, a kérvényre adott válasz volt, amely a megszokott sablonos formában adta kérvényező tudomására, hogy

kérelmét nem teljesíthetik, merí a kassai pénzügyi gazgal óságo n az össze<s helyek be vannak töHv-e.

Eddig nincs semmi különös a dologban, ez már a rendszer Szlovenszkón s ezer meg ezer példa van az ilyen eljárásra. Az esetet az teszi különösen érdekessé, hogy a véletlen, különös tréfát űzött a hatósággal, az S. L.-nak kikézbesitett válaszhoz

tévedésből hozzácsatolták az információs ivet is.

Az ilyen információs ivén annak a hivatalnak vezetője, ahová valaki pályázik, szokta megadni véleményét, amely azután az állás betöltésénél döntően esik latba. Nos, a S. L. információs ivén a hivatalfőnök nagyon röviden és velősen adta m>eg véleményét. Piros tintával és vastagon aláhúzva csak ez a két szó áll az ivén:

„mad’ a zid“

Magyar, zsidó, ez két olyan szépséghiba, ami ■miatt a legalkalmasabb, legmegfelelőbb egyén ■sem juthat hivaiali alkalmazáshoz erre mifelénk.

Értesülésünk szerint a magyar nemzeti párt kassai titkársága a különös információs ivet beküldi a magyar nemzeti párt törvényhozói klubjának.

A SAJOMEN1I ATHÉN

Irta: Szlávik Mátyás dr.

Abból az alkalomból, hogy a rozsnyói premontrei. kanonokrendi római kath. és evang. főgimnázium régebbi és ujabbi diákjai Szekeres Kálmán igazgató és Varga Sándor állami tanár kezdésére ez évi május havában a régi képviselő- ház termében egy diákszövetség megalakítása céljából közös találkozóra készülnek, nem lesz érdektelen ezt a magyar kulturvárost: Rozsnyót

— mielőtt a készülőben lévő diszes alkalmi Emlékkönyve megjelenik — egjik régebbi intézete szemüvegén nézve, pár sorral megjeleníteni.

A gömöri Rozsnyó bányavárosát, mely német neve (Rosenau) után méltán viseli Rózsaliget nevei, maga az anyatermészet is s annak mindenható alkotója és örök teremtője, fejlett ipara, kereskedelme és jómódú, egykoron német, ma szin- magyar polgársága mellett diák-városnak, Sajó- menii és Drázusparti Athénnek teremtette. A gümör—szepesi érchegység egyik legszebb pontja: a Pozsáló, a Pacsai hegy s a három vármegyei találkozó Pipityke hegykoszoruja által északkeletnek védve, csakugyan egy gyönyörű völgy- katlanban terül el. A Dobsina felől roliamsebes- séggel hömpölygő közeli Sajó folyó irányában, délnek nyílt völgyben a pelsőci s a esetnek! hegyláncok a szilicei fensikkal szinte őrt állanak mellette s hozzá a diszőséget „Kraszuahorka büszke vára", az Andrássy grófok Ősi fészke adja. Annak ősi, nyílt folyosóju evang. főgimnáziumában tanítottak közel egy félszázadon 4! régebbi, inkább nevelő, mint oktató tanárai, akik, mint nagy pedagógusok, mint alább látni fogjuk, a legnehezebb időkben évtizedeken át, oly sok kiválóságot, országos nevű, kimagasló vezető ■egyéniséget, testileg és lelkileg egészséges, becsületes, kötelességtudó ifjakat és munkás, ieile- mes hazafiakat neveltek egyházuknak és a magyar hazának. A ma méltán olyannyira hangoztatott magyar hazafias és vallásos erkölcsi nevelésnek a többi, főleg ref. iskolákkal (Pápa, Sárospatak, Debrecen, Nagyenyed) egyetemben s azokkal vállvetve, ők voitak első úttörői, sőt bajnokai s a később felállít ott állami fő- és középiskolák csak folytatták és továbbfejlesztették szent munkájukat. Isten, erkölcs és haza volt az ő szentháromságuk, s ezeknek az olcsó élelme- zésü protestáns .konviktusoknak sok kiváló embert köszönhetünk.

E méltán „nemzetidnek nevezett evang. iskolában tanul! 1872—1878-ig szülővárosa, Dobsina, áldozatkészségéből e sorok hálás ivója is, ki részben saját ifjúkori, később érettségi kormány- képviselői tisztében is szerzett tapasztalatai, főleg pedig a Varga tanár által rendelkezésére bocsátott korabeli főgimn. Értesítők adatai alapján pár ecset vonás sál próbálja a következőikben megrajzolni a régebbi tanárok és kiválóbb diákjaik ólet- és jellemképét.

A XVIII-ik század végéről a nagy tudományai

Keblovszky Jánost és a múlt század első négy évtizedében 39 évig rektoroskodott kiváló pedagógiai hatású Farkas Andrást (f 1836.) csak említve, az iskola legrégibb nesztora dr. Pelech János (1805—1873.) volt, kit sokoldalú tudományos műveltség, kitartó erély és hűséges munka jellemzett. A késmárki Kralovánszky Istvánnak, az ■eperjesi kollégium Vandrák Andrásnak és Kray- aell Andrásnak 3 a halle—-wittembergi egyetemi Erdmann János Ede világhírű professzornak köszönhette klasszikus cicerói latinságát és szeretettel párosított szigorú pedagógiai érzékét. Hatalmas, hazafias szerepe volt „ékes szónoklataival és magvas dolgozataival" a legendás 48-as időkben s a szomorú emlékű Bach-korszakban is. Szomszédjával, Czékus István püspökkel szinte Rozsnyó társadalmi életének valóságos orákuluma volt.

A második nesztor volt s az igazgatóságban utódja a nagy erélyű és magyaros gondolkodású történet- és latin-tanár, Kramarcsik Károly (1813 —1895), akinek az eperjesi kollégiumban Pul- iszky Ferenc és Henszlmann Imre voltak a tanu- lótársai. ötven évig tanított. Nagyon szigorú tanár és olykor szarkasztikus volt tanítványaival ■szemben. Történeti, főleg magyartárgyu előadásai elsőrangúnk voltak.

A harmadik nesztor volt a tipikus Guszti bácsi: Scheffer Gusztáv (1822—1907). Apja Schef- fer Lászlónak, az „Egyetértés" korán elhunyt, ismerínevü vezércikkírójának. Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban és a jénai egyetemen tanult, ahol többi között a nagyhírű történettudós, Luden és Hasé és Rückert, a német költő voltak a tanárai. Berlinben a jénai diákokkal a királyi vár és Potsdam elfoglalása után az épületek mellett mint magyar ifjú ő is őrt állott és hazaérkezve, beállott a rozsnyói nemzetőrségbe 9 résztvett a budaméri és kassai csatában. Nagy munkásságot fejtett ki a tornaügy, az alumneum és kon- viktus, a sajói fürdőzés és Czékus püspökkel egyetórtőleg általában, az iskola és intézményeinek felvirágzása terén. Puritán jelleme és szókimondó igazságszeretete miatt a diákok és Rozsnyó lakosai nagyon szerették.

A negyedik nesztor volt az egyenes nézésű, kimért járású, szinte komor sreu és nagy karakterűi Hajósi Sándor (1827—1895), ki hasonlóan nagy szolgálatot tett a főgimnázium anyagi és

iriisno"

gyógyfürdő, a

„Szlovák Karlsbad“

51

a ZvoBem, SaeB'áes, Barcská-Bysftrlca" vonalon — 4 erősen rásHóaktfv* szénsavas, gSautoersÓS forrással, csodás gyógyhatású moortelepekkel, mindenféle gyomor-, máj-, vese-, eukor- és női bajoknál, mchgyulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Mérsékelt érák. Kérjen prospektust.

1927 április 30, szombat

Szövet-, selyomujdonságok ltj. KLEIN SÁNDCR-nál nagy választékban Kosice, Fö-utca 9.

Mintaküldés vidékre.

szellemi megszilárdítása és fejlesztése körül s egyházi, tanügyi, politikai és társadalmi téren Rozsnyón és Gömörmegyében igen előkelő állást foglalt el. Rozsnyói és eperjesi közép- és főiskolai tanulmányai és a Radvánszky-csaiádnál eltöltött többévi nevelősködése után 2 évig a bécsi !'műegyetemen tanult, ahol Greguss Gyulával bensőbb baráti viszonyt kötött. Kramarcsik utódjaként, 1884—1894. volt az intézet igazgatója, mely ■minőségében az 1883. XXX. középiskolai törvény gyakorlati megvaiósitása volt az ő tiszte. Mattiéin atik át tanított, de nagyon mélyen járók voltak a Beck—Greguss tankönyve nyomán -előadott lélektani előadásai is. Tanítványaival szemben igen szigorú, de igazságos volt. Szinte „villánálott, olykor dörgött a szava a katedráról". Tanártársaival a „harmónikus egyetértés" viszonyában ólt, de szép harmóniában volt a kath. főgimnázium tanárkarával, főleg Nátafalussy Kornél, Szepesi Géza és Tóth Lőrinc premontrei kanonokrendi igazgatóval is. Nagy szerepet játszott a nagy gömöri vicispán: Szontágh Bertalan idején a magyarság és a nemzeti függetlenség szolgálatában a vármegye pelsőci gyűlésein is.

Az ötödik nesztor volt a közönségesen diáknyelven úgynevezett „Janó bácsi": Raffay János (1820—1896), a rozsnyói evang. főgimnázium alsóbb osztályainak örökös latin tanára. Csak 48 évig tanított. Előzőleg néhány évig Osgyánban és Sajógömörön is, mely intézeteknek a rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium volt az örököse, ahol Mikszáth Kálmán is tanult.

A hatodik nesztor volt Juszih János (1830—- 1900), a mathematika, logika és vallás tanára. Rozsnyói és eperjesi tanulmányai s a Szirniay- családnál eltöltött kétévi nevelősködése után 1853 óta rozsnyói evang. főgimnáziumi tanár. Kra- marcsikkal együtt a német Szepesség szülöttje. Családjával előkelő szerepet játszott a rozsnyói életben. Tanítása alapos, buzgó és lelki ismer estes volt. Az ő idejében, a Bach-korszakban, a tanárok viselkedését három rovat szerint vezették: mint viselkedtek azok a szabadságharc előtt, alatt és után.

Az utolsó nesztor a ma, 87 éves korában Kassán nyugdíjban éliő Krausz Károly Lajos, kit tanártársai és tanítványai nagyon szeretlek. Utóbbiaknak lelkiismeretes vezetése és irányítása volt tanári hivatásiának legfőbb feladata. A Hu- bay-családnál eltöltött háromévi nevelősködése után, 1862—1900-ig volt tanár. Az úgynevezett ■deprekációk állandó, kedvelt szónoka és évtizedeken ót a prédikálásban Czékus püspök segédje volt. Tanári egyéniségének lénye csupa jóság és szeretet volt, amellyel jól tudott fegyelmezni.

A későbbi tanári nemzedékből megemlítjük még a természettudományok és kirándulások nagy kedvelőjét: Polónyi Károlyt, a diák tűzöl lóság parancsnokát:- Szlaboczky Imrét, a történelemben és énekben Maszny Pál kántort, a tornában Haff- mer Antalt, a 48-as hőst és utódját, a nemrég elhunyt Váry Lászlót. A többiek, u. m. a cigánytudós Wliszlóczky Henriket, Orawecz Mihály, Törköly János, Szánthő József, Hatlay Zoltán és Adamis Gusztáv igazgatót, nemhato-ntien Schusz- ter Alfréd német tankönyviről, Pwrubszky Pető Pál katonás tartásu történettanárt és Schrcdl József és Hazslinszky Rezső törtónettudőst többszöri kormányképviselőségem alatt tanultam személyesen megismerni és tisztelni. Többen elhunytak már közölök. Áldás emlékükre! A nagymul- tu „Rozsnyói Hiradó“-ban s a „Sajóvidék“-ben többet olvashatunk róluk és tőlük. Szorgalmas munkájukkal nagyon emelték e vidéki lapok hírét és értékét. Innen indult ki Erdély nagynevű költője: Remenyik Sándor is.

A nesztorok mellett a fiatalabb igazgatóta- ■nárok közül különösen kiemelem a fájdalom, korán elhunyt Oravecz Mihályt (1852—1904), akinek sokoldalú képzettsége, nemes jelleme, hazafias és tanügyi buzgósága, egyéni szeretetre- méltósága és pedagógiai rátermettsége volt a régi igazgatók hagyományait követve, tanári egyéniségének példás vonása. Tanult Késmárkon, Rozsnyón és Eperjesen, ahol az önkéntes katonai óvet Berzeviczy Alberttel együtt szolgálta. 1894 óta haláláig Hajcsi Sándor utódja volt az igazgatóságban. Hozzá méltó fia, akire még szép jövő és feladat vár, Ödön, volt besztorcebí lyai, jelenleg Osváth Gedeon utódjaként aszódi Pe'aíi- fŐgimnáziumi. igazgató-tanár.

A régebben kiválóbb rozsnyói evang. főgimn. diákok sorából megemlítjük: a jóléssi remete:

Chászár Andrást, a nagy jogtudóst, kinek hur.ga- rikákban is gazdag könyvtárát a gömöri evang. esperesség adományából ma a váci állami siket néma intézet őrzi, — továbbá Kinotiy György 48-as tábornokot, Irányi Dánielt, a nagy hazafit, Pákh Albert irót, Szontágh Pál képviselet és vasgyárost, Szoniágh Bertalant, a gö.nöid nagy vicispánt, a dobsinai Mikulik József ügyvédet, Rozsnyó városa s a gömöri evang. esperesség történetíróját, Ludmann Gyula, Czékus Miklós és Vá- rady Géza tábornokot, Klein Samut, a dobsinai poétát, a „Topscher Gatscholper" szerzőjét, Ilá- mo3 László, Lukács Géza, Soldos Béla és Sziklay Ede főisp.' okát, Pékár Imrét, a rozsnyói iskola nagy jéltevőjét (Pékár Gyula író édesatyját), Már day Károly é« Czékus István püspököt, a Pósch-, Máriássy-, Radvánszky-, Hevessy- és Markó-csa- •lád több tagjai, Tichy Kálmán és Gyula festőművészt, Jeszenszky Pál vezérigazgatói, Félix Antal pécsi láblai elnököt, Rosty Kálmánt, a későbbi tudós jezsuitát, Lelt Kálmán műépítészt stb., slb., kik mindannyian emlékezhetlek és emlékeznek a rozsnyói derűs és közkedveltségü fürdői majálisokra és Palóez Kálmán nagyszerű hegedűjére. Tipikus kifejezői voltak azok a rozsnyói evang. fő- gimnáziumi diákok vidám,magyaros hangulatának.

%

4