Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-30 / 99. (1433.) szám
Mai szí műnk 1® oldal VL évf. 99. (1433) szám » SlOffibSt • 1927 április 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Hodzsa történelemszemlélete Szlovenszkó, április 29. Április 24-én ünnepelték az orosz hadüzenet ötvenéves évfordulóját Prágában ét ' ennek az ünnepnek hivatalos szónoka, Hodzsa Milán iskolaügyi miniszter beszédében sajátszerü történelmi elméleteket állított fel. amelyek a történetszemléiét'' egész különös látószögét sejtetik velünk. Hodzsa. megállapításai hamis konzekvenciák, amelyeket nem lehet, de nem is szabad levonni a világtörténelemből. Az orosz cár hadüzenetéről azt jelenti ki. hogy ekkor indult meg a balkáni népek szabadságiharca; ő ugyan délszláv népeket említ, de mivel Románia is felszabadult a vazallus országok között, az előbbi meghatározás szabatosabb. Abból a körülményből, hogy az orosz seregekben románok, továbbá szerb és bolgár önkéntesek is harcoltak, azt a következtetést vonja le, hogy ezek a seregek a szabadságért és a demokráciáért harcoltak és igy az orosz—török háború az 1914—1913. évek világháborújának volt az előzménye. Romániáról pedig megállapítja, hogy 1848- ban együtt harcolt a szláv népekkel a magyarok ellen a — szabadságért. Mindenkinek tudnia kell. aki az újabb kor történetét ismeri, hogy a nagy és hatalmas Oroszországot az a hagyományos külpolitika irányította évszázadok óta, hogy kijusson a tengerre és Konstantinápoly ura lehessen. Ezért vállalta és ambicionálta a Balkán protektorátusát, bár ebben az ambícióiban a hárma sszöve'tség megzavarta és hosszú időn át sakkban tartotta. A balkán népek szabadsága és demokráciája nagyon is harmadrangú célja volt az orosz birodalomnak és cárjainak. Egyébiránt, aki ismerte az elmúlt ötvein esztendő balkáni demokráciáját, az Oroszországot csakugyan nem illetheti azA franciák megkezdték a Saar-vidék kiürítését Saarbriicken, április 29. A francia katonák ma megkezdték a Saar-teriilet kiürítését. Tudvalévő, hogy a népszövetség határozata értelmében a francia sorkatonaság kivonul a Saar-vidékről s helyét az úgynevezett nemzetközi vasúti csapatoknak adja át. St. Louisból ma az ott állomásozó francia dragonyosezred két százada kivonult. Uj helyőrségük St. Avold lesz. Az ezred másik része a közeli napokban hagyja el a várost. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a parlament asztalán Viharos IBSés a kés& éJJeBI órákig — A költségvetésű felsottságfeasi a fliisSáii ohstrukc ót kezdtek — Izgatott hangulat, tanácstalanság a népes folyosókon Prága, április 29. Már rég nem látott ér- j deklődés és izgalom uralkodott ma a parlamentben. A képviselők nagy számban jelentek meg az ülésteremben. A folyosókon is kisebb-nagyobb csoportok tanácskoznak. A szokatlan érdeklődésnek magyarázata >gy- | részt abh»n rejlik, hogy a Ház ma tárgyalja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, az izgalomnak oka pedig az, hogy az élni' ég és a klubelnökök mai közös tanácskozásán nem tudtak megállapodni a jövő heti parlamenti munkaprogramban, mert a költségvetési bizottság munkáját váratlan fordulat zavarta meg. A bizottság ugyanis ma hajnali | fél négy óráig tartott ülésén letárgyalta az ' egyenes adóra vonatkozó, valamint a stabili- i zációs mérlegről szóló javaslatot. A szava- ! zást több mint kétezer módosító javaslat fölött kellett megejteni. Ma délelőtt fél 11 órakor a bizottság újból összeült és megkezdte az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslat vitáját. A javaslatnak 32 szakasza van. Mindjárt az első szakasznál felszólalt Kreibich kommunista és délután fél kettőig egyfolytában beszélt Az ülést ekkor a plenáris parlamenti ülés miatt be kellett rekeszteni, úgy hogy' azt csak holnap reggel 8 órakor folytatják. Kreibich a holnapi bizottsági ülésen is folytatja obstrukciós beszédét, minek következtében az elnökség nem tud diszponálni. Az elnökség ugyanis attól tart, hogy a kommunista és a többi ellenzéki pártok szónokai obstrukciós beszédekkel fogják megakadályozni azt, hogy a költségvetési bizottság délelőtt 10 óráig, amikorra a parlament plénumát Összehívták, letárgyalhassa a javaslatot. A kommunisták s velük együtt az ellenzékiek obstrukciója arra irányul, hogy a plénum kedden a három javaslat fölött ne kezdhesse meg az egységes vitát. Az elnökségnek ugyanis az volt az eredeti terve, hogy az egyenes adók reformjáról, a stabilizál a törekvéssel, hogy ott demokráciát akart elültetni, egyrészt, mert úgy a szabadságot, mint a demokráciát jómaga is nélkülözte, másrészt kormányzata programjában minden benne volt ezt a kettőt leszámítva. De ismerjük a balkáni népek között a román parasztnak a sorsát, amely az ország szuverenitásának megszerzése után is a bojárok jobbágya maradt; tudjuk a szerb paraszt életviszontagságait és küzdelmét, hogy embersorba jusson. A szabadságvágy talán élt a tudatuk alatt, de demokráciáról talán csak álmodoztak. A világháborúnak is ismerjük már keletkezési okait: a francia reváns- vágy és a német imperializmus irányában feléledt féltékenységből pattant ki annak szikrája és a szláv nemzeti törekvések csak a háború alatt mellékcél gyanánt kapcsolódtak a küzdelembe. Ennél is sokkal merészebb Hodzsának a másik megállapítása, hogy 1848-ban együtt harcoltak a románokkal a szabadságért. Talán nem szükséges bizonyítani, hogy a szlávok és a románok a nemzeteket elnyomó ausztriai császári háznak voltak az eszközei és talán Hodzsa sem állítja, hogy Haynau, Windisohgrátz és a minden oroszok cárjának engedelmes Paskievics a népek szabadságáért harcolt volna. Ellenben az is ismert dolog, hogy az osztrák császár a vele szent szövetséget kötött orosz cárhoz a magyarok ellen folyamodott segítségért, akiket sem az osztrák, sem a nemzetiségek ereje nem tudott megtörni. Az orosz hengernek kellett elindulni, hogy eltiporja a magyar szabadság fiatal vetését. A magyarok a szabadságért és évszázados alkotmányukért küzdöttek és büszkék lehetnek arra, hogy a reájuk tört szláv seregek ellep szláv származású vezéreik vezetése mellett küzdöttek. A szerb származású Aulich és Damjamiios, a lengyel eredetű Bem, Pembinsky és Klapka, hogy csak a legnagyobb neveket említsük, örök dicsőséget szereztek ugy maguknak, mint a magyar seregeknek, amelyeknek soraiban az északi megyék lakosságából is sokan küzdöttek a magyar zászlók alatt. Ami pedig a románok szabadságküzdel-1 zácdós mérlegről és az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslatok fölötti vitát egyesíti. A költségvetési bizottság ülésén történt események nagy nyugtalanságot és idegeskedést váltanak ki a parlamentben. A bizottság éjjeli ülésén résztvett képrtv-dők ionban nem osztoznak az általános nyugtalanságban. Kimerültén, fáradtan bóbiskolnak a teremben, sőt egyikük-másikuk el is aludt. A bázelnökség holnap délelőtt újból ösz- szeül abban a reményben, hogy közben sikerül összeállítania a jövő heti munkaprogramot. Az eddigi tervek szerint az adóreform vitáját a jövő hét keddjétől egésznapos üléseken folytatják egész héten át, majd a következő hét első három napján s ha szükséges, negyedik napján is tartani fog a vita, majd szavazásra kerül sor, amely kora reggeltől a késő éjjeli órákig fog tartani. A mai ülés A mai plenáris ülést délután 3 órakoT nyitotta meg Malypetr elnök. A tárgysorozat első pontja a mezőgazda- sági bizottság véleményes jelentése volt a földhivatal létesítésiéről szóló törvény 4. és 5. szakaszát hatálytalanító kormányjavaslatról. Ez a szakasz a szlovenszkói földbirtokok rendkívüli lefoglalására vonatkozott. A javaslat Branecky előadó szerint főleg az egyházi birtokok lefoglalásának feloldására irányult. Becskó szlovák szociáldemokrata képviselő szólal föl egyedül a vitában a javaslat ellen. Az előadó zárszavai után a képviselőház többsége a javaslatot elfogadta. Ezután a szenátustól érkezett átirat értelmében a bányatörvényjavaslat letárgyalá- sára a szenátusnak újabb háromhetes határidőt adtak. Több törvényjavaslat napirend szerinti második olvasásának mellőzésével a költség- vetési bizottságnak a csehszlovák Nemzeti Bank és az állam szerződéséről szóló jelentésére tértek át, amelyet Matousek előadó terjesztett elő. A vitában Kreibich kommunista és Ro- sche dr. német nemzeti párti a javaslat ellen foglalt állást. A javaslatot ezután a többség elfogadta. A napirend következő pontja az ellenzék bizalmatlansági indítványa A képviselők nagy része a miniszteri padsorok elé csoportosul s ugy hallgatja meg Stanek cseh néppárti képviselőnek, a kezdeményező bizottság előadójának jelentését. Stanek kifejti, hogy a kormány a katonák választójogának megvonásával nem követett el alkotmányellenes cselekedetet. Hossza Sían részletezi azokat az okokat, amelyek a kormányt e javaslat benyújtására késztették és miért kellett nemcsak a katonákat, hanem a csendőröket is és a katonai havidíjasokat megfosztani választójoguktól. A főérv természetesen az. hogy a hadsereget mentesíteni kell a politikától. De nem áll meg Szerinte Czeeh és társai bizalmatlansági indítványának az az állítása sem, — folytatja az előadó — hogy a törvény által a polgárok nagy részétől vonták meg választói jogukat. Az állampolgároknak csak igen kis része vesztette el ezzel a törvénnyel választójogát: azok, akik ideiglenesen teljesítenek katonai szolgálatot. A kezdeményező bizottság tehát azt javasolja, hogy a plénum mét illeti, azt is tudjuk a történelemből, hogy annak útját ártatlan asszonyok és gyermekek kegyetlen legyilkolása és vérfürdők jelezték, városok felgyujtása és lakosaik kiirtása. Ezek történelmi tények maradnak a világ minden részében. Hodzsa Milánnak talán politikailag előnyös volt a mai kapcsolathoz előzményeket keresni: de biztosíthatjuk: rossz helyen kereskedik. Az Axentyék és társaik Haynaunak voltak a segédcsapatai, akiről pedig mindenki ismeri azt a történelmi anekdotát, hogy a londoni serfőzőlegények milyen fogadtatásban részesítették a brescinai nők és férfiak hóhérját és az aradi tizenhárom és annyi száz magyar vitéz gyilkosát. ' Ha Hodzsának az elmélete megállihatna, ebből az következnék, hogy Paskievics és I. Pál orosz cár harcoltak a szabadságért és jöttek Haynau és a többi osztrák szabadsághős segítségére a magyarok ellen, akik az osztrákok szabadságát veszélyeztették. A történelem azonban nem arra való, hogy abból hangulatokat kovácsoljunk, mert a tényeket, a történelem alappilléreit helyükből kiforgatnunk nem szabad. A politikában lehetnek hangulatok, de a történelemben nincsenek. Hodzsa beszédére a legékesebb cáfolat marad az, hogy 1848-ban a románok az osztrák császári háznak voltak a segítői, mely a hóivá tokát, szerbeket és a szlovákok egy kis töredékét uszította fel a magyarok ellen, amely császári trónt 1918-ban Hodzsa is seeitett felbontani. térjen napirendre a bizalmatlansági indítvány felett. Megkezdődik a vita Az előadói jelentés után az elnök megindítja a javaslat feletti vitát. A vitához Czeeh dr. német szociáldemokrata, mint a kezdeményező bizottság‘-kisebbségének előadója, Keibel német nemz., Patzel német nemz. szocialista, Haken kommunista, Pick cseh szociáldemokrata és Svoboda cseh szociáldemokrata, valamint Stefánek dr. agrárius jelentkeztek. Az elnökség a vita szónokainak beszédidejét 40 percben állapítja meg. Czeeh dr. a kezdeményező bizottság kisebbségének véleményét terjeszti elő. Rámutat arra, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványát nemcsak a kormány katonai javaslatai miatt terjesztette be. hanem elsősorban a kormánytöbbség reakciós cselekedeteinek eddigi egész sorozata miatt. Bizonyítja ezután, hogy a katonák választójogát megsemmisítő törvényjavaslat merőben ellenkezik az alkotmánytörvény rendelkezéseivel, amely pontosan előírja, hogy minden állampolgárnak 21. életévétől kezdve nemre való tekintet nélkül megvan a választójoga. Az alkotmány emellett előírja azt is, hogy kiknek nem lehet választójoguk. így felsorolja ezek közt a zsupánokat, járásfőnököket stb., de a katonákról egyáltalában nem tesz említést. A kormánytöbbség csak azért szavazta meg ezt a javaslatot, mert ezzel is gyöngíteni akarta az ellenzéket. A statisztikai adatok ugyanis fényesen bizonyítják, hogy a katonák legnagyobb többsége nem a kormánypártokra, hanem az ellenzéki pártokra adta szavazatát. A kisebbség nevében indítványozza tehát, hogy a plénum szavazzon bizalmatlanságot a kormánynak. (Az ülés tart.)
