Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-29 / 98. (1432.) szám

ÍyÍL AD Mai számunk 1© oldal VL évf. 98. (1432) szám ■ Péntek » 1927 áprijis 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok r Főszerkesztő: politikcLi nCLpilopjCL Felelős szerkesztő: MURÁNYI LÁSZLÓ FORGAOÜ GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágai!., Panská ul 12/111.—Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Hlinka Masaryk ellen (fi.) Prága, április 27. Kormánypárti lapokat a szigora cenzú­ra nem szokott könnyelműen elkobozni. Az ellenzéki lap, az más, annak senki sem fogja a pártját és igy a oenzor urnák semmi baja nem történhetik, ha vörös irónjával irgal- magamul kitörli a hatalomra nézve kényei- mettem ellenzéki cikkeket Kormánypárti! újsággal ellenben osinján kell bánni, mert a j oenzor ur nagyon jól tudja, hogy egy el-} hamarküdott komiiakáció esetén igen nagy* orrt kaphat hatalmas főnökétől, az igazság-j ügyrn i ni sztér ium vezetőjét öl. Micsoda rémséges dolgok állhatták hát ( a Slovák vasárnapi számának abban a cik-' kében, amely fölé szerzője ezt a címet irta: „Az elnökválasztás küszöbén állunk k? Mi­csoda vehemens támadást intézhetett a szlo­vák néppárt hivatalos közlönye a Görögor­szágban üdülő Masaryk ellen, ha az állam­ügyészség kötelességének tartotta a cikk el­kobzását elrendelni? Meg sem kíséreljük, hogy e rejtvény megoldásához hozzáfogjunk, mert akkor bennünket is egykönnyen ugyan­az a sors érhetne, mint a Slovákot és so­raink sohasem juthatnának olvasóközönsé­günk elié. Elégedjünk tehát meg azzal, hogy a Slovák cikkének csnpán ama részeit be­széljük meg, amelyeknek a cenzúra meg- kegyelmezett. Polgárháborúig falui a Mississippi gátiának felrobbantása körül támadt ellentét New Orleans, április 28. Az United Press jelenti: A Mississippi-delta lakosságának fenyegető magatartása arra késztette a hatóságokat, hogy mozgósítsák a nemzeti gárdát. A fegyveres trapperek minden erejükkel meg akarják akadályozni a Mississippi-gát fel- robbantását. A felkelők Paydras községet szemelték ki főhadiszállásuknak és több gép­fegyverrel, kitűnő katonai puskákkal meg revolverekkel várják a katonákat, akik ki akarják üríteni a gátat és vidékét. New Orleans polgármestere igen harcias nyilatkoza­tot tett. Azt mondotta, hogy a töltést még abban az esetben is föl kell robbantani, ha vér­be kerül, mert New' Orleans megmentésének ez egyetlen lehetősége, ötszáz rendőr és többszáz fegyveres önkéntes állandó járőröket tart fönn a városban. A városi önkéntesek arra is elszánták magukat, hogy New Orleans megmentésének érdekében megtámadják a vidékieket s okvetlenül leszorítják őket a gátról. A fölizgatott vidéki lakosság s a rendes katonaság üözött még ma valószínűleg összeütközésre kerül a sor. New Orleans, április 28. Hoower kereskedelmi alállamtitkár ma érkezett vissza az árvíztől sújtott területen tett utazásáról. Számításai szerint körülbelül 300 ember ve­szett a hullámokba, 200.000 ember hajléktalan s ugyancsak 200.000 ember elvesztette minden vagyonát. A kárt már mostanáig is 200 millió dollárra lehet becsülni. A román belügyminiszter szerint Románia előkészítette a talajt a magyar-román közeledésre Hlinka lapja három okból foglal állást Masaryk újbóli megválasztása ellen: közr jogi, vallási és gazdaságpolitikai okotkíból. Közjogi szempontból Masarykot teszi felelős­sé azért, hogy a clevelandi és pitteburghi szerződéseket a csehszlovák kormányok nem tartották szükségesnek betartani. Vallási té­ren az a kifogása a jelenlegi elnök ellen, hogy mindig a huszitákkal tartott és a velük való barátkozásban annyira ment, hogy a Hradzsin fokára felvonatta a vöröskelyhes lobogót, aminek azután az lett a következ­ménye, hogy a pápai nuneius kénytelen volt elhagyni Prágát és a Vatikánhoz való diplo­máciai viszony teljesen elhidegült. Gazda­ságpolitikai szempontból a néppárt Masa- rykban látja az okát annak, hogy a szocia­lista rezsim annyira el tudott hatalmasodni és különösen Szloveuszkó gazdasági életé­ben oly mérhetetlen pusztításokat vitt végbe. Ha ezeket az argumentumokat megvizs­gáljuk, úgy igazat kell adnunk Hlinkáéknak. A pittsburghi szerződést maga Masaryk irta alá és igy elsősorban neki kellett volna oda­hatnia, hogy azt az állam alkotmányába be- cikkelyezzék. Az általa megtestesített rend­szer valóban sohasem kezelte valami tapin­tatosan a lakosság vallásos többségét és nemcsak a katolikusok, de a többi felekezet­ijei iek pozitív hitét sem respektálta kellő­képpen. A köztársaság jelenlegi elnöke két­ségtelenül a szociáldemokráciához ál közel, ami azután azzal a következménnyel járt, hogy a polgári körök egy tekintélyes részét el távolította magától. Ami pedig Szil öve nsz- kó gazdasági helyzetét illeti, ő is egyetértői azzal a helytelen politikával, amely a szlo- vénszkói ipart teljesen le akarta szerelni és a lakosságot tisztán a föld gyér jövedelmére akarta utalni. Ha az állam lakosságának egy tekintélyes hányada az uralkodó viszonyok­kal ma elégedetlen, úgy ezért a felelősség nagy része azt a rendszert terheli, amely­nek Masaryk a legfőbb reprezentánsa. De hát — kérdjük — ki választotta meg hét évvel ezelőtt MasaTykot a köztársaság elnökévé? Vaijjon Hli.nkáék, akik az utolsó pillanatig a legélesebben ellenezték meg­választatását,, nem ültek-e föl az akkori kor­mányelnök Ígéreteinek és nem járultak-e hozzá szavazataikkal ahhoz, hogy Masaryk elfoglalja helyét a Hradzsiníban? Ezeknek Bukarest, április 28. (Saját tudósítónk ! távirati jelentése.) Az Agenzia Telegrafica i Mediterránná Orientáló munkatársa Buka­restben beszélgetést folytatott a magyar—ro­mán közeledés ügyében Olaszország közvetí­tésének lehetőségeiről Goga Oktavián bel­ügyminiszterrel, aki tudvalevőleg nagy Ilivé az engedékenység politikájának Magyaror­szággal szemben. A miniszter nyilatkozatá­nak elején kijelentette, hogy meg van győ­ződve Olaszország jószándékairól s meg van elégedve Bethlen István gróf magyar mi­niszterelnök kijelentéseivel is, majd igy foly­tatta: — Az általunk kezdeményezett engedé­kenység politikája — mondotta — előkészí­tette az alkalmas feltételeket a román ^ és egyéb nemzetiségek között való békés együttélésre s le fogja fegyverezni a határon tuíi irredenta mozgalmakat és áramlato­kat is. Mi olyan kedvező atmoszférát teremtet­tünk az erdélyi kisebbség kebelében, hogy a magyar kormánynak nem lehet semmi oka az elégedetlenségre. (?) Az első eredményeket már el is értük. A magyarok parlamenti képviselete a szászok­kal együtt támogatja kormányunkat. Para­dox volna, ha a magyar kormány olyan dol­gokat akarna védelmezni, amik már erdélyi fajtestvérei javára meg lettek oldva. Hiszen éppen Bethlen miniszterelnök római látoga­tása után való napon kormányunk anélkül, hogy arra kötelezve lett volna, 30 millió lejt utalt ki az erdélyi magyar felekezeti iskolák oéljaira s a szászok támogatását is 15 millió lejre emelte fel. A mi magatartásunk, amely a belpolitika s a belviszonyok normalizálásá­ra törekszik, nem maradhat kellemes vissz­hang nélkül a külföldön. Ha Bethlen ezen az utón elindul, akkor látni fogja, hogy a mi ré­szünkről a jó megegyezésre elő van már ké­szítve a talaj. A magyar kormányon a sor, hogy megmutassa, hogy méltányolja a mi szándékainkat s hajlandó ezeket viszonozni. Milyen az előkészített erdélyi talaj? Kolozsvár, április 28. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az erdélyi magyar ki­sebbséget nagy izgalomban tartja a bukaresti hatóságok indokolatlan eljárása, amellyel több erdélyi maryar lan felelős szerkesztő­jét hadbíróság elé állítják, mert a húsvéti számban a közeli népszámlálásról vezércik­ket mertek közzétenni lapjaikban. A magyar párt hivatalos lapja, az Újság, valamint az Ellenzék irt húsvéti számában vezércikket a népszámlálásról s a bukaresti hatóságok a cikk kitételeiben az állam érdekeit látták megsértettnek. amiért is utasították a ko­lozsvári katonai ügvészséget. hogy a két lan felelős szerkesztője ellen indítsák meg az el­járást. A kolozsvári katonai ügyészség az uta­sítás alapján már meg is indította az eljá­rást a két lap felelős szerkesztője ellen, akik hamarosan hadbíróság elé kerülnek, amely a főtórgyalást a legrövidebb időn belül meg is fogja tartani. A bukaresti hatóságoknak ez az érthetetlen eljárása óriási felháboro­dást keltett a román újságírók soraiban is. akik intervencióra készülnek s a Jegköze­az ellenvetéseknek jogosultságát ők maguk is érzik és azzal mentik akkori eljárásukat, hogy ők biztosra vették, hogy az a Masaryk, aki szlovák szavazatoknak is köszönheti ma­gas méltóságát, magát a szlovák nép elnöké­nek is fogja tekinteni és a szlovákoknak megadja mindazt, amit joggal követelhetnek az államtól. Ámbár a politikában az ilyen mentegetőzés vajmi keveset ér, mert hiszen igazi politikusok sohasem mennek lépre, mégis tudomásul vesszük ezt a mentséget is és reméljük, hogy a Hlinka-párt ez alkalom­mal már nem engedi magát szép Ígéretek­kel megszed iteni. Tudomásul vesszük a Slovák ama kijelentéseit, hogy a szlovák néppárt most semmi körülmények 'között nem szavaz Masarytkra és hinni akarjuk, hogy egy hónap múlva, az elnökválasztás le­zajlása után, nem leszünk kénytelenek őket erre a kijelentésre visszaemlékeztetni. Végezetül még meg akarjuk rögzíteni a Slováknak azt a véleményét, mely szerint az igazság megkövetelné, hogy egyszer cseh, egyszer szlovák férfiú kerüljön az állam élére. De vájjon miképpen akarja a Hlinka- párt ezt a felfogását érvényesíteni, vagy leg­alább is demonstrálni? Véleményünk sze­rint erre egyedül az a módszer volna alkal­mas, hogy a szlovák néppárt önmaga köré igyekezzék csoportosítani mindazokat az elemeket, melyek vele együtt helytelenítik és elítélik a Masaryk által megtestesített rendszert, annak állainjogi, vallási, gazda­ságpolitikai és egyéb kilengéseit és az ő se­gítségükkel rendezne hatásos demonstrációt saját felfogása mellett. lebbi bukaresti nagygyűlések alkalmával til­takozni akarnak a saitósiabadság ilyen bru­tális megsértése miatt. Május 10-én szenátusi ülés? Prága, április 28. A szenátus elnöksége ma ülést tartott. Az ülésen csak adminisztra­tív ügyeket intéztek el. Az elnökség plená­ris ülés összehívásáról még nem döntött. Eredetileg még az volt a terv, hogy a szená­tus legközelebbi plenáris ülése május 3-án lesz. Tekintettel azonban arra, hogy a kép­viselőház még nagyon kevés anyagot küldött át a szenátusnak, a szenátus a jövő hét folya­mán egyáltalában nem tart ülést s valósziuü- leg csak május 10-re hívják egybe. Amerika mégis megszánja Nikaraguát London, április 28. Az Exchange Tel. washirgtoni jelentése Szerint az amerikai kormány komolyan foglalkozik azzal a terv­vel, hogy az 1828. évi nicaraguai választáso­kig és a választásokon is, amerikai csapa­tokkal tartja fönn a rendet az országban. Stíluson, Coolidge személyes képviselője Diaz nicaraguai elnöknek már bemutatta megszál­lási tervéi Diaz kedvezően ítéli meg az ame­rikaiak kívánságait Az ajánlat többek között: foglalkozik mindkét nicaraguai párt lefegy­verzésével, továbbá vegyes összetételű reed- őrcsapatot akar fölállítani, mely amerikai tisztek parancsnoksága alatt állna. A terv életbeléptetéséig az amerikai tengerészkato­nák az országban maradnának. Diaz 1928-ig, a rendes választásokig megmaradna a köztár­sasági elnöki méltóságban. Miről tárgyal Prága a Vatikánnal? Prága, április 28. A Národni Listy je­lenti: A Centropress levelezője feltűnést keltő hírt hozott a Vatikánnak á belgrádi és a prágai kormánnyal folyó fontos egyházpoli­tikai tárgyalásairól. A csehszlovák kormány elsősorban az egyházi méltóságok kinevezé­sére akar erősebb befolyást gyakorolni. A kormány hajlandó volna megszüntetni a kultúrharcot, visszaadná legalább részben a lefoglalt birtokokat, ezzel szemben a Vati­kán talán hajlandó volna a katolikus papok nősülését megengedni. (!?) A Národni Listy a híradáshoz teljesen jól informált helyről azt a felvilágosítást kapta, hogy a Centropress hiradása minden alapot nélkülöz. A Vatikán és a külügymi­nisztérium között folynak ugyan tárgyalások, amelyeken azonban eddig még csak a Husz- nap kérdéséről volt szó. Másról még egy­általán nem tárgyaltak. Ami az egyházi bir­tokok ügyét illeti, erről annyiban lehet szó, hogy Csernooh esztergomi hercegprímásnak annak idején a szlovenszkói birtokainak kényszerkezeléséből származó bevételek egy részét kifizették, amelyre a hercegprímás igényt tartott. A Národni Listy végül fölteszi a kérdést, hogy milyen célból közölte ezt a tendenciózus hirt az a Centropress, amely egy tető alatt dolgozik a hradzsini Prager Pressével. Kegyetlen kivégzés Peklngben Peking, április 28. Ma délben 1 órakor kivégezték azt a 21 kínai kommunistát, aki­ket az orosz követség átkutatásánál fogtak el. Az elitélteket a kínai igazságszolgáltatás leg­kegyetlenebb módján, kézzel való megfojtás­sal ölték meg. A kivégzettek között van egy asszony is. Orosz állampolgár nem volt közöttük.

Next

/
Thumbnails
Contents