Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-27 / 96. (1430.) szám

8 'p^^zVU<#AÁ-mmiST5" JfeiimÁz^zERE . 1927 április 27, «s©tcUl Szőnyegjavitő- tisztító vállalata, rff! Jiringer-uíca 14, Tel. 29-32, Meghívásra költségmentesen - i j l/- vidékre is* — A párkány—esztergomi Duna-hid megnyi­tásával olcsóbb közlekedés nyúlt Budapestre. Po­zsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A bolsevik! betörés alkalmával felrobbantott párkány—eszter­gomi Duna-hidat a napokban hozták teljesen hely­re s a közlekedés már meg is indult ezen a hídon ót Magyarország felé. Miután a hidat az autóközle- kedésnek is megnyitották s ezen az utón rövidebb az ut Budapest felé, igy a Budapesttel való köz­lekedés is olcsóbb, mint az eddigi Szobon keresz­tül való utazás. xx Minden Demosthenesnél szebben beszél a tény! Mindenfelé grasszál a spamyolnát'ha, de Cigelka községiből, a CIGELKA jódos gyógyvíz lei- helyéről azonban egyetlen esetet sem jelentettek. Kell ehhez kommentár? A gyógyvíz megrendel­hető: CIGELKA iódos gyógyforrások vállalata, Bardiov (Slovensko). Szezon vége előtt a pesti színházak Reprizek — Passiójátékok — Nyáry Andor, Glasworthy és Sándor Imre darabjai Szépiák, májfoltofe, pattanások ellen leggyorsabban és legbiztosabban tat g híres MRV CB1HS Használat előtt Rövid időn belül arca porcellán sima, alabastrom tiszta lesz Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és par­fümériában. — Főlerakat: Bratislava: Central, drogéria. Ventur-utca; Trnava: Scblosser gyógyszertár; Trencin: Kubiíek A. parfüméria: Zilina: Stem parfüméria: Topoleany: Ph. Mr. Mecir drogéria. Készítő: Pollak L. dr., gyógyszerész, Piesfany. — Naponta postai szétküldés. — Számtalan hála- és köszönő levél. Használat ntan — Háromszoros gyilkosság Párisban a házbér- tartc-zás miatt. Párisiből jelentik: Pár is Lilas nevű külvárosában tegnap borzalmas diráma játszódott ie. Egy háztulajdonos felszólította egyik lakóját, hogy háabérhátráliékát fizesse meg. A fizetési ha­táridő tegnap járt le. A lakó azonban fizetés he­lyett a háziúr lakása elé állott és amikor ez az aj­tón kilépett, rátámadt és borotvával keresztülmet­szette a torkát. Azután berohant a lakásba és ta­lálósán megsébesiette a borotvával a háztulajdonos feleségét és huszonegyéves leányát- Azután kisza­ladt a folyosóra és felvágta ütőereit, úgy, hogy rövidesen elvérzett. xx Személyliaj óforgalom az Elbám. A Sácheisdh­Böhmis-che Dampísdbiffahrt A. G. 1927 nyarán Is­kolai, egyesületi és ifjúsági kirándulások alkal­mára különleges kedvezményeket nyújt és pedig diákkirándulásoknál 16 éves korig egyszeri uta­zásnál 30, oda-visszautazásnál 40 százalékot. A kí­sérő tanári kar ugyanilyen kedvezményben része­sül. Ifjúsági és diiálíMrándulásoknál, amikor a ki­rándulók életkora meghaladja a 16. életévet, leg­alább tiz személynél 50 százalékot egyszeri uta­zásnál, oda-visszautazásnál pedig 60 százalékot a felnőttek menetdija után. Klub- és egyesületi ki­rándulásoknál a hajózási vállalat legalább tiz sze­mély részvétele mellett egyszeri utazásnál 20, oda-visszautazásnál 30 százalékos kedvezményt nyújt. A kedvezményért előzetesen kérvényt be­nyújtani nem szükséges. Budapest, április 26. A hu svét előtt megindult nagy premiér-láz átcsapott a husvét utáni napok áprilisi szeszélyes­ségébe is, ám kevesebb hévvel és több kiszámítha­tatlansággal. Az idei színházi szezon mérlege nem­sokára bezárul, egy-két bemutató még akad, pár repriz volt az operettszakmában, (a Király-szinház a Csárdáskirálynőt ujitotta fel nagy lelkesedéssel, a Városi Színház pedig az Erdészleányt, ezt a régi, kedves daljátékot, amelyben József császárt Törzs Jenő játsza) s egy-két döntő sikeren kívül alig töb­bet könyvelhet el majd az 1926—27-es színi évad. A lanyhuló érdeklődés fokozására egész sereg szín­ház idegen vendégszereplő-társulatokkal kísérlete­zik, németek jönnek, olaszok közelednek, orosz kórus énekel: de mindezek dacára lassan és kö­nyörtelen biztossággal közeledünk a kapuzáró nyár felé s átveszi uralmát Féld papa a Városliget szé­lén szomorkodó Budapesti Színházban, kivirul a Müszinkör, a Budai Színkör s az összes nyári szó­rakozó helyek megtelnek közönséggel. Ha ugyan megtelnek.... A Nemzeti Színház mindenesetre szériákban játszotta híres Passiójá­tékát, a Jézus Krisztusról szóló igazi passiójáté­kot, a néhai való francia Arnould Grebau közép­kori misztériumát, mely az 1527-es évben került először ájtatos szemek-és hallgatók elé. Drámai és fenséges képek ezek, mélységes áhítattal fütve. A rendezés kitűnő volt, a játék lélekbemarkoló. Husvét utáni első premierje Nyáry Andor há- romfelvonásos parasztvigjátéka volt: A nyúl a bo­korban. Nyáry Andor nagy humoros érzéssel Iá’ja a vidék népét, van szeme hozzá, ötletes készsége pedig derűs feldolgozásban tárja elénk a meglátott alakokat. Azonban képessége kisebb lélekzetü dol­gokra predesztinálja s mig apró tárcái, szinitréfái kedvesség, ötlet dolgában e téren bizvást első he­lyen állanak, addig egész estét betöltő komoly színdarabja helyenként magán viseli az erőszakolt- ság bélyegét. A darab egy jelenetért s nem alap­eszméért íródott: a paraszt színlelt haldoklási je­lenetéért, amivel aztán sikerül az egész falut s különösen egy asszonyt rászednie, mert már félős volt, hogy hatvan magyar milliója, amit könnyel­műen kiadott irás nélkül a kezéből: ottvész vagy az asszonynál, vagy két hasonlatosan furfangos gazda valamelyikénél. Mint adja ki a gazda a pénzt, hogy kerül az vissza hozzá, hogy szerez még öt hold földet is a tetejébe s hogy rázza le magá­ról a férjhezmenni akaró asszonyt: ez a darab. Nem papirmasé-parasztok, az igaz, de nem is olyan hus-vér parasztok, akikre szeretettel s megbocsá­tással tekintenénk. Érdek-parasztok, pénz-parasz­tok, hiszen valószínűleg van ilyen s az iró a lel­kűk mélyéből halászta élő pénzéhes mivoltukat, de annyira következetlenül, humorosan s tréfálva old­ják meg ezt a kérdést, hogy nem hihetünk nekik. A második felvonás jó is, ötletes is, különösen pe­dig a Rózsahegyire szabott szerepével, akinek ked­véért végeredményben érdemes volt ezt a darabot megírni, mert Rózsahegyi ebben az évben talán most aratta legnagyobb sikerét. Lenditi, viszi, re­píti a darabot, igazi, mély művészettel, a paraszt­ábrázolásnak akkora belső dinamikájával, amit csak tőle lehet látni Ligeti Juliska vérbeli játéka, Vándory Margit, Pethes, Bartos, Almássy szerepei mind hálás és kitünően megjátszott szerepek voltak. A Vígszínház a Díszelőadás és az Isteni díva két bukása után is­Budapesti Vá­Nemzetközi sár 1927. április 30. — május 9. Rendezi a BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Vámszabadraktár — Legjobb alkalom uj kereskedelmi kapcsolatok létesítésére Nyugat- és Keleteurópa között — A vásár kiállitpi és látogatói az oda- és visszautazásnál a vásári igazolvány felmutatása ellenében a C. S. D.-n 25%-os a magyar vasutakon 50% me­netdíjkedvezményben részesülnek, mely a D. D. S. G. és M. F. T, R. hajózási vállala­toknál is érvényes — A vásári igazolvány ára 24.— Ke. — A magyarországi beuta­záshoz nem kell vízum — A vásári igazolvány tulajdonosai a magyar vízumot hazai útlevelük alapján utólag, a vásár területén, féláron kapják Felvilágosításokat nyújtanak és vásári Igazolványt adnak ki Budapesten: a VÁSÁRIRODA (V. Alkotmány utca 8) Prágában: Schenker & Co., Prága II., Hybernská ul. 4. — Pozsonyban: A Prágai Csehszlovák-Magyar Kereskedelmi Kamara hratislavai fiókja, Ko- menského Námestie C. 1 és Wolf Gerő dr., kereskedelmi és iparkamarai fő­titkár. — Kassán: Siposs Aladár dr., kereskedelmi és iparkamarai főtitkár. — Besztercebánya: Bayer Ferenc oki. mérnök, v. ipar felügyelő. — Beregszász: Kereskedelmi Egyesület (Obchodni Grémium). — Késmárk: Markovits Jan, divatárunagykereskedő. — Komárom: Boldoghy Gyula, ipartestületi elnök. — Nagymihály: Ludova Banka Zemplinská. — Munkács: Kereskedelmi Testület. — Nyitra: Békey István, uridivatkereskedő. — Érsekújvár: Freund Benő, vas­nagykereskedő. — Eperjes: Kereskedők testület©. — Iglé: Münnich Kálmán, főbányatanácsos. — Nagyszombat: Riobter Leó, bankigazgató. — Ungvár: Kereskedelmi csarnok. mét csak a Noszty-t s & Nem nősülök-öt vette élő, nem volt ugyanis tartalékdarabja. Ma azután végre kihozta a régen készülő Glasworthy-áarbot, az Ezüst kazettát. Glasworthy, az angolok egyik legnagyobb ó!ő drámairója a megtestesült hideg szerző. Fel­adja a kérdés^, megfelel rá képekben, de nem áll egyik szereplője oldalára sem, egy mondattal, egyetlen lendülettel el nem árulja: ki oldalán ált, csak bemutat, elénktár s utána egy bágyadt gesz­tussal int: tessék, itt van s önök mondják meg, hol az igazság! Még csak azt sem lehet ráfogni, hogy moralizál. Pedig a morál írója mégis. Mindig kiindul va­lami érdeklődéstkeltő eseményből, anélkül, hogy jogot tartana a detektivdráma szerzőjének kétes értékű meghatározására. A külső esemény nála csak illusztráció, hogy a probléma megoldást ta­láljon. íme, az esemény: A parlamenti képviselő ur fia erősen pityőkás állapotban éjszaka nem tudja háza kapuját kinyit­ni. Ott ődöng egy csavargóba képviselő urék taka­rítónőjének a férje, aki segítségére van s a fiatal ur meghálálva a bebocsáttatást. beviszi magával a szobájába s együtt isznak. A fiatalember egy re- tikült húz ki a zsebéből, amit egy éjszakai nőisme- rősótől „szerzett". Hozzá került. Nem éppen egye­nes utón. Nagyon be van rúgva, elalszik, a csa­vargó elemeli a retikült s az asztalon heverő ezüst cigarettadobozt is. Eltávozik. Reggel a kazetta el­tűnéséért a. takarítónőt teszik felelőssé, aki tilta­kozik persze. A retikül tulajdonosnője is jelent­kezik közben, lármát csap, de az apa megtéríti a kárt. A takarítónőt detektív keresi, a kazet’át meg­találják a csavargó lakásán, amiről a felesége nem tudott. A takari'ónő s a férje bíróság elé kerül. Tárgyalóterem. A képviselő fia, az ügyvéd taná­csára, semmire .sem emlékszik. A piros retikül nem szerepel az ügyben, csak az ezüstkazetta, noha a- csavargó ordít, hogy a fiatalúr is lopott. De nem hallgatnak rá s a csavargó rosszul védekezik. A takarítónőt felmentik, az urát becsukják egy hő­napra. A takarítónőt visszafogadja a képviselő s az újságokba semmi 6em kerül a botrányos ka­landból. Ez a darab. Hidegen elmondja az irő, megmoz­gatja a figuráit, beszélteti őket, csak állást nem foglal. Nem, mert bemutat. A romlott felső tízez­ret szembeállítja a mindig rövidebbet huzó alsó néposztállyal, akik csak az alkohol mámorában ta­lálkoznak, — ha találkoznak. A lopás bünfette itt csak alkalom Glasworthynak, hogy az osztálvoilen- tóteket bemutassa, alkalom, hogy a törvénykezési eljárásban látott hibákat kipéeózze. Glasworthy a színpadi technikában is aj. ő az, aki már a filmtől tanult, szakítva a dráma régi, moliére-i zárt formájával g a dumas-i novelliszti- kus megoldással, ő átvette a filmtechnika szemlél­tetését, perget, jelez; a jelenetek természetes egymásutánban peregnek, semmi mellékes, minden a helyén van, él és lüktet, hogy megmutasson, ki­indulva valami titokzatos eseményből. Bár régi bölcsesség, amit mond, mondvacsinált tragikum s erőszakosan kigondolt bűnügyi gondolat kerekén forog: a darab mégis jó s érdemes volt előadni Varsányi Irén a megtört, passzív fájdalom asz- szonyát játszotta, a Góth-pár gondosan kidolgozott szerepekben tündökölt, Rajnay és Somlay színes játékkal excellálták. A darabot Pünkösli Andor fordította. Mint az nj bor ... Sándor Imrének, a kitűnő kassai írónak jó- csengésü neve van a budapesti színházi körökben. (Sándor Imre és Sebesi Ernő a két kimondottan szlovenszkói irő, akik az ujabbi időkben helyet kaptak pesti színházakban.) Sándor Imrének Mint az uj bor... című darabját a Budapesti Színészek Szövetsége adta elő a Fővárosi Operettszinház színpadán matiné keretében s igen érdekes szín­padi kísérletet kapott vele a megértő közönség. A hét képből álló darab sok súlyos mondanivalót tartalmaz; az irő problémákat s megfelelő megoldá­sokat keres, a színpad nemcsak mulatta tási esz­köz nála. A szörnyű bomlási folyamatok között a szociáldemokrácia és materializmus frázisaiból ki­ábrándult ember belső krízisét viszi színpadra. Az embert, aki hitet és. lelket keres, szeretetet s meg­oldást. A megváltó halált keresi a darabban egy pietétikus szekta s ehhez ér el az exaltált fiatal­ember, szakit régi környezetével, emlékeivel, éle-, tével. Meglepően mély, szép és költői dolgok. Jel­lemző figurák. Sándor Imre mindig a való élet s a metafizika határán keres valami tisztultabb, jobb utat, vívódik és próbálja bemutatni azt a bonyo­lult, érthetetlen mechanizmust, amit belső életnek nevezünk. A darabban Baló Elemér, Holló Klári, Somiár Zsigmond, Kolos Ernő játszottak művészi megértéssel. —thyvv— Az első országos dalosverseny előkészítése Kassa, április 26. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetscg köz­ponti választmánya állandó permanenciában van ós serényen dolgozik az első országos magyar da­losverseny előkészítésén. A dalosvereseny idejét az alakuló közgyűlés az augusztus 14—-15-iki ket­tős ünnepre tűzte ki. Azóta egy-két tagegyesülettől az a kívánság érkezett a választmányhoz, hogy a daloayersejijrt halasszák el szeptember havára. A központi választmány azonban a kívánság indokait nem találta oly súlyosaknak, amelyek miatt szük­séges volna az eredeti tervtől eltérni. A mai viszo­nyok között ugyanis a nagy számban Kassára ér­kező dalosok elszállásolása a legnagyobb nehéz­ségekbe ütközik s ezeket a nehézségeket csakis az iskolai szünidő idején lehet leküzdeni, miután csak akkor állnak a szövetség rendelkezésére az is­kolák és internátusok, melyekben az egyes dalos­egyesületeket lehetőleg csoportosan és kényelme­sen el lehet szállásolni. Az első országos dalosverseny ideje tehát vég­legesen 1927 augusztus 14—15-re van kitűzve. A dalosverseny sikere érdekében a központi választmány eljárt a vasúti hatóságoknál a Kassá­ra és visszautazó dalosok kedvezményes áru vasúti utazása érdekében. Minden remény megvan arra, hogy a dalosegyesületek legalább is 50 százalékos menetdijkedvezményben fognak részesülni. A Kassai Zenekedvelők Dal egyesüle’ének el­nöksége úgy határozott, hogy az egyesület mint vendéglátó házigazda az első országos dalverse­nyen nem szerepel mint versenyző és csak verse­nyen kívül vesz részt az összkarokban s a dísz­hangversenyen. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: Uj műsor. ADLON: Mama kisasszony. URÁNIA: Asszonyvarázs. TATRA: A halál paródiája. ELITE: Asszonyvarázs. NT UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Szerdán: A hárem szüze és a kis Boby. Csütörtökön: A bohémek. Puccini operájf Pénteken: A bohémek. Puccini operája. Szombaton: A vészteljes dátum. Dennynek pechje van. Vasárnap: A rosszhirü asszony Hétfőn: Madame San-Géne. Kedden: Madame San-Géne. JSPOKT­A gSmSri sportélet tavasza Rozsnyó fejlődése Rozsnyó, április 26. Amíg Rimaszombatban a futballsport vissza­fejlődő tendenciát mutat és a közönség érdeklődé­se inkább a tenniszsport felé hajlik, addig Rozs­nyón még mindig a labdarugósport áll az érdeklő­dés tengelyében. Régi vidéki tapasztalat az, hogy a labdarugósport iránt csak addig mutatkozik lel­kesedő tendencia, amíg a klubok potyaközönség­gel rendelkeznek, mihelyt a sport egyesületek mo­dem sporttelephez jutnak és a pár korona áldo­zatot belépőjegyek formájában kérni meri a kö­zönségtől, a közönség nagyobbik fele kinreked a magas deszkakerítésen. Az igényesebb és pénzzel inkább rendelkező vidéki közönség két-három év óta egész vehemenciával karolja fel a tenniszspor- tot s a labdarugóspórtot kultiváló és gyengén meg­alapozott vidéki klubok csak mesterséges injek­ciókkal képesek ugy-ahogy fentartani ezt a valaha demokratikusnak nevezett sportágat, mert a fut­ball pályák közönsége átterelődött a tenniszgroun- dok mellé. Ilyen a helyzet legalább is Rimaszom­batban, amióta a RPOS elkerített sporttelephez ju­tott. Rozsnyón ezzel szemben a futballsport rene­szánszáról lehet beszélni, különösen azóta, amióta a Rozsnyói SK kezdette el működését. Rozsnyón az érdeklődés még a régi méretű a futballal szemben és remélhető, hogy az is marad mindaddig, amig a Rozsnyói SC-t a potyapublikum — erkölcsileg támogatja. Mihelyt a rozsnyói klub is uj pályához jut és kerítésekkel zárja ki az aprópénzhiányban szenvedő lelkes közönséget, ott is el fog következ­ni a futballsport visszafejlődése. A nagy népszerűségnek örvendő RSC vezető­ségének a fentieket éppen a rozsnyói sport jövő­jére való tekintettel meg kell szívlelnie, pláne most, amikor arról van sző, hogy az RSC a város és a katonaság segítségével sporttelepet építhet magának. A rendkívül agilis vezetőkkel rendelkező RSC jövője megérdemelné, ha a futballsportial egyidő- ben az atlétika fejlődésére is tér és lelkesedés jutna. Helyeselnünk kell azt a tervet is, ami a régi lövölde renoválását célozza, mert ennek a sportnak demokratizálódása is fontos körülmény. Az RSC vezetősége nagystílű programmal in­dul az idénynek. A szomszéd városok csapatainak lekötésén kívül májusban a Kassai AC-ot is sike­rült egy mérkőzésre megszereznie. Rozsnyó tenniszsportja is örvendetes fejlődés­ben van. Nagyszámú, jól trenírozott játékosokkal rendelkezik itt is az RSC és az intézőségnek szán­dékában áll a nyár folyamán egy városközi ver­senyt rendezni a losonci és rimaszombati tenni sz­erűk bevonásával. Lehetetlen meg nem emlékezni Rozsnyó téli sportéletéről. Különösen a korcsolyasport ért el itt komoly versenynivót, aminek jele, hogy az idei prágai országos ifjúsági verseny második helye­zettje a rozsnyói RSC egyik fiatal tagja lett. Rozsnyó sportéletének fejlődése jórészben kö­szönhető az RSC agilis elnökének, Urbach Bélá­nak, aki lelkes munkatársaival, Gaál Gyula titkár­ral, Sztanik Ernő és Hunyady József választmányi tagokkal dicséretre és elismerésre méltó munkát végzett az RSC rövid fennállása óta. A helyi ha!ó- ságok minden tekintetben a legnagyobb készséggel igyekeznek a sportkörök munkáját elősegíteni, de a vigalmi adó és az elviselhetetlen illeték- és en- gedélydij súlya alól még sem sikerült megszabadí­tani a klubokat. A szlovenszkói vidéki sportnak ezek a terhek a megölői és kívánatos lenne, ha a pénzügyminisztérium egyszer már feladná e tekin­tetben sporleilen.e.3 magatartását, r-bgy— %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents