Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-27 / 96. (1430.) szám
4 Móricz Zsigmond nagy örömmel beszélt szlovenszkói útjáról, a városokról, a szlovenszkói fiatalságról s a fellendülő irodalomról — A P. M. H- munkatársától — Budapest, április hó. A déli nap aranya hull nagy foltokban a dolgozószobára. Az erkélyajtó nyitva s a cirógató dunai levegővel mélyről, nagyon mélyről elhaló utcazaj foszlik zümmögővé, mire ideér. Minden friss, tavaszi, napsütéses. A hosszú útról megtért Móricz Zsigmond két szoba között járkál föl s alá, közben telefon cseng, vagy a felesége, Simonyi Mária kérdez halkan valamit s átsuhan a szobák finom, művészi interiőrjén, amiket rengeteg könyv és könyv, szobor, kép, madárkalitka és virág tesz végteleniu puhává, otthonossá s egyénivéA néhány szlovenszkói újságot, amiben kőrútjukról szó van, hálásan nézegeti. Aztán igy szól: — Végtelenül hálás vagyok a Prágai Magyar Hírlapnak magatartásáért, amivel egész utamat kísérte. Köszönöm nekik nagyon. Nagy fáradsággal indultam annakidején útnak: éppen akkor fejeztem be a Nagy fejedelem ci- mü regényemet. Sajnálom, hogy az utón nem jegyezhettem, cikkeim számára, de nagyon lefoglalta a körút minden időmet. Csak legutolsó napon jutottam hozzá Bején, hogy Tompa Mihályról feljegyezhettem néháhy apróságot. A szlovenszkói fiatalságról s az ottani fejlődő irodalomról azonban máris cikkeztem a Pesti Naplóban. — Most annyira együtt érzem magam Szlovenszkóval, amennyire távol éreztem magam az ut előtt. Ismét elmegyek Pozsonyba, amint csak lehet: olyan nagyon megszerettem Szlovenszkói — A szlovenszkói fiatalságról akarok magának mondani egyetniást. Legnagyobb eredménynek tekintem, hogy a fiatalságot sikerült megismernem., mert Szlovenszkón olyan erős fiatalság fejlődött, amelyikre utam elejétől vég'éig a legcsekélyebb incidens nélkül komolyan és tisztelettel gondolok. Az idehazai fiatalaságot is rögtön meg kell azonban vederem, mert nem azok képviselik itthon a magyar fiatalságot, akiknek kis töredéke hangos Jármával vonja magára a figyelmei Az itteni fiatalság majdnem olyan nehéz körülmények között éh naint az ottani s érdekes, hogy a mai ifjú generáció veszi át azt a munkát s azt a felelősségteljes szerepet, amit a régi ifjúság nem is sejtett. A régi fiatalok nem voltak kénytelenek a nemzeti élet komoly problémáit magukra vállalni, éltek, mulattak s arra készültek, hogy átvegyék az örökséget A mai fiatalok viszont azzal kezdik az életüket, hogy látják: semmi örökség nem néz rájuk. Any- nyijuk lesz a jövőben, amennyit maguk tudnak szerezni. Ezt tanultam a szlovenszkói magyar ifjúságtól. — Az utamról? ügy emlékszem vissza, mint az valami tündérálomra. Komárom feledhetetlen emlék. Lengendás esténk volt. Úgy robbant ki valami váratlan lelkesedés, mint egy tavaszi virágpompa. Érsekújvár Soha életemben úgy nem éreztem, hogy egy egész város mindenestől úgy oda tudja magát adni egy irói szuggesztiónak! Léva nagy magyar lelkesedése után — (ahová Nyitráról is átjöttek autóval, — ami nagy él- méryünk volt, — Losonc következett. A legkülönösebb emlékem volt itt, a városházán, amelynek nagytermében a felolvasást tartottam, a folyosón két kúp nézett rám a falról: a Kölcseyé s a Jókaié. Ez mélyen meghatott s mikor a teremben azt a hallatlan zsúfoltságot láttam, melyről azt mondták, hogy mindenki jelen van és pedig minden válaszfal megszüntetésével, arra valami hallatlan örömöt éreztem s már a harmadik mondatnál éreztem azt, hogy mindenki egész szivével be var kapcsolva. Rimaszombat talán a csúcsa volt az egész útnak. Azt az őszinte lelkesedést, meleg ragyogást csak átérezni lehetett, ami ott körülözönlött. Rozsnyón, ahol a kisfiam sírját díszítették virágokkal, tulipánttal, szinte megrendített a város asz- szonyainak gyöngéd angyali jósága s a legérdekesebb volt talán Pozsony mert Pozsonyt valósággal meg kellett hódítanunk, de háfobeniiek; a második estén már egy olyan boldog, lelke® hangulat uralkodott, amely reményt ad arra, hogy a magyarság a maga kultúráját nem fogja elpazarolni s büszkén építi tovább. , — A feleségem is az egósz utón boldogan és hálásan érezte a szeretetet s lelkesedést s hála Istennek, teljes egészségben mentünk keresztül ezen a rém könnyű utón. — Szlovenszkói irodalom? Nagyon örülök, hogy sok fiatal tehetséggel találkoztam s ismétlem, — neveket nem akarok kiemelni, — a legnagyobb reménységgel várom, hogy megcsinálják azt az uj folyóiratukat, az Uj Munkát, amelyik minden politikától mentesen, tisztán irodalmi fóruma legyen az összes szlovenszkói tehetségeknek. Az idegbetegságek és az agybántalmak terén i az utóbbi évek tudományos eredményei nem mutatnak sem az elméletben, sem a gyógyítás terén valami nagyszabású felfedezést, amely egész tudományos felfogásunkat gyökeresen megváltoztatta volna. Ennek ideje el is múlt, csak a sötét- ! sógben világítanak a meteorok, a nappal világosságában észrevétlenül hullanak le. A jelen orvosi tudományosságát a háború nemzeteket elválasztó határainak fokozatos elmosódása jellemzi. Ha még hellyel-közzel érezhető is a nemzetek féltékeny idegenkedése, ha az eltérő gazdasági helyzetekből magyarázható valutakülönbségek nehézzé is teszik orvosok nemzetközi találkozásait, ahol tudományos eredményeiket kicserélik, sőt a tudományos könyvek és folyóiratok megszerzése is nagy gondokat okoz, — mégis az orvostudomány terén újból internacio- nális tevékenység veszi kezdetét, amely az elméleti kutatás és gyógyítás terén abban mutatkozik, hogy egy-egy nagy aktuális kérdés sokfelé egyidejűleg képezi a kutatás és kísérletezés tárgyát és a legaktuálisabb dolgokban egymással versengő újítások lépnek fel egyidejűleg. Az ideg- és agybetegségek ismeretében é3 az alapjukat képező szövettani és élettani ismeretekben az elméleti kutatás nyagyobbrészt a finomságokban halad elóre, amely a górcsövi vizsgálatok technikájának eddig nem sejtett haladása által lehetséges. Ma már az élő idegsejt és vezető idegrost a górcső alatt ugyanoly élettani kísérletek objektuma, mint azelőtt pb a kísérleti fehér egér volt. Ezeknek a finom kutatásoknak eredményeit ma még a müveit nagyközönség értékelni A szemészet, mint minden természettudomány, a fejlődés törvényének van alávetve^ s mint ilyen folyton tökéletesedik. Különösen nagyot haladt a szemészet éppen az utóbbi években. Ez a haladás annak minden ágában észlelhető, a betegségek fölismerésének módszeredben, a betegségek kórlefolyásának pontosabb fölismerésében, mely utóbbinál különösen &z optikai készülékek mutatnak hatalmas fejlődést és nyújtanak óriási segítséget. Végül igen nagy fejlődés mutatkozik a szembetegségek gyógyításában is, annak úgy a gyógyszeres, mini az operatív részében. A szemészet, mint tudományos szak, a szemtükör felfedezésével (Helmholtz) veszi kezdetét. Hogy mit jelent a szemtükör, annak rövid illusztrálására megemlítem, hogy a szem törőközegeinek s elsősorban a lencsének homályai (az u. n. szürke hályog) oly korai időben ismerhetők fel, amidőn a beteg még semmi látászavart nem vesz észre. Ugyancsak a szemtükör segítségével képesek vagyunk a szem fénytörését meghatározni; a látóideg, az ideghárlya addig felismer hét étim bajai biztosan dia&nosztizálhatók és ami minden gyakorló orvosnak fontos, döntő adatokat szerezhetünk a szervezet egyéb betegségei felől olyankor, amidőn még semmi más tünet nincs jelen (agydaganatok, idegrendszerbeli megbetegedések, vesebaj, cukorbaj, vérkép- megbetegedések stb.) A szemtükör ismerete óta a szemorvosi diagnosztikában alig történt nagyobb, a tudásunkat hatalmasabb lépéssel előbbre vivő esemény mint a Gullstrand-féle réses lámpa feltalálása. Ez egy igen nagy fényerejü szabályos fényforrás, amely lehetővé teszi, hogy az élő szem szöveteit górcsövi nagyítással vizsgáljuk; ezzel létrejött az élő szem szövettana, mert lehetővé válik a szem szöveteinek egyes sejtjeit láthatóvá tenni anélkül, hogy az élő szem szövetét károsítanánk. Ezzel a — Éppen tegnap volt nálam Markai Sándor erdélyi, kolozsvári református püspök, akivel igen sokat beszélgettünk az erdélyi és szlovenszkói irodalmi dolgokról, ők is most terveznek a Pásztortüz mellett a Helikon keretében' egy olyan nagy irodalmi folyóiratot, mint a Nyugat ... Előbb ült még a széles bőrfotelben Móricz Zsigmond, később, hogy utiemlékeiinek közvetlen varázsa elragadta, felkelt s fel-alá járt két szoba között, néha buzogó, spines mondatokkal, megiUetődötten nézett maga elé, kezében lassan piroslott a cigaretta s füstje apró bodrokban szállott ki a Széttárt erkélyajtón, messzi, messzi a pasztellszíneket tükröző Duna felé, aminek partján zöld lombokba szökött már a tavasz s korai fecske ül meg a nehézkesei hiimbálódzó, alumínium testű hidroplán szárnya tetején. Itt, bent a szobában Ady szeme, komoly, mélytüzű, szomorú szeme néz mindig, soha el nem fáradón Móricz Zsigmond Íróasztalára egy képből s ebben a nagy, meleg, áhitatos tavaszi csöndbe váratlanul, lüktetőén s könyörtelenül berreg bele a telefon éles csengője. Szombathy Viktor. alig tudja. Közelebb esüt az általános megérthe- tőséghez a szervezet mirigyei által termelt endokrin erjesztő és izgató váladékok napról-napra fejlődő tudománya, amely az ideg- és agybetegségek terén is sok uj megismerést nyit előttünk, igy csak például említem fel, hogy a pajzsmirigy, az agyalapi hipophysis-mirigy, az ivarmirigyek tulíejlődése, vagy elfajulása sok kóros idegállapotot, a fejlődés és jellemképződés sajátságos aránytalanságait okozza, amely hibás fejlődések és kóros jelenségek mesterségesen a szervezetbe jut&áioU rtúrigy- válndékok által mcgalea-szth a lók, egyensúlyba hozhatók. Egy másik jelentős tudományos irányzat, amely lázas mozgalmakat hoz létre a szervezetben. a láz, mint a gyógyulás munkájában Renyhe szövetek és sejtek serkentője, aktiválom szerepel. Az előbb gyógyíthatatlannak tartott egyik legsúlyosabb agybetegség, « patalysis, ezen gyógyítási elv alkalmasása mellett mér oly eredményeket is mutat, amelyek közel esnék a teljes gyógyuláshoz. Az agysebészet is hatalmas lépésekkel halad előre; előbb gyógyíthatatlannak tartott agydaganatok, epilepsia, stb. egyes esetekben a kóros agyrészlet kimetszése után meggyógyulnak. Habár ezen esetekben az operáló kést a sebész keze vezeti, azonban a beteg agyrészlet helyének diagnosztikus megállapítása az ideggyógyász kutatásai alapján lehetséges. készülékkel különböző nagyítások érhetők el, s mig a gyengébb 24—40-szeres nyagyitás felvilágosít a hajszálér rendszer szerkezetéről, addig az erősebb 67—103-szoros nagyítás ezenkívül a vérkeringés viszonyai, a vörös vérsejtek mennyisége s az áramlás viselkedéséről ad felvilágosítást. Ugyancsak gyökeres átalakulást idéz ez elő a szürke hályog kórtanában. Az ezzel való vizsgálat kimutatta, hogy 45 éven túl alig akad lencse, amelynek legalább az egyenlítője táján pont- vagy vessző-alakú homálya ne volna. Uj megvilágítás tárja elénk az üvegtest szerkezetét is, melynek legfontosabb elváltozásai korán és biztosan felismerhetők. Sok eddig nem ismert finom elváltozást dérit ki e készülék a szem minden szövetében, azokról az elváltozásokról, amelyeket az öregedés hoz létre. Végül igen 60k uj, eddig nem ismeretlen képet tár elénk a szem különböző szöveteiben, melyeknek értelmezése, megfejtése még a későbbi idők fáradságos munkája lesz. Ugyancsak egy újabb és szellemes készülék a refractometer, melynek segítségével könnyen és biztosan megállapíthatjuk a szem fénytörését, valamint az astigmatismus fokát is. — A bin- ocularis lupó segítségével igen finom elváltozásokat, szabad szemmel alig észrevehető idegen testeket könnyen felismerhetünk a szaruhártyán. — Az exophthalraometer miílimétemyi pontossággal állapítja meg a két szem előreállásának mértékét, valamint a kettő közti különbözetet, ami nagy fontossággal bir a Basedow-betegség vagy orvlig a szemgolyó mögött képződő daganat diagnosztizálásában. — Az inhártya-lámpa a szem átvillgi- tásával korán dönti el az ideghártya mögött a képződő daganat jelenlétét. —.. A phorometer a külső szem izmok elégtelenségének vagy gyengeségének adja meg pontos fokát, ami a gyakorlatban annál is inkább fontos, mert sok kínzó fejfájás, fáradtság, kimerülés oka gyakran ezen ilz- mok gyengeségétől származik. — Az adaptometer 1927 április 27, szerda. Szövet-, seiyemujdonsáyok ltj. KLEIN SÁNDOR-nál nagy választékban Kosice, Pö-utca 9, Mintaküldés vidékre. az ideghártya fényérzékenységéi méri, ami annál is inkább nagy jelentőségű, mert az újabb vizsgálatok, — melyeket e sorok írója is végzett, — kimutatták, hogy az ideghártya fényérzékenységének csökkenése (vagyis, hogy csökkent világításhoz a szem nehezebben alkalmazkodik) több súlyos szembetegség legkorábbi tünetét képezi. Ugyancsak az utóbbi évek vívmánya az optikai correcíio nagy haladása, amelynek lényege a látást javító üvegek tökéletesebbitése. Ennek lényege az, hogy a látás javítására szolgáló üvegeket úgy csiszolják, hogy az üvegek perifériájának fénytörése ugyanolyan, mint a közepéé. Ezek az úgynevezett punctalüvegek, melyeket a jénai Zeiss-gyár állít elő s amelyek mint Zeiss-üvegek ismeretesek. Ezekkel az üvegekkel elérhető egyúttal az is, hogy a legnagyobbfolui közellátók is minden kellemetlenség nélkül használhatnak olyan üvegeket, melyek hasonló erősségben szédülést, fejfájást okoztak. Sajnos, a hely sz.üke nem engedi meg, hogy ez alkalommal a szembajok gyógyításában és műtétében történt nagy haladásokról csak rövid képet is adhassak. Ezt a legközelebbi alkalommal igyekszem pótolni. Nincs változás a férfidivatban, csak a szövetek szine és mintázata módosult Ha vég ig tanulmány ózzuk az egyre jobban kialakuló idei tavaszi és nyári férfidivatot, csakhamar arra a megállapításra jutunk, hogy a formák nagyon keveset változtak s ha lehet egyáltalán változásról beszélni, rájövünk arra, hogy a tavaly még túlzott vonalak enyhültek, úgy hogy megmaradt a tavalyi divat, bizonyos mérsékeltebb vonal- vezetéssel. A lényeges változás nem a formákban, hanem a szvöeték színében, mintázatában, de legfőképpen anyagában van. Ezek a változások azonban, úgy látszik, nem időszakiak, hanem állandó jellegűek. A textilipar fejlődése hozza magával, hogy ma már egészen más szövetekkel dolgoznak a szabók, minit évekkel ezelőtt s a szövetek finomsága kezd irányadóvá válni a divatban. A féríizakkók formáját illetően elsősorban az egysoros, kétgombra készült kabátok a divatosak, amelyeket osak igen ritkán hordanak kétsoros mellénnyel. A zakkó formája, ha enyhén taillirozva is van, zsákszerű és széles egyenes váltak, a csípőben szűkülő vonalak jellemzik. A nadrág osak mérsékeltem bő és továbbra is felhajtással készítik. A sportruháknál inkább a szövet anyaga adja meg a sipoTtjetteget, minit azok formája. Igazán elegáns sportzakkóra sem feltett zsebeket, sem hátul alkalmazott „hohl- faltnit“ vagy „dragónert“ nem készítenek. Sportnadrágként az úgynevezett bő buggyos golifnadxágot hordják. Nagyon divatos még a sima zakkóhoz az ugyanolyan színiben tartott nagykárós mintájú golfnadrág. Anyaguk szerint változik a felsőkábátok szabása. Az úgynevezett duibie burbury, mely a diübleszövetek módja szerint készített bur- burryszövet, az egyik kedveltebb tavaszi fel- öltőanyag. Az ilyen duble-burbury kabát formája legitöbibnyire ragián, tehát vállíból szabott ujjak, bő, ráncos esés és takart gombolás jellemzik. A másik fajta felöltő szövet a 'sheiitland. Az ehhez a szövethez készített felöltő formája a máT évtizedek óta ismert „Ülberzieher“-foriina. De amíg azelőtt ezt a fajta felöltőt kizárólag feketében és sötétszürkében hordták, addig ma azt lehet mondani, kizárólag világosszürke, világosdrapp, vöröses-barna színekben divatos. Formája, éppen úgy, mint a zakkó, mérsékelten zsákszerű, nem túlságosan hosszú, valamivel térden alulérő, takart gombolással. Az ulster- szövetekből készült felöltőket tavasszal nem hordják, ezek kizárólag a késő őszi divatnak felelnek meg. Ami végül a formákon lriviil a divat egyéb irányait illeti, meg kell állapítanunk, hogy a tavaszi és nyári férfidivatban egyre feltűnőbb színek és minták dominálnak. Az előkelőbb körök természetesen letompltják a minták és színek tobzódását és arra törekednek, hogy öltözékük ne viselje magán az ujj szezon jellegét, hogy tovább menjünk, az évszámot. A legfőbb elv az, hogy a ruházat docensen modem, mégis évekig hordható legyen. Az uralkodó szin a szilvakék, utána a barna, vöröses árnyalatokban. A szövetek mintái majdnem áltlaánosságban a kocka- karominta. Már az elmúlt ősszel annyira kedvelt csikós nadrág és fekete zakkó könnyebb kivitelben tavasszal és a nyár elején is tartani fogja miagát, azzal a különbséggel, hogy ezek a komp lék más színiekben is forgalomba kerülnek majd, még pedig barnában és kőikben, ugyanebben a színiben tartott nadrágokkal. A nyári divatnaidrágok színben tartva, kockásak is lehetnek. Az eddig igen kedvelt fehér fia netln ad rágok helyett, amelyeket kizárólag sportalkalm akra vesznek fel, városi használatra továbbra is a drapp és a szürke flanellnadrágokat hordják, aszerint, hogy milyen árnyalatú a zakkó. Az orvostudomány nagy haladása Magyar egyetemi tanárok, tudósok, kórházi főorvosok és gyakorló orvosok ismertetik az orvostudományok nagyarányú fejlődését A láz — a gyógyítás szolgálatában Itta: Hajós Lajos dr., egyetemi magántanár. Biztosan diagnosztizálhatok a szem betegségei Irta: Waldmann Iván dr., a gróf App onyi Albert poliklinika szemészfőorvosa
