Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-27 / 96. (1430.) szám

A csehszlovák állam problémái az erdélyi magyar sajtóban

— Flachbarfih Ernő dr. cikksorozata a Brassói Lapokban —

Flachbarth Ernő dr. a csehszlovák állam alapvető problémáiról érdekes cikksorozatot irt a Brassói Lapok számára. Ez az első eset 1918 óta, hogy erdélyi magyar napilapokban az itteni politikai állapotokról itieni magyar publicista cikkeket ir, — amit örömmel kell üdvözölnünk, mert föltétlenül szükségesnek tartjuk azt, hogy az utódállamok magyarsága minél jobban megismerje egymás helyzetét és annak tanulságait mindegyik magyar kisebbség saját politikai küzdelmeiben a maga javára gyiimölcsöztesse. A cikksorozat első cikke ,VA nemzeti állam illúziója" cimmel most jelent meg a Brassói Lapokban. Az érdekes Ciliket alább mi is közöljük.

A prágai parlament asztalán évek óla nem feküdt oly fontos javaslat, mint amilyen a kormány által körülbelül egy hónappal ezelőtt beterjesztett közigazgatási reform. A csehszlovák állam alkotmánya és alaptörvényei az úgynevezett forradalmi nemzetgyűlés müvei, melyben néhány kinevezett szlovák képviselőtől eltekintve, az állam lakosságának felét kitevő nemzetiségek egyáltalán nem voltak képviselve. Ez a csonka con- stituante teljesen a cseh Ízlésnek megfelelően rendezte be a törvényhozás, végrehajtás és köz- igazgatás épületét. A kisebbségeknek ekkor nem állott módjukban, hogy véleményüket nyilvánítsák. Erre csak most, nyolc esztendő múlva került rá a sor, amikor az időközben szerzett tapasztalatok bebizonyították, hogy a forradalmi nemzetgyűlés által kitervezett közigazgatási berendezés hasznavehetetlen és amikor a szlovák néppárt kor- mánybalépése e probléma megoldását aktuálissá tette.

Sokat Írhatnék a kormány javaslatának fogyatékosságairól. Sokat beszélhetnék arról a harcról, mely a javaslat körül nemcsak az ellenzék és a kormány, hanem az egyes kormánypártok között is folyik. De nem akarom részletekkel untatni az itteni viszonyokkal nem eléggé ismerős erdélyi olvasót és ezért a javaslatot csak álltáimul használom fel arra, hogy rátereljem a figyelmet a csehszlovák köztársaság néhány alapvető problémájára, melyekről helyesen jegyezte meg a Brassói Lapok nálunk járt munkatársa, hogy azok dióhéjban magukban foglalják valamennyi nemzetiségi állam megoldásra váró problémáit is. A csehszlovák állam, melyben az állam lakosságának fele nem az uralkodó nemzethez tartozik, valóban bőséges alkalmat nyújt a nemzetiségpolitikai kísérletekre és ennek folytán olyan laboratóriumnak tekinthető, melynek experimentumait ismer-’ nie kell mindenkinek, aki a kisebbségi kérdéssel foglalkozik.

A csehszlovák köztársaság jellegzetesen nemzetiségi állam. Hetedfél millió csehvel negyedfél millió német, közel két millió szlovák, egy millió magyar, fél millió ruthén és másfélszázezer lengyel áll szemben, akik mindannv-- öntudatos nemzeti életet élnek és nemzeti egyénicégük hiánytalan elismerését követelik az államtól és a kormánytól. Egy uj Ausztria ez a kis állam, mely elődjének minden hibáját örökölte, anélkül, hogy átvette volna azt az előnyét, mely a császárság összetartó és a német nyelv közvetítő erejében rejlett. Egy Ausztria redivia, amelynek éppen úgy össze kellene omolnia, mint sokkal hatalmasabb elődjének, ha mintaszerűen meg nem oldaná a nemzetiségi kérdést és Európa szivében nem teremtené meg azt a második Svájcot, melyet előkészítői és megalkotói megszületésének napján az itt élő népeknek a világ színe előtt megígértek.

Bécs minden hibája mellett is érette módját, miként kell a különböző néptörzsek számiára individuális sajátságaik ápolását lehetővé tenni. Az osztrák alkotmány a centralizmus és a de- centralizmus különös keveréke volt, mely az egyes országok, az egyes tartományok történelmileg kialakult kereteit tiszteletben tartotta és azokon belül — legalább az utódállamokban divó rendszerhez viszonyítva — igen tekintélyes jogokat biztosított az őslakos népeknek. Hiába tagadjók, ma, Csehországban és Prága városában mégis a csehek voltak az urak, mint ahogy Galíciában a lengyelek, Krajnában pedig a szlovének játszották a vezető szerepet. Ausztria igazában nem német, de nemzetfölötti, nem fékét e-f eh ér-piros, sem fekete-vörös-arany, de fekete-sárga állam volt, amelyet még a háború előesféjén is számos szláv igazi hazájának tartott.

Ezzel szemben a csehszlovák köztársaságot az alkotmányozó nemzetgyűlés cenfralisztikusan kormányzott nemzeti, államnak képzelte, vagy legalább is azzá akarta kiépíteni. Egy illúzió, amely egyszer .,agyon megbosszulhatja magát! A csehek mégis szív esen ringatják magukat e szép illúzióban és nem akarják belátni, hogy államuk de facto nemzetiségi állam. Még nagyobb mértékben a.z, mint Svájc, ahol a németek több mint kétharmadrészt alkotják a lakosságnak, mig ők éppen’ csak annyian vannak, mint a többi nemzetiségűek együttesen. Nem akarják belátni, hogy a kisebbségek ily viszonyok között joggal követelhetik nemcsak a kisebbségi szerződésben biztosított jogok teljességét, hanem még ennél sokkal mesz- szebbmenő jogokat is.

A cseh bürokrácia és szoldateszka úgy viselkedik mindenütt, mintha az egész államban csak a cseh népnek volna jussa az élethez. Reiehen- bergben, Towheuben, Turőcszentmártónban, Komáromban és Ungvári az ő akarata érvényesül és számot sem vet a német, szlovák, magyar, ruthén és. lengyel lakosság tőle eltérő szellemi és gazdasági

diszpozícióival. Nem vet számot azzal, hogy a Kárpátoktól délre egy évezred folyamán egészen más gondolkodásmód, más erkölcsi felfogás és társadalmi tradíció fejlődött ki, mint a hatalmas hegyláncolat északi lejtőin. Nem veszi észre, hogy itt szükségképpen más jogi és gazdasági rendszernek kellett kifejlődnie, mini az ő hazájában és nem akarja megérteni, hogy az a szlovák és ruthén, még ha szidja is néha, mégis úgy gondolkodik, imádkozik, erez és vigad, mint a magyar szomszéd. Hogy is tudná megérteni, mikor odahaza a tőle csak nyelvben és kultúrában eltérő, de gondolkodásában és gazdasági módszereiben egyivásu némettől is elzárkózik és benne ma is leggyiilöltebb ellenségét látja. Egy . kicsiny nép valamikor megokolt, de ma már idejét mull önmagábazárkózoltsága ez, mely még az idegenben is gettót épit maga köré és nem tudja a lélektan finom eszközeivel megnyerni azokat a népeket, melyeket a sors szeszélyéből meghódítóit.. I

Manapság divatban van, hogy a régi magyar nemzetiségi politikát szidják és ócsárolják. Ma

Prága, április 26. A költségvetési bizottság tegnap az adóreform nyolcadik fejezetét tárgyalta, amely büntető szankciókra vonatkozik. Ennek a fejezetnek Fritz dr. szlovák néppárti képviselő volt az előadója. A javaslat eredeti rendelkezéseit a közvélemény a drákói büntetések miatt elfogadhatatlannak tartotta.

A módosító javaslat 185. §-a szerint büntetendő cselekményt követ el az, aki szándékosan hamis, avagy pedig hanyagságból a tényeknek meg nem felelő vallomást tesz. A szándékos adóeltitkolás pénzbírsággal büntetendő és pedig azon összeg egyszeresétől tízszereséig, amely összeggel a törvényes adót csökkenteni akarta. A pénzbírsághoz még fogházbüntetés is járul, ha a büntetendő cselekmény a hatóság félrevezetésére irányul és ha az összeg, amennyivel az államot meg akarta rövidíteni, meghaladja az 5000 koronát és egyben a törvényesen előirt adó 15%-át. S végül fogházbüntetéssel sújtják azt is, akit már egyszer adóeltitkolásért megbüntettek és az első büntetésétől számított négy éven belül újabb adóéi ti tko- lási vétséget követ el. A fogházbüntetés egy naptól három hónapig terjedhet. Iía az adó- eltitkolás 50.000 koronánál nagyobb és egyúttal túlhaladja a törvényes adó egyötödét, ugv egy évig, 200.000 koronánál pedig két évig terjedhető fogházbüntetést von maga után. Aki a 185. §-ban felsorolt büntetendő cselekményeket hanyagságból követi cl, azt

Tokió, április 26.

A háború gazdasági következményei egyaránt megviselték a legyőzött, a győző és a semleges államokat. Csak a sorrend és a mérték különböző. A háború kihatása még a leggazdagabb országokban sem marad el. lg}’ Franciaország és Anglia után most

Japánon a sor.

Már hónapok óta bukdácsolnak a kisebb bankok, ipari és kereskedelmi vállalatok s a legutóbb 14 középbank és 6 nagybank zárta be pénztárait. Sor került a legnagyobb japán kereskedelmi cégek egyikére is, a Suzaki hatalmas exportvállalatra, amely a világ minden nagyobb piacán képviselve van. Sokan azt vallják, hogy e cég bukása okozta a japán gazdasági válságot- Mündenefietre tény, hogy a legérdekesebb re- gráyténiák egyik© Suzaki asszony karriérje, amelyhez hasonló a világtörténelembe® is igen kevés volt.

Suzaki. Yone asszony, egy jelentéktelen japán kiskereskedő özvegye, férje haláláig úgy élte egyhangú életét, mint a többi száz- és százezer japán nő. Férje halála után egy kis vagyon maradt rá, amelyet az akkor még fiatal özvegy bámulatos ügyességgel és szívóssággal már a háború előtt jelentékeny vagyonná gyarapítóit.

A világháború és a vele járó konjunktúra magával sodorta az élelmes asszonyt, aki megállás nélkül alapította egyik vállalatát a másik után. Cukongy á rak, ba nk ok, biztos Hőtárs-a Ságok, h a jó - építő vállalatok és a háború harmadik évében már a legnagyobb vasöntödét építette fék ,

már mi is elismerjük, hogy ennek a politikának voltak bizonyos hibái, de ezzel szemben kétségtelen az is, hogy a magyar nemzetiségi politika tarlós eredményeket csak ott ért el, ahol hozzá tudott férkőzni a kisebbségek szivéhez. Mi mindnyájan, akik nemzetiségi tőről sarjadva lettünk a magyar nemzetnek hűséges fiaivá és megmaradtunk azoknak nemcsak az öröm, de a Trianon uláni bánat, óráiban is, nevetünk azon a mesén, hogy bennünket erőszakkal magyarosítottak el, mért saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy apáinkat és nagyapáinkat a magyarság a. lényéből kisugárzó varázserő hatalmával érzelmileg már akkor megnyerte magának, amikor a magyar szól még alig értették.

Legfőképpen a szükséges pszichológiai érzék, a megfelelő tapintat és rugalmasság hiánya az, amely megmagyarázza, hogy miért nem tudtak a csehek akárcsak egy lépéssel is közelebb férni nemcsak a magyarok és németek, de a rokon szlovákok, ruszinok és lengyelek szivéhez sem. Ők nem tesznek különbséget a különböző vidékek, népek, vallások, felekezetek és osztályok között, hanem mindegyiküket ugyanazzal a sablonnal szeretnék kezelni. Ebben rejlik a legfőbb oka annak, hogy a látszólag oly tetszetős törvények segítségével sem tudnak előbbre jutni a közjogi és nemzetiségi probléma megoldásának utján, mint ahogy azt legközelebb részletesebben ki fogjuk fejteni.

szegének ötszörösével büntetik. A 189. § pedig azt Írja elő, hogy a fogházbüntetésre elitéit számlája terhére az ítéletet több lapban közzé lehet tétetni és szükség esetén az Ítéletet nyilvánosam ki lehet függeszteni a községben, ahol az elitéit lakik.

A büntető s>zan kdökről megindult vita során az ellenzéki szónokok egyöntetűen rámutattak arra, hogy ezek a túl szigorú büntetéseik nem fogják emelni az adómorált. En- glis pénzügyminiszter a felszólalásokra válaszolva azt hangoztatta, hogy a pénzügyi hatóságoknak föltétlenül meg kell engedni a kényszereszközök alkalmazáisát, mert a mai adómorál nem kielégítő. Viszont nem emel kifogást az ellen, ha a büntető szankciókat tartalmazó paragrafusok szövegét precizi- r ózzák.

A bizottság még letárgyalta a Í91—229. paragrafusokat. A mai nap folyamán reggel 9 órától folytak a tanácskozások, úgy hogy az egyenes adó reformjáról szóló törvény- javaslat vitáját a mai munka gyors előrehaladása mellett a holnapi nap folyamán be is fejezik.

A koalíció tizenhatos bizottsága, amint már jelentettük, a tegnapi napon megkezdte az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szőlő törvényjavaslat tárgyalását és a 22. szakaszt tartalmazó javaslatnak öt szakaszát már le is tárgyalta. Mihelyt a koalíció tizenhatos bizottsága vége-z vele, a javaslatot nyomban a költségvetési bizottság veszi tárgyalás alá.

Kitűnő szimattal, bámulatos intelligenciával és vasakarattal a legcsekélyebb részletekben is maga ellenőrizte immár hatalmas méretű vállalatait. Valóságos mondák keringtek óriási vagyonáról és 1918-ba® már 70 világvárosba® elágazó hatalmas fiók vá l l a latok hird ették a Suzakicég hírnevét.

Suzaki asszony maga, amikor üzleti ügyeinek végeztével hazaiért, otthonában a legegyszerűbb életet élte tovább is, úgy, mint. azelőtt, amikor a szegény kis cukorfiaiomitó felesége volt és egyszerű kimonójában, szűk rokoni körben a földön ülve sziircsölte teáját, miköziben milliárdos üzleteiről meditált.

A háború vége felé azonban magával ragadta ►Suzuki asszonyt is a kmcsgyűijlée telhetetlen vágya és hatalmas vagyonát, is meghaladó rizsspekulációba kezdett.

Ez a spekuláció halul ütött ki és nemcsak óriás,! anyagi veszteséggel, hanem preszfígének is nagy kárával járt.

A japán nép fő élelmi cikke a rizs. Suzaki asszony spekulációi a rizst annyira megdrágították, hogy 1918 nyarán, a hatalmas szárazság idején sokezer- tfőnyi tömeg valóságos ostrom alá vette Suzaki asszony tokiói központi telepét, és meg akarta kövezni Suzakinét, akit a néphit akkor már a világ leggazdagabb asszonyának tartott.

^tizakiné kénytelen volt menekülni és külföldön tartózkodott elrejtőzve, amíg a nép haragja lecsillapuit. Még a balsikerü rizsügylet lebonyolítása után is

200 millió dollárra becsülték özvegy Suzaki

Yené vagyonát.

■———B—WÍ—MMB——Í I — irillll

Órákéi büntető szankciók a hamis és féwesadóbevallásokra

Az adóreform a költségvetési bizottság előtt — Engils védi

a kemény szankciókat

az eltitkolással előidézett adócsökkenés őszTönkrement Japán leggazdagabb asszonya

Magával rántotta a bukásba a japán kormányt — Kétszázmillió dollárja volt a kis Japán cukorfinomstó özvegyének — A japán pénzügyi válság háttere — A világ legnagyobb kényszeregyezsége

1927 április 27, szerda.

De jött a nagy stagnáció, amely Japánt sem kiméit e meg. Jöttek a nagy földrengések, amelynek a Forunoeai Bank is áldozatul esett, amely 75 százalékban Suzaki asszonv tulajdona volt és egy szép napon a Suzaki-váltókat nem lehetett a japán piacon elhelyezni.

És ugyanakkor szárnyára vette Suzaki asszony nevét a pletyka, amely sokat sugdosott a gazdag pzvegy és Vakacsuk miniszterein ők baráti viszonyáról.

Az ellenzék nem egyszer tett célzást különböző interpellációiban arról a feltűnő támogatásról, melyben a Jegybank a Suziaki-cég vállalatait részesíti.

Ideig-óráig segített a Jegybank előlege, amelyet maga Vakacsuk miniszterelnök, személyes közbenjárásával szerzett meg Suzaki asszonynak, de a nagy cég válsága nem volt feltartóztatliató. Végre néhány hónappal ezelőtt 500 mill ió yen pasz- szivával kénytelen volt kényszeregyezséget maga ellen kérni.

Ez a hatalmas kényszeregyezség buktatta meg Vakacsuk miniszterelnököt, akit a saját kabinetje leszavazott, amikor a Formásai Bankon keresztül a Suzaki-oég, „a világ leggazdagabb asszonya" számára újabb hitelt javasolt.

A japán pénzügyi krízis nem jött váratlanul. A gazdasági körök már hónapok óta aggodalommal figyelik azt az erőfeszítést, amit a japán államadósságok rendezése körül kifejtenek. A japán gazdasági viszonyok megromlása tipikus példája a hadi nyereségre dolgozó országoknak. A négyéves világháború és az azt követő gazdasági háború elkényeztette a nagy tőkével és nyersanyaggal rendelkező semleges államokat és hozzászoktatta a kereskedelmet és a bankokat

a máról-holnapra való meggazdagodáshoz.

Ezt látjuk Svájcban, Hollandiában, Svédországban, do a legitipikusabhan Japánba®.

Az a hatalmas mennyiségű természeti kincs, amellyel Japán rendelkezik és az a körülmény, hogy tőszomszédságában ott az orosz piac, amelyen alig volt eddig versenytársa és olt a jó kínai forradalom, amely felért egy kis háborúval, mind olyan momentumok, amelyek a japán hadinyereségre dolgozó ipart és kereskedelmet még egy ideig tartották.

De jött a két nagy földrengés, jött a német verseny Oroszországban és

csakhamar kipattant a lappangó krízis.

Ekkor a kormány segítségéire sietett a vállalatoknak, hogy a japán valutát megóvja a katasztrófától, de a Jegybank készletei sem kifogyhatatlanok és amikor a kisebb és középbankok után nagyobb bankok sorozatos bukása következett, a krízis nem volt tovább takargatható Ó6 a kormány, nehogy a Jegybank is áldozatul essék, beszünteti,a a titkos támogatást,

bezáratta a tőzsdét, moratóriumot rendelt el, hogy ezalatt valami megoldást találjon a méreteiben még át sem tekinthető gazdasági kri- ' " zás orvoslására.

Ilyen körülmények között a régi kormánytól háborús politika nem volt várható. Ezért határozta el magát a mikádó, hogy a békés politika koivná- nya helyett erélyesebb katonai kormányt állít az ország élére és így esett a választás Tanaka báróra, aki. a japán felsőház tagja és aki már három kabinetben töltötte be a hadügyi tárcát és igen erélyes politikájáról ismeretes. Valószínű tehát, hogy Japán jövendő külpolitikája Kínával szemben sokkal erélyesebb lesz, mint eddig volt.

Holota képviselő intervenciója a nyitramegysi nyomdák érdekében

Érsekújvár, április 26. A szloverszkói nyomdaipar már.hosszú ideje óriási ex.iszfeudális harcot folytat, mert a hatóságok igazságtalan eljárása következtében az egész szloven- Szkói nyomdaipar válságba jutott. Már több ízben rámutattunk arra, hogy az állami hatóságok nyomta tv ányaikat nem az illető járás és város nyomdáiban készíttetik, ahol a hivatalok működnek, hanem nagyrészt Prágából hozatják, másrészt pedig a megye Székhelyein nyomatják hivatalos nyomtatványaikat. A múlt héten Holota János dr. magyar nemzetipárti képviselő Tapolcsány, Érsekújvár, Párkány, Trencsén, Privigye, Verebély s Aranyosmarót nyomdafulajdonosainak küldöttségét vezette a nyitrai zsupánhoz és a nyomdatulajdo- nosok nevében rámutatott arra, hogy Nyitra- megye nyolc járásában egyetlen járási hivatal sem készítteti nyomtatványait a járás székhelyén, hanem a zsupanátus szerzi be azokat az egyes hivatalok részére, még pedig olyan óriási mennyiségben, hogy azokat egy évtized alatt sem tudják a hivatalok felhasználni. A küldöttség rámutatott arra, hogy Nyitra- megye rém Nyitra városé és a vidék munkanélküli nyomdászait is alkalmaztatni kell. Jeszenszky nagyzsupán a küldöttségnek kijelentette, hogy erről a dologról nem tudott s ezt felülvizsgáltatja. A jövőben a szociális szempontokat tekintetbe fogja vétetni. A küldöttség e tárgyban fölkereste a nyitrai törvényszék elnökét és neki is előadta panaszát. A törvényszéki elnök beismerte, hogy ez az eljárás nem igazságos s megígérte, hogy eljár a táblánál az irányban, hogy a járásbíróságok a jövőben legalább az irodai felszerelésüket és a papirkész,létükét, az illető község nyomdáinál és papiikereskedéseiben szerezzék ho.

2