Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-24 / 94. (1428.) szám
A szocializmus fejlődése és főbb irányai Irta: Fleischmann Gyula dr. Németországban már a múlt század 60-as éveiben ajánlják vezető katolikusok, különösen Kettsiler mainzi püspök, hogy meg kell alakítani a keresztény-szociális munkásegyesületeket a munkásság gazda sági és erkölcsi érdekeinek védelmére. A szociáldemokraták aggressziv fellépése is fokozottan sürgette az egyházi köröket és vallásos érzelmű német katolikus és evangélikus munkásságot a szervezkedésre. A 90-es években azután a keresztényszociális munkásegyesületek egész sora alakul meg Németországban s példájukat a többi ország munkásai is követik. Az első keresztény mimkásszővetség 1894-ben alakul meg és 1899-ben tartják meg az első keresztényszocialista kongre.sz- sz/u-st. Az 1913-ban összehívott kongresszusuk meghívója szerint ?ra keresztény világnézet és nemzeti érzés alapján álló szervezetek, amelyek az önálló tevékenység szükségét elismerik és a szociális reformokat szükségesnek tartják", hivatalosak ezen kongresszusra. A keresztényszocialista munkásmozgalom Németországban mindmáig megmaradt a tiszta szakszervezeti alapon és nem alakított külön keresztény munkáspártot. Hosszadalmas volna itt ennek okait kifejteni. Csupán egyet említek fel. Azzal, hogy a keresztényszocialista munkásszervezetek elvetették az osztályharc elméletét és a keresztény szolidarizmus alapjára helyezkedtek, nehéz lett volna egy osztálypártot alakítani ok. Ezért a keresztény munkásszervezetek tagjaiknak megadták a politikai szabadságot, azon fentarlássál, hogy a keresztény munkások csak oly pártok tagjai lehetnek, amelyek kimondottan keresztény világnézeti alapon állanak. A németországi keresztény munkás- mozgalomban korszakos jelentőségű az 1920- ben Essenben megtartott kongresszus, ahol közel kétmillió munkás képviseletében fektették le az uj német keresztény munkás- mozgalom alapjait, amelyek minden sás nemzet keresztény munkásmozgalmának példaképül szolgálhatnak és szolgálnak is. „Harc a materializmus ellen, hitvallás a keresztény világnézet, mint a szabadság princípiuma mellett a szocialista erőszakkal szemben." Ez a szellem nyilvánult meg az esseni kongresszuson. Ugyanott Stegerwald, a német keresztényszocialista munkásság vezérének referátuma után határozatilag kimondották, hogy „nemzeti alapon állnak, elvetik az osztályharc elvét és helyébe a keresztény szolidarizmust fogadják el". Nagyon messze vezetne a többi országok keresztény szociális munkásmozgalmának ismertetése. Ezt majd más alkalomra hagyom, ha ugyan előttem nem dolgozzák fel ezt a vonzó és tanulmányozásra érdemes témát keresztényszocialista politikusaink vagy íróink. Az osztrák, a magyar, az olasz, a cseh, vagy a francia keresztény munkásmozgalom mind tele vannak értékes eszmék és alkotások kitermelésével és ragyogó példáit mutatják a keresztény munkások önfeláldozó, hősies küzdelmeinek. Bárcsak nagyobb figyelmet és érdeklődést tanúsítana irántunk a polgári osztály, amely a szociális problémákra csak akkor figyel fel, amikor a vihar már kitört és Hannibál ante portás". A fascista rendszer a szindikaliztmusbóI épült és alakult ki. Különösen Mussolini munkáspolitikájában nyilatkozik ez meg. Hivatalosan jelentette be nemrégen Mussolini az osztályállaim megszüntetését és a rendi állam életbelépését Az előbbi társadalmi osztályok helyett a dolgozó népet foglalkozása szerint szindikátusokiba tömöritette s jogi védelemben csak az részesül, aki ezen szindikátusok valamelyikének tagja, amelyek száma 15. A fascista állaim mindenható, amelyben az egyén teljesen alárendelt jelentőségű — szemben a liberális államfelfogással. — Azonban az állam az egyedieket mindennel szemben megvédi. Mintha csak a régi szocialisták utópista és állumszociailista elvei valósulnának meg. Ford eszméi Idegen világrész szelleme árad az amerikai autógyáros Fotó írásaiból, amelyekben egy sajátos szociális felfogással ismerkedünk meg, amelyek fele vannak gyakorlati szellemmel, optimizmussal, hittel, bizakodással a jövő iránt, ellentétben a mi európai pesszimista, reménytvesztett társadalom és gazdaságpolitikusainkkal. Amíg az európai kapitalista a szomorú és egyre rosszabbodó gazdasági viszonyok fölött siránkozik, addig Ford bizalommal néz a világ gazdasági fejlődése éllé, leszállítja az automobiljai árát és ezzel egyidejűleg felemeli a munkások fizetését, megrövidíti a munkaidői (Folytatjuk.) PÁRISI NAPLÓ írja: MÁRAI SÁNDOR — Kiki kiállít — Nem volna teljes a tanulmányom, ha nem térnék ki legalább röviden korunk legújabb és legaktuálisabb szociális mozgalmaira és megnyilvánulásaira. Ezek: a íasciz- mus, fordizmus és a bolsevizmus. A fascdzmus és szindikalizmus A fasizmusról nemrégen egy füzetet irtani, amelyben részletesen foglalkoztam a fascista eszmékkel és mozgalommal. A íascizmus a forradalmi szindikalizmus és a nacionalizmus keveréke, amelyben szocializmus és nacionalizmus alkotják a két alappillért. Módszerében diktatórikus, akárcsak > baLsevizIfus, de nem áll egy osztály szolgálatában. Ezért sokan „nemzeti bolseviz- mus“-nak is nevezik. A fascizmus eszmei tartalma még nem kristályosodott ki, hanem egészében még a fejlődés korát éli. Megnyilvánulásaiban egyszer a nacionalizmus túlzásaiba tévelyedik a déli népek sajátos temperamentumával, másodszor pedig olyan szocialista rendszabályokkal lép fel, amelyek néha egészen az államszocializmus színezetét veszik fel. Slyvinski mester bódéjában, ahol Közép európa minden fiatal művészi törekvése egy- egy éjszakára hajlékot talál a párisi sivatagban, mostanában Kiki állít ki, a modell, akit, mint egyszer már bátor voltam jelenteni, egy angyal vezetett el a Montmartre-ról a Mont- parnastsera, ahol is a „Jockey" című mulatóban a nevezett hölgy rövid idő alatt szelidebb világliirnévre tett szert. A világhírnév gyakran indokolatlan, Kiki esetében is az volt. Az az internacionális, snoboikiból és álművészekből összeverődött publikum, amelyik az infláció éveiben Texast csinált a Montparmaisse csöndes utcáiból, fölkapta Kikit, aki nem csinált semmit, nem tudott semmit, nem voltak különös szenvedélyei, nem tudott különösebben énekelni, se táncolni, se híres szeretői nem voltak, se gazdag barátai, nem volt jószívű szegény festőkhöz és nem volt szellemes a társas érintkezésben, — most, hogy már beérkezett, bevallbatjuik, hogy Kiki felültet te az egész világot. Idővel olyanra festette az arcát, mint egy pojáca. Közönséges maradt, azt meg kell hagyni neki. Mindenki tudta róla, hogy ő Kiki, a modell. A valóságban, azt hiszem, modell sem volt. Nem volt ő semmi ezen a világon. Az egész tudománya abból állott, hogy ott ülit a Montparúasse rikítóra mázolt lokáljaiban, s fülsiketítő hangosan vihorászott, amivel magára vonta a figyelmeit. A híre az volt, hogy modell... Egyszer, nemrégen, leutazoff Nizzáiba, persze igazoló iratok nélkül, ahpl vihorászásával olyan botrányt csapott, hogy megverték a rendőrök. Be is csukták, mert nem tudta igazolni magát. A börtönben Kiki magához térit, azt állította, hogy szülei vannak a Provonoeban, s Herriotra hivatkozott, mert ő egy művésznő, s Herriot egy kultuszminiszter, tehát az ő resszortja, megvédeni Kikit. A rendőrök kezdetben nevettek, később telegrafálllak Párisba, mire Herriot is nevetett, s mert hallott már Kikiről, s mert ő csakugyan kultuszminiszter, intézkedett, hogy Kákát bocsássák szabadon. A Montparnasse gaudiuimára tehát visszatért Kiki, leégve és lesülve, a Domie kávéház ternasseára, s hetekig adta elő élményeit. Láthatóan megkomolyodott. Az éjjeli lokálokban ritkábban lehetett látni, fekete ruhákban járt, amiket éjfél felé csak ritkán vetett le nyilvánosan, bolott régebben nem zsenirozta magát Ilyesmiben, ha melege volt. Valami változás ment végbe Kiki egészen apró lelkében, mióta ilyen közeli kapcsolatba került a francia művészettel. Festők társaságában lelhetett csak látni, keveiset táncolt, s a röhögése is nevetéssé szelídült. Barátai valami rosszat sejtettek Kiki körül. Már félni lehetett, hogy férjhez megy vidékre, miig egy napon elterjedt a hir, hogy Kiki a komoly művészetre adta miagát és festeni kezdett. Addig tilt a Montparnasse atelieriben, addig nézte a festőket, addig énekelt és táncolt és röhögéséit és mosott ecsetet és fehérneműt, addig koplalt és unatkozott, addig verték meg a rendőrök és a barátai, inig Kiki kedvet kapott a pi;ktúráihoz. Slyvinski (fedezte föl. Vagy harminc rajzot és olajat áUilőtt most lei, tőle. Kilki, a modell, bearrivált Párisba fertőnek. Többet igazán nem lehet tőle kívánni. Kiki pifcturája, ha már itt tartunk, a legőiszintóbb pikturák egyike, amit az utóbbi években láttam. A szivével fest, ami nagy és tág, egy egész világ elfér 'benne. A vágyait festi, s rendkívül csinos allegóriákat is, mint az „Égi és földi szerelem" című kompozíció bán: a földi szerelem egy gonosz és céda hölgy, az égi szerelem egy szemérmes és erkölcsös hölgy, aki kis teheneket őriz. Kiki fantáziája nem terjed túl a mindennapi éle jelenségein, előnyben részesíti a látható világot, s a szürrealizmus hálás technikáját feltűnően elhanyagolja. Kár, hogy a perspektívát is elhanyagolja, 6 bocit, poharat, embert, szakállt, lábszárat sémát ikusan fest egymás mellé, a dimenziók törvényeinek teljes mellőzésével, ami, ha úgy vesszük, joga neki, s különben is kinek mi köze hozzá, hé? Egyes kompozíciókban a figyelmes és értelmes szemlélő bizonyos nosztalgiát is vélhet fölfedezni a falusi élet, a polgári miliő, a kedves tehenek és a szép virágok buíkolihus bájai iránt, — csupa olyan sujet, amiknek megfigyelésére a Montparnasseon Kikinek csak kevés alkalma nyílott. Dicsérni kell a rajzok lelkiismeretességét, a művésznő anatómiai ismereteit és aprólékos tárgyi hűségét, — Kiki soha nem rajzol hat ujjat egy kézre, se három fület egy arcra, -mit pedig sokan elvártak tőle. Határozottan tanult a naturalizmustól is, de lelke inkább az elvont és légies kompozíciók felé vonzza, — szereti a Remissé au-f éle növényzetet, s a bozontos szőrzetü faunát a tájban. De, ismétlem, képeinek 'legfőbb jellemzője a löltétlen őszinteség, bizonyos hit és szeretet úgy a festészet, mint a világ objektumaival szemben. Mindenesetre kifejezi, amit lát, — ha egy asztalt felülről lát, akkor persze felülről rajzolja, sótartóstul és tányérostul felülről, ami igazán az ő magánügye. Akadnak tréfás ötletei is, amiket jobb nem elmondani. Gondosan fest, nem veti oda a dolgokat, látszik rajta, hogy rendes lány, akinek szívügye a művészet Sok festő, akinek csak mestersége a művészet, (tanulhatna tőle. Megkérdeztem, hogy öli a véleménye a művészetről? Elgondolkozott. Egy rövid francia szóval felelt. Egy öt- betüs szóval, ami keresztrejtvényekben nem szerepel, s amit könnyediétn vetett oda, s utána álmodozva kinézett az ablakon. * De miért is ne fessen Kiki képeket, ma, 1927-ben, mikor már valamennyien olyan rettenetesen müveitek vagyunk, hogy a mai, mechanizált élet szellemi beállítása mellett az úgynevezett „magasabb érzések" nem irracionálisak többé, hanem minden, ami rezzen, villan és mozog, nemcsak a külvilágban, hanem a lélekben te, az lemérhető, ki smm ríható, matematika i képletekkel kifejezhető, vagy anegfilmezihető? .... Miért ne lessen kéjeket Kitol*, ma,, miikor minden művészetet meg lehet tanulni, s mindenkiből művészt lehet faragni, csak bot és idő kell hozzá? Miért ne fessen képeket Kiki, ma, ■amikor már olyan rettenetesen müveitek vagyunk, hogy igazán nem’ „művészet" többé, egy közepes regényt írni, egy valamirevaló képet festeni, vagy egy atonális partitúrát összeszerkeszf eni? . Ha valaki nem egészen hülye, s tiz évig foglalkozik az irodalommal, garantálom neki, hogy e mechanizált termelés mellett, ami ma a művészet, tiz óv múlva legalább olyan jó regényt fog Írni, mint a ma megjelenő regények kilencven száza1 kának 'bármelyike. Tehetség? Dehogy is: szorgalom és értelem. Mindent meg lehet tanulni. Nekem volt Berlinben egy gépír ónőm, aki akkoriban, mikor nekem dolgozott, ~ közepesen tudott gépelni még; később lejött, egy nagy ujságváltalafhoz került megbízták apróbb novellák németrefoi sával, s öt év után végre a napokban k hezkaptam a regényt, az ő regényét, ami automatikusan beköszöntött, s ami, akárhogy forgatom, igazán nem rosszabb, mint bármelyik asszony regény, amit az utolsó években olvastam. Valószínű, hogy a művelődés e tempója mellett száz év múlva nem lesz szégyen társaságban beismerni, ha valaki soha nem hallott még Goethéről, Mól i ér erői és Maurioe Dekobráról, — a könyvek olvasása a literátorok dolga lesz, akiket az állam fog fizetni ezért az improduktív munkáért. Mi köze lesz egy atomr ómból ónak Goethéhez? Semmi. S miért ne fessen Kiki képeket, mikor a művészet nem sebzett és a vaidon sűrűjében halódó nemes vadak magánügye többé, hanem valami, amit géppel, kézzel, értelemmel, figyelemmel, a forrásmunkák tüzetes felhasználásával pontosan olyan tökéletesre lehet megcsinálni, ahogy ez a század kívánja és kapni akarja? ... Miért ne fessen Kiki képeket, — miért csak ő ne? — mikor már eljutott odáig, hogy a művészetről világnézete is van. Elpusztul-e a világ junius 27-én? Hetek óta hírek bukkanlak fel a világsajtóban arról, hogy junius vége felé nagy katasztrófa fenyegeti a földet; üstököst fedeztek fel az idén immár a harmadikat —-, amely ekkor olyan közel lesz, a földhöz, hogy könnyen beleütközhetünk mérges gázokból álló csóvájába, esetleg, össze is ütközhetünk az üstökössel. Vészjós jövendölések is napvilágot láttak. Ezek szerint, ha nem is pusztul el egészen a föld, felületét itt-ott majd betölti a mérges gáz, halált és pusztulást okozva. Mi igaz ezekből a rémhírekből? Tény az, hogy felfedezték ebben az évben újra ugyanazt az üstököst, amelyet már 1813-ban felfedezett. a francia Pons s amelyet később újra megtalált a német Winnecke. Az idén 1927 C nevet, kapta, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy ismét ugyanazzal a Pons—Winnecke- üstökössel van dolgunk, amely eliptikus pályáját a nap körül hat év alatt futja be. Hat évenkint találkozunk vele. 1921-ben láttuk utoljára. Ez az üslökös junius 21-én lesz a naphoz és 27-én lesz a földhöz legközelebb. A föld napkörüli keringésében az idén egészen közel fog elhaladni az üstökös mellett, talán közelebb, mint eddig bármikor. De vájjon belekerül-e az üstökös farkába, amely tényleg mérgező gázokból, széngázból és ciángázból áll? A dolog úgy áll, hogy junius 27-én, amikor a két égitest egymáshoz legközelebb ér, az 1927 C üstökös már kivül lesz a föld eliptikus pályáján, ennélfogva a föld nem kerülhet bele a farkába. A föld ekkor már az üstökös és a nap között lesi;. De ha más volna a helyzet és a föld bele is kerülne az üstökös csóvájába, az sem jelentene veszélyt az emberiségre nézve. Az üstökös gázfarka ugyanis nem lehet súlyosabb 6—700 milliárd kilónál. Ez alig teszi ki a mi egész almosz- féránlc súlyának tizmilliomod részét- Minden ember körülbelül négy kiló levegőt szív be 24 óra alalt, ha tehát az üstökös gázcsóvája összekeverednék földünk légkörével, akkor naponként csak egy fél milligrammot szívnánk be a gázból. Bármilyen veszélyes is lenne tehát, ez a kis mennyiség így széladagolva nem ártana meg. Nem kell tehát nyugtalankodni, az 1927 C üstökös látható lesz ugyan az égen. de néni jelent semmiféle katasztrófái, nem jelenti a világ végól. Alapítva 1833. Telefon 33. us<? dlsanfl A üveg, parcellán nagykereskedése. 0 KOSICE, Fő-utca 19. Nagy választék. Jutányos árak. ií,_. ldu> » O-Odl ég”
