Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-21 / 91. (1425.) szám
A szocializmus fejlődése és főbb irányai Irta: Fleischmann Gyula dr. 1927 április 21, csütörtök. Számol ezz^l a kereszténység is, amikor az embert gyarló, tökéletlen lénynek veszi, aki rászorul arra, hogy az Isten segítségére legyen az általa alapított Egyház utján a földi életben. A szocializmus sokáig utópia volt, mert eleinte olyan tanokat hirdetett, amelyekről azt állította, hogy ezek megvalósulásával a földöri tartós nyugalmat, jólétet, állandó boldogságot és minden baj megszűnését lehet elérni. Minden kornak és igy a mienknek is meg vannak a maga sajátos problémái, amelyek megoldására törekszenek az élő generációk. Mi szociális problémáknak nevezzük őket, mert ezt az elnevezést általában elfogadjákHárom társadalmi erőtényező törekszik a megoldásukra rapjainkban. A kereszténység, a nacionalizmus és a szocializmus. A legátfogóbb és leggrandiózusabb kétségtelenül a kereszténység, amely ma csak azért nem tud kellő eredményt felmutatni, mert a gyakorlati, mindennapi életbe nem képes belevinni azt a magasztos idealizmust, amely isteni tanaiból kisugárzikA nacionalizmus sem képes a gazdasági problémák megldására — sőt szaporítja őket! — és az osztályellentétek megszürtetésére. Nem tud gátat emelni a kapitalizmus mohóságának, nem tudja tanaival fékezni az egyéni önzést, megjavítani az egyént Azt látjuk ma, hogy minden nemzeti államban egyaránt dúlnak gazdasági és társadalmi harcok. Az individualizmus tana, amely végeredményben a gyengébb kizsákmányolását célozza — a nacionalisták előtt igen rokonszenves. A szocializmus elméleti és gyakorlati utón igyekszik megoldani korunk egyre súlyosabbá váló gazdasági, társadalmi, politikai problémáit. A szoeializmus jelentősége Mit jélért ez a szó „szocializmus", amelytől visszhangzik ma az egész földgolyó? Mi a célja a szociális mozgalomnak, amelyhez naponta újabb és újabb tömegek csatlakoznak? Mert kétségtelen, hogy a szocializmus tanára ma százezrek esküsznek és a szocializmustól milliók és milliók várják a földön a megváltást. Akárcsak 2000 év előtt a kereszténységtől. A mi századunkban a szocializmusnak különösen nagy jelentősége és fontossága var-, mert hiszen nem is kell különös jóstehetség, csak egy kis józan előrelátás annak a megállapítására, hogy a XX. Század a társadalmi harcok, nagy társadalmi átalakulások százada lesz, amelyben nem is annyira a nemzetek, mint inkább az egyes társadalmi osztályok fognak egymással szemben állani. Minden nagy kultúra hanyatlása társadalmi harcokkal járt együtt és nem minden alap nélkül lehet ma az európai kultúra hanyatlásáról is beszélni, amelynek nyomai mcg a múlt századhoz vezetnek vissza, amelyeket csak siettetett a világháború mérhetetlen pusztítása, a békeszerződések, amelyek az elvérzett és elszegényedett Európát össze-visz- sza darabolták s a nemzeti és osztáiygyülölet magját úgy elvetették, hogy az ebből nőtt burjánt talán senki, sem lesz képes kigyomlálni Európa beteg testéről. Maga a „szocializmus" mint elnevezés újabb keletű, amelyet a múlt század harmincas éveiben kezdenek először használni angol és francia társadalompolitikusok és írók. A szocializmus mint társadalmi törekvés persze igen régi, amelynek nyomaival már Plátó ókori görög bölcs Az állam cimü filozófiai munkájában találkozunk. Mi a szocializmus? A szocializmus fogalmát igen sokféleképpen definiálják. Proudhou szerint „szocialista mindenki, aki a társadalmi viszonyok megjavítására törekszik". Diehl német professzor azt mondja „A szocializmusról" szóló munkájában, hogy „a szocializmus az az irány, amely a termelőeszközöknél a magántulajdon megszüntetését kívánatosnak tartja és az a felfogása, hogy a fejlődés útja ezen társadalmi rendszer felé irányul". Som bárt híres munkájának, A szocializmus-nnk bevezetésében ezeket irja: „A szocializmus a modern szociális mozgalom szellemi lesziürődése. A szociális mozgalom elnevezése alatt pedig a proletariátusnak, vagyis korunk egyik társadalmi osztályának minden föl szabadulási törekvését foglaljuk össze. Szociális osztály a társadalom egy csoportja, am^ly eszméje szerint egy bizonyos gazdasági rendszeri képvisel. Gazdasági rendszer pedig egy határozott gazdasági berendezkedés, amelyben bizonyos gazdasági elvek uralkodnak." Macdonald szerint pedig „a szocializmus azoknak a hite, akik felismerve, hogy a társadalom célja az egyén sorsának megjavítása, egy olyan társadalmi szervezetet akarnak felépíteni, amely tevékenységi körébe vonja a földet és az ipari tőkét, amelyek Dorpai (Észtország), április hó. A kicsiny észt köztársaság, amely a világháború után kivált az orosz birodalom testéből és az úgynevezett szegé! yállamok (Randstaaten, éiats limitrophes) közé tartozik, a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésével 1925 február 12-én élére állott az európai államoknak. Most azonban egy lépéssel még ezen is túl ment. Arról van szó, hogy végrehajtsa az európai nemzeti kisebbségeik legutóbbi genfi kongresszusának egyhangú határozatát, amely azt a követelményt állította fel. hogy az egyes személyek nemzetiségi bevallásának, h maiwrtoaandóságának szabadságát büntetőjogi védelem alá ka fi helyebni. Az 1920 junius 15-iki észt alaptörvénynek, az alkotmánynak 20. cikke, a következő alapelvet tartalmazza: „Észtország minden polgárának szabadságában áll nemzetiségét megállapítani. Azokban az esetekben, amelyekben a személyes megállapítás nem lehetséges, ez a törvényben meghatározott módon történik.** így például a nyilvános elemi és középiskolákról szóló törvények szerint a tanulók anyanyelve nemzetiségük szerint igazodik. Ha a szülők vegyes nemzetiségűek, rákkor a gyermekét a szülök hatátgrzsdlk mng. Meg nem egyezés esetén az less a gyermek elismert anyanyelne, amelyól otthon használnak és a melyet legjobban éfl. Épp Ilyen önkéntes az autonómia-törvény értelmében a részvétel valamely nemzeti kisebbség kulturális önkormányzatában, ami jegyzékbe foglalás utján történik. A kulturális önkormrhiyzat tagjaiból fókát katasztert vezetnek^ amelybe Es$tPr- szágnak valamennyi, az illető nemzetiséghez tartozó polgára felvétetheti magéit, ha a 18. életévét bótöftölfo. A jegyzékbe foglaltak 18 éven aluli gyermekei a szülők nemzetiségét követik. Ha a szülők különPrága, április 20. (Kiküldött munkatársunktól.) „Béka az iskola állal“: ennek a nemes jelszónak a jegyében zajlott le a „Bureau Internationale d‘ Éducation" (Géni) által Prágába egybehívott nemzetközi pedagógiai konferencia. A koi> ferencia védnökségét Masaryk elnök vállalta, a hétfői ünnepélyes megnyitáson megjelentek Benes és Hodzsa miniszterek, a konferencia diszelnökei, akik a kongresszust igen melegen üdvözöltek. Beces a csehszlovák köztársaság népének békés tradicióit hangoztatta. Hodzsa közvetlen hangú beszédének vezérmotiyuma az volt, hogy a köztársaság közoktatásügyi politikája őszintén törekszik a békés megértés szellemének szolgálatára. A megnyitó ülésen a prágai magyar királyi követség is képviseltette magát A konferencia, amelyen Pierre Bővet genfi egyetemi tanár, a Jean-J. Rosseau-inté- zet igazgatója és a rendező egyesület elnöke prezidált, körültekintő, gazdag és érdekes munkát végzett, amelynek eredményét különösen a gyakorlati pedagógia fogja hasznosítani. így érdekes beszámolók hangzottak el arra vonatkozóan, hogy a különböző államokban maguk a,z iskolás gyermekek hogyan gondolkoznak és éreznek a háborúnak, a békének-,« katonaság- nak, a nemzetek egymásra utaltságának problémáiról. A konferencia vizsgálta azokat a tudományos módszereket, amelyek alapján e vizsgálatok megejtendők és eredményeik értékesítendők s azokat a módokat^ amelyekkel a gyermek lelnem hagyhatók biztonságosan magánosok kezében. A szocializmus végcélja a szabadság, amelynek előfeltétele a szociális szervezkedés." Mielőtt áttérnék további fejtegetéseimre, még néhány alapvető fogalmat akarok az olvasó emlékezetébe idézni, A modern társadalomban általában négy szociális osztályt különböztetünk meg: Ezek: 1. a feudális földbirtokosság; 2. a burzsoázia, vagyis a kapitalista gazdasági rendszer képviselői és hozzátartozói; 3. a kispolgárság; 4. a proletariátus, azaz a munkásság. (Folytatjuk.) bözö nemzetiségűek, a gyermek nemzetiségét a szülők közös megegyezése állapítja meg, ha pedig ilyen nem jönne létre, a gyermek az apa nemzetiségét követi. Már az uj észt bün'etőtöiVénykönyv általános parlamenti tárgyalása során kifejtette Werner Has- selblatt képviselő, az észt nemzetgyűlés német- balti frakciójának vezére, hogy gondoskodni kell egy fontos szabadságjognak, nevezetesen a nemzetiségi hovatartozás szabad és befolyástól mentes bevallásának büntetőjogi védelméről. Az alkotmány fentebb idézett 20. cikkébe foglalt szabadságjog igy válik csak valóban a polgár alanyi közjogává. Az uj büntetőtörvénykönyv javaslatának tárgyalására kiküldött parlamenti bizottság utolsó ülésén Hasselbiatt képviselő javaslatára harmadik olvasásban el is határozta, hogy a 25. fejezetbe („A személyes szabadság ellen elkövetett bűncselekmények") egy uj, 4591. cikket iktat be, amely a következőképpen hangzik: „Azt, aki azt a bűncselekményt követi el, hogy erőszakkal, büntetendő fenyegetésekkel, hatalmi visszaéléssel vagy a gazdasági függőség kihasználásával egy teljes korú polgári befolyásol, hogy nemzetiségét, valamint a törvényben meghatározott esetekben az illető gyermekednek nemzetiségét a maga akarata ellenére vallja be, vagy a bevallást elmulassza, ha az illető személy nemzetiségi bevallása a maga akarata ellenére valóban megtörtént, 6 hónapig terjedhető fogházzal büntethető". A bizottság határozatát ugyan a kormány ellenére, de egyhangúlag hozta és igy a nemzet gyűlés azt feltétlenül megszavazza. (A kormány leszavazása nem idéz elő kormányválságot, hanem csak a kifejezett bizalmatlansági határozat) így azután az uj észt büntetőtörvénykönyv lesz az első, arae y olyan szent szabadságjogot, mint a nemzetiség bevallásának szabadsága, büntetőjogi oltalomban részesít. ki világa harmónikus nemzetközi együttműködés érdekében fejleszthető. Jelentős szerephez jutott az a kérdés, hogy az egyes iskolai tantárgyak múlásában hogyan volna érvényesíthető a békés kulturális együttműködés eszméje. A konferencia sokat foglalkozott a tankönyvek ellenőrzésének és a háborúra usziló vagy történeti és egyéb hamisításokat tartalmazó iskolakönyvek kiküszöbölésének kérdésével is. Az ily iráryu mozgalmak — érdekes jelenségeként az uj időknek — máris Szembetűnő eredményekhez vezettek pld. éppen Francia- és Németországban. A tanulók jobb lélektani kiképzésének szüksége, a különféle államok iskoláiban tanított tananyagnak összhangba hozása, diákesereakciók, különböző államokbeli gyermekek egymásközötti levelezése és Számtalan egyéb gyakorlati pedagógiai jelentőségű probléma foglalkoztatta a kongresszust, amelyik még a főiskolások, a felnőttek számára rendezett tanfolyamok idekapcsolódó problémáival is foglalkozott és amelynek eredményességét a ma délelőtti záróülésen elfogadott határozatok is szépen kidomborítják. A konferencián több magyar egyesület is képviseltette magát, közöttük — Magyar- ország ÖszJMe békepolitikájának uj dokumentálására — a Magyar Külügyi Társaság is. Jól esett a konferenciát megelőző vasárnap esti ismerkedési estéj yen a különböző angol, francia, német nyelvi! üdvözlések között magyar nyelvű üdvözlést is hallanunk, amelyik hangoztatta, hogy az igazi béke nem a kényszer, de csak a kölcsönös megértés békéje lehet, mert csak ez alkalmas az ellentétek áthidalására és a hamis békék által okozott károk reparálására. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a konferencián meglepő sikerrel Szerepelt mint nemzetközi közvetítő nyelv (és mint az egyik hivatalos nyelv is) az eszperantó. Különösen Privát doktor (genfi egyetem) boszorkányos gyorsaságú precíz fordításai keltettek méltó csodálatot. De a többi szónokok és fordítók is e nyelv igen eredményes hasznosíthatóságát bizonyították akkor is, amikor pld. a lélektani szekciói vitaülésén angol és francia nyelvű vitatkozók állottak egymással szemben, a vita az eszperantó közvetítésével minden akadály és félreértés nélkül folyhatott le. * A konferencia több tagja, közöttük F. Boda István budapesti kereskedelmi akadémiai tanár, intézetének és a külügyi társaságnak képviselője, aki tevékeny és sikeres* részt vett a lélektani bizottság munkájában, ma d. u. teára a Spolecsensky-klubba hivatalos. A kongresszus komolyan, őszirtén, jól végezte el feladatát. A tanulókon, tanárokon — és a politikusokon múlik, hogy az emberiség valóban jelentős lépéssel jusson-e közelebb a nagyszerű eszmény: a kölcsönös megértésen alapuló harmonikus együttműködés eszménye felé. Ferenc József unokája az osztrák szociáldemokrata párt választási agitátora Beszélgetés néhai Rudolf trónörökös kányával, Erzsébet főhercegnővel Becs, április 20. (A P. M.H. bécsi tudósítójától.) 1883 szeptember 2-án 21 ágyulövés adta hírül a bécsi Hof- iburgban ós a budai várban, hogy néhai Rudolf trónörökösnek és feleségének, Stefánia trónörökösnőnek, a jelenlegi Lónyai Elemér hercegnének leánya, a kettős monarchia hatalmas uralkodójának, I. Ferenc Józsefnek, unokája született. A császár unokája. Windischgraetz Ottó herceg elvált felesége, ma az osztrák szociáldemokrata párt harcos katonája és buzgó választási agitátora, aki gyakran látható a szocialisták választási gyűlésein. A főhercegnő-elvtárs, aki egyébként az interjúért jövő újságírókat elutasítja, most fogadta az egyik bécsi újság munkatársát és érdekes nyilatkozatot tett előtte arról, hogy miért lépett be a szociáldemokrata pártba? Valószínű ugyan, hogy a főhercegnő most azért tért el szokásától és azért nyilatkozott a nyilvánosság számára, hogy igy is propagandát csináljon a szociáldemokratáknak és nyilatkozata csupán hangulatkeltő korteskedésnek tekinthető, ez azonban nem változtat a tény érdekességén és ezért a következőkben közöljük a főhercegnő-elvtárs nyilatkozatát: — Különböző utakon lehet a szocializmushoz eljutni, — mondotta Erzsébet főhercegnő. — Bele lehet születni éa a párthoz való tartozást igy az élettel magával együtt magára venni. Ez az ut bizonyára a legboldogabb ós azok Tészére való, akik a szabadságban születtek és azt nem később kellett kikikdeniök. Nekem előbb meg kellett járnom »z élet iskoláját, tapasztalatokat kellett szereznem azoknak a köröknek életfelfogásáról, amelyekben házasságom után voltam kényteleu élni. Ehhez járult még nehéz küzdelmem gyermekeim megtartásáért elválásom után, amit főként azért vezettem, hogy az én szellememben nevelhessem fel őket. Ez az ügy — sajnos — elég sokáig foglak oztatta a nyilvánosságot. Úgy látszott, hogy az összes erők összefogtak ellenem, amikor onnan érkezett segítség, ahonnan legkevésbé vártam: a szociáldemokráciától. Mi voltam akkor? Ha személy szerint szakítottam is a múlttal, a szociáldemokrácia számára mégis csak a legyőzött régi rendszer számos reprezentánsainak egyikét jelenthettem. A szociáldemokraták azonban közbeléptek érettem, segítettek és megszerezték számomra legszentebb jogomat: az anya jogát. És az aggodalomnak és küzdelemnek azon zűrzavarában, amelyben akkor éltem, ez nem volt a legjelenték- télénebb tapasztalni, hogy tudniillik, ha egy asz- iszonyt megbántanak jogaiban, egy anyát érzelmeiben, akkor a szociáldemokrácia áll oldalára. — Olyan nő vagyok, aki szeret tovább gondolkodni. Hol lennénk mi asszonyok, mondottam magamban, ha nem lennének meg az uj republikánus vívmányok?! Az én élményem talán más változatokban sok nő, talán az összes asszonyok élménye. Minden asszonynak, minden anyának küzdenie kell otthon és a külvilágban egyaránt. Mivel .segítik a többi világnézetek az asszonyokat ebben a harcban? Vigasztalással, intésekkel és a lemondás eszközeivel. Egyedül a szociáldemokraták segítettek az asszonyoknak tettekkel és mégis gyakran éppen az asszonyok részéről nem találnak megértésre. Amit például Bécs városa cselekedett az uto’só években az asszonyokért és a gyermek ékért, már annak magának minden gondolkodó asszonyt közelebb kellene hoznia a szocialista városházához. — Szilárd meggyőződ égem — fejezte be nyilatkozatát Erzsébet főhercegnő, — hogy a jövő a szocializmusé és ezért épp oly feszült érioklődés- seJ várom az április 24-iki választások eredményét, mint bármely más elvlársarm wmmmaammmmssmumMmmissmmmummammmmnmsasammmmmmmmmmmmmammmmmmmmBmmmmmmmmmmi A kisebbségek paradicsomában, Észtországban büntetik az elnemzeflenitésfi Irta: Csekey István dr., a dorp atá tudományegyetem tanára. Nemzetközi pedagógiai kongresszus Prágában a béke jegyében A kiilturnemzetek pedagógusainak szine-java az iskolát a nemzetközi béke szolgálatába kívánja állítani — Magyarország képviselője a kölcsönös megértés békéjéről — Fontos határozatok a tankönyvek ellenőrzésének és a történelemhanusitások kiküszöbölésének kérdéseiben 4
